A Magyar Telekom és a hírközlési hatóság(NMHH) közötti megállapodás értelmében a szolgáltató 2042. június 28-ig használhatja a 2100 MHz-es frekvenciasávban lévő 2×10 MHz-es blokkját, amely további öt évvel még meghosszabbítható.

Ez elsőre pusztán technikai részletnek tűnhet, valójában a mobilhálózatok egyik legfontosabb „láthatatlan” alapjáról van szó.

A hálózat egyik ”igáslova”

A 2100 MHz-es sáv különleges helyet foglal el a mobilhálózatokban, mert egymagában jó egyensúlyt teremt a lefedettségben, kapacitásban és a hálózati stabilitásban. Ez azt jelenti, hogy nemcsak nagy területek kiszolgálására alkalmas, hanem a városi, nagy adatforgalmú környezetben is hatékonyan működik, vagyis a hálózat egyik igáslova.

A sáv jelentősége túlmutat a jelenen. Az aggregált hálózatok világában ugyan hagyományosan a 4G (LTE) hálózatok egyik alappillére, de egyre fontosabb szerepet kap az 5G infrastruktúrában is. A Telekom tervei szerint az év végére már a hálózaton belül a 99%-os lakosságszám-arányos kültéri 5G lefedettség is elérhetővé válik.

Miért fontos a frekvencia-aggregáció?

A frekvencia-aggregáció lényege, hogy a mobilhálózatok nem egyetlen frekvenciasávon szolgáltatnak adatot, hanem több különböző sávot kapcsolnak össze egyszerre.

Ez leegyszerűsítve olyan, mintha az egysávos út helyett több sávot nyitnának meg az adatforgalom előtt: ugyanannyi idő alatt több „adatcsomag” tud áthaladni.

A gyakorlatban ez gyorsabb letöltési és feltöltési sebességet, stabilabb kapcsolatot jelent nagy forgalom mellett is, valamint jobb élményt a zsúfolt városi környezetben.

A modern 4G és 5G hálózatok már alapból több frekvenciasáv kombinációjára épülnek. Ebben a rendszerben a különböző frekvenciák eltérő szerepet kapnak:

• alacsony frekvenciák – nagy lefedettség

• közepes frekvenciák (2100 MHz) – egyensúly lefedettség és kapacitás között

• magas frekvenciák – extrém sebesség, kisebb területen

A 2100 MHz-es sáv azért értékes, mert jól illeszkedik a „többsávos” működésbe. Nem önmagában adja a legnagyobb sebességet, hanem összekapcsolja a különböző frekvenciákat egy hatékony hálózattá.

A frekvenciahasználat meghosszabbítása komoly pénzügyi döntést is jelent: a Magyar Telekom mintegy 11 milliárd forintot fizet a jogosultságért. A szolgáltatók számára a spektrum viszont nem egyszerű költség, hanem stratégiai erőforrás.

The post 4G-től az 5G-ig: 2042-ig biztos spektrum alapokra építhet a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

Letöltési sebességben Magyarország áll az élen

A mérési rangsort Magyarország vezeti 182,0 Mbps átlagos letöltési sebességgel, 97,7 Mbps feltöltési sebességgel és 27,0 ms késleltetéssel. Ezek az eredmények – Európa legjobbjai közé tartozva – egy korszerű infrastruktúrát tükröznek, amely az optikai hálózatot (FTTP) és a legújabb generációs kábelt (DOCSIS 3.1) ötvözi.

Késleltetésben Szlovénia mutatói a legjobbak

Szlovénia 155,0 Mbps letöltési és 66,7 Mbps feltöltési sebességet ér el, miközben a rangsor legalacsonyabb késleltetését mutatja (21,4 ms). Ez a gyors reakcióidő az optimalizált hálózati architektúrának és annak köszönhető, hogy a tartalomszolgáltató hálózatok (CDN) szerverei közel vannak a hálózathoz. Ezek közvetítő szerepet töltenek be, lehetővé téve, hogy a fő szervertől távolabb lévő felhasználók is ugyanolyan gyors válaszidőt tapasztaljanak.

Romániában a legjobb a feltöltési sebesség

Románia tűnik ki a vizsgált országok vezetékes hálózatainak a legmagasabb feltöltési sebességével, 151,0 Mbps-szal, miközben a letöltési sebesség 173,0 Mbps, a késleltetés pedig 30,6 ms. Ezek az adatok a széles körű optikai(FTTP) lefedettséget tükrözik, amely szimmetrikus felhasználói élményt kínál, ideális távmunkára, 4K streamingre és a felhőalapú szolgáltatásokra.

Szimmetrikus sebességek és érett optikai hálózat Moldovában

A szakembereknek meglepetést okozott Moldova a 141,0/121,0 Mbps szimmetrikus letöltési és feltöltési sebességével, valamint 23,9 ms késleltetéssel. Ezek az eredmények a rendkívül magas optikai lefedettségnek (FTTx) köszönhetők, amelyet a vezetékes előfizetők 90,6%-a használ, de szerepet játszik benne a kedvező szabályozási környezet is.

Szlovákiában stabil és ígéretes teljesítményt mértek

Szlovákia zárja a régiós első öt országot 111,0 Mbps letöltési sebességgel, 51,2 Mbps feltöltési sebességgel és 25,8 ms késleltetéssel. Ezek az értékek olyan infrastruktúrát tükröznek, amely éppen átállásban van az optikai hálózatokra, miközben folyamatos javulást mutat lefedettség és szolgáltatásminőség terén – állapítja meg az nPerf.

