A német nagyvállalat magyarországi csoportja kétszámjegyű bevételnövekedéssel zárhatta a múlt évet, de idénre az aktuális gazdasági és politikai helyzet miatt már jóval szerényebb növekedéssel számol a társaság. A fejlesztések ugyanakkor folytatódnak, amelyek itthon további több száz fős bővítést is lehetővé tesznek.

Nagyszabású tervek a hazai Bosch csoportnál

Két év szünet után idén újból megtartotta szokásos évértékelő sajtótájékoztatóját a Bosch magyarországi vállalatcsoportja. A legnagyobb magyarországi munkaadónak számító, 17 ezer főt foglalkoztató társaság a koronavírus-járvány újabb hullámai, a beszállítói láncok okozta nehézségek, az alapanyagárak megugrása, valamint az Ukrajnában zajló háború ellenére kétszámjegyű bevételnövekedéssel zárta a 2021-es évet.

A teljes magyarországi nettó árbevétel – beleértve a saját vállalatok közötti kereskedelmi tevékenységeket is – 1711 milliárd forint volt, ami 14 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Egyebek mellett ezt emelte ki Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, akit tavaly májusban neveztek ki erre a csúcsvezetői posztra.

A Bosch csoport magyar piacon elért forgalma is hasonló mértékben erősödött, elérte a 273 milliárd forintot. Hozzátette: mindkét eredmény meghaladja a járvány előtti, 2019-es szintet is. Bővült a létszám is, tavaly 1700 fővel többen dolgoztak a német nagyvállalat magyarországi üzemeiben és budapesti fejlesztőközpontjában.

Százmilliárdokban mérhető beruházások és k+f kiadások

A beruházások összértéke 37 százalékkal 100 milliárd forintra, a k+f-re fordított kiadások pedig 8 százalékkal 93 milliárd forintra nőttek.

Ennek keretében az idén húsz éve működő, kéziszerszámokat gyártó miskolci Robert Bosch Power Tool Kft.-nél 2021-ben 13,9 milliárd forintos fejlesztéssel új gyártócsarnok épült. A kéziszerszámokat a legmodernebb technológiákkal állítják elő a kéziszerszámokat, és egy integrált, teljesen robotizált gyártósoron pedig az eBike-akkumulátorok készülnek.

A szintén miskolci, járműipari alkatrészekkel, valamint elektromos hajtásokkal foglalkozó Robert Bosch Energy and Body Systems Kft.-nél a legnagyobb arányban az eBike meghajtások és a motorhűtőrendszerek gyártása bővült.

A gyárban kutatás-fejlesztési tevékenységeket is végeznek ennek nyomán olyan új gyártási eljárás és alkatrész született, amely komoly előrelépést jelent a jövő gépjárműveinek megalkotásában.

A két miskolci üzem az ukrán határ közelségét kihasználva élt azzal a lehetőséggel, hogy az Ukrajnából tartósabb magyarországi jelenlétre berendezkedőknek munkalehetőséget is nyújtott. Közülük mintegy ötvenen dolgoznak a két miskolci üzem valamelyikében.

A kormányoszlopokat gyártó egri Automotive Steering Column Kft. az elmúlt két évben végrehajtott bővítésekkel, új gyártósorok telepítésével a Bosch egyik legjelentősebb kormányoszlopokat gyártó egységévé vált Európában.

A maklári Robert Bosch Automotive Steering Kft., ahol járműipari alkatrészeket gyártanak haszongépjárművekbe, valamint elektromos- és önvezető autókba, tavaly kapacitásbővítésbe kezdett, új technológiákat vezetett be, és 2023-ig egy szolgáltatóközpontot(SSC) is létrehoz.

Ennek megvalósítására tavaly különítettek el a számára több mint 52 milliárd forintnyi beruházási keretet, ami elé a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet sem gördíthet akadályt – válaszolta kérdésünkre az üzem képviselője.

A hatvani Robert Bosch Elektronika Kft., az anyavállalat legnagyobb gépjárműelektronika gyára, ahol az elektromobilitáshoz kapcsolódó alkatrészeket állítanak elő. Az üzemben tavaly olyan ipari digitalizációs fejlesztéseket vezettek be – többek között a Big Data és a gépi tanulás alapú technológiákat – amelyek a folyamatok optimalizálását, és a költséghatékonyságot segítik.

Ami az idei kilátásokat illeti, Szászi István a német csoport elnökét, Stefan Hartungot idézve óvatos optimizmussal néz a jövőbe. Az idei folyamatokra az orosz-ukrán háború van a legnagyobb hatással, mind az alapanyagok beszerzésében és árában, mind a logisztikai folyamatokban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a csoport a nehézségek ellenére 2022-ben folytatja a tervezett beruházásait, és tovább bővíti a k+f tevékenységét.

A magyar csoport vezetője utalt arra is, hogy a klímavédelemben is érdekelt Bosch csoport belép a hidrogén-elektrolízis komponenseinek a piacára. Az évtized végéig a Bosch csaknem 500 millió eurónyi befektetést szán az új üzleti területre. Ebből jut majd Magyarországnak is – tette hozzá. Az anyavállalat tervei szerint még az idén világszerte további tízezer szoftverfejlesztőt is felvesz, amelyek egy része a társaság teljes körű digitalizációjának megvalósításában vesz részt.

Még nagyobb a hangsúly a magyarországi k+f tevékenységen

A jövőbeni beruházások is az elektromobilitás, az autonóm járművek, a mesterséges intelligencia és az Ipar 4.0. témájára fókuszálnak.

A magyarországi k+f területen már mintegy 3200-an dolgoznak, olyan a jövőt meghatározó technológiák területén, mint az elektromobilitás, hidrogén-, illetve mesterséges intelligencia alapú fejlesztések. A budapesti fejlesztőközpontban dolgozók munkája nyomán tavaly heti három szabadalom született.

A globális vállalatcsoporton belül Magyarország, és különösen a Budapesti Fejlesztési Központ egyre hangsúlyosabb szerepet játszik az autonóm vezetéshez és az elektromobilitáshoz kapcsolódó fejlesztésekben. Utóbbi területen a mild hibridektől a teljesen elektromos autókig az elektromos hajtáslánc szinte összes komponensét fejlesztik.

Az elmúlt években számos, a mesterséges intelligenciához és az önvezető járművekhez köthető technológia készült itt. Többségük az autonóm vezetést segíti a forgalmi környezet még pontosabb elemzésében, a többi jármű mozgásának előrejelzésében.

Idén szeptemberre tervezik az új Bosch Budapest Innovációs Kampusz átadását. Az elektromobilitásra és az autonóm járművek fejlesztésére fókuszáló kampuszon irodák, műhelyek, laboratóriumok és egy tesztpálya is helyet kap. A vállalat több száz fő erejéig új munkahelyeket létesít a ZalaZone fejlesztő és tesztelő központban is.

Egyre több hazai egyetemet is bevonnak a k+f-be

Megalapították az ország első mesterséges intelligencia ipari tanszékét, az ELTE -n, és tart a BME-vel közös kutatás-fejlesztési központ létrehozásának előkészítése. Az Óbudai Egyetemen kialakított műhelyben számos közös, K+F-hez és oktatáshoz kapcsolódó feladatot végeznek.