Az 5G technológia felgyorsítása miatt még az idén újabb frekvenciaértékesítés várható, érik a 3G-hálózatok kivezetése, és egyre inkább fókuszba kerül az űrtávközlés is – egyebek mellett ez is kiderül a hírközlési hatóság(NMHH) főigazgató-helyettesével, Vári Péterrel készült interjúnkból.
A tavalyi 5G-s tenderek zömét más országok elhalasztották, vagy az online térbe terelték. Miért választotta a hatóság az offline verziót?
Vári Péter: A koronavírus járvány miatt más országokhoz hasonlóan nálunk is felmerült, hogy el kellene halasztani a frekvenciaértékesítést. Ez nem lett volna jó az iparágnak, a szolgáltatóknak sem, hiszen nem tudtak volna kellő időben a fejlesztéseikhez szükséges újabb frekvenciasávokhoz hozzájutni, valamint elindulni az 5G technológiával.
Ne felejtsük el, hogy ez volt a járványkorszak kezdete, amikor felértékelődött az országos infokommunikációs hálózatok elérhetősége és megbízható működése. Valóban felmerült, hogy bonyolítsuk le online az árverést, de ezt végül elvetettük.
Noha a frekvenciák technológiasemlegesen voltak meghirdetve, a nyertes szolgáltatók mindegyike az 5G-célú felhasználást célozta meg, amiért cserébe komoly frekvenciadíj kedvezményben részesülnek. Vállalták, hogy a mindennapi életünk különböző – pl. egészségügy, ipar, oktatás agrárium, turisztika, közlekedés – területein 5G-s hálózatokat építenek ki.
Örömteli, hogy megindult a gondolkodás a különböző szektorok képviselői között. Példaként említhetném az egészségügy területén azt a győri egyetemi hallgatót, aki elsőként jutatott át 5G hálózaton keresztül egy mobil röntgenberendezés által készített képet. Egy másik példa az oktatás területén a Műegyetem 5G campusa. Megjelentek már az ipari privát hálózatok is. Nemrég tekinthettük meg a Huawei pátyi logisztikai központjában működő 5G hálózatot, mely az önvezető targoncák működését biztosítja.
Az új technológiai megoldások valamint az új üzleti elképzelések során kiemelten fontos, hogy azok zavarmentesen üzemeljenek, ne akadjanak össze a privát és a nyilvános hálózatok, hálózatrészek. Emiatt a szolgáltatóknak és a hatóságnak szorosan együtt kell működnie. A 3600 MHz-es sávval megjelent az időosztásos technológia, ahol a frekvenciasávokat időben is összehangoltan kell használniuk a szolgáltatóknak, amelyek ezért áprilisra szinkronizációs tervet készítenek.
Az idei árverés pedig több mint egy évvel korábban zajlott le, mint ahogy lejár a 900/1800 MHz-es frekvenciák használati joga. Az eljárás előrehozatalát maguk a szolgáltatók vetették fel, hogy időben fel tudjanak készülni a jövő tavaszi váltásra. A 900-1800 MHz-es frekvenciák döntő részében 2022 áprilisában lejárnak a jogosultságok. Ezen sávrészek újraértékesítésénél fogyasztóvédelmi szempont volt, hogy a 2022 áprilisában lezajló bármilyen változásra legyen idejük felkészülni a nyertes szolgáltatóknak, és a felhasználók ne maradjanak szolgáltatás nélkül.
A legutóbbi két tenderből különféle jogi problémákkal indokolva kimaradt a negyedik hazai mobilszolgáltató, a DIGI, amelynek a 2016-os tenderen való indulását, még kimondottan üdvözölte a hatóság, mondván hoz némi plusz versenyt a hazai piacra. Az akkor megszerzett frekvenciák kevesek egy komplett hálózat kiépítéséhez, hogyan látja ennek fényében az operátor jövőbeni helyzetét?
V.P.: Nincs könnyű helyzetben a DIGI, egy új belépőnek nehéz piacra lépnie, ennyi évvel a többiek után, gondolok itt a telephelyek megszerzésére, a hálózatépítésre. A cég az 1800 és 3600 MHz-es frekvencián kezdte el gyűjteni az előfizetőket, és nyilván lesz még frekvenciaértékesítés a következő időszakban is, amin elindulhatnak. Ilyen lehet a 26 GHz-es, vagy 2100 MHz-es sáv, ez utóbbinál is a közeljövőben járnak le a használati engedélyek. Látható hogy az elmúlt pár hónapban felgyorsult a Digi hálózatépítése,túl vannak egy teszt perióduson, meglátjuk, hogyan értékelik ezt az ügyfelek.
A másik három szolgáltató(Telekom, Telenor, Vodafone) a tavalyi tenderen az akkor még a digitális műsorszórásra használt 700 MHz-en is szerzett blokkokat. Hogyan sikerült ezek áthangolása, okozott-e nehézséget a határokon átnyúló szinkronizáció?
