Az egyik szerződés a Telekom által a 2100 MHz-es sávban birtokolt 2×5 MHz frekvenciablokk használati jogának átruházásáról szól. Ezt a frekvenciahasználati jogosultságot a piacvezető távközlési szolgáltató 2018. decemberében hosszabbította meg 2027. június 27-ig.

Az átruházás „vételára” megegyezik a frekvenciablokk használat könyv szerinti értékével. A tranzakció teljesüléséhez még szükség van a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jóváhagyására is – derül ki a befektetőknek szóló közleményből.

A másik szerződés keretében a két társaság arról állapodott meg, hogy legkorábban 2026. január elsejétől a Telekom az ügyfelei 2G-s rádiós forgalmának a lebonyolításához a Yettel hálózatát és szolgáltatását veszi igénybe.

Mindezt oly módon, hogy közben a 2G alaphálózatot továbbra is megtartja, és működteti. A nála ily módon felszabaduló frekvenciákat pedig a 4G és 5G szolgáltatásának további bővítésére kívánja használni.

Ez utóbbi lépés egyben azt is jelenthetné, hogy az operátor a 3G hálózatának 2022. júliusi lekapcsolása után, kevesebb mint másfél év múlva ugyanezt tenné a 2G-hálózatával is.

Folyamatosan zsugorodik a 2G-s felhasználói kör

A helyzet mégsem ez, mert a Telekom nemcsak a 2G-s alaphálózatát, hanem a 2G rádiós forgalmat használó ügyfeleit is megtartja, őket a már említett módon, a Yettel közreműködésével szolgálja ki, vagyis a felhasználói oldalon nem lesz változás.

A 2G hálózatokon jellemzően már csak a gépek közötti kommunikáció(m2m), annak is egyre kisebb része, valamint a régi, hagyományos mobiltelefont használók hangforgalma bonyolódik.

A 3G-hálózatok lekapcsolásakor az egyik legnagyobb m2m felhasználói kör a pénztárgépeké volt, ezek azonban az átálláskor előbb 2G-re váltottak, közben folyik az átállásuk a 4G-re. Ez a szerződés így a működésüket továbbra sem érinti.

Előbb-utóbb elérkezhet viszont az az idő is, amikor a teljes hazai 2G-forgalmat egy operátor is képes lesz hasonló belső roaming konstrukcióval kiszolgálni.

The post Megérik az idő a hazai 2G-hálózatok lekapcsolására is? appeared first on digitrendi.hu.

A bejelentés szerint az átalakítással, a párhuzamosságok megszüntetésével az informatikai és távközlési üzletágakban további szinergiákat lehet kiaknázni.

Strukturális szeparáció, önálló kereskedelmi és IT-leányok

A program alapjának nevezik a csoportnál azt a távközlési piacokon, beleértve a hazait is, már egy ideje alkalmazott úgynevezett strukturális szeparációt, amely az üzleti-kereskedelmi tevékenységet leválasztja az infrastruktúráról

„A transzformációs folyamat megvalósításának egyik legfontosabb célja a hazai és külföldi hálózati- és mobil-infrastruktúránkban lévő értéktöbblet monetizálása. A kereskedelmi tevékenységek és az infrastruktúra szétválasztásától a jelenlegi becsléseink alapján 400 milliárd forintot meghaladó cégérték növekedést várunk” – indokolja Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke a vállalatcsoport átalakítását.

Hozzáteszi: Az átalakítás pozitív hatással lesz a leányvállalatok eredménytermelő képességére és működési hatékonyságára. Az önálló infrastruktúra vállalatban tervezett tőkebevonás, pedig lehetőséget biztosít a társaság hitelállományának jelentős csökkentésére, szélesítheti a csoport forrásbevonási lehetőségeit is.

A csoport távközlési és informatikai üzletágait egyaránt érintő transzformáció során a távközlési vállalatokat üzleti-kereskedelmi, valamint infrastruktúra vállalatokká alakítja, majd a szétválasztott funkcióknak megfelelően integrálja működésüket.

A folyamat részeként a jelenleg 4iG Nyrt.-ben működő informatikai és rendszerintegrációs tevékenységet önálló vállalatba szervezik. Az informatikához hasonlóan a csoport űripari érdekeltségeit is önálló egységbe vonják össze. Ezek központi irányítását és stratégiai vezetését a holdingvállalat adja.

Az átalakítás lehetőséget teremt a hálózati- és mobilinfrastruktúra kisebbségi üzletrészének értékesítésére, a tőkebevonással pedig a hitelállomány csökkentésére, jelentős ¬- a kormánynak nemrégiben beígért – további infrastrukturális fejlesztések megvalósítására.

A célok időszerűek, a kulcs a részletekben rejlik

Az átalakulás szükséges lépés, talán előbb is meg lehetett volna valósítani, a célok is olyanok, amelyek egy ekkora vállalatcsoportnál indokoltak, gondolva az évek óta meglévő párhuzamosságokra, a szinergiák kihasználására.

Minden azonban azon múlik, hogyan valósul meg részleteiben a program. A mostani bejelentés nem tér ki például arra, hogyan sikerül majd összeszervezni az egymástól oly eltérő infrastruktúrákat.

Egyszerűbb talán a vezetékes oldalt összerakni, mint a mobilt, ahol a Vodafone esetében már a 4iG-felvásárlás előtt kiszervezték a hálózati elemek passzív része a Vantage Tower nevű infrastruktúra- üzemeltető cégbe.

Ilyen jellegű kiszervezés egyébként Magyarországon legelőször a Yettelnél ment végbe, ahol a teljes mobilhálózati infrastruktúrát a cseh tulajdonosi csoporthoz tartozó Cetinhez vitte át a hazai leányvállalat.

Ellenpélda a Magyar Telekom, ahol mindeddig nem érezték szükségét annak, hogy leválasszák az értékes infrastruktúrát, az továbbra is integrált része maradt az egyes üzleti szegmenseknek.

Visszatérve a 4iG-re, a csoport tagja az Antenna Hungária is, mi lesz a többiekétől különböző, műsorszóró infrastruktúrával?

Kérdőjelek az IT és rendszerintegráció leválasztása körü

További kérdéseket vet fel az IT és rendszerintegráció leválasztása. Három olyan fontos területet is érinthet a dolog, aminél nagy lehet a dilemma, hová kerüljön? Legyen az informatika része, vagy jobb ha mégis a távközlési üzleti leánycég foglalkozik majd vele a jövőben?

A három említett terület egyike az adatközpont, a Dataneum, amit az Invitech-hel együtt szerzett meg a 4iG csoport. A távközlési leány, tudja majd jobban monetizálni az érintett területhez kapcsolódó lehetőségeket, vagy a rendszerintegrációs?

