PC, laptop, monitor, vagy mobiltelefon, mérettől függetlenül rendkívül jó évet zárhattak 2021-ben a kijelzővel rendelkező készülékek gyártói Magyarországon is. A hazai trendekről, a jövőbeni kilátásokról az IDC vezető elemzője beszélt a digitrendi.hu-nak.
Hasonlóan a globális trendhez Magyarországon is évtizedes rekord dőlt meg a PC-piacon, ahová 2021-ben már 692 ezer készüléket hoztak be a gyártók, szemben a 2020-ban mért 502 ezer darabbal. Ez igen masszív 190 ezres darabszám, vagyis közel 40 százalékos növekedés – mondja Tóth László az IDC vezető elemzője.
Készlethiányból túlkínálat a notebook piacon
A termékcsoporton belül a notebookok nőttek nagyot, elérték az 599 ezer darabot, valamelyest bővült a munkaállomások száma is 8600 darabra, asztali gépből viszont az egy évvel korábbi mennyiséggel egyező, 85 ezer darab került a hazai piacra.
„Az okok között a világjárvány okozta változások, az otthoni munkavégzés, és a távoktatás hirtelen megjelenése mutatható ki, amire a hazai eszközpark nem volt felkészülve. Ezt a helyzetet próbálták azóta mind a cégek mind a magánszemélyek orvosolni. Ennek nyomán először 2020-ban nőtt meg látványosan az igény ezekre az eszközökre, amit azonban a gyártók az alkatrészhiány és a szállítási nehézségek miatt 2020 nagy részében, 2021 első felében még nem tudtak kielégíteni” – magyarázza a szakértő.
Hozzáteszi: így alapvetően egy kimondottan kínálati piac alakult ki,ami eszköz bejött az országba, azt mind elkapkodták. Tavaly őszre már viszonylag megoldódni látszott a helyzet, sőt a múlt év végére már egyértelműen túlkínálat lett a PC-k piacán Magyarországon is.
Hullámvasúton az árak
Ezt a trendet követte az árak alakulása is, a tavalyelőtt még drasztikusan, két számjeggyel, egyes kategóriáknál akár 30 százalékos mértékben növekvő árak stagnálásba, majd karácsony környékén esésbe mentek át.
A szakértő idén sem számít újabb árnövekedésre, sokkal inkább az árak további csökkenésére, vagy legalább stagnálására. Az ármozgás viszont még ért vissza a 2020. előtti szintekre. A korábbi áremelkedés is igen megosztott volt az egyes termékcsoportok között.
„Az árak a legnagyobb mértékben a belépőszintű kategóriákban nőttek, a prémium gépekben ugyanis még volt kellő tartalék, ott csak kisebb mértékű volt a drágulás. Ráadásul a kereslet is főként az olcsó 100-120 ezer forintos gépek iránt ugrott meg, 200 ezer forint alatt nem lehetett már érdemi konfigurációról beszélni a hazai piacon” – mutat rá Tóth László.
A látványos keresletélénkülés egyébként mindkét vevői kört érintette tavaly, mind a lakossági, mind a céges vásárlásokét. Az ehhez igazodó termékkategóriák viszont még soha nem mosódtak ennyire össze, mint mostanában. A hiány miatt minden márka olyan készüléket hozott be, amilyet csak tudott. Így alakulhatott ki az a helyzet is, hogy a lakossági felhasználók egy része céges gépet vásárolt.
„A múlt évi keresletdömping másik nagy mozgatórugója egy négy évre elosztott nagy állami oktatási projekt volt, az év vége felé. A rendelt mennyiségből a 9. osztályos diákoknak szánt 120 ezer darab kiszállítása már meg is kezdődött, de a rekordévet e nélkül a projekt nélkül is elérte volna a piac” – fogalmaz a szakértő, aki szerint 2022. is igen jó évnek ígérkezik.
Gyártók és formák
Ami a gyártókat illeti, tavaly is a megszokott trió –a Lenovo, a Dell és a HP tarolt. Mindhárman egyaránt erős konzumer és üzleti portfolióval rendelkeznek, ezzel is kitűnve a versenytársak közül.
A negyedik legnagyobb gyártó a magyar piacon az ASUS volt, ezt a pozíciót a márka jellemzően a konzumer modellekkel érte el, erősen megközelítve a vezető hármast.
„A tajvani márka ugyanakkor globálisan már elkezdte felépíteni az üzleti portfoliót is és ezek az itthoni eladásokban is elkezdtek már látszódni” – mondja Tóth László.
Az Acer volt az ötödik, míg az ugyancsak népszerű Apple, a negyvenezres darabszámával 5 százalék körüli részesedést ért el, főként a laptopok kimagasló ára miatt. A szakértő szerint ezzel együtt az újgenerációs Macbookok, a saját processzornak köszönhetően mégis erősen zárhatták az évet.
