Nagyon szűk esztendők elé néznek azok a közép-kelet-európai munkaadók, amelyek informatikust keresnek. Magyarországon már 30 ezres szakemberhiányról beszélhetünk – hangzott el egy friss régiós kutatás kapcsán tartott tájékoztatón.
Toronymagasan a magyar IT szakemberek tanulnak tovább a felsőoktatásban, nálunk a szakemberek közel 56 százaléka rendelkezik diplomával – derül ki a kizárólag IT-állásokkal foglalkozó No Fluff Jobs portál legújabb kutatásából. A lengyel tulajdonosi hátterű cég felmérésében öt közép-kelet–európai ország – Csehország, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország –, több mint 4000 szakemberét kérdezték meg.
Ebben a képzettség mellett többek között azt vizsgálták, melyek a legkeresettebb pozíciók, mennyit keresnek a szektorban dolgozók, ők mennyire hajlandók munkahelyet váltani. A senior és expert szintű munkavállalókban Magyarország bizonyult a legerősebbnek, de az utánpótlással gondok lehetnek. Nálunk van a legkevesebb 24 év alatti IT-s, és a 8,9 százalékos utánpótlás mutatónkkal jelentősen elmaradunk a 20 százalékos térségi átlagtól.
A legkeresettebb pozíciók között a backend, a fullstack és a frontend
Régiós szinten a legnépszerűbb pozícióknak a backend, a fullstack és a frontend bizonyultak, ezekben dolgozik a válaszadók 20-30 százaléka. A legkevesebb IT szakember a vizsgált öt országban a Gaming és a Design területén dolgozik.
Térségi összevetésben Magyarországon a legkevésbé népszerű a játékfejlesztés, és nagy hiány van nálunk tesztelőkből, valamint a mesterséges intelligenciához(AI) értő szakemberekből, de jól állunk üzleti elemzőből, és a beágyazott megoldásokhoz kellően képzett informatikusból.
Ami a konkrét munkahelyet illeti, a magyar szakemberek körében ment végbe a legjelentősebb trendforduló, míg a járvány előtt az informatikusok 62 százaléka irodában dolgozott, a járvány alatt olyannyira hozzászoktak a home office-hoz, hogy most már több mint a 60 százalékuk vissza se térne az irodába.
Az álomállásokat és a fizetéseket a csehek kínálják
A régiós IT-szakemberek keresetét elemezve a csehek rendelkeznek a legjobb fizetésekkel, a válaszadóik egyharmada nettó 1,2 millió forint feletti összeget keres havonta. Más szempontból is álomállásnak számítanak a csehországi lehetőségek, a térségi szinthez viszonyított jóval magasabb életszínvonal miatt is. Magyarországot ideális munkahelynek a környező országok szakembereinek csupán 5 százaléka tartja, jelentős részben a nyelv miatt.
Szlovákia és Magyarország a fizetések középmezőnyében helyezkedik el – mindkét országban az ágazatban dolgozók több mint 66 százaléka nettó 315 – 630 ezer forintért dolgozik. A kereseti versenyben az ukránok a sereghajtók, az ottani válaszadóknak mindössze a harmada keres a magyarokéval és szlovákokéval megegyező összeget.
A szomszédos országban találhatók a legnagyobb szélsőségek: az ukrán informatikusok 40,5 százaléka nettó 315 ezer forintnál kevesebbet keres, de a nettó 1,2 millió forint feletti jövedelemmel rendelkezők aránya sokkal magasabb, mint Szlovákiában vagy Magyarországon.
Klasszikus munkaviszony, vagy vállalkozói forma?
A teljes régióra elmondható, hogy a munkaszerződéses jogviszony a leggyakoribb. Ezen belül is főként Magyarországon, ahol az informatikusok 84 százaléka dolgozik ilyen formában. Ennek megfelelően nálunk a legkisebb a vállalkozói, vagy úgynevezett B2B formában foglalkoztatottak aránya. Utóbbi pedig általában kedvezőbb a munkaadóknak, mivel a szakmában sok a projekt alapú megbízás, amihez jobban passzolnak az IT-vállalkozók.
IT-vállalkozókból a legnagyobb arány(55%) Ukrajnában található, de ez a foglalkoztatási forma népszerű Lengyelországban is, a tapasztaltabb szakemberek esetében.
Ami a munkahelyváltást, új munkahely keresését illeti, nálunk a legpasszívabbak az informatikusok, az aktívan keresők aránya mindössze 11 százalék, a többi megvárja, amíg a HR-esek, fejvadászok megkeresik őket. Ennek ellenére Magyarországon átlagosan kétévente váltanak munkahelyet az informatikusok. A hazai szakemberek közül ugyanakkor kevesen vállalkoznak határon túli munkára, főleg a helyi nyelv tudásának a hiánya és az eltérő kultúra miatt.
Ha úgy vesszük, meg is tehetik, hogy ennyire passzívak, hiszen nálunk már 30 ezres szakemberhiányról beszélünk, néhány éve ez a szám még épphogy meghaladta a 20 ezret. A lengyelek és az ukránok sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak a munkahelyváltásra. A lengyel IT szakemberek 41, az ukránok 40 százaléka aktívan keres munkát, akár külföldön is. Az álláskeresés okai közül mindegyik vizsgált országban a legnyomósabb érvek a túl alacsony fizetés, a személyes fejlődés lehetősége és az új szakmai tapasztalatok keresése.
A magyar és a szlovák IT szakemberek a legkevésbé a főnökkel való rossz viszony miatt váltanának munkahelyet, azonban nálunk és az ukránok esetében igaz, hogy a megkérdezettek harmada nézne új munka után az országukban tapasztalható politikai helyzet, illetve a rossz munkakörülmények miatt.
Az IT-munkaerőhiányra nem ad kielégítő választ a robotizáció
„A magyar piacon annyira szűkösek a lehetőségek, hogy itt egyértelműen a munkaadó diktál” – mondta Bozsoki Ádám, a No Fluff Jobs country manager-e. A szakember szerint a helyzet a jövőben tovább romolhat, ezt a szakmát nem segíti ki az automatizáció sem, nem várható az informatikusrobotok tömeges megjelenése.
Rákérdeztünk a bootcampeknek a hazai szakember utánpótlásban játszott szerepére. Bozsoki Ádám úgy látja, hogy nagy a felhajtás az informatikusképzők ezen formája körül, de a cégek körében mégsem annyira népszerűek, a munkaadók inkább alapnak tekintik a munkavállalók ott szerzett tudását a továbbképzésükhöz.
