Ahogy a tudomány folyamatosan feszegeti a határokat, a következő évek önszabályozó városokkal, gondoskodó robotokkal és a jövőbeli járványok elleni okosabb védelemmel lephetnek meg minket. Öt izgalmas projektet gyűjtött össze Európa vezető kutatóitól a Horizon magazin, az Európai Unió kutatási és innovációs kiadványa.

Bioépítészet – vissza a természethez

Képzeljünk el egy olyan várost, ahol az épületek „élnek” – olyan szerkezeteket, melyek megkötik a szennyeződéseket, és dinamikusan alkalmazkodnak. Phil Ayres építész szerint ez a jövőkép karnyújtásnyira van.

Szerinte a biohibrid építészet legújabb eredményei a gombaalapú anyagoktól a kúszónövényekig új lehetőségeket nyitnak a fenntartható tervezés terén, és átformálják a városi környezetünket.

Városaink tervezése lényegében egyetlen céllal történik: hogy szolgálják az embert. A szakember biohibrid építészet terén végzett munkája egy olyan jövő irányába mutat, amelyben az élőlények aktív szerepet játszanak az épített környezetben, segítve az embereket, hogy újra megtalálják a kapcsolatot a természet világával.

Azt kutatja, hogyan lehetne építőanyagként használni az élőlényeket, például a gombákat (a Fungateria és Fungal Architectures projektben) és a kúszónövényeket (a Flora Robotica projektben).

„A hagyományos építőanyagokat általában bányásszák, szállítják, majd magas hőmérsékleten feldolgozzák, mielőtt tartós építőipari alkotóelem lenne belőlük. Mi azt vizsgáljuk, hogyan lehetne élő komplexumokat felhasználni az épületek szövetének részeként ” – magyarázza.

A gombaalapú anyagok egyelőre nem elég erősek ahhoz, hogy helyettesíthessék a betont vagy acélt, de Ayres úgy látja, hogy az épületekben ezeken túlmenően is sok más anyag található.

Ha elkezdjük az épületeink egy részét növeszteni – nagyon hasonlóan ahhoz, ahogy a fákat neveljük –, különböző környezeti előnyöket érhetünk el, például a szén-dioxid megkötését/tárolását és a nagyobb biológiai sokféleséget. Ez a megközelítés az épületeken túl a városi infrastruktúra más elemeire is kiterjedhet.

Ha valaki egy modern városban sétálgat, láthatja, hogy a növények csak kis foltokban, a rengeteg beton és acél árnyékában találhatók.

A biohibrid építészet ezzel szemben támaszkodhat az erdészeti és mezőgazdasági hulladékokra, valamint az élelmiszeripar és az ipari folyamatok melléktermékeire is, támogatva a körforgásos gazdaságot. Az élő anyagok akár további funkciókat is betölthetnek, például a levegő vagy a víz szűrését vagy önmaguk javítását sérülésük esetén.

Ahogy új anyagokat találunk fel, újra kell gondolnunk az ellátási láncokat, az építőipari módszereket, de még az élő, növekvő szerkezetek nyújtotta esztétikai lehetőségeket is – végső soron olyan tereket létrehozva, amelyek újra kapcsolatba hoznak minket a külvilággal.

Ayres elismeri, hogy az építőipar óvatos, és lassan változik; ezt támasztja alá, hogy egy évszázada majdnem ugyanúgy építkezünk. Az élő anyagok kutatása azonban gyorsan halad.

Bár ezek az anyagok egyelőre nem használhatók elsődleges szerkezeti elemekhez, lehetséges, hogy a jövőbeli változatok már képesek lesznek azt a szilárdságot és tartósságot biztosítani, amely a komplett épületek hordozásához szükséges.

Bővebben: A gombáktól az új építészetig: az élő, öngyógyító épületek megérkezése

Egyre közelebb a kvantumalapú számítástechnikához

A kvantumalapú számítástechnika a laboratóriumból egyre inkább bekerül a mindennapi életbe. Giulia Acconcia olasz elektronikai mérnök szerint az európai kutatók most lépnek át az elmélet területéről a gyakorlatba – és ennek mélyreható következményei vannak az adatbiztonság és az akkumulátorokkal kapcsolatos innovációk területén.

„Számos európai vállalat foglalkozik kvantumtechnológiákkal, ami annak a jele, hogy a kvantumszámítógépek egyre közelebb jutnak a mindennapi felhasználáshoz. Az elmúlt évtizedben valódi fejlődést láttunk, de az elmúlt öt évben különösen felgyorsultak az események” – mondja a Milánói Politechnikai Egyetem professzora. Úgy gondolja, hogy a hatékony kvantumgépek hamarosan olyan problémákat fognak megoldani, amelyekkel napjaink szuperszámítógépei nem boldogulnak.

Csoportja az EU által finanszírozott QLASS projektben fotonok használatával épít kvantumszámítógépet – a fotonok apró fénycsomagok, amelyek gyorsabban haladnak, mint az elektronok, és több információt is képesek hordozni.

„Ez lehetővé teszi, hogy növeljük azt az információmennyiséget, amelyet a kvantumszámítógép hullámvezetőiben továbbítani lehet” – teszi hozzá. Egy fotonchip úgy néz ki, mint egy üvegből épített utakból álló miniatűr hálózat – ezeken száguldoznak a fotonok.

A kutatók egyik célja az, hogy kvantumalapú számításokkal optimalizálják az akkumulátorok tervezését, ami önmagában egy komplex, sokváltozós kihívás. A jobb optimalizálás lerövidítheti a járművek töltési idejét, és lehetővé teszi, hogy a gépkocsik kisebb akkumulátorokkal is nagyobb távolságokat tehessenek meg.

A jövő felhasználóinak nem kell majd közvetlenül kezelnie a kvantumszámítógépeket. Az emberek, hasonlóan ahhoz, ahogy a fotóikat tárolják a felhőben, távolról fogják elérni a kvantumgépeket, és kérnek tőlük komplex számításokat.

