Vasárnaptól indul az MWC 2019, a hivatalosan február 25-28.között meghirdetett idei mobil világshow Barcelonában. Jönnek az újabb okostelefonok, amiknél már alapfelszereltség a mesterséges intelligencia. A szakminiszterek pedig az intelligens jövő technológiai kihívásairól – az 5G, IoT, és AI fúziójáról – tárgyalnak.
Pár éve megszokott, hogy mint egy rendes fesztivál, ez az esemény is nulladik nappal indul, amelyet idén is az okostelefon márkák pörgetnek fel. (Az idei konferencián több mint 2400 cég állít ki, és legalább 110 ezer szakmai látogatót várnak. Köztük lesz a digitrendi.hu is.)
5G-s és összehajtható okostelefonok
A világkonferenciára hozza el első összehajtható, 5G képes készülékét a Huawei. A kínai cég mára a világ második legnagyobb okostelefon gyártójává nőtte ki magát. A világelső Samsung nem az MWC-t, hanem az azt néhány nappal megelőző saját „kicsomagolós”(Unpacked) eseményét választotta év eleji nagy dobásainak a kihajtható, az 5G-s és a Galaxy S10 családnak a bemutatására.
A globális ötösfogatba tartozó másik kínai cég a Xiaomi is barcelonai premiert tervez legújabb zászlóshajójának a Mi9-nek a bemutatására. Addigra persze már szinte minden tudható lesz a készülékről, hiszen otthon, napokkal korábban lerántja a leplet a telefonról.
Az idei eseményen debütál még az LG ugyancsak sok újdonságot hozó G8ThinQ modellje, az utóbbi években igencsak háttérbe szorult HTC Vive újdonsága, sőt a katalán fővárosba hozza el legújabb okostelefonját a ma még főleg Dél-Európában ismert horvát márka a Noa is.
Szakmai viták fókuszában az intelligens jövő
A konferencián várható szakmapolitikai témákról Pataki Dánielt, a mobilipar meghatározó szereplőit tömörítő szövetség a GSMA szabályozásért felelős alelnökét kérdeztem. „Az idei konferencia központi témája a három pilléren nyugvó intelligens jövő lesz, ennek piaci, szabályozási vonatkozásait vitatják meg az eseményre 150 országból odalátogató szakminiszteri delegáltak.
Az első pillér az 5G hálózatok témája, amelynél fontos, hogy a mostani sok generációs és különálló hálózatok helyett együttműködő, rugalmas és megbízható hálózatok épüljenek ki. A második a mesterséges intelligencia szerepe a technológiai megújulásban, a harmadik pedig a dolgok internete(IoT) fejlődési irányait jelenti” – mondja Pataki Dániel.
Ami az 5G-t illeti, becslések szerint 2025-ig mintegy 300-500 milliárd euró közötti fejlesztési beruházás várható az európai 5G hálózatokba, az erre épülő iparág a GDP több mint a 4 százalékát termelheti meg.
A téma kapcsán az alelnök kiemeli, hogy a Huawei ügymiatt már több európai szolgáltató és maga a GSMA is megkongatta a vészharangot. Az egyoldalú tiltás ugyanis évekkel visszavetheti az európai 5G fejlesztéseket. Miközben a tiltást szorgalmazó USA nincs rászorulva a kínai technológiára, Európában már széles körben megvetette a lábát a távol-keleti cég.
Európában lassabb lesz az áttérés az 5G-re
Független elemzők szerint nemcsak a már említett ügy, hanem más miatt sem fog Európa élenjárni az 5G-ben. Kínában a témát elsősorban presztízskérdésként, nem üzleti szempontok alapján kezelik. Az USA-ban pedig a hálózati technológiák rangsorában a vezetékes rovására előretörnek a mobil hálózatok.
A mobil fejlesztése amúgy jobban meg is éri a tengerentúli szolgáltatóknak. Az amerikai mobil ARPU(egy előfizetőre jutó havi költés) sokkal magasabb, mint az európai, vagyis a beruházások hamarabb termőre fordulhatnak.
„Európában lassúbb lesz a folyamat, mert még sok olyan korábbi hálózati befektetés van, ami meg sem térült” – összegzi a helyzetet Pataki Dániel. Az öreg kontinensen ráadásul túl sok a szolgáltató, az összesített számuk meghaladja a százat. Mindeközben az USA-ban négy, Kínában három szolgáltató osztozik a hasonló méretű, illetve az annál jóval nagyobb kiterjedésű piacon.
