A számok önmagukért beszélnek. Az AWS tavaly 3,8 gigawattnyi adatközponti kapacitást épített ki, és ezt néhány éven belül megduplázza. Közben félmillió GPU-t telepítettek egyetlen év alatt – és ugyanennyit terveznek a következőben is.

„Olyan adatközpontokról beszélünk, amelyek akár gigawattos skálára is képesek, nagyon kis területen” – fogalmaz Ruth Gratzke, a Siemens Smart Infrastructure U.S. elnöke.

A technológiai tempót jól mutatja, hogy a hűtési megoldások fejlesztési ciklusa is radikálisan lerövidült: „a tervezőasztaltól a működő rendszerig kevesebb mint 12 hónap telt el” – mondja Joern Tinnemeyer, az AWS adatközponti mérnöki területének alelnöke.

Ez nem egyszerű növekedés, hanem ipari léptékváltás

A beszélgetésben kirajzolódó kép ennél is mélyebb átalakulást jelez. Ruth Gratzke három, egymással párhuzamosan zajló változást emelt ki, amelyek alapjaiban formálják át az adatközpontok működését.

Az első a skála és az energiasűrűség drasztikus növekedése. Az új létesítményeknek úgy kell elérniük a gigawattos kapacitást, hogy közben a rendelkezésre álló fizikai tér nem nő arányosan. Ez nemcsak mérnöki, hanem infrastruktúra-szintű kihívás, amely az energiaelosztási modellek újragondolását is kikényszeríti.

A második a hűtés kérdése. A növekvő teljesítménysűrűség miatt a hagyományos léghűtés egyre kevésbé elegendő, így a folyadékhűtés válik meghatározóvá – nem alternatívaként, hanem szükségszerűségként.

„Egy gigawatt teljesítményt kell kinyernünk egy nagyon zárt ingatlanból, és ez sok hőt jelent egy zárt környezetből. És ezért kell látnunk az átállás igényét a léghűtésről a folyadékhűtésre – fogalmaz Gratzke.

A harmadik változás a terhelési profilok átalakulása. Míg a klasszikus felhőalapú rendszerek viszonylag stabil működést mutatnak, az AI-hoz kapcsolódó számítási feladatok viszont rendkívül ingadozóak. Az intenzív számítási fázisokat hirtelen leállások és adatcserék követik, ami a villamos hálózat számára szélsőségesen nehezen kezelhető helyzetet jelent.

„Mindegyik processzor fut, majd szüneteltetniük kell, hogy adatokat cseréljenek. Elektromos szempontból ez olyan terhelési profilt jelent, amely úgy néz ki, mintha egy rövidzárlatból nyitott kapcsolatokba kerülnénk, tehát nagyon szeszélyes, és ez a legrosszabb dolog, amit a hálózattal tehetünk” – emeli ki Gratzke.

Joern Tinnemeyer ehhez kapcsolódva arra hívta fel a figyelmet, hogy az infrastruktúra-fejlesztés tempója is új dimenzióba lépett. Az AWS példáján keresztül jól látszik, hogy a korábban években mérhető fejlesztési ciklusok hónapokra rövidültek, miközben a rackenkénti teljesítményigény a korábbi hagyományos adatközponti 10–12 kW-ról akár 120–140 kW-ra nőhet. Ez már nem egyszerű növekedés, sokkal inkább léptékváltás.

Mindkét vezető egyetért abban, hogy több dimenzióban kell optimalizálniuk a rendszert. Gratzke szerint ez már finomhangolás, ami már nem csak mérnöki munka, hűtés, csak számítástechnika. Vannak megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos szempontok is, vagy üzemidő-megfontolások is.”

Kihívás a sebességkövetelmények megváltozása is, mint Gratzke fogalmaz: „a Siemens mérnökei hozzászoktak ahhoz, hogy évekig dolgoztak, amikor új termékeket dobtak piacra. Most, hogy ugyanezt hat hónap alatt kell megtennünk,teljesen újra kell gondolnunk a munkamódszereinket.”

Tinnemeyer kiemeli, hogy AI szoftvereket használnak annak optimalizálására, hogy pontosan hová kell kerülniük a szervereknek. Ez 12%-kal nagyobb teljesítmény- és számítási kapacitást biztosított számukra.

A szoftveralapú megközelítéssel Gratzke is egyetért: „nincs más út a digitális eszközkészletek nélkül. Szoftveralapúnak kell lennie, szimulációnak kell lennie, különböző tudományágak összefogására van szükség. Legyen szó akár a Simcenterről, akár a digitális ikertechnológiánkról, ott kezdődik minden. Ceruzával és papírral nem fogjuk ezt a kihívást a szükséges sebességgel megoldani.”

Mi a helyzet a fenntarthatósággal és az életciklus-kihívásokkal?

Gratzke ennek kapcsán egy olyan kritikus kérdést vet fel, amelyet az iparág nem teljesen válaszolt még meg: az adatközpontok átlagos élettartama mindössze nyolc év, de mi lesz utána?

Aztán mindent ki kell szedni és ki kell cserélni, mert az iparág technológiája olyan gyorsan fejlődik. Mit csinálnak ezzel a sok berendezéssel? Rengeteg nemesfém és ásványi anyag van benne, amelyeket vissza akarnak nyerni és kinyerni. A környezeti hatás figyelmet igényel.

Az AI-infrastruktúra ilyen sebességű kiépítéséhez újra kell gondolni a chipek anyagait, a hulladékhő-visszanyerő rendszereket, a hűtési hőmérsékleteket és az energiaforrásokat. A mesterséges intelligencia exponenciális növekedésével lépést tartani kell a zöld energiával.

A PUE utáni korszak: amikor már az számít, mit termel az energia

Hosszú ideig a PUE (Power Usage Effectiveness) volt az adatközpontok hatékonyságának alapmutatója. Minél közelebb volt az érték az 1,0-hoz, annál jobb. Az AI azonban új kérdést tesz fel: nem azt, hogy mennyire hatékony az infrastruktúra, hanem azt, hogy mit állít elő.

Így jelenik meg a tokens-per-watt fogalma – vagyis hogy egy watt energiából mennyi hasznos AI-output keletkezik, ami már nem technológiai mutató, hanem üzleti mérce.

Az adatközpont mint AI-gyár

A Siemens szerint tehát az adatközpontok fejlődése egyszerre több dimenzióban gyorsul fel: a skála megawattról gigawattra nő, a teljesítménysűrűség többszörösére ugrik, a hűtési megoldások átalakulnak, miközben az innovációs ciklusok radikálisan lerövidülnek.

Ez vezet el az úgynevezett „AI factory” modellhez, amiben az adatközpont többé nem háttér-infrastruktúra, hanem értéket termelő üzem.

Kihívások az energiában, a hőelvezetésben és a komplexitásban

A növekedés ára jelentős: extrém energiaigény, hálózati korlátok, hőelvezetési problémák és egyre komplexebb rendszerek jelennek meg.

A legnagyobb kihívás azonban nem egy-egy területben rejlik, hanem abban, hogy ezeket egyszerre kell optimalizálni.

