A robotizáció egyre jobban terjed a kis- és középvállalkozások körében is. Motivációja a költségcsökkentés, a termelés növelése és a versenyképesség erősítése. Magyarországon a kkv-k több mint a negyede tervezi a következő 3 évben a robotok valamilyen változatának a használatát.
A közelmúltban négy közép-kelet-európai országban – Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában – mérte fel a robotizáció üzleti lehetőségét a dán Universal Robots. A végeredményt a napokban egy nemzetközi online sajtótájékoztató keretében részletezték.
Robotok és cobotok
A kutatásba bevont országok közül a robotizálási hajlandóság a legmagasabb Lengyelországban, ott a kkv-szektor harmada áll készen a következő három évben ilyen jellegű fejlesztésekre. Meglepetés, hogy az amúgy iparilag a régión belül a legfejlettebbek közé tartozó Csehországban a legkisebb erre a nyitottság, ott csak 23 százalék tervezi a robotizációt. A magyar és a román kkv-k nagyjából hasonló 27 százalékot meghaladó arányban nyitottak erre.
„A kkv-k robotizálási barométere” elnevezésű felmérésből az is kiderül, hogy miközben a klasszikus ipari összeszerelő robotok már viszonylag széles körben ismertek, az úgynevezett együttműködő, vagy kollaboratív típusú, cobotként ismert robotok használata még nem annyira elterjedt.
Pedig a várakozások szerint a kobotokra fordított beruházások 2025-re világszerte meghússzorozódnak, az időszak végén már elérik az évi 12,3 milliárd dollár. A látványosan növekvő igény mögött az ipari automatizáció robbanásszerű fejlődése és a munkaerőhiány áll – olvasható a Markets and Markets elemzésében. A kobot ökoszisztéma pedig 2030-ra már eléri a 24 milliárd dolláros értéket, ezt már egy másik elemző cég az ABI Research állítja.
Az együttműködő robotokról alkotott véleményekkel kapcsolatos kérdésre ugyanakkor a mostani felmérés válaszadóinak csaknem a 45%-a azt nyilatkozta, hogy a cobotok képesek elvégezni olyan feladatokat, amelyekre a robotok előtte alkalmatlanok voltak, 42%-uk megjegyezte, hogy a cobotok biztonságosan működnek együtt az emberekkel, 24,1%-uk szerint pedig jelentősen olcsóbbak. (A cobotokat a dán cég „találta fel”, és indította útjára még 2008-ban.)
A felmérés kimondottan Magyarországra vonatkozó fejezete ezzel kapcsolatban annyit állít, hogy a robotizációra kész itteni cégeknek egyelőre a 22,5 százaléka tervezi a cobotok bevezetését. Ez a mutató ugyanakkor szoros összefüggésben áll a vállalkozás méretével, míg a kisvállalkozások 22,8 százaléka áll erre készen, addig a középvállalatoknál ez az arány 21,1 százalék.
Miért robotizáljunk?
A robotizáció bevezetése szempontjából a megkérdezett hazai kkv-k 72 százaléka a költségcsökkentést, 71,4 százaléka a versenyképesség erősítését, illetve 68,7 százalékuk a termelés növelését tartotta a fő motiváló tényezőnek. A munkavállalók fluktuációjával járó nehézségek kiküszöbölése is fontos szempont náluk az ilyen jellegű beruházásoknál.
Ezeken felül a vállalatok számára legalább annyira számít a robotok által az emberi hibák kiküszöbölhetősége (61,3%), az alkalmazottak megtartása (63,9%), valamint a termékek minőségének (56,6%) és a termelés rugalmasságának (54,6%) javítása.
A magyarországi kkv-k elsősorban a következő folyamatok robotizálását tervezik: összeszerelés (27,6%) csomagolás és raklapra helyezés (20,3%), gépkiszolgálás (14,7%), festés (13,4%).
A kkv-k harmada két-három éven belüli megtérüléssel számol
A robotizáció iránt nyitott vállalatoknak csupán a másfél százaléka gondolja úgy, hogy a robotizációs befektetés egy éven belül megtérül. Az egy-két éven belüli megtérüléssel már a 22,5 százalékuk, a két-három éven belülivel a 33,9 százalékuk számol. A többiek inkább három-négy, vagy akár öt éven túli megtérüléssel is kalkulálnak. A vállalkozók harmada optimálisnak az egy-két, közel egynegyedük pedig a két-három évet tartja.
A szektoron belül vállalatméret szerint igen nagyok az eltérések a robotizációs hajlandósággal kapcsolatban. Míg a következő 3 évben a kisvállalkozásoknak csak a negyede tervez ilyen beruházást, ugyanez a mutató a középvállalkozásoknál már megközelíti az 50 százalékot.
Következésképpen minél nagyobb a vállalkozás, annál nagyobb a robotizálás valószínűsége. Robotokkal kapcsolatos tapasztalat igen fontos szerepet játszik a jövőbeli beruházások tervezésében, mivel a robotizálást jelenleg tervező vállalkozások csaknem egynegyede már rendelkezik robotokkal.
Ami az egyes ágazatokat illeti a legnagyobb mértékben robotizált a műanyag- és vegyipari gyártás, a fémmegmunkálás és a gépgyártás.
A kkv-k többsége nem ismeri a robotmárkákat
A robotizációra egyelőre nemmel válaszolók indokai között a legkülönfélébb érvek találhatók. A megkérdezettek közel kétharmada szerint termelési profiljuk nem igényli robotok telepítését. Közel a felük úgy véli, hogy a termelés mérete nem igényel robotizálást, vagy az alkalmazásukat nem lehet robotizálni (44,5%).
Nem kevesen vannak, akik azért mondanak nemet, mert még nem látják a robotizálás előnyeit (37,2%), vagy azt a termelésük léptéke még nem indokolja (34,3%). A robotgyártók és márkáik alacsony ismertségi mutatói is befolyásolják a jelenlegi keresletet. A kkv-k csaknem háromnegyede nem ismeri a robotmárkákat.
