A szolgáltatás már Magyarországról is használható. De mit jelent ez a gyakorlatban, és miben különbözik egy „sima” EU-s AWS régiótól?

Kezdjük onnan, hogy a „szuverén felhő” nem egységes, szabványosított fogalom. Egyes szolgáltatóknál elsősorban adatrezidenciát jelent, vagyis az adatok EU-n belüli tárolását, másoknál jogi és működési garanciákat, míg a legszigorúbb értelmezés szerint a szuverenitás az irányítás, az üzemeltetés és a technológiai kontroll teljesen európai kézben tartását is megköveteli.

Az AWS European Sovereign Cloud ez utóbbi, szigorúbb megközelítést célozza meg.

Ilyen lett az Európának épített, elkülönített felhő

Az AWS European Sovereign Cloud fizikailag és logikailag is elkülönül az AWS többi régiójától. Nem egyszerűen arról van szó, hogy az adatközpontok az EU területén helyezkednek el: a működtetéshez szükséges infrastruktúra, a személyzet és az irányítási struktúra is Európában marad.

Az AWS szerint a rendszer úgy lett kialakítva, hogy még szélsőséges körülmények között – például az EU-n kívüli rendszerekkel való kapcsolat megszakadása esetén – is önállóan működőképes maradjon. Az ehhez szükséges forráskód-replikákhoz és üzemeltetési eszközökhöz kizárólag EU-rezidens, erre felhatalmazott munkatársak férnek hozzá.

Adatszuverenitás nemcsak tárolási szinten

A legtöbb felhőszolgáltatásnál az adatszuverenitás elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyféladatokat fizikailag hol tárolja a rendszer. Az AWS European Sovereign Cloud ennél tovább megy: nemcsak az üzleti adatok, hanem az összes kapcsolódó metaadat – például az identitás- és jogosultságkezelés, a számlázás vagy a használati adatok – is kizárólag az EU-n belül marad.

Ez különösen fontos a szigorúan szabályozott iparágak számára, ahol már az adminisztratív vagy naplózási adatok EU-n kívüli kezelése is kockázatot jelenthet.

Biztonság és megfelelőség – AWS-alapokon

Technológiai szempontból az AWS European Sovereign Cloud nem egy „lebutított” megoldás. Ugyanazokra az alapokra épül, mint az AWS többi régiója, beleértve az AWS Nitro Systemet is, amely hardveres és szoftveres szinten választja el egymástól az ügyfél-erőforrásokat.

Az AWS hangsúlyozza, hogy az adatokhoz – megfelelő kulcsok nélkül – sem külső felek, sem az AWS saját munkatársai nem férhetnek hozzá. A titkosítás, a kulcskezelés és a hardveres biztonsági modulok ugyanazokat a lehetőségeket nyújtják, amelyek a globális AWS-régiókból már ismerhetők.

Újdonság ugyanakkor az ESC-SRF (European Sovereign Cloud – Sovereignty Reference Framework), egy függetlenül validált keretrendszer, amely konkrét, auditálható garanciákat ad a szuverenitási követelmények teljesítésére.

Európai irányítás, európai joghatóság alatt

A szuverén működés egyik kulcseleme az irányítás. Az AWS ennek érdekében külön európai jogi és szervezeti struktúrát hozott létre: egy új anyavállalatot és három, Németországban bejegyzett leányvállalatot, amelyek vezetését európai állampolgárok látják el.

A döntéshozatalt egy tanácsadó testület is támogatja, amelyben az AWS képviselői mellett független, európai szakemberek is helyet kaptak. Feladatuk annak biztosítása, hogy a működés megfeleljen az európai jogszabályoknak és a szuverenitási elveknek.

Az AWS European Sovereign Cloud nemcsak egyetlen országra korlátozódik. A németországi régió mellett új helyi zónák indulnak Belgiumban, Hollandiában és Portugáliában, lehetővé téve az országon belüli adattárolást és az alacsony késleltetésű alkalmazások futtatását.

Azok számára, akik még szigorúbb kontrollt igényelnek, az AWS olyan megoldásokat is kínál, mint a Dedicated Local Zones, az Outposts vagy az AI Factories, akár saját adatközponti környezetben is.

Miért fontos Európának a szuverén felhő?

A globális szolgáltatók(hyperscalerek) már eddig is kínálták a lehetőségeket az EU-s régióknak, de ezek többsége jogi és irányítási szempontból továbbra is globális struktúrák része maradt. Egyes iparágakban ez azonban ma már nem elegendő.

Az AWS European Sovereign Cloud azoknak a szervezeteknek szól, amelyek nemcsak technológiai fejlettséget, hanem teljesebb jogi és működési kontrollt is elvárnak – ezek közé sorolható a közigazgatás, a pénzügyi szektor, az egészségügy, a védelem vagy az energiaipar.

Nem az egyetlen út, de fontos mérföldkő

Európában több irányból közelítik meg a szuverén felhő kérdését: a Microsoft és a Google inkább partneri és szabályozási modellekben gondolkodik, míg az SAP saját üzleti alkalmazásaira építve fejleszti szuverén megoldásait. Az uniós kezdeményezésű GAIA-X, pedig nem konkrét felhő, hanem szabvány- és ökoszisztéma-keretrendszer.

Az AWS mostani lépése azt is igyekszik világossá tenni, hogy a digitális szuverenitás nem pusztán elméleti vita. A kérdés egyre inkább az, hogy ki, milyen mélységben és milyen kompromisszumok mellett képes valódi kontrollt biztosítani az európai adatok és digitális infrastruktúra felett.

The post Szuverén felhők Európában: új korszakot nyit az AWS különálló platformja appeared first on digitrendi.hu.

Idén eddig több mint 200 ezer embert bocsátottak el a globális technológiai szektorban, és ha a tendencia ilyen ütemben folytatódik, ez a szám az év végére megközelítheti a negyedmilliárdot is.

Mely országokat érintenek leginkább az elbocsátások a világon 2025-ben?

Különösen az amerikai vállalatok járnak az élen, megduplázva az eddigi leépítéseiket, több mint 140 ezer alkalmazottat bocsátva el nemcsak az USA-ban, hanem szerte a világon jelenlévő offshore irodáikban és gyártóüzemeikben is. Jelenleg az amerikai székhelyű vállalatok leépítései a világszerte jelentett 202 093 elbocsátás 69,71%-át teszik ki.

A 2025-ben az eddigi legtöbb munkahelyet megszüntető vállalat az Intel, amelynek a múlt év végén még közel 109 ezer alkalmazottja volt. Az idei év végére a Reuters információi szerint 75 ezerre tervezi csökkenteni a létszámát, ami több mint 30 ezer álláshely megszűnését jelenti – derül ki egy friss nemzetközi kutatásból.

A RationalFX csapata által végzett, részletekbe menő elemzés több forrásból, köztük a TrueUpból, a TechCrunchból és több állami WARN adatbázisból származó adatok alapján azonosította azokat a vállalatokat, ahol a legjelentősebb létszámcsökkentések történtek.

Indiában tapasztalható a második legnagyobb elbocsátási hullám, amit a Tata Consultancy Services, az ország legnagyobb informatikai és szolgáltató vállalata vezet 12 ezer fős létszámleépítéssel.

A Panasonic közelmúltbeli 4%-os munkaerő-leépítése, amely 10 ezer munkahelyet érint, Japánt a harmadik helyre emelte. A japán technológiai konglomerátum legújabb elbocsátásainak deklarált célja a profitmarzsok növelése, a költségek csökkentése és a működés egyszerűsítése.