A Siemens rendszerszintű válasza az AI-korszakra

A Siemens erre a kihívásra nem izolált technológiákkal, hanem integrált megközelítéssel reagál. A cél az, hogy a számítási kapacitás, az energiaellátás és a hűtés ne külön rendszerekként működjenek, hanem egymással szorosan összekapcsolt egységként.

Ennek egyik kulcsa a digitális iker, amely lehetővé teszi az adatközpont működésének előzetes modellezését és folyamatos optimalizálását. Egy ilyen környezetben már a tervezés során szimulálható, hogyan reagál a rendszer különböző terhelésekre, majd az üzemeltetés során valós időben finomhangolható.

Erre épül az automatizáció, amely összekapcsolja a számítási az energiafelhasználás és a hűtés adatait. Az AI-adatközpontok esetében ugyanis nem elegendő az egyes alrendszerek külön optimalizálása: a teljes infrastruktúrát kell egy rendszerként kezelni

Az energia oldalán a hangsúly a skálázható, nagy teljesítményű infrastruktúrán van, amely képes kezelni a gigawattos igényeket és a gyorsan változó terhelési mintázatokat.

Ezzel párhuzamosan a hűtés is alapjaiban alakul át. A növekvő teljesítménysűrűség miatt a folyadékhűtés és a precíz termikus optimalizáció már nem opcionális, hanem a működés feltétele.

Mindezt egy nyílt ökoszisztéma egészíti ki, amelyben különböző technológiai partnerek együttműködése biztosítja, hogy a számítás, az energia és az infrastruktúra rugalmasan és gyorsan skálázható legyen.

Az új mérce a produktivitás

Az adatközpontok jövője nem az energiafogyasztás minimalizálásáról szól., hanem arról, hogy mennyi értéket lehet előállítani egységnyi energiából.

A kérdés tehát már nem az, hogy milyen a PUE, hanem az, hogy mennyi a tokens per watt.

The post Nem szerverpark többé, hanem gyár: az AI teljesen átírja az adatközpontokat appeared first on digitrendi.hu.

A Yettel Magyarország és a 2Connect Távközlési Infrastruktúra és Hálózati Szolgáltatások Kft. stratégiai nagykereskedelmi megállapodást kötött, amelynek értelmében a 2Connect gigabit-képes vezetékes infrastruktúráján nyújt hozzáférést a Yettel számára. Ennek köszönhetően az év második felétől a Yettel előfizetői számára is elérhetővé válik a vezetékes internetszolgáltatás.

A lépés túlmutat a klasszikus hálózati együttműködésen: a Yettel ezzel kiléphet a mobilközpontú működés keretei közül, és konvergens, vagyis mobil- és vezetékes technológiát egyaránt integráló – szolgáltatóként jelenhet meg a piacon.

Teljesen konvergens megoldások 2026-tól

A megállapodás lehetővé teszi, hogy a Yettel saját portfóliójának részeként helyhez kötött elektronikus hírközlési szolgáltatásokat kínáljon lakossági és üzleti ügyfelek számára. A konstrukció nagykereskedelmi alapú: a Yettel a 2Connect infrastruktúráját veszi igénybe, miközben a végfelhasználói szolgáltatást saját márkanév alatt nyújtja.

„A Yettel sikeresen valósította meg mobilközpontú stratégiáját azzal, hogy a jól kiépített 5G-hálózatán mobil-, TV- és otthoni internetszolgáltatásokat kínál. A most kezdődő 2Connect-partnerség hozzáférést biztosít számunkra a gigabites képességű vezetékes szolgáltatásokhoz, ami lehetővé teszi, hogy ügyfeleink már 2026 folyamán teljesen konvergens Yettel-megoldásokat vehessenek igénybe” – emeli ki Igor Prerovsky, a Yettel vezérigazgatója.

(A „teljesen konvergens” kifejezés a távközlési piacon azt jelenti, hogy a szolgáltató egy kézből kínál mobil- és vezetékes megoldásokat, egységes ügyfélélménnyel és csomagstruktúrával.)

A 2Connect: infrastruktúra, kiskereskedelem nélkül

Az együttműködés a 2Connect kizárólag nagykereskedelmi, semleges infrastruktúra-modelljére épül. A vállalat nem folytat kiskereskedelmi értékesítést, hanem hálózati és adatközponti kapacitást nyújt piaci szereplők számára.

A mostani megállapodás révén a Yettel új partnerként csatlakozik ehhez a modellhez, amely a 4iG Csoport infrastruktúra-üzletágának stabil, kiszámítható bevételi pályát biztosít, egyben javítja a hálózati beruházások megtérülését.

A modell lényege, hogy az infrastruktúra és a kiskereskedelmi szolgáltatás szétválasztása minden piaci szereplő számára azonos feltételek mellett teszi elérhetővé a hálózati kapacitásokat.

„A 2Connect és jogelődei több évtizedes nagykereskedelmi tapasztalatára építve ez a megállapodás kulcsfontosságú lépés az országos vezetékes infrastruktúra hatékony és szolgáltatósemleges hasznosításában” – mondja Papp-Gerlei Gyöngyvér, a 2Connect vezérigazgatója.

Stratégiai fordulat a hazai távközlési szolgáltatói piacon

A Yettel eddig mobilalapú otthoni internetmegoldásokkal – elsősorban 4G és 5G technológiára épülő FWA-szolgáltatásokkal – fedte le a vezetékes piac egy részét. A 2Connect-megállapodással azonban már gigabit-képes optikai és HFC infrastruktúrára támaszkodva kínálhat fix szélessávot.

Ez több szempontból is jelentős:

• szélesebb földrajzi lefedettség,

• stabilabb, nagysebességű vezetékes kapcsolat,

• csomagolható mobil + vezetékes ajánlatok,

• erősebb verseny a konvergens piacon.

A megállapodás tehát nem csupán termékbővítés, hanem üzleti modellváltás: a Yettel a nagykereskedelmi infrastruktúrára építve válhat teljes értékű, konvergens szolgáltatóvá Magyarországon. Ezzel a lépéssel egyidejűleg háromra bővülhet a konvergens szolgáltatást nyújtó operátorok száma: a Magyar Telekom és a One mellett.

The post Lezárja „mobile-only” korszakát a Yettel: vezetékes lábat kap a 2Connect-szerződéssel appeared first on digitrendi.hu.

A Motivair by Schneider Electric új hűtőfolyadék-elosztó egységei (CDU) a vállalat első, kifejezetten a szervizfolyosókba történő telepítésre tervezett CDU-i, amelyek nagyobb rugalmasságot, teljesítményt és integrálhatóságot kínálnak az adatközpontok üzemeltetői számára.

Az új, MCDU-45 és MCDU-55 jelzésű berendezések már világszerte elérhetők, gyártásukat pedig a jövő év elején futtatja fel a vállalat.

Mindkét készülék szélesebb hűtési kapacitást, funkciókat és tervezési lehetőségeket kínál, ezáltal a hűtőfolyadék tágabb hőmérsékleti tartományban lesz elérhető, lehetővé téve a telepítés és a működtetés optimalizálását.