Már tízéves vitatéma az EU-ban, hogy mennyi legyen országonként az ideális szolgáltató szám, legyen három, vagy inkább négy? Ausztriában nemrégiben lett négyből három, ennek hatását vizsgálták is a GSMA-ban, a tarifa nem lett drágább, a szolgáltatás minősége viszont nőtt, jobb lett a lefedettség, mert többet tudtak ilyen célokra befektetni.
Kedvezőbb díjú frekvenciát kaphatnak a vertikális ágazatok
Az 5G hálózatok átalakíthatják a piaci struktúrát is. Pataki Dániel emlékeztet rá, hogy Németországban márkomoly vita tárgya, kapjanak-e 5G frekvenciát a vertikális ágazatok. A „Siemens band”-ként ismert kezdeményezéssel az ottani erős ipar azt üzente az államnak, hogy a frekvencia fejében ők majd megépítik maguknak a hálózatot is.
A GSMA álláspontja szerint ez nem ígér igazán hatékony frekvencia felhasználást. A mobiliparugyanisha valamihez, hát a hálózatépítéshez ért. „Ráadásul, ha ezt valakinek csak úgy odaadják, az még a versenyt is csökkenti majd” – véli az alelnök.
A piacszabályozásnak a Huawei ügy mellett jelenleg két nagy kihívással kell megküzdenie. Az egyik a lefedettség. Lesz-e mindenkinek szélessávú netje, kell-e mindenkinek 5G? Legyen a lefedettség piaci alapon, vagy állami szolgáltató teremtse meg az infrastrukturális feltételeket?
A kérdések világszerte felmerülnek, a rájuk adott válasz sokféle. Az ausztrálok létrehoztak egy állami hálózatot, a mexikóiak pedig egy piaci alapon működőt, amit a szolgáltatók bérelhetnek. „Egyelőre egyik sem igazán működik, pedig hatalmas pénzeket öltek mindkettőbe” – hangsúlyozza az alelnök.
Hozzáteszi: a GSMA jobb modellnek tartja a piaci alapon megfinanszírozottakat, ahol pedig nem éri meg az üzleti szereplőknek, ott pályázattal, vagy hálózatmegosztás lehetőségével valósulhat meg a szükséges lefedettség.
A másik fontos és kényes téma a személyes adatok kérdése, amiben ugyancsak nagyon eltérőek az álláspontok. Kínában az utóbbi időben az állami szempontú adatgyűjtés került előtérbe. Az USA-ban pedig az adatgyűjtés célja, hogy üzletet lehessen belőle csinálni, mivel ez a nagy internetcégek bevételi forrása.
Európában viszont már él a személyes adatok védelmét szolgáló legszigorúbb adatvédelmi szabályozás. Barcelonában vitatéma lesz, hogy lehet-e, kell-e ebből globális modellt kialakítani?Az is kérdés, hogy kell-e egyáltalán szabályozni az adatgazdaságot, főleg, ha elfogadjuk, hogy az adat lesz a jövő olaja.
Mit tehet az állam a fejlesztések előmozdításáért?
„Költségoldalról az állam sokféle dolgot tehet, enyhítheti az adóterheket, vagy legalább nem vet ki ágazatot terhelő különadókat. Fontos a kiszámíthatóság, a piaci alapú működés szabadsága. A frekvenciaszabályozásban is kell, hogy legyen kiszámíthatóság, ne legyenek nagy és furcsa kilengések” – jegyzi meg az alelnök.
Minél kisebb az egyszeri és az éves használati díj, annál nagyobb lehet a lefedettség. A díjak megállapításánál ne (csak) a költségvetési, hanem a versenyképességi szempontok is számítsanak.
Az eddigi 5G frekvenciaértékesítések között az előbbiek figyelembe vannak jó és rossz példák egyaránt. Az előbbiekhez sorolható Finnország és Írország, ahol gyorsan és nagy mennyiségben adnak el spektrumot a szolgáltatóknak.
Nem így Svédországban, ahol a 700 MHz-es spektrumot nem adják oda teljes egészében a mobil ágazatnak, hanem egy részét a nyilvános biztonsági hálózatok számára teszik félre. Németországban, szakértők szerint feleslegesnek ítélt többféle megkötöttség is hátráltatja az értékesítést. Olaszországban pedig kevés frekvenciát nagyon magas áron adott el az állam.
Európán kívüli jó példa az USA, ahol frekvenciabőségből válogathatnak az operátorok, és a spektrumok felhasználhatósági ideje sincs rögzítve, mint Európában. Mint ismert Magyarországon várhatóan késő tavasszal hirdetik meg az 5G kiépítéséhez szükséges frekvenciákat.