A svéd technológiai ipar is súlyos csapást szenvedett el 2025-ben, több mint 3 ezer ember veszítette el az állását a Northvolt akkumulátorgyártó cég közelmúltbeli csődje következtében.

Mivel az akkumulátorgyártás nagy része Kínában, Japánban és Dél-Koreában összpontosul, a Northvoltot Európa válaszaként alapították a más kontinensekről származó beszállítóktól való függőség csökkentésére. Összeomlását követően azonban többezer alkalmazott vált munkanélkülivé, köztük a Northvolt hatalmas skellefteåi gyárában dolgozók is.

A csődöt követően az amerikai vevő, a Lyten felvásárolta a Northvolt összes fennmaradó eszközét – nemcsak Svédországban, hanem Németországban és Lengyelországban is.

A további országok sorában, ahol egyenként több ezer technológiai állás szűnt meg, többek között ott található Indonézia, Izrael és az Egyesült Királyság.

A leépítések nyomán nőtt a technológiai vállalatok profitja

Az elemzés erre példaként az Microsoftot hozza fel, amelynek a Microsoft bevételei folyamatosan nőttek az utóbbi években. Az idén június 30-án véget ért negyedéves időszak például 18%-os árbevétel, és 24 százalékos nettó eredménynövekedést hozott.

Erős pénzügyi teljesítménye ellenére az amerikai technológiai óriás is elbocsátási hullámban van, ami még a vállalat vezetői és felsővezetői pozícióit sem kíméli. Az év eleje óta például több mint 19 ezer alkalmazott munkája szűnt meg a redmondi központú cégnél.

Ez magában foglalja a januári korlátozott számú teljesítményalapú elbocsátást, az Xboxnál végrehajtott létszámleépítéseket, valamint a májusban bejelentett további 6 ezer munkahely megszüntetését.

A szoftveróriás a legutóbbi elbocsátási körben közölte, hogy még tovább csökkenti a létszámot, megszüntetve a különböző csapatokban és földrajzi területeken betöltött vezetői pozíciókat.

Hasonlóan járt el a Meta(Facebook, Instagram, stb.) is, a 2024-es pozitív pénzügyi eredmények és az idei második negyedév erős üzleti teljesítménye ellenére.

A cég árbevétele éves árbevétel növekedése 22%-os volt, nettó nyeresége pedig 38%-os haladta meg az egy évvel korábbit. Mindeközben a Meta már legalább 3720 alkalmazottat bocsátott el az év eleje óta, miközben dollármilliárdokat fektetett az AI-ba.

Felemás a cégek hozzáállása az AI térhódításához

Ahogy szinte hetente jelentik be a cégek a mesterséges intelligencia és az automatizálási technológiák új fejlesztéseit, sok vállalatnál már el is kezdték bevezetni azokat a termelékenység növelése és a folyamatok egyszerűsítése érdekében.

Míg sokan arra összpontosítanak, hogy betanítsák az alkalmazottaikat ezeknek a technológiáknak a használatára, egyre több azoknak a vállalkozásnak a száma, amelyek úgy döntenek, hogy automatizálási és AI-eszközökkel helyettesítik az alkalmazottaikat, utóbbiba sorolhatók például az adatközpontú szerepkörök.

Nem kell ugyanakkor ehhez feltétlenül csak technológiai cégnek lenni, a hotelüzemeltető Marriott International és a holland ING, mint pénzintézet csak kettő a tucatnyi nagy szereplő közül, amelyek mára teljes mértékben átálltak az ügyfélszolgálati chatbotokra.

A brit BT távközlési cég bejelentette, hogy 2030-ig 55 ezer munkahelyet szüntet meg, ebből mintegy 10 ezer pozíciót töltenek be mesterséges intelligenciával. Idén március végére a BT már csak 85 ezer főt foglalkoztatott, ami nagyjából 6 ezerrel kevesebb, mint egy éve.

Az Amazon, a világ legnagyobb kiskereskedője és az USA egyik legnagyobb technológiai vállalata is ezt a trendet követi. Október 28-án a társaság megerősítette a 14 ezer fős létszámleépítést, mondván, hogy a vállalat mostantól az AI-ra összpontosít, és alkalmazkodik „az internet óta látott legátalakítóbb technológiához”, ahogy azt az alkalmazottaknak küldött feljegyzésben is megfogalmazták.

Az idei évben a vállalatnál eddig végrehajtott mintegy 19 ezer elbocsátásból tehát ez a 14 ezer közvetlenül a mesterséges intelligencia bevezetéséhez és a vállalati struktúra „karcsúbbá” tételéhez kapcsolódik.

Az automatizálás és a mesterséges intelligencia eszközök, valamint az Egyesült Államokon kívülre történő tevékenységáthelyezés eredményeként kialakuló hatalmas elbocsátási hullámok egyike az IBM-nél történt.

A technológiai óriás az innovációban szerzett hosszú múltja ellenére úgy tűnik, lemaradt a generatív mesterséges intelligencia versenyében. Az idei évre tervezett nagyjából 9 ezer fős elbocsátással az óriásvállalat célja a működésének racionalizálása, a költségek csökkentése, valamint a kvantum-számítástechnikára és a mesterséges intelligenciára való összpontosítása.

A jelenlegi elbocsátásokkal az IBM automatizálta a rutinszerű HR-feladatokat, így az e-mailek szerkesztését, a táblázatok elemzését és a belső lekérdezések kezelését.

A Duolingo, a népszerű nyelvtanuló alkalmazás, állítólag több száz pozíciót váltott fel AI-eszközökkel, a lépés meglepő módon nemcsak az alkalmazottak, hanem az online ügyfelek oldaláról is hatalmas ellenállást váltott ki.

A cég ezért kénytelen volt tisztázni, hogy a vállalat nem fog további alkalmazottakat elbocsátani; de csak akkor vesz fel valakit, ha a mesterséges intelligencia nem tudja megfelelően elvégezni a rá bízott munkát. Az elmúlt másfél évben a Duolingo több száz alvállalkozói pozíciót szüntetett meg.

Egy másik figyelemre méltó példa a Salesforce, amely az AI bevetésével közel a felére 9 ezerről 5 ezerre csökkentette ügyfélszolgálati személyzetét.

A TikTok anyavállalata, a kínai Bytedance is több száz pozíciót szüntetett meg, elő munkaerő által betöltött munkahelyeket adva a mesterséges intelligencia kezébe. Augusztus elején a vállalat berlini biztonsági osztályának 150 alkalmazottja kapta meg a felmondását, ami tiltakozásokat váltott ki a helyi iroda előtt.

Az STMicroelectronics félvezetőgyártó cég kezdetben 3 ezer fős leépítést tervezett 2027-ig, de ez a szám ma már 5 ezerre van belőve. A vállalat 2024-es éves jelentése szerint Franciaországban 11 500, Olaszországban pedig 12 700 embert foglalkoztat.

Az olasz és a francia kormány együttesen 27,5%-os részesedéssel rendelkezik az STMicroelectronicsban. Jelenleg mindkét kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy a leépítések számát mind Olaszországban, mind Franciaországban maximum ezer-ezer főre korlátozzák.

Az elemzés még további nagy technológiai vállalatokat említ, köztük a Ciscot, a Klarnat és az Intuitot, ahol emberi munkaerőt bocsátanak el az automatizálás és a mesterséges intelligencia javára.

Mi vár még a technológiai iparágra a következő években?

A technológiai szektort sújtotta a legjobban a COVID-19 világjárvány utóhatása, 2021. óta közel egymillió munkahely szűnt meg. Idén a tömeges elbocsátások jelenlegi hullámát az automatizálás, a mesterséges intelligencia által vezérelt munkahely-megszüntetés és a szélesebb körű költségcsökkentési stratégiák vezérlik.