A Motivair by Schneider Electric végponttól végpontig tartó hűtési portfóliója – amely most kiegészült az CDU-kkal – további, padlóra szerelhető, valamint rackekbe beépíthető CDU-kat is kínál.

Ezeket úgy alakították ki, hogy támogassák a különböző hűtési stratégiák megvalósítását a hiperméretű, mesterséges intelligencia (AI) alkalmazásokat kiszolgáló vagy éppen szerverelhelyezéses szolgáltatást nyújtó adatközpontokban, valamint az edge és felújított környezetekben egyaránt.

Az MCDU-45 és MCDU-55 főbb előnyei

Az új hűtőfolyadék-elosztó egységek fejlesztése során figyelembe vették azt a tendenciát, hogy egyre gyakrabban telepítenek CDU-kat az adatközpont kiszolgálóterületén kívül.

Azáltal, hogy széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésre a CDU-k telepítése kapcsán, az üzemeltetők az adott AI-infrastruktúrához, az adatközpont kialakításához, illetve a terhelési igényekhez igazíthatják hűtési stratégiájukat, biztosítva ezzel az optimális hőfokot és a megfelelő rugalmasságot, még a számítási sűrűség folyamatos növelése mellett is.

A két elosztóegység modell legfontosabb előnyei :

• A rendelkezésre álló tér optimalizálása és rugalmasság: Az új és meglévő CDU-opcióknak köszönhetően az üzemeltetők nagyobb rugalmassággal választhatják ki a konkrét telepítési céljaiknak megfelelő modellt.

• Energiamegtakarítás: Az új CDU-k tágabb működési tartománnyal rendelkeznek, így a hőelvezető rendszerek energiahatékonyságot biztosítanak és javítják a PUE (Power Usage Effectiveness) értéket.

• Egyszerűsített karbantartás és hozzáférhetőség: A CDU-k sokféle elhelyezési lehetősége javítja a hozzáférést, így a mesterséges intelligencia alkalmazások vagy az IT műveletek zavarása nélkül valósítható meg a szervizelés.

• Továbbfejlesztett integráció a hűtőberendezésekkel: A CDU-k teljes skálája (MCDU-25-től MCDU60-ig) pontos áramlásszabályozással, valós idejű felügyelettel és adaptív terheléselosztással támogatja a fejlett hőkezelési stratégiák megvalósítását az optimális berendezés teljesítmény és az alacsonyabb energiafogyasztás érdekében.

„Az adatközpontok folyadékhűtése esetében a rugalmasság kulcsfontosságú, mivel az ügyfelek egyre változatosabb és szélesebb körű end-to-end megoldásokat igényelnek” – mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának alelnöke.

A Motivair by Schneider Electric CDU-k az első új termékek, amelyeket a Motivair bemutatott azóta, hogy a Schneider Electric 2025 februárjában felvásárolta a céget. Az új CDU-k kifejlesztését – amelyek hatékony és skálázható folyadékhűtési megoldást kínálnak a nagy sűrűségű számítási igények robbanásszerű növekedésének kiszolgálására – az AI-alkalmazások exponenciális bővülése indokolta.

„Célunk olyan, új generációs hűtési megoldások szállítása, amelyek bármilyen HPC, mesterséges intelligencia vagy fejlett adatközponti igényhez alkalmazkodnak” – hangsúlyozta Rich Whitmore, a Motivair vezérigazgatója.

The post Szintet lép az adatközpontok és szuperszámítógépek folyadékhűtése appeared first on digitrendi.hu.

Az üzleti világban és a mindennapi életben is robbanásszerűen nő az igény a mesterséges intelligencia (AI) által támogatott automatizálás iránt, ennek nyomán egyre nagyobb ütemben épülnek ki az új adatközponti kapacitások.

Az ügynöki AI-alapú automatizálás megvalósításához ugyanis minden eddiginél nagyobb számítási kapacitásra, rendelkezésre állásra és rugalmasságra van szükség. Mivel ezek az autonóm AI-ügynökök az üzleti és a magánélet szerves részeivé válnak, az azokat támogató adatközpontok szerepe is egyre fontosabb, ezért hibamentesen és folyamatosan kell működniük.

Ezekre az elvárásokra reagálva az újgenerációs adatközpontok, vagyis az AI-gyárak tervezése, építése és üzemeltetése is komoly átalakuláson megy keresztül.

„A hagyományos, manuális analóg eljárásokat fokozatosan felváltják a fejlett, átfogó, szoftverekkel megvalósított folyamatok. Ez a változás pedig véget vet annak a korszaknak, amikor a mérnökök, kivitelezők, projektmenedzserek és üzemeltetők egyszerű és zárt eszközökkel, egymástól elszigetelten dolgoztak” – mutat rá Steven Carlini, a Schneider Electric „AI and Data Center” részlegének alelnöke.

Szerepet kapnak a digitális ikrek is

A számítógépes tervezőprogramok (CAD) már régóta alapvető eszközöknek számítanak az elektromos tervezés területén. Ma már a CAD-be integrált, csúcstechnológiás szoftverek segítségével részletes digitális iker-modellek hozhatók létre.

Ezek a modellek lehetővé teszik az adatközpontok teljes elektromos infrastruktúrájának átfogó elemzését és szimulációját.

Ezenkívül az eszköz- és tervezőszoftverek racionalizálják a kapacitástervezést, a belső terek elrendezését, lehetővé teszik szimulációk futtatását a lehető leghatékonyabb IT infrastruktúra kialakítása érdekében.

A hűtési tervek esetében a digitális iker szoftver elemzi a levegő- és vízáramlást, a nyomást és a hőmérsékletet, lehetővé téve az energiafogyasztás optimalizálását, kiegészítve az adatközponti infrastruktúra hibatűrését tesztelő meghibásodási szimulációkkal.

Az adatközpontok építése során a szoftveres támogatás fejlett pályázati és beszerzési lehetőségeket, valamint pontos ütemterv- és költségvetés-kezelést biztosít.

Az építkezéshez használt anyagok és termékek kiválasztása során lehetőség nyílik arra, hogy a költségek és az elérhetőség mellett például a benne foglalt szén-dioxid-kibocsátás alapján döntsenek a megrendelők és a kivitelezők. A megfelelő szoftver alkalmazásával pedig egyetlen felületen követhető nyomon a projekt alakulása, és a változások ellenőrzése.

Így automatizálható az üzemeltetés

A kulcsfontosságú automatizációs megoldásokat kiszolgáló adatközpontoknál elengedhetetlen a kritikus energiaellátó rendszerek valós idejű ellenőrzése és koordinálása.

„A napjainkban elérhető szoftverek fejlett elemzési és mesterséges intelligencia modelleket használnak az energiaellátás optimalizálására a felhasználók rendelkezésre állással, költségekkel vagy szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos preferenciái alapján. Ahogy az elsődleges és tartalék energiaellátó rendszerek egyre összetettebbé válnak, a szoftverek szerepe exponenciálisan növekszik” – tette hozzá Steven Carlini.

