A korábban a technológiai szektorral szemben lazább megközelítést alkalmazó kínai kormány sorra jelenti be szigorító lépéseit. Legutóbb a kiskorúak online játékidejének a további korlátozását jelentették be, de számos egyéb módon is kereteket szabnának az ottani piaci folyamatoknak.

Peking limitálja az online játékidőt

A kínai szabályozó hatóságok legutóbb azt jelentették be, hogy a 18 év alatti játékosok online játékokra engedélyezett játékidejét hétvégenként, a pénteket is beleszámítva, valamint az ünnepnapokon egy órányira kell csökkenteni.

Digitális detox -kiskorúakra szabva

A távol-keleti ország nemzeti sajtó- és kiadóhivatala által közzétett legújabb szabályok szerint a 18 év alatti felhasználók hétközben nem, csak ezeken a napokon a helyi időhöz igazodva csak 20 óra és 21 óra között játszhatnak online játékokkal – idézi a Reuters a Xinhua hírügynökséget. A digitális detox alkalmazását a játékfüggőség miatti egyre növekvő lakossági aggodalommal magyarázzák.

Az online szerencsejáték -társaságoknak pedig a jövőben tilos lesz bármilyen formában játékszolgáltatásokat nyújtaniuk ezen korosztály számára, a kijelölt időszakon kívül. Gondoskodniuk kell arról is, hogy úgymond valódi névellenőrző rendszereket vezessenek be – jelentette be az ország videojáték -piacát felügyelő szabályozó hatóság. Korábban Kína még háromórányi online játékidőt engedett a kínai kiskorúaknak nyaraláskor, illetve másfél órát más napokon.

A hivatal még azt is közölte a kínai állami hírügynökséggel , hogy növelni fogja az online szerencsejáték-társaságok ellenőrzéseinek gyakoriságát és intenzitását annak érdekében, hogy megbizonyosodjon az időkorlátok betartásáról és a függőség elleni rendszereket bevezetéséről.

Széles körű szigorítások a kínai techóriások ellen is

Az új szabályok mögött azonban szakértők szerint nemcsak a fiatalok miatti aggodalom rejtőzik. Ezek csak tetézik azokat a szigorításokat, amiket mostanában széleskörűen alkalmaz Peking a saját kínai technológiai óriásai ellen, mindenekelőtt az online kereskedő Alibaba Csoport és a Facebook kínai megfelelőjének tartott Tencent Holdings ellen.

Az ottani nagy cégek, amelyek részvényeit nemcsak Kínában, hanem a nagy nemzetközi tőzsdéken is forgalmazzák, már a bevezetéseik(IPO) révén dollár milliárdokat tudtak összegyűjteni köszönhetően annak, hogy Peking eddig lazább megközelítést követett az iparággal kapcsolatban.

Tavaly november óta viszont a kormány szigorúbb lépéseket foganatosít az ágazat cégeivel szemben. A korlátozások miatt már dollár tízmilliárdokban mérhető a kínai részvények értékvesztése, otthon és külföldön egyaránt.

Kína mostanában például olyan szabályokat dolgoz ki, amelyek megtiltják azoknak a kínai internetes cégeknek a külföldi tőzsdére történő bevezetését, amelyek adatait potenciális biztonsági kockázatnak tekintik – nyilatkozta a Reuters-nek egy, az ügyhöz közelálló személy. Az új szabályok általában is jelentősen szigorítják a kínai cégek jövőbeni tengerentúli tőzsdei bevezetéseinek a feltételeit.

Peking más területeken is igyekszik aprólékosan szabályozni a technológiai piacot. Ahogy a kínai technológiai ipar méretben és (el)ismertségben is egyre növekszik, a kormány is egyre nagyobb befolyást kíván szerezni az ott képződő adatok, információk felett.

Ennek részeként nagyobb szerepre vágyik az adatközponti szegmensben is akár az ottani magáncégek rovására is. Az egyik városban például arra kötelezte az önkormányzati cégeket, hogy az eddig az Alibaba Cloudnál és a Tencentnél tartott adataikat jövő szeptemberig költöztessék át egy állami adatközpontba.

Vége az online rajongói kluboknak?

A fogyasztók védelmével magyarázza a kínai kiberteret szabályozó hatóság azt az intézkedést, amely szigorítja a technológiai cégek által használt algoritmusok felügyeletét. Azt várja el tőlük, hogy járjanak el tisztességesen, ne használjanak olyan algoritmusmodelleket, amelyek arra csábítják a felhasználókat, hogy a közrendet megzavaró mértékben költsék a pénzüket. Az irányelvek olyan javaslatot is tartalmaznak, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy kikapcsolják az algoritmusajánló szolgáltatásokat,

Egy másik lépésével Peking lecsapott az általa “kaotikusnak” tartott online rajongói klubokra is, megakadályozva a platformokat a népszerűségi listáik közzétételében és az általuk forgalmazott rajongói termékek értékesítésében.

A Paper újság előrejelzése szerint Kína “bálványgazdasága” 2022 –re akár 140 milliárd jüan (21,59 milliárd dollár) értékűre is nőhet. A klubokat komoly kritika éri a kiskorúakra gyakorolt befolyásukért, és a társadalmi rendellenességek okozásáért Kínában. Ott, ahol – mint a Reuters írja –, már most is szigorú szabályok vonatkoznak a tartalomra, a videojátékoktól a filmekig és a zenéig. Peking cenzúráz mindent, ami szerinte sérti a szocialista alapértékeket.