Míg az automatizálás által könnyen helyettesíthető pozíciók voltak az elsők, amelyek megszűntek, a Microsoft korábbi 6 ezres elbocsátási köre, köztük egy meghatározó AI-igazgatóé, azt mutatja, hogy még a vezetői pozíciókban lévők sem érezhetik biztosnak az állásukat.

A HR-esek nagyobb hangsúlyt fektetnek a AI-irányú fejlesztésre, mint alapvető készségre a potenciális jelöltek értékelésekor. Történelmileg visszatekintve, amikor a munkahelyek a technológiai fejlődéssel veszélybe kerültek, a vállalatok gyakran a munkaerő átképzéséhez fordultak, hogy enyhítsék a potenciális elbocsátások hatását.

Ma már azonban a vezetők egy része azt mondja, hogy az átcsoportosítás és az új pozíciók keresése a jelenlegi alkalmazottak számára – pusztán az elbocsátások elkerülése érdekében -nem működik.

Csak az idő fogja megmondani, hogy a technológiai vállalatok továbbra is a költségcsökkentésre és a leépítésekre összpontosítanak-e, vagy az AI fejlesztések révén teremtődő új szerepkörökre és lehetőségekre.

The post Több százezer állásba is kerülhet idén a techszektor profitabilitása appeared first on digitrendi.hu.

Az évtized eleje óta a Meta(Facebook, Instagram) és az Alphabet bevételei növekedtek a legnagyobb arányban, mindegyikük 91%-kal ugrott meg, lekörözve minden más online óriáscéget. Abszolút összegben pedig az Amazon áll az élen – derül ki a Stocklytics.com által publikált adatokból.

Az online óriások világában a bevételek, a profit és a felhasználók száma milliárdokban mérhető. És bár ezek a cégek – köztük olyan globális vállalatok, mint az Apple, a Meta, a Google, a Netflix és a PayPal – mind látványos növekedést értek el az elmúlt öt évben, két név kiemelkedik közülük: Meta és a Google anyavállalata, az Alphabet.

A Meta megjárta a hadak útját

A Meta útja az elmúlt évtizedben meglehetősen göröngyös volt, mégis a vállalat a technológiai színtér egyik legkitartóbb szereplőjévé vált.

Az adatvédelmi aggályok, a szabályozói ellenőrzés és az olyan botrányok, mint a 2016-os amerikai választási álhírek, valamint a Cambridge Analytica-botrány óriási visszhangot váltottak ki, ami arra kényszerítette a Metát, hogy igazítson a stratégiáján.

Válaszul a társaság inkább az Instagramra és a WhatsAppra koncentrált, sok pénzt fektetett a mesterséges intelligenciába a félretájékoztatás és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelembe, és prioritásként igyekezett kezelni a felhasználók adatvédelmét.

Az igazi próbatétel három évvel később következett be: a 2022-es tőzsdei összeomlás több százmilliárd dollárt faragott le a Meta piaci értékéből, a vállalat pedig minden idők első bevételcsökkenéséről számolt be, ami súlyos költségcsökkentő intézkedésekhez és tömeges elbocsátási hullámhoz vezetett.

A Meta azóta újra magára talált. A társaság 2024-re 164,5 milliárd dollárral rekordbevételt jelentett, ami 22%-kal több, mint egy évvel korábban, ötéves távlatban pedig 91%-os növekedést ért el.

Az Alphabet a százalékos, az Amazon az összegszerű növekedés nyertese

A Google anyavállalata, az Alphabet volt a másik internetes óriás, amely még ennél nagyobb növekedést ért el: bevételei 91,7%-kal emelkedtek ebben az időszakban. Egyetlen más online vállalat sem jutott még csak a közelébe sem a százalékos növekedést tekintve.

Az Apple például 42,4%-kal nőtt öt év alatt, a Netflix 56%-kal, a PayPal 48%-kal, az Alibaba és a Tencent pedig nagyjából 20%-kal.

Az e-kereskedelmi óriás, az Amazon állt a legközelebb a Meta és az Alphabet százalékos növekedéséhez, a maga 65,2%-os ötéves bevételnövekedésével.

Az abszolút bevételnövekedés tekintetében mégis Jeff Bezos cége vezet. A statisztikák szerint az Amazon bevételei 2020. óta nem kevesebb mint 251 milliárd dollárral gyarapodtak, ami 50%-kal több, mint az Alphabeté, kétszer annyi, mint az Apple-é, és háromszor annyi, mint a Metáé.

Míg a Meta és az Alphabet az elmúlt öt év bevételnövekedésében az élen járt, a Netflix részvényértéke emelkedett a legnagyobb arányban, 2020. januárja óta 281%-os növekedést érve el.

Ez azt bizonyítja, hogy a részvények teljesítménye nem mindig korrelál közvetlenül a bevétel növekedésével, alakulásában a befektetők véleménye, az üzleti döntések és a külső események is nagy szerepet játszanak.

A Netflixét a Meta részvényei követik 228%-os növekedéssel, míg az Apple (170%) és az Alphabet (140%) zárja a toplistát.

The post A netes gigacégek így használták ki a COVID által felgyorsult online térnyerést appeared first on digitrendi.hu.

Az új felhőrégió működtetéséhez a vállalat új európai szervezetet hoz létre németországi székhellyel. A projekt Brandenburgban valósul meg, 7,8 milliárd eurós beruházással.

„Olyan felhőt hozunk létre, amely megfelel az európai digitális szuverenitási követelményeknek, miközben megőrzi azt a szolgáltatási portfóliót, biztonságot és teljesítményt, amit az ügyfelek elvárnak az AWS-től” – mondja Kathrin Renz, az AWS European Sovereign Cloud vezérigazgatója.

Az AWS European Sovereign Cloud-ot teljes egészében az EU-ban helyezik el, fizikailag és digitálisan elkülönítve más AWS régióktól. Minden kulcseleme – infrastruktúra, technológia, vezetés és operatív csapat – kizárólag az Európai Unió területén található.

Az adatközpontokhoz való hozzáférést, a műszaki támogatást és az ügyfélszolgálatot kizárólag az unió területén lakó alkalmazottak látják el. A projekt részeként létrejön egy dedikált Biztonsági Műveleti Központ (Security Operations Center) és egy független felügyelőbizottság, amely négy EU-állampolgárból áll, köztük legalább egy az Amazontól isfüggetlen taggal.

Az AWS dedikált európai felhőrégiója széleskörű szolgáltatáscsomagot kínál, beleértve a mesterséges intelligenciát, a számítási teljesítményt, a konténereket, adatbázisokat, hálózati szolgáltatásokat és biztonsági megoldásokat.

A mesterséges intelligencia szolgáltatások közé tartozik az Amazon Bedrock, az Amazon Q és az Amazon SageMaker. Ezeket már a tervezési szakaszban a független működés elvére építették, biztosítva a szükséges biztonságot, ellenőrzést és megfelelőséget.

A jövendő ügyfelek széleskörű AWS Partner kínálatból és megoldásokból választhatnak, köztük van a Magyarországon jól ismert Cisco és a Trend Micro is. Az indulás után a szolgáltatások minden ügyfél és partner számára elérhetőek lesznek.

Az új régiót úgy tervezték, hogy autonóm módon működhessen akkor is, ha megszakad a kapcsolat a világ többi részével. Az infrastruktúra független hálózattal, saját AWS Direct Connect kapcsolatokkal és dedikált európai tanúsító hatósággal rendelkezik majd. A projekt magában foglalja a Sovereign Requirements Framework (SRF) bevezetését is, ami egy átfogó műszaki, jogi és működési ellenőrzési rendszer.