A Schneider Electric a DCIM (Data Center Infrastructure Management – Adatközponti Infrastruktúra-menedzsment) szoftverek széles portfólióját kínálja a tervezés és modellezés, valamint a felügyelet és menedzsment támogatására.

Ezek közé tartozik az EcoStruxure IT Expert, ami egy felhőalapú, gyártófüggetlen, biztonságos megoldás, amely bárhonnan elérhető felügyeletet és átláthatóságot biztosít a fizikai informatikai infrastruktúrához.

Az EcoStruxure IT Data Center Expert használatával az üzemeltetők átfogó képet alkothatnak a berendezések állapotáról, mivel a felügyeleti szoftver összegyűjti, rendszerezi és szétosztja a kritikus eszközinformációkat.

A tervezést támogatja az EcoStruxe IT Advisor felhőalapú szoftver, ami lehetővé teszi az adatközpontok vezetői számára az üzemeltetési költségek csökkentését és az üzemidő tervezését, valamint elemzésekkel segíti a kapacitástervezési döntéseket.

A naptár alapú karbantartást a prediktív váltja fel

Az energiaellátó rendszereknél a karbantartási fázis nagyban támaszkodik a valós idejű és korábbi adatokon alapuló prediktív elemzésekre, amelyek segítségével előre jelezhetőek a lehetséges meghibásodások, optimalizálhatók a karbantartási ütemtervek és csökkenthető a leállás kockázata.

A szoftver egyebek mellett elemezheti egy transzformátor hőmérsékletének emelkedését, és ütemezheti a cseréjét, zökkenőmentesen koordinálva a szállítást, a leállást és a telepítést.

Az adatközpontokban talán a hűtés igényli leginkább a karbantartók figyelmét. Az AI-jal támogatott szoftvert ma már a szűrőcsere és a tekercstisztítás ütemezésének meghatározására is használják, a hosszabb távú ventilátor- és motorcsere-ütemtervek mellett. A folyadékhűtéses rendszerek és a nagy sűrűségű hűtés terjedésével az intelligens szoftverek elengedhetetlenekké válnak a vízminőség értékeléséhez és a folyadékkezelések ajánlásához.

A szoftverek alkalmazásával a naptár alapú karbantartásról át lehet állni az állapot alapúra, ami csökkenti a költségeket és javítja a rendelkezésre állást.

The post Az AI-gyárak létesítésénél a szoftverek kulcsszerepet játszanak appeared first on digitrendi.hu.

A Galaxy VXL az iparág élvonalába tartozik mind hatékonyság, mind teljesítménysűrűség terén. Az eConversion üzemmódban akár 99%-os hatásfokkal működik, megfelelve a legmagasabb szintű Class 1-es védelmi szabványnak.

Kettős konverziós módban is legalább 97,5%-os hatékonyság érhető el. A hatékony energiafelhasználásnak köszönhetően a beruházás kevesebb mint két év alatt megtérülhet.

„Fizess, ahogy növekszel”

A rendszer moduláris kialakítása révén lehetővé teszi a „fizess, ahogy növekszel” megközelítést, ami azt jelenti, hogy a kezdeti üzembe helyezéskor csak a szükséges modulokat kell megvásárolni, a bővítés pedig egyszerűen, a Live Swap technológiával, működés közbeni modulcserével mehet végbe.

A moduláris felépítés támogatja a kapacitás- és redundancianövelést akár 5 MW teljesítményig is. Az N+1 belső redundancia pedig a tízszeresére növeli a rendelkezésre állást, extra alapterület nélkül.

Akkumulátor-rugalmasság, maximális rendelkezésre állás és biztonság

A Galaxy VXL kompatibilis mind a klasszikus VRLA akkumulátorokkal mind a modern lítium-ion megoldásokkal. A lítium-ion akkumulátorok kétszer-háromszor hosszabb élettartamot, gyorsabb újratöltést és akár 70%-os helymegtakarítást kínálnak.

A Schneider Electric már több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen technológia alkalmazásában.

A TÜV által igazolt Live Swap funkció lehetővé teszi a teljesítménymodulok biztonságos, érintésvédett cseréjét működés közben is, megelőzve az ívzárlat és az áramütés kockázatát.

Ez az iparágban úttörőnek számító megoldás nemcsak a folyamatos üzletmenetet, hanem a munkavállalók védelmét is garantálja.

A rendszer emellett megfelel a legújabb IEC 62443-4-2 kiberbiztonsági szabványoknak, ezzel biztosítva a csatlakoztatott rendszerek védelmét.

Digitális felügyelet – EcoStruxure IT

A Galaxy VXL szorosan integrált az EcoStruxure IT platformmal, amely teljes körű felügyeletet, modellezést és távmenedzsmentet kínál. Ezen belül a Secure Network Management Card (NMC) rendszer garantálja a kiberbiztonságot, naprakész firmware-frissítésekkel.

A felhőalapú és a helyszíni felügyeleti megoldások pedig biztosítják a teljes átláthatóságot, növelve a rendelkezésre állást és csökkentve a kockázatokat.

Szolgáltatások és EcoCare tagság

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatási programja tovább erősíti az üzemeltetés biztonságát és költséghatékonyságát. A program 24/7 távfelügyeletet és proaktív hibamegelőzést, helyszíni és távtámogatással a megfelelő szakértőktől. Kiemelten fontos a prediktív karbantartás, amely akár 50%-kal csökkenti a helyszíni beavatkozások számát, és jelentősen meghosszabbítja az eszköz élettartamát.

Miért ajánlható a cégeknek a Galaxy VXL?

Egyfelől a kompakt kialakítása miatt, ami az iparági átlaghoz képest akár 52%-kal kisebb helyigényt jelent. Legalább ilyen fontos a rugalmassága, ami azt jelenti, hogy 125 kW-os modulokban bővíthető, akár 1250 kW-ig.

Mesterséges intelligenciára(AI) optimalizált: nagy teljesítményű, gyors terhelésváltozások kezelésére is képes.

„A hatékonyságának köszönhetően jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket és a karbonlábnyomot, ami a fenntarthatóság egyik fokmérője. Piacelső innovációjának bizonyítéka, hogy ez a világ első UPS-e, 3U méretben kínál 125 kW teljesítménymodult” – emeli ki Guszt Péter, mint a Schneider Electric Secure Power terület értékesítési képviselője.

The post Ezt tudja a digitális világ nagy teljesítményű gerince appeared first on digitrendi.hu.

A vállalat az akvizícióval megszerzett amerikai Motivair technológiáival bővítette portfólióját, amelyek a folyadékhűtés új generációját képviselik. (Erről itt írtunk részletesebben.)

Ezek a megoldások már az úgynevezett AI-gyárak számára készülnek, ahol a rackenkénti teljesítménysűrűség elérheti az 1 megawattot – vagyis a hagyományos levegős rendszerek hatékonysága egyszerűen elégtelen lenne.