A PC-piacon egyre népszerűbbek az érintőképernyős készülékek, az önmagában is drága technológiát a gyártók is jellemzően a drágább modellekbe építik be. Ami a képernyőméretet illeti, a 15 colos modellek dominálnak, de egyre keresettebbek a 14 colosak is.
alcím: Rövid ideig örülhettek a táblagép-gyártók
A kijelzőméretben lassan a notebookhoz felnövő táblagépek hazai piacon a járvány elején még ugyancsak látványos volt a hirtelen felfutás, de aztán 2021-ben ismét visszaállt a korábbi csökkenő trend. Az IDC tavaly már csak 298 ezer darabot mért ebben a termékkategóriában, ami 10 százalékos visszaesést takar az előző évhez képest.
Ketté kell ugyanakkor választani a piacot, vannak a leválasztható klaviatúrájú készülékek, amelyeknél gyári opció a billentyűzet. Ez a kategória 2021-ben is kétszámjegyű mértékben növekedett elérve a 80 ezres darabszámot, szemben az egy évvel korábbi 56 ezerrel. A piac többi részét a „mezei” tartalomfogyasztó táblagépek alkották, ezek darabszáma nagymértékben csökkent, a belépőszintű 7-8 colosak pedig egyenesen bezuhantak.
A gyártói háttér erőteljesen koncentrált, a megszokott trió a Samsung, a Lenovo és az Apple viszi a piac közel négyötödét.
Évtizedes rekord a monitor piacon is
Az utóbbi 10 év alapján rekordszinten alakultak a magyarországi monitor eladások is, 2021-ben a teljes éves piac meghaladta a 420 ezer darabot, szemben az egy évvel korábbi 400 ezerrel. Ennek a piaci szegmensnek az alakulását is az otthoni munkavégzés és tanulás formálta ilyenné. Egyre elterjedtebb, hogy leginkább a munkavégzésnél második kijelzőt, esetünkben monitort is szívesen használnak az emberek.
„A vizsgált különböző célú és méretű kijelzők kategóriáiban messze a legszéttöredezettebb a monitoroké, ahol a klasszikus PC-gyártók mellett ott vannak még a tévé irányából érkezők, az LG, a Philips, a Samsung és újabban megjelent a Huawei és még sok egyéb kisebb szereplő is” – emeli ki az elemző.
Hozzáteszi: feltörekvőben a gaming monitorok értékesítése is, ezekből tavaly már 66 ezer darab érkezett a magyar piacra.
A mobilpiacon nemcsak mennyiségben, hanem márkákban is nagy volt a változás
Két éve a magyarországi mobilpiacon is a visszaesés volt a jellemző, a már többszörösen is említett alkatrész, ellátási és szállítási problémák miatt, itt is érződött, hogy a felhasználó nem olyat vehetett amilyet akart, hanem amilyet tudott.
Ezt a helyzetet korrigálták tavaly a gyártók, amelyek erősen emelkedő, közel 20 százalékos növekedést értek el a hagyományos és okostelefont együttvéve képviselő 2,4 millió darabos hazai piacon. A szakértő kiemeli, hogy a hagyományos telefon még meglepően jól tartja magát nálunk, tavaly ebből 450 ezer volt készleten, az éves mennyiség többi részét az okostelefonok adták.
A márkákban pedig rövid idő alatt igen nagy volt az átrendeződés.
„Pár éve olyan mértékű repülőrajtot vett a Huawei, hogy még a stabil világelső Samsung dominanciája is megkérdőjeleződni látszott. Az amerikai szankciók hatása nyomán azonban a Huawei kiszorult az élbolyból. Most egyértelműen a koreai márka a legnagyobb szereplő a hazai okostelefon piacon is, ahol annak közel a felét mondhatja magáénak” – vázolja a változásokat Tóth László.
A második legnagyobb szereplő a Xiaomi lett, míg a harmadik helyen az Apple áll. A Huawei helyét azóta sokan mások is próbálják betölteni, közülük a Xiaomi mellett még az Oppot és a Realme-t érdemes megemlíteni. Előbbi a szolgáltatók értékesítési csatornáiban, utóbbi a kártyafüggetlen piacon erősödik.
„A hagyományos telefonokban egykori világelső Nokia márka továbbra is jól teljesít ebben a szegmensben, az Alcatellel együtt képviselik a piac meghatározó részét, az okostelefon piacon viszont csak kerekítési tényező” – teszi hozzá a szakértő.
Magyarországon még nem tényező, hanem inkább kerekítési hiba a hajtogatható modell is, egyértelműen ezeknek a készülékeknek a rendkívül magas ára miatt.
Az elemző úgy látja még azt is nehéz megjósolni, hogy idén mennyivel ugrik meg a mobiltelefon-piac a 3G hálózatok lekapcsolása nyomán várható készülékcserék miatt, különös tekintettel az állami támogatású mobilcsere-program következtében.
Ami az árakat illeti, a telefonpiacon tartósabbnak ígérkezik a járvány nyomán elindult áremelkedés, nemcsak azért, mert a komponensek drágultak, hanem azért is, mert a márkák bizonyos piacokon már teljes egészében kihagyják a belépőszintű kategóriát.
„A Samsung már jó ideje csak a közép- és felsőkategóriás telefonjait hozza be. Ezt a trendet követi a Xiaomi is, kínai gyártó a kezdeti árdömpinges piacszerzést most már próbálja készpénzre váltani, nála is érezhető az áremelkedés, az újabb modellek 5-10 ezer forinttal drágulnak” – mutat rá a meghatározó trendekre Tóth László.