A másik az ugyancsak az Invitech-hel érkezett úgynevezett biztonsági központ(SOC) jövője és helye, amelynek a szolgáltatásaira az élesedő kiberháború idején egyre több cégnek lesz szüksége. Ez is hol lehet üzletileg jobb helyen?

A harmadik pedig a felhőszolgáltatás. Mivel a telekom cégeknek van a legnagyobb tapasztalatuk az ilyesfajta szolgáltatások tömeges értékesítésében, ez inkább azt indokolná, hogy a cloud biznisz a távközlés üzleti területéhez, mintsem az IT és rendszerintegrációhoz tartozzon.

Az is kérdéseket vethet fel, hogy van-e szükség egyáltalán az IT és rendszerintegráció önállósítására? Ezt a kísérletet már az egyik nagy versenytársnál a lejátszották, a T-Systems korábbi megalakításával. A leányvállalati tevékenység idén februártól ismét betagozódott a Telekomba.

A Yettel is lekapcsolta a 3G-t

Noha erről az eseményről nyilvánosan nem kommunikált a szolgáltató, az előfizetőket időben értesítette róla, a célzott készülékkedvezmények, csereprogram is az utána következő helyzetet igyekezett minél símábbá tenni.

Információink szerint hétfőn hajnalban kapcsolták le a szolgáltatónál az utolsó 3G bázisállomást, és a nap folyamán egyetlen ügyfélpanasz sem érkezett ezzel kapcsolatban.

Az, hogy a 3G lekapcsolása, hogyan zajlott le Magyarországon és hol tart a világ ennek a technológiának a kivezetésében, ebben az összeállításunkban írtunk részletesen.

The post Programdús hétnyitó a távközlésben – 4iG új felállásban és végleg leállt a hazai 3G appeared first on digitrendi.hu.

A világháló(www) már 1,88 milliárd webhelynek ad otthont, és ez a szám folyamatosan növekszik – olvasható a TradingPlatforms.com beszámolójában. (Ez kicsit olyan, mintha a Föld lakossága közel egynegyedének lenne fejenként egy weboldala.)

Ez az ugrásszerű terjeszkedés alapvetően átalakította a kommunikációs módszereinket, üzleti gyakorlatunkat, és szó szerint forradalmasította az információhoz való hozzáférésünket.

Így indult az információs szupersztráda

Az internetnek egy amerikai kormányzati kutatási projekt adta meg a kezdőlökést, a 60-as évek végén. Az ARPANET az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által finanszírozott kutatási projekt volt.

A célja egy olyan kommunikációs hálózat kifejlesztése volt, amely képes ellenállni egy nukleáris támadásnak. Ez azonban valami sokkal átfogóbb dologgá fejlődött. A program a csomagkapcsolt technológia bevezetésével megalapozta a modern internetet.

A világháló berobbanása azon is lemérhető, hogy az egykor még tulajdonnévként kezelt Internet, mára a legtöbb nyelvben átment köznévvé, így már kisbetűvel írjuk. A nyelvek egy részében, beleértve az angolt, így is, úgy is írják.

Az első weboldalt, az „info.cern.ch”-t Tim Berners-Lee hozta létre 1991-ben a CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben. Ez egy alap HTML-oldal volt , amely a World Wide Web projekttel kapcsolatos információkat tartalmazta. Ez volt állítólag az a mérföldkő, amely a ma ismert internet megszületését jelentette.

Az elmúlt 30 évben az internet exponenciális növekedése tapasztalható. Míg 1993-ra még csupán 130 webhely létezett, a 90-es években és a 2000-es évek elején szó szerint berobbant. Ebben szerepe volt a személyi számítógépek térnyerésének is.

Internetes jövő a Web 3.0 korszakában

A Web 3.0 ma még inkább egy koncepció a technológia és az internet területén. Célja egy személyre szabhatóbb és felhasználóközpontúbb internetes élmény megteremtése. A Web 3.0 szorosan összekapcsolódik a decentralizált és biztonságos főkönyvi rendszerrel, a blokklánc technológiával.

A blokkláncok hasznosak a decentralizált szoftveralkalmazások az úgynevezett DAppok fejlesztésében, amelyek futtatásához nincs szükség központi szerverekre, képesek elosztott hálózatokon futni.

A Web 3.0 koncepció a decentralizációval csökkenteni kívánja a hatósági hatalmat és ellenőrzést az internet felett, ezáltal védeni a felhasználók magánéletét is. A Web 3-ra való teljes átállás azonban egyelőre bonyolultnak tűnik a technikai, társadalmi és szabályozási kihívások miatt.

Sokaknak van már okostelefonjuk, de nem használják ki a bennük rejlő tudást

A világháló később indult mobilos oldalán még gyorsabb ütemű a fejlődés, ezt támasztják alá a mobiliparágat képviselő globális szövetség, a GSMA legfrissebb mobilinternetes összesítésének (State of Mobile Internet Connectivity Report) a megállapításai.

A jelentés megállapítja többek között, hogy a világ 8 milliárd főre tehető népességének már az 57%-használ mobilinternetet, és a világ lakosságának több mint fele (54%) – mintegy 4,3 milliárd ember – rendelkezik okostelefonnal.

A képlet azonban nem ilyen egyszerű, utóbbiak egy része ugyanis nem mobilnetezik,csak alapvető szolgáltatásokat(hanghívás, SMS) használ,. A jelenleg mobilinternetező 4,6 milliárd ember közül ténylegesen 4 milliárdan rendelkeznek okostelefonnal, a fennmaradó 600 ezer még hagyományos mobillal netezik.

A 4G és 5G hálózatok globális terjeszkedése nyitotta meg az utat a mobil szélessávú okostelefon-tulajdonosok több mint kétharmada (69%) számára, 17 százalékuk ezt már 5G-képes eszközön teszi.

Sokat változott az internetsebesség is, a régiók mindegyikében most először az átlagos letöltési sebesség legalább 10 Mbps, míg a globális átlagos letöltési sebesség 27 Mbps-ról 34 Mbps-ra nőtt.

Térségek, ahol a tudáshiány, vagy a technológia megfizethetősége az akadály

A világ azonban mint annyi minden másban, ebben is nagyon megosztott, a kommunikációban fejlett piacok közé már nemcsak Észak-Amerika és Európa, hanem Kelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség is sorolható .

Eközben a szub-szaharai Afrikában a mobilinternet elérésére használt okostelefonok 69%-a, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában pedig 33%-a még mindig csak 3G-képes, ahol így még a 2G és 3G hálózatok továbbra is fontos lefedettségi forrást jelentenek a felhasználók milliói számára.

A jelentés rámutat, hogy a mobil szélessávú hálózattal lefedett területen élők, de mobilinternetet nem használók kétharmada azért nem rendelkezik mobiltelefonnal, mert nem tudja azt megfizetni.