A projekt az AWS hosszú távú európai jelenlétének része, ahol a vállalat 2010 óta több mint 250 milliárd eurót fektetett be és több mint 225 000 embert foglalkoztat – olvasható a cég projektet bemutató közleményében.

The post Önálló felhő-infrastruktúrát épít ki Európának az AWS appeared first on digitrendi.hu.

Közös szakmai eseményt szervezett a Start Campus és a Schneider Electric(SE). Előbbi cég már a felhő alapú adattárolással és a grafikus processzorokkal, felgyorsított számítástechnika igényeihez igazodó 1,2GW-os adatközpont campusának első egységét mutatta be. Ehhez a Schneider Electric kiemelt üzleti partnerként komplex mesterséges intelligencia alapú(AI) megoldásokat szállít.

Az eddigi helyszínek már zsúfoltak, szükség van újabb kapacitásokra

A fenntartható adatközpontok(DC) új generációjának tervezésére, építésére és üzemeltetésére alakult Start Campus fejleszti a SINES DC projektet. A Lisszabontól délre fekvő, hat épületből álló campus 2030-ig fokozatosan épül ki.

A SINES DC AI-képes, és az iparág jövőbeni igényeit már a folyadékhűtési technológiák rugalmas és skálázható módon való integrálására fókuszálva elégíti ki. A 8,5 milliárd eurós összberuházású projekt 100%-ban megújuló energiát használ, és a tervek szerint 2030-ra Net Zero kibocsátású lesz.

Az európai adatközpontok egyik kulcskérdése manapság, hogy az AI-alapú munkaterhelések hogyan alakíthatják át a kontinens digitális infrastruktúráját. Az ágazatban eddig ismert helyszínek, mint Frankfurt, London, Amszterdam, Párizs és Dublin egyre zsúfoltabbá váltak.

Sokan úgy vélik, hogy a kereslet most az újonnan épülő másodlagos helyszínek felé fordul – állapítja meg a projektről szóló S&P elemzés. Mivel az AI-munkaterhelések jellemzően kevésbé érzékenyek a késleltetésre, és távolabbi helyszíneken is elhelyezhetők, sokan állítják, hogy a megújuló energiával rendelkező kisebb piacok ideálisak az ilyen beruházásokra.

A Start Campust 2020-ban az amerikai székhelyű Davidson Kempner Capital Management vagyonkezelő és a brit Pioneer Point Partners magántőke-befektető cég közösen hozta létre, és egy évvel később már be is jelentették az első adatközpont-fejlesztés részleteit, egy 495 MW-os adatközpont-campust (SINES DC) a Sines ipari és logisztikai övezetben. A szolgáltató akkoriban még csak 3,5 milliárd eurót tervezett befektetni a projektbe.

A piaci kereslet azonban folyamatosan változik, potenciális további igényt generálhatnak az amerikai hiperskálázók, az európai, közel-keleti és afrikai piacot kiszolgáló felhőszolgáltatók, valamint maga az AI is.

A felhőszolgáltatók – többek között a Microsoft, a Google, az Amazon Web Services és az Oracle – a szomszédos Spanyolországba, főleg Madridba költöztek, és komplett felhőrégiók elindításán dolgoznak az országban.

Az erre a helyzetre megnövelt kapacitással reagáló portugál telephely több szempontból is ideális helyszínnek bizonyul. Több tenger alatti kábel köti össze az országot az Afrika nyugati partvidékén található gyorsan növekvő metropoliszokkal, köztük Lagosszal és az angolai Luandával.

Közvetlen összeköttetése van az EllaLink tenger alatti optikai kábelrendszerhez is, ami növeli a SINES vonzerejét a nagy amerikai ügyfelek számára, de általában is kellően globális kapcsolatot biztosít a létesítménynek Európától Amerikáig és Észak-Afrikáig.

A campus teljes egészében megújuló villamos energiával lesz ellátva. A következő néhány épületet pedig már úgy tervezték, hogy az energiafelhasználás hatékonysága (PUE) 1,1-gyel legyen egyenlő, ami nagyobb energiahatékonyságot, az ügyfelek számára versenyképes megtérülési mutatót és magasabb fenntarthatósági normákat jelent.

A projekt egyik kiemelt beszállítója a Schneider Electric

A francia cég hardveres, szoftveres megoldásokat és tanácsadási szolgáltatást egyaránt nyújtott a Start Campus megaprojekt tavaly év végén átadott első egységének(SIN1) a felszereléséhez.

A létesítmény az SE EcoStruxure for Data megoldásainak átfogó csomagját használja, a mesterséges intelligencia, a felhő és a grafikus processzorokon alapuló GPU-gyorsítású számítási feladatok munkaterheléseinek a mérésére.

„Az adatok felhasználásával, az összekapcsolt infrastrukturális megoldásokkal, valamint a valós idejű betekintést lehetővé tevő EcoStruxure szoftvercsaláddal, az adatközponti vállalat jelentős üzemeltetési hatékonyságot, biztonságot és skálázhatóságot érhet el” – mutatott rá a francia cég szerepére Pablo Ruiz Escribano, az SE Secure Power és az adatközpontokért felelős alelnöke.

A SIN01 létesítményben a Schneider Electric olyan teljes körű megoldásokat tett elérhetővé, amelyek digitálisan optimalizáltak az adatközpontok életciklusára.

Ezek közé tartoznak azok a Galaxy VX UPS kapcsolóberendezések, amelyekkel ki lehet küszöbölni a káros üvegházhatású anyagok(SF6) használatát. Emellett a szállított berendezések között vannak a közép- és kisfeszültségű elektromos elosztórendszerek termikus felügyelettel, továbbá az infrastruktúrába illő transzformátorok is.

Az egyedi szolgáltatási megállapodás magában foglalja a távfelügyeletet, az eszközkezelést, a 24/7 karbantartást és a helyszíni műszaki szakemberek biztosítását.

A francia partnercég szakértői segítenek az adatközponti vállalat áramvásárlási stratégiájának a kidolgozásában is, amelynek célja, hogy a működéshez 100%-ban megújuló energiát szerezzen be.

„Az energia a mai digitális infrastruktúra egyik legkritikusabb erőforrása. De ez nemcsak a hozzáférésről szól, hanem annak hatékony, fenntartható és méretarányos kezeléséről is” – hívta fel a figyelmet ennek kapcsán Robert Dunn, a Start Campus vezérigazgatója.

Az SE eseményen résztvevő vezetői közül Pankaj Sharma a Secure Power részlegért felelős alelnök előadásában kitért rá: fel kell készülnünk arra, hogy minden szolgáltatás a jövőben valamilyen módon kapcsolódik a mesterséges intelligenciához.

A GenAI technológia piaci kapitalizációja 2032-re elérheti az 1,3 ezer milliárd dollárt. Az AI lényegében a következő ipari forradalmat indítja el.

A nagysűrűségű számítástechnika hatása alapvetően megváltoztatja az adatközpontok tervezését. A nagyobb sűrűség nagyobb energiát, több hőt és több hűtést jelent. Ahogy a mesterséges intelligencia által vezérelt munkaterhelések racksűrűsége növekszik, a támogatásukhoz szükséges fizikai infrastruktúra is változik.

Az AI és a grafikus processzorok korában optimalizálni szükséges az energiakapacitásokat, oly módon is, hogy több forrásból több helyszínről lehessen ellátni az adatközpontokat a megfelelő energiává – emlékeztetett rá Marc Garner, az SE felhő és adatközponti megoldásokért felelős részleg elnöke.