Bővebben: A kvantumkód feltörése: a fény és az üveg átalakítja a számítástudományt

A hormonháztartást megzavaró vegyszerek ma már mindenütt ott lapulnak

A hétköznapi termékekben használt vegyi anyagok idővel megzavarhatják a szervezetünk működését. Majorie van Duursen holland toxikológus a nők egészségére leselkedő veszélyeket kutatja, elmondja, hogy a hatékonyabb szabályozás – és az okosabb személyes döntések – hogyan csökkenthetik a hosszú távú károkat.

Sok vegyszer zavarhatja az emberi hormonok működését, és tartós egészségügyi hatásokat okozhat – figyelmeztet a Vrije Universiteit Amsterdam kutatója. Az EU által finanszírozott FREIA kezdeményezés keretében végzett kutatómunkája a belsőelválasztású mirigyek működését megzavaró vegyszereket és ezeknek az emlőrákkal, a terméketlenséggel, a terhesség közben megjelenő komplikációkkal, a korai menopauzával és az endometriózissal való kapcsolatait vizsgálja.

„Egyre többet tudunk meg az ezeknek az anyagoknak való fiatalkori kitettségről. Nem mindig »a dózis jelenti a mérget«, többet számíthat, hogy mikor vagyunk kitéve akár alacsony dózisnak is. A hormonok alakítják ki a szervezet tervrajzát, és ha megváltoztatjuk őket, ennek hosszan tartó hatásai lehetnek” – magyarázza.

A folyamatban levő kutatások feltárják a probléma teljes mélységét, és a vizsgálatok azt mutatják, hogy a hormonháztartást megzavaró vegyszerek hosszú távon egészségügyi problémákhoz és akár olyan betegségekhez is vezethetnek, melyeket korábban nem ismertünk fel, például szívbetegséget is okozhatnak.

Bár lehetetlen minden vegyszert elkerülni, mégis mindenki csökkentheti a kitettségét hangsúlyozza van Duursen.

„Ne vásároljunk olcsó műanyag játékokat online, mert ezek olyan országokból érkezhetnek, ahol gyengébb a szabályozás. Válasszunk az EU-ban jóváhagyott játékokat. Ne tegyünk a mikrohullámú sütőbe műanyag edényeket. Keressünk olyan testápoló szereket, amelyekben kevesebb az adalékanyag, és tegyük fel magunknak a kérdést, hogy mely vegyszerekre van valóban szükségünk” – tanácsolja.

Csak a műanyagokban több mint 16 ezerféle vegyi anyagot azonosítottak, kiemelve, hogy a kompromisszumra van szükség a kényelem és az egészség között. Mint mondja, nem akarják az összes vegyszert betiltani, sok közülük tényleg hasznos.

„Sokukról azonban még kulcsfontosságú információk hiányoznak, még Európában is. A jelenlegi kutatások nem derítik fel az összes egészségügyi hatást, ezért erősebb szabályozásra és az anyagok kezdetektől fogva biztonságosabb megtervezésére van szükség, ahelyett, hogy akkor fedeznénk fel a problémákat, amikor már túl késő” – emeli ki.

Bővebben: Csendes veszély: a kutatók felveszik a küzdelmet azokkal a vegyszerekkel, melyek az egészséget és a termékenységet fenyegetik

Háztartási robotok: egy lépéssel közelebb a valósághoz

Képzeljünk el egy olyan robotot, amely ételt készít az időseknek, nehéz tárgyakat emel fel, vagy biztonságosan szétszereli a régi készülékeket. Aleš Ude szlovén robotikai kutató hisz benne, hogy ezek a forgatókönyvek közelebb lehetnek, mint gondolnánk – de még mindig vannak kulcsfontosságú kihívások, például, hogy a robotokat megfelelő szintű empátiával és józan ésszel kell ellátni.

Az otthonokban és kórházakban segítő általános célú robotok a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének köszönhetően egy évtizeden belül valósággá válhatnak a szlovén Jožef Stefan Intézet kutatója szerint.

Ude a ReconCycle kezdeményezés keretében jelenleg most azt vizsgálja, hogyan tudnák a robotok az elektronikai berendezések széles skáláját szétszerelni az újrahasznosításhoz.

„A gazdagok kivételével szinte senkinek nincs napi 24 órás háztartási segítője, miközben sokan akár elég jelentős összegeket is kifizetnének egy ilyen robotért” – mondja. Vannak olyan próbaprojektek, amelyek már napjainkban is robotokat használnak kórházakban az idős betegek támogatására.

Megjegyzi: ahhoz, hogy ilyen környezetekben tudjanak működni, a robotoknak valószínűleg humanoid formára lesz szükségük: a kórházak az emberi testfelépítéshez vannak kialakítva, és a lábak olyan helyek megközelítését is lehetővé teszik, melyekhez a kerekes robotok nem férnek hozzá. Ezenkívül rendkívül megbízhatónak, biztonságosnak és robusztusnak is kell lenniük ahhoz, hogy túléljék az elkerülhetetlen baleseteket.

A hagyományos előzetes programozás megfelelő az ipari robotokhoz, de nem alkalmas a rendezetlen, kiszámíthatatlan otthoni környezetbe. A robotokban nincs meg a józan ész, vagyis az a képesség, hogy megfelelően reagáljanak a váratlan eseményekre, és elkerüljék a veszélyes hibákat. A generatív AI és az emberi agy által inspirált neurális hálózatok segítik a robotokat, hogy ilyen bizonytalan körülmények között jobban elboldoguljanak.

Ude csoportja az ember–robot együttműködést is kutatja. A kommunikáció a nagy nyelvi modellekkel ugrászerűen javult, de a háztartási és kórházi robotoknak a neurális hálózataik segítségével képesnek kell lenniük előrelátni a gondozására bízott személy szándékait.

