A koronavírus járvány sem szabott gátat a hazai 5G-s frekvenciák eladásának, most zárta le ugyanis a tavaly ősszel meghirdetett tendert a magyar állam. A költségvetés a korlátos erőforrás bérbeadásából mintegy 128,5 milliárd forint bevételre tesz szert.
Március 26-án rendezte meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az ötödik generációs(5G) mobiltechnológiára és a szélessávú mobil szolgáltatásokra alkalmas frekvenciasávok árverését, a Magyar Telekom Nyrt., a Telenor Magyarország Zrt. és a Vodafone Magyarország Zrt. részvételével – derül ki a szakhatóság közleményéből.
Nagy volt a verseny a spektrumokért
Mint az várható volt a licitáló cégek között igen intenzív verseny bontakozott ki. Ennek nyomán a meghirdetett négy frekvenciasávból háromra mutatkozott érdeklődés. A licitáló vállalatok összesen 128.490.000.001 forint értékben vásároltak tizenöt évre szóló használati jogosultságot.
A még tavaly őszre meghirdetett értékesítési eljárásban július közepén leadott ajánlatok idei március 11-i bontásakor derült ki, hogy a 700-as, 2100-as és a 3600 MHz-es frekvenciákra a kínálatnál nagyobb kereslet alakult ki. Így ezekre a héten csütörtökön tartották meg az árverést.( A 2600 MHz-es sávban egyik szolgáltató sem nyújtott be ajánlatot.)
Az NMHH eljárásában részt vevő három szolgáltató az egyes frekvenciasávokon belül arra licitálhatott, hogy az adott sávban a dokumentációban megadott kezdőlicit értékéről indulva mennyi frekvenciablokkra tart igényt.
Az árverés – a járványhelyzet miatt – speciális körülmények között zajlott. A résztvevők megkapták a szükséges védőfelszerelést és a járványegészségügyi felügyeletet. Információink szerint maga a licitálás, a dokumentumok aláírása digitális eszközökkel zajlott.
A legélesebb verseny az egyik legértékesebbnek számító 700 MHz-es sávban alakult ki a szolgáltatók között. Ez az, ami a földfelszíni műsorszórás digitálissá válása nyomán 2020. szeptember 6-án szabadul fel a távközlési hálózatok számára. (Az alacsony frekvenciasáv azért népszerű, mert ezt tudják felhasználni a szolgáltatók olyan területek lefedésére, ahol nincs mód a szükséges átviteli berendezések, tornyok, sűrűbb telepítésére. Ilyenek az autópályák, vasútvonalak, tanyavilág stb.)
A közleményből az is kiderül, hogy az NMHH használati díjkedvezménnyel ösztönzi a szolgáltatókat, hogy olyan helyekre is telepítsék majd az 5G-t, amelyek piaci szempontból nem, de társadalmilag fontosak – ilyenek a kórházak, egyetemek területe vagy a már említett főbb közlekedési útvonalak.
A most megszerzett frekvenciák használati jogosultságai egységesen 2035-ben járnak le. A jogosultságok időtartama egyszer – változatlan feltételekkel, a frekvenciahasználati jogosultságért újabb egyszeri díj megfizetése nélkül – további öt évvel meghosszabbítható.
Ki mennyit szerzett a frekvenciákból és mennyiért?
A Magyar Telekom a 700 MHz-es frekvenciatartományban 2×10 MHz-es blokkot vásárolt 26 milliárd forintért, a 2100MHz-es tartományban ugyancsak 2×10-es blokkot vett 8,44 milliárdért, míg a 3600 MHz-es tartományban 120 MHz-es blokkot szerzett 19,8 milliárdért . Így a legnagyobb hazai távközlési cég összesen 54,24 milliárdot fizet ezek használati jogosultságáért.
A Telenor Magyarország közleményében kitér arra, hogy a mobiltársaság a lehetséges maximumot – 140MHz-et – szerezte meg az 5G frekvencia úttörő sávjának számító 3600MHz-es frekvenciatartományban, ami egyben a legnagyobb kapacitást is jelenti e spektrumban. A vállalat emellett 2x5MHz duplex blokkot szerzett a 700MHz-es tartományban.
A Telenor 3600 MHz-es tartományban megszerzett 140Mhz-e elsősorban a kapacitás növelését támogatja a kisebb cellaméretű 5G hálózat kiépítése révén. A 700MHz-es tartományban megszerzett frekvenciablokk pedig elsősorban a lefedettség növelését, a ritkábban lakott területek ellátását segítheti. A cég a frekvenciákért együttesen 35,6 milliárd forintot fizet.
A Vodafone Magyarország a mostani tenderen összesen 38,65 milliárd forint értékben vásárolt újabb 5G-frekvenciákat- Ebből 8,25 milliárd forintot fizet 50 MHz-nyi blokkért a 3600 MHz-es tartományban, ami a letöltési sebesség növelését szolgálja. A 700 MHz-es tartományban szerzett 2×10 MHz-nyi blokkért 26 milliárd forintot fizet majd, ami a lefedettséget növeli. A 2100 MHz-es tartományban 4,4 milliárd forintért vásárolt 2 x 5 MHz-nyi blokk pedig az ügyfelek megnövekedett adatigényének kielégítésére, a 4G hálózat további kapacitásnövelésére használható fel.
Így lesz az eddigi kettőből négy 5G-szolgáltató Magyarországon
A mostani tender nem elindítja, hanem kibővíti a hazai 5G szolgáltatók körét. Két szolgáltató: a Vodafone és a szóban forgó eljárásból kizárt Digi a korábbi tenderek jóvoltából ugyanis már rendelkezett egy kisebb mennyiségű 5G-képes frekvenciával.
Élve a helyzeti előnnyel kettejük közül a Vodafone Magyarország indította el elsőként még tavaly októberben az élő kereskedelmi 5G szolgáltatását Budapest belvárosában, valamint a ZalaZONE járműipari tesztpályán, a 2016-ban vásárolt 3600MHz-es frekvenciakészletének köszönhetően. A kereskedelmi szolgáltatást nyújtó budapesti 5G hálózat összesen 34 darab 5G-s bázisállomást foglal magába.
Egy hónappal később startolt el ugyancsak a fővárosban a Digi első éles 5G bázisállomása, amihez a 3.400 MHz-es frekvenciatartományban szerzett 20 MHz-es blokkot használ.
Az 5G-frekvenciákat frissen megszerzett Magyar Telekom és a Telenor a jogosultsági díjak megfizetése után várhatóan egy hónapon belül élesíti az antennáit. A Magyar Telekom mobilhálózatának egy része az Ericsson technológia jóvoltából már úgynevezett 5G-ready, vagyis viszonylag gyorsan, szoftverfrissítéssel állítható át az 5G-re.
Mindkét utóbbi szolgáltatónál egyébként folyamatban van a hálózati szállítók tendereztetése. A Magyar Telekom mobilhálózatában jelen van az Ericsson mellett a Nokia is, de a cég a zalai tesztpályán felállított bázisállomását a Huawei szállította. A Telenor hálózata jelenleg a ZTE technológiájára épül, vele tesztelte tavaly Győrben az 5G-t.
Négyük közül a Digi hálózatának a további fejlesztése kérdéses, mivel az eddig megvásárolt frekvenciamennyiséggel nem lehet országos hálózatot építeni. A tenderből való kizárását megfellebbező eddigi jogi eljárások nem jártak sikerrel. Információink szerint vannak még folyamatban további lehetőségei, de mint a fentiekből is látszik, az már magát a tendereztetési eljárást nem állíthatja le.