Teljesítményt az infrastruktúra és a kereslet egyaránt vezérli

A rangsor három fő tendenciára világít rá:

1. Az optikai hálózatok (FTTP) és a korszerű kábeltechnológiák (DOCSIS 3.1) dominanciájára: a legjobban teljesítő országok széles körben telepítették ezeket a megoldásokat, nagy sebességet és alacsony késleltetést biztosítva.

2. A feltöltési sebesség egyre fontosabb szempont: a távmunka és a felhőszolgáltatások terjedésével olyan országok számára, mint Románia és Moldova, ahol a szimmetrikus infrastruktúrákra helyezik a hangsúlyt, amelyek kulcsfontosságúak a professzionális felhasználás számára.

3. A késleltetés a felhasználói élmény minőségének mutatója: Szlovénia és Moldova bizonyítja, hogy az optimalizált hálózati architektúra és a sűrű optikai lefedettség jelentősen javítja a reakcióidőt.

The post Vezetékes net a régióban 2025-ben: letöltésben Magyarország áll az élen appeared first on digitrendi.hu.

A mobilhálózat ma már legalább annyira alapinfrastruktúra, mint az áram vagy a vezetékes víz – csak akkor vesszük igazán észre, ha valami nem működik. Hogy ez minél ritkábban forduljon elő, a Magyar Telekom az elmúlt években nemcsak a hálózatát, hanem annak felügyeletét is gyökeresen átalakította. A szakmai sajtó – köztük a digitrendi.hu – most testközelből is megnézhette azt a hálózatfelügyeleti központot, ahol az ország egyik legösszetettebb digitális rendszere „gondolkodik” a háttérben.

Országos hálózat egyetlen digitális térben

A Telekom hálózatfelügyeleti központja, a TSOC (Telecommunication and Service Network Operation Center) lényegében a szolgáltató digitális agyközpontja. Itt futnak össze a mobil-, vezetékes és IP-alapú hálózatok állapotát jelző adatok, valós időben.

„Ha leegyszerűsítjük, a hozzáférési hálózat köti össze az ügyfeleket a bázisállomásokkal, az aggregációs hálózat ezek forgalmát gyűjti össze, a gerinchálózat pedig az ország különböző régióit kapcsolja össze egymással és az adatközpontokkal” – magyarázta Csutorka Gábor, a Telekom hálózati szolgáltatásokért felelős vezetője.

A Telekomnál ez a teljes topológia – az optikai hálózattól a mobil rádiós elemekig – egy digitális modellben jelenik meg. Ez az alapja annak az ATOM nevű rendszernek, amely a hálózatfelügyelet új szintjét hozta el.

ATOM: amikor a hálózat már előre „szól”

Az ATOM (Advanced Technology for Operational Maintenance) egy házon belül fejlesztett, adatvezérelt platform, amely a digitális ikrek logikájára épül. A rendszer nemcsak azt mutatja meg, mi történik éppen a hálózatban, hanem azt is, hogy egy adott hiba vagy változás milyen ügyfélhatással járna.

„Ha virtuálisan elvágunk egy kábelt a modellben, pontosan meg tudjuk mondani, hogy sérül-e az ügyfelek szolgáltatása, hol veszik el redundancia, és hol nem” – fogalmazott Csutorka Gábor.

Ez a szemlélet azért vált szükségessé, mert a hálózat mára olyan méretűvé és összetettségűvé nőtt, hogy azt már nem lehet „fejben összerakni”. Az ATOM viszont képes milliónyi hálózati elem összefüggéseit számításba venni, és akár megelőző lépéseket is javasolni.

Adatvezérelt hálózatfejlesztés: nem térképen, hanem forgalom alapján

A hálózat fejlesztése sem a régi logika szerint zajlik már. Korábban a sorrend egyszerű volt: főváros, megyeszékhelyek, kisebb települések. Ma viszont az adatok diktálnak.

„Megnézzük, hol mekkora a forgalom, mennyi az 5G-képes eszköz, van-e torlódás, és az adott frekvencia hogyan hasznosulna” – mondta Kovács Ádám, a Magyar Telekom mobilhálózat-fejlesztési csoportvezetője.

A számok önmagukért beszélnek:

– a Telekom mobilhálózata közel 6 millió eszközt szolgál ki,

– csúcsidőben akár 130 ezer egyidejű hívást kezel,

– a napi mobiladat-forgalom eléri a 2800 terabyte-ot,– az 5G lakossági lefedettség 2024 végére 86%, az idei cél pedig 99%.

Nem véletlen, hogy már a mobil adatforgalom közel harmada 5G-n zajlik, nagyobb rendezvényeken pedig ez az arány akár az 50%-ot is eléri. A mobil alapú hanghívásoknak a 90%-a pedig már a VoLTE, vagyis adathálózat alapú technológián bonyolódik, amit a szakértő nagyon magas aránynak tart.

Elhangzott még, hogy az 5G ügyfélhálózat jelenleg non standalone(NSA), vagyis még nem teljesen független rendszert jelent, hanem az 5G rádiós technológia a meglévő 4G (LTE) infrastruktúrára épül.

Hálózati oldalról már készen állnak, de várják a megfelelő felhasználói többletértékeket, folyamatosan figyelik a készülék portfóliót, és akkor fognak ezzel előállni, ha ezzel valami új lehetőséget tudnak biztosítani az ügyfeleknek.

Redundancia, áram, biztonság – a láthatatlan alapok

A stabil hálózat nemcsak rádiós kérdés. A Telekom több ezer telephelyén gondoskodik a folyamatos energiaellátásról is.