A projekt egyedülálló megoldása a tengervizes hűtés

Az adatközpontok AI korszakát segíti az SE legújabb akvizíciója is

Az adatközpontokban eddig széles körben ismert léghűtés, a legfeljebb rackenként 60 kW-os rendszerekhez alkalmazható. Az AI korszakban a munkaterhelések azonban elérik a 150 kW-ot vagy annál nagyobbat, amit már csak folyadékhűtéssel lehet kezelni.

Ugyanakkor a grafikus feldolgozóegységeken (GPU) kívüli szerverkomponenseket továbbra is levegővel fogják hűteni, így a léghűtéses rendszerek 20-25% még a jövőben is megmarad – válaszolta lapunknak adott interjújában Andrew Bradner, az SE hűtési üzletágának az alelnöke.

A cég nemrégiben szerzett többségi részesedést(75%) az amerikai Motivair Corp.-ban, aminek mesterséges intelligenciára kész termékkínálata a hagyományos léghűtéses környezetektől a teljesen folyadékhűtéses vagy hibrid változatokig terjed.

A kibővített portfólió további előnye a földrajzi lefedettség. A Motivair eddig az Egyesült Államokban gyártotta rendszereit, de a jövőben kiterjesztik a gyártást a Schneider európai és ázsiai üzemeire is.

„Európában elsőként várhatóan Olaszországban kezdjük el gyártani a Motivair portfólió egy részét, talán már az idei év második felében. Az, hogy a jövőben Európában még milyen irányba megy a termelés, ezt sokkal inkább a piaci kereslet fogja számunkra diktálni” – kaptuk meg a választ a kérdésünkre, amely azt is firtatta, hogy mennyire számol a cég ilyen célú beruházással Magyarországon is.

(A Schneider Electric igen kiterjedt portfolióval rendelkezik nálunk, van közte okosgyár, egyéb gyártóüzem, regionális szolgáltatóközpont is.)

A Motivair felvásárlása valójában felgyorsított egy már folyamatban lévő másik folyamatot is, a Schneider hűtési üzletága ezáltal megvethette a lábát az USA piacán is. Az amerikai cég már több mint egy évtizede van a hűtési piacon, a szuperszámítógépek nagy teljesítményű számítási feladatait is kiszolgálva.

Így épül a fenntartható digitális jövő Portugáliában

A Portugália délnyugati partvidékén található létesítmény az országban valaha üzembe helyezett legnagyobb adatközpont, amivel az ibériai állam a globális adatgazdaság középpontjába kerül.

Maga Sines település stratégiai elhelyezkedése közvetlen hozzáférést nyújt a nagykapacitású nemzetközi hálózatokhoz, és a tenger alatti optikai kábelű összeköttetési útvonalakhoz Észak-Amerikából, Afrikából és Latin-Amerikából is.

A Start Campus, a mesterséges intelligencia támasztotta keresletre építve, egyike lett azon európai szolgáltatóknak, amelyek létesítményében biztosított az AI-hoz szükséges több mint 1GW-os hálózati teljesítmény.

Az úgymond nemzeti érdekű projektként is számon tartott beruházás a helyi közösséggel együttműködve akár 1200, magasan képzett munkaerőt igénylő munkahelyet is létrehozhat, miközben a projekt időtartama alatt további 9 ezer közvetett munkahelyet is teremthet.

The post Mit keres a tengervíz Európa épülő adatközponti megaprojektjében? appeared first on digitrendi.hu.

Hétfőn került sor az első Kuiper műholdak fellövésére, amiket az Atlas V rakétát építő United Launch Alliance(ULA) indított el a floridai Cape Canaveral űrállomásról. Ez a kilövés a Kuiper Atlas 1 után „KA-01” névre keresztelt projekt keretében az Amazon műhold projektjének első 27 „fecskéjét” röpítette az űrbe.

Összességében 3236 műholdat akarnak alacsony föld körüli pályára(LEO) küldeni. Ezzel a cég megkezdte a műholdas internethálózatának a kiépítését.

Az Amazon csapat azóta már kapcsolatba is lépett mind a 27 műholddal, átvette a konstelláció irányítását a washingtoni Redmondban található, éjjel-nappal működő küldetés-üzemeltetési központjából.

A cég az első kilövést eredetileg április 9-ére tervezte volna, de azt akkor a rossz időjárás miatt törölték – emlékeztet a Mobile World Live-on megjelent hír.

Az Amazon 2019-ben mutatta be a Project Kuiper(KA-01) tervet, és 2023 októberében már pályára állított két prototípus műholdat. A kereskedelmi szolgáltatások elindítását pedig eredetileg 2024. végére tervezték.

Még az idén elindulhat a szolgáltatás

A Kuiper-projekt nagy sebességű, alacsony késleltetésű internetet biztosít majd a Föld bármely pontjára, és a cég mostani ígérete szerint várhatóan még ebben az évben indítják el a kereskedelmi szolgáltatást.

A KA-01 műholdak jelentős előrelépést jelentenek a 2023. októberében fellőtt két prototípus műholdhoz képest. A fedélzeten lévő minden rendszer és alrendszer teljesítményét javították, beleértve a fázisvezérelt antennákat, a processzorokat, a napelemes rendszereket, a meghajtórendszereket és a műholdak közötti optikai kapcsolatokat.

Ezenkívül a műholdakat egy, a Kuiper-műholdakra jellemző dielektromos tükörfilmmel vonták be, amely szórja a visszavert napfényt, és így kevésbé láthatóvá teszi őket a földi csillagászok számára.

A következő néhány évben a Kuiper és az ULA csapatai további hét Atlas V indítást és 38 indítást hajtanak végre az ULA nagyobb Vulcan Centaur rakétájával. További több mint 30 indítást terveznek más hordozórakéta-szolgáltatóval: az Arianespace-szel, Blue Originnel és a SpaceX-szel is.

A KA-01 küldetés kezdeti célja, hogy az összes műholdat biztonságosan pályára állítsák, ami azt jelenti, hogy önállóan manőverezhetnek és kommunikálhatnak a földi csapattal.

Ennek érdekében, amint a műholdak sikeresen leváltak a rakétáról, automatizált lépések sorozatába kezdenek, aktiválják a fedélzeti rendszereket, hogy elektromos meghajtórendszerük segítségével fokozatosan emelkedjenek a kijelölt, 630 km-es magasságú pályára. A műholdak több mint 27 359 km/óra sebességgel haladnak majd a pályán, és körülbelül 90 percenként kerülik meg a bolygót.

Miután a műholdak befejezik a pályára állási folyamatot, elindulhat a végponttól végpontig tartó hálózati összeköttetés megteremtése. Ez azt jelenti, hogy az adatokat az Amazon az internetről a földi infrastruktúráján keresztül felküldi a műholdakra, majd le az ügyfélterminálok antennáira, majd az utat a másik irányba is megismétlik.

The post Honi versenytársat kaphat Musk űrtávközlési biznisze, elstartolt az Amazon projektje appeared first on digitrendi.hu.

Az új, mesterséges intelligencia(AI) alapú megoldások térnyerésével a technológiai vállalatok 2024-ben jelentősen növelhették a márkaértéküket.

Az olyan technológiai óriások, mint az Apple, a Microsoft és a Google, amelyek dinamikusan fektetnek be új termékekbe, köztük az AI-be, az élre kerültek a legértékesebb márkák listáján, megelőzve az Amazon online kiskereskedőt.

Az iPhone-gyártó Apple pedig, amely májusban mutatta be nagy teljesítményű, AI-alapú M4 chipjét, egyenesen letaszította a trónról az Amazon-t, miután 2024-es márkaértéke 2023-hoz képest 73,6%-kal, 516,58 milliárd dollárra ugrott.