Többen vannak olyanok is, akiknek van ugyan okostelefonjuk, de hiányzik hozzá a digitális tudásuk, vagy maga az írástudás. Akadály jelentenek a biztonsági aggályok, az eszközök vagy szolgáltatások hozzáférhetősége, valamint a tartalmak helyi nyelveken való elérhetősége.

Pedig a mobilinternet-kapcsolat jelentős társadalmi és gazdasági előnyökkel jár mind az egyének, mind a társadalom számára, hozzájárulva a jólét javításához és pozitívan befolyásolva a GDP-t – állapítja meg a jelentés.

The post Digitális robbanás az interneten, a világ több mint fele már okostelefont használ appeared first on digitrendi.hu.

A mobilszolgáltatók közül fokozatosan és egyre többen állítják le a régi 2G-s 3G-s hálózatukat.

Ennek nemcsak az a célja, hogy frekvenciák szabadulhassanak fel a korszerűbb 4G-5G technológiák számára, hanem jobb és energiahatékonyabb legyen a hálózatok teljesítménye, olcsóbb az üzemeltetése.

Nálunk egyelőre a 3G-hálózatok kivezetése van napirenden, a 2G technológiát egyebek mellett a dolgok internetéhez(IoT) kapcsolódó felhasználói területek, szolgáltatások tudják hasznosítani.

Európa a legszorgalmasabb a régi hálózatok kivezetésében

A maguk idejében, a 2G és a 3G technológia is nagyon fontos újításnak számított, de a felgyorsult technológiai fejlődés révén mindkét technológia használata világszerte csökkenőben van.

A kormányok egy jelentős része úgy döntött, hogy a régebbi hálózatokat lekapcsolva, az erre kiosztott spektrumokat a gyorsabb és hatékonyabb LTE és 5G hálózatok bővítésére kell felhasználni.

A mobiltechnológiai szállítókat és szolgáltatókat tömörítő szakmai szövetség a GSA (Global mobile Suppliers Association) nemrégiben kasszát csinált arról, hogyan néz ki ma a 2G-3G „naplemente”.

A jelentés idén június végéig 149 olyan szolgáltatót azonosított, amely már befejezte, tervezte vagy folyamatban van a 2G és 3G szolgáltatás kivezetésével.

Ebből egyelőre 15 országban 24 szolgáltató állította le a 2G hálózatát, 20 ország 33 szolgáltatója pedig végzett a 3G kivezetésével.

A legsűrűbb évnek 2025-öt gondolja a GSA, abban az évben 34 szolgáltató tervez 2G és 14 operátor pedig 3G kikapcsolást.

A jelentés szerint Európában van és lesz a legtöbb leállás, az összes kivezetés közel kétharmada.

Ázsia vállalja az egyötödét, Észak-Amerika csupán az 5 százalékát, a több térségben 2,4 és 4,5 százalék között mozog az arány.

Nálunk három éve van napirenden a téma

A hazai sajtóban médiaoldalunk kezdett először foglalkozni a témával. Még a 2010-es évek végén kérdeztük a legnagyobb hazai szolgáltató, a Magyar Telekom vezetését erről. Az akkori gazdasági vezér-helyettes akkor még nem tartotta időszerűnek a lépést.

Aztán három év múlva, tavaly júniusban épp a Telekom volt az első, amely teljes körűen lekapcsolta a 3G- hálózatát. Az eseményről itt írtunk részletesen.

Most az azóta eltelt időszak tapasztalatairól, kihívásairól kérdeztük a szolgáltatót.

A vállalati kommunikációs igazgatóság válasza kiemeli, hogy a 2020-ban elindított, több éves hálózatmodernizációs programjuk során fontos mérföldkő volt 3G hálózat 2022. június 30-i lekapcsolása.

A nagy, országos lekapcsolást megelőzően a Telekom ügyfélkörében a teljes hangforgalom csupán 2,3%-a zajlott már csak a 3G hálózaton, az adatforgalomnak pedig még kisebb aránya, mindössze 0,84%-a.

Ennek jelentős része már olyan gépek közötti (M2M) forgalom volt, amelynek kis átviteli igényét a 2G szintén kezelni tudja. A felszabaduló frekvenciasávokat, köztük az igen értékes a 2100 MHz-est 4G-re, 5G-re kívánja használni a Telekom.

A hálózati megújulás során 2020. márciusában a 700, 2100 és 3600 MHz-es frekvenciasávokban nyert el használati jogosultságot a cég, így tudta néhány nappal később elindítani a kereskedelmi 5G szolgáltatását.

A következő évben a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasávban nyert el használati jogosultságot, amivel elmondhatja, hogy a jövőre nézve kiegyensúlyozott spektrumkészlettel rendelkezik.

Nem elhanyagolható a lépés környezetvédelmi hatása

A döntésben környezetvédelmi szempontok is szerepet játszottak, a 2G/4G közel országos lefedettségére egy redundáns hálózat, az alig használt 3G lekapcsolása mindenképpen energia-megtakarítást jelentett.

A korszerűbb technológiák hatékonysága is jobbnak bizonyult, az 1 bájt eljuttatására fordított energia a 4G esetén már csak az ötöde a 3G-nél szükséges energiának.

A 3G-t annak idején arra találták ki, hogy a 2G hangkapacitás problémáit megoldja. Mire elkezdődtek a bevezetések, a szabványokat újra kellett gondolni, hogy az ügyfelek közben megjelent adatigényét is ki tudja szolgálni.

A 3G-nek köszönhető a mobilnetezés kezdeti élményét, így semmiképpen sem tagadható, hogy ez a technológia is hasznos volt, de kiszolgálta az idejét.

A lekapcsolást hosszas és alapos előkészítő munka előzte meg, hogy minél kevesebb fennakadás legyen a szolgáltatásban. Hálózat-ésszerűsítési okok miatt a 3G-vel lefedett szolgáltatási terület nagyságát fokozatosan, több apró lépcsőben csökkentették.

Az ügyfelek nem maradtak szolgáltatás nélkül a 3G hálózat lekapcsolását követően sem. A közel országos lefedettségű, korszerűbb 4G hálózat az ügyfelek rendelkezésére állt mind a hang-, mind az adatforgalom céljára.

A legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát pedig a meglévő 2G hálózat tudta átvenni.

Az előkészületi munkák során azonosították be a 3G hálózatot használó ügyfeleket, akik túlnyomó részénél már a 3G lekapcsolás előtt elérhető volt a 4G szolgáltatás, így ők nem éreztek változást a hálózatban.

Azok érdekében pedig, akiknek csak 3G-képes telefonjuk volt a többi szolgáltatóval együtt a Telekom is csatlakozott az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) Netre fel! mobilkészülékcsere-támogatási programjához is.

