Munkaerő-megtartási célból idén nyáron a tengerentúli cégeknek már több mint a fele ajánlja fel a pénteket is alkalmazottainak, kivehető szabadnapként. Mit várnak el a hiányszakmákban itthon?
Az észak-amerikai vállalatok és intézmények 55 százaléka él ma már ezzel az innovatív gyakorlattal, hogy megtartsa a nehezen megszerzett értékes munkaerőt – áll a Gartner piackutató legfrissebb elemzésében. A mutató tavaly óta 9 százalékot nőtt, egy 2012-ben készült globális felméréshez képest pedig 43 százalékot ugrott.
Hódít a Summer Fridays az amerikai cégek körében
A „Summer Fridays” , vagyis a „nyári péntekek” néven ismert nemzetközi gyakorlat igyekszik minél rugalmasabban alkalmazkodni a dolgozók igényeihez. Az alkalmazottak maguk dönthetnek arról, hogy teljes szabadnapot csinálnak belőle, vagy csak rövidített munkanapot.
A mai munkaerőhiányos helyzetben a munkaadóknak kell a dolgozók kedvében járni az ehhez hasonló, minél kreatívabb ötletekkel – emelik ki az elemzők. Hozzáteszik: a szabad péntek intézménye a munkahelyi rugalmasság iránti megnövekedett igényt szolgálja ki. A rugalmas hozzáállást különösen a munkaerőpiacra frissen belépő Z-generáció keresi. A munkaadó azzal is kimutathatja, mennyire értékeli a munkavállalóját, hogy szabadidőt ajándékoz neki.
Az USA-ban jelenleg a dolgozók alig 12 százaléka elkötelezett meglévő munkahelyéhez, a többiek nyitottak a váltásra, és meg vannak győződve arról, hogy bármikor gyorsan találnak a kedvükre való új állást.
Mi legyen azokkal az ágazatokkal ahol nincs mód a szabad péntekre?
A szabad péntek intézménye ugyanakkor nem minden ágazatban működőképes. A kereskedelemben, az ügyfélszolgálatokon és a hosszú nyitvatartást, vagy folyamatos működést igénylő egyéb területeken más módszert ajánl a Gartner. A piackutató szerint ezeknek a munkáltatóknak érdemes fontolóra venni ideális szcenárióként valamiféle kompenzációs juttatást, vagyis amolyan nyári bónuszban gondolkodni.
Felmerül a kérdés, hogy a nyári menetrendre váltó cégeknél a lépés nem okoz-e termelékenység romlást? Elemzők szerint a válasz egyértelműen nem, éppen ellenkezőleg. Azoknál az alkalmazottaknál, ahol a munka és a magánélet egyensúlyba tud kerülni, növekszik a termelékenység, az adott munkahelyhez való hűség, könnyebbé válik a munkavállaló megtartása.
Karrierváltók Magyarországon
Magyarországon minden második munkavállalóban felmerül a karrierváltás gondolata, igaz konkrét lépéseket már csak a hét százalékuk tesz ez irányba – derül ki a Profession.hu Kft. 2018. évi kutatásából. Nálunk az egyik legnagyobb munkaerőhiánnyal küszködő ágazat az információtechnológia, ahol még mindig legalább 20 ezer a betöltetlen munkahelyek száma.
Az ezen a területen tevékenykedő cégek egy része saját képzéssel igyekszik biztosítani leendő szakembereit. A napokban jelentette be speciális SAP-képzését a T-Systems, de az autóipari szoftverbeszállító NNG is hamarosan elindítja C++ programozói képzését.
Az utóbbi kezdeményezés apropóján rendezett háttérbeszélgetésen Havasi Judit, üzleti tréner, szervezetfejlesztési tanácsadó elmondta, hogy a világban tapasztalható bizonytalanság miatt minden generáció keresi a kapaszkodókat, legyenek az életközepi váltásban lévő X-generációsok, vagy a fiatalabb Y-generáció tagjai. Utóbbiak sokkal tudatosabbak abban, hogy mit várnak el a foglalkoztatótól. Tudnak kérdezni, és ha „nem tetszik a rendszer”, hamarabb továbbállnak.
Bernschütz Mária generációkutató már az alfa-generáció körében is végez vizsgálatokat. Mint mondja, a gimnazista generáció talán még tudatosabb. Már most akarják tudni hol lesznek a következő öt évben, a munkát élvezni akarják, inkább hobbinak gondolják nem életviteli kényszernek, és számukra földrajzilag mindegy hol dolgoznak majd.
Az Y- generáció tagjai még az alkalmazotti létet preferálják, szeretnének jó és rugalmas munkahelyi környezetet, folyamatos szakmai fejlődést biztosító cégnél dolgozni. A Z- generáció viszont jobban hajlik az önálló vállalkozásra.
A régebb óta fiatal X generáció tagjai pedig megélték, hogy hirtelen és gyökeresen megváltozott minden körülöttük. El kell fogadniuk, hogy nem egy helyen dolgoznak életük végéig, mint ami még a „babyboomer” szüleik korszakát jellemezte. Utóbbiaknál inkább az a fő szempont, hogy közel legyen a cég, ahol dolgozniuk kell.
Kapunyitási pánik a fiatalok körében
Elhangzott: a fiatalok körében inkább kapunyitási pánik van, élményre vágynak, és ha ezt az adott munkahelyükön nem kapják meg, továbbállnak. Vannak már olyan diplomás fiatalok is, akik már eleve nem akarnak multinacionális cégnél dolgozni, inkább választják a nagyobb kihívásokkal teli egyéni vállalkozást.
Az egyéni utak között ma már sok az olyan váltás, ahol a korábbi, akár diplomás irodai állást a kétkezi kreatív munka váltja fel. Sokan fordulnak a gasztronómia felé, nyitnak pékséget, de egyre népszerűbb az asztalossá avanzsáló karrierváltó. A váltók többsége negyvenes éveiben jár.
Nagyon sok csodabogár jelentkezik hozzánk is – mondja Magyari Andrea az NNG HR-igazgatója. Korábbi programozói képzéseiket több egykori tanár, közgazdász is sikeresen fejezte be, ma már a cég alkalmazottjai. A most 12 főre meghirdetett C++ akadémiára is sokan jelentkeztek már, van köztük kutyakozmetikus, fuvarszervező, de számítanak még pályakezdőkre is.
