Mennyire változott meg a világjárvány hatásait is figyelembe véve a kis- és középvállalkozások(kkv) felkészültsége és korábbi óvatos elvárásai a komplex vállalatirányítási rendszerek(ERP) iránt? Jellemző-e még a kényszerű garasoskodás?
Ezekre a felvetésekre kereste viszonteladó partnereivel közösen a választ a piacvezető megoldásszállító SAP Hungary. Vizsgálódásuk az alábbi jellegzetességeket, trendeket állapította meg.
Tűzoltás helyett előrelátás
Míg korábban inkább csak akkor szánta rá magát egy cég ERP beruházásra, mikor úgymond „égett a ház”, ma már előrelátóbbak a cégek. Köszönhető ez egyfelől a maguk körül látott pozitív példáknak, de a saját vállalati jövőképük is érettebb hozzáállásról tanúskodik.
„Jó látni azt, hogy egyre több magyar cégvezető tekint úgy a vállalkozására, hogy az nem csupán egy pénztermelő eszköz, hanem lehetőség a cégépítésre, a hosszabb távú értékteremtésre. Ettől az ambíciótól hajtva már ésszerűvé válik pénzt és energiát áldozni a rendszerfejlesztésre, ami nem mellesleg magasabb jövedelmet is termel” – mondja Kézdy Gergely, az SAP Business One közép- és kelet-európai üzletágvezetője.
„Még mindig nagy a szórás a cégvezetők között, de akik már érdeklődnek egy vállalatirányítási rendszer iránt, azok meg vannak győződve, hogy csak akkor tudnak megfelelni a mai kor elvárásainak, ha áttérnek a rendszerben való gondolkodásra. Egyes cégvezetőknél nagyobb a tudatosság, pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit és hogyan szeretnének, másoknak több segítségre van szükségük, hogy megfogalmazzák a céljaikat, elvárásaikat a rendszerrel kapcsolatban” – állítja Bodnár István Olivér, az itelligence-től.
Felemásan befolyásolja a döntési mechanizmust, hogy a magyar kkv-k jelentős részében még nem válik szét a tulajdonosi és cégvezetői szerepkör. A tulajdonosi szemlélet korlátozhatja, de akár előre is lendítheti a vállalatfejlesztést.
Fontos az igények és kiadások reális felmérése
Ma már egyre kevésbé kell tartani attól, hogy egy rivális szállító irreális ígéretekkel szerzi meg a megbízást. A tapasztalatok szerint ugyanis már nem jelent versenyhátrányt, ha egy szakértő a tárgyalások során a bevezetés valódi várható időtartamát és költségeit mutatja be az ügyfélnek.
„A rendszer bevezetésének sikere a legtöbb esetben a megfelelő tervezésen múlik, ami a projekt harmadát jelenti. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a pre-sales időszakban a kliens megfelelő tájékoztatására, felkészítésére. Ma már az ügyfelek hálásak is azért, ha nem kecsegtetjük őket könnyű bevezetéssel, jobban meg is bíznak bennünk. Alapos oktatásban részesítjük leendő ügyfelünket, mi is alaposan megismerjük az ő folyamatait, elmondjuk, hogyan lehet ezt jól megvalósítani” – mondja Zoltai Zoltán,a Techwave üzletágvezetője.
A kkv-knak is fontos, hogy a fejlesztő cég pontosan értse az igényeiket, és képes is legyen az egyéni sajátosságaik alapján elvégezni az alapmodulok finomhangolását, vagy a hiányzó funkciókat egyedi fejlesztésekkel kiegészíteni.
„A döntésben legtöbbször az játssza a legfontosabb szerepet, ha az ügyfél látja, hogy a tanácsadó a szabványos ERP rendszeren túlmutató tudással rendelkezik, ismeri az iparág-specifikus működést, így egyedi megoldásokat tud javasolni ” – teszi hozzá Madarász Ákos, a B1IT vezetője
Hiányzik a belső szakértelem
A legtöbb kis- és középvállalkozás az alaptevékenységre koncentrál, nem rendelkezik a vállalatirányítási rendszer bevezetéséhez szükséges ismeretekkel és erőforrásokkal. Míg korábban a rendszer bevezetésével járó feladatokat igyekeztek valamelyik munkatársra , legtöbbször a kontrollerre vagy rosszabb esetben a rendszergazdára, azok napi teendői mellett ráterhelni, ma már a legtöbb cégvezető felismeri, hogy dedikált emberre van szüksége a bevezetéshez. Az OnLiveIT általában független szakértői tanácsadót ajánl az ügyfeleiknek.
