Miközben már a második évtizedet tapossuk a digitalizációra épülő 21. században nem értjük az IT-sok szakzsargonjait, nehezen „kollaborálunk” és nincs közös céges tudástárunk.
Hiánypótló kutatás született nemrégiben a hazai fehérgallérosok 21. századi hozzáállásáról, a témához kapcsolódó megoldásokkal foglakozó META-INF és az NRC piackutató jóvoltából.
Az online felmérés azt vizsgálta, mennyire hatékonyak a szellemi dolgozók, és milyen produktivitást támogató eszközöket kapnak a cégüktől a távmunka, a vállalaton belüli tudásmegosztás vagy az ügyfélszolgálati munka kihívásaihoz.
A saját malmunkban őrölünk, kevés a kollaboráció
A napi szintű üzleti folyamatok és a projektek összetettsége széles körű együttműködést igényel. Azok a vállalatok, amelyek nem tudják ezt hatékonyan biztosítani, versenyhátrányba kerülnek, az alacsonyabb szintű produktivitás pedig felesleges költségeket generál – állapítja meg a kutatás.
A közös munkavégzést, tudásmegosztást segítő kollaborációs platformokat ma még inkább a nagyobb cégek és a tudomány, technológia, vagy kultúra tevékenykedők használják.
A megkérdezettek 40 százaléka használ munkahelyén valamilyen eszközt erre a célra, de az egyedül dolgozó, szellemi munkát végzők körében népszerűbb (33%), mint a 2-50 fős kisvállalkozásoknál (26%).
Az eszközt leggyakrabban a munkához kapcsolódó tartalmak, dokumentumok egymás közti megosztására, általános belső kommunikációra és legkevésbé a céges folyamatok modellezésére, automatizációra használják.
Pedig a hibrid munkavégzés velünk marad, a kutatásban részt vevők 35 százaléka hetente legalább 1-2 napot otthon dolgozik, akiknek éppúgy szükségük van a pozitív visszajelzésekre.
Nem kell a kollektív tudás, a feladatlistát is Excelben „hegesztjük”
Csupán a válaszadók egyharmadának a munkahelyén használnak valamilyen online tudástárat a vállalaton belüli információk kezelésére, sőt közel felük szerint nincs is rá szükség. Csak az egyharmaduk tartje ezt hatékonyságnövelő eszköznek.
Pedig a feladatkezelő rendszerek segítenek elkerülni a párhuzamos munkavégzést, és automatizmusokkal váltják ki az időrabló adminisztrációt.
A megkérdezettek mintegy fele (48%) olyan helyen dolgozik, ahol használnak erre a célra valamilyen szoftvert, rendszert vagy platformot – ugyanakkor 44 százalékuk esetén ez az eszköz a nem éppen erre a célra kifejlesztett Excel.
Leginkább az oktatási szektor van lemaradásban (23%), de az egészségügyben és a közigazgatásban is átlag alatti a feladatkezelő eszközök elterjedtsége. Ahol nem használnak ilyen eszközt, 73 százalékban e-mailben adják át a feladatokat.
Nem értünk IT-ul, ami nem is csoda
Az IT helpdesk – amely az ügyfelek és a munkatársak informatikai problémáinak megoldására hivatott – még mindig az adott szervezet neuralgikus pontja.
A kutatásban megkérdezettek több mint negyede fel van készülve rá, hogy ha a vállalati IT-hoz fordul, nem fogja tudni nyomon követni az ügyét, és az nem is fog megoldódni (26-29%).
Hasonló arányban (24%) nyilatkoztak arról, hogy gyakran úgy érzik, nem tudják megértetni magukat a helpdeskes kollégákkal – olyan, mintha egyszerűen más nyelvet beszélnének.
Mindez kölcsönös: a helpdesken dolgozó munkatársak is gyakran azt tapasztalják, hogy nem egy nyelvet beszélnek a többiekkel (15%), és ami talán még súlyosabb: a tőlük segítséget kérő ügyfelekkel sem (17%).
Ami legyünk igazságosak nem is annyira meglepő, hiszen az IT szakmában dolgozók gyakran két-hárombetűs rövidítésekben, szakzsargonban beszélnek.
A legtöbb rövidítés az adott kifejezés első előfordulásakor szerepel teljesen kibontva, utána már csak rövidítésként hivatkoznak rájuk.
Ilyen például a CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkezelés), vagy a legfrissebbek közül mondjuk az AI(Artificial Intelligence – mesterséges intelligencia).
A kutatás eredményei alapján meghatározható a szellemi munkát végzők produktivitás-indexe is, amely megmutatja, hogy a négy hatékonyságnövelő eszközből – kollaborációs platformok, tudásmegosztó rendszerek, feladatkezelő és a helpdesk funkciót támogató informatikai szoftverek – hányan használnak legalább hármat. A produktivitás-index a 2024-es felmérés szerint 21 százalék.
