Közel három éve indult el a GreenGo, az első magyar elektromosautó-megosztó szolgáltató Budapesten. A gyors felfutás miatt a cég informatikája is hamar kinőtte a telephelyi(on premise) megoldást. A komplex rendszer ma már az Oracle felhőjében fut.
Európában akkoriban még csupán három másik városban volt elérhető teljesen elektromos flottával ez az innovatív közlekedési forma. „Azt gondoltuk, hogy környezettudatosan csak így szabad ezt csinálni” – mondja Michaletzky Bálint ügyvezető-társtulajdonos.
Hozzáteszi, a fővárosban mintegy 660 ezer hagyományos motorral meghajtott személyautó közlekedik, amelyek mindegyike évi mintegy 4,5 tonna szén-dioxidot bocsát ki. A car-sharing rendszerben használt autók viszont egyenként akár tíz hagyományosat is kiválthatnak.
Jót tesz a verseny a piacnak
Először kis területen és csak 45 autóval indultak el, hogy jobban tudják tesztelni saját fejlesztésű rendszerüket.” Innen pedig, nagyon gyorsan megnőttünk akkorára, hogy szükségünk lett valamilyen felhő alapú megoldásra. Jelenleg 300 autóval működünk 75 négyzetkilométeren. A területet megháromszoroztuk, az autók számát pedig közel meghétszereztük” – utal az ügyvezető a növekedésük dinamikájára.
Számoltak a konkurenciával. Eleinte aggódtak is, mi lesz, ha bejön egy tőkeerős versenytárs, mennyire veszélyezteti majd az üzletüket? Ma már némileg másként látják, egy tőkeerős, ráadásul jól és sokat kommunikáló rivális mind a városnak, mind nekik csak jót tesz.
Külföldön is az a gyakorlat, hogy legalább két-három szolgáltató versenyez egymással. A szolgáltató típusban is vannak eltérések. A GreenGo a területalapúak csoportjába tartozik, ami azt jelenti, hogy a járművet a szolgáltatási területen belül bárhol fel lehet venni, és bárhová vissza lehet vinni.
„Mi a városi mobilitásra koncentrálunk, amihez elegendő az elektromos autó. Az átlagos bérlési távolság 7 kilométer, amit simán meg lehet tenni egy feltöltéssel. A dugóban araszolás nem jelent extra fogyasztást az elektromos járműnek, ami ha áll nem fogyaszt.
„Ahhoz, hogy országossá lehessen kiterjeszteni a hálózatot, a mostaninál nagyobb számú töltőhálózatra lenne szükség, de összehasonlításban egyelőre még maga a budapesti töltőszám is elmarad más városokétól. Erre egyrészt publikus töltők telepítésének elindításával, másrészt saját használatra létrehozott töltők telepítésével tudtunk reagálni” – emeli ki Michaletzky Bálint.
Számítanak arra, hogy a mostani járműméretben hamarosan jönnek majd a nagyobb hatótávú autók is. A fő szempont, hogy könnyen lehessen velük parkolni. A rendszer fejlesztése folyamatos, ma már főként az ügyfelek kényelmét szolgáló alkalmazásokra koncentrálnak.
Eleinte csak félórára lehetett foglalni egy autót, ha azt valaki nem vette át, négy órára kizárták a foglalás lehetőségéből. Az ügyfél-visszajelzések alapján módosítottak rajta, ingyen továbbra is fél órára lehet foglalni, amit meg lehet hosszabbítani további 2 és fél órára, de azért már fizetni kell, mégpedig percdíj alapon.
Az önvezető autók is a car-sharinget erősítik majd
A társaság már nagyon várja az önvezető autókat, amik az ügyvezető szerint inkább az autómegosztást erősítik, semmint a saját autó tartását. A car-sharing a jelenlegi formájában ma még rugalmatlan, nehéz úgy kihelyezni a flottát, hogy az mindig optimálisan legyen elosztva. Ebben az önvezető autó viszont nagyon sokat segíthet, mert kitéve az előző utasát, oda tud menni, ahová várhatóan a következő utas érkezik. Ez kicsit olyan, mintha taxit hívnánk, csak nem ül benne sofőr. Ráadásul ilyen esetben parkolóhelyet sem kell keresni, az önvezető autó folyamatos mozgásban lehet.