Ettől hatékonyabb a folyadékhűtés

Az adatközpontok energiafogyasztásának akár 40 százalékát is maga a hűtés emészti fel, így minden hatékonyságjavítás komoly gazdasági és fenntarthatósági előnyt jelent. A közvetlen folyadékhűtés akár háromezerszer hatékonyabb lehet a hő elvezetésében, mint a levegő, hiszen a chipek szintjén köti meg a hőt.

A Schneider Electric – a Motivair megoldásaival kiegészítve – mostantól teljes körű folyadék- és léghűtési portfóliót kínál, amely a nagyvállalati adatközpontoktól az AI-központokig skálázható.

A szuperszámítógépektől az AI-gyárakig

A Motivair hűtési technológiái a világ tíz legerősebb szuperszámítógépe(HPC) közül már most hatot szolgálnak ki, és NVIDIA-tanúsítvánnyal is rendelkeznek. Ez nemcsak a teljesítményt, hanem a megbízhatóságot is garantálja.

A rendszer egyik kulcseleme a ChilledDoor Rear Door Heat Exchanger, amely akár 75 kW rack sűrűséget is képes kezelni, miközben rack-független kialakításának köszönhetően könnyen integrálható a különböző HPC-környezetekbe.

„A folyadékhűtés ma már nem kiegészítő technológia, hanem az AI-alapú számítástechnika alapja. Olyan, mintha az adatközpontok idegrendszerét újrahuzaloznánk – hatékonyabban, gyorsabban és biztonságosabban” – fogalmazta meg Richard Whitmore, a Motivair by Schneider Electric vezérigazgatója.

Az adatközponti piac jövendő irányai

Az adatközponti beruházások világszerte dinamikusan nőnek, elsősorban az AI és a nagy nyelvi modellek (LLM) erőforrásigénye miatt. Az Uptime Institute előrejelzése szerint 2027-re az új adatközpontok több mint a fele már folyadékhűtési rendszert is alkalmaz majd.

A piac értéke 2030-ra elérheti a 12–15 milliárd dollárt, szemben a 2023-as 3 milliárd dollár körüli szinttel. Európában és Észak-Amerikában a fenntarthatósági célok – különösen a víz- és energiahatékonyság – gyorsítják a technológia terjedését.

Globális vízió, lokális előnyök

A Schneider Electric célja, hogy a folyadékhűtést ne csupán technológiai alternatívaként, hanem integrált rendszerként vezesse be – a chipgyártástól az adatközponti infrastruktúráig. A vállalat a Motivair megoldásaival az egyetlen gyártóvá vált, amely teljes körű energiagazdálkodási és hűtési infrastruktúrát képes biztosítani a modern adatközpontok számára.

„A mesterséges intelligencia a technológiai forradalom következő lépcsőfoka, ami egyben stratégiai fontosságúvá tette a folyadékhűtést. Olyan globálisan elérhető portfóliót építünk, amely egyszerre növeli az energiahatékonyságot, és csökkenti az üzemeltetési kockázatokat” – hangsúlyozza Andrew Bradner, a Schneider Electric Cooling Business alelnöke.

The post Hűtést is forradalmasít az AI, új korszakot nyitva az adatközpontokban appeared first on digitrendi.hu.

Az űrbe telepítendő adatközpontok ma még kísérleti fázisban vannak, de komoly potenciált rejtenek magukban. Több vállalat – köztük a Microsoft, az Amazon, a Northrop Grumman, a Lockheed Martin és számos startup – már aktívan vizsgálják, sőt tesztelik is ezt az irányt.

Az adatfeldolgozást és -tárolást Föld körüli pályára, vagy azon túlra helyezni, csökkentheti a földi infrastruktúra terhelését és új lehetőségeket nyithat meg.

Eleinte várhatóan hibrid modellek alakulnak ki, ahol az adatokat részben földi, részben űrbeli egységek dolgozzák fel – különösen kritikus vagy érzékeny alkalmazások esetén.

A már jó ideje zajló különféle űrmissziókban is egyre nagyobb az igény a számítási és tárolási kapacitásokra. Ezt jól szemlélteti, az összehasonlítás az első Apollo-misszióban, az embereket a Holdra juttató első Apollo-küldetésben használt irányító számítógépes rendszer és a ma jellemzően használt rendszerek képességei között.

Az előbbi 2 KB RAM-mal és 72 KB tárhellyel rendelkezett, míg a modern számítógépek általában 64 GB RAM-mal és 0,5-1 TB tárhellyel rendelkeznek. Ez 32 milliószor több RAM-nak és 7-15 milliószor nagyobb kapacitásnak felel meg.

A DC-k űrbe juttatását már eddig is számos megállapodás és kezdeményezés kíséri

Az egyik ilyen Eric Schmidt, a Google volt vezérigazgatójának a nevéhez fűződik, aki a a Relativity Space hordozórakéta-szolgáltatóba fektetett be, a DC-k űrbe juttatása érdekében.

Az adatközpontok űrbe indítása segíthet a hatékony működés, az AI, az adatközponti szuverenitás és az adatbiztonság iránti növekvő igény kielégítésében.

Az Analysys Mason Space cloud computing: trends and forecast 2024-2034 című tanulmánya szerint az űrinfrastruktúrából származó kumulált felhőalapú adatforgalom 2024. és 2034. között világszerte eléri az 1151 exabájtot(EB) (egy exabájt ezer petabájt, vagy egymillió terabájt).

A műholdakon keresztüli globális felhőalapú adatforgalom

Az űrbeli számítástechnikai eszközök által kiszolgált igény ennek valószínűleg töredéke lesz, de ez az arány növekedni fog, ahogy a Földön kívüli tevékenység is növekszik, és egyre több távoli számítástechnikai helyszínre nyílik szükség.

A mesterséges intelligencia(AI) alkalmazása több űrbeli felhasználási területen is növelni fogja a feldolgozási igényeket, ami a DC-k iránti kereslet növekedéséhez vezet.

Felhőalapú adatforgalom műholdon keresztül

Az űralapú adatközpontok iránti korai kereslet nagy része az alacsony Föld körüli pályán (LEO) működő kommunikációs rendszerekből származik majd. Az átjárókon vagy a műholdak közötti optikai kapcsolatokon keresztül végbemenő hatékony forgalomirányítás képessége az űrbázisú DC-k egyik fő felhasználási területe.

Ami legalább ennyire fontos, mindez a szoftveresen definiált műholdak irányába mutató tendencia, ahol a hardver újrakonfigurálható a fedélzeti számítástechnika segítségével.

A későbbiekben a Föld-megfigyelő platformok is az űrbázisú DC-k fontos felhasználási területévé válnak; az egyre növekvő földfelszíni igények, a katonai szervezetek űrfelügyelete és a kereskedelmi űrállomások mind hatalmas adathalmazokat generálnak.

A Nemzetközi Űrállomás már több bemutatónak is otthont adott, az Axiom Space pedig kijelentette, hogy 2027-ben indítandó magánállomásához DC-t épít.