A második helyen a Microsoft áll, 340,44 milliárd dolláros márkaértékkel. A szoftveróriás, amely nemrégiben bemutatta az Azure platformhoz készült első egyedi AI chipjét, márkaértékét 77,7%-kal volt képes növelni egy év alatt.

A harmadik helyen a keresőóriás Google áll 333,44 milliárd dolláros márkaértékkel, ami 18,5%-os növekedést jelent 2023-hoz képest.

Az Amazon is képes volt növelni márkaértékét 2024-ben, ami 308,9 milliárd dollár lett, de jóval szerényebb, 3,2 százalékos mértékben. Ez a negyedik helyre volt elegendő.

Amúgy az amerikai márkák uralják a globális képet is: a világ 500 legnagyobb márkájának 52,76%-a, a 100 legnagyobb márkának az 52%-a és a világ 10 legértékesebb márkájának pedig a 60%-a amerikai márka.

A legértékesebb márkák sorát Európából első helyen a Deutsche Telekom 73,321 milliárd dollárral vezeti, őt követi a Mercedes-Benz 59,436 milliárd dollárral.

Az európai rangsorban az angol olajipari óriás Shell következik 50,302 milliárd dollárral, a francia Louis Vuitton divatcég 32,235 milliárd dollárral, a spanyol Santander bank 18,908 milliárd dollárral és az olasz Gucci 14,864 milliárd dollárral.

Az egyes ágazatokat figyelembe véve a technológia és a kiskereskedelem vezet a márkaértéknél. A technológiai márkák az 500 legnagyobb vállalat teljes márkaértékének 17,04%-át, míg a kiskereskedelmi márkák 11,75%-át adják.

A fenti márkarangsort a TradingPedia pénzügyi médiacég állította össze a Brand Finance 500-as céges listája és egyéb becslései alapján, az úgynevezett Royalty Relief módszer segítségével. Utóbbi lényegében azt jelenti, hogy a Brand
Finance a márkák esetében megbecsüli azt az összeget, amelyet adott vállalat hajlandó lenne fizetni a márkája licenceléséért, mintha az nem lenne a tulajdonában.

A módszer figyelembe veszi a hasznos élettartam alatt várható pénzügyi hozamokat, diszkontálva a piaci bizonytalanságot és az egyedi eszköz-kockázatokat.

Ezek ma a legnagyobb márkák a világon

A már említett három technológiai és online kiskereskedői óriást, első nem amerikai cégként a Samsung követi az 5. helyen, miután némi visszaeséssel is, de sikerült megelőznie a 2024-ben jelentős, 14,89%-os csökkenést felmutató Walmartot.

A Samsung „vesztesége” minimális, mindössze 0,3%-os volt, amivel a teljes értéke 99,37 milliárd dollárra csökkent. Ezzel szemben a Walmart 16,939 milliárd dollárt veszített értékéből, így 96,842 milliárd dollárral áll a 6. helyen.

A kínai TikTok/Douyin közösségi médiaplatform 84,199 milliárd dolláros márkaértékkel, valamint a Meta’s Facebook 75,716 milliárd dollárral a 7. és 8. a listán.

A top tízbe mindössze egyetlen európai cég: a Deutsche Telekom tudott bekerülni, a 9. helyen, az előző évhez képest 10,393 milliárd dolláros töblettel, amivel jelenleg 73,321 milliárd dolláros értéket jelent.

A kínai ICBC multinacionális banki és pénzügyi szolgáltató vállalat zárja a tízes listát, minimális, 74 millió dolláros előnnyel a korábbi 10. helyezett Verizon előtt. Az ICBC-t 2024-ben 71,828 milliárd dollárra értékelték, ami 3,28%-os növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Minden országnak megvan a maga vezető márkája

Az Egyesült Államokban a már részletesen felsorolt vezető márkák mellett még említésre méltó az NVIDIA, amely az ottani leggyorsabban növekvő márka, a növekedés mértéke 2024-ben elérte a 163 százalékot. A másik nagy dinamikájú amerikai márka a Charles Schwabb pénzügyi szolgáltató vállalat, amelynek 289 pozíciót sikerült előre ugrania a jelenlegi 171. helyre.

Dél-Koreában a Samsung csoport megőrizte vezető pozícióját, 82,211 milliárd dolláros márkaértékével. A második helyen az autógyártó Hyundai áll, amelynek értéke 44,6%-kal nőtt az előző évhez képest, 22,942 milliárd dollárra.

A dél-koreai chipgyártó SK Hynix (10,015 milliárd dollár) és az LG elektronikai vállalat (9,841 milliárd dollár) pedig helyet cserélt egymással, eközben a Kia 9,040 milliárd dolláros márkaértékkel tartja korábbi pozícióját.

Kína legértékesebb 2023-as márkája, az ICBC egy évvel később a második helyre esett vissza, a TikTok közösségi médiaplatform mögé. Az állami tulajdonú ICBC kereskedelmi bank növekedése csupán 2,28 milliárd dollár volt, miközben a TikTok értéke 18,5 milliárd dollárral nőtt tavaly, elérve a 84,199 milliárd dollárt.

E kettő után a harmadik helyen a State Grid Corporation of China áll 71,145 milliárd dolláros értékkel. A China Construction Bank és az Agricultural Bank of China a negyedik és az ötödik helyen áll 65,604 milliárd dollárral, illetve 60,398 milliárd dollárral.

Európai országok és márkáik

Németország vezető márkája a Deutsche Telekom, amelynek márkaértéke egy év alatt 10,393 milliárd dollárral nőtt. A második helyen álló autóóriás Mercedes-Benz mögött egy multinacionális pénzügyi szolgáltató vállalat, az Allianz Group áll, amely közel 1,5 milliárd dolláros értékcsökkenése ellenére megtarthatta a 3. helyet, 46,889 milliárd dolláros mutatóval.

A németországi rangsorban két újabb autóipari vállalat következik: a Porsche és a BMW, előbbi 43,117 milliárd, illetve 40,987 milliárd dolláros értékkel.

Az Egyesült Királyságban a brit olaj- és gázipari óriás Shell tartja a legértékesebb márka címet, értéke egy év alatt mintegy 2 milliárd dollárral nőtt. A vezető brit márkák közé sorolható még az Ernst & Young(EY) tanácsadó cég (30,845 milliárd dollár), a PwC (24,672 milliárd dollár) és a HSBC, amely 2024-re kimutatott 20,047 milliárd dolláros értékével őrzi a pozícióját.

A BP olajvállalat 18,533 milliárd dolláros értékével egy helyet javítva, már az 5. helyet foglalja el az Egyesült Királyságban és a 104. helyet globálisan.

Hollandiában a vezető márka az ING banki és pénzügyi szolgáltató vállalat, amelynek értéke 10,017 milliárd dollár. Franciaországban a legerősebb márka a divatóriás Louis Vuitton, 32,235 milliárd dollárral.

Svédországban az IKEA maradt a legértékesebb márka, annak ellenére, hogy 2024-ben veszített valamennyit értékéből, ami 0,9%-kal 15,786 milliárd dollárra csökkent.

Nem minden ország hozhat létre nagy márkát, ebben a nagyobb gazdaságok gyakran előnyben vannak. Márkák azonban a világ minden tájáról születhetnek, és néha a kisebb gazdaságoknak is sikerül a legismertebb márkákat létrehozniuk.

