A látványos növekedés azonban nemcsak technológiai, hanem energiapiaci és üzleti kérdéseket is felvet. A rendszer működtetése ugyanis hatalmas számítási kapacitást, az pedig jelentős villamos energiát igényel. A ChatGPT a feladatok elvégzése során állítólag legalább tízszer annyi áramot fogyaszt, mint a hagyományos Google-keresések.

Egy chatbot, amely országnyi energiát használ

Ennek járt utána legutóbbi elemzésében a Bestbrokers cég. Becslései szerint a ChatGPT jelenleg naponta több mint 3,2 milliárd felhasználói kérdést dolgoz fel. Ha egy felhasználó hetente átlagosan 25 promptot küld, ez éves szinten több mint ezer milliárd AI-lekérdezést jelent.

Ennyi kérdés feldolgozása hatalmas energiaigénnyel jár. A számítások szerint:

• a rendszer naponta mintegy 60,7 gigawattóra energiát használ

• éves szinten ez több mint 22 terawattóra

Ez a mennyiség már országos léptékben is jelentős: nagyjából annyi áramot jelent, mint amennyit Horvátország fogyaszt naponta.

A lekérdezések feldolgozása egyenként átlagosan 18,9 wattóra energiát fogyaszt a legújabb modellek esetében. Ez több mint ötvenszerese annak, amit egy hagyományos internetes keresés igényel a Google rendszerében.

Az energia ára sem elhanyagolható. Az amerikai kereskedelmi villamosenergia-árakkal számolva a ChatGPT válaszainak előállítása évente körülbelül 3 milliárd dollárba is kerülhet.

A modellek betanítása külön történet. A korábbi GPT 3 modell például 34 napos tanítási folyamat során több mint 1,2 millió kilowattóra energiát használt fel, a következő generációk pedig ennél jóval nagyobb számítási igényűek.

Mindeközben élesedik az AI-verseny: egyre több a kihívó

A generatív AI-piac ma már igazi technológiai verseny. A ChatGPT továbbra is a legnagyobb globális felhasználói bázissal rendelkezik a beszélgetési AI-platformok között, az összes AI-keresés 60,4%-os piaci részesedésével. A riválisokkal folyó harcban a különbség azonban fokozatosan csökken. A legerősebb versenytárs 15,2%-os piaci részesedésével a Google Gemini, amely gyorsan szerzett magának lendületet a Gmaillel, a Google Dokumentumokkal és az Android-eszközökkel való integrációja révén.

Egy másik gyors ütemben emelkedő sztár a Perplexity AI (5,8%-os piaci részesedéssel), amely a hagyományos keresőmotorok mesterséges intelligenciával működő alternatívájaként pozicionálta magát.

A vállalati szektorban a ChatGPT-re épülő Microsoft Copilot pedig egyre nagyobb teret hódít az Office szoftverekkel és a Windows rendszerekkel való mély integrációja révén, ami természetes előnyt biztosít számára a vállalati munkafolyamatokban.

Még a közösségi média is beszállt a versenybe. Az xAI által fejlesztett Grok gyorsan terjeszkedett azáltal, hogy asszisztensét közvetlenül az X-be, a korábban Twitter néven ismert platformba ágyazta be.

Eközben az Anthropic által fejlesztett Claude is erős hírnevet szerzett a fejlesztők és a vállalati felhasználók körében a biztonságra és a hosszú kontextusú érvelésre helyezett hangsúlyának köszönhetően.

Mindeközben a hagyományos keresőmotorok sem tűntek el. A Google keresője továbbra is naponta 8–16,5 milliárd lekérdezést kezel, ami azt jelzi, hogy a felhasználók továbbra is kétféle módon keresnek: az AI-t magyarázatokra és elemzésre használják, míg a klasszikus keresőt konkrét weboldalak megtalálására.

Az AI aranybányája: mennyit keres az OpenAI?

Miközben az energiafogyasztás milliárdos nagyságrendű költséget jelent, az üzleti oldal gyarapodása még ennél is látványosabb.

Az OpenAI jelenleg körülbelül 50 millió fizetős előfizetővel rendelkezik, különböző díjcsomagokban. Becslések szerint ezek megoszlása nagyjából így alakul:

• 8 millió Go előfizető (8 dollár/hó)

• 32 millió Plus előfizető (20 dollár/hó)

• 2,5 millió Pro előfizető (200 dollár/hó)

• 4,5 millió Business előfizető (25 dollár/hó)

• 3 millió Enterprise ügyfél (kb. 60 dollár/hó)

Ez összesen nagyjából 1,3 milliárd dollár havi bevételt jelenthet. Éves szinten ez közel 16 milliárd dollár, ami több mint ötszöröse a chatbot működtetéséhez szükséges becsült éves villamosenergia-költségnek.

Másképp fogalmazva: a rendszer éves energiaköltsége kevesebb mint három hónap előfizetési bevételből fedezhető.

Gigabefektetések az AI jövőjébe

Az iparágban zajló verseny jól mutatja, hogy mekkora tétje van a generatív AI-nak. Az OpenAI legutóbb például 110 milliárd dollárnyi magánfinanszírozást vont be – ez az egyik legnagyobb ilyen jellegű befektetési kör a technológiai ipar történetében.

Mindez azt jelzi, hogy az AI körüli verseny még csak most kezd igazán felgyorsulni. A következő évek egyik kulcskérdése az lesz, hogy a vállalatok képesek-e egyensúlyt találni a növekvő számítási igény, az energiafogyasztás és az üzleti modellek fenntarthatósága között.

The post Az AI ára: országnyi áramot fogyaszt az éllovas ChatGPT, miközben dollármilliárdokat termel az OpenAI-nak appeared first on digitrendi.hu.

Az OpenAI nemrég jelentette be az új GPT-5.2 változatot, a cég eddigi legfejlettebb mesterséges intelligencia(AI) modelljét, amely úgy hírlik javítja az általános intelligenciát, a kódolást és a hosszú szövegek megértését is. A fejlettebb AI modelleknek azonban ára van, a ChatGPT különösen sok áramot fogyaszt – állítja egy friss elemzés.

A Bestbrokers elemzői nem kis dologra vállalkoztak körbejárták a piacvezető csevegőrobot: a ChatGPT használatának, képzésének energiaigényét, ami már több mint 912,5 milliárd felhasználói lekérdezést kezel évente.

A ChatGPT, az a nagy nyelvi modell, amely forradalmasította a mesterséges intelligencia világát és elérhetővé tette azt mindenki számára, aki okostelefonnal rendelkezik. A csevegőrobot azonban egyre nagyobb versenynek van kitéve olyan riválisok részéről, mint a Google Gemini vagy az xAI Grok.