„Magyarországon az áramszünetek többsége 10–15 perces. Ezt korszerű lítium-ion akkumulátorokkal jól át lehet hidalni, amelyeket közvetlenül a bázisállomásoknál helyezünk el” – emelte ki Csutorka Gábor.

A redundancia elve minden szinten megjelenik: különböző frekvenciasávok, technológiák és útvonalak biztosítják, hogy egyetlen elem kiesése se jelentsen szolgáltatáskimaradást.

AI a hálózatfelügyeletben: nem hype, hanem eszköz

A legújabb „munkatárs” a mesterséges intelligencia(AI), ami nem látványos chatbotként, hanem a háttérben dolgozó elemzőként dolgozik.

„Az AI akkor működik jól, ha sok, jól strukturált adat áll rendelkezésre, ami ma már meg van. Az AI-t a későbbiekben a hálózati felügyelettel kapcsolatos átfogó feladatokra is tervezzük majd igénybe venni” – mondta Csutorka Gábor.

A rendszer képes vizualizálni forgalmi helyzeteket, segíti a hibaelhárítást, és csökkenti annak esélyét, hogy egy rossz beavatkozás akár egész régiókat érintsen.

A TSOC-ban nemcsak reagálnak, hanem előre gondolkodnak. A cél az, hogy az ügyfelek a lehető legkevesebbet érzékeljenek abból, milyen komplex rendszer dolgozik a háttérben.

„Nem csak jó hálózatot akarunk, hanem minden körülmények között megbízható hálózatot” – foglalta össze Kovács Ádám.

Ez az a pont, ahol az „ATOM-biztos” már nem csak nyelvi játék, hanem valóban adatvezérelt, prediktív és ügyfélhatás-alapú működést jelent.

The post ATOM-biztos alapok: így felügyelik a „digitális agyközpontból” a Telekom országos hálózatát appeared first on digitrendi.hu.

Hálózat: az alapinfrastruktúrától a proaktív működésig

A vállalati digitalizáció egyik kevésbé látványos, mégis meghatározó eleme a hálózat. Ma már nem pusztán az a kérdés, hogy van e kapcsolat, hanem az, hogy az adatátvitel mennyire biztonságos, mennyire kiszámítható, és mennyire támogatja a felhasználói élményt. Ebben a környezetben kapott új hangsúlyt a HPE hálózati portfóliója, különösen a Juniper felvásárlását követően.

A Juniper és az Aruba Central platformok fokozatosan rendeződnek a közös keretrendszerbe. Céljuk nem a komplexitás növelése, hanem a hálózat egységes, átlátható üzemeltetése, függetlenül attól, hogy mely elemek hol helyezkednek el.

Az AI-alapú üzemeltetéstámogatás itt tudatosan visszafogott: nem önmagát „megjavító” rendszerekről van szó, hanem olyan megoldásokról, amelyek előre jelzik a problémákat, és javaslatokat adnak a beavatkozásra – még azelőtt, hogy a felhasználók bármilyen fennakadást érzékelnének.

Adat és AI: amikor az információ üzleti tényezővé válik

A magyar nagyvállalatoknál az adatmennyiségre nem lehet panasz. A kérdés inkább az, hogy ezek az adatok milyen szerepet töltenek be a cégeken belül. Az adathasznosítás egyfajta érettségi folyamatként írható le: a puszta tárolástól és védelemtől az analitikán és predikción át egészen addig a pontig, ahol az adat már önálló üzleti erőforrássá válik.

Nemzetközi példák mutatják, hogy a vállalatok – megfelelő technológiai és jogi keretek között – saját adataikból új bevételi forrásokat is képesek létrehozni. Hazai példák is azt igazolják, hogy az adatalapú működés akár a nyereség és a veszteség közötti különbséget is jelentheti.

Az AI ebben az összefüggésben nem öncélú luxus, hanem eszköz. A hangsúly azon van, hogy az algoritmusok megbízható infrastruktúrán, a vállalati IT-ba illesztve működjenek, különös tekintettel az on-premise adatkezelésre.

On-premise, felhő és szolgáltató IT: nem vagy-vagy kérdés

A felhő körüli várakozások az elmúlt években józanabbá váltak. Bár a publikus felhő továbbra is fontos szerepet játszik, a vállalati munkaterhelések meghatározó része ma is saját adatközpontban fut. Sőt, egyes esetekben a felhőbe vitt rendszerek visszakerülnek on-premise környezetbe – főként adatbiztonsági és költségkontroll okokkal magyarázva.

A valódi kihívás ugyanakkor nem az infrastruktúra helye, hanem annak egységes kezelése. A szolgáltató IT-modell lehetővé teszi a rugalmas, szolgáltatásalapú infrastruktúrát úgy, hogy közben megmarad az átlátható pénzügyi elszámolás és az üzemeltetés kontrollja.

Ez különösen ott válik fontossá, ahol az IT már nemcsak technológiai, hanem üzleti szerepet is betölt: melyik projekt mennyibe kerül, melyik üzletág milyen erőforrást használ, és hogyan kapcsolódik mindez a bevételekhez.

Fel kell ismerni, hogy a vállalati IT már nemcsak háttérszereplő

A HPE tapasztalatai és megoldásai azt is mutatják, hogy a vállalati IT már nem csupán háttérszereplő: a hálózat, az adat és az AI központi elemévé vált az üzleti értékteremtésnek. Az on-premise infrastruktúra, az AI-támogatott önvezető hálózatok és a szolgáltató IT megoldások mind azt biztosítják, hogy a vállalatok gyorsabban reagáljanak a változó piaci környezetre, biztonságosan és átláthatóan kezelve az erőforrásokat.

