A mobil magánhálózatok (LTE/5G) még gyerekcipőben járnak, eddig együttvéve kevesebb, mint ezret telepítettek belőlük a világon. Ebből az 5G alapúak részesedése közel 30 százalék. A legtöbb ilyen hálózat jelenleg Kínában található, ahol a technológiának köszönhetően komoly fejlődési lépcsőket is át lehetett ugrani.
A következő években a piac gyorsabb növekedésével lehet számolni, a mobil magánhálózatok száma 2026-ra már meghaladhatja a 20 ezret is, abban az évben az ezirányú vállalati ráfordítások az 5 milliárd dollárt is elérhetik – derül ki egy friss jelentésből.
A mobil LTE/5G magánhálózatokra fordított költés a világon
A priváthálózatok jelenléte azért fontos, mert lehetőséget adnak a dolgok internetéhez (IoT) kapcsolódó új felhasználási területek felkutatására és támogatására, legyen szó vállalati, vagy egyetemi privát hálózatokról.
A legtöbb szolgáltató számára ez a terület a mobil bevételeknek még kevesebb, mint az egy százalékát teszi ki. A következő 5 évben ugyanakkor a privát hálózatok mindenképpen hasznos többletforrást jelentenek majd a távközlési szolgáltatók és a hálózati berendezések forgalmazói számára.
A magánhálózatok megszerzése kritikus fontosságú lesz azon szolgáltatóknak, amelyek az IoT-t a növekedési stratégiájuk középpontjába helyezik. Fontos mozgatórugó lesz számukra ugyanis minden olyan szolgáltatás és megoldás, amelyek az egyszerű konnektivitásnál nagyobb értéket termelnek.
A hálózat és a spektrum biztosításával az operátorok számára megnyílik a lehetőség más hardverek és megoldások, például a mobil edge computing, az adatelemzés, a felhő- és egyéb professzionális szolgáltatások nyújtására is.
Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy eddig a legtöbb szolgáltató nem volt igazán sikeres az ilyen típusú hozzáadottérték-szolgáltatások nyújtásában a teljes hálózatán sem, így hasonló kihívásokkal kell szembenéznie a magánhálózatokkal kapcsolatban is.
Kínához kapcsolódik jelenleg a legtöbb 5G-s magánhálózat
Kínában az 5G adaptációja sokkal szélesebb körű, mint bárhol máshol, ennek részben fizikai oka van, kifogytak a spektrumból. Az ország extrém népsűrűsége és az adat-intenzív felhasználói szokások miatt gyorsan tovább kellett lépniük a 4G-hálózatok használatáról, mert azokkal már nem lehetett kielégíteni a felhasználói igényt – válaszolta megkeresésünkre Bóday Tamás, a Huawei integrált szolgáltatások igazgatója.
Példaként a Huawei sencseni székhelyét hozza fel, amely a 90-es évek végén még egy Budapest méretű város volt, ma 26 millióan lakják. Ekkora koncentrált népességnövekedést nem lehetett a meglévő technológiával és spektrummal kiszolgálni.A relatíve költséghatékony 5G technológiának köszönhetően az ország olyan fejlődési lépcsőket tudott átugrani, amit vezetéken nagyon nehéz és drága lett volna megvalósítani.
Emlékeztetett rá, hogy a Huawei élen jár az 5G szabványosításban, jelenleg a távol-keleti cég rendelkezik a legtöbb befogadott 5G szabadalommal. A kínai gyártó az elmúlt tíz évben folyamatosan növelte a kutatás-fejlesztésre költött összeget, amelynek jelentős része alapkutatást finanszíroz – lehetővé téve új gyártástechnológiák, anyagok és félvezető technológiák használatát is.
„Ma már képesek vagyunk arra, hogy egy antennában integráljunk passzív és aktív antennarendszereket, pusztán azáltal, hogy másként – ez esetben nyomtatással- tudunk antenna elemeket előállítani. Az 5G egyik újdonsága a Massive Mimo technológia. Ennek lényege, hogy a rendszerben különálló pici antennák vannak, melyekkel önállóan formálható meg a rádióhullám sugárnyaláb, ezáltal különböző antenna elemekkel fedhetők le a tér különböző részei. Ez segít csökkenteni az interferenciát, növeli a lefedettséget, és lehetővé teszi, hogy egy állomás sokkal több eszközt szolgáljon ki” – emelte ki a szakértő.
Előtérben az üzleti alkalmazások
Kína az 5G egyéb kedvező tulajdonságait is ki tudta használni, kézenfekvő volt például, hogy vezeték nélküli módon is lehet megoldást találni a különféle üzleti alkalmazások sajátos problémáira. Ezért nem véletlen, hogy a távol-keleti ország ezekre már nagyon nagyszámú éles üzemben működő példával rendelkezik.
