Távdiagnosztika, robotsebészet, virtuális kórházak, ez lehet a jövő valamikor itthon is. A digitális fejlődés nyomán adatrobbanás várható az egészségügyben, amit hatékony rendszerekkel kell majd kezelni.
A robbanásszerű digitális fejlődés azonban egyelőre látványosan elmarad a más iparágakban tapasztalttól, így a szektor szereplőinek számos lehetősége akad javítani a hatékonyságon. A potenciál azonban hatalmas, elég csak a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeire gondolnunk – egyebek mellett ez hangzott el a napokban tartott 2. Digital Health Essential egészségügyi konferencián.
Egyelőre kihasználatlan az egészségügyi adatvagyon
Az eseményen elhangzott, hogy az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) éles indulása óta eltelt 5 év tapasztalata alapján bizonyos funkciók módosítása, kiterjesztése szükséges, főleg a pdf formátumú egészségügyi dokumentumok kiváltása strukturált dokumentumokkal.
Folyamatosan új fejlesztési irányok merülnek fel, ebből kiemelkedő a telemedicina, a betegutak és az integrált betegellátási folyamatok támogatása. A piaci szereplőknél és kutatóhelyeknél pedig egyre nagyobb az igény az adatokhoz való hozzáférésre (másodlagos adatfeldolgozás), ez azonban jelenleg csak nagyon korlátozottan lehetséges. Ezért az EESZT továbbfejlesztésénél kiemelt cél – a megfelelő technikai környezet kialakításával – az adatvagyon kiaknázásának támogatása.
A lehetőségek tárháza közel korlátlan, az InterSystems globálisan egymilliárd ember egészségügyi adatait követi nyomon. Európában azonban még csak most formálódik a digitális technológiák használatára vonatkozó szabályozás.
Éppen ezért fontos feladat meghatározni a mesterséges intelligencia helyét és szerepét egy olyan környezetben, ahol a technológiai potenciál jelentősen megelőzi a felhasználási lehetőségeket, miközben a jogszabályok jókora lemaradásban vannak.
A mesterséges intelligencia felhasználható többek között a krónikus betegségekre hajlamos betegek azonosítására és a kezelési tervek optimalizálására. Az elektronikus orvosi nyilvántartás (EMR), vagyis a betegek orvosi kartonjainak digitalizált változata teszi lehetővé az egészségügyi szereplői számára, hogy könnyebben hozzáférjenek a betegadatokhoz, és azt megosszák másokkal is, javítva az ellátás színvonalát. A zökkenőmentes információcsere pedig a költségeket is jelentősen mérsékli.
Diagnózis felállítására is alkalmas a mesterséges intelligencia
A zárójelentések megírásában kifejezetten hasznos eszköz a ChatGPT, amely segítség a kutatásban, az oktatásban és programozásban, de az innovatív megoldás hasznos segítőtárs lehet a betegosztályozásban és a leletkezelésben is.
A kutatók tapasztalatai szerint a chatbot jó hatásfokkal old meg olyan eseteket is, amikkel az orvosok nem boldogulnak: 40 százalékban helyes diagnózist állított fel addig megoldatlan helyzetekben.
A fekvő- és járóbeteg-ellátás területén szintén fókuszba kerülnek a digitális megoldások, így itthon is cél a távdiagnosztika és a leletek ilyen módon történő kezelésének a bevezetése.
Laborvizsgálatokat is már webshopból rendelünk
Az új megoldások ha lassan is, de utat törnek magunknak, így ma már nem meglepő,, hogy webáruházon keresztül vásárolhatunk laborvizsgálatot, ahol a leleteket online kapják meg a páciensek, de távkonzultáció keretében a labor-szakorvossal történő megbeszélésre is van lehetőség.
Elhangzott, hogy itthon már csak azért is komoly potenciált jelentenek ezek a lehetőségek, mert Magyarországon az orvos-beteg találkozások esetében egyszámjegyű a digitális megoldások aránya, miközben globálisan ez a szám 30-40 százalék.
