Asztali- és noteszgépek, monitorok, tabletek, mobiltelefonok – ezen termékkategóriák egyik közös többszöröse a kijelző, vagyis a képernyő. Másik közös vonásuk, hogy 2022. összességében nem volt egy rossz év a gyártóik számára – derül ki az IDC Hungary vezető elemzőjével folytatott beszélgetésből.
„Az év folyamán ugyanakkor már látszott, hogy gondok lesznek, és azok kiváltó okai az év második felére, illetve az év végére valóban jelentkeztek is, amiben gazdasági és politikai elemek egyaránt voltak” – emeli ki Tóth László.
A rekordgyenge forint, a szomszédunkban kitört háború elbizonytalanította a piacokat és a fogyasztókat. A járványból éppen kimászó gazdaság és a gazdasági szereplők újabb nagy konfliktussal találták magukat szemben, ami az ellátási láncokat is erősen megzavarta.
Az elszabadult energiaárak, mind az üzleti, mind a magánfogyasztókat érinti, de befolyásoló tényező lett az uniós források felfüggesztése, a bizonytalanná vált lehívása is. Ezek együttesen nagyon negatív piaci környezetet teremtettek, és a idei évre előrevetítve pedig kimondottan rossz képet rajzoltak előre.
A PC-piacon nagy volt az eltérés az egyes kategóriák között
„Kezdjük a PC piaccal, ahol a teljes forgalom 2022-ben 563,5 ezer darab volt, ami éves szinten közel 20 százalékos csökkenés 2021-hez képest, ugyanakkor ez a mennyiség bármelyik másik évben nagyon jó mutatónak számítana” – sorolja az elemző.
A 2021-es bázis volt ugyanis szokatlanul erős, a valaha mért legnagyobb, a PC-értékesítés abban az évben kétszámjegyű százalékkal bővült a hazai piacon.
Az egyes termékkategóriákban tavaly viszont nagyon eltérőek voltak a számok. Az asztali gépek és a notebookok sell-in piaca 18 százalékkal zuhant, nem így a munkaállomásoké, amely beszállítása tavaly is dinamikusan, mintegy 13,5 százalékkal növekedett, igaz ez a kategória továbbra is kis szeletét adja a teljes PC-kínálatnak, nagyjából tízezer darabot jelent a korábban említett 563 ezer darabból.
Az asztali gépek darabszáma 70 ezer körül alakult, a többi notebook. Az asztali gépeket jellemzően cégek vásárolják Magyarországon, míg a notebookokról azt lehet mondani, hogy többé-kevésbé fele-fele arányban oszlanak meg a céges, illetve a magánvásárlók között.
A kétszámjegyű drágulás a PC-piacot sem kerülhette el
A PC piacot a kedvezőtlen gazdasági környezet mellett az is negatívan befolyásolta, hogy a 2022-es évben telített volt a magyar piac.
Az első félév végére minden gyártónak tele volt a raktára, miután a korábban lehívni nem tudott tételek is beérkeztek az országba, és pont ekkor, amikor ezeket a készleteket csúcsra futtatták, kezdett el lassulni a vásárlás Magyarországon.
Ráadásul az állami vásárlások is leálltak, befagyasztották őket az uniós pénzek hiánya miatt. A konzumerpiac pedig elsősorban az általános drágulás, illetve az elszálló energiaárak miatt esett vissza.
„A drágulás nem kerülhette el a PC-piacot sem, a korábban nagyon alacsonyan tartott árakat a gyártók nem tudták tovább szponzorálni, kénytelenek voltak a megugró költségeket beleépíteni az árakba, amiből egy kétszámjegyű árnövekedés kerekedett ezen a piacon is, aminek a mértéke az év második felében elérte akár a húsz-harminc vagy még nagyobb százalékot is. Ezzel egyidejűleg megszűnt a 100 ezer forint alatti notebook kategória” – húzza alá Tóth László.
Egyszeri hatás is befolyásolta a piac alakulását 2021-2022-ben. Még a múlt év elején lezárult ugyanis egy 120 ezer darabos oktatási projekt, aminek keretében az azt megelőző évben 50 ezret az utolsó negyedévben szállítottak le, a maradék 70 ezer darab szállítása pedig a múlt év első negyedévére húzódott át.
Ami a gyártók magyarországi rangsorát illeti, jelentősebb változás tavaly sem történt. El lehet mondani, hogy a hazai sell-in szegmens nagyon régóta egy hatszereplős piac, ebből a vezető trió között pár ezer darabos a különbség.
