A digitalizációt elfogadó vállalkozások többsége utólag is jó döntésnek tartja az átállást, de a legújabb technológiák bevezetésével még kivár. A szakemberhiány ebben a legfőbb lassító tényező.
A digitális technológiákhoz értő adatelemzőkre, szoftvermérnökökre lenne szüksége a cégeknek ahhoz, hogy az eddigi ütemben folytatódhasson az átállás – egyebek mellett ez derül ki a KPMG Global Tech Report 2022 felméréséből.
A kutatás készítői több mint 2200 felsővezetőt, iparági szakértőt kérdeztek az IT stratégiájukról, akik a példátlan piaci hullámzások ellenére világszerte bíznak abban, hogy a technológia beváltja a hozzá fűzött reményeket.
A kutatás során szinte minden megkérdezett arról számolt be, hogy az elmúlt két évben a digitális fejlődés valóban hozzájárult a teljesítmény és a jövedelmezőség növekedéséhez. Aa válaszadók közel 60 százaléka több mint 5 százalékos növekedésről számolt be. Az átállás eddigi eredményei alapján a felsővezetők a jövőbeli lehetőségekkel kapcsolatban is optimisták.
A felmérés azonban arra is rámutat, hogy vannak még a továbblépést hátráltató tényezők, ide sorolható a technológiai területeken tapasztalható ismerethiány vagy a szaporodó kiberbiztonsági kihívások.
A digitalizáció legfőbb motorja az ügyfélélmény növelése
A kutatás megállapítja, hogy az átállás egyik legfontosabb mozgatórugója az ügyfélélmény javítása. Az ügyfélközpontúság a vevők igényeit leginkább kiszolgáló, hatékony folyamatok, termékek és szolgáltatások megtervezését, bevezetését jelenti.
Az ügyfélélmény növelésében a cégek kulcsszerepet szánnak a nagyvállalati technológiának. Mivel az ügyfélkapcsolatok több terület együttműködését igénylik, ha a front-, middle-, és back-office területek nem összehangoltan működnek, az túlbonyolított és lassú folyamatokhoz vezet.
Az új feltörekvő technológiákkal, köztük a metaverzummal is számolnak a vállalatok, de a többség még nem szánta rá magát konkrét beruházásokra ezen a területen. A megkérdezettek 46 százaléka tervezi, hogy majd befektet az új technológiákba, de a többségük még nem, vagy csak keveset tett ennek érdekében.
A metaverzum kapcsán például még a digitálisan fejlett cégek is egyelőre a versenytársaikra, vagy az ügyfelektől érkező igényekre várnak, mielőtt az ilyen technológiára épülő termékek vagy szolgáltatások fejlesztésébe fektetnének.
Leginkább a pénzügyi szolgáltatóknál mutatkozik igény a metaverzumba irányuló befektetésekre a közeljövőben. A legkisebb érdeklődést az energia- és a vegyipar mutatja a koncepció iránt.
Ma már megkerülhetetlenek a felhő alapú technológiák
A felhőbe való átállás már javában zajlik, a válaszadók 88 százaléka szerint cége már előrehaladt szakaszában van a technológia bevezetésének. A megkérdezettek négyötöde elégedett a felhős átállás eddigi eredményeivel.
Az ilyen megoldások fő előnye a válaszadók 35 százaléka szerint az, hogy olcsóbbak, mint a házon belül üzemeltetett (on premise) rendszerek, és mint a saját IT-infrastruktúra fenntartása. A megkérdezettek másik 33 százaléka pedig a hatékonyság növelését látja a legnagyobb előnynek.
Rugalmatlan szervezeti felépítés és a szakemberhiány a két fő kihívás
A kutatás szerint a legnagyobb kihívás, amellyel a vállalatok a digitális technológiák bevezetése során szembesülnek, a szakemberhiány. Ez a legszembetűnőbb az egészségügyben (52 százalék) és a gyártó szektorban (48 százalék).
A vállalkozásoknak ráadásul ma már olyan munkavállalókra van szükségük, akik egyszerre rendelkeznek üzleti szemlélettel és digitális készségekkel. Komoly kihívás olyan jelentkezők felkutatása, akik értik az üzleti folyamatokat, és az új digitális megoldások bevezetéséhez szükséges mélyebb technikai tudással is rendelkeznek.
A munkavállalók képzésére és a toborzásra rendelkezésre álló, korlátozott költségvetés ugyanakkor súlyosbítja a helyzetet, ami így megnehezíti az új rendszerek bevezetését és gátolja az IT-biztonsági kezdeményezéseket is.
A digitális innovációt a változásoknak ellenálló szervezeti kultúra is veszélyezteti. A kockázatkerülő vállalati hozzáállás a válaszadók 24 százalékánál hátráltatja az ez irányú kezdeményezéseket.
A kiberbiztonsághoz értőkből is kevés van
A fokozódó fenyegetések folyamatos nyomás alatt tartják a kiberbiztonsági csapatokat, miközben a szakemberhiány akadályozza a biztonsági erőfeszítéseket. A válaszadók több mint a fele elismeri, hogy cége lemaradásban van a tervekhez képest – erre mutathat a kiberbiztonsági csapatok folyamatosan növekvő felelősségi köre is – áll a jelentésben.
A hibrid munkavégzés bevezetése után az ügyfélkapcsolati csatornák digitalizációja a második legnagyobb kiberbiztonsági kihívás. Megfelelő védelem hiányában, a rendszerben újabb és újabb sebezhető pontok jelenhetnek meg. Az adatvédelmi aggályok tudják leginkább aláásni az ügyfelek bizalmát a cég és annak adatkezelése iránt.
A digitális érettség hét meghatározó jele
A kutatás hét pontba foglalja a digitális érettség legfontosabb tényezőit. Ezek a következők:
• Elkerülhetetlen a silószerű működés lebontása, a területek közötti kommunikáció megteremtése
• A szakemberhiányra proaktív megoldásokat kell kidolgozni, ki kell szélesíteni a keresési bázist, nyitottá kell válni a többféle háttérrel és tapasztalattal érkező jelentkezőkre
• A felhő bevezetésében érintett üzleti területek és az IT szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy vállalati szinten egységes, költséghatékony felhőmegoldások szülessenek
• A kiberbiztonsági szakembereket már az elejétől be kell vonni a technológiai döntésekbe és a vállalaton belüli IT- biztonsági tudatosság kiépítésébe
• Az új technológiák bevezetésénél azokra kell fókuszálni, amelyek leginkább elősegítik az ügyfél-elégedettség növekedését
• Az ügyfél-elégedettség érdekében készen kell állni a platformszolgáltatók közötti váltásra is
• Merni kell kísérletezni és felvállalni bizonyos fokú bizonytalanságot is