A szakértők hangsúlyozzák: a digitális fejlesztéseknek mindig az üzleti igényekből kell kiindulniuk. Az adatok és a mesterséges intelligencia nem öncélú luxus, hanem eszközök, amelyekből a vállalkozások valódi előnyt kovácsolhatnak. A jövőben azok a cégek lesznek versenyképesek, amelyek képesek a technológiát integrálni, az adataikat aktívan hasznosítani, és proaktívan reagálni a működési kihívásokra.

The post Önvezető hálózatok határozhatják meg az üzleti IT jövőjét Magyarországon (is) appeared first on digitrendi.hu.

A megállapodás alapvetően technikai jellegű, az előfizetőknek nincs teendőjük, szerződéseik változatlanok maradnak, a mobilkészülékeken pedig nincs szükség beállításmódosításra.

A Telekom ügyfelei továbbra is Telekom-előfizetők maradnak, miközben a 2G forgalmat a Yettel hálózata szolgálja ki. A háttérben azonban ennél jóval többről van szó.

Frekvenciák szabadulnak fel a 4G és az 5G javára

A két szolgáltató együttműködésének egyik legfontosabb célja a frekvenciák hatékonyabb kihasználása. A 2G hálózat fenntartása egyre kevesebb felhasználót szolgál ki, miközben értékes spektrumot köt le, amelyet a modern, nagyobb kapacitást és jobb felhasználói élményt nyújtó 4G és 5G technológiák sokkal hatékonyabban tudnak hasznosítani.

A Telekom szerint a felszabaduló frekvenciák lehetővé teszik a hálózatmodernizáció felgyorsítását: a vállalat célja, hogy az év végéig lakosságszám-arányosan 99%-os kültéri 5G lefedettséget érjen el.

A Yettel oldaláról a megállapodást az tette lehetővé, hogy hálózatuk kapacitása és minősége egyszerre képes kiszolgálni saját ügyfeleiket és a Telekom 2G-forgalmát is, anélkül, hogy ez a meglévő előfizetők élményét rontaná.

Fogyatkozó felhasználók, megmaradó szerepkörök

A 2G-hálózatokon lényegében ma már főként a gépek közötti kommunikáció (M2M), jóval kisebb mértékben a hagyományos, régi mobilkészülékeket használók hangforgalma zajlik. A 3G-hálózatok lekapcsolásakor az egyik legnagyobb felhasználói kört a pénztárgépek jelentették, amelyek először 2G-re váltottak, miközben jelenleg is zajlik az átállásuk 4G-alapú megoldásokra.

A mostani konstrukció ezeknek a rendszereknek a működését nem érinti, ugyanakkor jól mutatja, hogy a 2G egyre inkább átmeneti, „háttértechnológiává” válik. Nem kizárt, hogy hosszabb távon akár egyetlen operátor is képes lesz hasonló belső roaming megoldással kiszolgálni a teljes hazai 2G-forgalmat.

Készülékváltás: ösztönzés a modernebb hálózatokra

Mind a Telekom, mind a Yettel készülékcsere- és beszámítási programokkal segíti azokat az ügyfeleket, akik még kizárólag 2G-képes készüléket használnak. A cél egyértelmű: a felhasználók számára elérhetővé tenni a hatékonyabb, biztonságosabb és jövőállóbb 4G és 5G technológiákat, miközben a régi hálózatok műszaki kiszolgálása észszerű keretek között marad.

2G-kivezetésben Európa áll az élen

A hazai lépés jól illeszkedik egy szélesebb európai és globális trendbe. Egy friss nemzetközi elemzés szerint Európa vezeti a 2G és 3G hálózatok kivezetését, különösen a 3G szolgáltatások gyors lekapcsolásával. Több ország – köztük Németország, Belgium, Hollandia és mint korábban említettük Magyarország is – már megszüntette a 3G-t, miközben fenntart egyfajta korlátozott 2G-lefedettséget a régi M2M és IoT alkalmazások számára.

Az Omdia piackutató szakértője szerint a mobilhálózat-üzemeltetők világszerte is azért gyorsítják a régi technológiák lekapcsolását, mert a 4G és 5G terjedése mellett egyre kevésbé indokolható négy párhuzamos hálózat fenntartása. A spektrum újraosztása, az üzemeltetési komplexitás csökkentése és a költségek mérséklése minden piacon kulcstényező.

Más régiókban eltérő a sorrend: Japán már teljesen lekapcsolta a 2G-t, Észak-Amerikában a 3G-hálózatok kivezetése lezárult, míg Afrikában a 3G várhatóan hamarabb tűnik el, mivel a lakosság jelentős része még mindig az alapvető 2G-s hang- és SMS-szolgáltatásokra támaszkodik.

A szabályozók szerepe és a fogyasztóvédelem

Bár a hálózatlekapcsolásokat jellemzően az operátorok kezdeményezik, egyre több országban jelenik meg az állami és szabályozói kontroll. A cél nemcsak a hatékony spektrumhasználat, hanem a fogyasztók védelme is – különösen az idősek, a vidéki felhasználók, az IoT-rendszereket üzemeltető vállalkozások és a régi készülékeket használók esetében.

A szakértők szerint a sikeres átállás kulcsa az átlátható kommunikáció, az egyértelmű ütemterv és a technikai támogatás biztosítása. A magyarországi 2G-megállapodás is ebbe az irányba mutat: a fokozatos, előre tervezett átállással, amely nem egyik napról a másikra szüntet meg egy még létező szolgáltatást.