„Ugyanakkor a bevezetés sikeréhez az is szükséges, hogy a cég azokat a munkatársakat, akik a bevezetésben aktívan részt vesznek, külön jutalmazza” – teszi hozzá Kriston Csaba, az elsősorban gyártókra specializált Acterra vezetője.
Jól vették a járvány okozta akadályokat a digitalizációt már korábban elkezdők
Azok a kkv-k, amelyeknél a digitális transzformáció már régebben elkezdődött, a járványidőszak megváltozott körülményeire is jól reagáltak.
„A legtöbb ügyfelünk további fejlesztési igénnyel keresett meg bennünket, főként a dokumentumok digitalizációja, mobil applikációk, webes elérhetőségek iránt érdeklődtek. Olyannyira megnőtt az igény az elektronikus számlázásra, a távoli költségfelügyeletre, elektronikus utalványozásra, hogy négy munkatársat vettünk fel ebben az időszakban a megrendelések kielégítésére” – számolt be idei tapasztalataikról Moldvay János, az elsősorban élelmiszeripari vállalkozások ERP-fejlesztéseire specializálódott IFSZ vezetője.
A rendkívüli időszak az üzleti partnerektől is egyedi hozzáállást igényelt. Az Acterra a nemzetközi piacon már bizonyított, SAP tanúsítvánnyal rendelkező és folyamatosan támogatott kész megoldások bevonásával tudott gyorsan távoli elérést biztosítani ügyfeleinek. Ők többségben a gyáriparból kerülnek ki és inkább az on-premise megoldásokat preferálják.
Friss megkeresés, „utcáról betérő ügyfél” nem lett több ugyanakkor ebben az időszakban sem. Így viszont félő, hogy tovább tágul a szakadék a digitalizációra felkészült és az abban lemaradó vállalkozások között – vélik a szakértők.
Azok a vállalkozások, amelyek már bevezették a vállalatirányítási rendszert, számukra ez szemléletmód-váltást is jelentett egyben.
„Néha többhónapos folyamat, míg ERP éretté válik egy cég. Előnyben vannak azok a vállalkozások, ahol történt már innovatív beruházás – egy új üzemcsarnok vagy géppark-korszerűsítés, ilyenkor a cégvezető és a munkatársak már rendelkeznek komplex bevezetési tapasztalatokkal” – meséli Matolcsi Tamás.
Sokan még a DOS-os rendszerből térnek át a legmodernebb felhasználói felületekre. Ilyenkor fontos, hogy a megoldások bevezetéséhez üzleti tanácsadás is párosuljon.
Nagyobb projektekhez még igénylik a cégek a pályázati forrásokat
Évekkel ezelőtt csak úgy lehetett ERP bevezetésére rávenni egy vállalkozást, ha ahhoz uniós, vagy más forrást is hozott a rendszerintegrátor, vagy éppen maga a pályázatíró kezdeményezte ügyfél és fejlesztőpartnerek egymásra találását.
Mostanra némileg változott a helyzet: az SAP Hungary és partnervállalatainak tapasztalata szerint körülbelül húszmillió forintnál húzódik az a határ, ami fölött elengedhetetlennek találják a cégvezetők a pályázati forrás bevonását, ennél többet saját büdzséből ritkán kíván áldozni egy kis- és középvállalat.
A pénz hatékony elköltésénél viszont jelentős javulásról számoltak be a bevezetési tanácsadók. Madarász Ákos, a B1IT vezetője szerint egyre több vállalkozó ismeri fel, hogy a kiválasztásnál ne a legolcsóbbat, hanem a legjobban testre szabható, folyamatosan fejlesztett, kompatibilis és jó támogatottsággal rendelkező rendszert válassza. Ennek előnyei hosszabb távon a költségmegtakarításban jelentkeznek.
Egyelőre óvakodnak a felhőtől , de nőtt az adatigény
A magyarországi vállalkozások még mindig inkább a telephelyi, on-premise szoftvereket preferálják, azt a távoli elérés lehetőségével kiegészítve. A felhő alapú megoldások iránt egyelőre a kkv-k kevesebb mint a harmada érdeklődik.
Ebben a munkaerő-piaci generációváltás hozhat, hiszen mint a szakértők mondják: a Netflixen és Spotify-on felnőtt generációban már kialakul a bizalom a felhő iránt, ami begyűrűzik az ERP világába is.
COVID nyomán egyre nagyobb lett az igény az adatok elemzésére. „Főként májustól volt szembetűnő, hogy egyre több a lekérdezés. A cégvezetők már nem hasra ütve döntenek, hanem elemzési hátteret kérnek, azonnali rálátást igényelnek, akár otthonról is. Még az idősebb generáció körében is gyakoribb, hogy az intuíció helyett számokra hagyatkoznak.