Két figyelemre méltó példa erre a Nokia telefonjairól ismert Finnország és a Corona söréről híres Mexikó, utóbbi 2024-ben a világ legértékesebb sörmárkájává vált. A márkaérték 40%-os növekedésével megelőzte a Heinekent, és most 10,4 milliárd dollárt ér.

A leglátványosabb növekedést felmutató márkák

A világ 100 legnagyobb márkája közül a leglátványosabb növekedés a már említett chipgyártó NVIDIA-é, amely 2024-es mutatói alapján a 30. helyen áll, egy évvel korábban pedig még a 117. helyen állt.

Az Oracle amerikai technológiai vállalat 16 helyet javítva a 19. helyre került, 53,099 milliárd dolláros márkaértékkel. A kínai akkumulátorgyártó CATL 36 helyet javítva a 99. helyre lépett előre, kisebb mértékű értéknövekedéssel.

A Humana amerikai egészségbiztosító 32 pozíciót ugrott előre, márkaértékét 20,963 milliárd dollárra növelve. A francia divatóriás, a Louis Vuitton globálisan 18 hellyel lépett előre 5,945 milliárd dolláros értéknövekedésével.

A német SAP szoftvercég is jelentős 4 milliárd dollárt meghaladó értéknövekedésre tett szert, amivel a listán 14 helyet léphetett előre.

Hasonlóan felfelé ívelő tendenciát mutat a PepsiCo élelmiszer- és italgyártó vállalat, amely 12 pozíciót, míg az Orange multinacionális távközlési vállalat 11 pozíciót javított a korábbi helyezésén. Jelenleg a PepsiCo márkaértéke 20,209 milliárd dollár, míg az Orange-é 20,276 milliárd dollár.

Az értéklistát adó legnagyobb iparágak

A bankszektor egyértelműen uralja a globális márkák toplistáját, ha az egyes szektorok márkáinak a számát vesszük figyelembe. A top 500-as listán szereplő összes márka mintegy 14,2%-a banki és pénzügyi szolgáltató vállalat, míg 10%-a a kiskereskedelmi szektorban található.

A technológia, a mérnöki és építőipar, valamint a távközlés szintén jelentős iparágak. Az összértéket tekintve azonban a technológia és a kiskereskedelem áll az élen. A technológiai márkák a top 500 vállalat összértékének 17,04%-át, míg a kiskereskedelmi márkák 11,75%-át adják.

The post Trónfosztás a világ legértékesebb márkáinál appeared first on digitrendi.hu.

Az idei harmadik negyedévben a felhőinfrastruktúra-szolgáltatásokra fordított globális kiadások az egy évvel korábbihoz képest 21%-kal nőttek, elérték a 82,0 milliárd dollárt – derül ki a Canalys friss elemzéséből.

A növekedést az ügyfélberuházások táplálták, ami arra ösztönözte a vezető felhőszolgáltatókat, hogy maguk is fokozzák a mesterséges intelligenciába(AI) történő befektetéseiket.

A felhőszolgáltatások piaca erős és folyamatos növekedést mutat. A piac három meghatározó felhő-hiperskálázóként működő szereplője(AWS, Microsoft, Google Cloud) pozitív hozamot jelentett a mesterséges intelligencia-befektetéseikről, amelyek már kezdenek hozzájárulni a teljes felhő-üzletáguk teljesítményéhez.

Az elemzők szerint ugyanakkor a továbbra is jelentős kiadások új kihívások elé állítják a felhőszolgáltatókat, amelyeknek egyensúlyba kell hozniuk az AI-ba történő befektetéseiket az ezen kezdeményezések finanszírozásához szükséges költségfegyelemmel.

Az AI-technológiák egyre szélesebb körű elterjedésével ugyanis a nagy teljesítményű számítástechnika és tárolás iránti kereslet tovább nő, ami nyomást gyakorol a felhőszolgáltatókra, hogy bővítsék infrastruktúrájukat.

Válaszul a vezető felhőszolgáltatók a következő generációs AI-infrastruktúrába történő nagyszabású beruházásokat helyezik előtérbe. A nem elégséges beruházással járó kockázatok – például a jövőbeli keresletre való felkészületlenség vagy a kulcsfontosságú lehetőségek elszalasztása – csökkentése érdekében inkább „túlberuházási stratégiákat” alkalmaznak, hogy a kínálatukat az AI-ügyfelek növekvő igényeinek megfelelően tudják skálázni.

Másfelől a három vezető felhőszolgáltató is felgyorsítja az AI-alapmodellek frissítését és iterálását, folyamatosan bővítve a kapcsolódó termékportfóliójukat.

Az AI alapmodellek kiforrottá válása után, a felhőszolgáltatók arra összpontosítanak, hogy erre építve bővítsék az alapvető termékek és szolgáltatások körét.

Így teljesít a vezető hármasfogat

A három vezető felhőszolgáltató – az AWS, a Microsoft Azure és a Google Cloud – rangsora az előző negyedévhez képest nem változott, ezek a szolgáltatók együttesen a teljes piac közel kétharmadát fedik le.

Az Amazon Web Services (AWS) az idei harmadik negyedévében is megőrizte vezető pozícióját a globális felhőpiacon, 33%-os piaci részesedést szerezve és 19%-os éves szintű bevételnövekedést elérve.

Az Amazon Bedrock és a SageMaker révén új modellek bevezetésével tovább javította és bővítette AI-kínálatát, köztük az Anthropic továbbfejlesztett Claude 3.5 Sonnet és a Meta Llama 3.2 modelljét.

Az AI-hez kapcsolódó bevételek éves szinten háromszoros növekedést mutatnak, és háromszorosan haladják meg a céges felhőszegmens általános növekedését.

Az elmúlt 18 hónapban az AWS közel kétszer annyi gépi tanulási és generatív AI-funkciót vezetett be, mint a többi vezető felhőszolgáltató együttesen. Az AWS bejelentette, hogy a beruházások további növelését tervezi, és 2024-re együttvéve mintegy 75 milliárd dolláros kiadást tervez. Ezt a beruházási összeget elsősorban a technológiai infrastruktúra bővítésére fordítják.

A Microsoft Azure továbbra is a második legnagyobb felhőszolgáltató, 20%-os piaci részesedéssel és 33%-os éves növekedéssel. Ez a növekedés részben az AI-szolgáltatásoknak köszönhető, amelyek mintegy 12%-kal járultak hozzá a teljes növekedéshez.

Az elmúlt fél év során az Azure OpenAI használata több mint kétszeresére nőtt, amit a digitális vállalatok és az alkalmazásaikat a tesztelési fázisból a teljes körű termelési környezetbe átvezető, már bejáratott vállalatok fokozott elfogadása eredményezett.

Kínálatának további fejlesztése érdekében a Microsoft az Azure AI-t iparágspecifikus modellek bevezetésével bővíti, többek között fejlett multimodális orvosi képalkotási modellekkel, amelyek célja, hogy személyre szabott megoldásokat kínáljon a minél szélesebb egészségügyi ügyfélkör számára.

Emellett a vállalat új felhő- és AI-infrastruktúra-beruházásokat jelentett be Brazíliában, Olaszországban, Mexikóban és Svédországban a hosszú távú keresleti előrejelzésekhez igazodó kapacitásbővítés érdekében.

A harmadik legnagyobb szolgáltató, a Google Cloud megtartotta 10%-os piaci részesedését, és éves szinten 36%-os erőteljes növekedést ért el. A vezető szolgáltatók közül itt volt a legerősebb a mesterséges intelligencia által vezérelt bevételnövekedés, amely az előző negyedévhez képest egyértelműen gyorsult. A második negyedévben elért 78,8 milliárd dollárról 86,8 milliárd dollárra nőtt a harmadik negyedéves bevétel.

