Kína és Dél-Korea okostelefon-alkalmazásokat használt a koronavírus betegségben szenvedők nyomon követésére. Vajon működhet-e ez a világnak azon a felén is, ahol a magánélettel összefüggő adatgyűjtést szigorúan szabályozzák?

Az Egyesült Királyságban a Cambridge-i Egyetem két tudósa már 2011-ben kifejlesztett egy applikációt, ami mérte és modellezte az influenza helyi terjedését. A FluPhone nevű alkalmazás, Bluetooth-ot és egyéb vezeték nélküli jeleket használt a kapcsolódásra, a felhasználókat pedig arra kérte, hogy jelentsék az influenzaszerű tüneteiket.

Ha a felhasználó éppen olyasvalakivel ebédelt, aki később influenzás lett, a FluPhone értesítést küldött erről. Az influenza terjedésének lassítása mellett az alkalmazás segített volna az egészségügyi hatóságoknak is az influenza terjedésének megfigyelésében és modellezésében. A dologból élesben végül nem lett semmi, mert Cambridge-ben az emberek kevesebb, mint egy százaléka használta volna az appot.

A megoldás nem kívánt céges és állami felügyeletet eredményezhet

A koronavírus kapcsán most ismét az érdeklődés fókuszába került a téma – olvasható a Wired összeállításában. Az USA-ban szakértői körökben felvetődött az ötlet, hogy okostelefonokon keresztül lehessen a fertőzéseket nyomon követni és jelenteni azokat. Ez azonban számos kényes adatvédelmi kérdést vet fel. Okoz-e ez a megoldás szükségtelen riasztást, vagy pánikot, és nem kívánt céges, vagy kormányzati felügyeletet?

A FluPhone megalkotói Jon Crowcroft és Eiko Yoneki természetesen hisznek abban, hogy egy az övékhez hasonló alkalmazás igenis sokat segíthet a koronavírus elleni küzdelemben.

„Az egészségvédelmi szervezetek felhasználhatják azt anonim térképadatok feltöltésére, amely hozzájárulhat a fertőzés csökkentéséhez – mondja Crowcroft. Hozzáteszi, egy ilyen alkalmazás segít a kutatóknak is abban, hogy még mélyebben ismerjék meg a vírus természetét, azt például, hogy mennyi ideig életképes, a lakosság mekkora hányada tünetmentes hordozó, és hova irányítsák a kritikus orvosi erőforrásokat.

Formálódó alkalmazás projektek az USA-ban

A kínai és dél-koreai példán felbuzdulva néhány amerikai technológus már el is kezdett dolgozni nyomkövető applikációk fejlesztésén. A CoEpi nevű nyílt forráskódú projekt februárban kezdődött el, hogy kifejlesszen egy a FluPhone-hoz hasonló alkalmazást.

A bostoni MIT Media Lab munkatársai pedig egy olyan appon dolgoznak, amely lehetővé tenné az emberek mozgásának naplózását, és az állami közegészségügyi szervezetek által továbbított adatok felhasználásával összevetné őket az ismert koronavírusos betegek mozgásaival.

A felhasználókat arra is felkérnék, hogy az idő múlásával jelezzék megfertőződtek-e, hogy követni lehessen a lehetséges átfertőződést, a FluPhone-hoz hasonlóan. A fejlesztő csapat a napokban készült el a prototípussal.

Mindeközben több tucat technológus, vállalatvezető és klinikai szakember fogalmazott meg egy nyílt levelet, amelyben felszólították a technológiai ipart, hogy tegyen többet a koronavírus elleni küzdelemben. „Hosszabb távon egy ilyen megoldás lehetővé tenné a jövőbeni járványok megbízhatóbb visszaszorítását” – olvasható a levélben.

Szoftverfrissítés a kapcsolatok nyomon követésére

A csoport egyebek között azt javasolta, hogy az Apple és a Google úgy frissítse okostelefon-szoftverét, hogy az a felhasználók engedélyével lehetővé tegye az emberek közötti kapcsolatfelvételek nyomon követését. Az Apple és a Google egyelőre nem reagált a megjegyzésre – írja a Wired.

