Elkészült az új típusú uniós digitális állapotfelmérés, két évvel azután, hogy az EU digitális évtizedre nevezte át a jelenlegi időszakot, és létrehozta a jövőbe mutató digitális iránytűjét. A korábbi DESI-indexet váltó Digital Decade szerint mind a négy kiemelt területen fokoznia kell erőfeszítéseit Magyarországnak.
Az Európai Bizottság minden évben kiadja az unió és a tagországok digitális állapotát vizsgáló jelentését. A Digital Decade 2030 programban kitűzött célok elérését azért is tartja kiemelkedően fontosnak a Bizottság, mert ezáltal legalább ötödével nőhet az unió területén előállított gazdasági érték.
„Nem okozott semmilyen meglepetést a Digital Decade-jelentés. Bár egy az egyben nehéz összehasonlítani az eredményeket a korábbi DESI-számokkal, jól látszik, hogy ugyanott szorít a cipő, mint a korábbi években. Fel kell gyorsítani a digitális képességek oktatását – és nem csupán az iskolások, hanem minden korosztály számára.
Másfelől szabályozókkal és ösztönzőkkel kell a digitalizáció irányába kényszeríteni a kis- és közepes vállalkozásokat, különben a termelékenység alacsony hatékonysága miatt elveszítjük versenyképességünket” – mondta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a jelentést uniós szinten értékelve.
Kiaknázatlan az ország digitális potenciálja
Magyarország esetében kiaknázatlan digitális potenciálról beszélnek a Digital Decade-jelentés készítői, bár elismerik, hogy Magyarország haladt a digitális átalakulással. A legjelentősebb előrelépés 2022-ben a vezetékes, gigabites hálózatok és az 5G lefedettség terén történt.
Ugyanakkor a digitális infrastruktúra által kínált lehetőségek teljes körű kihasználása terén komoly elmaradásban vagyunk, mint ahogy a lakosság digitális képességeiben is. Átlag alatti a teljesítményünk a kkv-k digitalizáltsága terén is.
A brüsszeli jelentés kitér ugyanakkor arra, hogy tavaly novemberben elfogadta a magyar kormány az új digitalizációs stratégiát, összhangban a Digitális Évtized Szakpolitikai Programmal. Megemlítik, hogy Magyarország is vizsgálja az Európai Digitális Infrastruktúra Konzorcium (EDIC) létrehozatalának a lehetőségét a Nyelvtechnológiai Szövetségen belül, hogy közös infrastruktúrát alakítsanak ki a természetes nyelvfeldolgozás és nagyméretű többnyelvű modellek számára.
Kritikus pont a digitális készségek alacsony szintje
A digitális készségek terén Magyarország továbbra is az uniós átlag alatt teljesít. Csak a felnőtt lakosság fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól és hosszúnak tűnik az út a 2030-ra kitűzött 80%-os célig.
Az ICT-szakemberek aránya a teljes foglalkoztatottságon belül kissé nőtt, de a 4,1%-os eredmény még így is elmarad az uniós 4,6%-os átlagtól. A nők aránya az infokommunikációban egyelőre nem változik, 13,6%-kal a legalacsonyabbak között van az EU-ban.
Az EU javaslata szerint Magyarországnak többet kell tennie a digitális készségek fejlesztése terén, különösen a tanárok digitális kompetenciáját kell erősíteni, és több felnőttet is be kell vonni digitális képzésekbe.
A hálózati infrastruktúrában jelentős az előrelépés
A szélessávú összeköttetés az uniós átlag felett van, az 5G terén pedig Magyarország jelentős előrelépést tett a 2030-ra kitűzött célok elérése felé. Az 5G lefedettség 2022-ben Magyarországon 58%-ra nőtt, ami 40 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest.
Magyarország ambiciózus tervei között szerepel egy kvantumszámítási modul beépítése egy jövőbeli nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerbe, valamint egy országos kvantumlaboratórium létesítése is.
A jelentés készítői azt javasolják Magyarországnak, hogy növelje aktivitását a félvezetők és a kvantum számítástechnika területén is, ami segítheti az EU-t abban, hogy erős piaci szereplővé váljon ezeken a területeken.
A magas szellemi hozzáadott értéket képviselő, magasan képzett szakembereket igénylő félvezető-ipari beruházások megszerzéséért viszont egyelőre csak nagyon kezdeti lépések fedezhetők fel a hazai gazdaságirányítás oldaláról.
Kihívás maradt a hazai vállalkozások digitalizációja
A vállalkozások digitalizálása továbbra is az egyik legnagyobb kihívás Magyarországon. A legtöbb vállalkozás, különösen a kkv-k még alig élnek a digitális technológiákban rejlő lehetőségekkel., ami negatívan hat a versenyképességre.
Tavaly a magyarországi kkv-knak csak az 52%-a rendelkezett legalább alapvető digitális készségekkel – jelentősen elmaradva a 69%-os uniós átlagtól. A fejlett digitális technológiák, például a big data és a mesterséges intelligencia használata kevesebb, mint a fele volt az uniós átlagnak.
Brüsszel további ösztönzők bevezetését javasolja, különösen a készségfejlesztés terén, hogy felgyorsítsa a vállalkozások digitális átállását.
A közszférában még számos szolgáltatás vár a digitalizációra
A hazai közszférában már nem olyan rossz a helyzet, mint volt pár éve, de a közszolgáltatások digitalizálása még mindig az uniós átlag alatt van, kivéve az egészségügyi adatok hozzáférhetőségét.
Magyarországon még számos fejlett digitális szolgáltatás bevezetése várat magára a közszférában. Az elektronikus azonosítás (eID), a határokon átnyúló e-azonosítás várhatóan 2023-ban válik elérhetővé az eIDAS rendszeren keresztül.
Ebbe az irányba mutat az uniós digitális iránytű:
1. 2030-ig óriásit kell lépni a digitális készségek terén, fel kell számolni a digitális analfabétizmust. Az évtized végére a felnőtt lakosság 80%-ának rendelkeznie kell alapvető digitális készségekkel és az EU-ban 20 millió ICT-szakembert – köztük egyre több női szakembert – kell foglalkoztatni.
2. A digitális infrastruktúra terén még ebben az évtizedben minden uniós háztartásnak gigabites összeköttetéssel kell rendelkeznie, és minden lakott területet le kell fednie az 5G-nek. Meg kell teremteni a félvezetők európai gyártását, és annak el kell érnie a világpiac 20%-át.
3. A vállalkozások digitalizációja is kulcskérdés az EU számára: 2030-ra négyből három vállalatnak felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat, nagyméretű adatokat és mesterséges intelligenciát kell használnia. Ezen belül a kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább az alapszintű digitális fejlettséget.
4. Digitalizálni kell a közszolgáltatásokat, 2030-ra minden kulcsfontosságú közszolgáltatásnak online elérhetőnek kell lennie, különös tekintettel az egészségügyi szolgáltatásokra. Az elektronikus személyi igazolványnak is 100 százalékos elterjedtséget kell elérnie.