Ha beteg vagy idős emberekről kell gondoskodniuk, elengedhetetlen egy bizonyos mértékű empátia – ez pedig továbbra is kihívás a kutatók számára.

Bár a robotporszívók már általánosan elterjedtek, egy hasznos háztartási robotnak sok különböző egyéb feladatot is meg kell oldania. Ude szerint egyelőre nem lehetünk biztosak abban, mire lesznek képesek ezek a robotok tíz év múlva. Ahogy azonban érik a technológia, valószínű, hogy viszonylag gyorsan bekövetkezik a széles körű alkalmazásuk az otthonokban és a kórházakban.

Bővebben: A mesterséges intelligenciával működtetett robotok segítenek Európának kezelni az elektronikus hulladékkal kapcsolatos, egyre nagyobb problémákat

Itt a következő világjárvány? Számítsunk a váratlanra

Mi jöhet a COVID-19 után? Marion Koopmans holland virológus szerint éberségre, adatokra és a civil tudományra van szükség Európában a jövőbeli járványok elleni küzdelemben.

Az újabb világjárvány elkerülhetetlen, a rotterdami Erasmus Medical Centre professzora szerint. Nem tudjuk, mikor következik be, honnan indul vagy milyen formában jelenik meg – de így is felkészülhetünk rá.

A világjárványok bizonytalansággal kezdődnek: a legkorábbi napokban gyakran nem világos, hogy kit fertőz meg, hogyan terjed, és milyen gyorsan vándorol a kórokozó. A megfelelő adatok, a mesterséges intelligencia és a civil tudomány hozzájárulása azonban segítheti a kutatókat és orvosokat abban, hogy korábban és hatékonyabban cselekedhessenek.

Amikor lecsapott a COVID-19, Koopmans a Versatile Infectious Diseases Observatory (VEO) nevű projektet vezette, amelynek célja egy időtálló felügyeleti rendszer kialakítása az új betegségek ellen.

„A COVID-19 nagy hatású világjárvány volt, de lehetett volna rosszabb is. Az elején nagy volt a zűrzavar, mert egy új betegségre választ adni olyan, mintha egy hajót menet közben építenénk meg” – mondja.

Hozzáteszi: idő kell ahhoz, hogy a kutatások válaszokat adjanak, ugyanakkor kulcsfontosságú a gyors cselekvés. Mivel a járványkitörések világszerte gyorsulnak, ébernek kell maradunk, és meg kell erősítenünk a korai jelzőrendszereket.

A közelmúlt eseményei azt is megmutatták, miért. „Nemrégiben láthattuk, hogyan tört ki a majomhimlő a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik erdős bányavidékén. A kitörések akárhonnan elindulhatnak, és nem reális elvárni az orvosoktól, hogy mindenkit minden kórokozóra leteszteljenek. Jobbnak kell lennünk abban, hogy időben kiszúrjunk minden olyan szokatlan dolgot, amelyek azonnali vizsgálatot igényelnek; különösen olyan régiókban, ahol növekvő a kockázat” – hangsúlyozza.

A kockázat olyan helyeken nagyobb, ahol az emberek állatokkal érintkeznek, így teremtve lehetőséget az átterjedésre. A VEO különböző típusú adatok kombinálásával vizsgálta az ilyen a forgatókönyveket, például ahol a madarak vonulási útvonalán nagy tömegben tartanak háziszárnyasokat.

Az elmúlt évek egyik nagy tanulsága, hogy számítani kell a váratlanra: a 2009-es sertésinfluenza-világjárvány például – a széles körben elfogadott feltételezésekkel szemben – nem Ázsiából indult, hanem Dél-Amerikából.

„A kutatásaink számos lehetséges kiindulási útvonalra hívták fel a figyelmet a madárinfluenzától a nyugat-nílusi víruson át az olvadó permafroszttal kapcsolatos betegségekig és olyan fertőzésekig, melyek gyorsan szétterjedhetnek a nagyobb városokban” – sorolja.

Előretekintve ugyanakkor abban bízik, hogy fel tudunk építeni egy globális, integrált adattárat a tudományos kutatások, az egészségügyi megfigyelések és környezet nagy léptékű megfigyelése alapján. Ebben a hétköznapi emberek is szerepet játszhatnak, ha jelentik a szokatlan dolgokat, például elpusztult madarakat vagy, ha új szúnyogfajokat észlelnek.

„Azt is vizsgáljuk, hogyan lehetne mesterséges intelligenciával megjelölni az ezekből a forrásokból származó lehetséges előjeleket, és a széles körű genetikai észlelés hogyan találhat meg olyan új vírusokat a vad- vagy a haszonállatokban, amelyek a jövőben kockázatot jelenthetnek” – teszi hozzá.

The post Az öngyógyító épületektől a többfunkciós háztartási robotokig: így formálja a tudomány az idei évet appeared first on digitrendi.hu.

A magyarok fele nyitott a technológiai fejlődésre, másik fele viszont még óvatosan figyeli az újításokat – derül ki a Bosch és a Richter közös kutatásából. A fiatalok körében jóval magasabb az innováció iránti lelkesedés: a 16–29 évesek kétharmada izgalmas lehetőséget, nem pedig kockázatot lát a fejlesztésekben.

Ez is mutatja, hogy a technológiai elfogadás generációs kérdés is – bizalom, tapasztalat és értékrend egyaránt befolyásolja.

A jövő fejlesztési irányai: fenntarthatóság és egészség

Akár meglepő is lehetne, hogy a mesterséges intelligencia(AI) láz és a háborús kilátások idején a következő évek legfontosabb célterülete nem az előbbi technológia vagy a hadiipar, hanem a fenntartható energia, a klímavédelem és az egészségügy.

A többség olyan fejlesztéseket szeretne, amelyek kézzelfogható hatást gyakorolnak a mindennapokra – például a széndioxid-kibocsátás csökkentés, a vízhiány kezelése, vagy éppen az új gyógyszerek és biotechnológiai megoldások révén.

