A világon keletkezett és feldolgozott adatmennyiség 2030-ra elérheti a 175 zettabyte-ot. A feldolgozásukhoz kezelésükhöz szükséges villamos energia mennyisége az évtized végére várhatóan megnégyszereződik.

Előtérben a megújulók

A növekvő energiakereslet fedezéséhez egyre nagyobb mennyiségű megújuló energiára lesz szükség. A probléma lehetséges megoldásait Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője vázolja fel.

Az adatközpontok már ma is a globális villamosenergia-felhasználás három százalékáért felelősek, amit az energiaköltségek ugrásszerű növekedése is tetéz. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 90 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet és kell biztosítani.

Jó hír, hogy az adatközpontok tulajdonosai felismerték, mennyire fontos reagálniuk ezekre a kihívásokra. A S&P Global Market Intelligence az Eaton megbízásából nemrég végzett egy felmérést.

A válaszadók fele nyilatkozta azt, hogy elsődleges fontosságú a számára a megújuló energiaforrások növelésének szükségessége, 47 százalékuk az energiatárolás fejlesztését is kiemelt feladatnak tartja, egyharmaduk szerint pedig fontos, hogy az energiagazdálkodásukat költségközpontból bevételi központtá alakítsák át.

A megkérdezettek 40 százaléka ugyanakkor úgy véli, hogy az energiafogyasztás optimalizálása kihívást jelent, és hasonló arányban nyilatkozták ugyanezt a fenntarthatósági célok teljesítésével kapcsolatban is.

Miközben az adatközpontok már most is számos olyan szolgáltatással rendelkeznek a meglévő, korlátlan áramellátást biztosító rendszereik (UPS) infrastruktúrájának köszönhetően, amelyek ezt a fajta átalakulást könnyebben lehetővé teszik.

Amire már van kézenfekvő megoldás

A frekvenciaszabályozással például automatikusan szabályozhatóak az aktív teljesítménytartalékok a hálózati frekvencia ingadozásai alapján, míg a diszponálható teljesítmény olyan villamosenergia-forrásokat foglal magában, amelyek a hálózatüzemeltetők kérésére igény szerint programozhatók.

Egy másik alternatívaként a gyors frekvenciaválasz-képességekkel (FFR) rendelkező szünetmentes tápegységek (UPS) lehetővé teszik, hogy az adatközpont tartalék energiaellátó rendszere szükség esetén kiegészítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak anélkül, hogy az adatközpont integritása vagy teljesítménye csökkenne.

„A meglévő eszközök ilyen módon történő kihasználása nemcsak javítja az adatközpontok környezetvédelmi referenciáit, hanem a beruházási költségeket is csökkenti, mivel elkerülhetővé teszi a beruházást a rugalmas tárolórendszerekbe” – hangsúlyozza Szontág Balázs.

Ráadásul a lehetőségek kiaknázásához szükséges technológiák bevezetése már javában zajlik. A Microsoft dublini adatközpontjában például az UPS-hez csatlakoztatott lítiumion-akkumulátorsorok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy áramkimaradás esetén megfelelő tartalék energiát biztosítsanak.

Ezeket az akkumulátorokat azonban felkészítették a hálózathoz való csatlakoztatásra, hogy segítségükkel a hálózatüzemeltetők akkor is zavartalanul biztosítani tudják a hálózati ellátást, ha a kereslet meghaladja a megújuló energiaforrások, például a szél, a nap és a tenger által generált energia mennyiségét.

„A Microsoft ezt, a hálózatnak nyújtott szolgáltatást az adatközpont rejtett értékeinek kiaknázásaként írja le. A lényeg pedig pont ebben rejlik. Azzal ugyanis, hogy az adatközpontok hozzájárulnak a hálózat működéséhez, jelentősen értékesebbé válnak a tulajdonosok, az ügyfelek, a hálózatüzemeltetők és a környezet egésze számára is” – tette hozzá a szakértő.

Hat érv, amiért a cégeknek jobb adatközponti meghajtót használni

A Google legutóbbi környezetvédelmi jelentése jól mutatja, hogy a globális klímaváltozás hatására az adatközpontok hűtése is egyre jelentősebb erőforrásokat emészt fel, ami súlyos vízfelhasználási problémákhoz vezet.

Ezt ugyancsak a Microsoft például víz alatti létesítményekkel igyekszik orvosolni, de ezt nem minden cég teheti meg. A szerverek energiahatékonyabb működéséhez az adattárolók is jelentősen hozzájárulhatnak, ha a vállalatok a rendszerüknek megfelelő megoldásokat választanak.

A cégek azonban sok esetben még mindig az átlagfelhasználóknak szánt kliensmeghajtók vagy a merevlemezek mellett döntenek, amelyek a Kingston Technology szakemberei szerint nem felelnek meg az ideális IT-infrastruktúra követelményeinek. A memória- és tárológyártó hat érvet is felsorakoztat amellett, hogy a cégek miért járnak jobban az adatközponti SSD-kkel.

1. Nagyobb energiahatékonyság

Az adatközponti SSD-ket kifejezetten adatközpontokhoz és vállalati szintű alkalmazásokhoz tervezték, míg a kliens SSD-ket átlagfelhasználásra. Ezért az adatközponti SSD-k hatékonyabbak adatközponti és szerverkörnyezetben, mivel célszerűbben használják fel az erőforrásokat, mint a kliensmeghajtók.

