Egyre több az internetre kapcsolódó gép, vagy készülék, amelyek zöme még az egyre gyorsabban fogyó klasszikus mobil hívószámokat kapja, miközben már közel tíz éve létezik a számukra kijelölt M2M számmező. Erről és az ezzel kapcsolatos szabályozásról kérdeztük a szakhatóságot és az érintett távközlési szolgáltatókat.
A témával először 2020. őszén foglalkoztunk, akkori cikkünkben éppen azért aggódva, hogy az egyre növekvő számú netes eszközök egyre jobban lekötik a hagyományos hívószámokat, és félő hogy ismét új mobilszámokra kell majd áttérnünk a telefonjainkon.
Az évek óta létező M2M számmező még nem hozta lázba az operátorokat
A jelenlegi 9 számjegyű rendszerben 50 millió mobilszám van, benne a szolgáltatókhoz köthető 20-as, 30-as, 50-es, 70-es számmező, valamint az eredetileg a virtuális szolgáltatóknak kijelölt 31-es szám.
Legutóbb 2010-ben volt napirenden Magyarországon a mobil hívószámok kérdése. Akkoriban kezdtek el fogyatkozni a mobilszámok, akkor írták elő a jogszabályban kötelező érvénnyel a mobil számok hívásánál a 06-os tárcsázási előtétet és a mobil előhívószámot.
Ezáltal vált ugyanis lehetővé azoknak a mobilszám-tartományoknak a kiosztása is, amelyek a mobil előhívószám után 0-val, vagy 1-essel kezdődtek. A 2004-ben bevezetett számhordozás előtt, ha valaki ugyanazon mobilszolgáltatóhoz tartozó számot akart hívni, akkor sem a 06-ot, sem magát a szolgáltatót azonosító 20-30-70-es számot nem kellett tárcsáznia.
Amiről viszont keveset lehetett hallani, az a 2013 óta létező, dedikáltan M2M célra használható számmező , 71-es előhívószámmal. Itt a használatba vehető szám nem 9, hanem 14 számjegyből áll.
A hatóság két évvel ezelőtti tapasztalata szerint erre a számmezőre azonban addig nem nagyon csaptak le az operátorok, elsősorban amiatt, hogy hosszabb szám, mint a klasszikus mobil hívószám.
Másfél éve újult meg a hazai szabályozás
Azóta nemcsak az uniós, hanem a hazai szabályozás is megváltozott. Magyarországon 2020.végén újultak meg az azonosítógazdálkodással kapcsolatos jogszabályi előírások. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH) tájékoztatása szerint ennek során a piaci szereplőkkel közvetlenül is egyeztetve racionalizálták az előírásokat. Felülvizsgálták az azonosítóhasználatra és a számhasználatra vonatkozó rendelkezéseket, és a számhordozásra vonatkozó szabályokkal együtt közös rendeletbe foglalták.
A szolgáltatói igényeket figyelembe véve az M2M számok számhossza és díjai nem változtak, amíg a klasszikus mobil számmezőből meghatározott pénzegységért ezer számot kap az operátor, az M2M számnál ugyanazért a pénzegységért huszonkétezer szám jár – fajlagosan ez évente 66 forint a mobilszámoknál és csak 3 forint a M2M számoknál.
Változott ugyanakkor a 71-es számtartomány felosztása, elkülönítettek egy 0-val kezdődő résztartományt, amely az Európai Unió más tagországaiban is használható.
A belföldi használatra fenntartott tartományban a számmező mérete most már résztartományonként eltér: 1 000, 10 000 illetve 100 000 felosztás szerint. Ezzel a szabályozás reagálni kíván a különböző M2M szolgáltatást nyújtó szolgáltatók eltérő azonosító igényeire.
Az „egy számmező – egy számhasználó” elv a számhordozást is segíti
Bevezették a 71-es számtartománynál az „egy számmező – egy számhasználó” elvet, amely lehetővé teszi az M2M szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak (számhasználóknak), hogy távközlési szolgáltatót váltsanak úgy, hogy az egész számmezőt az azonosító átadási eljárás keretében átvigyék az új szolgáltatóhoz.