Elektromos jövőkép: autó, város, közlekedés

A mobilitás területén az autóipar viszi a prímet: a megkérdezettek közel fele ezt tartja a leginnovatívabb ágazatnak. A magyarok tíz–tizenöt éven belül az elektromobilitás, az okosvárosok és a közösségi közlekedés reneszánszát várják.

A válaszadók harmada szerint eljön az intelligens infrastruktúra ideje, a valós idejű forgalomirányítással, automatizált lámpákkal és parkolási rendszerekkel.

A hidrogénmeghajtású járművek különösen népszerűek, beleértve az ilyen meghajtású buszokat és vonatokat (a megkérdezettek 60%-a használná ezeket szívesen).

A futurisztikusabb megoldások – például a légitaxik vagy az agyhullám-vezérelt autók – egyelőre idegenek a többség számára.

Egészségügyi innovációk: több bizalom, kevesebb mellékhatás

A gyógyszeripari fejlesztésekkel kapcsolatban a magyarok leginkább az életminőség javulását, a kezelések biztonságát és a mellékhatások csökkentését várják.

A válaszadók többsége azt várja az innovációtól, hogy a ma még gyógyíthatatlan betegségek ellen is hatékony megoldásokat kínáljon, miközben csökkentse a mellékhatásokat és kezelje az új, rezisztens kórokat.

Miközben az mRNS-technológia látványos fejlődést mutatott, a bizalom irányába vegyes lett a kép. A lakosság legígéretesebbnek a személyre szabott terápiákat, az új hatásmechanizmusú gyógyszereket és a génszerkesztést tartja. Ezek azok az irányok, amelyek a jövő egészségügyét valóban átformálhatják.

A kutatás eredményei azt üzenik: mi magyarok nem technológiát, hanem megoldást várunk.

Az innováció akkor nyeri el a bizalmat, ha átlátható, fenntartható és az emberek életét teszi könnyebbé.

The post Okosvárosok, személyre szabott pirulák, hidrogénvonatok – így látjuk a jövő innovációit appeared first on digitrendi.hu.

A most felépült infrastruktúra nem csupán az okos vezetéstámogatás mintaprojektje, hanem az önvezetési funkciókkal kapcsolatos autóipari fejlesztések ideális tesztkörnyezete is.

Szenzorok az M1-M7 autópálya egy szakaszán

Az Eureka Central System projekt keretében, a Magyar Közút és a Műegyetem (BME) közös fejlesztésének részeként előbbi cég szakértői az M1-M7 autópálya mintegy 800 méternyi budaörsi szakaszán 39 különböző szenzort helyeztek el.

Ezek valós időben figyelik a járművek mozgását a kijelölt útszakasz mindkét oldalán, az így keletkezett információkat pedig folyamatosan továbbítják a cég adatközpontjában elhelyezett szuperszámítógépbe.

A BME Gépjárműtechológia Tanszékének munkatársai elvégezték a kihelyezett műszerek (radarok, lézeralapú távérzékelők /LIDAR/, hőkamerák, és különböző látószögű optikai kamerák) kalibrálását.

Kidolgozták és betanították azokat a mesterségesintelligencia-alapú modelleket, amelyek révén a rendszer mára teljes mértékben digitálisan tudta leképezni a kijelölt útszakasz. Ebben a „digitális iker” alapú rendszerben valós időben jelenik meg az autópálya összes tereptárgya, valamint az ott közlekedő valamennyi jármű is.

A digitális iker technológia kulcsszerepet játszik ebben a projektben is

A digitális iker alkalmas arra, hogy olyan információkkal is ellássa a közlekedésben résztvevőket, amelyeket az adott járművek saját szenzorok hiányában, vagy elhelyezkedésük miatt képtelenek szolgáltatni.

Ily módon távolabbi vagy takarásban zajló eseményekről is pontos információkat nyújthat a közlekedésben résztvevőknek. Ennek révén kiszámíthatóbbá és biztonságosabbá válhat a folyamatos haladás, javulhat a reakcióidő, ami a balesetek számának csökkenésében is tetten érhető lesz.

„A digitális iker ideális lehetőséget teremt a vezetéstámogató vagy önvezető rendszerek tesztelésére is” – magyarázza Dr. Rövid András, a BME környezetérzékeléssel foglalkozó kutatócsoportjának vezetője és az Eureka projekt szakmai vezetője.

Ezek a tesztek ugyanis valós helyzetek jeleníthetőek meg a fizikai kockázatok nélküli virtuális környezetben, ily módon jelentősen lerövidíthető a fejlesztési idő is.

„A BME kutatócsoportja maga is részt vesz számos ilyen fejlesztésben, ám arra számítunk, hogy ez az Európában elsőként nálunk létrehozott okosautópálya-szakasz vezető nemzetközi autóipari partnerek kutatási projektjeit is bevonzza” – teszi hozzá.

Még eljöhet az idő a leállósávok forgalomcsillapító használatára is

Az M1-M7 okosautópálya-szakasza a jelenlegi 800 méterről hónapokon belül 1500 méteresre bővül, tovább növelve a tesztelési lehetőségeket. Az itt nyert tapasztalatokra építve kezdődhet majd meg az intelligens forgalomirányítás infrastruktúrájának nagyobb léptékű kiépítése, a balesetek számának drasztikus visszaszorítása. érdekében.

Ezeknek a baleseteknek a megelőzése az emberi életek védelmén túl komoly gazdasági előnnyel is jár: ma egyetlen baleset miatti forgalomleállás óránként átlagosan 50-60 millió forintos kárt okoz.

Emellett egy ilyen rendszer képes olyan dinamikus forgalomirányítási műveletek önálló, biztonságos végrehajtására is, mint például a leállósávok helyzetfüggő használata: túl nagy forgalom esetén – ha ezt a forgalmi helyzet megengedi – időlegesen a leállósávokat is bevonja a forgalomba.

