Már több száz tanár és több mint 5 ezer diák állt át az internet és a digitális eszközök használatára a HiperSuli program keretében. A pedagógusok közül közel százan végezték el a program akkreditált képzését és mondhatják magukat hivatalosan is digitális tanárnak. A program most újraindul, várják az érdeklődőket.
Öt évvel ezelőtt startolt el a Telenor HiperSuli kezdeményezése. Eleinte az volt a cél, hogy javítsanak az iskolák digitális eszközökkel való ellátottságán, de a visszajelzések alapján gyorsan megváltozott a célkitűzés. Kiderült ugyanis, hogy a tanárok közül sokan érdeklődnek az iránt, hogyan tudják az internetet és a digitális eszközöket bevonni az oktatásba.
A digitális tanárok képzése idéntől akkreditált
A diákok is nyitottak voltak rá, hogy a krétaporos táblák helyett táblagépeken oldják meg a feladatokat. A HiperSuli padjaiba így csakhamar a pedagógusok ültek be diáknak: 2015-ben öt iskolával indult, négy évvel később már 30 intézmény csaknem 300 tanára és több mint 5600 diákja vett részt a kezdeményezésben.
A képzés 2019-től vált a szaktárca által akkreditálttá, miután az Oktatási Hivatal is jóváhagyta azt. Ennek kapcsán Koren Balázs, a Telenor Hipersuli szakmai vezetője elmondta: a folytatásba nem csak új iskolákat és még több tanárt szeretnének bevonni, de a szülők képzése is a célok között szerepel.
„A digitális tanárok nem 21. századi tabletnindzsák, akik kizárólag online kommunikálnak a diákjaikkal. Ők azok, akik figyelembe veszik, hogy a gyerekek életének természetes része az internet, és arra törekszenek, hogy a digitális lét az oktatási célokkal összhangban tegyen hozzá a mindennapjaikhoz. Meg tudják ítélni, hogy hol és hogyan van helyük az újdonságoknak, eszközöknek, alkalmazásoknak a tanórákon és azokon túl, miközben a tollakat, füzeteket és tankönyveket vagy azt a bizonyos krétaporos táblát is használják a mindennapokban” – tette hozzá Koren Balázs.
Újabb képzési program indul
A HiperSuli tanárképzése most újra megnyitja kapuit. Az oktatás részben azoknak a pedagógusoknak szól, akik már részt vettek a képzésen, de azokat is várják, akik még kezdők a digitális oktatás világában.
A program továbbra is azokra a témákra koncentrál, mint hogy miért jó, vagy éppen miért nem jó bevonni a digitális eszközöket az oktatásba, hol kaphatnak ezek helyet a tanórákon, és hol nem érdemes őket használni, vagy éppen hogyan lehet integrálni akár a diákok saját eszközeit, a tableteket, vagy az okostelefonokat.
Mindezek mellett a képzés nem eszközökről vagy alkalmazásokról szól. Az oktatáson résztvevő pedagógusok módszereket tanulnak, hogyan tudják a 21. századi eszközöket a saját tanóráikba integrálni úgy, hogy ők még hatékonyabb oktatókká, a gyerekek pedig még jobban fejlődő diákokká váljanak.
„A digitális oktatás olyan, mint a matektanár kezében a táblai körző. Kiváló eszköz, ha kört szeretne rajzolni vele. De a négyzet rajzolását nem lehet vele bemutatni. A tabletek, okostelefonok használatának is csak akkor van értelme, ha megvan a helyük, a kontextusuk, ha hozzátesznek a tudáshoz, például interaktívvá teszik az órát vagy megtanítják a gyerekeket, hogyan gyűjtsenek információt egy témában” – mutat rá Koren Balázs.