Az NMHH az M2M számok és a mobilszámok közötti migráció ütemezésére pedig pár éves átmeneti időszakot jelölt ki. A gépek közötti szolgáltatás klasszikus mobilszámon csak a 2021. december 31. napjáig kiadott kijelölések esetében nyújtható. Négy év múlva, vagyis 2026. január 1-jétől a gépek közötti szolgáltatásra kizárólag az M2M számmező számai használhatók – áll a szakhatóság Digitrendinek adott válaszában.
A Telekom már aktívan használja a dedikált M2M számmezőt
Megkérdeztük a témáról az érintett szolgáltatókat is. A Magyar Telekom válaszában kitért rá, hogy a hatályos szabályozás alapján és az ott meghatározott 14 jegyű számra felkészítve a technológiai rendszereit szinte egyedüli szolgáltatóként használja már az M2M célra használható számmezőt és már jelentősebb mennyiségben értékesít 71-es előhívószámmal szolgáltatást.
Hozzátették: természetesen a Telekomnál is számolnak az M2M eszközök jelentős számú növekedésével, ezért is kezdték meg már évekkel ezelőtt a hatóság által meghatározottak alapján az erre való felkészülést és már értékesítik is azt, de mint korábbi cikkünkben írtuk, a piacvezető szolgáltató továbbra sem tartja indokoltnak a számhosszúság még további egy számmal növelését, mert az további fejlesztéseket igényelne, és annak jelentősek a költségvonzatai is.
Ráadásul az ezirányú változtatások most már jelentős mennyiségű élő szerződést és a működő szolgáltatások módosítását is érintené, amely mind szolgáltatói, mind ügyfél oldalon komoly problémákat vetne fel.
„Szeretnénk újból kiemelni, hogy annak ellenére, hogy szinte egyedüliként a Magyar Telekom vette használatba eddig a 71-es előhívószámot 100 000 feletti szám kijelölésével, még így is csak az elvi lehetőségek ~0,01% van akár csak kijelöltetve is. Csak ismételni tudjuk a korábban is jelzett véleményünket, miszerint nem véletlenül lett korábban a szabványban meghatározott maximális lehetőségnél egy számjeggyel rövidebb szám meghatározva a szabályozásban, miután egyes szolgáltatások létező implementációi jelenleg nem is tennék lehetővé ilyen kiterjesztés megvalósítását. Ezen felül a jövőben várhatóan megjelenő megoldások előrevetítik, hogy az M2M alkalmazások már nem minden esetben igénylik majd a mobil számok használatát – áll a kérdésünkre adott válaszukban.
Sokallják az egy felhasználóhoz előírt ezer szám hozzárendelését
A Telekom szakértői úgy vélik, hogy a jelenlegi számhosszúság mellett is bőségesen rendelkezésre állnának a számok, elvben minden magyarországi lakosra akár 1000 is juthatna. A szabályozás módosításának szükségességét nem a számhossz tekintetében, hanem az üzleti gyakorlat alapján a jelenleg egy felhasználóhoz kötelezően előírt minimum 1000 szám hozzárendelését látják ma indokolatlannak, nem pedig a nem speciális nagyvállalati kört leszámítva a 71-es számmező használatba vételét jelentősen korlátozó tényezőnek.
Arra a kérdésre, hogy ha nem használná a számmezőt még a cég, vagy csak nagyon visszafogottan, milyen ösztönzők hatására változtatna a hozzáállásán? – a következő választ kaptuk:
Szükségesnek látnák az egy felhasználóhoz kötelezően 1000 szám hozzárendelését oly módon változtatni, hogy legyen lehetőség 100-as tartományok használatára is. Az ezres lépésekben történő hozzárendelés kényszere ugyanis sok esetben – kisebb cégek, kis számosságú megoldások vagy lakossági használatot feltételezve – üzletileg nem rentábilis és komoly gátló tényezője egy későbbi szélesebb körű használatnak, még ezek mellett a látszólag alacsony egyedi számdíjak mellett is.
Hiába kerül ugyanis 3 forintba egy szám évenként, ha ezret kell mindenképpen fizetni a hatósági számhasználati díjjal kalkulálva. Ami így valójában egy mondjuk csak ~10 számot igénylő M2M megoldás esetében valójában közel ötszörös fajlagos számhasználati terhet jelent az egyébként jellemzően jelentősen kisebb bevételi pontenciál mellett.
