Völgyesi Gabriella évtizedek óta a Unique együttes énekesnője, a közelmúltban pedig jogi diplomája mellett a mesterséges intelligencia és technológiai jog területén szerzett szakjogászi képesítést. A „Mi és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában a kihívásokról, a szerzők helyzetéről, a képernyőfüggőség és a deepfake videók veszélyeiről is beszélgettünk, miközben az is kiderült: a Unique alkotói folyamataiba is beférkőzött az algoritmus.

Ellopták a szerzők műveit?

A beszélgetőtárs felhívta a figyelmet arra a jogi és etikai visszásságra, amely az AI modellek be-, vagy feltanítását kísérte. Ahogy fogalmazott, a technológiai óriáscégek a modelljeiket engedély nélkül, a digitálisan elérhető szerzői művek felhasználásával tréningezték: „gyakorlatilag el lett lopva a digitálisan elérhető összes szerzői mű, ami elérhető volt, miközben erre az alkotók nem adtak engedélyt, és semmilyen anyagi kompenzációt nem kaptak”.

Ennek a következményei pedig már most is érezhetők a piacon, hiszen a gép által generált tartalmak elkezdték kiszorítani a valódi szerzők alkotásait a funkcionális zene területén. Az éttermekben, liftekben, hotelekben és a reklámokban egyre gyakrabban az AI által másodpercek alatt, ingyenesen generált zenék szólnak.

Egy idei iparági tanulmány szerint a zenei alkotók bevételeinek 24%-át fogja felemészteni vagy kiváltani a generatív AI és ez a következő években mintegy 22 milliárd euró kiesést jelent az iparági szereplőknek. Mindeközben a zenei streaming platformokon megjelenő új dalok 44%-a (mintegy napi 75 ezer szám) már mesterséges intelligencia által generált tartalom.

Ahogy Völgyesi Gabriella a MI és másban élesen megfogalmazta „… nem akarok vulgáris lenni, de hát ez minimum szemétség és minimum társadalmi igazságtalanság”. Úgy véli, ha ez a tendencia folytatódik, a zeneszerzők a dinoszauruszok sorsára juthatnak, és a folyamat végül oda vezet, hogy új emberi input hiányában idővel az AI által generált tartalmak minősége is drasztikusan romlani fog.

Mégis AI írja a következő Unique-slágert?

Mindennek ellenére, a szakember elmondta, a magánemberként és zenészként ők maguk sem tudják, és nem is akarják teljesen kikerülni a technológiát. Sőt, elárulta, hogy a Unique zeneszerzője, Kovacsics Ádám is használja a Suno AI nevű alkalmazást. Bár sok zenésznek fenntartásai vannak ezzel kapcsolatban, náluk éppen ez a technológia segített átlendülni egy alkotói holtponton: egy olyan dalon dolgoztak vele, amely már öt-nyolc éve a fiókban hevert. A gép által generált ötletek kibillentették Ádámot a megakadásból, így a következő Unique-dal elkészítésében már az AI is segédkezett.

Ez a helyzet persze felveti a kérdést: vajon ki lesz a dal szerzője? Az énekesnő szerint az emberi kontroll a kulcs; az AI jogilag önmaga nem lehet szerző, de ha egy ember mindent kiszervez a gépnek, könnyen elveszítheti a kapcsolatot a saját szerzeményével.

Az AI szórakoztató funkcióját ráadásul már be is építették a munkájukba: a zenei élményprogramjaikon a közönséggel – családokkal, gyerekekkel – közösen generálnak dalokat a gép segítségével. A résztvevők bedobják a történeteiket, az AI pedig dalt ír belőle, ami Völgyesi szerint mindig az ilyen események fénypontja.

„Sárkány vagyok ezen a téren” – a képernyőfüggőség és a deepfake veszélyei

A szakember nemcsak a zeneipar, hanem a családok egészére nézve is látja a technológia sötét oldalát. A mesterséges intelligenciával turbózott, végtelen dopamint kínáló képernyők rendkívül addiktívak a fiatalok számára. „én sárkány vagyok ezen a téren…” – mondta az énekesnő a családi szabályaikról beszélve. Igyekszik szigorú kereteket szabni otthon, például a vacsoraasztalnál egyáltalán nincs helyük a mobiltelefonoknak, hogy megóvja a gyerekeket a sekélyesedő figyelemtől és a lehetséges agressziótól.

Legalább ennyire aggasztónak tartja a roppant veszélyes „deepfake” technológia terjedését. Bár a deepfake hazánkban egyelőre nem önálló büntetőjogi tényállás (csak ha például becsületsértést is megvalósít), brutálisan rombolja a társadalmi bizalmat. Úgy véli, az internetes tartalmakkal szemben a jövőben egyre nagyobb lesz a „bizalmi deficit”, az embereket könnyebb lesz becsapni, ezért elengedhetetlen a folyamatos edukáció.

Az élő zene varázsát továbbra sem veheti el a gép

Minden technológiai újítás ellenére van valami, amit a gép sosem fog tudni pótolni: a személyes jelenlétet. Völgyesi Gabi hisz abban, hogy a mesterséges intelligencia korában az élő előadóművészet fel fog értékelődni, egyszerűen azért, mert „az ember az emberhez akar kapcsolódni”. A koncerteken a közönség a hús-vér előadókkal szeretne energiát cserélni, ezt az élményt pedig semmilyen algoritmus nem tudja reprodukálni. Ennek az emberi kapcsolódásnak a jegyében a Unique is gőzerővel készül a következő nagy dobására: szeptember 25-én Budapesten adnak nagyszabású koncertet. Az AI szakjogász-énekesnő a beszélgetés végén viccesen, de határozottan megnyugtatott mindenkit: „ott biztosan nem az én digitális avatárom lesz jelen, hanem én személy szerint.”