A szolgáltató szerint a 3G kivezetése után tömeges ügyfélpanasz nem érkezett hozzájuk annak hatása kapcsán.

Volt ugyanakkor egy másik pozitív hozadéka is a technológiaváltásnak. Olyan ügyfeleket is sikerült „digitalizálni”, akik eddig nyomógombos telefont használtak csak, és tartottak a változástól.

Még az idén megtörténhet a teljes hazai lekapcsolás

A hazai szolgáltatók közül másodikként, idén áprilisban a Vodafone Magyarország kapcsolta le az országos 3G hálózatát. Tájékoztatásuk szerint ugyanakkor szigetszerűen, vagyis az ország kevesebb mint 1 százalékán az előfizetők érzékelhetnek még 3G-s rádiós hálózatot, de ezek megszüntetése is folyamatban van.

A Yettel Magyarországnál is szakaszosan zajlik a 3G kivezetése, amiben két frekvenciasáv érintett. A szolgáltató a 900 MHz-en a 3G-technológiát már tavaly nyáron országosan lekapcsolta, ami jellemzően vidéki, ritkán lakott területeket érintett.

A 2100 MHz kivezetése is elkezdődött, ami a külterületi és városi területeket is érinti, összesen mintegy 2700 bázisállomáson – ez több lépcsőben történik.

Következő lépésben Nyugat-Magyarország területein szeptember 11-én folytatják a 3G-hálózat lekapcsolását. A teljes folyamat várhatóan 2023 végéig fejeződik be.

A 3G-technológia kivezetése után a hanghívások 2G-n és 4G-n zajlanak. Azok, akik legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkeznek, ezután 2G-hálózatra váltanak, és az operátor szerint nem igazán tapasztalnak változást a hanghívásokban, mivel a szolgáltatónál a 2G-lefedettség meghaladja a korábbi 3G-lefedettséget.

A mobilnet-szolgáltatás minősége ugyanakkor érezhetően alacsonyabb lesz, mivel a 2G által nyújtott átviteli sebesség alacsonyabb, mint a 3G esetében volt.

A 3G kivezetése és a frekvencia újraallokálása mellett különböző hálózati fejlesztésekre is szükség van az alap rádiós makro-hálózatban.

A 4G-lefedettség javítására nagy számban használnak kiegészítő megoldásokat, főleg az irodaházak, kisebb irodák, telephelyek, csarnokok lefedésére, illetve azokon a területeken, ahol sok ügyfél lehet érintett – például publikus helyszíneken, üzlethelyiségekben.

A 4G mellett a 2G-lefedettséget is fejlesztik, hogy a kikapcsolás előtt 3G-t használó készülékek által generált hangforgalmat a 2G technológiával megbízhatóan tudják kezelni.

Az operátor tanácsai szerint ugyanakkor a jobb ügyfélélmény érdekében érdemes az ügyfeleknek 4G-s VoLTE képes készülékre és 4G-képes SIM-kártyára váltani, és engedélyezni a VoLTE-szolgáltatást.

A 4G-s készülékek esetén érdemes ellenőrizni, hogy adott modell eleve támogatja-e a VoLTE szolgáltatást, ebben az esetben ugyanis a lényegesen nagyobb kapacitású 4G-hálózaton zajlik a hangforgalom is, a 2G-nél jobb hangminőségben.

The post Közeleg az utolsó hazai 3G-bázisállomás lekapcsolása appeared first on digitrendi.hu.

Az NMHH 5 milliárd forintos keretű NetreFel készülékcsere programja 2022. február és 2023. március között 20-40 ezer forintos támogatást nyújtott azoknak a lakossági felhasználóknak, akik a 3G- vagy 2G-készüléküket leadva új, legalább 4G-képes telefon vásárlása mellett döntöttek.

Az országot lefedő csereponthálózat segítségével az elmúlt egy év során közel 120 ezer fő vett igénybe támogatás új készülék vásárlásához – hozta nyilvánosságra a hatóság.

A statisztikákból kiderül: négy készülékcseréből hármat elektronikai áruházakban, egyet mobilszolgáltatók fiókjaiban bonyolítottak. A cserék legnépszerűbb modellje a Samsung Galaxy A13-as volt, a telefonjukat lecserélők 35 százaléka ezt a típust választotta. Dobogós még a Xiaomi Redmi 9AT (15 százalék) és a Nokia 225 (10 százalék) is.

A 3G-hálózatok közül elsőként a Telekomnál majd a Vodafone-nál került sor a teljes körű lekapcsolásra, a Yettelnél is elkezdődött a folyamat, ami várhatóan idén fejeződik be. Az állami programnak is betudhatóan a lekapcsolás eddig fogyasztói panaszok nélkül zajlott le.

A készülékcsere-program másik célkitűzése, hogy a 3G-hálózatok kivezetése a hazai lakossági készülékállomány korszerűsödése a következő években érdemben járuljon hozzá a frekvenciakészlet hatékonyabb kihasználásához, az 5G terjedéséhez, a mobilinternet szolgáltatásválaszték és -minőség javulásához – áll a közleményben.

The post Közel 120 ezren cserélték le régi mobiljukat állami támogatással appeared first on digitrendi.hu.

A háromévesre tervezett program első félidejénél jár az operátor. Szakemberei háttérbeszélgetésen részletezték milyen új szolgáltatásokat hoz, milyen előnyökkel jár az előfizetők és a cég számára a korszerűsítés.

„Cégünk 2021-ben országos hálózatmodernizációba vágott, ami két-háromszorosára növelheti a hálózat kapacitását, gyorsabb és nagyobb kapacitású hozzáférést nyújtva az ügyfeleinknek. A projekt végére jóformán nem lesz egy olyan csavar sem a hálózatban, ami előtte is benne volt, a modernizáció ennyire teljes körűre tervezett – emelte ki Koller György műszaki vezérigazgató-helyettes.

Hozzátette: nemcsak a felhasználók száma – vagy már pontosabb úgy fogalmazni, hogy a csatlakoztatott eszközök száma – növekszik folyamatosan, de arra is fel kell készülni, hogy az emberek és az eszközök mire szeretnék majd használni a hálózatot.

Teljesen megújul a maghálózat is

A modernizáció részeként lecserélik a bázisállomások aktív és passzív elemeit, de teljesen megújul a Yettel legkevésbé szembetűnő maghálózata is, amivel jöhetnek az egyre keresettebb új szolgáltatások köztük a wifi hang (VoWifi -Voice Over Wi-fi) szolgáltatás is. Ezt jelenleg még tesztelik az operátor, a kereskedelmi szolgáltatás indítását 2023 első negyedévére tervezi az operátor. (Hogy mire jó a technológia és hol tart a többi szolgáltató, nemrégiben itt írtunk.)