Nem búcsú, inkább átrendeződés

A Telekom és a Yettel megállapodása nem a 2G hirtelen végét jelenti, hanem annak jele, hogy a mobilhálózatok evolúciója új szakaszba lépett. A régi technológiák lassan háttérbe szorulnak, miközben helyet adnak a nagyobb kapacitású, rugalmasabb és jövőbiztosabb hálózatoknak – Magyarországon és Európában egyaránt.

The post A 2G itthon egyelőre nem tűnik el – csak háttérbe húzódik appeared first on digitrendi.hu.

Az új laborban a szakemberek a következő generációs hálózat megoldásain dolgoznak majd, egyebek mellett olyan alapvető 6G-funkciók fejlesztésére összpontosítva, mint a hálózatok programozhatósága és a szolgáltatások rugalmas, nyílt hozzáférhetősége.

A 6G a folyamatosan fejlődő 5G Core technológiára épül, és nagyban támaszkodik a felhőalapú rendszerek, az automatizáció, a nyílt csatlakozási pontok, valamint a mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulás(ML) gyors fejlődésére.

Az Ericsson a vezető technológiai cégekkel és mobil operátorokkal kialakított együttműködései mellett Magyarország meghatározó akadémiai intézményeivel is tervez közös kísérleteket és fejlesztéseket.

Számol egyebek mellett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel (ELTE), az Óbudai Egyetemmel, valamint a HUN-REN kutatóhálózattal.

„A 6G korszak felé haladva az a célunk, hogy a mai 5G technológiát egy még rugalmasabb, nyitottabb és intelligensebb platformmá fejlesszük, amely teljesen új felhasználási területek, iparágak és társadalmi előnyök előtt nyitja meg az utat” – mondta a megnyitón Antonio Passarella, az Ericsson Közép-Európáért és Észak-Balkánért felelős értékesítési vezetője.

„Azzal a céllal nyitottuk meg a budapesti 6G Labort, hogy tudományos áttörések helyszíne és egyben a gyakorlati innováció műhelye is legyen. A munkánk nem csak arról szól, hogy felkészüljünk az 5G utáni világra. Azon dolgozunk, hogy az emberek a jövőben minél hatékonyabban tudjanak kommunikálni, együttműködni egymással” – tette hozzá Boráros András, az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési vezetője.

Jövőre lesz harminc éve, hogy az Ericsson Research magyarországi csapata megkezdte a működését. A most átadott 6G Labor kulcsszerepet játszik majd a svéd konszern globális 6G kutatási programjában, amely azt vizsgálja, hogy a jövő hálózatai miként támogathatják a fenntarthatóbb, ellenállóbb és emberközpontú digitális társadalmak kialakulását.

Mi a 6G és miben különbözik az 5G-től?

A vezeték nélküli kommunikáció hosszú utat tett meg azóta, hogy Alexander Graham Bell 1880. április 1-jén fénynyalábok segítségével továbbította az első telefonüzenetet. Az elmúlt másfél évszázadban olyan technológiák jelentek meg, mint a rádió, a televízió, a mobiltelefonok, az internet és még sok más.

Az iparág folyamatosan fejlődik, és a vezeték nélküli kommunikáció következő „generációja”, a 6G is kezd belépni a szabványosítási szakaszba – hívja fel a figyelmet a brit piackutató IDTechEx új jelentése, a 6G piac következő tíz évéről.

A távközlési ipar nagyjából tízévente vezet be új generációs vezeték nélküli kommunikációt. Az 5G 2020 körül váltotta fel a 4G-t, a 6G pedig várhatóan 2030 körül kerül kereskedelmi forgalomba.

A 6G új frekvenciaspektrumot fog használni, hogy gyorsabb adatátviteli sebességet biztosítson csökkentett késleltetéssel, az ipar pedig 1 Tbps elméleti csúcssebességet hirdet.

A magasabb frekvenciákra való áttérés nagyobb jelcsillapítást eredményez a levegőben, ami korlátozza az átviteli hatótávolságot és látótávolsági szempontokat vet fel. Ezért a 6G új rádiótervezést és új félvezetőket igényel a kapcsolat hatótávolságának növelése érdekében.

A nagyobb sebesség és az új spektrum mellett a 6G várhatóan új antennaarchitektúrákat (elosztott MIMO) és forradalminak minősíthető technológiákat (ilyen a RIS – Reconfigurable Intelligent Surfaces) fog felhasználni, hogy nagyobb összeköttetést biztosítson a városi környezetben és új alkalmazások előtt nyissa meg az utat.

A 6G várhatóan jobban integrálódik majd a nem földi hálózatokkal (a műholdakat és a nagy magasságú platformokat is beleértve), vagyis nemcsak a hagyományos földi antennákra támaszkodik.

Melyik lesz a megfelelő frekvenciatartomány?

Bár a 6G spektrumának hivatalos kijelölése még nem végleges, iparági tervek szerint az az úgynevezett cmWave (7–15 GHz) köré csoportosul, a forgalom nagy részének igényeinek kielégítése érdekében.

Ez a tartomány jó egyensúlyt nyújt a sávszélességhez (és így a sebességhez, anélkül, hogy túlzott jelcsillapítás gátolná. A nagysebességű alkalmazásokhoz ugyanakkor az mmWave (az IDTechEx által 24–100 GHz-ként definiált) frekvenciasávról is tárgyalnak a szakértők, amit már az 5G esetében is erőteljesen népszerűsítettek, miközben eddig alig történt valami a kereskedelmi bevezetése kapcsán, sőt, néhány szolgáltatással már fel is hagytak.

