Egy éve vezette be a magyar piacra a Haier márkát a Candy Hoover Hungary Kft. A világelső háztartásigép-márka nem a legideálisabb időszakot választotta a belépésre. A kihívásokról és az aktuális piaci helyzetről Rózsa Márton ügyvezetővel beszélgettünk.
Digitrendi: Tavaly májustól datálható a Haier hivatalos magyarországi bevezetése, miközben a kínai márka már évekkel korábban is jelen volt az itteni piacon. Mi történt?
Rózsa Márton: Így van, de legutóbb már valódi piacra lépésről beszélhetünk, és a márkát jelentős marketing kampányokkal támogatjuk. Korábban még nem ebben a struktúrában működött a Haier, az akkori megjelenésük még a felvásárlások előtti időkre datálódik, és a termék portfólió is teljesen különböző volt.
Az olasz gyökerű Candy Hoovert 2019-ben vette meg a Haier Group, amely számtalan márkát tudhat magáénak. Tavaly május óta Magyarországon már a Candy és Hoover mellett a Haier márkát is forgalmazzuk.
D.: Adódik a kérdés, miért nem kezdeményezi a tulajdonos, hogy az ő neve is benne legyen a cég elnevezésében?
R.M.: Leányvállalatként a Haier Europe-hoz tartozunk, a jogi procedúrák miatt bonyolult lenne minden egyes régióban az addig már jól bevezetett cégnév megváltoztatása. Egyelőre mindenki a saját nevével működik, ernyővállalatunk, a Haier Europe alatt.
A különböző régiókban a különböző márkák különböző szinteken jelennek meg. Tavaly óta például már mi is felvettük a palettánkra a Hoover nagyháztartási gépeket: a mosógépet és a szárítót, amiket egyelőre a Euronics üzleteiben és webáruházában forgalmazunk.
Előtte ez a márka itthon kizárólag a padlóápolási eszközeiről volt ismert a hazai vásárlóközönség körében.
A Haier márka visszatérését egyébként nagyon hosszú előkészítő munka előzte meg. A szakmán belül is nagyok voltak az elvárások, hiszen mégiscsak a világ vezető háztartási gép márkája lépett a piacra.
Mivel a termékeink kiemelten innovatívak, és olyan funkciókkal vannak ellátva, amit minél érthetőbben kell bemutatni a fogyasztóknak, a kiskereskedelmi forgalmazásra első körben két nagy piaci szereplővel, a Media Markttal és az Euronicsszal kötöttünk megállapodást.
A növekvő értékesítési számok mellett nagyon fontos kritérium volt, hogy a márkát jól pozícionálva tudjuk a piacra léptetni. Ehhez az éppen romló gazdasági környezet nem volt éppen ideális. Eredetileg már tavaly januárban szerettük volna bevezetni a Haiert, de pont a gazdasági környezet miatt ez végül májusra csúszott.
Olyan időszakban léptünk a piacra, amikor mindenki erősen küzdött a piaci pozíciókért. Ennek ellenére elsődleges célként, éves szinten a Haier termékek kétszámjegyű százalékos részesedésének elérését tűztük ki a forgalmi terveinken belül.
Az első 12 hónappal már közel is kerültünk az áhított részesedéshez. Az első negyedéves adatok pedig már azt mutatják, hogy éves szinten teljesülhet a 10 százalék.
Idéntől tovább szélesedik a Magyarországon elérhető Haier termékek választéka, jönnek az újabb mosó- és hűtőgépek is.
A disztribúciót is szélesíteni fogjuk, így már nem csak az említett két kereskedővel forgalmazunk, hanem másokat is bevonunk, legyen szó kisebb kereskedelmi láncokról, független boltokról vagy webáruházakról.
D.: A nem túl ideális gazdasági környezet kevesebb költhető pénzt jelent, emiatt sokkal tudatosabbá válnak a háztartások, egyre több faktor kerül be a döntési mechanizmusba a termékek kiválasztásánál. Mit gondol erről?
R.M.: Egy nagy háztartási gép vásárlása a magyar háztartások életében még mindig jelentős tétel. Nem mindegy például, hogy mennyire energiahatékony és víztakarékos egy-egy ilyen berendezés.
Kevesen tudják, hogy önmagában a mosógép vízfogyasztása akár egy négyfős család vízfelhasználásnak egyötödét is kiteheti.
Éves szinten akár több ezer liter vizet is meg tudunk takarítani azzal, ha egy ezen a téren hatékonyabb készüléket választunk. Ugyanez lehet fontos szempont a mosogatógépeknél is.
A mosógépek esetében az is növeli a fenntarthatóságot, ha az adott készülék kímélő programokat (is) tartalmaz, amiktől a ruhák hosszabb élettartamúak lehetnek.
Nagy célunk, hogy mivel szinte minden gépünk csatlakoztatható az internetre, szeretnénk, ha mindenki valóban élne is a konnektivitás lehetőségével.
