A hardverpiacon eddig főként az irodatechnikai gépeiről – nyomtatókról, projektorokról – volt ismert a japán Epson. Nemrégiben viszont egy olyan pályázattal jelent meg, amelyen általa gyártott robot a főnyeremény a benevező egyetemek és kutatóintézetek számára. A szélesebb profilról és a márka hazai jelenlétéről az itteni képviselet első emberével, Fábián Miklós kereskedelmi igazgatóval beszélgettünk.
„A Seiko-Epson vállalatcsoporthoz tartozó társaság az üzleti tevékenységét ma már négy fő területre csoportosítja. A nyomtatás és a vizuáltechnika, vagyis a projektorbiznisz adják jelenleg még a csoport bevételének a 80 százalékát, de ott vannak mellette a jövőbeni növekedés más olyan fontos szegmensei is, mint a viselhető okos eszközök és a robotika – sorolja Fábián Miklós.
Már nálunk is van mit keresnie a robotikának
Hozzáteszi, a viselhető eszközök köre nemcsak okosórákat, karkötőket jelent, hanem ipari alkalmazások számára fejlesztett okos szemüvegeket is. A robotika pedig az ipar digitalizációjának köszönhetően az utóbbi években indulhatott hatalmas fejlődésnek. Az Epson többféle ipari robotot gyárt, az úgynevezett szerelő-, vagyis SCARA-robotok piacán már meghatározó szereplőnek számít.
Európában németországi központtal működik az Epson robotika üzletága, de már szó van arról, hogy ez az üzletág is bekerül majd a magyar képviselet portfóliójába. Hiszen, mint Fábián Miklós kiemeli, már nálunk is van mit keresnie a robotikának. Az itt működő autógyárak kiterjedten használnak ipari robotokat.
Ezt a nemzetközi statisztikák is alátámasztják. Az ipari robotok száma 2019-re világméretekben várhatóan 2,6 millióra növekszik. Különösen Közép- és Kelet- Európában várható gyors bővülés, ahol a robotok alkalmazása évente 20 százalékkal növekszik a következő két évben. Ez a kínai után a második legerősebb növekedési ráta.
Versengő technológiák a nyomtatópiacon
„Epsonnál is, amely minden stratégiai termékét maga fejleszti, magas fokú a termelés automatizáltsága, de a gyártás további folyamatai is saját kézben vannak, a tintasugaras nyomtatók például száz százalékban házon belül készülnek” – emeli ki a kereskedelmi igazgató. Megjegyzi, hogy a nyomtatókínálatban szereplő lézernyomtatók kilógnak a sorból, ezek nem saját fejlesztésű és az Epson számára nem stratégiai termékek, a piac egy jelentős szegmense azonban még használja őket. A japán társaság viszont egy évtizede már a tintasugaras technológia mellett tette le a voksát.
„A tintasugarasról azt tartják, hogy drága az üzemeltetése, de ez ma már nem igaz. Sőt, olcsóbban lehet nyomtatni vele, mint a lézerrel, és ez még a kisebb, otthoni készülékekre is igaz. A nyomtatók környezetterhelése is az Epson oldalára dönti a mérleget. A lézernyomtatók magas hőmérsékleten működnek, jóval több energiát fogyasztanak, és magas az ózonkibocsátásuk is. A tintás készülékek hideg eljárással dolgoznak, és nem bocsátanak ki ózont” – sorolja az érveket Fábián Miklós.
A tintasugaras szegmensben látványos eltolódás kezdődött meg a patronos modellektől a gazdaságosabb kellékanyag felhasználásúnak minősülő külső tartályos modellek felé. Utóbbiakból darabszámban egy év alatt 26,5 százalékkal nőtt az értékesítés. A külsőtartályos technológia, amely Epson fejlesztés, a teljes tintasugaras piac 30 százalékát adja darabszámban, konkrét bevételben pedig megközelíti az 50 százalékot.
Projektor, ami kiválthatja az okos táblát
Arra a kérdésre, hogy van-e egyáltalán hosszú távú jövője a nyomtatásnak paradox módon épp a digitalizáció okozta adatrobbanást hozza fel. Ma nagyságrendekkel több információ jelenik meg a piacon, amelyek nemcsak digitális formában közlekednek. Az irodai munkafolyamatok továbbra is termelik a papírt, ez még mindig egy óriási piac. Az Európa, Közel-Kelet és Afrika (EMEA) régióban ezermilliárd oldalt nyomtatunk évente. A térségben az üzleti tintasugaras nyomtatók aránya jelenleg 30 százalék, a várakozások szerint ez a szám 2021-re elérheti a 41 százalékot is.
„Nehéz persze megjósolni mi lesz 20-25 év múlva, de közép távon azt gondoljuk, hogy ezek a befektetések még bőven megtérülnek. Még nagy a piaci különbség a nyugat-európai és a hazai piac között. Németországban, Franciaországban jobban előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontok, nálunk még mindig az ár a döntő. Kell még néhány év, amíg felnövünk a nyugat-európaihoz”– húzza alá.
A projektor piac itthon még ígéretesebbnek ígérkezik, köszönhetően az uniós pályázatoknak. Hozzáteszi: Magyarországon már több tízezer oktatási célú ilyen rendszer működik, ennek a 70-80 százalékát a japán márka fedi le. Van olyan interaktív modell, ami egyszerű fehér táblán képes produkálni a klasszikus okos táblák képességét.