A kutatók arra számítanak, hogy ezek a nagy sávszélességű szolgáltatások a rendkívül sűrűn lakott területekre, például stadionokra és zsúfolt városi övezetekre korlátozódnak majd.

Az mmWave-en túl a még magasabb „Sub-THz” (100–300 GHz) sáv már hihetetlen gyors adatátviteli sebességet és alacsony késleltetésű kommunikációt kínálhat. Ez azonban hatalmas jelgyengüléssel járhat, ami valószínűleg valamilyen hálózati erősítőt vagy a már említett RIS-t igényli majd a Sub-THz-en történő megvalósíthatóságához.

A spektrum korlátozott erőforrás, amelynek használatáért számos érdekelt piaci és egyéb szereplő verseng, legyen az a katonaság, a Wi-Fi és a mobilhálózat-üzemeltetők. A 6G valószínűleg új spektrumot fog megnyitni a vezeték nélküli kommunikáció számára, de úgy, hogy közben a korábbi generációk spektrum sávjait is újrahasznosítja majd.

Meg kell találni a kulcsfontosságú alkalmazásokat is

Az egymást követő hálózati generációk általában jobb teljesítményt hoznak, amely új lehetőségeket nyit meg. Az 1G csak analóg hanghívásokat tett lehetővé, míg a 2G bevezette az SMS-t. A 3G először hozta el az internetet és a videohívásokat, és annyira jelentősnek tartották, hogy az Apple még az első iPhone-ját is, amely támogatta a hálózati kapcsolatot, „iPhone 3G”-nek nevezte el.

A 4G még egy lépéssel továbbfejlesztette a kapcsolatot, és szélessávú sebességet hozott a vezeték nélküli előfizetéseknek, lehetővé téve a streaminget, a böngészést, a játékokat és számos egyéb funkciót.

Bár az 5G-t hasonló „ugrással” és új funkciók terén népszerűsítették, a valóságban a megígért alkalmazások közül sok nem valósult meg. Az iparág ma már elismeri, hogy az 5G egyetlen nagy előnye a vezeték nélküli vezetékes hozzáférés (FWA) volt, ami egy értékes, de kissé kevésbé forradalmi eredmény, amely lehetővé teszi a Wi-Fi szolgáltatások nyújtását egy adott helyen, vezeték nélküli vezetékes kapcsolaton keresztül.

A 6G ökoszisztéma is még keresi a „killer applikációkat”, amelyek megvalósíthatók az újgenerációs hálózaton és egyben pénzzé is tehetők. Ez is kell ahhoz, hogy megtérüljenek az új hálózat kiépítéséhez szükséges beruházások.

Néhány, a 5G-hez kapcsolódó alkalmazást, például a „digitális iker” programot és az autonóm vezetést, a 6G kapcsán ismét népszerűsítik. Más, újszerűbb felhasználási lehetőségeket, például az integrált érzékelést és kommunikációt (ISAC) is vizsgálnak, amelynek során magas frekvenciájú jeleket használnak egy területen belül a tárgyak helyének meghatározására és nyomon követésére (az információátvitel helyett).

The post Budapesten nyitotta meg új 6G laborját az Ericsson – merre tartanak a fejlesztések? appeared first on digitrendi.hu.

A Magyar Telekomnak a többéves hálózatfejlesztési programja keretében országszerte már 3 millió végponton érhető el az optikai hálózata, mostantól pedig az elméleti 10 Gigabit képes XGSPON optikai hálózati technológia teljes kapacitását is használhatják a hazai végpontok többségén.

A lakossági ügyfelek a 4 Gbps letöltési sebességet vehetik igénybe, míg az üzleti előfizetőknek a hálózat elérhető teljes effektív kapacitását (8000/8000 Mbit/s) biztosítja a szolgáltató.

Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény felhívja a figyelmet, hogy az egyes funkciók és szolgáltatások elérhetősége a díjcsomag és egyéb megrendelt szolgáltatások tartalmától függ. Az optikai hálózat és a kapcsolódó szolgáltatások elérhetőségéhez műszaki felmérés is szükséges.

Az új rendszerhez új hálózati eszköz jár

A hálózati fejlesztéshez újfajta vezetékes eszköz is társul: a Qualcomm-mal közösen fejlesztett tri-band Home Gateway a klasszikus sávok mellett már a 6 GHz-es sávot is használja. A WiFi 7 szabvány révén a csatlakoztatott eszközök stabilan és az eddigieknél gyorsabban kommunikálnak, elkerülve a hálózati torlódást.

Az új vezetékes csomagokkal a lakossági felhasználók számára is elérhetővé válik a villámgyors wifi, így a home office-ban dolgozók mellett a hálózat elméleti 10 Gbps sebessége és a WiFi 7 technológia kombinációja révén az otthoni átlagfelhasználók mellett az extrasebességgel dolgozó gamerek is kihasználhatják a hálózat maximális teljesítményét.

Az üzleti felhasználók esetében a hálózat a WiFi 7 technológiával biztosítja a cégek számára szükséges, nagy sávszélességű vezetékes internetet.

A kreatív ügynökségek, tartalomgyártók és minden olyan vállalkozás, ahol a feltöltési sebesség kulcsfontosságú, mostantól villámgyorsan és gördülékenyen oszthatja meg a nagy felbontású anyagokat is, legyen szó videós tartalmakról, grafikai fájlokról vagy más digitális anyagról.