The post A világ egyik legokosabb autópályaszakasza épült meg Magyarországon appeared first on digitrendi.hu.

A londoni székhelyű Reboot Online keresőoptimalizálással foglalkozó cég mérte fel nemrégiben a nők számára a legjobb gazdasági lehetőségeket nyújtó európai országokat. Ennek során számos tényezőt értékelt a vállalat, egyebek mellett a gazdasági és vezetői szerep lehetőségeket.

Ezek alapján egy 300 pontból álló indexet hozott létre annak meghatározására, hogy mely európai országok kínálják a legjobb kilátásokat a nők számára.

A felmérés szerint Svédország a legalkalmasabb európai ország a nőknek (241,4 pont). A skandináv ország az egyetlen Európában, amely maximális 100 pontot szerzett a gazdasági lehetőségekért, sok nő előtt nyitottak a vezető pozíciók is (93,1/100).

Őt követi két másik észak-európai ország, Finnország (227,6) és Norvégia (213,8) a második és a harmadik helyen. Finnország 86,2/100 pontot ért el a nőknek ajánlott vezető pozíciókban és a gazdasági lehetőségek terén. A vezetői pozíciókat tekintve Észtország is az előkelő hetedik helyen áll.

Norvégiában különösen említésre méltó a teljes fizetéssel járó 39,9 hét szülési szabadság, amivel az ország 55,2 pontot szerzett a lehetséges százból, ami megegyezik a finnországi szülési szabadsággal.

Az egykori keleti blokk országai közül összpontszámuk alapján az első tizenötbe Szlovénia, Románia és Litvánia tudott bekerülni, mint ahol 2023-ban a legjobbak a nők esélyei.

Magyarország a rangsorban a 18., 141,30 összpontszámmal, ebből 37,9-es pontszámot kapott a nők gazdaságban betöltött szerepére, az egyik legalacsonyabb pontszámot ért el (17,2) a nők vezetői pozícióban betöltött arányára, és az egyik legmagasabb pontot kapta(86,2) a fizetett szülési szabadságra.

Végül abszolút sereghajtó Törökország, amely mindössze 31 összpontszámot szerzett, ahol a nőket a legkevesebb munkalehetőség várja, miközben a vezetői pozíciókban 27,6 pontot szerzett, amivel megelőzi Ausztriát is(13,8/100), ahol egyébként büszkén vallják a nemek közti egyenlőséget.

Startup programot indít a nőknek a Morgan Stanley

A Morgan Stanley a napokban bejelentette, hogy a tavalyihoz képest kétszer annyi start-up részesülhet befektetésben és szakmai támogatásban az Inclusive Ventures Lab akcelerátor program keretében az EMEA régióból. A programmal a vállalat a nők és a különböző kisebbségi etnikumokhoz tartozó vállalkozók cégeit támogatja.

A pályázók közül tízet választanak ki, akik egy öt hónapos program során testreszabott segítséget kapnak vállalkozásuk fejlesztéséhez. Olyan cégek pályázatát várják, amelyek erős növekedési kilátásokat tudnak felmutatni, és innovatív, befogadóbb, fenntarthatóbb jövőt előmozdító technológiai megoldásokat fejlesztenek.

A bejelentésből kiderül az is, hogy az évtized elején a régiónkban a kockázatitőke befektetések alig 1%-a irányult nők által alapított startupokba, 5% vegyes összetételű cégekbe, 94% pedig kizárólag férfiak által alapított vállalkozásokba áramlott. Magyarországon része a problémának az is, hogy az Európai Unióban itt a legalacsonyabb, mindössze 13% a vállalkozó nők aránya a tudományos, műszaki és informatikai területeken.

Legyen divat a női vezető!

Ezzel a felszólítással indítja el legújabb kampányát a Menedzserszövetség, felhívva a figyelmet a női vezetők fontosságára. A kampány főszereplői olyan példaképek, akik pozitív példát és követendő utat mutatnak a fiatalabb generáció számára.

A szövetség női vezetőinek száma az első kampányt követően 9 hónapon belül 40 főről 100 fő fölé emelkedett, jelenleg már közel 170 hölgy tagja van a szervezetnek, így a korábban kitűzött cél, hogy a női vezetők száma elérje a taglétszám 50%-át, rövid időn belül megvalósulni látszik.

A 2023-as tavaszi kampány a Menedzserszövetség női vezetőinek részvételével, megújult formában mutatja be a nyolc fókusztémát, ezek a következők: Women in Art, Women in Balance, Women in Finance, Women in Innovation, Women in Mentorship, Women in SocialResponsibility, Women in Spotlight, Women in Sustainability.

Az utánpótlással is időben kell foglalkozni – mentorprogram diáklányoknak

Kétszeresére nőne a mérnök-informatikusok száma, ha ugyanannyi nő dolgozna az ICT-ágazatban mint férfi, ezért a nők szerepének növelése az iparágban kulcsfontosságú – hangzott el a Huawei „Women in Technology” országos pályaorientációs programjának záróeseményén.

Az edukációs program célja az volt, hogy lebontsa a mérnöki hivatással kapcsolatos sztereotípiákat, és vonzóvá tegye a 16-19 éves lányok számára az IT- és mérnökszakmákat.

A pályaorientációs programsorozat októberben indult, és a 16-19 éves fiatal női korosztály 70 képviselője vett részt rajta négy helyszínen, Budapesten, Győrben, Oroszlányban és Kecskeméten. A hat alkalomból álló műhelyfoglalkozásokon a diákoknak lehetősége nyílt belekóstolni a gyakorlati mérnöki munkába, és egy tudományos, marsjáró-tervezői projektmunka révén közelebb kerülhettek napjaink digitalizált mérnöki szerepeinek megértéséhez.

