Az éghajlatváltozás elleni küzdelem a megbízható információk hiánya ellenére is prioritás marad a befektetők számára – derül ki egy friss felmérésből.
A befektetői prioritásokat és kétségeket vizsgálta múlt év végi 43 országot átfogó globális felmérésében a PwC. Ebből az szűrhető le, hogy a befektetők 44%-a szerint az éghajlatváltozás kezelésének a vállalatok öt legfontosabb prioritása között kellene szerepelnie.
Ezzel szemben a társadalmi ESG-kérdések, mint például a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme (27%), valamint a munkaerő diverzitásának javítása (25%) kevésbé hangsúlyosak a számukra. Az üzleti életben a legfontosabb szempont a felmérés szerint az innováció (83%), amelyet a nyereségesség maximalizálása követ (69%).
Bizalmatlanságot gerjeszt a greenwashing
Az éghajlatra való összpontosítás elsősorban üzleti kérdés a számukra, közel kétharmaduk szerint ugyanis a befektetési hozam növelése a legfontosabb motiváció a környezetvédelemért tett intézkedések során. Háromnegyedük ugyanakkor úgy véli, hogy a vállalati beszámolókban egyre gyakoribb az úgynevezett zöldre festés (greenwashing), ezért bíznak ma már kevésbé a fenntarthatósági jelentésekben.
Mindössze 2 százalék azok aránya, akik teljes mértékben bíznak a beszámolók hitelességében. Az ESG-minősítést végző vállalatoktól származó információk sem töltik ki a bizalmi űrt, mivel a megkérdezett befektetőknek mindössze 22%-a támaszkodik nagymértékben ezekre az információkra.
Míg a befektetők az inflációt (67%) és a makrogazdasági volatilitást (62%) tekintik a legnagyobb veszélynek, amellyel az üzleti életben a következő egy évben szembe kell nézni, a vállalatvezetőktől viszont mégis elvárják, hogy a jövőben is tegyék hangsúlyossá az éghajlatváltozás kérdését.
„Amikor tízből majdnem nyolc befektető zöldre festést gyanít a vállalati fenntarthatósági jelentésekben, a vállalatoknak és a szabályozó hatóságoknak cselekedniük kell. A bizalom hiánya aggasztó, mivel a fenntarthatósággal kapcsolatos információk egyre fontosabbá válnak mind a befektetők, mind a többi érdekelt fél döntései szempontjából. A vállalatoknak javítaniuk kell adataikon, rendszereiken és irányításukon, a szabályozóknak pedig folytatniuk kell a globálisan összehangolt és átjárható jelentéstételi és bizonyossági szabványok felé való elmozdulást” – hangsúlyozta a felmérés kapcsán Nadja Picard, a PwC Global Reporting vezetője.
Ezek a jövő üzleti prioritásai
A befektetők kétharmada szerint az ESG-befektetésekre való fókuszálást a hozamok növelésének az igénye indokolja, míg 68%-uk szerint a befektetési hozamok védelme is motiváló tényező. Több mint a négyötödük szerint ez az ügyfeleik igényeire is adott válasz.
A felmérés eredményei azt is tükrözik, hogy az éghajlatváltozásra egyre inkább az üzleti életet fenyegető potenciális kockázatként gondolnak a befektetők. Egyötödük véli úgy, hogy a vállalatok már a következő 12 hónapban is nagymértékben ki lesznek téve az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatoknak, és ez az arány ötéves távlatban eléri a 37%-ot, ami pontosan megegyezik a geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos aggodalmakkal.
A befektetők támogatják az éghajlatváltozás kezelésére irányuló jelentős közpolitikai intézkedéseket. Sokan gondolják úgy, hogy a nem fenntartható tevékenységekre kivetett adók inkább hatékonyak, ,mintsem nem hatékony eszközök lennének a cégek fenntarthatósági kérdésekben való fellépésének ösztönzésében. A szigorú jelentéstételi kötelezettségek előírását 34 százalékponttal többen támogatják, a célzott támogatásokat pedig 20 százalékponttal többen.
Hasznos lenne a fenntarthatóság monetizálása
A befektetők 66%-a szerint a vállalatoknak közzé kellene tenniük „a működésük vagy más tevékenységük környezetre vagy társadalomra gyakorolt hatásának” pénzbeli értékét, mivel ez segítene a cégeknek megérteni üzleti döntéseik teljes gazdasági hatását.
Ezzel az állítással a befektetőknek csak a 13%-a nem értett egyet. A befektetők közel háromnegyede azt is (73%) szeretné, ha a cégek beszámolnának a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének a költségeiről is.
A befektetőknek egyértelmű a véleménye arról is, hogy mit várnak el az ezzel kapcsolatos bizonyosságot nyújtó szakemberektől: tízből hét (72%) szerint fontos, hogy függetlenségi és etikai normák vonatkozzanak rájuk, 73% pedig a kritikus gondolkodás fontosságát emelte ki. A lista élén mindezek ellenére mégis inkább az adott szakterület ismerete áll (78%).
