Egy adott vállalat digitális felkészültsége nagyban meghatározza, hogy lát-e, s ha igen, mekkora üzleti lehetőséget a mesterséges intelligenciában(AI) – derül ki egy friss kutatásból. A hazai cégek főként a termelésben, marketingben, ügyfélkapcsolatokban várnak jelentős AI hatást, míg a jog és a HR, még vonakodik annak használatától.
Az idei SAP NOW konferencián több mint ezer vállalati és kormányzati döntéshozó vett részt. A 300 hazai cégvezető bevonásával SurvAI néven futott kutatásról a szoftvercég ügyvezető igazgatója, Pintér Szabolcs számolt be a meghívott újságíróknak.
Elmondta, a felmérésből kiderül, hogy a hazai vállalatok miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, milyen területeken számítanak az AI-indukálta változásra, és mennyiben függ a hozzáállásuk a cégük méretétől, az iparágtól vagy a digitalizáltságuk fokától.
A kutatásban arra viszont nem kérdeztek rá, hogy a cégvezetők AI-val kapcsolatos stratégia alkotását mennyiben befolyásolja az a tény, hogy jelenleg még sem jogi, sem egyéb szempontból nem szabályozott a mesterséges intelligencia területe, sem nemzetközi, sem hazai szinten.
Ezzel kapcsolatban egyelőre annyi merült fel, hogy sok jogi problémát vethet fel az AI-használata (szerzői jogok, fogyasztói jogok, GDPR, felelősségbiztosítás, stb.), nem beszélve arról, hogy merjük-e rábízni magunkat egy mesterséges intelligenciával meghozott bírói döntésre vagy vitarendezési javaslatra.
Kevés ismerettel is több a pozitív hozzáállású cégvezető
A válaszokból az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia definíciója sem egyértelmű. Az önvezetést, a ChatGPT nyelvi modellt, a chatbotokat egyértelműan AI-alapúnak gondolják a vezetők, de többen olyan szolgáltatásokat is hajlamosak voltak AI képességekkel felruházni, amelyek nem azok, csak kellően bonyolultak.
Jó jel, hogy a válaszadók többsége (70%) tisztában van az AI-tudása korlátaival, ahogy azzal is, hogy az eddig is jelen volt az üzleti rendszerekben(60%). Kétharmaduk hozzáállása inkább pozitív, de csak egyötödük gondolja, hogy a saját cége eredményes az AI-használatában, a maga területén.
A cégvezetők körében is vannak félelmek, olyan hétköznapi felvetésekkel kapcsolatban, mint „az AI elveheti a munkánkat” (55%), vagy, hogy a digitális nagyvállalatok akár morálisan megkérdőjelezhető célokra is fordíthatják a szóban forgó technológiát (63%).
A kutatást megrendelő cégnek elégtételt jelenthet az a megállapítás is, hogy az SAP termékeit használó vállalatok sokkal kevésbé tartanak attól, hogy kikerül a kezükből az irányítás. Közel a felük alapozna egy üzleti döntést akár egy 100%-ban AI által készített elemzésre, szemben azokkal, akik nem használnak SAP megoldást. Náluk a mesterséges intelligencia bizalmi mutatója 31%.
„Ez nem is csoda annak tükrében, hogy az SAP globális konferenciáján tavasszal bejelentettük, 2025-re a vezető üzleti szoftvercég kívánunk lenni a mesterséges intelligencia használatában” – mondta Pintér Szabolcs.
Ezt támasztják alá az ügyvezető által említett nemzetközi konferencián lapunknak adott interjújában, a témával kapcsolatban elhangzott megállapításai.
„A legfejlettebb üzleti AI képességek már jelenleg is ott vannak, beágyazva az SAP-alkalmazásokba.