Emeltszintű biztonság az online csalások ellen is

A vezetékes portfólió teljes megújulásával az extrák személyre szabhatóvá váltak, így a Nonstop Wi-Fi és a Netvédelem Plusz is. Ez a szolgáltatás – amely a legtöbb mobil előfizetéshez is elérhető – magában foglal egy kiberbiztosítást, ami biztosítási védelmet nyújt az online csalások, ezen belül is az egyik leggyakoribb módja, az adathalászat okozta károk ellen is.

Amit az új technológiákról érdemes tudni

XGSPON technológia

• Az XGSPON (10-Gigabit-capable Symmetric Passive Optical Network) a passzív optikai hálózatok (PON) új generációja, amely akár 10 Gbit/s sebességet nyújt mind letöltési, mind feltöltési irányban.

• Szimmetrikus felépítésének köszönhetően a szolgáltatók képesek nagy sávszélességet nyújtani a lakossági előfizetőknek, a vállalati felhasználóknak és ipari alkalmazásoknak is.

• Az optikai infrastruktúra hatékonyan skálázható, és egyetlen optikai szálon több előfizetőt is kiszolgálhat osztókon keresztül.

• Előnye, hogy nagy megbízhatóságot, alacsony késleltetést biztosít a hálózatüzemeltetőknek.

Wi-Fi 7 technológia

• A Wi-Fi 7 (IEEE 802.11be) a következő generációs vezeték nélküli szabvány, amely akár 46 Gbit/s elméleti sebességet is lehetővé tesz többcsatornás működés és a ma elérhető legfejlettebb modulációs technikák révén.

• Támogatja a multi-link operation (MLO) funkciót, ami lehetővé teszi, hogy a felhasználó egyszerre több frekvenciasávon kommunikáljon, stabilabb és gyorsabb kapcsolatot nyújtva.

• Kifejezetten alkalmas a nagy sávszélességet igénylő alkalmazásokra, például AR/VR, 8K videóstreaming, felhőalapú játék és ipari IoT környezetek.

Így kapcsolódik a két technológia egymáshoz

Az XGSPON biztosítja a vezetékes hálózati gerincet és a végfelhasználókhoz eljutó nagysebességű optikai hozzáférést.

A Wi-Fi 7 a lakásokban, irodákban vagy ipari helyszíneken teszi lehetővé, hogy az XGSPON által biztosított nagy sávszélesség vezeték nélkül is kihasználható legyen. Magyarán: az XGSPON adja a „csővezeték” kapacitását az optikai hálózatban, míg a Wi-Fi 7 ezt a kapacitást osztja szét a felhasználói eszközök között.

A kettő együtt teszi lehetővé a gigabites–több gigabites élményt a végfelhasználóknak – legyen szó akár otthoni internetről, okosotthonról, vagy ipari digitalizációról.

Elindult a Gigabit Magyarország Program második pályázati szakasza

A fenti bejelentéshez kapcsolódik, hogy a Gigabit Magyarország Program keretében szeptember 26-tól újabb fejlesztésekre pályázhatnak a hálózati szolgáltatók – hozta nyilvánosságra a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.

A Gigabit Magyarország Program első pályázati szakaszában idén augusztustól pályázhattak támogatásra a hálózati szolgáltatók infrastrukturális, gigabitképes és vezeték nélküli lefedettséget növelő fejlesztéseikhez, ennek keretében 109 pályázat érkezett.

A második fázisban szeptember 26. és október 21. között újabb járásokban nyílik meg erre lehetőség, a rendelkezésre álló forrás erejéig.

A program keretében megvalósuló beruházások minden hazai lakott területre eljuttatják a gigabitképes és az 5G lefedéshez szüksége optikai hálózatot, ezzel Budapesten kívül az ország 174 járásában létesülhet nagy sebességű internetkapcsolat vidéki magánszemélyek, vállalkozások és intézmények számára.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a magyar állam társfinanszírozásával valósul meg.

The post Mostantól multigigabites netsebesség + WiFi 7 technológia a Telekomnál appeared first on digitrendi.hu.

A fejlesztés 4iG által deklarált célja, hogy olyan jövőbiztos, energiahatékony és biztonságos hálózati infrastruktúra épüljön ki, amely képes kezelni a növekvő adatforgalmat, támogatja a digitális szolgáltatások fejlődését, és hosszú távon is fenntartható működést garantál.

Az innovatív hálózati megoldások előtérbe kerüléséhez első lépésként szükség van a jelenleg is különféle technológiákra épülő, hagyományos hálózatok sokféleségének a megszüntetésére.

A 4iG nagy kapacitású IP-hozzáférési és -átviteli (DWDM) gerinchálózatainak az egységesítésére irányuló meghívásos tenderen több nemzetközi iparági szereplő közül választotta ki a társaság új beszállítóként a Nokiát.

A döntési szempontok között kiemelt helyen szerepeltek a nemzetközi referenciák, a bevezetendő technológia kompatibilitása és jövőállósága, valamint a fenntartható megoldások alkalmazása. A 4iG Csoport és a Nokia együttműködése már idén elkezdődhet.

Hálózati megoldás adatközponti és mesterséges intelligencia igényekre

A Nokia hálózati megoldásaira építve az új rendszer gyors, stabil és biztonságos összeköttetéseket teremt, egyben megalapozza az új digitális szolgáltatásokat, beleértve a mesterséges intelligencia és az adatközponti kapcsolatok oldaláról érkező és ugrásszerűen növekvő összeköttetési igényeket.

Emellett egy teljesen automatizált, felhőalapú modell kialakításával biztosítja a szolgáltatók számára az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálását.