Szükség is lesz rá, hiszen a LEO-kommunikációs és Föld-megfigyelési piac naponta nagy mennyiségű adatot fog termelni. A helyi tárolás és feldolgozás elérhetősége nagyon keresett lesz, mivel kisebb késleltetést kínál, mint a Földre lefelé továbbított nyers adatok.

Végül pedig a Földön kívüli, elsősorban a Holdra irányuló küldetések is jelentős kereskedelmi és tudományos értéket képviselnek majd. Ezeknek a fedélzeti tárolási és feldolgozási lehetőségei eddig is korlátozottak voltak, ezért mind biztonsági, mind szuverenitási okokból jobb számítási kapacitásokra lesz szükség.

Szigorú követelmények várnak az űrközpontok építői számára

Az űrközpontok üzemeltetőinek számos problémát kell megoldaniuk a megbízható és hatékony szolgáltatás érdekében. Ezek közül a legfontosabb a hőgazdálkodás.

A földi DC-k esetében ez már most komoly problémát jelent, amire kézenfekvő megoldás a vízhűtés. Az egyik legizgalmasabb európai projektben ráadásul tengervizet használnak, amiről itt számoltunk be részletesen.

A világűrben – víz hiányában – a hőelvezetésre korszerű anyagokat és hősugárzókat használnak, de a mikrogravitációs környezet miatt vannak korlátok, különösen a nagyobb infrastruktúrákban a folyadékalapú hőátvitel esetében.

Ez a kihívás, valamint az űrben rendelkezésre álló korlátozott hasznos teljesítmény azt jelenti, hogy az űrkutatásban használt számítógépek elektronikájának tervezésekor jelentős figyelmet kell fordítani – hívják fel a figyelmet az Analysys Mason szakértői.

Emellett az űrből érkező sugárzás is befolyásolhatja a számítási hatékonyságot, és az űrbázisú DC-kben elhelyezett chipeknek meg kell küzdeniük ezzel a kihívással is, ami igen költségesnek ígérkezik.

A sugárzásálló chipek, amelyeknek nincs vagy csak alacsony a sugárzásállósága, jellemzően néhány ezer dollárba kerülnek, de a teljes sugárzásállósággal rendelkező chipek ára közel negyedmillió dollár is lehet.

A sugárzási probléma megoldását segíthetik azok a szoftverprogramok, amelyek felügyelik az alkatrészek egészségi állapotát, és szállítják a megbízható számítási eredményeket, valamint biztosítják a kibertámadások elleni védelmet.

Az űrbázisú DC-knek adatredundanciát kell biztosítaniuk, ha meg akarják közelíteni a földi DC-k képességeit, de ez kihívást jelent, mivel az űrben korlátozottak az erőforrások, például az energiaellátás. (Az adatredundancia azt jelenti, hogy egy adatot vagy információt több helyen is tárolunk egy adatbázisban vagy számítógépes rendszerben.)

Az adatredundancia a katasztrófa utáni helyreállítást és az üzletmenet folytonosságát is javítja, ezért fontos követelmény minden DC-vel szemben.

Innovatív megoldások kellenek az űrellenálló DC-khez

Minden jel arra mutat, hogy az űrben a számítástechnika az űrbe telepített adatközpontokon keresztül fog terjedni, de innovatív megoldásokra van szükség ahhoz, hogy olyan DC-ket fejlesszenek ki, amelyek ellenállnak az űrben uralkodó zord környezetnek.

Az űrközpontú DC-k piacának bővülésével több ingatlan és energia, valamint jobb fűtéskezelés áll majd rendelkezésre; ez javítani fogja az űrközpontok értékállóságát az űrben.

A nem túl távoli jövőben már több tíz, vagy akár több száz szervernek otthont adó orbitális DC-k fontos eszközök lesznek az űrben zajló egyre bonyolultabb küldetésekhez- emelik ki a szakértők.

Amit még érdemes tudni az űripari adatközpontokról

Előnyei

1. Természetes hűtés

• Az űr hidege ideális környezetet nyújthat a hűtéshez, ami az egyik legnagyobb költségtétel egy adatközpontnál.

• A vákuum és az extrém alacsony hőmérséklet elméletileg segíthet passzív hűtési rendszerek kialakításában.

2. Megújuló energiaforrások (napenergia)

• A napsugárzás intenzitása az űrben sokkal erősebb, mint a Földön, így nagy hatékonyságú napelemes rendszerekkel működtethetők ezek az egységek.

3. Alacsony késleltetés bizonyos régiók számára

• A Föld körüli pályán keringő adatfeldolgozó egységek gyorsabb elérést biztosíthatnak olyan helyeken is, ahol nincs kiépített infrastruktúra.

4. Földi infrastruktúra tehermentesítése

• A globális adatmennyiség exponenciálisan nő; az űr-adatközpontok segíthetnék ezt a terhelést elosztani.

• Különösen előnyös lehet katasztrófaálló rendszerek és kritikus tartalék-infrastruktúra létrehozásatalában.

Kihívások

1. Sugárzásvédelem – az űrben a kozmikus sugárzás komoly fenyegetést jelenthet a hardverelemekre.

2. Karbantartás – ha valami hiba következik be az eszközök, vagy a komplett rendszer működésében, nehéz vagy drága azokat javítani.

3. Kezdeti költségek – bár folyamatosan csökkennek, de még mindig igen drága hardvert juttatni az űrbe.

4. Adatvédelmi és jogi kérdések – kinek a törvényei vonatkozzanak az űrbeli adattárolásra?

A téma úttörő fejlesztői

Microsoft – Project Natick és mások

• A Microsoft korábban víz alatti adatközpontokat tesztelt (Natick), és már akkor nem zárta ki az űr-adatközpontok lehetőségét a jövőben.

• A cég már most integrálja a felhőszolgáltatásait műholdas kommunikációs rendszerekkel. (Azure Orbital)

Lonestar Data Holdings

• A cég már 2022-ben bejelentett, hogy a Holdon szeretne mini adatközpontokat üzemeltetni.

• A cél: adatok tárolása és biztonsági mentése Hold-közeli pályán vagy a Hold felszínén.

Amazon / AWS Ground Station

• Nem konkrét adatközpontokkal, de erősen fejlesztik a műholdas kommunikációval integrált felhőszolgáltatásokat ami az első lépés lehet a teljesen Földön kívüli infrastruktúra felé.

The post Fontos földi technológia, amire az űrben is egyre nagyobb szükség lesz appeared first on digitrendi.hu.

Már harmadik alkalommal osztotta ki a „Sustainability Impact Award” fenntarthatósági verseny díjait az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások meghatározó cége.

Az elismeréseket a dekarbonizáció terén nyújtott kiemelkedő teljesítményért ítélik oda a saját maguk tevékenységében, vagy az ügyfeleik szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó lépéseinek a támogatásában jeleskedő cégeknek.

A pályázókat az új energiakorszak, az Energia 4.0 megvalósítására irányuló stratégiáik alapján értékelték, és kiemelt szempont volt, hogy a dekarbonizációs törekvések során mennyire támaszkodtak az elektrifikációra és a digitális megoldásokra.

