Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Nem CSR, hanem stratégia

A technológiai átalakulás sebessége ma gyorsabb, mint ahogy a hagyományos oktatási struktúrák reagálni tudnak. A digitalizáció, az AI, a felhőalapú rendszerek, az energetikai átállás vagy a robotika olyan kompetenciákat követelnek, amelyek folyamatos frissítést igényelnek.

Ebben a környezetben a vállalatok számára az utánpótlásképzés már nem társadalmi felelősségvállalási kérdés(CSR), hanem üzleti érdek. A munkaerőhiány, a speciális szaktudás iránti kereslet és a versenyképességi nyomás arra kényszeríti a cégeket, hogy aktív szereplővé váljanak az oktatásban.

A közelmúlt hírei – különböző iparágakból – jól mutatják ezt a trendet. Fontos azonban látni: nem egyedi kezdeményezésekről van szó, hanem egy szélesebb vállalati stratégiai irányról.

Vállalati akadémia – saját utánpótlásrendszer

Az energetikai szektorban működő E.ON Hungária Csoport saját Műszaki Akadémiát működtet, amely a pályaorientációtól a duális képzésen át akár a mérnöki karrierig kíséri a fiatalokat.

A program több mint tizenöt szakképző intézménnyel és négy egyetemmel működik együtt, évente több tucat villanyszerelőt, elektrotechnikai szakembert és mérnököt integrálva a rendszerbe. A végzettek mintegy 60 százaléka a vállalatnál kezdi pályáját.

A szakképzős diákok törvény szerinti munkabért, SZÉP kártyát és tanulmányi ösztöndíjat kapnak, az egyetemisták is extra juttatásokat élveznek a munkabéren felül. Az E.ON rugalmas munkabeosztással segíti a munka és a tanulás zavartalan összehangolását.

Ez a modell lényegében egy vállalati életpálya-ökoszisztéma: a képzés, a mentorálás és a megtartás egyetlen stratégiai láncba kapcsolódik.

A pedagógus, mint multiplikátor – AI-felkészítés rendszerszinten

A távközlési szektorban a Yettel ProSuli programja a tanárok mesterségesintelligencia-felkészítésére helyezi a hangsúlyt.

Az AI ma már nem opcionális eszköz az iskolákban, hanem strukturális kihívás. 2026. végéig minden intézménynek AI-iránymutatást kell alkotnia, miközben a pedagógusoknak újra kell gondolniuk a számonkérést, a tanórai kereteket és a diákok digitális kompetenciáit.

A program nem közvetlenül a diákokat célozza, hanem a pedagógusokat erősíti meg – felismerve, hogy a tanár a legfontosabb multiplikátor. Ha a pedagógus tudatosan és biztonságosan használja az AI-t, az egész osztály szintet lép.

Ebben a következő lépés, az idei első ingyenes online workshop március 2-án, aminek keretében a program szakemberei segítenek a tanároknak eligazodni az AI-val kapcsolatos újdonságokban, továbbá abban, hogyan garantálható a gyerekek felkészültsége és biztonsága az új helyzetben, miben segítheti az új technológia a pedagógusok munkáját.

A STEM-tehetségek azonosítása – a korai kiválasztás stratégiája

A bankszektorban a K&H Bank STEM pályázata az informatikushallgatók kiemelkedő szakmai teljesítményét ismeri el. A STEM-területek – vagyis a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és a matematika – napjainkban meghatározó szerepet töltenek be a gazdaság és a társadalom fejlődésében.

Az AI-alapú diagnosztikától a homomorf titkosításon át a tőkepiaci szimulációkig terjedő most díjazott pályamunkák jól mutatják, hogy a felsőoktatásban már most olyan tudás koncentrálódik, amely a pénzügyi szektor jövőbeli digitális működéséhez kulcsfontosságú.

Az ilyen pályázatok egyszerre szolgálják a szakmai kiválóság elismerését és a vállalat hosszú távú IT-stratégiáját: láthatóvá teszik azokat a tehetségeket, akiknek a pénzintézet akár állást is biztosíthat, és egyben hidat is építenek az egyetem és a vállalati innováció között.