Ennek is van ugyanis egy sor előnye, egyebek mellett optimalizálja az energiafelhasználást, segít a megfelelő program kiválasztásában, figyelmeztet a karbantartásokra, és akár az üzenetek révén vagy a frissítés alapján elkerülhetőek a hibák, mi több a karbantartó szervizelés otthonról is megoldható.
D.: Úgy gondolja, hogy erre a szintű konnektivitásra már a magyar vásárlók is fogékonyak?
R.M.: Már van rá fogékonyság, de az a megállapítás is megállja a helyét, hogy ha valaki hálózatba köthető okos készüléket vásárol, az még sajnos nem jelenti azt, hogy automatikusan csatlakoztatja is a netes hálózatra a készüléket.
D.: Ami a fenntarthatóságot illeti, várható-e, és ha igen mikor, ilyen jellegű irányváltás a háztartási gépek szervizelésében is? Arra gondolok, hogy a rendszerváltás előtt, a „Gelka korszakban” kijött a szerelő, és ha csak az kellett a javításhoz, akár egy-két csavart is kicserélt. A mostani modulcsere koncepció jegyében viszont a márkaszervizek szerelői sok esetben, és persze némi túlzással egy apró hibáért is a fél készüléket kicserélik.
R.M.: Hadd kezdjem egy kicsit távolabbról. Maga a fenntarthatóság nagyon komplex dolog, amit a Haiernél is nagyon komolyan vesznek. Egyfelől már a gyártásnál is törekednek arra, hogy minél több újrahasznosított alapanyagot használjanak fel.
Olyan fejlesztési programokat dolgoztak ki az olaszországi gyárban például, amivel 40 százalékkal csökkenthető a gyártás során felhasznált vízmennyiség, vagy napelemekkel lehet működtetni a gyártóegységeket, hogy minél zöldebb legyen maga a gyártási folyamat is.
Ami még talán ennél is fontosabb, hogy a vállalatnak már a tervezési fázistól kezdve van egy 16 kritériumból álló fenntarthatósági modellje, fókuszálva azokra az elemekre, amelyeknek a legnagyobb hatása van magára a fenntarthatóságra.
Ez sok minden egyéb mellett arra is kitér, hogy hogyan tudjuk a termékeinket minél hosszabb időtartamú működésre tervezni.
Ezért például a mosógépeinkbe Direct Motion szénkefe nélküli motor, hűtőszekrényeinkbe pedig inverter kompresszor kerül, melyek tartóssága, hatékonysága és megbízhatósága a hagyományos alkatrészekhez képest igazán szembetűnő.
D.: Mennyi mondjuk jelenleg egy mosógépnek, egy hűtőgépnek, vagy egy mosogatógépnek az átlagos életciklusa?
R.M.: A készülékek átlag életkora ma Magyarországon termékcsoporttól függően 7 és 10 év közé tehető. A hálózatba köthetőséggel a berendezések működtetése még fenntarthatóbb lehet.
Ami a szervizelést illeti, azt a közeljövő háztartási gépeitől még ne reméljük, mint ami a mobiltelefonoknál hamarosan elvárás lesz, hogy bizonyos egységei otthon és általunk is szerelhetővé válhassanak.
Ha viszont a termék rá van kötve az internetre, vagy ha olyan hibaüzeneteket képes küldeni, ami alapján jól beazonosítható a hiba oka, akkor a technikus már felkészültebben tud kimenni, gyorsabban és hatékonyabban tudja megjavítani a készüléket.
D.: Tehát alapvetően marad a modulcsere modell? Ezzel kapcsolatban többekben él a gyanú, hogy az egész koncepciót azért találta ki az ipar, hogy a felhasználókat ezzel a drága megoldással (is) a minél gyakoribb készülékcserére ösztönözzék.
R.M.: Ez egy érdekes kérdés és megközelítés. Nem tudok olyan törekvésről egyik gyártó oldaláról sem, hogy a gyorsított készülékcsere lenne a cél.
Sokkal inkább azt gondolom, hogy maga a kutatás-fejlesztés, az innováció el kell, hogy jusson a termék-életciklus végére oda, hogy maga a fogyasztó akarja lecserélni a gépet, mert tudja, hogy mennyi előnyt hoz ez a számára.
Gondolok itt a már említett vízfogyasztásra, energiafelhasználásra. Tehát, ha van egy nyolcéves gépünk, ami a mai napig tökéletesen kimossa a ruhát, akkor minek cseréljem le? -teszi fel a kérdést a felhasználó.
Ha viszont belegondol abba, hogy egy korszerűbb, innovatívabb géppel éves szinten mennyi többletenergiát, vagy mennyi vizet spórolhat meg, akkor lehet, hogy elgondolkodik egy előnyös cserén.