Vezető szerepe azonban megkérdőjelezhetetlen, nemrég elérte a 810 millió heti aktív felhasználót, megduplázva egy évvel ezelőtt felhasználói bázisát, amikor azt még hetente több mint 350 millió ember használta. A 2026-ra vonatkozó előrejelzések szerint a heti aktív felhasználók száma, beleértve a fizető előfizetőket és a fizető felhasználókat, elérheti az 1 milliárdot.

Az alapvető kérdések megválaszolásán túl ez a San Franciscó-i OpenAI startup által fejlesztett eszköz másodpercek alatt képes teljes esszéket írni, emberhez hasonló beszélgetéseket folytatni, képeket generálni, komplex matematikai problémákat megoldani, szövegeket fordítani, sőt akár kódot is írni – emeli ki a BestBrokers igen részletes tanulmánya.

Ennek azonban nagy ára van, ezen folyamatok során ugyanis a ChatGPT rengeteg energiát fogyaszt, állítólag legalább tízszer többet, mint a hagyományos Google-keresések.

Az elemző csapat nemcsak a tényleges energiafogyasztását vizsgálta meg a csevegőrobotnak, hanem azt is, hogy mindez mennyibe kerülne az USA-ban 2025. szeptemberében érvényes átlagos kereskedelmi villamosenergia-árfolyamon, amely 0,141 dollár/kWh (az Egyesült Államok Energiainformációs Hivatala által közzétett árai alapján).

A számítások elvégzése után máris kiderült, hogy a ChatGPT csak a neki feltett kérdések megválaszolásához átlagosan évi 17,23 milliárd kilowattórát fogyaszt, ami évi 2,42 milliárd dollárnyi költséget jelent.

Na és, hiszen csak megkérdeztem a ChatGPT-t

Amikor egy olyan képzett mesterséges intelligencia modellnek küldesz kérdést, mint a ChatGPT, azt a folyamatot inferenciának nevezik. Ez azt jelenti, hogy a kérdésedet átadod a modell paramétereinek, amelyek lehetővé teszik a számára, hogy felismerjen egy mintát, és a rendelkezésre álló adatokból generáljon egy választ.

Az ehhez a folyamathoz szükséges energia becslése azonban kissé bonyolult, mivel sok változótól függ, például a kérdés hosszától, a felhasználók számától és a modell hatékonyságától.

Ráadásul a legtöbb esetben ezekkel kapcsolatos az információk titkosak. Mégis, néhány durva számítással megközelítőleg meg tudjuk becsülni a szükséges villamosenergia-mennyiséget – emelik ki az elemzők.

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy ha túlzottan belejön az ember, már-már élő beszélgetőtársat feltételezve a modell mögött, jólneveltsége okán még rendszeresen meg is köszöni, megdicséri a jó válaszaiért, (mint, ahogy én teszem, ha néha-néha hozzá fordulok).

Ilyenkor fogják a fejüket a hozzáértők, hogy tudod te mennyi energiát fogyasztatsz vele pluszban ezzel? Füstölnek az adatközpontok. Legyél vele inkább kimért, lényegre törő. – A szerk.

Bár a villamosenergia-fogyasztás a különböző modellek között jelentősen eltér, a jelenlegi verzió, a GPT-5, lényegesen erősebb, hatékonyabb és több energiát igényel, mint a korábbi modellek.

A Rhode Island-i Egyetem AI laboratóriumának kutatói szerint a tavaly augusztusban elindított ChatGPT-5 közepes hosszúságú parancsok esetén 2 és 45 watt közötti energiát fogyaszt, átlagosan körülbelül 18,9 Wh-t. A kutatások szerint az új modell akár 8-szor több energiát is igényelhet, mint az elődei.

Ez több mint ötvenszerese annak az energiának, amely egy tipikus Google-kereséshez szükséges, amely az Electric Power Research Institute (EPRI) szerint körülbelül 0,3 wattórát fogyaszt lekérdezésenként. Az emberek egyre inkább használnak olyan AI-csevegőrobotokat, mint a ChatGPT, hogy online információkat keressenek, ez jelenleg a ChatGPT leggyakoribb felhasználási területe.

Az adatok szerint az alkalmazással folytatott felhasználói beszélgetések 19,3%-a sorolható az „információszerzés” kategóriába; az összes üzenet közel fele (45,2%) az információ „használata és manipulálása” kategóriába tartozik.

A jelenlegi 810 millió felhasználó naponta körülbelül 2,5 milliárd lekérdezést generál. Ezen lekérdezések feldolgozásához és a válaszok generálásához a chatbot naponta körülbelül 47,2 gigawattóra energiát használ fel.

Összehasonlításképpen: az átlagos amerikai háztartás naponta körülbelül 29 kilowattóra villamos energiát használ fel. Ez azt jelenti, hogy a ChatGPT által évente fogyasztott energia könnyedén kielégítené 1,64 millió háztartás áramigényét. A ChatGPT naponta annyi energiát fogyaszt, mint egy olyan ország, mint Puerto Rico vagy Horvátország.

Egy év alatt a ChatGPT teljes energiafogyasztása 17 228 GWh-ra rúg, ami körülbelül 912,5 milliárd lekérdezésre elegendő. Ez az óriási villamosenergia-felhasználás akár egy egész ország energiafogyasztásának felel meg.

Az Ember Energy szerint 2024-ben Puerto Rico körülbelül 18 720 gigawattórát fogyasztott, míg Szlovénia villamosenergia-igénye összesen 14 630 gigawattóra volt, ami kevesebb, mint amennyit a ChatGPT a kérdések feldolgozásához és a válaszok generálásához felhasznál.

Az Egyesült Államokban 2025 szeptemberében érvényes átlagos kereskedelmi áramdíj 14,06 cent/kWh, ami éves szinten körülbelül 2,42 milliárd dollár áramköltséget jelent, és minden lekérdezés feldolgozása körülbelül 0,0027 dollárba kerül.

Ráadásul, mivel az OpenAI folyamatosan fejleszti chatbotjait új funkciókkal, mint például audio-, video- és képgenerálás, ezek a számok még magasabbak is lehetnek.

Az OpenAI egy sor érvelő AI modellt is kifejlesztett, köztük a jelenlegi alapértelmezett érvelő modellt, a ChatGPT-5-öt, ami képes lehet PhD-szintű tudományos problémák írására és érvelésér,e sokkal nagyobb megbízhatósággal és pontossággal, mint a korábbi verziók.

Az ilyen nagy nyelvi modelleket úgy tervezték, hogy több időt töltsenek „gondolkodással” a válaszadás előtt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek közelítenek a komplex problémákhoz. Ezek a képességek azonban magasabb költségekkel és nagyobb energiafogyasztással járnak.