A K&H STEM 2025 pályázat díjazottjai:

(A zsűrizésben a digitrendi.hu is részt vehetett)

1. helyezett:

Kovács Nóra Anna – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar, Mérnökinformatikus BSc
Pályázat: Láthatóvá tenni a láthatatlant: Mesterséges intelligencia és photon-counting CT az érfal-gyulladás korai diagnosztikájában

2. helyezett:

Somlai Dóra – Budapesti Corvinus Egyetem, Adatelemzés és Informatikai Intézet, Üzleti adattudomány BSc
Pályázat: Reflexív ügynökalapú szimuláció a magyar tőkepiacon

3.helyezett:

Nagy Katinka Lilla – Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar Mérnökinformatikus BSc,
Pályázat: Homomorf titkosítás alkalmazása egészségügyi adatfeldolgozásban

Különdíj:

Simon Márton – Óbudai Egyetem, Neumann János Informatikai Kar
Pályázat: Nagy hatótávolságú talajnedvesség-szenzor (Cropnaut)

Oktatás, mint önálló üzletág – kompetenciafejlesztési infrastruktúra

A HR-szektorban a Prohuman Csoport akvizícióval hozott létre új oktatási és kompetenciafejlesztési üzletágat.

• A cég tulajdonába került a Maker’s Red Box pedagógiai programcsomagot fejlesztő vállalat. Termékük számos nemzetközi oktatástechnológiai elismerésben részesült az elmúlt években, fejlett és fejlődő országokban egyaránt használják iskolák, felzárkóztató vagy tehetséggondozó programok kompetencia fejlesztő eszközként vagy természettudományos tananyagként.

• A felvásárlásban érintett másik két vállalat, a korábban EdTech brand alatt működő Modern Oktatási Eszközök Kft. és EdTech Transsylvania Srl. széles termék- és szolgáltatásportfolióval közel 400 magyar nyelven oktatató intézményben aktív a robotika, alkotópedagógia és STEAM (természettudományok, informatika, műszaki tudományok, művészetek, matematika) területen.

Az átképzés (reskilling) és a továbbképzés (upskilling) ma már nem kiegészítő szolgáltatás, hanem a versenyképesség egyik alapfeltétele. A digitalizáció és az AI miatt folyamatos átképzésre van szükség, különösen azokban az ágazatokban, ahol a technológiai változás a leggyorsabb.

Ebben a modellben az oktatás nemcsak belső utánpótlási eszköz, hanem önálló piaci szolgáltatás és stratégiai befektetés.

Új oktatási ökoszisztéma formálódik

A négy példa különböző iparágakból érkezik, de közös bennük, hogy a technológiai tárgyakra és az AI-ra helyezik a fókuszt. A vállalatok nem pusztán reagálnak a munkaerőpiaci hiányra, hanem igyekeznek aktívan formálni a kompetenciák jövőjét.

Ez a tendencia nem korlátozódik néhány szereplőre. A vállalati akadémiák, a duális képzések, a STEM-pályázatok és a kompetenciafejlesztési programok itthon és világszerte egyre terjednek. A technológiai korszakváltás nem várja meg az állami oktatási reformokat – a piac saját megoldásokat épít.

Szakértők szerint a kérdés már nem az, hogy a vállalatok beszállnak-e az oktatásba, hanem az, hogy milyen mélységben és milyen felelősséggel teszik ezt. A jövő munkaerőpiaca ugyanis nemcsak az iskolapadban, hanem a vállalati képzési központokban és digitális műhelyekben is formálódik.

The post Amikor a vállalat tanít: az AI-korszakban a cégek már iskolát is „építenek” maguknak appeared first on digitrendi.hu.

A tavasszal indított mesterséges intelligencia workshop-sorozat a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki: az első két alkalmon közel ezer pedagógus vett részt, és 40 százalékuk jelezte, hogy szeretne a következő képzésekhez is csatlakozni.

A következő júliusi 1-jei képzés arra fókuszál majd, hogy hogyan lehet egyes pedagógusi feladatokat automatizálni. A program már korábban is nyitott volt az újdonságokra, a robotika világa után idén tavasszal a mesterséges intelligencia is megjelent a palettán – elsősorban gyakorlati szempontból.

A képzéssorozat első alkalmának témája az volt, hogyan lehet az AI segítségével tananyagokat, feladatokat, óravázlatokat készíteni, valamint hogy miként tudják a tanárok a mesterséges intelligenciát eszközként használni, nem pedig kihívásként megélni.

A második workshop fókuszában a feladatkészítés állt: a pedagógusok konkrét példákon keresztül tanulhatták meg, hogyan lehet az AI-t beépíteni a teszt- és felmérőkészítésbe.

„Már az első alkalomra hatalmas volt a túljelentkezés, ami számunkra is váratlan sikert jelentett. Úgy tűnik, valami olyasmire tapintottunk rá a workshoppal, amire tényleg hatalmas igény van jelenleg a pedagógusok körében” – mondta Koren Balázs, a ProSuli program szakmai vezetője.

