Idén is a felhő üzletág és a vállalatirányítási rendszerek(ERP) megújításához kapcsolódó projektek jelentik a legfőbb bevételi forrást az SAP számára Magyarországon is. A régebbi vállalatirányítási rendszerek cseréje viszont két évvel kitolódhat.
A német szoftvernagyvállalat a hónap elején jelentette be, hogy az eredetileg tervezett 2025- helyett 2027-ig támogatja a régebbi ERP rendszert is magában foglaló Business Suite 7-es csomagját, és még három évig vásárolhatnak hozzá kiegészítő támogatást. Ezt követően viszont az ügyfeleknek már át kell állniuk az S/4HANA-ra.
Átállási ütemtervek stratégiai ügyfeleknek
„Legfontosabb kihívásunk ettől függetlenül már idéntől is az átállás lesz. Ráadásul a megújulás már nem egyszerű verzióváltást, hanem üzleti transzformációt jelent majd. Az új rendszerek már felhőből és mesterséges intelligencia beépítettséggel, akár hangutasítással is tudnak majd működni”– emlékeztetett Pintér Szabolcs, a magyarországi leányvállalat ügyvezetője a cég évnyitó tájékoztatóján. Hozzátette, megkezdték az átállási ütemtervek készítését a stratégiai ügyfeleik számára. (A cég a hazai ERP piacon továbbra is masszív piacvezető, részesedése 60 százalékos.)
Az ügyvezető az idei fókuszterületek közé sorolta a HANA, mint platform előtérbe kerülését. Kiemelte, hogy a legújabb technológiák, mint a mesterséges intelligencia, gépi tanulás, vagy RPA (Robotic Process Automation befogadásához is csak egy ilyen platform nyújthat alapot. Ehhez új üzleti partnereket keresnek, és HANA alapokon újítják meg a régi rendszereiket is.
Fókuszban az élménymenedzsment
Kurrens téma lesz idéntől az élménymenedzsment is, ezen megoldás segítségével egységesen lehet mérni, menedzselni a munkavállalói mellett az ügyfelektől származó, a márkával, a termékekkel kapcsolatos visszajelzéseket, ezek egymásra hatását, és meghatározni a beavatkozási pontokat. Mint ismert az SAP tavaly vásárolta fel az ilyen jellegű szoftverek fejlesztésével foglalkozó Qualtrics társaságot.
A hajdan vállalatirányítási rendszereiről ismert, mára a felvásárlások révén jóval szélesebb palettával rendelkező üzleti szoftvercég tavaly 36,6 milliárd forint árbevételt ért el, amely közel két milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábbit. Az ügyvezető Idén is hasonló dinamikájú növekedéssel számol.
A kétszámjegyű növekedésben nagy szerepe van a felhőalapú megoldások iránti kereslet dinamikus bővülésének, ami tavaly elérte az 50 százalékot. Pintér Szabolcs idén még további jelentős növekedési potenciált lát a cloud piacon.
A húszas évek meghatározó technológiai trendjei
Az ügyvezető végül beszélt azokról a trendekről, amelyek az SAP szerint nagy hatással lesznek majd a 20-as évekre. A szuperszámítógépek és a prediktív adatelőállítás irányába mozgó felhő ökoszisztéma és az ügyfélélmény fontossága mellett az új szintre lép a munka világa is.
Ebben a robotizáció, illetve a mesterséges intelligencia miatt ugrásszerűen megnő az emberek szabadideje, a humán munkaerő „megspórolásának” hozamát valamilyen formában vissza kell csatornázni az emberek felé, hogy elkerülhetőek legyenek a társadalmi feszültségek.
Ilyen lehet a négynapos munkahét, vagy az alapjövedelem. Felmerülhet a robotokra kivetett adó, például társadalombiztosítási hozzájárulás formájában, és idővel napirendre kerülhet a közösségi médiaszolgáltatók adóztatása is.
„Munkahelyteremtő” megoldás lehet az e-sport?
Az SAP szakértői szerint az e-sportok, és általában az egyre tökéletesebb szimulációt adó virtuális terek a szórakoztatáson túl a „dologtalanság” fontos társadalmi kihívására is megoldást kínálnak: egy alacsony költséggel megélhető virtuális tér tompíthatja a munka világából kieső, magukat haszontalannak érzők tömegeiből eredő társadalmi feszültséget. Így a virtuális terek végső soron akár állami támogatást is élvezhetnek, ha ez könnyebb, mint munkát vagy segélyt adni a munkanélkülieknek.
Végső soron pedig olyan társadalmi berendezkedés is létrejöhet, ahol nemcsak a munka köré szerveződő tevékenységeinket tudjuk értékre váltani. Teljesen új világrend létrejöttét ugyanakkor egyelőre nem tartják valószínűnek az SAP szakértői sem.
Az adatcunami rengeteg mindenre befolyással lesz. Ha az adat és az információ alapjaira új szolgáltatások születnek, átalakulhatnak a vállalati rangsorok. A médiavállalatok információs közműcégekké válhatnak, és fordítva, a széles ügyfélkörrel rendelkező közműcégek pedig adatvagyonként értékesíthetik fogyasztóikhoz való hozzáférést, egyfajta ügyfélközművekként.
