Tisztul a hazai startup ökoszisztéma, egyre színesebb a befektetői és az induló vállalkozások köre. A fiatalok többségéből azonban még mindig hiányzik a vállalkozói kedv. Körkép a hazai viszonyokról.

Hazai startupok

„Minőségi tisztulás megy végbe a hazai startup ökoszisztémában, mind a befektetői, mind a kezdő vállalkozói oldal szofisztikálódott. Jót tett ennek a világnak , hogy piaci és állami szereplők egyaránt vannak már benne és, hogy jóval több az igazi startup, mint néhány éve” – vélekedik az egyik ismert hazai angyal befektető Balogh Péter.

Korábbról az ugyancsak startupként indult NNG navigációs szoftverfejlesztő cég vezetőjeként ismert üzletember feleségével, Balogh-Mázi Máriával hozta létre inkubációval és tanácsadással foglalkozó cégét, Baconsult Kft. néven.

Három éve kezdték az újgenerációs startupok felkarolását, ahogy Balogh Péter fogalmaz, az még a Vadnyugat korszaka volt. Annak ellenére, hogy akkor már az uniós Jeremie 1-2 alapok lezárultak kevés volt az igazi startup. Akkoriban nem volt ritkaság, hogy a befektetők a startupok kétharmadára is rátették a kezüket a pénzükért cserébe, és mindenről ők akartak dönteni.

Manapság több tucat érdemi startup működik a piacon, amelyek ha kell hajlandóak össze is állni. Elindult a befektetők közötti minőségi verseny is, egyre piacibb módon lehet beszállni. Balogh Péter szerint az üzleti sikerhez türelemre is szükség van, ők ha kell az exitre akár 10 évet is várnak. A Baconsult általában 10 százalékos kisebbségi részesedést szerez mentorált cégeiben.

A hazai összkép ma még árnyaltabb, leginkább a bátorság hiányzik a fiatalokból

Ennél valamivel árnyaltabb képet fest a hazai viszonyokról az a Pulzus által végzett felmérés, amely nemrégiben készült épp az egyik állami szereplő a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő megbízásából készült a 18-35 éves korosztály körében.

Ez egyebek mellett megállapítja, hogy a hazai fiatalok szerint kreativitás, pénz és bátorság kell, – így ebben a sorrendben – egy sikeres vállalkozás elindításához ma Magyarországon. Kreatív ötletekből nincs hiány, ám a bátorság a legtöbb magyar fiatalból hiányzik és sokan bizonytalanok abban is, honnan szerezzék meg az induláshoz szükséges tőkét – olvasható a kutatásban.

A hazai fiatalok kétharmada inkább a saját vagy a családja vállalkozásában tevékenykedne. Alkalmazottként ugyanakkor alig az egynegyedük szeretne csak dolgozni. Ötletekből viszont nincs hiány, a megkérdezettek csaknem kétharmadának volt már egy vagy több olyan „écája”, amire jövedelmező vállalkozást lehetne alapítani. Mindezek ellenére a megkérdezettek 47 százaléka úgy gondolja, hogy a következő évtizedben inkább nem vágna bele saját vállalkozásba. Mindössze 37 százalék tervez ilyesmit, 16 százalék pedig bizonytalan, azaz nem tudja vállalkozna-e vagy sem.

Vajon , mi az, ami elriasztja a vállalkozói léttől a fiatalokat. Mindössze 6 százalékuk vallja magát kockázatvállalónak, miközben 15 százalékuk abszolút biztonsági játékos. A legnagyobb kockázatok közé sorolják a tőkehiányt (40 %), illetve a bizonytalan politikai-gazdasági környezetet (28 %).

Magas, 29 százalékos azoknak az aránya, akik nem tudják, honnan szerezzenek pénzt a vállalkozásuk beindításához. Ugyanekkora arányban próbálnának pénzt szerezni uniós vagy más nemzetközi pályázaton. A hazai magánbefektetőket 18 százalékuk keresné fel, és csak 16 százalék fordulna a bankokhoz. A tőkén kívül saját ötletük megvalósításához elsősorban partnerekre (56 %), szakértőkre (38 %), ismeretek átadására (31%) lenne leginkább szükségük.

Az is meglepő, hogy miközben tisztában vannak a startup formával, magyar startupokról a megkérdezettek több mint fele egyáltalán nem hallott. Startup indításakor a legtöbben bevonnának egy partnert is, vagy egy barátot, vagy olyan valakit, akinek már van vállalkozói tapasztalata.

A legtöbben, 17 százalékban, valamilyen technológia vagy mérnöki területen indítanának startupot 13 százalék pedig a kereskedelmet célozná meg. A startup elindításához a fiatalok szerint a legideálisabb a 21-30 éves életkor.

Munkahelyként is népszerű a fiatalok körében a startup, előnyei közé sorolják a fejlődési lehetőséget, a változatos szakmai feladatokat és a jó közösséget. A hátrányok közül ugyanakkor a bizonytalan jövőt , a túlterheltséget és a kaotikus működést (14 százalék) említették.

Lezárult a Baconsult inkubátor programja

Egyenként több mint 50 milliós állami és befektetői támogatással lendíti be a hazai startupokat a Balogh Péterék fémjelezte program, amelyre két körben összesen 220-an pályáztak. Mint ismert a korábban csak saját tőkéből működött Baconsult, tavaly a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán félmilliárd forintos támogatáshoz jutott. Az első öt kiválasztott februári bejelentése után a héten iderült ki, kik kerültek be a második körbe.

„Főleg olyan csapatok keltették fel az érdeklődésünket, amelyek eddig kiestek az átlagos befektetők látóköréből”- indokolta választásaikat Balogh Péter. „Minket inkább az alapítók érdekelnek, és nem a számok, a siker ugyanis elsősorban az ő tapasztalatukon és képességeiken múlik. Örülünk neki, hogy sikerült olyan ötletekkel találkoznunk, amelyek létező emberi igényekre reagálnak” – tette hozzá.

Az első szakaszban a gyerekeket játékosan programozni tanító Codium, a szülő – gyermek kommunikációt támogató digitális megoldás, a Plukkido, a programozókat képző Green Fox Academy, a kereső optimalizálással foglakozó PrefixBox, valamint az orvosokat és pácienseket összekötő mobilalkalmazást fejlesztő MediCall került be a programba.

A most kiválasztott cégek az ingatlanvásárlást(arminimum.hu) a munkában töltött idő minőségét(The Worklife Company), az üzletkötési kultúrát(BIX.hu), a fiatalok munkavállalási lehetőségeit online programozó iskolával(CodeBerry), illetve a cukorbetegek hétköznapjait szeretnék pozitív irányba megváltoztatni.

Magyarország digitalizáció