A digitalizáció és a dolgok internete(IoT) által generált piaci keresletet minden hazai távközlési szolgáltató igyekszik valamilyen módon lefedni. Legutóbb a Telenor számolt be az autók felokosításához kapcsolódó új szolgáltatásairól.
A Magyar Autóklubba invitálta az újságírókat a mobilszolgáltató, hogy beszámoljon részben az említett szervezet háttérrendszerének a korszerűsítésére szóló együttműködésről, részben ennek apropóján bemutassa a kis- és középvállalatoknak, illetve a magánszemélyeknek szánt legújabb szolgáltatásait.
Magyarországon jelenleg több mint 3,5 millió autó van forgalomban. Az autók átlagéletkora 14 és fél év, ami miatt még mindig elég gyakran fordul elő útközbeni meghibásodás. A Magyar Autóklub keretében működő Sárga Angyalok autósegély szolgáltatás már nem felel meg a digitalizáció korszakában elvárt színvonalnak.
Automatizált diszpécser rendszer, mobilalkalmazás az Autóklubnál
Ezért a szervezet, a közelmúltban teljes háttérrendszerének a digitális fejlesztéséről döntött. Ennek eredményeként idén tavasszal egy új, online, teljesen automatizált diszpécser rendszert indított. A sikeres tesztidőszakot követően sor került az Autóklub mobilalkalmazásának az élesítésére is.
Ennek segítségével a bajba jutott autósok néhány kattintással, GPS koordinátáik alapján hívhatják a legközelebb elérhető Sárga Angyalt, amely az alkalmazás adataiból már számos fontos információt ismer az autóról, mire a helyszínre ér.
A Sárga Angyalok a Telenor Hipernet hálózatát használják. Ezen keresztül folyamatos kapcsolatban vannak a bajba jutott autósokkal, akik pedig az appon keresztül követhetik , hogy mikor érkezik a segítség, növelve ezzel a biztonságérzetüket is.
Eközben az alkalmazás fontos tanácsokkal látja el a bajba jutott autóst, amelyekkel megelőzhetőek az úgynevezett másodlagos balesetek. Az Autóklub statisztikái szerint a mai napig gyakoriak az olyan, nem ritkán halálos balesetek, amelyek a műszaki hiba miatt félreállt emberek nem megfelelő reakciójára vezethetők vissza ¬legyen szó akár a láthatósági mellény, vagy az elakadás-jelző háromszög nem megfelelő használatáról.
A korábbi hagyományos procedúra a bejelentéstől az autók megérkezéséig akár háromnegyed órába is beletelt. Az új, automatizált diszpécser rendszerrel az appon indított segélykérés az indítást követő 13 másodpercen belül megérkezik a segélykérőhöz legközelebb lévő Sárga Angyalhoz, aki az információk alapján jellemzően 1-3 percen belül elindul a helyszínre – hangzott el a mai bejelentésen.
Az idén a 80 fővel működő segélyszolgálat az 50 járműből álló Sárga Angyal flottával összesen 50 ezer esetben nyújtott segítséget. Legjellemzőbb problémákat a hidegindítás, a kerékcsere és a műszaki hiba meghatározás jelenti. Az esetek 80 százalékában a segélyszolgálat már a megújult digitális rendszeren keresztül segít a bajba jutott autósoknak.
Pár hét múlva itt a Drivey
Az autóutak mentén elérhető mobilhálózat nemcsak ilyesfajta biztonsági szerepet tölt be, hiszen egyre többféle online alkalmazást használunk utazás közben. Ilyen a navigáció, a zenehallgatás, vagy utasként a videó streamelés,a wifi hotspot funkció, vagy akár ezzel párhuzamosan maga a telefonálás is.
Erre az igényre építve a Telenor decemberben teszi elérhetővé az autók okosóráját, a Drivey-t, ami egy apró eszközt és a hozzátartozó okostelefon alkalmazást foglalja magában. Segítségével bárki képes felokosítani az akár régebbi, de fedélzeti számítógéppel már rendelkező autóját is. Egy későbbi fejlesztés révén az ennél öregebb autók felokosítása is lehetővé válik majd a szivargyújtón keresztül – jelentették be a Telenor szakértői.
A most elérhető csatlakozáshoz szükséges „ODB II port” a 2000-es évek eleje után gyártott autók többségében már megtalálható, ehhez csatlakoztatható az eszköz . Egy gyors és egyszerű plug and play szintű kapcsolódást követően a Drivey mobilalkalmazásban láthatóvá válnak a sofőr autóhasználati szokásai, mint a megtett útvonal, fogyasztás, az út során mért hirtelen gázadások, vagy kiugróan nagy fékezések, vagy akár parkolás után az autó aktuális pozíciója.