Egyre több adat válhat fizetőssé
A virtuális térben a javak és szolgáltatások mellett újabb meta-javak is fizetőssé válhatnak: megtörténhet személyes adataink beárazása, és vásárolható termékké válhatnak a lájkok mellett a kedvező értékelések, vagy éppen a bizonyos csoportokba való belépés és befogadás joga.
A mikrofizetési eljárásokkal észrevétlenül és fokozatosan indulhat meg ezeknek a javaknak a kereskedelme, akár a teljes közösségi médiára kiterjedően. A társadalmi hatás egyelőre nem megjósolható. Kérdés, hogy miként fog erre reagálni az állam: lehetőséget, vagy veszélyt lát-e benne? Az állampolgárok érdekét fogja nézni, vagy a saját hatalmának megőrzését tartja fontosabbnak?
A mobilkommunikációban a 20-as évek nagy kérdése, hogy az érintőképernyőt és a mikrofont felváltja-e valamilyen más beviteli mód, esetleg periféria, mint például az okosórák. A következő ugrás a mozdulatainkkal, vagy mimikánkkal történő vezérlés után a gondolatainkkal való irányítás lehet – feltéve ha legyőzzük egy fejen hordott letapogató eszköztől, vagy bőrünk alá ültetett szenzoroktól való viszolygásunkat.
Miután a készülékbe költözött az irodánk, a pénztárcánk és számos személyes tárgyunk, a következő évtizedben maga a készülék költözhet belénk, de legalábbis szorosan integrálódunk vele, hiszen már ma is szinte el vagyunk veszve nélküle.
Az évtized jellemzője a megosztásos modellek forradalma
A tízes évek szüleménye az AirBnB, a Lime, az Uber és általában a megosztáson alapuló üzleti modell. A Spotify és a Netflix is a birtoklás helyett a folyamatos bérleti díj modelljét kínálja. A szoftverek és alkalmazások piacán pedig ma már szinte alig vannak egyszeri fizetéses termékek, mindegyik használatarányosan, vagy elérési csomagok alapján szab ki díjat felhasználójára.
Nagy kérdés, hogy ha csak bérelni akarunk dolgokat, akkor az milyen hatással lesz olyan meghatározó iparágakra, mint az autógyártás. Egyesek már az autóipar csődjét, és ebből tovagyűrűző globális válságot vizionálnak, mondván, hogy a városi emberek már nem vágynak autóra, inkább csak bepattannak az utcai bérkocsikba.
Az igazi különbséget a birtoklási és használati modell változásából következően a járművek kihasználtsága fogja jelenteni: a megosztott, bérelt járművek nem a magánszemélyeknél szokásos évi 15-20 ezres, és nem is a céges flották évi 20-30 ezer kilométeres futásteljesítményét fogják produkálni, hanem nagyságrendileg magasabb, akár évi 100ezer kilométert. Ezáltal a forgási sebesség megnő, javul az iparági cashflow a fejlesztésekbe fektetett pénzek megtérülése is sokkal kedvezőbbé válik. Az SAP szakértői szerint a sokak által jósolt válság helyett éppen hogy a járműipar fénykorát hozhatják a következő évek, évtizedek.
Öregedő társadalom virtuális társalkodónőkkel
Az elöregedés, a magas színvonalú egészségügy, az aktívak relatív csökkenő aránya óriási társadalmi költségekkel járnak. Noha a tízes években számos kezdeményezés indult az idősek termelésbe és fogyasztásba való visszaterelése kapcsán, a gyorsuló digitalizáció miatt a képességeik sokkal gyorsabban avulnak.
A technológia viszont itt is fontos tényező lesz: az integrált és viselhető felügyeleti eszközök, az otthoni ápolási megoldások, távelérésű konzultációs és segélyhívó rendszerek támogatják majd az időseket. Az egészségügyben más területen felszabaduló munkaerő itt is leköthetővé válik, sokkal nagyobb szükség is lesz rájuk egy öregedő társadalomban. Ugyanakkor itt is megjelenhet a technológia, a virtuális társalkodónők és a falak nélkül, csak közösségi profilban működő idősek otthona megszokott szolgáltatásokká válhatnak.
Mennyibe kerül majd az ingyen energia?
A szél, a nap, a víz vagy a geotermikus errőforrások egyre hatékonyabb kiaknázása már a húszas években ízelítőt ad abból a drasztikus áresésből, ami utána várható, mikor a fúziós energiatermelés belép a lakossági erőforrások közé. Ekkortól a rezsiszámlánk kizárólag hálózati hozzáférési díjat fog tartalmazni, mert önmagában az energia korlátlan mennyiségben lesz előállítható, ráadásul minimális környezeti hatással. Ennek következtében minden fogyasztó villamos energia alapúra fog átállni.
Ezáltal óriási energiaigényű termelési és ellátási folyamatok is megvalósíthatóvá válnak. A közlekedés, járműipar mellett különösen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar lehet ennek haszonélvezője.
Az olcsó energia révén a hagyományos ellátási láncok (termelés, raktározás, szállítás) helyett számos eszközt akár helyben történő gyártással – 3D nyomtatással – költséghatékonyabb és fenntarthatóbb lesz előállítani. Mindehhez azonban már a következő években hatalmas beruházásokat kell végrehajtaniuk az országoknak az áramátviteli rendszerek fejlesztésébe. A villamosenergia hagyományos termelésén túl a számtalan kiserőmű termelése és ezek révén az energia többirányú disztribúciója lesz megoldandó feladat, illetve idővel a tárolása is.