A korszerűsítés lehetővé teszi a VoLTE Roaming (Voice over LTE), vagyis a 4G-n adatalapon zajló hanghívásokat, amelyet a hozzánk látogató külföldiek is használhatnak majd. Ennek a jelentősége nagy tömegeket vonzó fesztiválok vagy sportesemények idején egy helyszínre tömörülő roaming felhasználók esetén fontos lehet.

A VoLTE roaming a Yettel ügyfelek számára is elérhetővé válik a külföldi utazásaik során, főleg miután a hangszolgáltatás alapjául szolgáló 3G és 2G világméretűvé váló kivezetésével az adatalapú hang szerepe lesz kulcsfontosságú a zökkenőmentes mobilozáshoz.

A maghálózati technológia fejlődése teszi lehetővé, hogy az operátor is belépjen a nyilvános hálózatoktól leválasztott privát mobilhálózatok (Mobile Private Network – MPN) területére is, amit jellemzően a digitalizálódó gyárak vesznek igénybe, a robotizált termelési folyamatok működtetésére. Ebben már meg is valósult az első ilyen projekt a nemesvámosi Arbot Mechatronikai Kft-nél, amiről itt írtunk részletesebben.

A komplett fejlesztési program felénél tart a szolgáltató

A teljes program több tízmilliárd forintos beruházást jelent, a beruházás megrendelője és finanszírozója a Yettel, a kivitelezője pedig a hálózatát pár év óta üzemeltető Cetin Hungary.

„A korszerűsítés növeli a már országos lefedettségű 4G hálózat kapacitásait is. Különböző megoldásokkal (frekvencia aggregáció – vagyis a különböző hálózati frekvenciák összevonása, maghálózati fejlesztések) az ezen a technológián elérhető sebességet jobban tudta növelni , mint amit eredetileg jósoltak ennek a szabványnak a megalkotói – hangsúlyozta Csaba Tamás, hálózati stratégiai tanácsadó.

Számos helyszínen jelent meg a modernizációval az 5G, amely a megfelelő felhasználói eszközök választásával akár 1Gbps letöltési sebességet is tud biztosítani. Jelenleg országosan már több mint 400 bázisállomáson érhető el ilyen képességű 5G szolgáltatás, ami az alapjául szolgál, az egyébként mobile-only operátor 5G alapú otthoni és irodai fix bekötésű, de vezeték nélküli Fixed Wireless Access(FWA) szolgáltatásainak, az OtthonNet Pro-nak és az IrodaNet Pro-nak.

Pozitív visszajelzés az operátor számára, hogy a nemzetközi hálózatminőséget vizsgáló cégek legutóbbi tesztjei(Opensignal, Ookla) a Yettelt hozták ki, mint a leggyorsabb letöltési sebességet nyújtó magyarországi szolgáltatót.

A maghálózat korszerűsítése egyébként további fontos lépést jelenthet az 5G területén, lehetővé teszi a különálló (standalone) 5G hálózati, úgynevezett 5G SA technológiát. Ennek egyebek mellett a hálózatba kötött eszközök(IoT) esetében van nagy jelentősége, mivel lényegében megszünteti még azt a néhány másodperces késleltetést is, ami a 4G hálózatokra felhúzott 5G NSA technológiánál megvan.

Folyamatos a 3G technológia kivezetése

A modernizációval párhuzamosan zajlik az operátor 3G hálózatának a lekapcsolása, aminek a végső határidejét még nem pontosította a cég. A 3G technológia meghatározó 900 MHz sávjában, azaz a nagy területi lefedettséget biztosító frekvencián már országosan kivezették a szolgáltatást. Az így felszabaduló kapacitásokat a 4G-re forgatták be, amivel javulhat a technológia beltéri lefedettsége.

The post Pár hónapon belül jön a VoWifi és a VoLTE Roaming a Yettelnél appeared first on digitrendi.hu.

Sokan nem tudják, mit kezdjenek a régi telefonnal, vagy, ahogy a kutatásból kiderült se idejük, se kedvük nincs a témával foglalkozni, pedig a szolgáltatók már jó pár éve lehetővé teszik a régi eszközök visszavételét.

A használaton kívüli kütyük zöme mobiltelefon

A Yettel megbízásából július elején készült országos kutatásból kiderült, hogy a leggyakoribb otthon tárolt számítástechnikai és mobilos eszközöknek a mobiltelefonok számítanak: ezek tízből hat válaszadónál megtalálhatóak.

A listán a mobiltelefonokat nem sokkal lemaradva követik a töltők és kábelek (61%), majd a fej- és fülhallgatók (47%), a videó/cd/dvd-lejátszók (42%), a számítógépek (39%), a magnó, hifi (38%), illetve a tv, monitor (37%).

Érdekesség, hogy nem csak régi, elavult technológiák, de olyan, viszonylag újabb kütyük is szerepelnek a fiókban heverő eszközök listájában, mint a bluetooth-hangszórók (17%) vagy az okos- vagy fitneszórák (15%). A megkérdezetteknek csupán 6%-a jelezte, hogy a felsoroltak közül egyik sem található meg az otthonában.

A legtöbben (61%) akkor vesznek új telefont, ha az előző használhatatlan lett, vagy elveszett, de sokaknál az is döntő tényező, ha az egyébként működőképes készülék nagyon elhasználttá vált (45%), vagy nem rendelkezik valamilyen azóta szükségessé vált funkcióval (42%).

A kitöltők 60%-ának több mint 5 telefonja volt valaha, ötödének pedig legalább 10 készüléke, és a válaszok alapján ezek egy részét egyszerűen elteszik, amikor újra cserélik. Az otthon tárolók (63%) közel felének (46%) 3 vagy annál is több használaton kívüli mobil van az otthonában, a megőrzött készülékek életkora pedig az esetek közel felében (46%) legalább 10 éves, de a válaszadók ötödének (22%) 15 évnél régebbi mobilja is van.

Ezért őrizgetjük a régi mobiljainkat

Bevallom magam is a gyűjtögetők sorába tartozom, nálam az érzelmi kötődés dominál, a kedvenc korábbi készülékeimnek még sok-sok év távlatából is szívesen szorítok helyet a kütyü-fiókban. Köztük olyan gyöngyszemek is találhatók, mint az egykor igen népszerű Nokia 350, vagy a Motorola több modellje is, a készülékpiacról azóta teljesen kivonult Siemens és LG telefonjai, de még őrzöm a Samsung D 500-at is, amit a maga idejében a hagyományos mobilok Mercedesének tartottak, és még sorolhatnám.