Eseményszervezés és adminisztráció

A következő workshopot július 1-jén tartják, témája az automatizálás: hogyan tehetjük könnyebbé a tanárok életét, hogyan lehet (majd) egyes pedagógusi feladatokat automatizálni?

„Közösen ismerünk meg olyan megoldásokat, amelyek segítenek például abban, hogy osztálykirándulás programot állítsunk össze, utazást tervezzünk, komplex kereséseket végezzünk, szakmai anyagokat állítsunk össze vagy épp a levelezésünket könnyítsük meg” – tette hozzá Koren Balázs.

Az újabb képzésre ezen a felületen lehet jelentkezni.

The post Nyári AI-továbbképzés tanároknak appeared first on digitrendi.hu.

Az idei év egyik legérdekesebb világtrendje a márka együttműködések: a kollaborációk berobbanása volt. Ez a trend ma még inkább a külföldi és elsősorban a globális márkák életében látható, de már itthon is bontogatja a szárnyát.

Ez a típusú együttműködés célja, hogy a márkák kiaknázzák egymás erősségeit, új közönséget érhessenek el, és növelhessék láthatóságukat a piacon.

A kollaborációk jellemzően ki szoktak merülni a pár ezres vagy tízezres kuponokban, a Billingo online számlázó több mint félmillió forint értékű ingyenes szolgáltatást ígér, nettó 48 ezer forintért. A közös puttonyba 16 ismert üzleti szolgáltató dobta be a maga portékáját, így az összefogás jellege közel sem hétköznapi.

Sárospataki Albert, a Billingo alapítója elmondta, hogy a 10 éves évfordulójuk apropójaként szerettek volna valami olyasmit adni a vállalkozóknak, amivel a hozzá tudnak járulni a jövő évi eredményeikhez.

Amit pedig a Billingo „mikuláscsomagja” tartalmaz: üzleti szoftverek, álláshirdetési csomag, többféle oktatási csomag, mesterséges intelligencia képzés, marketing és értékesítési támogatási pakkok, továbbá tíz meghatározó üzleti könyv.

Ez mind ingyen elérhető azoknak a vállalkozásoknak, akik még decemberben csatlakoznak a Billingó programjához.

The post Mi van a Billingo puttonyában? appeared first on digitrendi.hu.

Már egyre szélesebb körben használják a hazai üzleti és lakossági felhasználók a mesterséges intelligenciát (AI), amely azonban ma még csak korlátozottan érti és „beszéli” a magyar nyelvet.

A profitorientált céges fejlesztéseknél szempont a megtérülés, ebben az esetben az, hogy az adott nyelvet mennyien beszélik, a magyar pedig nem sorolható a nagyok közé. Az is fontos, hogy az adott nyelven mekkora adatmennyiség áll rendelkezésre.

A most elérhető mesterséges intelligencia alapú alkalmazások ezért futnak a nagy világnyelveken tökéletesen, míg a magyar kérdésekre, egyelőre sok pontatlan válasz érkezik.

Ha előrébb akarunk jutni magunknak kell elkészíteni a magyar nyelvi modellt, a lehető legnagyobb magyar nyelvű szöveges adatbázis felhasználásával, hogy az beépüljön a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokba. Minél több lesz a hiteles magyar nyelvű szövegrész, annál pontosabbak és választékosabbak az AI válaszai.

Magyarországon két projekt is van a magyar nyelvi modell kifejlesztésére

Az egyik a Nyelvtudományi Intézet munkatársai által kifejlesztett magyar ChatGPT. A mesterséges intelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző szoftver beszélni még nem képes, de megtalálja a szövegekben lévő összefüggéseket, vagyis alkalmas médiatartalom elemzésre.

A Puli-GPT nevet viselő alkalmazás kidolgozásakor 41 milliárd szóból álló magyar és 62 milliárd szóból álló angol szövegállományt tápláltak be a kutatók. (Összehasonlításul az OpenAI Chat GPT 120-130 millió magyar és 180 milliárd angol szóból tanult).

A Puli hamarosan bővül majd csevegési funkcióval, de már most képes a megadott szavak alapján összefüggő szövegeket írni, vagy össze tudja foglalni egy cikk vagy egy könyv tartalmát.

A másik, amelyről annak bejelentésekor már írtunk, az állam és az OTP Bank közös finanszírozásában, hazai egyetemek bevonásával 2021 óta zajlik. Első lépésként elkészült az alap nyelvi modell, ami 1,5 milliárd paramétert használt, most zajlik a 30 milliárd paraméterre bővítés.