A levél egyik aláírója szerint egy ilyen rendszer meg lehet úgy valósítani, hogy ahhoz nem lenne szükség kormányzati felügyeletet is jelentő nemzeti adatbázisra. A szakember hozzáteszi, hogy: mindenki privát módon, vagy fejlett biztonsági szoftverekkel követhetné nyomon a saját telefonján a vírushelyzettel kapcsolatos adatokat.

A koronavírus elleni küzdelemben jó megoldásnak tűnhet az okostelefonos nyomon követés, de egyelőre messze nem garantált, hogy egy ilyen rendszer éles körülmények között is valóban működőképes lesz-e, és akár több kárt is okozhat, mint hasznot.

Egyrészt a vírus terjedésének a természete azt sugallja, hogy egy ilyen alkalmazás csak nagyon durva képet adhat a fertőzöttségről. Egy tavaly közzétett tanulmány szerint a telefon a városi területeken 7 és 13 méter közötti pontossággal képes meghatározni a helyzetét, miközben az eddigi ismeretek szerint a vírus már egymástól néhány méternyire lévő emberek között is átterjedhet.

Nem olyan könnyű biztosra menni abban sem, hogyan terjed a fertőzés – állítja egy brit egyetemi szakértő. Lehet, hogy valakinek az útját éppen keresztezte egy vírushordozó, miközben nem fenyegeti a fertőzés veszélye. Ezzel szemben elkaphatja azt akár egy vasúti kocsi ülésén is, ahol órákkal korábban egy vírusfertőzött ült.

A lakosság egyötöde kellene az alkalmazás használatához

A helytelen információk akár hamis biztonságérzetet is adhatnak az embereknek, vagy éppen fordítva indokolatlan pánikot keltenek. Nagy kihívást jelent az is, hogy rávegyük az embereket megbízhatóan jelentsék fertőző állapotukat, vagy felejtsék el a magánéletükkel kapcsolatos aggodalmaikat. Ráadásul a lakosság legalább az egyötödének hozzá kellene járulnia az alkalmazás használatához, hogy az hatékonyan modellezze a betegséget és előre jelezze annak terjedését.

Washington egyelőre nem támogatja a víruskövető technológia fejlesztését. A Fehér Ház nemrégiben találkozóra hívta a tech-cégeket, hogy ösztönözze őket a koronavírus elleni küzdelemben való segítségnyújtásra. A szóvivő szerint az okostelefon-követés, vagy az ilyen jellegű alkalmazások gondolata ezen nem merült fel. A koronavírussal kapcsolatos appok kormányzati felhasználásának Kínában és Dél-Koreában sem teljesen pozitív a fogadtatása.

Az Influenzaneten szerzett tapasztalatok

Dél-Koreában a hatóságok szöveges üzenetben tájékoztattak a vírussal fertőzött emberek mozgásáról, ami nyilvános szégyenkezést és pletyka áradatot okozott. Szöul okostelefon-alkalmazást is használ annak ellenőrzésére, hogy az emberek betartják-e az otthoni karantént.

Kínában a széles körben elterjedt WeChat és AliPay alkalmazásokat vetették be arra, hogy az emberek „színkódokat”használjanak annak meghatározásához, hogy karanténba kell-e helyezni magukat, vagy szabadon mozoghatnak. Néhány érintett szerint a kódokat önkényesen alkalmazzák, vagy annak alapján, hogy éppen melyik tartományban vannak. Arra is van állítólag bizonyíték, hogy az appokban szereplő adatokhoz hozzáférnek a hatóságok is.

Más oldalról sokan vélik úgy, hogy a privát szférával kapcsolatos kihívások és az egyéb korlátok leküzdhetők. Ezen a véleményen van az a londoni professzor is, aki részt vett az influenzaszerű tünetek önkéntes jelentését lehetővé tevő online rendszer fejlesztésében, amelyet tízezer ember használ jelenleg tíz országban. Szerinte az Influenzanet segített az egészségügyi szakembereknek jobban megérteni a betegség terjedését és az egyén kockázati tényezőit.