Ez különösen előnyös a több nagy adatközponttal is rendelkező szervezetek számára, hiszen az SSD-k által csökkenthető a szerverparkok karbantartása és energiaigénye, és így ezek költségei is.

2. Hosszabb élettartam

Speciális kialakításuknak köszönhetően az adatközponti meghajtók élettartama ezekben a környezetekben tovább is tart, mint a személyi számítógépekben használt kliens SSD-k.

Az adatközponti meghajtók több írási/olvasási műveletet tudnak kezelni élettartamuk során, ami azt jelenti, hogy jobban megfelelnek a nagy terheléssel járó és folyamatos adathozzáférést igénylő adatközponti működés követelményeinek, mint a kliens SSD-k.

3. Nagyobb megbízhatóság

Az adatközponti meghajtók alkatrészei robusztusabbak és hosszabb élettartamúak a kliens SSD-kénél. 7×24 órás működésre tervezték őket, és olyan, adatvesztést megelőző kiegészítő funkciókkal rendelkeznek, mint az áramkimaradás elleni védelem és az adatútvonal védelme.

4. Fokozott teljesítmény

Az adatközponti SSD-ket az adatközponti környezetekben megkövetelt nagy teljesítményre optimalizálták. Egységes teljesítményt és alacsony késleltetést nyújtanak, és jól bírják az intenzív írási/olvasási terhelést. Ez azt jelenti, hogy több I/O-műveletet tudnak kezelni másodpercenként, így megfelelőbbek a nagy sebességű adathozzáférést igénylő alkalmazásokhoz.

5. Fejlett funkciók

Az adatközponti tárolók fejlett funkciói között szerepel a végpontok közötti adatvédelem, amely az adatátviteli folyamat minden szakaszában védi az adatokat. Kulcsfontosságú funkció még a kényes adatokat védő hardveres titkosítás és a biztonságos törlés is.

6. Hatékonyabb tesztelés és kompatibilitás

Az adatközponti SSD-ket harmadik féltől és OEM-gyártóktól származó RAID-vezérlőkkel ellátott szerverplatformokon tesztelik a garantált hardver-kompatibilitás érdekében. Többszintű SSD-tesztelési folyamatuk garantálja, hogy minden adatközponti SSD ugyanolyan minőségi színvonalon működjön.

The post Küszöbön az adatrobbanás, sürgető az adatközpontok fogyasztását optimalizálni appeared first on digitrendi.hu.

A Yettel friss országos kutatása alapján a magyarok 40%-a elajándékozza, vagy eladományozza régi mobilját, 23%-uk pedig eladja. A régi telefonon maradt adatokkal való visszaélés miatt a válaszadók közel kétharmada tart.

Mégis előfordult már a 16 százalékukkal, hogy továbbadás előtt sem törölték le a személyes adataikat, 14% pedig bevallottan önmagától nem is tenne semmit a mobilján lévő tartalmakkal, hanem többnyire másoktól kérne segítséget.

Pedig a készülékeken tárolt rengeteg személyes és szenzitív adattal, rossz kezekbe kerülve, vissza is lehet élni. A gyakori csalástípusok közé tartozik például a profillopás, amikor pénzt vagy információt szereznek a nevünk és adataink felhasználásával.

Hasznos adattörlési tanácsok

Először készítsünk biztonsági mentést a telefon teljes tartalmáról, hogy ahhoz később is hozzáférjünk. Sok telefon eleve a felhőbe ment bizonyos adatokat – iPhone esetében az iCloudba, Androidnál pedig a Google-fiókba, vagy a készülék gyártói profiljába.

Érdemes a rendszeres automatikus mentést eleve beállítani, de a telefonból való “kiköltözés” előtt készítsünk manuálisan még egy biztonsági mentést. Léteznek olyan alkalmazások is, amik kifejezetten a mobil operációs rendszerek közötti váltás esetén segítik az adatok átmentését.

Ne feledkezzünk meg a készülékben esetleg lévő SD kártyáról sem, vegyük ki belőle, ugyanis ezen is tárolhatunk személyes adatokat.

Ezt követően indítsuk el a gyári alaphelyzet visszaállítását, ami azt jelenti, hogy a telefonról törlődik minden adatunk és egyéni beállításunk, és visszakerül a vásárláskori állapotába.

Érdemesebb ezt az opciót választani, mint manuálisan letörölgetni az adatokat, mert így biztosan nem marad a készüléken érzékeny információ. A tárolt képek, videók mellett ilyenek például a böngészési előzmények, a jelszavak, a banki adatok, az üzenetek és a céges levelezés is.

A gyári alaphelyzet visszaállításának menete telefontípustól is függ. Az Apple készülékek esetén a ’Beállítások > Általános’ menüben ’az Iphone átvitele vagy alaphelyzete’ opciónál találjuk.

Androidos készülékeknél a gyártótól is függ, de leggyakrabban a ’Beállítások > Általános kezelés > Visszaállítás’ útvonalon érhető el a ’Gyári adatok visszaállítása’.