A ChatGPT energiafelhasználásának perspektívába helyezése a felhasználói parancsok kezelése alapján

Az Alliance of Automotive Innovation szerint 2025. első félévének a végére az elektromos járművek száma az USA-ban 6,5 millióra nőtt. Az EV adatbázis szerint az átlagos elektromos autó kilométerenként 0,19 kilowattórát fogyaszt, és teljes feltöltéssel körülbelül 384 kilométert tud megtenni, ami azt jelenti, hogy akkumulátora körülbelül 72,4 kilowattóra energiát képes tárolni. Ez alapján kiszámítható, hogy az Egyesült Államokban található összes elektromos jármű egyszeri feltöltéséhez 470,6 millió kilowattóra lenne szükséges.

Ha a ChatGPT által egy év alatt a válaszok generálásához felhasznált teljes energiát elosztjuk ezzel a számmal, kiderül, hogy az USA-ban minden elektromos járművet körülbelül 36-szor tudnánk teljesen feltölteni.

Az elemzők összehasonlítást végeztek a háztartások áramköltségeivel Most nézzük meg ezt háztartási szempontból. Az Energy Information Administration (EIA) szerint az átlagos amerikai háztartás évente körülbelül 10 500 kilowattóra villamos energiát fogyaszt.

Ez azt jelenti, hogy a ChatGPT által a kérések feldolgozásához évente felhasznált energia több mint 1,64 millió amerikai háztartást tudna ellátni egy egész évig. Bár ez csak körülbelül 1,25% -a az ország több mint 132 millió háztartásának, a legfrissebb népszámlálási adatok szerint, ez még mindig hatalmas mennyiségű energia.

Egy másik kontextusban ez a mennyiség elegendő lenne New York City 113 napos, vagyis közel 4 hónapos áramellátásához is.

A felhasználói lekérdezések megválaszolásához szükséges éves villamos energia elegendő lenne New York City 113 napos, vagyis közel 4 hónapos áramellátásához.

Vegyük az okostelefonokat. Az iPhone 17 például 14,351 wattórás akkumulátorral rendelkezik, ami körülbelül 5,24 kilowattórát jelent, amennyi egy egész év alatt minden nap a feltöltéséhez szükséges.

Ha ezt összehasonlítjuk a ChatGPT éves energiafogyasztásával, akkor kiderül, hogy a chatbot által felhasznált villamosenergia egy egész év alatt minden nap 3,29 milliárd iPhone teljes feltöltésére lenne elegendő.

A brit Carbon Trust, nonprofit szervezet szerint egy óra videó streaming Európában körülbelül 188 wattóra energiát fogyaszt. Ezzel szemben a ChatGPT csak egy óra alatt körülbelül 2 milliárd wattórát használ fel. Ez azt jelenti, hogy a ChatGPT óránkénti energiafogyasztásának kiegyenlítéséhez 10,5 millió órányi videó streamelésére lenne szükség, ami több mint ezer év.

Mennyi áramot fogyaszt a ChatGPT továbbképzése?

A nagy nyelvi modellek (LLM) képzése ugyancsak rendkívül energiaigényes folyamat. Ebben a fázisban az AI-modell nagy mennyiségű adat és példa elemzésével „tanul”. Ez az adatmennyiség és a modell összetettségétől függően néhány perctől több hónapig is eltarthat.

A képzés során a nagy adathalmazok feldolgozására tervezett elektronikus chipek, a CPU-k és GPU-k folyamatosan működnek, jelentős mennyiségű energiát fogyasztva.

A több mint ezer milliárd paraméterrel rendelkező GPT-4 modell képzése 100 nap alatt körülbelül 62 318 800 kilowattóra villamos energiát fogyasztott, ami 48-szor több, mint a GPT-3-é. A jelenlegi modell, a GPT 5 sokkal erősebb, mint a korábbi verziók, de a képzési áramfogyasztási adatok nem elérhetők.

Szinte lehetetlen kiszámítani a legújabb modell képzéséhez szükséges áramfogyasztást. A legtöbb szakértő úgy véli, hogy ez nem egyszeri alkalom volt, hanem több hónapig tartott, több újraképzési fázisban.

Valójában az új képzési módszer az, ami igazán megkülönbözteti az OpenAI GPT-5 és o1 modelljeit elődeiktől. Az o1 modell, amelyet 2024 végén adtak ki, úgy lett kialakítva, hogy „gondolkodjon, mielőtt válaszol”, és a következtetés során további számítási kapacitást használjon strukturált belső érvelési lépések generálására.

A o1 az OpenAI első olyan modellje lett, amelyet kifejezetten a pontosság és a lépésenkénti érvelés, nem pedig a sebesség vagy a folyékony beszélgetés érdekében fejlesztettek ki. A GPT-5 közvetlenül erre az alapra épül, kiterjesztve az o1 érvelési architektúráját egy szélesebb körű, nagyobb képességű rendszerré.

No, de mennyit hoznak a konyhára a fizetett előfizetések?

Bár a napi 2,5 milliárd felhasználói lekérdezés az OpenAI-nak közel 2,4 milliárd dollárba kerülhet évente, ez az elemzés szerint semmi ahhoz képest, amit a vállalat a fizetett előfizetésekből szerez.

Tavaly szeptemberben Brad Lightcap, az OpenAI ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a ChatGPT több mint 11 millió fizető előfizetővel rendelkezik, közülük egymillió üzleti célú azaz Enterprise és Team felhasználó, míg a többi, körülbelül 10 millió ember a Plus verzióért fizet.

Decemberben elérhetővé vált a havi 200 dolláros Pro csomag; egy hónapon belül a cégvezetés egy közösségi bejegyzésében elismerte, hogy a vállalat veszteséget termel a Pro előfizetésekkel.

Kiderült, hogy az emberek a cég várakozásainál többet használták a Pro előnyöket. Az OpenAI nem hozta nyilvánosságra a Pro előfizetések számát, sem azt, hogy a csomagban szereplő szolgáltatások valójában mennyibe kerülnek nekik. Tehát mennyit keres az OpenAI a fizetős előfizetésekkel?

Novemberben a The Information közölte, hogy a ChatGPT-nek nyáron körülbelül 35 millió fizető előfizetője volt. Belső forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a vállalat 2030-ra 220 millióra tervezi növelni ezt a számot.

Referenciaként említi az elemzés, hogy a Spotify 2025 harmadik negyedévében 281 millió prémium előfizetővel rendelkezett világszerte; a Netflixnek 2024 végén körülbelül 300 millió fizető tagja volt.