A legnagyobb szereplő 131 ezer darabbal a HP volt, második 125 ezerrel a Dell, majd a Lenovo 115 ezerrel. A szakember szerint ugyanakkor zavarja az összképet a már említett áthúzódó oktatási projekt, amiben a vezető trió eltérő időszakokban szállította le a rá eső részt, így nehéz az összehasonlítás.
A negyedik helyen áll az ASUS 105 ezer darabbal, őt követi az Apple 41 ezerrel, majd az ACER 28 ezer darabbal. A fennmaradó részen osztozott a többi, kisebb gyártó.
„Az említett számok a teljes PC-piacra vonatkoztak, de valamelyest más képet kapunk, ha a legnépszerűbb szegmensnek számító notebookokat nézzük. Ott ugyanis az ASUS feljött a dobogó harmadik fokára, pár darabbal megelőzve a Lenovót”– mondja az elemző.
Feljövőben a gamer gépek
Látványosan feljövő termékkategória lett a gamer gép, amellyel az Apple-t leszámítva minden nagyobb gyártó rendelkezik. A játékprofilú gépek felé nemcsak a vevők, hanem maguk a gyártók is szívesen fordulnak, főleg ha megnő feléjük a profitelvárás, vagyis az, hogy minél nagyobb haszonnal értékesíthető és drágább gépeket hozzanak be, ami a gamer készülékekre jellemző.
A gamer kategóriájú notebookok száma tavaly elérte a 38 ezret, ebben a szegmensben az ASUS a piacvezető 14 és fél ezer darabbal, őt követi a Lenovo, 13 ezer darabbal, az összes többi szereplő jóval kevesebb, egy-két ezer darabot hozott az országba.
Stagnált a monitor piac
Miközben az asztali gépek piacát kedvezőtlenül befolyásolta az állami projektek hiánya, ez a monitoroknál nem érződött. Szinte darabra ugyanannyit hoztak be 2022-ben (408 ezer) a gyártók, mint egy évvel korábban (414 ezer).
Ennek oka lehet az is, hogy monitort a lakossági felhasználók is előszeretettel vásárolnak, akár a laptopjuk kiegészítőjeként, vagy a gamerek, utóbbiak főleg a gyorsaság és a nagyobb felbontás miatt. A monitor piacon is volt egy komolyabb készletpótlás az előző évi szállításkiesések kompenzálására.
A monitoroknál viszont jóval szélesebb a versengő szállítók köre. Az előbb említett PC gyártók mellett, amelyek mindegyikének van saját monitora is, ott vannak a konzumer elektronikai gyártók, mint az LG, vagy a Samsung, amelyek nincsenek jelen érdemben a magyarországi PC piacon. A monitorok beszállításában a Samsung a piacvezető, őt követi a Dell, a HP és az LG.
A táblagépek lejtmenetét átmenetileg megállította a Covid
A szakértő szerint nemcsak megállította, hanem egy kicsit vissza is fordította a korábbi akár kétszámjegyű csökkenést. Ezt azonban globálisan is csupán átmeneti trendfordulóként értékeli Tóth László, hozzátéve, hogy a számítástechnikai eszközök iránt megnövekedett igény csapódott le a tableteknél is.
Tavaly Magyarországra 283 ezer táblagép érkezett be, ami több mint 100 ezerrel haladja meg az egy évvel korábbi 198 ezret. A hazai piac egyébként lényegében háromszereplősre szűkült, ahol 2022-ben a piacvezető a Samsung volt 94 ezer darabbal, őt követte az Apple 78 ezerrel, majd a Lenovo 73 ezerrel.
A fennmaradó 38 ezren osztoztak a többiek, és a piaci libikóka is elsősorban ezeket érinti, a meghatározó szállítóik tartani tudták a pozícióikat és nagyjából a darabszámukat is.
Újabb szereplők bukkannak fel az okostelefon-piacon
Az elemző a tavalyi teljes mobilpiacot 2 millió 400 ezer darabra becsüli, amiből 280 ezer volt a hagyományos, vagy köznéven nevezve „buta” telefon, a többit pedig az okostelefonok adták.
Ebből az előbbi kategória inkább stagnál, az okostelefon-piacon viszont 10 százalékos növekedés volt megfigyelhető, a korábbi ellátási problémák megszűnése miatt és után. Tehát amíg 2021-ben nagyon sok gyártónak okozott nehézséget a szállítás, 2022-ben még kompenzálni is igyekeztek a korábban kimaradt szállítmányokat.