Akkor sincs itt a világvége, ha maradnak még rajta adataink

Ha családtagtól vagy ismerőstől kapunk használt telefont, előfordulhat, hogy megtaláljuk rajta az előző tulajdonos adatait. Ilyenkor egyeztessünk vele, hogy szüksége van-e az adatok lementésére, majd állítsuk be a gyári adatok visszaállítását.

Előfordulhat, hogy ezt nem tudjuk megtenni, mert a korábbi felhasználó jelszóval védte a készüléket, ezért is fontos, hogy a törlés még az átadás előtt megtörténjen.

Akkor sincs minden veszve, ha a mi adataink maradnak rajta egy már átadott készüléken. Ha az eszközön még be vagyunk jelentkezve az online fiókunkba – iOS esetén az iCloudba, Androidnál pedig a Google-fiókba – akkor a szolgáltatások webes felületén távolról zárolhatjuk vagy törölhetjük a fiókot a telefonról. Ez az opció akkor is segíthet, ha elhagyjuk vagy ellopják a mobilunkat.

Segítség a szakhatóságtól a végleges törléshez

Az előbb felsoroltakon túl elérhető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adattörlési szolgáltatása is, amellyel az eszközön tárolt adatok visszaállíthatatlanul törlődnek az okostelefonról. Új készülék vásárlásakor ehhez jár egy úgynevezett adattörlő kód, amivel a törlési folyamat a veglegestorles.hu oldalon indítható el.

The post Ha lecseréljük a mobilunkat, így töröljük a régin lévő adatokat appeared first on digitrendi.hu.

A mai bejelentés szerint a 4iG csoport távközlési portfolióját tulajdonló Antenna Hungária Zrt. megállapodott a DIGI mobil infrastruktúráját birtokló MIS Omega Mobilhálózat Kft. eladásáról.

A 68 milliárd forintos tranzakció révén a 2500 toronnyal, aktív és passzív rádióhálózati eszközökkel, valamint az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó joggal és rádióengedéllyel rendelkező cég a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt-hez került.

Az akvizíció érintheti a közműszolgáltató cégek hálózatát is

Utóbbi szolgáltató, amely a készenléti szervek lehallgatás-biztos EDR(Tetra) hálózatát üzemelteti, a közlemény szerint a tranzakcióval modern mobiltávközlési infrastruktúrához jut. Ezzel a rendvédelmi szervek, a honvédség és a katasztrófavédelem szélessávú adatátviteli szolgáltatását biztosíthatja.

A tranzakció ellenértéke a vételár mellett tartalmazza a Pro-M Zrt. által igényelt egy éves üzemeltetési, valamint a toronyinfrastruktúrához tartozó új alaphálózat kiépítésének költségeit is. A vevő a tranzakció részeként a vételárat 2024. július 31-ig fizeti meg.

A bővüléssel a Pro-M Zrt. gáz-, áram- és vízszolgáltató vállalatoknak nyújtott zártláncú, elkülönített hálózati szolgáltatásai is kiszélesedhetnek. Az akvizícióval javul a már meglévő infrastruktúra lefedettsége és rendelkezésre állása és a Pro-M fejlesztése alatt álló rendszer kiépítése is évekkel lerövidülhet.

The post Az állam veszi meg a DIGI felesleges mobilhálózati elemeit appeared first on digitrendi.hu.

A digitális infrastruktúra, a szakképzett munkavállalók és az innovatív környezet egyaránt kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában az EU-ban, ahol azonban még mindig komoly eltérések mutatkoznak az egyes tagországok között – állapítja meg az Európai Beruházási Bank(EIB) friss jelentése.

A világjárvány „pozitív” hozadékaként az EU-ban működő vállalkozások nagyot léptek előre a digitalizációban. Az említett felmérés szerint 2022-ben az uniós cégek több mint fele (53%) javította digitális jelenlétét, egyik legjellemzőbb példaként elkezdett online szolgáltatásokat nyújtani.

A mikrovállalkozások még nem érzik a digitalizáció égető szükségét

Az Európai Unió közben mérsékelte az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását is a fejlett digitális technológiák bevezetésében. Ennek bizonyítékaként tavaly már az uniós cégek 69%-a használt fejlett digitális technológiát, köztük a legújabb robotikai eszközöket, nagy adathalmazok elemzését végezte és igénybe vette a mesterséges intelligenciát is.

Ez az arány az amerikai cégeknél még valamelyest magasabb, eléri 71%-ot, de egyértelmű, hogy az utóbbi négy évben folyamatosan csökkent a lemaradás.

Miközben az uniós cégek is jelentős előrelépéseket mutattak a pandémiára reagálva, az egyesült államokbeli cégek összességében mégis többet haladtak előre a digitalizációban. Ez, az elemzés szerint elsősorban annak a számlájára írható, hogy az unióban működő mikro- és kisvállalkozások digitális célú beruházásai alacsonyabb szintűek. Az uniós mikrovállalkozásoknak kevesebb, mint az egyharmada tartotta elsődleges fontosságúnak a digitalizációt, szemben a nagyvállalkozások 62%-ával.