Ehhez jönnek hozzá a privát hálózatok, amelyekből a legtöbb ugyancsak a távol-keleti országban található. Nagyon fontosak az ilyen hálózatok, ha szükség van az üzleti adatok megfelelő védelmére, legyen szó az üzletmenetet érintő adatokról, vagy például a különféle ipari eszközök távoli irányításáról, ami adatvesztés esetén emberéleteket, munkafolyamatokat is veszélyeztethet.
„Ezért jók a magánhálózati rendszerek, amelyekben ki lehet használni az 5G hálózatok nagyon alacsony késleltetési tulajdonságát. Sőt a magánhálózatokkal még tovább lehet csökkenteni a teljes válaszidőt. A hagyományos távközlési hálózat egy magas architektúrájú,hierarchikusan felépülő bonyolultabb rendszer, amiben a központi funkciók a hálózat magasabb rétegeiben központilag érhetőek el. Ezt az 5G architektúra jelentősen egyszerűsíti, itt egy laposabb, egyszerűsített IP-hálózatról beszélünk, amelyben az egyes funkciók elosztottan vannak jelen a hálózatban. Az igazán alacsony válaszidők eléréséhez azonban edge computing, vagyis peremhálózati megoldásra van szükség. Ilyenkor az üzleti alkalmazás szerverei a felhasználóhoz közel, az egyes mobil állomásokon futnak. Így nemcsak a távközlési hálózat, hanem a kiszolgált üzleti alkalmazás válaszidejét is jelentősen csökkenteni lehet” – magyarázza Bóday Tamás.
Mobil magánhálózatok telepítési modelljei
A privát alaphálózat üzemeltetését a hálózati operátor végzi, és a spektrumot is ő biztosítja hozzá, ennek a menedzseléséhez ért. Üzleti alkalmazás esetén ugyanakkor maga a fő tevékenység a felhasználó cég kezében van, és ő birtokolja az adatvagyont is az összes kritikus adatot maga tudja üzemeltetni egy privát felhőben. A rendszer sokkal nagyobb biztonsággal, sokkal kisebb késleltetéssel tud működni.
„Ezt a technológiai felosztást a toronyvállalatok tömeges megjelenése sem változtatja meg”– válaszolja kérdésünkre a szakértő. A toronyvállalatok ugyanis nem rendelkeznek szolgáltatási engedéllyel, ezt továbbra is az operátor nyújthatja, a toronyvállalat csak az infrastruktúra üzemeltetéséért felel.
„Ugyanakkor igaz, hogy üzleti szempontból mégis hozhatnak változást a toronyvállalatok a privát hálózatok piacára is. Ha egy nagyvállalat 5G infrastruktúráját egy semleges toronyvállalat menedzseli, akkor a vállalat a távközlési szerződései lejárta után könnyebben tud operátort váltani, hiszen a szolgáltató váltáshoz nem szükséges egy teljes új infrastruktúra kiépítése – az operátoroknak pedig csak a spektrumért, illetve a privát hálózaton nyújtott extra szolgáltatásokért kell versenyeznie. Ez esetben a verseny súlypontja máshová tolódik” – mutat rá Bóday Tamás.
Itthon is beindult a priváthálózatok kiépítése
Tavaly ősz óta nálunk is megjelentek az élesben működő privát 5G hálózatok, elsőként az egyetemi szektorban. A BME rövid időn belül két hazai szolgáltatótól(Vodafone, Telekom) is kapott ilyen egyetemi campus hálózat kiépítéséhez spektrumot.
Az első ipari teszthálózatot a T-Systems Magyarország építette ki az autóipari beszállító BorgWarner oroszlányi telephelyén. Idén januártól viszont már elindulhatott az első ipari célú privát hálózat is a Huawei pátyi üzemében.
A hazai viszonyok között nagy lehetőségeket ígér még az agrárium digitalizációja is. Az abban megjelenő technológiai megoldások is jól hasznosíthatják az 5G-s hálózatokat. Az Analysys Mason erre vonatkozó – az Ericsson megrendelésére készült – tanulmánya szerint Magyarországon 2030-ig az 5G-s hálózatok 269 millió eurónyi többletbevételhez juttathatják az ágazatot, 94 millió eurónyi ráfordítás (magántőke és támogatások) után.
Az elemzők szerint hazánkban az agrárágazat számára nyújthatja a legtöbb hozzáadott értéket az 5G, megelőzve az okos gyártást(223 millió euró) és a helyhez kötött vezetéknélkülihálózatokat (134 millió euró).