A vállalati AI-platformja, a Vertex jelentős felhasználói elfogadottságot szerzett, a Gemini API-hívások száma az elmúlt hat hónapban közel 14-szeresére nőtt.

Az elemzők szerint a Google Cloud aktívan keresi és fejleszti az AI-eszközök alkalmazásának új módjait. Bemutatta például a GenAI Partner Companiont, egy AI-alapú tanácsadó eszközt, amelynek célja, hogy a szolgáltatási partnereknek személyre szabott hozzáférést nyújtson a képzési forrásokhoz.

Az idei harmadik negyedévében a Google több mint 7 milliárd dollár értékű adatközpont-beruházási tervet jelentett be, amelyből közel 6 milliárd dollárt az USA-n belüli projektekre fordított.

The post Ömlik a fejlesztési pénz az AI-alapú felhőinfrastruktúra beruházásokba appeared first on digitrendi.hu.

Magenta AI néven már elérhető a szolgáltatás a hazai távközlési cég anyavállalatánál, a Deutsche Telekomnál. A német nagyvállalat ugyanis a közelmúltban lépett együttműködésre a mesterséges intelligencia alapú keresőmotorok piacán látványosan gyors üzleti karriert befutott kaliforniai Perplexity AI Inc. céggel.

Új alapokra helyezi az amerikai fejlesztő cég az internetes keresést

A társaság fő terméke egy olyan mesterséges intelligencia alapú társalgási keresőmotor, amely valós időben keres információkat az interneten, a lekérdezések megválaszolásához nagy nyelvi modelleket (LLM) használva. A többi keresőnél megszokott több oldalas linklisták helyett az összetett kérdésekre is rendszerezett szöveges válaszokat ad, azokban megnevezve a mögöttes forrásokat is.

A Perplexity AI-t 2022-ben alapították a back-end rendszerek, mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás területén jártas mérnökök. Aravind Srinivas, a cég vezérigazgatója korábban az OpenAI-nál dolgozott AI-kutatóként. Andy Konwinski a Databricks alapító csapatának tagja volt. Denis Yarats, a társaság műszaki vezérhelyettese (CTO) a Meta AI kutatója volt. Johnny Ho stratégiai igazgató pedig mérnökként dolgozott a Quora-nál.

Az első két évben a Perplexity 165 millió dolláros finanszírozást gyűjtött, aminek alapján a vállalatot már több mint 1 milliárd dollárra értékelték. Az idén novemberig összegyűlt félmilliárd dollár után a céget már 9 milliárd dollárra értékelik.

Az idei újabb fordulóban a befektetők között ott volt egyebek mellett Jeff Bezos(Amazon), az Nvidia, a Databricks, a Bessemer Venture Partners, és az augusztusban elhunyt korábbi Google, YouTube vezér Susan Wojcicki.

A Perplexity alapterméke ingyenes és a vállalat önálló LLM-jét használja. A fizetős Pro verzió ezen felül hozzáférést ad a GPT-4, Claude 3.5, Grok-2, Llama 3 és további Perplexity LLM-ekhez is.

A fizetős üzemmód további részletező kérdéseket tesz fel a felhasználónak a lekérdezések pontosítása érdekében. Lehetővé teszi az ügyfél számára a helyi fájlok, köztük képek feltöltését és elemzését, a mesterséges intelligencia segítségével történő képgenerálás mellett.

A Perplexity idén áprilisban indította el a termékének új, céges változatát. Májustól pedig bevezetett egy új, Pages nevű funkciót, amely a felhasználói kérések alapján testreszabható weboldalt generál. A Pages is a Perplexity AI keresési modelljeit használja az információgyűjtéshez és a kutatási prezentáció készítéséhez, amelyet közzé lehet tenni, és meg is lehet osztani másokkal.

Megoldások a digitális falak áttöréséhez

A Telekomnál induló Perplexity szolgáltatáshoz a többes díjcsomagokra előfizető Magenta ügyfelek juthatnak hozzá. A prémium előfizetést minden Magenta Moments tag aktiválhatja a Telekom applikációban november 25. és február 28. között.

Az új szolgáltatásról egyébként a Telekom idei karácsonyi reklámkampányának beharangozóján értesültünk, ami az embereket egymástól elválasztó, jelentős részben már a digitális tudásunkban meglévő falak áttöréséről szól.

Magyarország mellett a Deutsche Telekom Csoport kilenc másik európai országában bemutatott alkotás üzenete, hogy a bennünket körülvevő sokféle gátat legtöbbször mi magunk teremtjük meg, de ugyanolyan egyszerűen le is bonthatjuk őket, mint amilyen észrevétlenül felépültek.

„Újszerű megközelítésekre, a digitalizáció révén megvalósuló innovációkra van szükség, hogy a korlátainkat meghaladjuk, és hogy a technológia kínálta lehetőségek mindenkihez eljussanak. Egyre inkább jelen van az eltérő digitális tudásból adódó különbség, lemaradás”– fogalmazott Szabó Béla, a Telekom márkakommunikációs igazgatója.

Hozzátette: digitális vállalatként ezeknek az akadályoknak az áthidalásában szeretnének segítséget nyújtani. Ennek a hozzáállásnak a kulcsfogalma a tuning, ami nem egyszerűen digitális megoldásokat jelent, hanem az egyedi szükségletekre reagáló hozzáállást.

A tuningot támogató körbe tartoznak például az 5G-képes készülékek megvásárlását könnyítő kedvezmények, a fiatalok kibontakozásának teret adó Telekom Kraft, az új karrierurakat megnyitó Kickstart gyakornoki program, a kisvállalkozások digitális tuningját szolgáló Hello Biznisz, a családi mindennapokat megkönnyítő Hello Szülő, vagy a generációs párbeszédet elősegítő Netrevalók program. és ide sorolható a már említett AI-alapú keresőmotor elérhetővé tétele.

The post A netes keresőknek támaszt konkurenciát a Telekom új szolgáltatása appeared first on digitrendi.hu.

Hosszú távú szabadalmi licenc-csere megállapodást kötött az Amazon és a Huawei Technologies, azzal a céllal, hogy rendezze a két vállalat közötti jogi nézeteltéréseket.

A megállapodás értelmében a jövőben mindkét cég használhatja egymás szabadalmaztatott technológiáit.

A Huawei megállapodott a kínai Vivo okostelefon-gyártóval is. Az egyezség részeként a két vállalat alapvető kommunikációs technológiákat, köztük 5G szabadalmi jogokat oszthat meg egymással.

Rekorder a kínai gyártó a szabadalmi kérelmek benyújtásában

A Huawei kutatás-fejlesztésre szánt beruházásainak összege 2022-ben meghaladta a 110,5 milliárd kínai jüant, míg az elmúlt tíz évben összesen 845 milliárd kínai jüan összegben fektetett ebbe a területbe.

A Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO – World Intellectual Property Organization) legfrissebb jelentése szerint a vállalat 2023-ban 6494 szabadalmi bejelentéssel ismét első lett a benyújtott kérelmek számát tekintve.

A kínai nagyvállalat 2020-ban lett először világelső, de 2022-ben is ott volt az élbolyban a több mint 7600 benyújtott szabadalmi bejelentésével.

A cég Európában is listavezető: az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) 2022-es indexe szerint a harmadik egymást követő évben foglalja el az első helyet. A Huawei tavaly 4505 nemzetközi találmányt nyújtott be bejegyzésre, ez az összbejelentések közel egynegyede volt.

The post Rendezi licenc-vitáit az Amazonnal és a Vivoval a Huawei appeared first on digitrendi.hu.