Jó infrastruktúra nélkül döcög a digitalizáció

A digitális infrastruktúra, vagyis nemcsak a nagy sebességű internet-hozzáférés, hanem a szakképzett munkaerő és az innovatív környezetek megléte is kulcsszerepet játszik a digitalizáció előmozdításában. A jobb digitális infrastruktúrával rendelkező régiókban jobban megtérülnek a digitális beruházások, és nagyobb mértékben vannak jelen digitális vállalkozások. Erre mutatott rá a felmérés kapcsán Ricardo Mourinho, az Európai Beruházási Bank (EBB) alelnöke.

Az elért haladás ellenére ugyanakkor továbbra is jelentősek az eltérések az uniós régiók között, már ami a digitális infrastruktúrát jelenti. A cégek egy része is jelentős beruházási akadálynak tekinti a digitális infrastruktúrához való korlátozott hozzáférést.

Ezért fontos, hogy a régiók fejlesszék a képzési rendszereiket, hogy naprakésszé tegyék a munkavállalók készségeit, valamint online tanulási lehetőségeket nyújtsanak a digitális szakadék áthidalása érdekében – állapítja meg a jelentés.

Meghatározó szerepet visz a kereskedelem

Azt is megállapítja, hogy a kereskedelem meghatározó szerepet tölt be a digitalizációban, főleg a nemzetközi kereskedelemben részt vevő cégek alkalmaznak gyakrabban fejlett digitális technológiákat. A digitális vállalkozások ellenállóbbak és proaktívabbak a kereskedelemben mutatkozó zavarok kezelésével is.

A digitális technológiák jobban tudják kezelni a környezeti kihívásokat is, ideértve az okos városi mobilitást, a precíziós mezőgazdaságot és a fenntartható ellátási láncokat, amelyek hozzájárulnak a kibocsátások csökkentéséhez és elősegítik a zöldebb gazdaságra történő átállást.

A digitálisan fejlett cégek nagyobb hajlandóságot mutatnak arra is, hogy beruházzanak a klimaváltozással kapcsolatos lépésekbe, az ebbe a körbe tartozó cégek 57%-a költött már ilyen célokra, szemben a nem digitális cégek 43%-ával.

The post Digitalizáció: Szűkül a gap az USA és az EU között – példát mutat a kereskedelem appeared first on digitrendi.hu.

Az összbevétel éves szinten 12,5%-kal 195,9 milliárd forintra nőtt az idei első negyedévben. Ehhez a mobil adatforgalom erőteljes felfutása, a magasabb rendszerintegrációs és informatikai bevételek, illetve a vezetékes szélessávú bevételek további növekedése mellett az előfizetési díjak infláció alapú díjkorrekciójának bevezetése is hozzájárult.

A mobil bevételek az egy évvel korábbihoz képest 10,6%-kal 112,3 milliárd forintra, a vezetékes bevételek pedig 10,9%-kal, 63,1 milliárd forintra nőttek az idei első negyedévben. Utóbbi elsősorban a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokból származó bevételek gyarapodásának köszönhető, amelyet a díjemelés mellett az ügyfélbázis-bővülése is okozott.

A rendszerintegrációs és informatikai (RI/IT) bevételek 4,9 milliárd forinttal haladták meg az egy évvel korábbit, a szegmens összbevétele 20,5 milliárd forint volt, ami a Magyarországon tapasztalt kedvezőbb éves projekteloszlást tükrözi – áll a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató jelentésében.

A távközlési adó éves szinten 4,3%-kal 6,4 milliárd forintra csökkent, ami az ügyfélbázis alacsonyabb mobil- és vezetékes hang forgalmát tükrözi.

Kétszámjegyű(11,9%) mértékben 53 milliárd forintra nőttek az egyéb közvetlen költségek is, a magasabb készülék-értékesítési költségeknek, a TV-tartalomdíjaknak és a megnövekedett roaming kifizetéseknek betudhatóan.

A növekvő adóterhek rontottak az eredményességen

Az EBITDA éves szinten 6,6%-kal 58,0 milliárd forintra, az EBITDA AL pedig 8,9%-kal, 50,8 milliárd forintra csökkent az első negyedévben. A bruttó fedezet javulását ugyanis ellensúlyozták a magasabb közvetett költségek, köztük a távközlési pótadó.

Az időszak eredménye 7,6 milliárd forinttal 11,8 milliárd forintra csökkent, miután az alacsonyabb EBITDA és a növekvő pénzügyi ráfordítások meghaladták az alacsonyabb amortizációból eredő pozitív hatást.

The post Telekom: növekvő bevétel, csökkenő jövedelmezőség appeared first on digitrendi.hu.

A Siemens és a Microsoft generatív AI-val növeli az ipari termelékenységet

A Siemens a Microsofttal közösen jelentette be a Hannover Messén a legújabb együttműködését arról, hogy integrálják a Siemens Teamcenter termékéletciklus-kezelési (PLM) szoftverét a Microsoft Teams platformjával, az AzureOpenAI Service nyelvi modelljeivel, és más Azure AI-képességekkel.

Bemutatták, hogy a generatív mesterséges intelligencia hogyan javíthatja a gyári automatizálást és a műveleteket a mesterséges intelligencia által vezérelt szoftverfejlesztés, problémajelentés és a vizuális minőségellenőrzés révén.