A kutatásban megkérdezettek elsődleges okként(56%), tartaléknak teszik félre az eszközöket, de az is gyakori, hogy nem tudják, mit érdemes kezdeni velük (28%), vagy nincs kedvük foglalkozni a kérdéssel (27%). Gyakran megjelölt ok az is, hogy a készülékeken lévő adataikat féltik a felhasználók az illetéktelenektől (24%), és meglepően sokan (23%) érzelmileg kötődnek a régi mobiljukhoz.

Vannak azonban számosan olyanok is, akik a használaton kívüli telefonjaikat elajándékozzák (38%) vagy eladják (23%). Mindössze 14% dönt úgy, hogy visszaviszi a telefont egy elektronikai üzletbe vagy a szolgáltatóhoz, amelyek aztán gondoskodnak az újrahasznosításukról.

Szerencsére viszonylag alacsony, mindössze 10% azok aránya, akik ezeket egyszerűen kidobják, és szerencsére a felhasználók négyötöde tudja, hogy nem szabad kidobni a használt mobilokat a kommunális szemétgyűjtőbe, sőt a válaszadók kétharmada szerint a szokásos éves lomtalanításkor sem ajánlott ezt tenni.

A készülékekben ugyanis olyan veszélyes anyagok találhatók, amik a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve már ártalmasak lehetnek.

Az öregedő akkumulátor szivároghat, amivel veszélyes anyagok kerülhetnek a környezetbe, jó hír, hogy ezzel a kutatásban megkérdezettek 55%-a tisztában is van. Emellett a telefonokban értékes nemes- és ritkafémek – köztük arany, ezüst, réz, vas – is találhatóak, amelyek az újrahasznosítás során visszanyerhetők, így nem kell azokat újra kitermelni.

Begyűjtési kampány és emelt támogatású csereprogram

A kutatást a Yettel a most induló nagyszabású kampánya apropóján rendelte meg, amelyben arra bíztatja a magyarországi felhasználókat, hogy a nem használt telefonjaikat vigyék be a társaság üzleteibe, a szolgáltató pedig erre szakosodott partnerei segítségével gondoskodik ezek újrahasznosításáról. (Az operátor nemcsak a meglévő előfizetőinek a készülékeit veszi vissza a, hanem bárkiét.)

Emellett július 18-tól a hírközlési hatóság meghosszabbított készülékcsere-programjának keretében most már 40 ezer forintra növelt támogatással lehet vásárolni új készülékeket, a 2G-s vagy 3G-s mobilokért cserébe. Az olvasói visszajelzések alapján indokolt is lehet a megnövelt összeg, mert a program indulása óta számottevően emelkedtek az új készülékek árai is.

Nagybevásárláskor már felújított telefont is vehetünk

Arra, hogy a régi és még felújítható telefonok vissza is kerülnek a körforgásba, most induló kampányával az Auchan kiskereskedelmi láncnál láthatunk friss példát.

A társaság most kiadott közleménye szerint a ruházat mellett használt telefonokkal is bővül az Új Élet by Auchan termékcsalád. A teljeskörűen felújított mobilok egyéves garanciával kerülnek ismét forgalomba, az eredetinél jóval kedvezőbb áron, meghibásodás esetén pedig visszaadják a készülék vételárát.

A használt készülékeket a webes értékesítés mellett négy Auchan áruházban (Budaörs, Dunakeszi, Maglód és Debrecen) kezdték el forgalmazni. Az alábbi típusú iPhone és Samsung készülékek közül válogathatnak majd a vásárlók: iPhone 7 32GB; iPhone 8 64GB; iPhone 8 Plus 64GB, iPhone XR 64GB; iPhone 11 64GB; Samsung Galaxy S10 128GB. A használt telefonok ára 77 999 forinttól 199 999 forintig terjed.

The post Nehezen válok meg a régi mobiljaimtól – neked mennyi van a kütyü-fiókban? appeared first on digitrendi.hu.

Az amerikai Gartner piackutató legfrissebb előrejelzése szerint a PC-szállítások 2022-ben 9,5 százalékkal zsugorodnak világszerte. Az infokommunikációs eszközök közül idén várhatóan a személyi számítógépek piacán várható a legmeredekebb visszaesés.

„A geopolitikai zűrzavar, a magas infláció, az árfolyam-ingadozások és az ellátási lánc zavarai világszerte csökkentették az eszközök iránti üzleti és fogyasztói keresletet, és ezek a folyamatok 2022-ben várhatóan a PC-piacot fogják a legsúlyosabban érinteni” – emelik ki az elemzők.

A lakossági piacon a kereslet üteme 13,1%-kal csökken 2022-ben, közel kétszer akkora mértékben, mint az üzleti számítógépek iránti kereslet, amely a várakozások szerint éves szinten 7,2%-kal esik vissza.

Pedig az év eleje még igen biztatóan indult, amikor a Canalys elemzői 2021-re évtizedes rekordról számolhattak be. A záró negyedév szállításai meghaladták a 90 milliót, az év egésze pedig a 340 milliót. Ennél jobban legutoljára 2012-ben teljesített a hardverágazat ezen szegmense. Az idei évre pedig még jobb teljesítményt ígértek, ami úgy tűnik a felsorolt és többségében előre nem látott okok miatt mégsem teljesülhet.

A legnagyobb visszaesést éppen Európa szenvedi el

Regionális szempontból az Európát is magában foglaló EMEA PC-piac az előrejelzések szerint 2022-ben 14%-os csökkenéssel számolhat, ami a fogyasztói PC-k iránti kereslet visszaesése miatt következik be. Az ukrajnai orosz invázió, az áremelkedések és a kínai bezárások miatt a termékek korlátozott elérhetősége jelentősen befolyásolja a fogyasztói keresletet a régióban.

Összességében az összes eszköz (számítógépek, táblagépek és mobiltelefonok) globális szállítása 2022-ben 7,6%-kal csökken, Ezen belül Kína és Kelet-Európa kétszámjegyű csökkenést mutat majd.

A mobilpiacot a kínai kereslet zuhanása húzza le

Míg a globális mobiltelefon-szállítások összességében várhatóan 7,1%-kal csökkennek 2022-ben, addig az okostelefon-szállítások mérséklődése 5,8%-os lehet a Gartner elemzői szerint.

Egy tavaly nyári jelentés szerint a mobiltelefont-használók száma akkor már megközelítette az 5,3 milliárdot, ami a Föld népességének a 67% -át jelenti. A mobilpenetrációban Európa jár az élen. Mindeközben újabb 10 százalékot nőtt akkor az új okostelefonok piaca is.

Idén a világpiacot leginkább a kínai okostelefon kereslet zuhanása sújtja majd, ami 2022-ben meghaladhatja a 18 százalékot is, miközben az elmúlt két évben Kína vezette az 5G-s modellek értékesítését.