Az ügyfeleknek ezek segítenek az automatizációban, a repetitív feladatok átvállalásában; de a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásában, értelmezésében, összefüggések felmutatásában és előrejelzések készítésében is az AI-ra támaszkodunk már most is.A BTP(Business Technology Platform) platformunkon keresztül algoritmusokat lehet fejleszteni, vagy annak alapján alkalmazásokat létrehozni. Azt viszont nem gondolom, hogy holnaputántól már nem fogunk embereket alkalmazni ilyen jellegű feladatokra. A gondolkodást nem fogjuk kiváltani a következő tíz-húsz évben sem, legalábbis nem minden területen” – hangsúlyozta az ügyvezető.
Ezek az AI iránt fogékony, vagy túl óvatos ágazatok
A hozzáállás nagymértékben függ a cégmérettől, és az árbevételtől, de attól is, hogy adott vállalkozás mely ágazatban tevékenykedik.
A kutatás szerint a cégvezetők pozitívan látják a jövőt a logisztika területén (78%), miközben sokkal több a borúlátó a jog (44%)és a HR (40%) területén. A kettő akár együtt is logikus megállapítás lehet, hiszen a korszerű raktárakban már terjednek az önjáró robotok, kiszorítva ezzel az élő munkaerőt.
A cégek elsősorban a termelésben, termékfejlesztésben, a fogyasztók elérésében számítanak nagyjelentőségű változásokra.
A kutatás a forrás és a tudás kérdéskörére is kiterjedt. A válaszadók többsége túlnyomórészben saját forrásaira számít (55%) a jövőbeni AI-fejlesztések finanszírozására, de külső forrásként hitelt (20%) vagy uniós pénzt (30%) is megjelöltek. Az SAP felhasználók valódi árbevételi hatást is remélnek az AI használatától.
Az eseményen szóba került az alkalmazások, megoldások felhő irányú jövője, amit az egyik legfontosabb üzleti célkitűzésnek tartanak az SAP-nál is, erre utal az ezen a területen a hazai cégnél, egy év alatt végbement 150 százalékos növekedés is. Így van ez a vállalatirányítási rendszerek(ERP) felhőbe migrálásánál is.
Ezzel kapcsolatban az ügyvezető úgy fogalmazott, hogy: „a folyamat halad, a korábbi hagyományos ERP rendszereket felváltó S/4 HANA-t már évekkel ezelőtt bejelentettük, a korai alverziók esetében 2025-ben, a magasabb alverzióknál 2027-ben megszűnik az SAP Business Suite 7 támogatása”.
Így egyre kevesebb idő van az SAP S/4 HANA átállásra. Az itthon érintett több száz vállalkozásnak nagyjából az egyharmada indult el ebbe az irányba, főként a nagyvállalatok. Egyharmad még vár, és egyharmad, amelyeket még győzködni kell.
„Ezen belül a felhőbe migrálás egy további lehetőség, igyekszünk az ügyfeleket arról is meggyőzni, hogy ha már az S/4 HANA-ra váltanak, akkor eleve a felhős verziót válasszák” – emelte ki Pintér Szabolcs.
Így gondolkodnak az AI-ról a világ cégvezetői
Az EY tanácsadócég 1200 vezérigazgató bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a világon a döntéshozók.
A felmérés szerint az AI legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint ahányat kivált majd (65%). Az üzleti világnak ugyanakkor komolyan foglalkoznia kell az AI rosszindulatú alkalmazásának következményeivel. Így az a felemás helyzet állhat elő, hogy a cégvezetőknek egyszerre kell az AI- befektetésre és a technológia elleni óvintézkedésekre felkészülni-
Ha már biztonság, a vezérigazgatók leginkább a kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisítására alkalmas deepfake módszerektől tartanak.
Tízből kilenc (88%) cégvezető már el is kezdte felmérni, hogy milyen AI alapú technológiába érdemes befektetnie. A válaszadók 43 százaléka pedig már aktívan befektet ezen a területen, míg 45% jelentős beruházást tervez a következő egy évben. Általános várakozásuk, hogy az AI használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését (65%).