A Microsoft Teamshez készült, várhatóan idén megjelenő új Teamcenter alkalmazással a szervizmérnökök vagy a termelésben dolgozó egyéb alkalmazottak mobileszközöket használhatnak a terméktervezési vagy minőségi problémák dokumentálására és jelentésére, mindezt a természetes beszéd használatával.

Az AzureOpenAI szolgáltatáson keresztül az alkalmazás elemezni tudja ezeket az informális beszédadatokat, automatikusan összefoglaló jelentést készít, és a Teamcenteren belül továbbítja a megfelelő tervezési, mérnöki vagy gyártási szakértőhöz. A kommunikáció elősegítése érdekében a dolgozók az általuk preferált nyelveken rögzíthetik megfigyeléseiket, amelyeket aztán a Microsoft Azure AI-vel lefordítanak a vállalat hivatalos nyelvére.

A Microsoft Teams olyan további funkciókat kínál, mint a push értesítések, amelyek leegyszerűsítik a munkafolyamatok jóváhagyását, csökkentik a tervezési módosítások kéréséhez szükséges időt és felgyorsítják az innovációs ciklusokat. Az alkalmazás lehetővé teszi azon dolgozók számára is a tervezési és gyártási folyamatok könnyebb befolyásolását, akik ma még nem férnek hozzá a PLM-eszközökhöz.

Az együttműködés a szoftverfejlesztőket és az automatizálási mérnököket abban segíti, hogy csökkentve az időt és a hibák valószínűségét,felgyorsítja a programozható logikai vezérlők (PLC) kódgenerálását, a természetes nyelvi bemeneteken keresztül. Ezáltal a karbantartó csapatok is gyorsabban azonosíthatják be a hibákat.

A gyártási hibák korai felismerése nagyon fontos, hogy elkerülhetőek legyenek a költséges és időigényes gyártási módosítások. Az ipari mesterséges intelligencia, mint például a számítógépes látás pedig lehetővé teszi a minőségirányítók számára a termékeltérések könnyebb azonosítását és a valós idejű módosítások még gyorsabb elvégzését.

Ipari profillal bővül az Xcelerator platform

A Siemens az IndustrialOperations X elindításával bővíti a tavaly júliusban elindított nyílt digitális üzleti platformját, az Xcelerator-t, amiben többek közt egyesíti az operatív technológiát (OT) az integrált információtechnológiával (IT).

„Az egész világ szereti az IT-t, de a világ az automatizáláson működik, amely operációs technológiát, vagyis OT-t használ” – mondta a bemutatón Cedrik Neike, a Siemens Digital Industries vezérigazgatója.

Az új megoldások a modularitás magas fokú szintjével kerülnek a piacra: az alacsony kódú, edge, felhőalapú számítástechnika és a dolgok internete (IoT) az iparágvezető automatizálási technológiával és digitális szolgáltatásokkal kombinálva. Ez a nyitott és interoperábilis portfólió tovább gyorsítja a mai már jól automatizált gyártási folyamatokat. Az eredmény egy adaptívabb, autonómabb gyártási forma lesz.

Piacon az első teljesen virtuális vezérlő

Az ipari profil kapcsán a Siemens bemutatta az első teljesen virtuális, programozható vezérlőt(PLC), amely rugalmasabb szoftver alapú automatizálást tesz lehetővé, és leegyszerűsíti az OT világából származó automatizálási mérnökök és az IT területen dolgozó szoftverfelhasználók közötti együttműködést, továbbfejlesztve e két környezet fúzióját.

Az új, virtuális vezérlővel a felhasználók már a digitális-távoli elérés világában is használhatják az S7-1500 hardveres vezérlő bevált funkcióit. A virtuális PLC hardverfüggetlen, vagyis nincs szükség speciális hardverre, és az Industrial Edge-n keresztül érhető el. Az egyes hozzá kapcsolódó szolgáltatások is igénybe vehetők ezen a felületen, így a költségek optimalizálhatók.

Ez a fajta adatközpontú és szoftveralapú automatizálás lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy rugalmasabban reagáljanak. Ha például a szervizes szakemberek épp nem tartózkodnak a gyárban, amikor a vezérlő leáll, diagnosztikai üzenetet küldenek nekik.

A virtuális vezérlőnek köszönhetően a PLC-projektek könnyebben méretezhetők, a nyílt adatinterfészek pedig könnyen integrálhatók más IT-kínálatba.

Új fejlesztésnek számít a SinamicsDriveSim Advanced szoftver is, a hajtások kibővített szimulációs szoftvere, amely a digitális ikerrendszeren alapuló tervezésre és üzembe helyezésre egyaránt használható. A felhasználók egy virtuális környezetben hozhatják létre a hajtás digitális ikerpárját, minden olyan paraméterrel és konfigurációval, amely megfelel egy valódi hajtásrendszernek.

Ez jelentősen növeli a hatékonyságot és a termelékenységet a hajtásrendszerek és gépek optimalizálása során. A digitális iker segítségével a hajtásrendszer logikai és funkcionális szempontjai a valódi Sinamics hajtásokkal azonosan szimulálhatók, míg az elektromos, mágneses és mechanikai szempontok részben leegyszerűsített módon modellezhetők.