V.P.: Többéves nemzetközi frekvenciakoordináció előzte meg a váltást, amit 13 országnak kellett összehangolni, hogy a jövőben a 700 MHz-es sávot TV-műsorszórás helyett szélessávú mobil célra használhassuk. A sávot 2020. szeptember 6-án kellett elhagynia országosan az Antenna Hungáriának és a helyi tévéadóknak. A pályázat elnyerése és a 700 MHz-es adók lekapcsolása között eltelt közel egy év igen mozgalmas volt, és megfeszített munkát igényelt az Antenna Hungária szakembereitől úgy hogy az áthangolás a lehető legkevesebb kiesést okozzon a tévénézőknek. A határokon átnyúló átállás harmonizációs feladatait is sikerült jól megoldani.
Várható-e idén még további frekvenciák tendereztetése?
V.P.: Egy az 5G-ben fontos úgynevezett úttörő sávot még korábban félretettünk, ez a 26 GHz-es sáv. A sávot jelenleg mikrohullámú összeköttetésekre használja mind a négy mobilszolgáltató és az Antenna Hungária. A tervezett változásról a cégek jó pár éve tudnak már, így új mikrohullámú berendezést ebben a sávban már nem telepítenek.
Ahhoz azonban, hogy a 26 GHz-es sávból kiköltözzenek az igen fontos mikrohullámú összeköttetések, egy új sávot kell biztosítanunk: ez a 32 GHz-es sáv, amit meg is nyitottunk a számukra. Most már csak az a feladat, hogy felmérjük a pontos igényeket egy nyilvános konzultáció keretében,amit nyárra tervezünk és ezt követően kerülhet sor még az év végéig a 32 GHz-es sáv értékesítésére. Természetesen a 26 GHz-es sáv elhagyására is időt kell hagyni, az országban közel 3700 mikrohullámú összeköttetés üzemel még e sávban, ezek áttervezése, kivitelezése évekbe telik.
A 26 GHz-es elhagyásával teremtődik meg annak a lehetősége, hogy azt 5G-célokra használhassuk. Ennek értékesítésére már 2022-ben is sor kerülhet, de ott van még a tarsolyunkban az 1500 és a 2300 MHz-es sáv is. A tervezett konzultáción magunk is kíváncsiak vagyunk a szolgáltatói igényekre.
Három év múlva lejár az első generációs(1G) 450 MHz-es frekvenciasáv használati joga, amit jelenleg az MVM Net használ. Mi ezzel a terve a hatóságnak?
V.P.:Eredendően már nem hosszabbítható meg, de az európai hírközlési kódex új intézménye a megújítás, ami lehetővé teszi azt, hogy a frekvenciát korábban használó – ha nincs más piaci igény – jogosult egy külön eljárás keretében újra megszerezni a frekvencia használat jogosultságát.
Természetesen itt is fel kell mérnünk a piaci igényt e sávra. Nem szabad megfeledkezni a fogyasztók védelméről sem, az MVM Net ügyfeleinek tiszta képpel kell rendelkezniük az általuk igénybe vett szolgáltatás jövőjéről. Ez jelentheti azt is, hogy változatlanul igénybe tudják venni az MVM Net szolgáltatását, vagy új szolgáltatót választanak. Egy ilyen váltás is több hónapot vehet igénybe.
A hazai szolgáltatókat már egy ideje foglalkoztatja a 3G-hálózatok lekapcsolása. Hogyan vélekedik mostanság erről a lépésről a hírközlési hatóság?
V.P.: Ebből a szempontból is kulcsfontosságú volt az idei 900/1800 MHz-es árverés a mobil operátoroknak, hogy pontosan tudják milyen frekvenciakészletet birtokolnak a jövőben. Melyik frekvenciasávokban tudják elhelyezni a 4G-t, 5G-t, hol kell adott ideig megtartani a 2G-t, ami előbb-utóbb ugyancsak a kivezetés sorsára jut.
Azt már tavaly is látszott, hogy a Magyar Telekom 10 százalékkal csökkentette a 3G lefedettségi területét, amit egy kisebb mértékben azóta is csökkentettek. Az is tisztán látható, hogy már egyik operátornál sem lehet 3G-s telefont vásárolni, helyette 4G-s VoLTE-képes készülékeket kínálnak.
Minden szolgáltatónak a saját üzleti döntése, hogy melyik pillanatban hajtja végre a 3G hálózatának lekapcsolását. Nekünk viszont védenünk kell a fogyasztókat, hogy senki ne maradjon szolgáltatás nélkül. Figyeljük a folyamatot és igyekszünk a jó irányba terelni a fogyasztókat. Tavaly el is indult ezzel kapcsolatban egy edukációs kampányunk, amiben felhívtuk a figyelmet a megfelelő készülék kiválasztásra. Aki csak telefonálni szeretne, annak elegendő a 2G, de ha netezni szeretne, akkor már csak 4G-5G-képes készülékben érdemes gondolkodnia.