A távol-keleti ország okostelefon-piacának összeomlása azonban 2022-ben 2%-os visszaesést jelent majd az 5G-s telefonok szállításában a 2021-es 65%-os növekedés után.

Az év elején a Kína az 5G-s piacon még kétszámjegyű növekedést várt. A pandémiával kapcsolatos kínai zéró tolerancia hatása és az ebből eredő korlátozások drámai módon megfordították ezt a tendenciát. A fogyasztók nagy része felhagyott a nem alapvető termékek, köztük az 5G okostelefonok vásárlásával – emeli ki az elemzés.

Idén a Gartner arra számít, hogy világszerte összesen 710 millió darab 5G-s telefon kerül a világpiacra. Bár ez 29%-os növekedést jelent 2021-hez képest, elmarad az év elején várt 47 százalékos növekedéstől, ami közel 100 millió darabbal csökkenti a szállítható mennyiséget.

Az 5G telefonok iránti kereslet 2023-ban várhatóan ismét gyorsabb ütemben növekszik. „Az 5G-re való áttérés felgyorsul, mivel a felhasználók a készülékek életciklusa végén a régebbi 4G okostelefonokat már 5G-kompatibilis modellekre cserélik, az elemzők szerint.

Megnövelt hazai készülékcsere támogatás, jövő tavaszig kiterjesztve

Nálunk még akár látványosabb növekedés is bekövetkezhet a mobiltelefon-piacon a 3G-hálózatok kivezetése kapcsán elindított állami támogatási program révén. A napokban jelentette be a hírközlési hatóság(NMHH), hogy a jövő év első negyedének végéig hosszabbítja meg mobiltelefon készülékcsere támogatási programját igazodva a hazai mobilszolgáltatók 3G-hálózatainak lekapcsolási tervéhez.

Azok után, hogy májustól a kezdeményezés már a 2G-s készülékekre is kiterjed, a támogatás összege 40 ezer forintra emelkedik, illetve megszűnik a választható telefonokra vonatkozó 120 ezer forintos felső értékhatár is.

A program pedig az eredeti, 2022. július 17-ei végdátum helyett 2023. március 31-ig tart majd. Többek számára lesz elérhető a kezdeményezés azáltal is, hogy a jogosultsághoz szükséges elvárt aktivitási időszakot is meghosszabbítja a hatóság 2022. április 30-ig. Ezek a feltételek a július 18-ától benyújtott pályázatokra vonatkoznak majd.

„Azt látjuk, hogy a szolgáltatók saját döntéseik alapján, eltérő ütemben végzik 3G-hálózataik kivezetését. Az NMHH feladata, hogy az érintett fogyasztókat ne érje hátrányosan a technológiai változás” – mondta Vári Péter, az NMHH főigazgató-helyettese. A szakember szerint a módosítások révén sokkal több felhasználó tud majd élni a mobiltelefon készülékcsere támogatási program lehetőségével.

A folyamatot legkorábban elindító Magyar Telekom június 30-ig teljesen leállította 3G hálózatát, a Vodafone és a Yettel pedig 2022 májusától kezdte meg a lekapcsolási folyamatot. A technológiai fejlesztés a legfeljebb 3G-képes mobiltelefont használókat érinti: ahhoz, hogy ők továbbra is élvezhessék a mobilinternet nyújtotta előnyöket, például használhassák a csevegőalkalmazásokat, a levelezőapplikációkat, a navigációt, fejlett, 4G- és 5G-képes mobiltelefonra kell váltaniuk.

Azoknak, akik hanghívásra, sms-küldésre használják a készüléküket, nincs tennivalójuk, ezek a funkciók továbbra is működnek majd a 2G-hálózatokon – emeli ki a hatóság közleménye. (További részletek a programról netrefel.hu oldalon találhatók. )

The post Hullámvasúti lejtőn a PC-k és a mobiltelefonok, nálunk a csereprogram hozhat élénkülést appeared first on digitrendi.hu.

Július elsejétől már nem érhető el a 3G technológia a Magyar Telekom hálózatában, de az ezt használó ügyfelek sem maradnak szolgáltatás nélkül, a közel országos lefedettségű 4G hálózat továbbra is rendelkezésre áll mind a hang-, mind az adatforgalom céljára. A korszerűtlenebb-készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát pedig a megmaradó 2G hálózat veszi át – hangzott el, az ebből az alkalomból tartott sajtótájékoztatón, ahol a megjelent újságírók „virtuális szemtanúi” lehettek a technológiát vezérlő rendszer lekapcsolásának is.

Több időbe tellett a le-, mint a bekapcsolás

A hazai távközlési szolgáltatók, így a Magyar Telekom is már három éve készült az évek során egyre helyettesíthetőbbé vált technológia kivezetésére. Ennek kapcsán Lubor Zatko, a Magyar Telekom műszaki vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a 3G lekapcsolása hosszabb előkészületet és időt vett igénybe, mint annak idején a bevezetése.

A szolgáltató a hálózat kihasználatlansága miatt döntött a mielőbbi lekapcsolás mellett, hiszen, mint elhangzott az ügyfélkörét tekintve a teljes hangforgalom 2,3%-a, az adatforgalomnak pedig mindössze 0,84%-a zajlott már csak ezen hálózaton. A legfőbb felhasználói kör a gépek közötti kommunikáció volt, azon belül is kritikus pontot jelenthetett az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek hálózatváltása.

Ez sem okoz végül fennakadást, mert ezeket az eszközöket át lehet állítani a megmaradó 2,5 G hálózatra, ismertebb nevén az edge technológiára – válaszolta kérdésünkre Kollár Péter, a hírközlési hatóság(NMHH) Frekvencia- és Azonosítógazdálkodási Főosztályának vezetője.

A lekapcsolás előtt a Telekom több körben is megkereste azokat az ügyfeleit, akiket a változás leginkább érinthetett. Külön weboldalt is elindított, ahol a régebbi, több éves készülékkel rendelkező előfizetők ellenőrizhetik, hogy SIM-kártyájuk és készülékük 4G-képes-e.

Aki pedig 4G- vagy 5G-képes készülékre cserélné 3G-s telefonját, annak érdemes kihasználnia az NMHH (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság) Netre fel! mobilkészülékcsere-támogatási programjában igényelhető bruttó 20 ezer forintos támogatást, amely a Telekom üzleteiben is kérhető. Elhangzott, hogy jelenleg a legolcsóbb 4G-s telefon a Telekomnál 28 ezer forintba kerül.( A programról részletesen itt írtunk.)

Folytatódik a megmaradó hálózatok korszerűsítése, már a 700 MHz-et is tesztelik 5G-re

A vállalat döntésében nem elhanyagolható a költségtakarékossági és egyben környezetvédelmi szempont sem. Az alig használt 3G lekapcsolása önmagában is energiamegtakarítást jelent, de a korszerűbb technológiák hatékonysága jobb nála. Az 1 byte eljuttatására fordított energia a 4G esetén nagyjából az ötöde a 3G-nél szükséges energiának.