Ez arra utalhat, hogy az OpenAI ambíciói messze túlmutatnak a piacon már meglévő domináns pozícióján – egyértelműen arra törekszik, hogy a ChatGPT-t egy hatékony niche eszközből a világ legnagyobb fogyasztói platformjaival egyenrangú tömegpiaci előfizetéses szolgáltatássá alakítsa.

A bejelentett 35 millió fizető előfizető között különböző előfizetési szintek felhasználói találhatók, például a fogyasztóknak szóló „Plus” csomag (általában 20 dollár/hó) és az üzleti felhasználóknak szóló „Pro” (200 dollár/hó), „Enterprise” (akár 60 dollár/hó), „Team” (25 dollár/hó) és „Edu” (akár 50 dollár) csomagok.

A Bestbrokers elemzői szerint a korábbi statisztikák alapján nagyjából megbecsülte, hogy hány felhasználó fizetett és mennyit 2025. decemberében:

• 1 millió Enterprise felhasználó, akik havi 60 dollárt fizetnek

• 2 millió Team felhasználó, akik havi 25 dollárt fizetnek

• 1 millió Pro felhasználó, akik havi 200 dollárt fizetnek

• 500 ezer Edu tag, akik havi 50 dollárt fizetnek

• 30,5 millió Plus felhasználó, akik havi 20 dollárt fizetnek

Ez azt jelenti, hogy a vállalat havonta körülbelül 955 millió dollárt, évente pedig körülbelül 11,46 milliárd dollárt kereshet a fizetős előfizetésekből. Ez az összeg közel az ötszöröse a felhasználói lekérdezések feldolgozásából származó becsült éves áramköltségnek.

Az éves energiaköltségeket (2,42 milliárd dollár) a nyilvánosan elérhető információkon alapuló hozzávetőleges becslések alapján kevesebb mint három hónapos bevétel fedezheti.

Nagyobb átláthatóság és optimalizálás

Az áramköltségek viszont valószínűleg sokkal alacsonyabbak, ha a vállalat saját megújuló energiaforrásait használja, például fotovoltaikus rendszereket, és kedvezményes áron veszi igénybe a hálózat áramát (amit szinte biztosan meg is tesz).

Összességében viszont nem hagyható figyelmen kívül, hogy ma még milyen kevés átláthatóság övezi ezeknek a rendszereknek a valódi villamosenergia-lábnyomát.

„Világosabb jelentéstétel és agresszívabb optimalizálási szabványok nélkül az AI gyors fejlődése olyan infrastrukturális és környezeti nyomást kockáztat, amelyet az iparág még mindig vonakodik teljes mértékben elismerni” – jegyzi meg Alan Goldberg, a BestBrokers adatelemzője.

Mit szól mindehhez a legfőbb érintett?

Az elemzés alapján szerkesztett és kibővített cikket az elkészülte után elküldtem a ChatGPT-nek véleményezésre. Lényegre törő, szűkszavú választ kaptam tőle: „ez egy erős, adatgazdag anyag, nem AI-ellenes, hanem AI-realista, nem démonizál, de nem is relativizál, hanem számokkal szembesít.

Szerkesztői megjegyzés

A fenti elemzés nem saját kutatáson alapul: a Bestbrokers cég elemzőanyaga, amelynek alapossága és részletessége ritka még az AI-val foglalkozó publikációk között is. A számok nagy része onnan származik, a szerkesztés során csupán kontextust adtunk hozzá – és egy apró, zölddel szedett személyes tapasztalatot.
Ironikus módon éppen ez mutatja meg a legjobban a dilemmát: nem az AI a gond, hanem az, ahogyan használjuk.

Talán az AI következő nagy áttörése sem az lesz, hogy még „okosabbá” válik – hanem az, hogy hatékonyabb lesz.

The post Mennyibe kerül valójában a ChatGPT? Meglepő számok az AI energiaéhségéről appeared first on digitrendi.hu.

A Meta(Facebook, Instagram, WhatsApp) több mint 700 millió látogatója már használja az közösségi média alkalmazásokon belüli AI funkciókat, az OpenAI felhasználói bázisa pedig igen gyorsan növekszik.

A ChatGPT februárban elérte a 400 millió heti aktív felhasználót. Sam Altman, OpenAI vezér pedig már azt mondja, hogy ez a szám a legújabb képgeneráló modell népszerűségét követően már 500 millió felett is jár.

Ebben a küzdelemben egyelőre a Meta áll nyerésre, mivel a közösségi térben szerzett tapasztalata, kombinálva a meglévő algoritmusaival, előnyhöz juttathatja az emberi beszélgetésekbe bekapcsolódni tudó mesterséges intelligencia létrehozatalában.

Ettől függetlenül akár elindul az OpenAI közösségi alkalmazása, akár nem, a felhasználói figyelemért folytatott harc megkezdődött.

A chatbotok között a ChatGPT a király

Az AI chatbotok rekordszámú, 427 millió alkalmazás letöltést értek el az elmúlt negyedévben – 42%-kal többet, mint a korábbi negyedévben.

Még mindig a ChatGPT a király: 2024-ben az AI chatbot-alkalmazások letöltéseinek közel egynegyedét tudhatja magáénak az összes platformon, vagyis nem csak mobilon.

Az újabb AI-alkalmazások egyik megkülönböztető tényezője már az érzelmi intelligencia lesz. Ez az a terület, ahol az OpenAI legújabb modellje, a GPT-4.5 ígéretesnek tűnik – olvasható a CBInsights elemzésében.

Bár az erről szóló hírek a modell szemet szúró költségeire fókuszáltak, egyik leginkább figyelemre méltó előrelépés, hogy a modell állítólag nagyobb empátiával képes interakciókra, mint az ezen a területen az eddig legjobbnak tartott Anthropic Claude.

Ez utóbbi azért is fontos, mert az emberek annál könnyebben be tudják majd illeszteni a mindennapi életükbe a mesterséges intelligenciát(AI).

Az AI még félelmetesebbé válik mind a magán, mind az üzleti életben, ha az AI magasabb IQ-val és érzelmi intelligenciával(EQ) rendelkezik, mint a legtöbb ember.

Az üzleti világ is beáll a sorba

Az üzleti világ is kezdi felismerni az érzelmi AI-ban rejlő lehetőséget. A B2C-szolgáltatások személyesebbé tételére irányuló igyekezetükben egyre több állami vállalat említi az AI-t „barátként” vagy „társként” a különféle eredménybeszámolókon.

Az elemző cég a Mercedes-Benz(NB) példáját hozza fel. A német autógyár már oly módon képzeli el a jövőt, hogy a járművezetők úgy beszélgetnek majd az MB ChatGPT-re épülő UX hangasszisztensével, mint egy barátjukkal.