A nyertesek a pályázataikban az energiahatékonyság javulását, a digitális technológiák bevezetését és más jelentős innovációkat mutattak be.

Széleskörű összefogás, együttműködés nélkül nem igazán működik

Az idei győztesek listája jól szemlélteti azt is, hogy a fenntarthatósági kezdeményezésekhez széles körű összefogásra és együttműködésre van szükség, az ügyfelektől a beszállítókon át egészen az értékesítési partnerekig.

Az idei nyertesek eredményei azt mutatják, hogy az elektromos, digitális és automatizálási megoldások így együttesen lehetnek a globális energetikai átmenet kulcsfontosságú tényezői.

Ugyanakkor a partnerek, ügyfelek és beszállítók közötti együttműködés az, ami valóban felszabadítja a közös potenciált és felgyorsítja a jelentős változást.

Ezek a cégek nyerték idén a díjakat

GetWorks Co., Ltd., Japán: A vállalat új szintre emeli az adatközpontok fenntarthatóságát azáltal, hogy megújuló energiaforrásokat, például havat, vizet és külső levegőt használ a hűtéshez, a napenergia és a biomassza energiatermelés mellett.

Ez az innovatív megközelítés lehetővé tette a GetWorks számára, hogy 100 százalékos megújuló energia arányt érjen el, és épületenként, évente átlagosan akár 176 MW-al csökkentse az energiafogyasztást. A GetWorks a hatékonyság további növelése érdekében az SE vízhűtéses légkondicionálóját, az InRow-t is használja.

Magnom Properties, Egyiptom: a cég a fenntartható építészet jövőjét újradefiniáló, merész elképzeléssel úgy tervezte meg az 1 milliárd dolláros Forbes International Tower-t, hogy az képes legyen a közműhálózatoktól teljesen függetlenül működni.

Az energiahatékony tervezés, a beépített napelemes rendszerek és a hidrogén energia felhasználásával egy olyan, új generációs felhőkarcoló jött létre, amely nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az SE a projektből EcoStruxure megoldásokkal és intelligens épületüzemeltetési szoftverekkel vette ki a részét.

Capgemini Technology Services, India: A társaság 50 százalékos energiafogyasztás-csökkenést ért el a teljes működésében. Sikeresen áttért a 100 százalékban megújuló energiaforrásokból származó villamos energiára is, ezzel Indiában az első olyan informatikai vállalat, amely elérte ezt.

A Capgemini energiairányítási központját az SE Electric EcoStruxure platformja működteti, meghatározó szerepet játszva az energiafogyasztás 29 százalékos csökkentésében.

Toyota Argentina S.A., Argentína: Az autókereskedő átfogó programja révén 2019 és 2023 között 57 százalékos CO2-kibocsátás-csökkentést ért el. A vállalat emellett teljes mértékben megújuló villamos energiára támaszkodik, 83 GWh/év mennyiséget vásárol szél- és napenergiából.

Az üzemek szintjén a Toyota Argentina 220 Schneider Electric fogyasztásmérőt használ az elektromos energiafogyasztás nyomon követésére, fokozba energiagazdálkodási képességeit.

Equinix, Inc., USA: Az amerikai vállalat 96 százalékban megújuló energiaforrásból fedezi globális energiaigényét, 260 adatközpontjából 250-ben teljes egészében a megújulókra támaszkodnak.

Az Equinix emellett 1,2 GW új megújuló energia fejlesztéséhez is hozzájárult áramvásárlási megállapodásokon (PPA) keresztül, valamint az energiahatékonyságba fektetett 51 millió dolláros beruházással.

A vállalat az SE szolgáltatásait veszi igénybe az energiaminőség monitorozásához, és az EcoStruxure Resource Advisort használja az energiafogyasztás nyomon követésére.

Tricolite Electrical Industries Limited, India: A cég az SE „The Zero Carbon Project 1000” legeredményesebb beszállítóinak egyikeként intelligens technológiák és fenntartható fejlesztések révén 2019 és 2023 között 51 százalékkal csökkentette a működési szén-dioxid-kibocsátás intenzitását. Az EcoStruxure Power Monitoring Expert (PME) segítségével pedig optimalizálta energiafelhasználását.

Knorr-Bremse AG, Németország: A társaság célja, hogy 2050-re minden területen elérje a nettó zéró kibocsátást, és közbenső célként 2030-ig 75 százalékkal (2018-hoz képest) csökkenti a Scope 1. és 2. szintű kibocsátást, valamint 25 százalékkal (2021-hez képest) a Scope 3. szintű kibocsátást.

A vállalat jelentősen csökkentette szénlábnyomát többek között azzal, hogy folyamatosan szigorú energiahatékonysági programot hajt végre, támogatja a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára való átállást, és az elektromos áram 99 százalékát megújuló forrásokból szerzi be.

The post Idén hét céget díjazott fenntarthatósági gyakorlatáért a Schneider Electric appeared first on digitrendi.hu.

Új, kifejezetten a következő generációs AI-klaszterarchitektúrák adatintenzív igényeinek a kiszolgálására tervezett adatközponti megoldásokkal lép a piacra a Schneider Electric.

Az AI-alkalmazások gyors terjedése miatt ugrásszerűen bővül az adatközpontok kapacitásigénye, kiszolgálásukra az ilyen létesítmények üzemeltetői extrém teljesítménysűrűségű rack-konfigurációkat alakítanak ki.

A mostani előrejelzések szerint az ilyen konstrukciók akár az 1 MW-os, vagy annál is nagyobb teljesítményt is elérhetik.

A francia cég új termékei integrált, adatokkal hitelesített és könnyen skálázható, az adatközpontok fehér terébe szánt megoldásokkal adnak választ a pod- és racktervezés, az energiaelosztás és a hőkezelés új kihívásaira.

„Az AI-klaszterek esetében olyan integrált infrastrukturális megoldásokra van szükség, amelyek nemcsak a szélsőséges hőterhelést és a dinamikus energiaprofilokat kezelik, hanem gyorsan telepíthetők, kiszámíthatóan skálázhatók, hatékonyan és fenntarthatóan működnek. Az NVIDIA technológiát támogató újgenerációs EcoStruxure megoldások éppen ezekre a kritikus követelményekre lettek fejlesztve” – mondja Himamshu Prasad, a Schneider Electric „EcoStruxure IT, Transactional & Edge és Energy Storage Center of Excellence” részlegért felelős vezető alelnöke.

Az AI-alapú infrastruktúrát támogató megoldások

Az újdonságok közé tartozik a „Prefabricated Modular EcoStruxure Pod Data Center” , amelynek előregyártott, skálázható pod-architektúrája(pod:egyedi kód a villamosenergia fogyasztás azonosítására) lehetővé teszi az üzemeltetők számára, hogy nagysűrűségű rackeket(tároló szekrények) telepítsenek, amelyek akár 1 MW-os és annál nagyobb teljesítményű podokat is támogathatnak.