„A nyelvi modelleken alapuló alkalmazások már megjelentek a köznevelésben és a felsőoktatásban is. Ezek készségszintű, tudatos használata mind az egyén, mind a társadalom számára a jövőképesség, a siker feltétele. A jól működő magyar nyelvi modell jóléti kérdés is, mivel növeli az AI magyar haszonélvezőinek a körét” – emeli ki Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának a vezetője, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Kész az AI-készségek fejlesztését célzó európai stratégia

Jelenleg igen nagy még a hiány az AI-technológiákat készségszinten használó szakemberek száma, erre kíván megoldást adni az ARISA projekt. A Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége keretében elkészült stratégia, amelynek kialakításában magyar oldalról részt vett az IVSZ és a Műegyetem is, egyértelmű irányokat jelöl ki az AI-készségek elsajátításának felgyorsításával kapcsolatban.

Az AI az eddig ismert transzformáló hatása mellett nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást, adatvezérelt döntéshozatalt is jelent majd, ezért fontos, hogy a témához ne csak az IT szakemberek, fejlesztők értsenek, hanem a politikusoknak, döntéshozóknak is ismerniük kell az alapokat.

Jöhetnek az AI-stratégák, AI-etikusok, AI-minőségbiztosítók

Utóbbiakat nemcsak azért, hogy tisztában lehessenek a felhasználási lehetőségekkel, hanem azzal is, hogyan kell etikusan eljárni ebben. A projekt keretében elkészült AI Skills Needs Analysis tanulmány szerint a következő években külön MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.

“Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások eredményesebbek legyenek, több területen is igénybe kell vegyék a AI-technológiákat a hatékonyságnövelés céljából. A mesterséges intelligencia használatában azonban egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások: a Digital Decade/DESI statisztikái szerint a 7,9 százalékos uniós átlagtól jócskán elmaradva, mindössze 3 százalékuk alkalmazza ezeket.

Az ARISA keretében készült stratégia szerint a legnagyobb mértékben a készségek hiánya akadályozza az AI technológiák bevezetését és alkalmazását, nem pedig az eszközök hiánya vagy a költségek” – mutat rá Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A projekt egyik célja egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható mesterséges intelligencia készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig könnyen frissíthetik és adaptálhatják programjaikat, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő AI-technológiákkal és trendekkel.

A képzések várhatóan 2025-ben pilot formában már el is indulnak, de már idén is lehet egy-egy továbbképzés.

Ahol már sokat is költenek az AI-fejlesztésekre

Nemrégiben jelent meg egy elég részletes tanulmány az AIPRM cég jóvoltából, az AI globális piacáról, annak főbb szegmenseiről, toplistákkal, a következő évtized elejéig mutató előrejelzésekkel. Ez egyebek mellett megállapítja, hogy tavaly világszinten már közel 455 milliárd dolláros piacot jelentett a mesterséges intelligencia biznisz.

Ennek több mint a harmadát (36,84%) Észak-Amerika termelte ki, Európa részesedése megközelíti a 25 százalékot. A piac növekedési potenciálja a következő évekre évi 19 százalék lehet, ezáltal 2032-ben már a teljes AI piaci érték meghaladhatja a 2500 milliárd dollárt.

Tavaly a piacvezető USA-ban a legnépszerűbb AI-munka az adatmérnöki volt, 23,8 százalékos részesedéssel az összes AI-hoz kapcsolódó állásokat figyelembe véve. Az USA-ban a belépőszintű AI-állásokhoz kapcsolódó fizetések medián értéke évi 105 ezer dollár volt, viszonyításul a felsővezetői fizetések tavalyi mediánja 196 ezer dollárt ért el.

És végül itt a lista az AI-ba legtöbbet fektető országokról, ami nagy meglepetést önmagában nem okozhat, általában ezek szoktak megjelenni a technológiába legtöbbet beruházók között is. Kivételt képezhet Svédország, a skandináv állam volt a legaktívabb az utóbbi öt évben ezen a téren, 2019-hez képest 2310 százalékkal növelte célirányos beruházásait.

Az viszont figyelemre méltó, hogy a kutatás egy másik szempontja szerint a GDP-arányos AI-ráfordítások területén az élbolyban ott van Észtország is, amely az USA mögött a negyedik helyen áll. Az Egyesült Államok az elmúlt öt évben a GDP 1,29 százalékát fordította AI-jellegű projektekre, Észtországnál ez az adat 1,089 százalék.

The post Az AI még törve beszélni magyar – de már kész a képzési stratégia appeared first on digitrendi.hu.