Az érzelmi kapcsolaton túl az AI fejlesztők az ügynöki képesség révén még hasznosabbá teszik a chatbotjaikat. Az érzelmekre és a funkciókra való kettős összpontosítás alakítja majd a versenyt a jövőben.

Már most is szinte minden technológiai óriás, valamint az olyan vezető LLM-fejlesztők, mint az OpenAI és az Anthropic, fejlesztettek AI-ügynököket vagy mások számára is elérhetővé teszik az ezek kifejlesztéséhez szükséges eszközöket.

Az OpenAI már kialakította a felhasználói szokásokat a ChatGPT-vel, és most igyekszik ügynöki képességekkel is ellátni. A Meta-nak pedig meg kell győznie a felhasználókat arról, hogy az AI-ajánlata ezeknél többet tud.

The post Dávid(ok) harca Góliáttal a közösségi és az érzelmi AI területén appeared first on digitrendi.hu.

Friss adatok szerint a ChatGPT mobil applikációja januárban elérte a 40,5 millió letöltést, ami 50%-kal több, mint a DeepSeek és a Google Gemini együttes letöltése – olvasható az Altindex.com-on.

Ma már felhasználók milliói fedezik fel a különböző generatív AI-platformokat, rendkívül intenzívvé téve a versenyt ezen a piacon. A mesterséges intelligenciával(AI) foglalkozó vállalatok minden eddiginél gyorsabb innovációra törekednek, jobb teljesítményt, alacsonyabb költségeket és új funkciókat kínálnak, hogy az élen maradjanak.

Így válaszolt a DeepSeek kihívására az OpenAI és a Google

Az iparág legfiatalabb szereplőjeként a DeepSeek egyértelműen felkavarta a kedélyeket. Ahogy a kínai alkalmazás egyre nagyobb teret nyert, az OpenAI a ChatGPT gyors frissítéseivel válaszolt, míg a Google a Gemini fejlesztését gyorsította, és ezzel a legfejlettebb és legszélesebb körben használt chatbot létrehozásáért folytatott versenyt növelte.

Mindezek ellenére az AppMagic adatai szerint a ChatGPT mobil appját csak januárban 40,5 millió alkalommal töltötték le, ami 50%-kal több, mint a DeepSeek és a Gemini együttvéve. Ez ráadásul hatalmas, 121%-os ugrás a tavaly januárihoz képest, amikor az alkalmazás 18,3 millió havi letöltést ért el.

Azért a DeepSeek is kitett magáért, a piac legfiatalabb szereplőjeként 17,6 millió letöltést produkált, amivel a képzeletbeli dobogó második helyére léphetett fel. A harmadik helyen a Google Gemini állt 9,6 millió havi letöltéssel, ami nagyjából fele a DeepSeekének, és négyszer kevesebb, mint a ChatGPT-é, míg a ByteDance Duobao 8,9 millióval maradt le az élbolytól. Az összes többi generatív AI-alkalmazás sokkal alacsonyabb számokat ért el.

A statisztikák szerint a PixVerse-t ugyanebben a hónapban közel 6,2 milliószor, míg a Twhile Talkie-t és az AI Chatbot Novát körülbelül négymilliószor töltötték le. A Microsoft Copilot és a Character AI a lista végén végzett, egyenként 2,8 millió letöltéssel.

Ami az éves statisztikákat illeti, a ChatGPT mobil applikációja 2024-ben elérte a 282 millió letöltést, lekörözve ezzel a Spotify-t és a népszerű kínai webshopot a Sheint is.

Míg egyes szkeptikusok azzal érveltek, hogy a ChatGPT kezdeti fellángolása hosszabb távon nem vezet majd tartós sikerhez a kockázati tőkebefektetések ellenére, az egész éves letöltési adatok egyelőre másról árulkodnak.

Az alkalmazás mobilappja 2024. első felében átlagosan 18 millió havi letöltést ért el, de a második félévben a számok robbanásszerűen megugrottak, szeptemberre 32 millióra, majd 2025. elejére 40 millió fölé emelkedtek.

Ez a tendencia segített a népszerű alkalmazásnak abban, hogy az év végére már több mint 282 millió mobil appos letöltést érhessen el és ezzel a 13. legnépszerűbb mobilalkalmazás legyen 2024-ben.

The post AI-alkalmazások: stabilan őrzi első helyét a ChatGPT appeared first on digitrendi.hu.

A Canalys piackutató szerint 2024 második negyedévében 8,8 millió darab AI-képes PC-t szállítottak le a gyártók.

A mesterséges intelligencia-alapú PC-nek legalább egy dedikált lapkakészlettel vagy blokkal rendelkező asztali számítógépnek, vagy notebooknak kell lennie az eszközön lévő mesterséges intelligencia munkaterhelések futtatásához.

Ilyen dedikált lapkakészlet például az AMD esetében az XDNA, az Apple-nél a Neural Engine, az Intelnél az AI Boost és a Qualcommnál a Hexagon.

Az AI-képes PC-k az idei második negyedévben már a 14 százalékát tették ki az arra az időszakra kiszállított összes PC-nek, szemben az előző negyedévben elért 7 százalékkal.

Az elemzők szerint a végfelhasználói kereslet felfutása 2024. második felétől várható. Most amúgy is jó idők járnak a „vaskereskedésekre”.

Az idei második negyedévben az asztali számítógépek és notebookok világméretű szállítása 3,4%-kal nőtt éves összevetésben, elérve a 62,8 millió darabot.

Notebookokból (beleértve a mobil munkaállomásokat is) mintegy 50 millió darabot szállítottak ki, ami 4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit.

A teljes PC-piac 20%-át kitevő asztali számítógépek (beleértve az asztali munkaállomásokat is) szerény 1%-os növekedést mutattak fel, belőlük 12,8 millió darab került a világpiacra.

Még ennél is jobb a helyzet a táblagép piacon, ahol a második negyedéves növekedés 18 százalékos volt, ehhez 35,9 millió darabra volt szükség.

A jelek a PC-k összpiacán a még gyorsabb növekedés irányába mutatnak, amit segít a Windows 11-es átállás, és az AI PC-k bevezetése nyomán tapasztalt frissítési ciklus.

Erős alapokon

„2024 második negyedéve jelentős lendületet adott az AI-képes PC-k terjeszkedésének. Júniusban megjelentek a Qualcomm Arm architektúrán alapuló Snapdragon X sorozatú chipjeit tartalmazó Copilot+ PC-k.

