A témáról nemrégiben készült el az MVÜK Női Vezetői Klub friss kutatása, amely szerint alig változik a szektorban a női vezetők aránya, pedig a válaszadók 55 %-a szerint a nők bevonása a vezetésbe konkrét üzleti haszonnal jár.
A felmérésben a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége(MVÜK) Női Vezetői Klubja, a tagvállalatok vezetőit, és az OPTEN adatbázisában szereplő, minimum 100 millió forintéves árbevételű cégek vezetőit kérdezte.
A 221 válaszadó 69%-a nő, 31%-a férfi volt, mintegy felük több mint 15 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik, átlagéletkoruk 49 év.
A vélemények alapján a magyarországi női vezetőknek többet kell teljesíteniük az elismerésért, mint a férfiaknak, miközben – az Eurostat adatai alapján – óránként 17,3%-kal kevesebbet keresnek.
Az utóbbi 3 évben a cégek többségének az élén alig változott a női vezetők aránya, pedig a vezetők 55%-a egyetért azzal, hogy a nők szerepvállalása a vezetésben konkrét üzleti haszonnal jár.
A nők kétharmada úgy látja, hogy többet kell tennie a szakmai előmenetelhez, mint a férfiaknak. A kevés számú női vezetői minta miatt sokszor férfias vonások jelennek meg a viselkedésükben.
Csekély a nők iránti bizalom az előléptetéseknél
Csekély a nők iránti bizalom az előléptetéseknél
A vizsgált szektor harmadában a női vezetők aránya nem éri el a 25%-ot, további egyharmadukban is csak 25-50% között mozog.
„A teljes hazai cégállomány csupán 17%-ában van tisztán női vezetés, és 40%-ában vegyes vezetés. Pedig statisztikák szerint a vegyes vezetésű vállalkozások üzletileg stabilabbak a tisztán férfiak által vezetett cégeknél” – osztotta meg a kutatás eredményeit Csorbai Hajnalka, az OPTEN stratégiai igazgatója.
A válaszadók 68%-a szerint még mindig eltérő társadalmi megítélés alá esnek a férfi és női vezetők és a döntéseik. A nők 55%-a, míg a férfiaknak csupán 24%-a gondolja úgy, hogy az üzleti megbeszéléseken a nők hangját legtöbbször nem is hallják meg. Míg ha ugyanaz elhangzik egy férfitől, hangos elismerést kap a hozzászólás.
Steigervald Krisztián, generációkutató szerint a nemi szerepek megélésében nagyon is visszaköszönnek a korábbi évszázadok sztereotípiái. Amint egy fiatal nő életszakasz-szerepeiben változás áll be (például feleség, anya lesz), sokszor automatikusan beindulnak a viselkedés-minták, amiket az édesanyján, női felmenőin láttak a család nőtagjai.
A karrierépítést az is nehezíti, hogy a nők, még a sikeres női vezetők sem állnak jól önbizalom és az önbecsülés terén. A megállapítással a válaszadó nők 44%-a egyetért.
Még mindig égető kérdés a nők számára a család vagy karrier dilemmája, a válaszadó nők 74%-a, míg a férfiak 51%-a értett ezzel egyet. A válaszadó nők 81%-a gondolja, hogy a családi teendők elvégzése továbbra is nagyrészt rájuk hárul, amivel a férfi válaszadók 70%-a is egyetértett.
Nagyfokú önismeretre van szükség a változáshoz. Az „újabb” generációk már ezeket az új mintázatokat láthatják maguk körül. Az igazán nagy változás mindig akkor történik, amikor a változás mintázata elér egy kritikus tömeget.
Mikor valósul meg a két nem munkaerőpiaci egyenlősége?
Az egyenlő bérezésre a fizetések transzparenciája legyen a megoldás
Magyarországon az Eurostat adatai szerint 17,3% az óránkénti eltérés a fizetésekben a nemek között, vagyis a női vezetők évente két hónapig úgymond ingyen dolgoznak. A válaszadó nők 73%-a, míg a férfiak 58%-a gondolja úgy, hogy a fizetések transzparenciája segítené az „egyenlő munkáért, egyenlő bér” elv teljesülését.
A nők erősségei, kell-e előírt női kvóta?
A női válaszadók szerint a női vezetők lojálisabbak(45%) erősebb a probléma megoldó készségük (39%), jobban terhelhetőek (39%), képesek több feladatot is végezni párhuzamosan (63%), és kevésbé vesznek részt a cégen belüli játszmákban (40%). Érdekes adalék, hogy a fenti megállapításokkal hogy a férfi válaszadók hozzávetőlegesen a fele értett egyet.
Mit jelent a női vezetői kvóta? Az EU tőzsdén jegyzett uniós nagyvállalatok 2026. júliusától kötelesek lesznek több női vezetőt alkalmazni, különben szankciókra számíthatnak. A felmérés kitért erre a kérdésre is.
A válaszadó nők negyede, míg a férfiak közel fele nem ért egyet azzal, hogy épp a kvóták bevezetése kell ahhoz, hogy a nők egyenlő munkaerőpiaci esélyeiben változás következzen be. Azzal az állítással, hogy a kvóták inkább hátráltatják a női esélyegyenlőség elérését a válaszadó nők 31%-a míg a férfiak 52%-a értett egyet.
A vezetői képesség nem a nemen múlik
A felmérésből leszűrhető, hogy az új munkatársak kiválasztásakor, vagy előléptetések esetén a tehetséget, a rátermettséget a tudást és a tapasztalatot,és ne a nemi sztereotípiákat tartsuk szem előtt.
„Abban hiszek, hogy meg kell adni az esélyt mindenkinek és a kompetenciák alapján kell kiválasztani a munkatársakat, ha ez nem adott, szerintem csak akkor szükséges a kvóta ” – emelte ki Balázs Ildikó, az Auchan Magyarország vállalati kapcsolatok igazgatója.
A szervezetről
Az MVÜK Női Vezetői Klubja Magyarország sikeres női vezetőiből álló klub. Tagjai a minimum 100 millió forint éves árbevételű cégek női tulajdonosai, vezetői. A klub a legnagyobb for-profit női vezetői szervezet Magyarországon.