A kivezetés a korlátos frekvenciakészlet szempontjából is hatékonyabb kihasználást jelent, mivel a 3G lekapcsolása következtében felszabaduló sávokat a korszerűbb 4G/5G szolgáltatásra lehet használni.

Az eseményen szó esett a társaság 2020-ban elindított hálózatkorszerűsítési programjáról is, aminek részben minőségjavítási, részben kapacitásnövelési céljai is vannak.( A társaság egyébként 2017 óta több mint 300 milliárd forintot költött mobil- és vezetékes hálózatainak infrastruktúrafejlesztésére.)

Tekintettel az adatfelhasználás dinamikus növekedésére, ami 2022. első negyedévében elérte a havi 8,7 GB-ot, és ami egy év alatt 30 százalékos növekedést jelent.

A hálózatmodernizáció és az annak során használt 5G-képes eszközök fontos előfeltételei az 5G hálózat földrajzi kiterjesztésének középtávon. A Telekom 5G szolgáltatása jelenleg Budapest és Budaörs mellett 28 Balaton parti településen, valamint hat megyeszékhelyen – Zalaegerszeg, Debrecen, Szeged, Kecskemét, Szombathely, Győr – érhető el. Az 5G hálózat lakosságra vetített, kültéri lefedettsége a fővárosban 33%, országosan pedig 10,6%.

A cégnél már a 700 MHz-es frekvenciát is tesztelik az 5G technológiára. A modernizáció részeként korszerűsítik a mobilkommunikációs bázisállomásokat, ami nemcsak az aktív és passzív rádiótechnikai eszközöket érinti, hanem az azok elhelyezéséhez és működéséhez szüksége teljes infrastruktúrát is magába foglalja. A korszerűsítés programnak jelenleg a 43 százaléka teljesült már, év végére érik el a 60 százalékot, amivel már 30 százalékos lehet az energiamegtakarítás – emelte ki a műszaki vezérhelyettes.

A 3G-hálózatok kivezetése a többi hazai szolgáltatónál is napirenden van, erről legutóbb itt írtunk.

The post Elsőként vezette ki a 3G-technológiát a Telekom, a pénztárgépek is átkapcsolnak appeared first on digitrendi.hu.

Már jó ideje napirenden van a 3G hálózatok lekapcsolása, ami többféle indokkal is magyarázható, és már jó pár országban végbe is ment. Indok lehet a technológia elavultsága, a sokféle hálózati technológia együttélésének a költséges volta, de szempont lehet a tény, hogy a frekvenciák korlátos erőforrások.

A Telekom nyár közepére időzíti a teljes lekapcsolást

A tervek szerint halad a Magyar Telekom a 3G hálózatának fokozatos lekapcsolásával, amely július 1-től már sehol nem lesz elérhető. A legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkező ügyfelek hangforgalmát a meglévő 2G hálózat tudja átvenni – áll a Telekom friss közleményében.

A legnagyobb hazai távközlési szolgáltató még tavaly ősszel hozta nyilvánosságra ezzel kapcsolatos terveit. A lekapcsolásra felkészülve a Telekom a 3G-vel lefedett szolgáltatási terület nagyságát 2020.óta több apró lépcsőben csökkentette, azon a nyáron 10%-kal, 2021.márciusában 1,3%-kal, majd tavaly októbertől további 1,3%-kal. Azóta a hálózat további részein állt már le a 3G-szolgáltatás.

A helyszíneket a szolgáltató úgy választotta ki, hogy mindenhol rendelkezésre álljon a 4G(/5G) szolgáltatása, a még csak 3G-képes készülékkel rendelkező érintett ügyfelek hangforgalmát pedig a rendelkezésre álló 2G hálózat vette, illetve veszi át. Az utolsó elérhető 3G kapcsolódási pontot június 30-án szünteti meg a szolgáltató.

A Telekom ügyfélkörében a legfeljebb 3G-képes készülékkel rendelkezők hangforgalma a teljes hangforgalomnak ma már csupán a 2,3%-a, az adatforgalomban pedig még kisebb az aránya, mindössze 0,84%. Ennek jelentős része már olyan m2m forgalom, melynek kis átviteli igényét a 2G szintén kezelni fogja.

A Yettel júliustól gyorsítja fel a folyamatot

A Yetteltől származó információink szerint teszt szinten már náluk is elindult bizonyos körzetek lekapcsolása, de nagyobb ütemre júliustól terveznek váltani, a 3G technológia teljes körű kivezetése pedig várhatóan jövőre zárul le a szolgáltatónál.

A Vodafone is értesítette már az ügyfeleit, arról, hogy májustól elkezdi csökkenteni a 3G technológiával is ellátott körzeteit. A végleges időpontról egyelőre nem kommunikáltak még. Mindhárom szolgáltató többféle módon is igyekszik megkeresni érintett ügyfeleit, hogy mi a teendőjük. (A Diginek is van mobilszolgáltatása, de az a rendelkezésére álló frekvenciák alapján már 4G technológiájú, így ezt az operátort nem érinti a 3G-lekapcsolás.)

Eddig vehető igénybe a készülékcsere támogatás

Mindegyik operátor létesített egy kimondottan erre vonatkozó weboldalt, ahol információkkal látja el az ügyfeleket a szóban forgó kérdésben. A Telekom tájékoztatása szerint a honlap segítségével a felhasználók ellenőrizhetik, hogy 4G- illetve 5G-képes-e a készülékük és a SIM kártyájuk, és hogy milyen hálózatra kapcsolódik. Ezt követően útmutatást kapnak a készülékbeállítások esetlegesen szükséges módosításához. A régi SIM kártyákat a Telekom üzletekben vagy online igénylés esetén futáros kiszállítással díjmentesen cserélik újra.

A szolgáltatók mindegyike csatlakozott a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) mobilkészülék-csere támogatási programjához is, amiben bruttó 20 ezer forintos állami támogatás idényelhető a régi, 3G-képes mobilkészülék 4G- vagy 5G-képes készülékre való cseréjénél. Május 9-től már a 2G-képes mobiltelefonok is lecserélhetők a program keretében, amely a keret kimerüléséig vagy július 17-ig tart.

A 3G hálózat lekapcsolását követően a közel országos lefedettségű, a korábbi technológiáknál jobb ügyfélélményt nyújtó 4G hálózat áll az ügyfelek rendelkezésére mind a hang-, mind az adatforgalom céljára.

The post Lassan finisébe ér a hazai 3G hálózatok lekapcsolása appeared first on digitrendi.hu.