Míg a szállítási volumen a negyedévben viszonylag csekély volt a rövid időintervallum és a rendelkezésre állás hiányos földrajzi lefedettsége miatt, a Windowsos márkák elkötelezettsége, hogy ezeket a termékeket portfóliójukba vegyék, jót tesz a kategória kilátásainak” – mondja Ishan Dutt, a Canalys vezető elemzője.

Az x86-os kategóriában az Intel felgyorsította a Core Ultra lapkakészletek szállítását, míg az AMD júniusban jelentette be Ryzen AI 300 sorozatú notebook processzorait, a termékek megjelenése július közepétől kezdődött.

A processzorgyártók és a PC-márkák a vásárlók szélesebb körét célozzák meg azáltal, hogy az új termékkategóriák több árkategóriában állnak rendelkezésre.

A viszonteladók is azt jelezték, hogy előnyben részesítik a PC-ken a mesterséges intelligenciával kapcsolatos funkciókat, többségük azzal számol, hogy az ügyfelek is a Copilot kulccsal rendelkező eszközöket részesítik előnyben.

Az AI-képes PC-k piaci teljesítménye nagyjából megfelelt az elvárásoknak, és a Canalys előrejelzései szerint az iparág azzal számol, hogy ezekből 2024-ben mintegy 44 millió darabot, 2025-ben pedig 103 millió darabot szállítanak.

Platformonként változó a kínálat

Mivel az Apple teljes Mac-portfóliójában megtalálhatóak a Neural Engine-t tartalmazó M-sorozatú chipek, jelenleg az Apple vezeti az AI-képes PC-k piacát.

Az Apple Intelligence bejelentése, miszerint ezek az USA-ban már a fejlesztői béta fázisban vannak, egyértelműbbé tette az AI felhasználási eseteit a Mac rendszerek számára.

Amikor a funkciók életbe lépnek, kompatibilisek lesznek a meglévő Mac bázis túlnyomó többségével is, így az Apple gyorsan bővítheti a felhasználói kört.

A Windows területén az AI-képes PC-szállítmányok 127%-kal nőttek. A piacvezető Lenovo, a Yoga Slim 7x és a ThinkPad T14s segítségével lépett előre a Snapdragon X hajtású PC-k felé.

Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a Windows PC-szállítmányok mesterséges intelligencia-kompatibilis részaránya mintegy 6%-ra emelkedjen a második negyedévben. Ez 228%-os negyedévről negyedévre bekövetkezett növekedést jelentett az AI-képes PC-szállítmányok esetében.

A HP körülbelül 8%-os mesterségesintelligencia-kompatibilis PC-részesedést ért el a Windows-szállítmányokon belül az Omnibook X 14 és az EliteBook Ultra G1 Snapdragon Copilot+ PC-k piacra dobásával.

A Dell Windows-alapú kínálatának 7%-át képviselték az AI-képes PC-k. Az amerikai gyártó Copilot+ PC-ket dobott piacra mind a három modellkategóriában, beleértve az XPS-t, Latitudet- és az Inspiront, de fokozatos elérhetőséggel.

Az idei második negyedévben a Windows PC-szállítmányok a felsorolt 800 dolláros tartományban 9%-kal nőttek, miközben az AI-képes PC-szállítmányok növekedése ebben az ársávban elérte a 126%-kot.

Az AI PC-k hatása a számítástechnika jövőjére

Végül, hogy milyen hatással lesz az AI-képes PC-k bevezetése a teljes piacra 2024 után? A Canalys válasza meglehetősen optimista, a cég előrejelzése szerint 2027-re a leszállított PC-knek már a 60 százaléka lesz mesterséges intelligencia-képes.

The post Repülőrajtot vesznek az AI-képes PC-k világszerte appeared first on digitrendi.hu.

Már egyre szélesebb körben használják a hazai üzleti és lakossági felhasználók a mesterséges intelligenciát (AI), amely azonban ma még csak korlátozottan érti és „beszéli” a magyar nyelvet.

A profitorientált céges fejlesztéseknél szempont a megtérülés, ebben az esetben az, hogy az adott nyelvet mennyien beszélik, a magyar pedig nem sorolható a nagyok közé. Az is fontos, hogy az adott nyelven mekkora adatmennyiség áll rendelkezésre.

A most elérhető mesterséges intelligencia alapú alkalmazások ezért futnak a nagy világnyelveken tökéletesen, míg a magyar kérdésekre, egyelőre sok pontatlan válasz érkezik.

Ha előrébb akarunk jutni magunknak kell elkészíteni a magyar nyelvi modellt, a lehető legnagyobb magyar nyelvű szöveges adatbázis felhasználásával, hogy az beépüljön a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásokba. Minél több lesz a hiteles magyar nyelvű szövegrész, annál pontosabbak és választékosabbak az AI válaszai.

Magyarországon két projekt is van a magyar nyelvi modell kifejlesztésére

Az egyik a Nyelvtudományi Intézet munkatársai által kifejlesztett magyar ChatGPT. A mesterséges intelligencia-alapú szövegszerkesztő és nyelvelemző szoftver beszélni még nem képes, de megtalálja a szövegekben lévő összefüggéseket, vagyis alkalmas médiatartalom elemzésre.

A Puli-GPT nevet viselő alkalmazás kidolgozásakor 41 milliárd szóból álló magyar és 62 milliárd szóból álló angol szövegállományt tápláltak be a kutatók. (Összehasonlításul az OpenAI Chat GPT 120-130 millió magyar és 180 milliárd angol szóból tanult).

A Puli hamarosan bővül majd csevegési funkcióval, de már most képes a megadott szavak alapján összefüggő szövegeket írni, vagy össze tudja foglalni egy cikk vagy egy könyv tartalmát.

A másik, amelyről annak bejelentésekor már írtunk, az állam és az OTP Bank közös finanszírozásában, hazai egyetemek bevonásával 2021 óta zajlik. Első lépésként elkészült az alap nyelvi modell, ami 1,5 milliárd paramétert használt, most zajlik a 30 milliárd paraméterre bővítés.

„A nyelvi modelleken alapuló alkalmazások már megjelentek a köznevelésben és a felsőoktatásban is. Ezek készségszintű, tudatos használata mind az egyén, mind a társadalom számára a jövőképesség, a siker feltétele. A jól működő magyar nyelvi modell jóléti kérdés is, mivel növeli az AI magyar haszonélvezőinek a körét” – emeli ki Dietz Ferenc, a Mesterséges Intelligencia Koalíció oktatási és tudatosítási munkacsoportjának a vezetője, a Gábor Dénes Egyetem elnöke.