A megrendelésre tervezett új pod-infrastruktúra rugalmasságot kínál, és támogatja a folyadékhűtést, az összetett kábelezést, valamint a forró folyosók elszigetelését, az InRow és a hátsó ajtós hőcserélős hűtési architektúrákat. A berendezést mostantól előre megtervezve és az összes komponenssel együtt, összeszerelve szállítják a gyors telepítés érdekében.

Az új „EcoStruxure Rack Solutions” megbízható, nagy sűrűségű rackrendszer, amely megfelel a vezető IT chip- és szervergyártók által jóváhagyott EIA, ORV3 és NVIDIA MGX moduláris tervezési szabványoknak.

A konfigurációk az áramellátási és hűtéselosztó rendszerek széles kínálatához alkalmazkodnak, továbbá a „Motivair by Schneider Electric” folyadékhűtést, valamint új és kibővített rack- és áramelosztó termékeket alkalmaznak.

Mint korábbi cikkünkben megírtuk az adatközpontokban eddig széles körben ismert léghűtés, a legfeljebb rackenként 60 kW-os rendszerekhez alkalmazható. Az AI korszakban a munkaterhelések azonban elérik a 150 kW-ot vagy annál nagyobbat, amit már csak folyadékhűtéssel lehet kezelni.

A francia cég nemrégiben szerzett többségi részesedést(75%) az amerikai Motivair Corp.-ban, aminek mesterséges intelligenciára is kész termékkínálata a hagyományos léghűtéses környezetektől a teljesen folyadékhűtéses vagy hibrid változatokig terjed.

Az új rack- és áramelosztók közé tartozik a „NetShelter SX Advanced Enclosure” termékcsalád, amely magasabb, mélyebb és erősebb rackeket tartalmaz a megnövekedett súly, kábelezés és infrastruktúra támogatására.

A „NetShelter Rack PDU Advanced” energiaelosztó egységeket frissítették, hogy támogassák az AI-szerverek megnövekedett áramigényét. A „NetShelter Open Architecture” az „Open Compute Project” (OCP) „ihlette” rack-architektúra, amely rendelésre konfigurálható megoldásként kapható, és nyílt rack-szabványokat, hálózati polcot és rackbe épített gyűjtősínt tartalmaz.

Ennek részeként egy új Schneider Electric rack-rendszert is kifejlesztettek az NVIDIA GB200 NVL72 rendszer támogatására, amely az NVIDIA MGX architektúrát használja. Ezzel a megoldással a Schneider Electric termékek először integrálódnak az NVIDIA HGX és MGX ökoszisztémájába.

„Ezekkel a termékekkel válaszolunk az AI-gyárak gyorsan növekvő igényeire – a kilowattostól a megawattos méretű rackekig –, és olyan megoldásokat kínálunk, amelyek maximalizálják a skálázhatóságot, a sűrűséget és a hatékonyságot” – mutat rá Vladimir Troy, az NVIDIA adatközpontok tervezéséért, üzemeltetéséért, vállalati szoftverekért és felhőszolgáltatásokért felelős alelnöke.

Az AI-gyár egy speciális számítástechnikai infrastruktúra, amit arra terveztek, hogy az adatokból a mesterséges intelligencia teljes életciklusának kezelésével teremtsen értéket.

Az új megoldások és a mérnöki adatközpont-referenciatervek az adatközpont-üzemeltetőket és a cég partnereit olyan infrastruktúrával és információkkal látják el, amelyek a nagy teljesítményű AI-klaszterek gyorsabb és megbízhatóbb telepítéséhez szükségesek.

The post Ilyen adatközponti megoldások kellenek a jövő AI-gyáraihoz appeared first on digitrendi.hu.

Újabb üzletet kötött az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldásokkal foglalkozó Schneider Electric az adatközponti szolgáltatásokat nyújtó Digital Realty céggel, utóbbinak a krétai Heraklionban található új HER1 adatközpont megvalósítása érdekében. (A tavalyi közös projektjükről itt írtunk részletesen.)

A HER1 Kréta első szolgáltató-semleges létesítménye, amely fontos szerepet játszik abban, hogy csökkenjen Dél-Európa lemaradása a digitális kapcsolatok és infrastruktúra területén. Az új létesítmény lehetővé teszi a nemzetközi, regionális és helyi tenger alatti kábelek összekapcsolását, ezáltal a felhő- és távközlési szolgáltatók, valamint a tartalomszolgáltató hálózatok üzemeltetői jobb kiszolgálást tudnak nyújtani a környező régiók számára.

A Digital Realty a Marseille 2 (MRS2) létesítményében megvalósított előregyártott adatközpont telepítést követően ezúttal a Schneider Electric „EcoStruxure™ Modular Data Center” portfóliójának kulcsrakész, Tier III-as megoldását használta a krétai projektben felmerülő kihívás leküzdésére.

Kiemelt szempont volt a gyors, éven belüli üzembe helyezés, a fokozott energiahatékonyság, valamint a HER1 elhelyezkedése miatt a helyszíni gyártás, tesztelés és szállítás.

Integrált, előregyártott modulokkal dolgoztak

A kihívások kezelésére az SE célzott megoldást nyújtott, amely két, teljesen integrált, előre gyártott modulból áll. Ezek egyebek mellett közép- és kisfeszültségű berendezéseket, transzformátorokat, szünetmentes tápegységet (UPS) és léghűtési rendszereket tartalmaztak.

Emellett két, nagyméretű, minden-az-egyben (all-in-one) adatcsarnokot is telepítettek, áramellátással, hűtéssel és informatikai rendszerekkel, az SE EcoStruxure felügyeleti megoldását használva az épületek irányítására és az elektromos energiagazdálkodási rendszerek (EPMS) kezelésére.

A francia cég teljes körű tervezési, építési és tanácsadási szolgáltatásokat is nyújtott az adatközpont megvalósításához, beleértve az összes gépészeti, elektromos (M&E) és szoftveres berendezést, a gyártást, az összeszerelést, az üzembe helyezést és a biztonsági szolgáltatásokat.

Új átjárók Dél-Európához

A dél-európai nemzetközi sávszélesség 2016 óta évente átlagosan több mint 30 százalékkal bővült, ami a régióba irányuló adatátviteli kapacitás hatszoros növekedését jelenti.

Földrajzi elhelyezkedésének és az olyan tenger alatti hálózatok, mint a 2Afrika, az Andromeda, az East to Med Corridor (EMC), a Medusa és a Thetis folyamatban lévő fejlesztéseinek köszönhetően számos vállalkozás választja Krétát a kábel-végpontok és adatközpontok helyszínéül. A HER1 több tenger alatti kábelrendszer végpontja közelében található és nagyrugalmasságú adatközpont-kapacitást kínál.

Dél-Európához kapcsolódik egy ugyancsak az SE közreműködésével megvalósuló adatközponti projekt, a portugáliai Sinesben. Az ottani szintén még épülő félben lévő kollokációs adatközpont már a jövőbeni igényeket kiszolgáló gigawatt feletti IT-kapacitással valósul meg. További részletek itt olvashatók.

The post Újabb európai adatközponti projektben a Schneider moduláris megoldása appeared first on digitrendi.hu.