Technikai részletek

A következő generációs digitális szolgáltatások bevezetése érdekében az új infrastruktúra jövőbiztos hálózatirányítási megoldásra, a szegmensalapú útvonalválasztásra (Segment Routing over IPv6, SRv6), valamint a legkorszerűbb, nagysebességű DWDM optikai technológiára épül.

Emellett kompatibilis lesz a jelenlegi optikai és IP/MPLS-alapú rendszerekkel is. A szoftveresen definiált hálózat (Software-Defined Networking, SDN) pedig lehetővé teszi a hálózati elemek egyidejű konfigurálását. Ennek köszönhetően optimalizálhatók a folyamatok és csökken a hibázás lehetősége.

A távközlési szolgáltatók így a jövőben egy teljesen automatizált, felhőalapú rendszerben érhetik el a hálózati szolgáltatásokat. A 4iG a szállítóval kapcsolatos döntésénél kiemelten vette figyelembe a környezetvédelmi szempontokat is. A Nokia megoldásai alacsonyabb energiafogyasztást és helytakarékos eszközöket ígérnek.

The post Diverzifikálja hálózati beszállítóit a 4iG – megbízás a Nokiának appeared first on digitrendi.hu.

Az új rendszer a 4iG Magyarországon és a Nyugat-Balkánon működő távközlési cégeinek teljes hálózatát lefedi az új rendszer – a központi elemeket éppúgy, mint a mobil hozzáférési pontokat – így a szolgáltató valós időben láthatja, hol jelentkezhet probléma. Ennek eredményeként gyorsabb lehet a hibaelhárítás, stabilabb a szolgáltatás.

AI-alapra helyezik a további fejlesztéseket

A 4iG és az Elisa Polystar partnersége nem újkeletű: a finn technológiai cég megoldásai már korábban is jelen voltak a korábbi Vodafone Magyarország (ma V-Hálózat Távközlési Zrt.), valamint az albán és montenegrói leányvállalatok hálózatában.

A mostani projekt magasabb szintre emeli az együttműködést, lehetőséget teremtve a mesterséges intelligencián(AI) alapuló további fejlesztésekre.

A rendszer képes automatikusan észlelni a hálózati anomáliákat, teljesítményproblémákat és akár a biztonsági fenyegetéseket is. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató nemcsak gyorsabban reagálhat a hibákra, hanem sok esetben meg is előzheti azokat.

2G-től 5G-ig: rugalmas és jövőálló

Az új platform a 2G, 4G és 5G hálózatokat és a folyamatosan növekvő adatforgalmat képes együttesen kezelni, támogatva az adatvezérelt döntéshozatalt és a proaktív ügyfélkiszolgálást.

A rendszer telepítése már elindult, és a cél, hogy a jövő nyári fesztivál- és roaming szezonban a felhasználók stabilabb, gyorsabb és zökkenőmentesebb hálózati élményt kapjanak.

The post 4iG: valós idejű hálózatfelügyeletet kapnak a One hálózatok appeared first on digitrendi.hu.

Az idei februári jelentés óta a legszembetűnőbb változás a piaci koncentráción túl abban mutatható ki, hogy a három operátor közül a különféle kategóriákban igazából csak a két legrégebbi szereplő(Telekom, Yettel) között folyt a verseny az első helyekért.

A mostani jelentés összesített pontszámai alapján, mint azt a lenti ábra is mutatja, ezúttal a Telekom érte el a legtöbb önálló első helyet, szám szerint hatot, míg a Yettelnek most négy jutott. A One egyedül az 5G-s játékélményben mutatott fel megosztott első helyet.

5G élményekért ezeket a hálózatokat érdemes használni

Az 5G élményekhez kapcsolódó értékeléseken a Yettel tartani tudta fél éve elnyert önálló első helyét a letöltési és feltöltési sebesség versenyben, míg a többiben a másik két szolgáltatóval megosztott első helyezést ért el.

Az 5G-s letöltésben toronymagasan vezet a Yettel 265,5 Mbps-os mutatóval, ebben a Telekomé 112,2 Mbps, míg a One-é utóbbinak alig több mint a fele, 63,6 Mbps.

Az 5G-s feltöltési értékekben már kisebb a szórás, itt a leggyorsabb Yettel hálózaté, 35 Mbps, a második helyen álló Telekomé 30,2 Mbit/s, míg a One-é 20,4, ami számottevő javulás a korábbi 12,1 Mbps-hoz képest.

A teljes hálózati lefedettségben és elérhetőségben, beleértve az 5G-t is a Telekom előfizetői maradhattak továbbra is a legelégedettebbek, a második helyen álló Yettel és a harmadik One előtt.

Kiegyenlítettebb már a verseny a hálózati minőségben

Az egyenletes hálózati minőség terén kiegyenlítettebbek a hazai viszonyok, de ezúttal is a Telekomé az első hely, 79,9%-os teszteredménnyel, őt követi a Yettel 77,5%-kal, míg a Vodafoné 72,6 százalék.

A hálózati megbízhatóságban közel maximális pontot ért el a Telekom (927), megosztva első helyét a tőle alig lemaradó Yettellel(923). Ezúttal a harmadik helyen álló One is megközelítette(899) a versenytársakat.

A konzisztens minőség kategória egyebek mellett méri a letöltési és a feltöltési sebességet, a késleltetést, a csomagvesztést és az első bájtig eltelt időt.

(A különféle kategóriákról és mérésükről korábban itt írtunk részletesen.)

The post Itt vannak a friss mérési adatok a hazai „mobil aréna” teljesítményéről appeared first on digitrendi.hu.