Várhatóan a héten készül el Magyarország mesterséges intelligencia stratégiája, ami a tervek szerint februárban kerül a kormány elé. A stratégia megléte szükséges ahhoz, hogy az ország minél nagyobb mértékben részesedjen az euromilliárdokban mérhető uniós AI-büdzséből is.
Finisébe ért Magyarországnak a jövő egyik meghatározó technológiájával a mesterséges intelligenciával(AI) kapcsolatos stratégiája. A végleges anyag még a héten elkészül, és februárban kerül a kormány elé – jelentette be Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke a Joint Venture Szövetség mai tematikus szakmai konferenciáján.
Már 235 szervezet csatlakozott a hazai érdekcsoporthoz
A 2018 őszén megalakult hazai érdekcsoport célja, hogy az AI technológiához kapcsolódó fejlesztések nyomán erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége. Közösen határozzák meg az AI hazai fejlesztésének irányait és kereteit, állandó fórumot biztosítva a fejlesztők, illetve a felhasználói oldalát képviselő piaci és állami szereplők, illetve az akadémiai szféra, a szakmai szervezetek és az állami intézmények között.
Máig 235 szervezet csatlakozott a koalícióhoz, a hat munkacsoportban 900 szakértő dolgozik. Tavaly ősszel mutatták be az akciótervet. Ennek kiemelt céljai közé tartozik a mesterséges intelligencia jelentőségének tudatosítása a társadalomban, az ehhez szükséges intézmények létrehozása és működtetése. Ilyen lesz az idénre tervezett Kiválósági Központ, ami lényegében a célirányos kutatóközpontot jelenti.
AI-alapú munkát nemcsak PhD-sok végezhetnek
Jakab Roland kiemelte: az akcióterv részeként tudatosító kampányok indulnak, ennek keretében a tervek szerint egymillió emberhez jutnak el a mesterséges intelligenciával kapcsolatos alapfogalmak, százezer embert pedig kétnapos alapkurzuson képeznek ki a technológia mélyebb megértésére.
Az akcióterv részeként létrejön egy úgynevezett adatvagyon ügynökség, aminek a célja, hogy felkészítse az adatvagyonnal rendelkező szervezeteket, adatgazdákat arra, hogyan tudják majd ezeket az adatokat anonimizáltan, megfelelő formában átadni.
Elhangzott, hogy az AI olyan, mint az áram, mert ez is „meghajt valamit”, segíti valaminek a megvalósítását. Fontos tudni, hogy ennek nyomán nem az AI-t, hanem magát a meghajtott eszközt használjuk.
A technológiát kicsiben is el lehet kezdeni, és a használathoz nemcsak doktori szintű diplomával rendelkező szakembereke kellenek, hanem bizonyos fázisokat el tudnak végezni betanított munkások, vagy a szakképzésben végzettek is. Magasabb fokú képzést a strukturált adatok feldolgozása, az előrejelzés, a hasonlóság- vagy eltéréselemzés, optimumkeresés stb. igényel.
Európának időben fel kell zárkóznia
A tudás és a képzés fontosságát emelte ki a rendezvényen Chris Mattheisen, a Microsoft Magyarország ügyvezetője is, utalva egy LinkedIn felmérésre, ami kimutatta, hogy a készségek, szakértők szintjén a feleakkora népességű Egyesült Államokban kétszer annyi AI-szakértő van, mint Európában. Ráadásul az EU-n belül is nagy a koncentráció, három országban található az európai AI-szakértők fele.
Emlékeztetett rá, hogy a Microsoft nemrégiben öt magyarországi egyetemmel indított el MI tudásközpont programot. A kutatói hálózatot az oktatók számára biztosított képzésekkel, és speciális tananyaggal támogatja. A cég az Azure felhő számítási kapacitásait is tanárok és hallgatók rendelkezésére bocsátja. (A programról itt írtunk részletesen)
Ezekből az oktatási műhelyekből kerülnek ki a jövő cégvezetői, magánvállalkozói, de mi van a mai vezetőkkel? Chris Mattheisen szerint körükben ma még nem igazán látszik az AI tudatosság, ezért őket is ki kell mielőbb képezni a technológia befogadására.
Az EU szintjén eddig tett lépések
Mint ismert 2018. december készült el az Európai Unió tagországokkal közösen kidolgozott terve a mesterséges intelligencia(AI) fejlesztésekre. A technológia felfuttatására vonatkozó stratégiát pedig annak az évnek a tavaszán fogadták el.
Az „Európában készült mesterséges intelligenciáról” szóló terv négy területre javasol szorosabb együttműködést: a beruházások fokozására, a minél több adat rendelkezésre bocsátására, a tehetségek támogatására és a technológiával kapcsolatos bizalom erősítésére.(További részleteket erről itt olvashat)
A terv mindenekelőtt a beruházások nagyfokú összehangolását irányozza elő. Ez fokozottabb szinergiákhoz vezethet, ami 2020 végéig legalább 20 milliárd euró összegű állami és magánberuházást eredményez a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatás és innováció területén.
Az azt követő évtizedben pedig a terület évente több mint 20 milliárd euró értékű állami és magánberuházást generál. A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetésben pedig Brüsszel legalább 7 milliárd eurót javasol beruházni a mesterséges intelligenciába a Horizont Európa és a Digitális Európa program keretében.
Az EU a technológia felfuttatására új pénzügyi alapot hozott létre, amely támogatja a mesterséges intelligencia és a blokklánc területén működő induló innovatív vállalkozásokat és innovátorokat, valamint a felfutási szakaszban lévő vállalkozásokat. Az EU a mesterséges intelligencia gazdaságon belüli elterjedését azáltal is ösztönözni kívánja, hogy mintegy 66 millió euróval támogatja a robotikai központokat.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológia fejlesztéséhez nagyméretű, biztonságos és megbízható adatkészletekre van szükség. A bizottság az európai országokkal együtt közös európai adattereket hoz létre annak érdekében, hogy az adatok határokon átnyúló megosztása zökkenőmentes legyen, és teljes körűen biztosítsa az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelést.
Az egészségügyi ágazat különösen sokat profitálhat a mesterséges intelligenciából. Ezért a bizottság támogatja egy közös, a betegek által adományozott, anonimizált felvételeket tartalmazó egészségügyi adatbázis kialakítását, hogy a rákos megbetegedések diagnosztizálását és kezelését a technológia bevetésével is javítani lehessen.
Célzott ösztöndíjak AI-tudásra
Európában nagy számban kellenek a tehetségek a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához. Az uniós országok azonban egyelőre komoly szakemberhiánnyal küzdenek, és még nem rendelkeznek a mesterséges intelligenciára szakosodott felsőoktatási programokkal sem. A helyzet javítására az unió célzott ösztöndíjakkal támogatja majd a mesterséges intelligencia területén szerzett diplomákat.
Ahhoz, hogy az emberek elfogadják és alkalmazzák a robotikát is magában foglaló mesterséges intelligenciát(AI), meg kell teremteni a technológiával kapcsolatos bizalmat. Az ez irányú fejlesztéseknél tiszteletben kell tartani az etikai szabályokat. Brüsszel tavaly májusban fogadta el az AI használatával kapcsolatos, hét pontból álló etikai elveket, ezekről itt írtunk részletesen.