Itt is jellemző a háromszereplős piac, hiába találkozunk viszonylag nagyszámú márkával a kínálatban, érdemben három szereplő adja a piac 80-85 százalékát.
„A Samsung toronymagasan piacvezető Magyarországon, durván az okostelefon-piac felét a koreai márka adja, őt követi jelenleg az Apple, 15-20 százalék közötti részesedéssel, majd szorosan a nyomában a többféle almárkát – köztük a Poco-t is – magában foglaló kínai Xiaomi, amely kicsit visszagyengült, úgy a 15 százalék környékére” – sorolja a hazai okostelefonpiac tavalyi dobogósait Tóth László.
A korábbi nagy szereplők közül az időközben az amerikai alkatrész embargóval is sújtott Huawei részesedése visszaesett, az elemző összesítése szerint a márka éves szinten mintegy tízezer darabot szállított.
Hozzáteszi: el lehet mondani, hogy a jellemzően kínai vagy kínai hátterű gyártók, mint a realme és az Oppo, a piacra lépésük pillanatában látványosan terjeszkedni kezdenek, és akkor érdemibb szállítási adatokat tudnak produkálni, viszont ezt nem igazán tudják fenntartani.
„Van egy újabb szereplő is az okostelefonok kategóriájában, amely most a negyedik helyet megpróbálja megcélozni, ez pedig az egykor amerikaiként ismert, ma a Lenovo-hoz tartozó Motorola. Az még kérdés, hogy sikerülhet-e a márkának tartósan, negyedikként megjelenni a piacon, ezt a helyet éves szinten mintegy 100 ezer darabszámmal lehetne fenntartani” – mondja Tóth László.
Sokat nyom a latban szerinte, ha valakinek a háttere(Lenovo) már egy ismert márkanév, illetve ha annak kiegészítő portfóliója lehet, ami főleg a céges vásárlások esetén számít.
A másik nagy visszatérő, a Nokia márka, amely az okostelefonok piacán még alig látszik, a klasszikus modellek esetében viszont továbbra is egyértelmű piacvezető, az Alcatellel együtt a piac 95 százalékát fedik le.
A Huaweiről levált HONOR is kezd visszatérni a magyar piacra, de egyelőre még tízezer alatti darabszámot tud felmutatni.
Felszínre kerültek a hajtogatható modellek
Lassan külön kategóriaként kezelhetők ma már az összehajtható készülékek, amelyekből már a magyar piacnak is sikerül elérni a globális, illetve európai 1-1,5 százalékos arányt. Tavaly Magyarországra mintegy 30 ezer darab hajtogatható modell érkezett, ami az elemző szerint nem is olyan kevés, főleg, ha azt vesszük figyelembe, hogy ezeknek az ára sok esetben túltesz még a legdrágább laptopon is.
Ami pedig az árakat illeti, a mobilpiacon is elkerülhetetlen volt az emelés, nem lehetett másként kiegyenlíteni, a 400 forint feletti euró és dollár árfolyamokat, a külföldi devizákban is dráguló alapanyagokat, a megnövekedett szállítási költségeket.
Ezeket már nem tudták, és nem is akarták lenyelni a gyártók, úgyhogy a telefonpiacon is jelentős kétszámjegyű átlagárnövekedésről lehetett beszélni.
Ez várható 2023-ban a kijelzők piacán
Az idei trendekről is megkérdeztük Tóth Lászlót, aki szerint a PC-piacon kétszámjegyű keresletcsökkenés várható, de úgy látja, hogy a tablet- és telefonértékesítés is zsugorodni fog.
Nagy mennyiségű termék található a nagykereskedelemben, ezért még ha a jelenleg javuló forint árfolyam és a megspórolt energiaszámláknak köszönhetően fel is futnak a vásárlások, a gyártók és a partnerek érdeke, hogy először a jelenlegi készleteket értékesítsék. Még, ha a külső tényezők kedvezően alakulnak is, az év vége előtt nem várható a jelenlegi negatívba forduló trend irányváltása.
Az állami költések újraindulása is bizonytalan. Még, ha végül eljut hozzánk valamennyi a visszatartott uniós forrásokból, akkor sem jelentkeznek az azok által generált projektek az év vége előtt.
A kereslet csökkenése elsősorban az alsóbb árszegmensben fog látszódni, ezért tovább folytatódik a már most is érezhető elmozdulás a közép- és felsőkategóriás termékek felé.
Az elemző szerint a piacot érdemben befolyásolni képes új szereplő megjelenése nem várható, egyedül a már említett Motorola okozhat némi átrendeződést a mobilok piacán.