Emellett hasznos, akár jelentősebb problémákat megelőző információk, hibajelzések is láthatók az alkalmazásban az autó műszaki állapotáról is. Az app térképén beállítható egy virtuális kerítés, amelynek az átlépését az alkalmazás azonnal jelzi a tulajdonosnak.
A szolgáltatás kétféle – 2G-s és 4G-s – változatban lesz majd elérhető. Utóbbi előnye, hogy az említetteken túl a Drivey csomagban foglalt 5 GB adatkeretig folyamatos WiFi hotspotként is működik az autóban. Ha közben kifogyna az említett adatmennyiség, a netelérés adatjeggyel bővíthető. A 2G-s díjcsomag egy év hűségidővel térítésmentes eszközzel havi 1590 forint, a 4G-s konstrukció pedig 2 év hűségidő mellett havi 3190 forint.
Elhangzott, hogy a Telenor új megoldása mind a lakossági felhasználóknak, mind a kisebb járműparkkal rendelkező vállalkozásoknak lehet érdekes. Több autó esetén a mobilalkalmazáson belül egy összefoglaló felületen követhető az összes Drivey-val felokosított és az alkalmazással párosított jármű pozíciója, adatai.
Hogyan látják az autózás jövőjét a kutató-szakemberek?
Az eseményre meghívták a SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának a vezetőjét is. Gáspár Péter az autózás jövőjéről beszélt, megjegyezve, hogy az még sok meglepetést tartogat.
Alig pár évtizede sokan még a repülő autókban látták a közlekedés jövőjét. A mesterséges intelligencia fejlődésével viszont már egyre több szó esik az önvezető autókról.
„Olyan elemek jelennek meg rövidesen, amelyek magasabb szintű autonómiát tesznek lehetővé – a távoli jövő viszont megjósolhatatlan. Ami az autonómiában a közeljövő, az az autópályán manőverezés, vagy a parkolás befejezése” – emelte ki a szakértő.(Az automata parkolást nemrégiben demonstrálták élőben Budapesten.)
A teljesen önálló járművek megjelenéséig még rengeteg problémát kell megoldani: ezek részben technológiai kérdések – például, hogy szembesütő napnál hogy lát majd a kamera, részben közlekedési kérdések – hogyan kezeljük majd az autonóm járművekkel a gyalogosokat – és jogi kérdések – kié lesz majd a felelősség, ha probléma van.
A SZTAKI-ban ezek közül a technológiai problémák megoldásával foglalkoznak, terveztek már olyan rendszert, ahol konvojban haladó teherautók hatékonyan, kevés üzemanyag fogyasztással tudnak haladni.
Kutatási irány még az is, hogy a városi közlekedésben egy kereszteződésben ki kapjon elsőbbséget – figyelembe véve a megkülönböztető jelzéssel haladó autókat, vagy a hosszú teherautókat is, utóbbiaknak nagyobb a féktávja.
Emellett a SZTAKI-ban foglalkoznak a környezet képi észlelésének kutatásával, az önvezető autók tetején látható LIDAR lézerradarok adatainak feldolgozásával ugyanúgy, mint az autókra szerelt kamerák által látott képek feldolgozásával.
Az önvezetés átalakíthatja az autótulajdonlást és az agglomerációt is
A témához kapcsolódik egy friss globális elemzés, amely kimondja, hogy a gépkocsi tulajdonosok 48 százaléka kész lenne lemondani a saját autóról, ha önvezető megoldást, például önvezető buszt, vagy taxit használhatna.
Erre inkább a prémium márkájú gépkocsik tulajdonosai mutatnak nagyobb hajlandóságot, mint a nem prémium márkájú autókat használók. Kínában a prémium márkák tulajdonosai kétszer nagyobb valószínűséggel vennék fontolóra a saját autóról való lemondást, mint az USA-ban (78% és 39%), míg az európai autósok 55%-os aránnyal Kína és az USA között foglalnak helyet.
A megkérdezettek egyharmada szívesen költözne külvárosba vagy vidékre az önvezető járművek megjelenése után. Míg a legtöbb autógyártó a városi övezetekre összpontosítja az önvezető szolgáltatások bevezetését, a jelentés szerint érdemes lenne ezt a külvárosi és vidéki területekre is kiterjeszteni.
Az Accenture jelentése előrevetíti továbbá, hogy az ilyesfajta mobilitási szolgáltatásokból származó árbevétel 2030-ra nemzetközi szinten elérheti a 1200 milliárd eurót.