A virtuális üzembe helyezési és mérnöki eszközök, például a SinamicsDriveSim Advanced használata lehetővé teszi a gépgyártók számára, hogy csökkentsék az erőforrás-felhasználást és optimalizálják az energiahatékonyságot.

Idő- és költségtakarékos megoldás a digitális adatlánc

Az üzemi alkatrészek termékadatainak digitálisan és mindenkor elérhetővé tétele – ezen alapul Digital Data Chain (DDC)ötlete. A feldolgozó üzemekben jelenleg számtalan különböző műszaki terméket, üzemi alkatrészeket és berendezéseket használnak.

Megfelelő tervezésükhöz, telepítésükhöz, üzembe helyezésükhöz, üzemeltetésükhöz, tisztításukhoz, karbantartásukhoz és szervizelésükhöz a teljes életcikluson át a gyártó specifikációiban szereplő információkra van szükség.

Ezek az információk mostantól a digitális adatláncon keresztül olvashatók ki a felhőben, és helytől függetlenül elérhetővé válnak. A digitális adatlánc azt is lehetővé teszi, hogy az alkatrészek gyártói specifikációit közvetlenül a címzett ERP-jébe továbbítsák az áru átvétele során.

The post Az ipar így hasznosíthatja a jövőben a generatív AI-t appeared first on digitrendi.hu.

A SMART 2023 – Changing reality konferencián ismertette az IVSZ a társadalom, a hazai technológiai szektor, illetve a kormányzati szereplők számára kidolgozott álláspontját a már a hétköznapjainkba begyűrűző mesterséges intelligenciával kapcsolatban.

Az informatikai vállalkozások szövetsége(IVSZ) régóta azt hirdeti, hogy a technológiai fejlődés, a digitális transzformáció olyan kitörési lehetőséget jelent Magyarország számára, amely segíthet kihúzni a gazdaságot a közepes fejlettség csapdájából. Ennek a technológiai fejlődésnek az egyik meghatározó eleme a mesterséges intelligencia.

A jövő egyik legmeghatározóbb technológiája

Az IVSZ az egyik legmeghatározóbb technológiaként azonosítja az AI-t, a szövetség szerint az ezzel kapcsolatos fejlesztések éppúgy a digitális transzformáció részét képezik, mint számos más, a hatalmas felhalmozott adatbázisok elemzésére, hasznosítására irányuló technológia.

“Olyan környezetet kellene hazánkban teremteni, hogy az AI-megoldások javítsák a felhasználók életminőségét és versenyképességét, úgy, hogy azok nem sértik a felhasználók valós érdekeit és jogait. A következő években csakis az a gazdaság tud versenyképes maradni, amelyben a munkavállalók készségszinten használják a modern technológiát, és képesek arra, hogy a mesterséges intelligenciára építve újabb innovatív megoldások születését támogassák” – kommentálta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a szövetség állásfoglalását.

Az AI-nál különösen fontos a kiegyensúlyozott szabályozás

Az IVSZ szerint is szükség van az AI alkalmazásának széleskörű – az informatikai vonatkozásokon messze túlnyúló, a jogi, etikai, szociális, üzleti, versenyszabályozási aspektusokra is kiterjedő elemzésére.

Különösen fontos a megfelelő egyensúlyt megtalálni a szabályozásnál, hogy az biztosítsa az AI alkalmazás területén a jogszerűséget, a felhasználók biztonságát, az alapjogok csorbítatlanságát, ugyanakkor lehetőség szerint támogassa a technológiai fejlődést, az innovációt és csak a szükséges mértékben korlátozza azt, de semmiképpen ne gátolja.

A szövetség javasolja továbbá olyan „szabályozási tesztkörnyezet” létrehozását, amely lehetővé teszi, hogy a mesterségesintelligencia-fejlesztéseken a szabályozás következményeit, hatásait „védett” körülmények között vizsgáljuk, megfelelően módosítva a fejlesztést a felhasználói biztonságot előtérbe helyezve, – vagy esetleg a szabályozási környezet módosítására téve javaslatot.

Kulcsfontosságú az AI betanításához szükséges adatvagyon megfelelő kezelése is, ezért az IVSZ szükségesnek tartja, hogy a közszférában keletkező – nem bizalmas vagy minősített – adatok minél szélesebb körben válhassanak elérhetővé, hogy azokra építve innovatív AI-megoldásokkal állhassanak elő a magyar vállalatok.

A monoton munkát átveszi az AI, nő az igény a nagyobb tudású munkaerőre

A mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra is. A monoton feladatok végrehajtása helyett a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés felé tolódik el a hangsúly minden munkakörben. Ez megköveteli a folyamatos tanulást, önképzést a munkavállalók részéről, hiszen csak a digitális készségekkel rendelkező munkavállalók tudják hatékonyan használni a mesterséges intelligenciát.

A kormányzatok nem hagyhatják magukra ebben a folyamatban a munkavállalókat. Szükség lesz átképzési programokra, munkaadók és munkavállalók számára nyújtott célzott támogatásokra annak érdekében, hogy a felkészítsék a jövőre a jelen munkavállalóit – emeli ki a szervezet állásfoglalása.

Mi lesz az ország három éve elfogadott AI stratégiájával?