Út a felhőig
Szerencsés helyzetben voltak a vállalkozás informatikai hátterének a kialakításánál. „Nem volt szükségünk külső tanácsadóra, mert a fejlesztőinkkel korábban együtt dolgoztam egy másik cégnél. Felkértem őket, hogy adjanak ajánlatot a GreenGo rendszerére” – utal a kezdetekre az ügyvezető.
Első körben még telephelyi megoldásban gondolkodtak, ami egészen az első 100 autóig jól is működött. A növekedés további fázisában viszont már látszott, hogy foglalkozni kell az IT-rendszer jövőjével is. Mindenekelőtt skálázhatóbb, rugalmasabb megoldásra volt szükség, figyelembe véve az ambiciózus jövőbeni terveket is. A fejlesztők megtervezték az új rendszert is, aminél már egyértelmű volt, hogy felhőben kell gondolkodni.
„Az Oracle úgy került a képbe, hogy adatbázis szinten már eldöntöttük, velük akarunk együttműködni. Várható volt, hogy ha tőlük vesszük igénybe a felhőt is, jobb árat kapunk, mintha más céghez fordultunk volna” – indokolja Michaletzky Bálint.
Már éppen zöld jelzést adtak volna a projektnek, amikor kiderült, hogy az Oracle-nek hamarosan lesz egy új infrastruktúra megoldása (OCI). Ehhez viszont újra kellett tervezni mindent, a nulláról indulva. „Szerencsére addig még – kisebb-nagyobb fennakadásokkal –, kibírta a régi szerveres megoldás. Tavaly október 14-én néhány óra alatt váltottunk az on premise rendszerről az Oracle Cloudba” – mondja az ügyvezető, aki elégedett az új megoldással.
Megnyugtató számára, hogy a földrajzi redundancia ténylegesen elkülönül,hiszen afrankfurti node az elsődleges és Londonban van a stand-by. Bizonyított a rendszer skálázhatósága is. Eredetileg úgy tervezték, hogy elég lesz két CPU, de közben kiderült, hogy a dinamikus növekedéshez négyre is szükség lehet. A stand-by is eredendően 2 CPU-thasznál, de minden eshetőségre felkészülve ott áll mellette tartalékban, leállítva még egy négy CPU-s rendszer, aminél csak a tárhelyet kell fizetni.
Az ügyvezető szerint ezeket az igényeket ilyen rugalmasan,on premise módon nem lehet megoldani. Ma már majdnem a teljes IT-rendszer fent van a felhőben. Egyedül a front-end fut még on premise szerveren, de az is hamarosan felkerül a felhőbe.
„A költséghatékonyság bizonyítása már nem ilyen egyszerű. Csalóka az összehasonlítás, hiszen a közvetlen telephelyi megoldás ugyan önmagában olcsóbb volt, de nem is bírta. A növekedéssel együtt járó bővítést még kevésbé, ahhoz on premise alapon újabb és újabb hardvert kellene vennem. A felhőben viszont pár órás konfiguráció után,1-2 perces leállás alatt lebonyolítható az átállás a nagyobb kapacitásra” – indokolja az ügyvezető.
Michaletzky Bálint kezdetben félt az Oracle felhőre váltástól, mivel azt a korábbi tapasztalatai alapján inkább a nagyvállalatok használják, ami viszont drága lehet egy hozzájuk hasonló méretű vállalkozásnak. Nagyteljesítményű adatbázisra volt ugyanakkor szükségük, és közben a felhő megoldás árazása lehetővé tette, hogy kkv-ként használhatnak nagyvállalati megoldást.