A foglalkozások gerincét a Maker’s Red Box alkotópedagógiára épülő tananyaga adta, de a meghívott szakértők előadásai is betekintést nyújtottak a projekttervezés és –megvalósítás folyamataiba, a csapatban gondolkodás rejtelmeibe, valamint abba, hogy milyen kihívásokat rejt a nők számára a technológiai iparág.

A mérnöki-informatikai területen dolgozó és a műszaki felsőoktatásban tanuló nők aránya mindössze 17-19 százalék hazánkban, ami az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Magyarországon az informatikusok közül csak minden tizedik nő.

The post Ezekben az európai országokban várják a legjobb esélyek a nőket appeared first on digitrendi.hu.

A Digitális Jólét Program 2.0-ban kiemelt szerepet kap az Okos Város – Smart City fejlesztések témaköre. Célja, hogy a települések, az ott élők, a vállalkozások és a közösségek minél szélesebb körben ki tudják használni az digitális településfejlesztés kínálta lehetőségeket – hangzott el a rendszer indulását bejelentő tájékoztatón.

Az Okos Város Piactér platformon csak olyan termékek, szolgáltatások leírásai találhatók meg, amelyek előzetesen teljesítették a minősítés, a szakértői értékelés elvárásait. A hitelesítési folyamat azt vizsgálja, hogy a piactéren megjelenő termékek valós társadalmi igények kielégítését szolgálják-e, korszerű műszaki színvonalat képviselnek-e.

Fontos, hogy a szállítók és szolgáltatók jogi szempontból is átlátható működéssel rendelkezzenek, valamint, hogy a hosszú távon is stabil működésűnek értékelt fejlesztések, szolgáltatók a fenntartható üzemeltetést is garantálni tudják. Éppen ezért, ha szükséges, a szakértők működés közben is megvizsgálják a platformra kerülő termékeket és szolgáltatásokat.

A piactéren szereplő minden egyes terméket egy átfogó termék- és céginformációkat tartalmazó „termékadatlap” mutat be, ennek része a termék szakértők általi minősítésének eredményét tartalmazó rövid összefoglaló is.

The post Okos Város Piactér platform, digitalizáló településeknek appeared first on digitrendi.hu.

A fiatal szakember közösségek, szervezetek, városok jövőbeni struktúráján dolgozik a fenntarthatóság jegyében. Számára az okos város azt jelenti, hogy inkluzív, azaz befogadó, minden lakosa számára lehetővé teszi, hogy integrálódjon.

Egy okos város tehát csak annyira okos, amennyire befogadó is egyben. Az okos városok többnyire több városból álló hálózatoknak a tagjai, tehát létrejön a tudás áramlása a városok között mind fizikai, mind a digitális infrastruktúra síkján.

Elmondja azt is, hogy a technológia már jó ideje a rendelkezésünkre állt az okos városok létesítéséhez, de eddig ezt a bevett eljárásmódok és a kulturális beidegződések akadályozták.

Az embereknek meg kell szokniuk azt a gondolatot, hogy megbízhatnak a technológiában és legfőképpen meg kell érteniük, hogyan is működik a technológia, még ha az időnként nehezen kezelhető változásokat hoz az életükbe.

The post Az okos városnak befogadónak kell lennie appeared first on digitrendi.hu.

Egy nemrégiben nyilvánosságra hozott kutatásból kiderül, hogy 2018 végén még 10,4 millió okos köztéri lámpa működött a világon. Három év múlva ez a szám meghaladhatja a 31 milliót is, ami a vizsgált időszakban átlagosan évi 24,5%-os növekedést feltételez.

Okos közvilágításban Európa részesedése közel 40%

Okos lámpákat a legnagyobb arányban az európai városokban találhatunk, a kontinens részesedése a világpiacon megközelíti a 40 százalékot – derül ki a Berginsight felméréséből. Miért is jó egy városnak az okos közvilágítás? A megfelelő modulokkal ellátott lámpaoszlopok távolról kapcsolhatók, fényerejük is távolról szabályozható, sőt, hiba esetén riasztásra is képesek.

Még ennél is nagyobb százalékaránnyal áll Európa az élen az okos kukák alkalmazásában is, ami ugyancsak fontos pontja az okos város stratégiáknak. A szeméttárolókat is el lehet látni érzékelőkkel, amelyek jeleznek, ha megteltek. Az alkalmazás segítségével optimalizálható a hulladékgyűjtő gépjárművek útvonala, ami csökkenti az ezzel kapcsolatos költségeket.

A skandináv piackutató legutóbbi összesítése szerint a világon ma még 379 ezerre tehető a hálózatba kapcsolt szeméttárolók száma, ebből több mint 50% európai városokban működik. Az okos kukák hálózata ugyanakkor, ha lehet, még gyorsabban bővül, mint a lámpáké. Ezekből 2023-ban globálisan már 1,5 millió darabbal számolnak a szakértők, ami a következő időszakra 30,8 százalékos éves növekedési ütemet jelez.

A legtöbb parkolószenzor és okos kamera Ázsiában működik

Az okos parkolásban és az intelligens köztéri kamerarendszerekben viszont az ázsiai térség a legfejlettebb. A szenzorokkal ellátott parkolóhelyek száma 2018-ban megközelítette az 1,1 milliót, 2023-ra pedig elérheti a 2,6 milliót is.

A jelenlegi állományból az ázsiai országok több mint 40 százalékkal részesednek. Európának sem kell azonban szégyenkeznie, mert másik meghatározó szereplőként részesedése alig marad el a 40 százaléktól.

Az okos parkolásban Magyarországon is elindult már valami. A Vodafone Magyarország két városban Budapesten és Székesfehérváron telepített parkolószenzorokat, legutóbb pedig egy fővárosi mélygarázsban mutatta be az AImotive-val és a Here-rel hármas együttműködésben megvalósított automata parkolási rendszert.