Fontos, hogy Magyarország meg tudja ragadni az adatgazdaság és az AI alkalmazásában rejlő kitörési lehetőséget, így az IVSZ széleskörű összefogást kezdeményez, hogy a kormány által 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégia felülvizsgálata mihamarabb megtörténjen. A szövetség szerint ez az alapfeltétele az AI-vel kapcsolatos részletes akciótervek mielőbbi és hatékony végrehajtásának.

Az IVSZ javasolja, hogy a digitalizációról szóló hazai szakmai közbeszédben elsősorban az AI, az adatgazdaság és a digitális transzformáció pozitív vonatkozásaira, a technológiai fejlődésben rejlő kitörési lehetőségre helyezzük a hangsúlyt, a technológia bizonyított és biztonságos felhasználási területeinek bemutatásával és azoknak az üzleti problémáknak a megismertetésével, amelyre AI alapú fejlesztésekkel választ lehet adni. Ellenkező esetben csak konzerválni – rosszabb esetben tovább növelni – tudjuk a lemaradásunkat – hangsúlyozza az állásfoglalás.

The post Itthon szinte még el sem indult, de máris felül kell(ene) vizsgálni az AI stratégiát appeared first on digitrendi.hu.

A véget nem érő tanulás jegyében korábban megrendezett Learning Day-ből nőtte ki magát a most zárult,négynaposra bővült továbbképzési program. Kedd és péntek között, munkaidőben szétosztott, délelőtti és délutáni idősávokban, az aktív munkaidővel egyensúlyt kialakítva választhattak a programokból a törökbálinti székházban, a szegedi ügyfélszolgálati központban és az értékesítési hálózatban dolgozók.

A Learning Week mottója “Az alkalmazkodás képessége a változó világhoz” volt, és olyan témák kerültek napirendre, amik valamilyen módon ezt a készséget, képességet segítik elő. Így jött a képbe a mesterséges intelligencia használata, a hatékony együttműködés, projekt menedzsment, adatvizualizáció, hatékony prezentáció, vagy akár a Z-generáció megismerése.

A programot Varga Livius zenész, pszichológus nyitotta meg, aki saját történetén keresztül nagy felemelkedések és nagy zuhanások megélésről és kezeléséről, a változó világhoz való alkalmazkodásról mesélt őszintén a mobilszolgáltató munkatársainak.

Interaktív szemináriumok, szabadulószoba

Az inspirációs, bevezető előadások mellett az egyes témák mélyebb megismerésére interaktív, kisebb csoportos szemináriumok adtak lehetőséget, ahol a szakmai területek külsős szakértői, tréner partnerek vettek részt, és egyes témákban lehetőséget kaptak a Yettel szakértői is, hogy előadóként osszák meg tudásukat.

A szervezők célja szerint a Learning Week témáit gyakorlatiassá téve, a munkatársak számára releváns kapcsolódási pontokra rávilágítva kínálták, hogy minden résztvevő találjon maga számára olyan ötletet, gondolatot, amit magával tud vinni, és képes legyen akár azonnal beépíteni a mindennapi munkájába, gondolkodásába. Kitekintő gyakorlatként közösségépítő elemek is színesítették a programot, pl. egy különleges szabadulószoba és más, együttműködést igénylő játékok, amelyeken 4-6 fős csapatokban vehettek részt a munkatársak.

Az előadásokat személyesen és online egyaránt követhette és a szemináriumokon részt vehetett a törökbálinti székházban dolgozó közel 900 fő, míg az értékesítési hálózatban és a szegedi ügyfélszolgálati központban dolgozók online közvetítésen, akár interaktívan is csatlakozhattak a programokhoz.

Az előadásokról és workshopokról felvétel is készült, így a kötött munkabeosztásban dolgozók is a jövőben bármikor hozzáférhetnek a tudásanyaghoz. A személyes fejlődést kiegészítik a pénteki home office napok „Meeting light Friday”-ek, azzal a céllal, hogy az alkalmazottak kevesebb meetinget szervezzenek ezeken a napokon és proaktívan keressék az önképzésre, fejlődésre alkalmas tevékenységeket.

A Learning Week zárultával a résztvevők egy részletes visszajelző kérdőíven értékelhették az előadásokat, workshopokat, illetve megoszthatták a jövőre vonatkozó építő javaslataikat is.

The post Ezt tanulták a „Learning Week”-en a Yettel magyar alkalmazottai appeared first on digitrendi.hu.

Közel három éve nyújtotta be Magyarország a pályázatát a Brüsszeli Bizottság Digitális Európa Programjának keretében tagállami társfinanszírozással megvalósuló Európai Digitális Innovációs Központ(European Digital InnovationHub – EDIH) projektre. Ennek nyomán mostantól 5 ilyen központ kezdheti meg a működését Magyarországon.

Az Európa-szerte már több, mint 150 taggal rendelkező hálózat célja, hogy a kkv-k és a közszféra szervezeteit támogassa a digitális átállásban, akár térítésmentesen is igénybe vehető képzéseken és tanácsadási szolgáltatásokon keresztül. A hálózat a 2021 és 2027 közötti időszakban segíti elő a tagországok gazdaságainak és társadalmainak digitális fejlődését.