Nem beszélve arról, hogy ez a jelenlegi megkötés a ténylegesen kis mennyiségű számot igénylő esetekben – ha valakinek pénzügyileg esetleg meg is érné adott megoldásnál – de nagyon pazarló, számgazdálkodást eredményezne.
„Ezt az alacsony számosságok esetén jelentkező nagyon jelentős fajlagos számdíj drágulást valamilyen módszerrel mindenképpen szükségesnek látjuk orvosolni szabályozási oldalon, lehetőleg minél hamarabb” – áll a cég szakértőinek a válaszában.
A Yettelnél is készülnek, de még nem látják a megfelelő piaci igényt
A Telekommal szemben a Yettelnél még nem használják a 71-es számmezőt, noha az NMHH legfrissebb mobilpiaci jelentése szerint a cég 40%-os részesedéssel piacvezető az aktív M2M előfizetések számában.
A szolgáltató idén kiterjesztette NB IoT hálózatát és bevezette az LTE-M technológiát a gépek közötti kommunikációs megoldások elterjedését ösztönözve. A dedikált M2M számmező bevezetéséhez a cég szerint mindenekelőtt megfelelő piaci igényre és jelentős műszaki fejlesztésre van szükség: megoldandó, hogy az M2M-számmezőben lévő számok hossza meghaladja a mobil számok hosszát.
Emiatt előfordulhat, hogy az adott szolgáltató jelenlegi hívószám-elemző megoldása ezeket nem tudja a szükséges biztonsággal értelmezni, feldolgozni. A 71-es számmező bevezetésének előfeltétele, hogy mind az alaphálózat (kapcsolóközpontok, intelligens hálózati elemek), mind pedig az IT rendszerek (számlázás, értékesítés) fel legyenek készítve a megnövekedett számhossz kezelésére.
Emellett ki kell alakítani egy ügyfélbarát megoldást, amivel a jelenlegi 7 számjegyes M2M számokat lecserélik a 71-es kezdetű számokra. Ez utóbbihoz fel kell venni a kapcsolatot az érintett ügyfelekkel is, akiknek szintén fejlesztéseket kell a rendszereinkben elvégezni. Ez összességében jelentős költség- és idővonzattal jár.
Ami a hatósági szabályozást és a használati díjat jelenti, jónak látják, hogy az M2M-számok használati díja csak töredéke a „normál” mobilszámok használati díjának, így hosszú távon mindenképp előnnyel jár ezen számmező használata.
Mivel a Yettel még nem használja a kijelölt M2M számmezőt, felvetődik a kérdés, hogy milyen ösztönzők hatására változtatna a hozzáállásán? Elég, ha olcsóbbak lennének az M2M számok? Vagy kapjanak elegendő időt az átállásra? Ha utóbbi mennyi időre lenne szükség?
A szolgáltató szakértői a következő választ adták ezekre a kérdésekre: „adott operátor számelemző rendszerének kell mindenekelőtt alkalmasnak lennie arra, hogy az a mobilszámoknál több számjegyet tartalmazó M2M számokat értelmezni és megfelelően feldolgozni is tudja. Sajnos az ehhez szükséges fejlesztés teljes költsége a jelenlegi igények figyelembevételével nem gazdálkodható ki – a mobilszámok és az M2M-számok használati díja közötti jelentős díjkülönbségből. Ehhez a mostani M2M-igény sokszorosára lenne szükség. Nyilván van olyan M2M darabszám (utalva a nemzetközi becslésekre), amely esetén már egyértelmű, hogy megéri a fejlesztés elvégzése a jóval alacsonyabb használati díj alkalmazhatósága érdekében”.
Hozzátették: ehhez Magyarországon azonban még időre van szükség, így azt gondoljuk, hogy a hatóságnak is megfelelő türelemmel kell kezelnie a szolgáltatók átállását. Az átállás ütemezésére ugyanakkor törvényi kötelezettséget vállaltak a szolgáltatók. Ezt úgy is felfoghatjuk, hogy „ösztönzés”, mert a szolgáltatóknak mindenképpen lépniük kell.
Kérdéseinkkel megkerestük a témában ugyancsak érintett Vodafone-t is, amint megérkeznek utóbbi szolgáltató válaszai, frissítjük cikkünket.