Kész az AI-készségek fejlesztését célzó európai stratégia

Jelenleg igen nagy még a hiány az AI-technológiákat készségszinten használó szakemberek száma, erre kíván megoldást adni az ARISA projekt. A Mesterséges Intelligencia Készségek Szövetsége keretében elkészült stratégia, amelynek kialakításában magyar oldalról részt vett az IVSZ és a Műegyetem is, egyértelmű irányokat jelöl ki az AI-készségek elsajátításának felgyorsításával kapcsolatban.

Az AI az eddig ismert transzformáló hatása mellett nagyobb hatékonyságot, költségmegtakarítást, adatvezérelt döntéshozatalt is jelent majd, ezért fontos, hogy a témához ne csak az IT szakemberek, fejlesztők értsenek, hanem a politikusoknak, döntéshozóknak is ismerniük kell az alapokat.

Jöhetnek az AI-stratégák, AI-etikusok, AI-minőségbiztosítók

Utóbbiakat nemcsak azért, hogy tisztában lehessenek a felhasználási lehetőségekkel, hanem azzal is, hogyan kell etikusan eljárni ebben. A projekt keretében elkészült AI Skills Needs Analysis tanulmány szerint a következő években külön MI-stratégákra, MI-etikusokra és MI-minőségbiztosítókra lesz szükség a vállalatoknál, valamint a projektmenedzsertől a pénzügyi vezetőig el kell sajátítaniuk az új típusú készségeket, de a felsővezetők sem vonhatják ki magukat a továbbképzésből.

“Ahhoz, hogy a magyar vállalkozások eredményesebbek legyenek, több területen is igénybe kell vegyék a AI-technológiákat a hatékonyságnövelés céljából. A mesterséges intelligencia használatában azonban egyelőre nem jeleskednek a magyar vállalkozások: a Digital Decade/DESI statisztikái szerint a 7,9 százalékos uniós átlagtól jócskán elmaradva, mindössze 3 százalékuk alkalmazza ezeket.

Az ARISA keretében készült stratégia szerint a legnagyobb mértékben a készségek hiánya akadályozza az AI technológiák bevezetését és alkalmazását, nem pedig az eszközök hiánya vagy a költségek” – mutat rá Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A projekt egyik célja egy moduláris tanfolyamokból álló, rugalmas és adaptálható mesterséges intelligencia készségek fejlesztésére vonatkozó tanterv kidolgozása. A tanulók kiválaszthatják az igényeiknek megfelelő konkrét modulokat, az intézmények pedig könnyen frissíthetik és adaptálhatják programjaikat, hogy naprakészek maradjanak a fejlődő AI-technológiákkal és trendekkel.

A képzések várhatóan 2025-ben pilot formában már el is indulnak, de már idén is lehet egy-egy továbbképzés.

Ahol már sokat is költenek az AI-fejlesztésekre

Nemrégiben jelent meg egy elég részletes tanulmány az AIPRM cég jóvoltából, az AI globális piacáról, annak főbb szegmenseiről, toplistákkal, a következő évtized elejéig mutató előrejelzésekkel. Ez egyebek mellett megállapítja, hogy tavaly világszinten már közel 455 milliárd dolláros piacot jelentett a mesterséges intelligencia biznisz.

Ennek több mint a harmadát (36,84%) Észak-Amerika termelte ki, Európa részesedése megközelíti a 25 százalékot. A piac növekedési potenciálja a következő évekre évi 19 százalék lehet, ezáltal 2032-ben már a teljes AI piaci érték meghaladhatja a 2500 milliárd dollárt.

Tavaly a piacvezető USA-ban a legnépszerűbb AI-munka az adatmérnöki volt, 23,8 százalékos részesedéssel az összes AI-hoz kapcsolódó állásokat figyelembe véve. Az USA-ban a belépőszintű AI-állásokhoz kapcsolódó fizetések medián értéke évi 105 ezer dollár volt, viszonyításul a felsővezetői fizetések tavalyi mediánja 196 ezer dollárt ért el.

És végül itt a lista az AI-ba legtöbbet fektető országokról, ami nagy meglepetést önmagában nem okozhat, általában ezek szoktak megjelenni a technológiába legtöbbet beruházók között is. Kivételt képezhet Svédország, a skandináv állam volt a legaktívabb az utóbbi öt évben ezen a téren, 2019-hez képest 2310 százalékkal növelte célirányos beruházásait.

Az viszont figyelemre méltó, hogy a kutatás egy másik szempontja szerint a GDP-arányos AI-ráfordítások területén az élbolyban ott van Észtország is, amely az USA mögött a negyedik helyen áll. Az Egyesült Államok az elmúlt öt évben a GDP 1,29 százalékát fordította AI-jellegű projektekre, Észtországnál ez az adat 1,089 százalék.

The post Az AI még törve beszélni magyar – de már kész a képzési stratégia appeared first on digitrendi.hu.

A Sophos nemrégiben két jelentést is közzétett a mesterséges intelligencia (AI) kiberbűnözésben való használatáról.

Az első riport az AI sötét oldaláról szól, azokról a kiterjedt csalókampányokról, amelyeket a generatív AI tett lehetővé. Ez azt demonstrálja, hogy a bűnözők a jövőben miként használhatják fel a ChatGPT-hez hasonló technológiát, hogy minimális technikai tudással hajtsanak végre tömeges csalásokat.

A második azt taglalja, hogy a kiberbűnözők mennyire nem tudnak megegyezni a GPT-kről. Így aztán az AI lehetőségei ellenére a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellek (LLM) elfogadása és felhasználása kapcsán egyes kiberbűnözők inkább szkeptikusak, sőt aggódnak az AI felhasználása miatt.

Az AI sötét oldala

Egy egyszerű e-kereskedelmi sablon és LLM-eszközök (például GPT-4) segítségével a Sophos képes volt egy teljesen működőképes webhelyet felépíteni az AI által generált képekkel, hanganyagokkal és termékleírásokkal.

Létre tudott hozni egy hamis Facebook oldalt bejelentkezési szekcióval és hamis fizetési oldallal, amellyel el lehet lopni a felhasználók bejelentkezési adatait és hitelkártyaadatait.

A weboldal létrehozásához és működtetéséhez minimális technikai tudásra volt szükség, ráadásul ugyanazzal az eszközzel a Sophos több száz hasonló webhelyet tudott létrehozni percek alatt egyetlen gombnyomással.

“Természetes – és várható –, hogy a bűnözők az automatizálás új technológiájához fordulnak. Annak idejében a spam emailek létrehozása kritikus lépés volt a csalástechnológiában, mert megváltoztatta a játékteret.

Az új AI-k kapcsán ugyanez várható; ha létezik olyan AI- technológia, amely teljes körű, automatizált fenyegetéseket tud létrehozni, az emberek végül használni fogják. Már láthattuk a generatív AI elemek integrálását a klasszikus csalásokba, például az AI által generált szövegeket vagy fényképeket, amelyek az áldozatok csapdába csalásához készültek.