D.: Na, ezen javíthatna a szoftveres frissítés újabb elemekkel való bővítése, hogy magát a hardvert, vagyis a vasat ne kelljen minden alkalommal kidobni. El kell jutni odáig, hogy a konnektivitás valóban fontos eleme legyen a termékeknek. A vásárló pedig tudja, hogy majd mindig jön a megfelelő szoftverfrissítés, akár négy-öt-hat éves időtávlatban is.
R.M.: Hogyne, ezt meg tudom erősíteni. Sőt vannak olyan termékfejlesztési irányok is, amik régiós szinten még személyre szabottabban veszik figyelembe az egyedibb igényeket. Ilyen esetben nyitott rá a vállalat, hogy az adott terméket, az adott elvárásokkal tegye elérhetővé mondjuk a közép-kelet-európai térségnek.
Ezzel összefüggésben az év második felében lesznek még újabb, a palettát szélesítő termékbevezetéseink, köztük a mosás-szárításban a legújabb innovációkat tartalmazó X11-es sorozat.
Bővíteni fogjuk a beépíthető termékcsaládunkat az év második felében érkeznek az új termékek, a sütők és a főzőlapok, valamint az elszívók.
Várhatóan még az idén megjelenünk a Haier márkájú kisháztartási gépekkel is, a forrólevegős sütővel (airfryer), kenyérpirítóval, vízforralóval, aprítógéppel.
D.: A következő témát sorolhatnánk akár a fenntarthatóság kategóriájába is. Mennyire működnek együtt a gyártók a kellékgyártókkal, gondolok itt a mosó- és öblítőszerekre? Egyre többen vélik úgy, hogy például az öblítőszerekre nincs is szükség, csak további vegyszer a háztartásban, és az újfajta gélkapszulákkal együtt hosszabb távon nem tesznek jót a gépeknek.
R.M.: Ez valóban egy igen szenzitív téma. Nyilván a mosógépek és a mosogatógépek az a két fő terület, ahol ezekről a felvetésekről beszélhetünk.
Kommunikáció mindenképpen van a felek között, sőt, nem egyszer fordul elő, hogy egy-egy gyártó egy kellékgyártóval közösen fejleszt ki alapanyagot, hogy hatékonyabban, alacsonyabb hőmérsékleten tudja tisztítani az edényeket vagy a ruhákat. Ilyen saját márkás kellékeink nekünk is vannak.
D.: Oszlassunk el újabb tévhiteket, melyik a hosszabb élettartamú készülék: a beépíthető, vagy a szabadonálló?
R.M.: Ahány ház, annyi szokás. Ha a beépíthetőket a beépítési szabályokat betartva építik be, akkor ezeknek is ugyanolyan hosszú élettartama lesz, mint a szabadonállóknak.
D.: A másik ilyen kvázi tévhit, hogy minden fontosabb funkcióra külön készülék kell, mert a kettő az egyben gép igazából egyik funkciónak sem tud jól megfelelni. Saját tapasztalat a mosó-szárítógép, aminek a fő haszna csupán a helytakarékosság volt, az, hogy nem kellett két gépet tárolni a nem túl nagy fürdőszobában, főleg a szárításnál okozott csalódást.
R.M.: A kulcs pontosan abban van, amit Ön is mond, hogy a felhasználónak milyen lehetőségei és igényei vannak, és abba hogyan lehet beilleszteni a gépet. A váltóruhák esetén muszáj szárítani, akár kisebb töltettel is. Arra tökéletesen alkalmas mondjuk egy mosó-szárító.
Nyilván, hogyha valaki a lehető legnagyobb hatásfokot szeretné elérni mosásban és szárításban a teljes töltet súllyal, akkor külön vesz mosó- és külön szárítógépet.
D.: Végül, hogyan osztályozhatók az egyes márkák egy olyan multibrand cégnél, mint a Haier. Évekkel ezelőtt a márkák többségének két-háromféle almárkája is volt. Az első-kettőnél a megfizethetőség volt a szempont, a harmadiknál, hogy prémium brand legyen, prémium tudással. Hogy néz ki ez most a Haiernél?
R.M.: Mi valóban sokféle márkát felvonultató cég vagyunk. Egyes országokban dual brand, máshol multi brand kategóriákkal vagyunk jelen.
Mind a három márkának megvannak a maga alapértékei, és nem feltétlenül csak a piaci pozícionálás. A márkáink közül a Haier a leginnovatívabb, a legjobb minőség, de ott van a Hoover, ami abszolút minőségi „well-being” irányba viszi a márka alapértékét, nagy hangsúlyt fektetve a higiéniára.
Végül ott a Candy a saját alapértékeivel, a dizájnnal, a funkcionalitással, a mindennapi elérhetőséggel, és a tartóssággal. Utóbbi márka idéntől látványosan megújul.
Ennek részeként például a mosás termékek több mint 80 százaléka B kategória fölött lesz energiabesorolásban. Az új gyártósorok telepítése után a második félévtől már érkeznek is a megújult termékek.