A három szolgáltató vélhetően nem egyszerre kapcsolja le a 3G-hálózatát, de biztos vagyok benne, hogy ugyanolyan gyorsan követik majd egymást, mint egy új technológia bevezetésénél. Látva a Magyar Telekom lefedettség csökkentő lépéseit, valahol 2022 első felében vezethetik ki a szolgáltatók 3G technológiát. Természetesen addig még több műszaki kérdést meg kell oldaniuk hozzá, hogy ez a folyamat zökkenőmentesen menjen végbe.
A frekvenciák a látszólagos bőség ellenére mégis korlátos erőforrások, emiatt a világban egyre elterjedtebb a hálózatok megosztása. Erre több mint hat éve már Magyarországon is volt példa, a Telekom és a Telenor között, de végül versenyhivatali vizsgálat lett belőle. Mit gondol erről a felemás helyzetről?
V.P.: Műszaki szakemberként minden innovációt támogatok, ami a szűkös erőforrások még hatékonyabb kihasználását lehetővé teszi. A hatóság a rádióspektrum stratégiájában valamint a rendeleteiben megteremtette ennek lehetőségét, de az említett korábbi ügyben, amit a Gazdasági Versenyhivatal(GVH) vizsgálat alá vont, még mindig nem született döntés, ez mindenkit elbizonytalanít a jövőbeli hasonló lépésektől.
A hagyományosnak tartott vezeték nélküli megoldások mellett egyre több új felhasználási terület jelenik meg, itt vannak a drónok, jön az önvezető autózás. Hogy állunk az ezekhez szükséges frekvenciákkal, stratégiákkal?
V.P.: Az UAV-k(drónok)számára elérhető frekvenciák műszaki szabályozása eddig is megjelent az egységes nemzeti szabályozásunkban (NFFF), de kivonatként külön tájékoztatót (lásd a cikk alján) is elérhetővé tettünk a honlapunkon a drónokat üzemeltetők vagy gyártók részére, legyen az polgári vagy nem polgári érdeklődő.
A tesztek szintjén már itt van az önvezető autózás is, amihez 5G frekvenciát használnak. A forgalmi helyzetek egy részében fontos hogy az önvezető autónk egy központi adatbázist elérve tervezze meg az utazásunk paramétereit és ha szükséges egy-egy váratlan helyzetben pillanatok alatt képes legyen reagálni. Az utak lefedésében a 700 MHz-es sáv lehet az a sáv, amellyel nagy földrajzi területeken válhat elérhetővé az önvezető autózás élménye.
Vannak olyan forgalmi helyzetek is, amikor az autónak nem kell egy központi rendszeren keresztül kommunikálni, hanem elegendő, ha a járművek egymás között vagy az út mentén elhelyezett szenzorokkal kommunikálnak, egy meghatározott frekvencián. Ez az úgynevezett V2X technológia, ami autó-autó, jármű-közlekedési tábla, vagy sorompó, vagy útburkolat közötti kis hatótávolságú kommunikációt jelent. Ez segíthet elkerülni különböző balesetveszélyes helyzeteket például egy megelőzendő kamion elé láthatunk felkészülve az előzés biztonságos megtervezését és végrehajtását.
A lényeg, hogy akármilyen technológiában is gondolkodnak a gyártók, fejlesztők, a frekvencia nem lesz akadálya az önvezető autózás bevezetésnek sem Európában, sem máshol.
Szép lassan már Magyarországon is eljutunk az űrkutatás korszakába is, mi a feladata ezzel kapcsolatban a hírközlési hatóságnak?
V.P.: A hatóság eddig is kiemelten foglalkozott az infokommunikáción belül az űrtávközléssel. A téma manapság jelentősen felértékelődött, köszönhetően annak, hogy Elon Musk megalkotta azokat a technológiákat, aminek révén olcsón lehet műholdakat feljuttatni alacsonyabb pályákra is. Egyre több fent a műhold, egyre több mindenre képesek egyre több szolgáltatás válik általuk elérhetővé.
Már nemcsak pár ország kiváltsága, hogy saját műholdja legyen.(Lásd a magyar Masat-1-et, vagy a SMOG-P-t.) Azokat a frekvenciasávokat, amiket a Nemzetközi Távközlési Unió a rádiókommunikációs tanácskozásain(ITU WRC) elfogad űrkutatásra, űrtávközlésre, igyekszünk itthon mi is minél gyorsabban elérhetővé tenni.
Az űrtávközlés területén, a legismertebb szolgáltatás a „tányéros TV” ezeket több hazai szolgáltató is kínálja. Megjelentek továbbá a műholdépítő cégek a nano műholdak területén is, de időközben megalakult az a magyar cég is, ami nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy 2024-ben geostacionárius pályára állítsa az első magyar kereskedelmi műholdat.
Az űrtávközlés azért is izgalmas, mert ez egy valódi globális piac. Több nagy nemzetközi cég keresi jelenleg is, hogy milyen módon tudná ezen a globális piacon a pozícióját erősíteni, vagy megtartani.