Az általunk végzett kutatás egyik célja az volt, hogy megelőzzük a bűnözőket. Azzal, hogy a bűnözők által jelenleg használt eszközöknél fejlettebb rendszert hozunk létre a csaló weboldalak tömeges generálására, egyedülálló lehetőségünk nyílik arra, hogy elemezzük a fenyegetést és felkészüljünk rá, mielőtt az elterjedne” – mondja Ben Gelman, a Sophos senior adattudósa.

A kiberbűnözők nem tudnak megegyezni a GPT-kről

A támadók hozzáállásának kutatása során a Sophos több jelentős darkwebes fórumot vizsgált meg az LLM-mel kapcsolatos vélekedésekről. Míg úgy tűnik, hogy a kiberbűnözők AI használata a kezdeti szakaszban jár, a fenyegetések mögött álló “threat actorok” a darkweben vitákat folytatnak a benne rejlő social engineering lehetőségek kapcsán. A Sophos már tanúja volt annak, hogy románc-alapú kriptocsalásokban használták az AI-t.

Noha a ChatGPT a megjelenése óta jelentős aggodalomra ad okot, a kiberbűnözők általi – az AI-vel és az LLM-ekkel való visszaélés miatt – a cég kutatása szerint a fenyegetések mögött állók eddig inkább szkeptikusak, mint lelkesek.

Az általuk vizsgált darkwebes fórumok közül négyből kettőn csak 100 AI-val kapcsolatos bejegyzést találtak, szemben a kriptovalutával, ahol ezer posztot is találtak ugyanebben az időszakban.

“Láttunk néhány kiberbűnözőt, akik LLM-ek segítségével malwareket (kártékony programokat) vagy támadóeszközöket próbáltak létrehozni, de az eredmények kezdetlegesek voltak és gyakran ütköztek szkepticizmusba a többi felhasználó részéről.

Egy esetben az egyik threat actor, aki buzgón be akarta mutatni a ChatGPT-ben rejlő lehetőségeket, akaratlanul is jelentős információkat árult el valódi személyazonosságáról. Még számos gondolatfuttatást is találtunk az AI társadalomra gyakorolt potenciális negatív hatásairól és használatának etikai vonatkozásáról. Más szóval, egyelőre úgy tűnik, a kiberbűnözők ugyanazokat a vitákat folytatják az LLM-ekről, mint a társadalom legális része” – emeli ki Christopher Budd, a Sophos X-Ops kutatási igazgatója.

The post A világ, amiben már a kiberbűnözők is félnek az AI-tól appeared first on digitrendi.hu.

A Neumann János Egyetem és a Promptmaster együttműködésének a célja, hogy mind az egyetemi oktatók, mind a hallgatók kiaknázhassák az AI használatában rejlő lehetőségeket, oktatási segédeszközként alkalmazva a ChatGPT.

Ennek elősegítésére 2024. februárjában elindítják az ország első akkreditált ChatGPT egyetemi képzését, amely a promptolás világába vezeti be a Neumann János Egyetem hallgatóit.

A hallgatók egy 2 kredites szabadon választható tantárgy keretében sajátíthatják el, hogyan nyerhetnek ki pontos, és jó minőségű válaszokat a nyelvi modellből.

A kurzuson megszerzett készségek birtokában bármilyen szellemi munkát hatékonyabban, és gyorsabban végezhetnek el, amely versenyelőny lehet a munkaerőpiacon.

Nem árt, ha megtanulunk promptolni

„A cégünknek 47 országból vannak diákjai, jól látjuk a munkaerőpiac hozzáállását a ChatGPT-hez. Mindenhol ugyanaz a visszajelzés az állásbörzéken: tanítsátok meg a diákokat promptolni, különben nem fogjuk felvenni őket.

Ez az együttműködés nemcsak hatalmas lehetőség a diákok számára, de egyben felteszi hazánkat a térképre a mesterséges intelligencia oktatás terén, a Neumann János Egyetem diákjai a világon az elsők között tudnak gyakorlati tapasztalatra szert tenni a nagy nyelvi modellek használata kapcsán „ – emeli ki az együttműködés jelentőségét Szabó Dávid, a Promptmaster társalapítója, és ügyvezetője.

Berczeli Miklós a Neumann János Egyetem Pályázati Irodáért és Ipari együttműködésekért felelős megbízottja hozzáteszi: az együttműködés hátterében az a felismerés áll, hogy a nyelvi, generatív mesterséges intelligencia rendszerek által kínált lehetőségek jelentős hatást gyakorolnak az akadémiára és a munkaerőpiacra.

A ChatGPT egyetemi képzés és az együttműködés a Promptmasterrel nem csupán azoknak nyújt lehetőséget, akik érdeklődnek az innováció iránt, hanem a Neumann János Egyetemet is a mesterséges intelligencia oktatás központjává emeli.

Az intézmény a nyelvi AI rendszerek alkalmazását nemcsak az oktatásban, hanem a kutatás-fejlesztési projektjeiben is alkalmazni akarja. Keresik az ipari együttműködéseket is.

A kezdeményezés nemcsak a hallgatók tanulási élményét javítja, hanem jelentősen megkönnyíti az oktatók munkáját is, hiszen az AI egy olyan tanársegédként funkcionál majd az egyetemen, amely mindig rendelkezésre áll, sosem betegszik meg, nem vesz ki szabadságot, bármikor lehet zavarni és azonnal választ ad a kellő hozzáértéssel megfogalmazott kérdésekre.

A cégről

A Promptmaster egy ChatGPT oktatással foglalkozó startup, amely 2023 márciusa óta több mint 8600 diáknak tanította meg a ChatGPT profi használatát – más néven a prompt engineeringet – a világ 47 országából. A cég két alapítója Szabó Dávid (32) és Tálas Dávid (26), mindketten a békéscsabai Andrássy Gyula Gimnáziumban érettségiztek.

Szabó Dávid 2011 óta vállalkozóként számos tech startuppal dolgozott, illetve 5 éven át vezette saját, gépi tanulásra specializálódott startupját Londonban.

Tálas Dávidot 2019 óta egy több mint 160 ezer fős online közösséget felépítő marketingszakemberként és oktatóként ismerik. Mindkét vállalkozót személyes, ám rendhagyó kapcsolat fűzi az oktatáshoz. Céljuk, hogy az egyetemisták számára elérhetővé tegyék azt az eszközt, amire nekik is nagy szükségük lett volna egyetemi éveik alatt.

The post Egyetemi tárgy lesz nálunk a ChatGPT appeared first on digitrendi.hu.