A programban részt vevő öt hazai EDIH közül egy lefedi az agrárium digitális területeit, egy specializálódik a mesterséges intelligenciára, egy adatfókuszú, egy másik a digitális eszközökre fókuszál, egy pedig a nagyteljesítményű számítógépekkel ismerteti meg az érintetteket.

Ambíciózus célok az újabb évtized fordulóra

Az Európai Unió ambiciózus célokat tűzött ki a digitalizáció területén 2030-ra. A célok között szerepel, hogy az évtized végére a kkv-k 75 százaléka használja már a felhőszolgáltatásokat, a mesterséges intelligenciát, kezelni tudjon nagy adathalmazokat, vagy, hogy a kkv-k több mint 90 százaléka használja intenzíven a digitális eszközöket, legalább alapszinten.

Szükség is van erre a támogatásra: a DESI index 2022-es adatai alapján hazánk csupán 25. az EU vállalkozásait digitális integráltság szempontjából összevető rangsorban. A magyar kkv-k és a közszféra szervezetei a jövőben öt hazai EDIH-hez is fordulhatnak, ha versenyképességüket, hatékonyságukat, működésüket digitális megoldások alkalmazásával szeretnék fejleszteni, és ennek kapcsán tanácsot kérnének, vagy fejlesztenék vonatkozó kompetenciáikat.

Ezt nyújtják az egyes központok

Az Adat-EDIH elsősorban az egészségipar (egészségügy, élelmiszeripar) szereplőinek digitális átalakulásához nyújt széleskörű szakértelmet (szakértői tanácsadást, képzéseket), szolgáltatásokat az adatvagyon-gazdálkodás, adatmenedzsment terén.  

Az Agrár-EDIH szolgáltatásaival elősegíti a mezőgazdasági vállalkozások digitális transzformációját, az infokommunikációs technológiák alkalmazásának elterjedését, valamint az adatgyűjtésre és -elemzésre alapuló agrár szaktanácsadási, döntéstámogatási módszertanok és gyakorlatok fejlesztésével hozzájárul a hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás megvalósításához.

A hazai egyetemek, vállalkozásfejlesztési szervezetek és az IT-iparág vezető képviselői által létrehozott DigitalTech EDIH alap-, közép- és haladó szinten kínál képzéseket és tanácsadási szolgáltatásokat üzletfejlesztés, blockchain, fintech, kiberbiztonság és edtech témában azzal a céllal, hogy a résztvevőket a saját szervezetük igényeinek megfelelő szakmai tudás megszerzésében segítse. 

Az HPC-EDIH az innovatív nagy teljesítményű számítástechnika (HPC) használatát ösztönzi és támogatja a különböző iparágakban és kutatási területeken. Az HPC lehetővé teszi a számítógépes szimulációk és modellezések végrehajtását olyan adatmennyiségekkel, amelyek túl nagyok lennének a hagyományos számítógépek számára. 

Az MI-EDIH a Digitális Európa Program célkitűzéseivel összhangban, egyablakos megközelítéssel, széles körben kínál szolgáltatásokat a kkv és az önkormányzati szektornak Magyarországon és az EU-ban mesterséges intelligencia területen, valamint támogatja az ügyfeleket az ide vonatkozó technológiák bevezetésében és alkalmazásában.

The post Elstartolnak az uniós finanszírozású hazai digitális innovációs központok appeared first on digitrendi.hu.

A bűnözők egyre változatosabb módszerekkel érik el, hogy az óvatlan ügyfelek saját maguk adják meg az adathalászoknak azokat az adatokat, amelyekkel netbanki fiókjukba belépve, a csalók pillanatok alatt teljesen le tudják üríteni az áldozatok számláit.

Az OTP Bank új internet- és mobilbanki funkciója épp az ilyen esetekben segíthet. Ha az ügyfél arra gyanakszik, hogy a belépési adatait adathalász csalók szerezték meg, mostantól egy kattintással letiltható a belépés.

Az új funkció a Beállítások menüpontban az „OTP internet- és mobilbank belépés letiltása” lehetőséget választva érhető el.

A letiltást követően a számla jogos tulajdonosa sem fog tudni belépni az internet- vagy mobilbankjába, de a hozzáférés a bank telefonos ügyfélszolgálatán vagy személyesen bármelyik OTP Bank fiókban később bármikor újra aktiválható. A számlá(k)hoz tartozó bankkártyá(k) viszont továbbra is használhatók maradnak.

„Ha fennáll a veszélye, hogy adatlopás történt, azt ajánljuk felhasználóinknak, hogy éljenek a letiltási lehetőséggel, de előbb azt is gondolják végig, hogy valóban az internet- és mobilbank belépéshez használt adataikat adták-e ki az elkövetőknek, nem pedig a bankkártya-adataikat. Ha a csalók az utóbbiakat szerezték meg, akkor ne az internet- és mobilbank belépést tiltsák le, hanem az InternetBankban vagy a MobilBank Kártyáim menüpontjában a bankkártyáikat” -hívta fel a figyelmet Kökény-Majer Anita, az OTP Bank digitális szolgáltatásainak a fejlesztéséért felelős vezetője.

The post OTP: új internet- és mobilbanki funkció az adathalászok ellen appeared first on digitrendi.hu.