Mindeközben az intelligens köztéri kamerarendszerek inkább Európán és Észak-Amerikán kívül népszerűek. A globális piacot 6,5 milliárd dollárra értékelik a kutatók. A legkiterjedtebb rendszer Kínában épült ki, mint a komplex állampolgári megfigyelő rendszer egyik fontos összetevője. A kamerarendszerek világpiacán a közvilágítással megegyező évi 24,5 százalékos növekedéssel számolnak az elemzők.

Ígéretes jövő előtt állnak az IoT-hálózatok

Ami a hálózati technológiákat illeti, az okos város megoldások többsége vezeték nélküli (2G/3G/4G/LPWA)hálózatokon működik, a vezetékes kommunikációt speciális videó rendszerekhez, illetve részben az okos köztéri lámpákhoz használják.

Az LPWA technológia előtt nagy jövő áll a következő években, mivel egyre több szolgáltató építi ki az ezen alapuló, a dolgok internetét támogató NB-IoT, vagy LTE-M hálózatát. A kutatók szerint az ezeket a hálózatokat használó közvilágítási eszközök, parkolószenzorok, és okos kukák száma a következő öt évben több mint a harmincszorosára növekszik.

The post Európa vezető helyen az okos város fejlesztésekben appeared first on digitrendi.hu.

Érdekes felmérés látott napvilágot a közelmúltban a digitális bennszülötteknek is nevezett Z generáció igényeinek legmegfelelőbb városokról. A listát a hosszú távra bérbe vehető apartmanok és szobák legnagyobb keresőmotorját működtető berlini székhelyű Nestpick cég állította össze.

Kit sorolunk a Z generációhoz?

A Z generációhoz az 1995 és 2010 között születetteket sorolják. Ők azok, akik már beleszülettek a digitális technológiák a mobiltelefonok és egyéb digitális eszközök, valamint az Ipar 4.0 világába. Igazi „multitaskerek”, akik képesek egyszerre több mindennel párhuzamosan is foglalkozni.

A Z generációs tagjai már dolgozni is csak a legkorszerűbb technológiákkal akarnak. Jövőre már a munkaerőpiac 20 százalékát alkotják, és több mint az egyharmaduk informatikusnak készül – derül ki egy korábbi felmérésből.

A már említett felmérés számos szempont alapján értékeli az egyes városok helyzetét. Vizsgálja digitalizáltság mértékét az önkormányzati ügyintézés, az oktatás és a magánéleti, illetve internetes biztonság szempontjából.

Külön fejezet foglalkozik az állampolgári jogokkal, a környezetvédelmi szempontokkal és azzal, hogy adott város mennyire illeszkedik a nemzetközi vérkeringésbe, mennyire befogadó a környezet egy külföldi számára. Az üzleti hátteret a megélhetési költségek, a szociális vállalkozási terület, a közszolgáltatások, valamint a mesterséges intelligenciával az adott településen foglalkozó cégek száma szerint is figyelembe veszi az elemzés.

A szabadidő hasznos eltöltését a felmérés az e-sport elterjedtsége és a zenei élet, a koncertek száma alapján értékeli.

A top 10 fele európai nagyváros

Mindezek alapján a prímet London viszi el, ahol még mindig erős az üzleti környezet és jó az oktatás színvonala. A brit főváros a 100 adható pontból 100-at kapott. Stockholm összesített pontszáma 89,88, a svéd főváros a digitalizációban, az állampolgári jogokban és az üzleti környezetben egyaránt nagyon erős, miközben az e-sport még nem vert ott igazán gyökeret.

A még dobogós Los Angeles alig néhány tizeddel marad le Stockholmtól. Ott még az e-sport is 85 pont felett értékelést kapott.

A top ötbe még Toronto, illetve New York fért bele, a top 10-ben pedig még három európai város – Berlin(6.), München(7.) és Amszterdam(9.) található. San Francisco a 8., Vancouver a 10.

A mesterséges intelligencia(AI) alkalmazása szempontjából San Francisco áll az élen, a kaliforniai nagyvárost London, New York, Tel Aviv, Párizs és Berlin követi.

A közlekedés digitalizáltsága, a különféle járműmegosztó közösségi szolgáltatások(car-sharing, bike-sharing, ride hailing)elterjedtsége alapján Párizs áll az élen. A francia fővárost Bern, Sanghaj és Amszterdam követi.

Milyen bizonyítványt kapott Budapest?

Budapestről is részletes információkat tudhatunk meg a felmérésből. A magyar főváros összesített pontszáma 49,65, ami alapján a város a 81. helyen áll. A digitális mutatókból a hivatalos ügyek intézése alapján még ennél is hátrébb sorolódunk egyenesen a 88. helyre.

Nem beszélve az oktatás digitalizáltságáról, ami alig 24 pontot kapott, és ami csak a 92. helyre elég. Ezzel szemben az előkelő 13. hely jutott nekünk a különféle biztonsági szempontok figyelembe vételénél. Itt Athén mellett főként a kelet-közép-európai városok viszik a prímet, az ötös fogatba Prága, Brno, Tallinn és Bukarest tudott még bekerülni.

Ezzel szemben egyelőre nem tartozunk a legnemzetközibb, a külföldieket szívesen befogadó városok közé, az ezzel kapcsolatos mutatónk igen alacsony 25,9, ennek alapján a 85. vagyunk a listán.

A környezetvédelemre már jóval több, 65 pontot kaptunk, ami még így is csak a 80. helyre jogosít fel minket. Állampolgári jogainkat, beleértve a tüntetéshez való jogot 77 pont felettire értékeli az elemzés, de ezzel mis csak a 84.helyen állunk.

A szabadidő tartalmas eltölthetősége szempontjából bekerültünk a világ 25 legjobb városa közé a 23. helyen. A még előkelőbb 19. helyen állunk a megélhetési költségek szempontjából. Az Európai Unión belül pedig Bukarest és Varsó után a harmadik helyen állunk. Ami pedig a mesterséges intelligencia alkalmazását illeti az erre kapott 40 pont a 41. helyet biztosítja Budapest számára.

