Tőzsdezárás után szűkszavú közleményben jelentették be a tervezett tranzakcióban érintett cégek, hogy a 4iG kezdeményezésére visszalépnek az ügylettől. Az okokat és a következményeket egyelőre csak találgatni lehet.

Marad a Magenta csapat tagja a T-Systems

A 4iG Nyrt. és a Magyar Telekom Nyrt. hivatalosan július elején jelentették be, hogy előzetes megállapodást kötöttek a távközlési cég üzleti infokommunikációs leányvállalatának, a T-Systems Magyarországnak az adásvételére vonatkozó kölcsönös szándékról.

A kis hal esete a nála jóval nagyobb hallal

A jó ideje lebegtetett ügylet keretében a 2018-ban mintegy 14 milliárd forint árbevételű 4iG még az idén meg akarta vásárolni az évi 100 milliárd forint forgalmú T-Systems Magyarországot és annak leányvállalatait.

Az elmúlt hónapokban a megvásárolandó cég átvilágításáról, a vételárról és arról is egyeztettek, hogy mi az, ami a nagy halat képviselő T-Systems-ből kell a ma még jóval kisebb halnak számító 4iG-nak. Már a tárgyalások elején lehetett tudni, hogy a Jászai Gellért érdekeltségében és vezetése alatt álló cégnek nem kellett a T-Systems kis- és középvállalati részlege, ami ismét visszakerült a Magyar Telekomba.

A kkv ügyfeleket évekkel korábban a lakossági előfizetőkkel integráltan szolgálták ki, majd másfél-két éve a magyar anyacég önálló üzleti szegmensét alkották, és csak a legutóbbi profiltisztítás során kerültek át a Telekom leányvállalatába.

Marad a partnerség az állami projektek kiszolgálásában

Időközben a Magyar Telekom igazgatósága a közelmúltban arról döntött, hogy jövő januári hatállyal a kis- és középvállalati szegmenst ismét integrálja a lakossági szegmenssel, a jövőben mindkettőt a Customer Facing Unit elnevezésű szervezeti egység szolgálja ki. (Ekkor még nem volt ismert az ügylet mostani végkifejlete.)

A mostani bejelentésben az is szerepel, hogy a meghiúsult fúzió után „a 4iG és a Magyar Telekom tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és az állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. A felek között korábban létrejött konzorciumi megállapodások változatlan feltételekkel hatályban maradnak.”

A hat év alatt összerakott T-Systems bevételeiben mindig is jelentős szerepet játszottak az állami megrendelések, növekedni is főleg ennek révén tudott. Ezek azonban zömében alacsonyabb árrésű hardver és szoftverszállítási megbízások.

Az állami megbízások kapcsán, még a tárgyalások kezdetén Szabó János, a Magyar Telekom gazdasági vezérhelyettese egy háttérbeszélgetésen utalt rá, hogy látható melyek azok a tenderek, ahol a kormányközeli felvásárlás révén megerősödött 4iG jól szerepel. Azt azonban nehéz eldönteni, hogy melyik az a tender, amelyen a versenytárs nyert, de a Telekom is sikeres lehetett volna. Lehetnek azonban olyan helyzetek is, amikor érdemesebb volt és lesz közösen pályázni.

Hogyan alakult az idei év a cégek számára?

A 4iG Nyrt. is többszörös tulajdonosváltás, beolvadások után jutott a mai piaci helyzetébe. Jogelődjét, a FreeSoftot még a rendszerváltás idején 1990-ben alapították magyar szakemberek egyedi szoftveralkalmazások fejlesztésére. A céget 2004-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. Az azóta végrehajtott akvizíciókkal (Humansoft, Axis, Mensor3D) számottevően bővült a társaság profilja, amely néhány éve nevet is váltott.

A 4iG néven továbbműködő csoport tavaly év végén integrálta korábbi leányvállalatait. A társaság megerősödését jól mutatják az idei számok, amelyek szerint a cég a fennállásának legeredményesebb évét tudhatja maga mögött.

A vállalat az év első három negyedévében a 25,18 milliárd Ft IFRS szerint konszolidált bevételt ért el, 2,48 milliárd forint fölötti EBITDA és 1,69 milliárd forintos adózott eredmény mellett. A teljesítés és előkészítés alatt álló megbízások ismeretében az év végéig a menedzsment a cég bevételeinek és jövedelmezőségének további növekedésére számít.

A T-Systems Magyarország Zrt. által képviselt rendszerintegrációs (RI) és IT bevételek az idén meglehetősen hullámzóan alakultak. Az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest még 3,1 százalékkal, 21,4 milliárd forintra gyarapodtak, elsősorban az állami projekteknek betudhatóan.

A második negyedévi 23,2 milliárd forintos bevétel viszont már 30 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a közszféra visszaeső megrendelései miatt. A harmadik negyedévben elért 22,2 milliárdos forgalom már csak minimális mértékben maradt el az időarányos korábbi értéktől.

A leányvállalat versenypiaci jelenléte is meghatározó. Az elmúlt évek során számos jövőbe mutató technológiai területen vált a Deutsche Telekom(DT) csoportszintű szakértői központjává, ide sorolható a digitalizáció, a felhőszolgáltatások és az okosváros megoldások.

Utóbbi keretében a DT Budapestről koordinálja az európai térséget érintő okos város projektjeit, a nálunk felállított European Smart Solutions Center révén. A T-Systems Magyarországon elsőként mutatott be mesterséges intelligenciára építő ügyfélszolgálati megoldást, amely Vanda néven működik élesben a Magyar Telekomnál, valamint 5G hálózat segítségével irányított önvezető autós tesztet.

Az 1600 fős társaság egyik nagy értéke a nála dolgozók szakértelme, ami a mai munkaerőhiányos helyzetben különösen fontos tényező. A társaság az üzleti kommunikációban tavaly 51,3 százalékos részesedéssel, az IT/rendszerintegrációban 16 százalékkal tartotta piacvezető pozícióját.