The post A Z generációra legnyitottabb városok a világon appeared first on digitrendi.hu.

Úgy véli, az emberi élet megjelenése a Hold után a Marson képzelhető el a leggyorsabban, akár 10 éven belül is megvalósítható. A többi pedig már csupán pénz kérdése, nevezetesen van-e 100-200 milliárd dollárunk arra, hogy komplett kolóniákat telepítsünk a távoli égitestre. Matt Damon „Mentőexpedíció”-ja után, a valóságban is élhet már ember a Marson.

A másik fontos kérdés, hogy képes-e a világunk egy irányba mozdulni és hajlandó e a civilizációnk arról dönteni, hogy ilyen célokba fektessünk.

The post Meddig juthatunk el az univerzumban? appeared first on digitrendi.hu.

A témabőség zavarával küszködhettek idén is azok, akik ellátogatottak 10. budapesti SMART konferenciára, amelyet ezúttal az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) szervezett. Az előadók, köztük fejlesztők, befektetők, startupok, tudósok és a kutatók a saját projektjeiken keresztül igyekeztek rávilágítani, hogy kinek, valójában mit jelent az innováció, milyen változásokat generál a digitális korszak.

Amikor már a programozást is robotok végzik

“A digitális az új normális. Az internetnek és a digitális technológiáknak köszönhetően már sokkal alacsonyabb a belépési küszöb, az innovációhoz nem szükséges nagy befektetés – szakértelemmel és kreativitással nagy eredményeket lehet elérni – emelte ki bevezetőjében Major Gábor, az IVSZ főtitkára.

Valódi vizionáriusként lépett fel Vinnai Balázs, a Codecool programozói iskola alapítója, aki egy már digitálisan fejlett, 2030-ban létező Magyarországot tárt elénk. Rámutatott, hogy 2030-ra Európában már 50 millió, digitálisan képzett munkaerő hiányzik majd a piacról.

Ezeknek az embereknek viszont már nem elég csak a technológiához érteniük, hanem olyan készségekkel is rendelkezniük kell, amelyekkel felvehetik a versenyt a mesterséges intelligenciával szemben. Ezek közül a legfontosabbak az úgynevezett soft skillek: a kommunikációs készségek, a csapatmunka, a kreativitás és a rugalmas gondolkozásmód.

Ehhez azonban át kell alakítani a teljes képzési rendszert. Ma az iskolákban olyan tudást adnak át, amelynek a 70 százalékát a jövőben már épp az automatizáció miatt nem tudják majd hasznosítani a diákok.

Az előadás után megkérdeztük, hogy az automatizáció hogyan alakítja át a Codecool tanrendjét? Hogyan készülnek fel arra a korszakra, amikor már a robotok veszik át a kódolók, programozók helyét és ez szerinte mennyi idő alatt következik be. Vinnai Balázs kifejtette, hogy a jövőképesség érdekében az iskolájukban már most sem csak a szigorúan vett programozást oktatják, hanem a már említett soft skilleket is.

Most 3-5 év közöttire becsüli azt az időszakot , amikor a robotizáció jelentős mértékben átalakítja a programozói szakmát is, de a korábbi változásokból leszűrhető tényleges gyakorlat inkább 5-10 éves periódust jelez előre.

Lime-mal „ízesítik” a budapesti közösségi közlekedést

Az eseményen jelentették be, hogy hamarosan egy újabb közlekedési eszközzel bővül Budapest- Néhány héten belül megkezdődik az USA-ból indult Lime elektromos rollerek tesztüzeme. Az eszközöket okostelefonos applikációval lehet kölcsönözni és használat után bárhol leparkolni. Ez valamivel egyszerűbb használatot tesz lehetővé, mint a dokkolást igénylő közösségi kerékpár rendszereké.

A Lime rollereket Európában többek között Bécsben, Berlinben, Brüsszelben, Koppenhágában, Párizsban, Prágában, Varsóban lehet igénybe venni.

A konferencián kerekasztal beszélgetés is zajlott a hazai startup világ aktuális kihívásairól, támogatásuk módjáról, arról, hogy utóbbiban milyen szerepet kell betöltenie az államnak.

Alap vállalkozói tudást már a középfokú oktatás is adhatna

Kölkedi Krisztián, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal stratégiai tanácsadója szerint a magyar startup ökoszisztéma támogatói oldalán az államnak is helye van. Kifejtette, hogy még a startupok kapcsán „bezzegországokként” emlegetett Izraelben és Észtországban is jelen van az állam megrendelőként és a környezeti feltételek biztosításában egyaránt.

Elhangzott ugyanakkor az is, hogy nem jó, ha csak úgymond könnyű pénzt ad az állam a tudás elvárása nélkül.

A magáncégek szabad parkolóhelyeinek alkalmi bérbeadását applikáció útján bonyolító Parkl alapítója Somogyi Zsolt utalt rá, hogy a legtöbb startup céggel ellentétben ők magánszemélyek jóvoltából pénzügyileg az indulástól előnyös helyzetben voltak. Mégis utólag visszanézve érdemes lett volna támaszkodniuk a kapcsolati háló alapján megszerezhető tapasztalatokra, partnerekre, erőforrásokra is.

A kockázati tőkés oldalt képviselő Galácz Ábel, a Lead Ventures vezérigazgatója, elmondta, hogy változatos szolgáltatásokkal igyekeznek támogatni a startupokat az érvényesülésben, ugyanakkor fontos, hogy a későbbi startupperek az alap vállalkozói készségeket akár már középiskolai vagy egyetemi éveik alatt megszerezzék.

A hamarosan megrendezendő újabb Startup Safarit szervező XLabs képviseletében Kovács Péter ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a kezdő vállalkozások előbb azt bizonyítsák be, hogy van piaca az ötletüknek, csak utána menjenek a pénzért.

The post Elég okosak és felkészültek vagyunk már a smart-korszakra? appeared first on digitrendi.hu.