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Kié lesz a következő sláger? A zeneipar és az AI konfliktusa appeared first on digitrendi.hu.

Elindult a labdarúgó-világbajnokság, a szurkolók milliói egyszerre keresnek meccsinformációkat, közvetítéseket, jegyeket, sportfogadási lehetőségeket és különféle promóciókat az interneten. Pontosan erre a fokozott érdeklődésre építenek az online csalók is.

A szakértők szerint a nagy nemzetközi sportesemények rendszeresen vonzzák a kiberbűnözőket. A cél egyszerű: minél több személyes adatot, bankkártya-információt vagy pénzt szerezni a gyanútlan felhasználóktól. A módszerek azonban egyre kifinomultabbak.

A klasszikus trükkök még mindig működnek

A leggyakoribb veszélyt továbbra is a hamis weboldalak jelentik. A csalók gyakran olyan fogadóoldalakat, jegyértékesítő felületeket vagy ingyenes közvetítést kínáló oldalakat hoznak létre, amelyek első pillantásra megtévesztésig hasonlítanak az eredeti szolgáltatásokra.

A felhasználó sokszor csak akkor veszi észre a problémát, amikor már megadta bankkártya-adatait vagy bejelentkezési információit.

A gyanús webcímek, a hibás fordítások, a túlzó ígéretek és a sürgető üzenetek gyakran árulkodó jelek lehetnek.

Már a mesterséges intelligenciát is bevetik

Új jelenségnek számítanak a mesterséges intelligenciával készített deepfake videók. Ezekben ismert játékosok, edzők vagy sportvezetők látszólag saját hangjukon ajánlanak fogadási tippeket vagy nyereményjátékokat – – figyelmeztet a Szerencsejáték Zrt.

A videók sokszor meggyőzőek, valójában azonban teljes egészében manipulált tartalmak.

A csalók gyakran „garantált nyereséget”, exkluzív fogadási rendszereket vagy különleges befektetési lehetőségeket is ígérnek, amelyek mögött igazából valódi átverés áll.

Nem csak a fogadók vannak veszélyben

A világbajnokság idején megszaporodhatnak a hamis közvetítőoldalak is. Az ilyen oldalak gyakran rosszindulatú programokat telepítenek a látogatók eszközeire, vagy előfizetési adatokat próbálnak megszerezni.

Szintén gyakoriak a közösségi médiában terjedő álpromóciók, amelyek mezeket, VIP-belépőket vagy értékes nyereményeket ígérnek egy gyors regisztrációért cserébe.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy egyre több csaló használ WhatsApp-, Messenger- vagy Telegram-csoportokat, ahol „bennfentes” fogadási információkat és biztos tippeket kínálnak pénzért.

Hogyan védekezhetünk?

A legfontosabb szabály, hogy ne kattintsunk automatikusan a kapott linkekre, még akkor sem, ha azok látszólag ismert szolgáltatóktól érkeznek.

Érdemes minden esetben ellenőrizni a webcímeket, kizárólag hivatalos oldalakon regisztrálni, és gyanakvással kezelni a túl szép ajánlatokat. Különösen igaz ez azokra az üzenetekre, amelyek gyors döntésre vagy azonnali fizetésre próbálnak rávenni.

A biztonsági szakemberek szerint a digitális térben továbbra is a józan ész jelenti az egyik leghatékonyabb védelmi eszközt. Ha egy ajánlat túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor valószínűleg nem is igaz.

5 figyelmeztető jel, amely csalásra utalhat

• Garantált nyereményt vagy biztos fogadási profitot ígérnek

• Sürgetik a regisztrációt vagy a fizetést

• Ismeretlen vagy furcsa webcímet használnak

• Nyelvtani hibákkal teli az oldal vagy az üzenet

• Bankkártyaadatokat vagy jelszót kérnek e-mailben vagy üzenetben

The post A foci-világbajnokság a kiberbűnözőknek is aranybánya lehet appeared first on digitrendi.hu.

Már a saját postaládánkban kopogtat a digitális megtévesztés új korszaka

Fokozott éberségre inti az online világ felhasználóit a kibertér egyre agresszívebb és egyre intelligensebb sötét oldala. A mesterséges intelligencia fejlődése nemcsak a technológiai innovációt gyorsítja fel, hanem a csalási módszereket is új szintre emeli.

Az elmúlt napokban a Digitrendi szerkesztősége is három egymást követő adathalász támadás célpontjává vált. Az első esetben a csalók a Meta Business nevében küldtek fenyegető hangvételű üzenetet, amelyben oldaltiltással próbálták sürgetni a hozzáférési adatok megszerzését.

Egy nappal később pedig már ennek éppen az ellenkezőjével próbálkoztak: egy megtévesztően hasonló e-mail címről érkező levélben azt ígérték, hogy a médiaoldal hitelesített „kék jelvényt” kaphat. A következő napon pedig, egy az általunk nem is kezdeményezett aktuális hirdetési lehetőség elvesztésére figyelmeztetett, ha nem tesszük meg az általa előírt lépéseket, mindezt a Meta nevében.

Ezek a próbálkozások jól mutatják, hogy a modern online csalások már nem kizárólag fenyegetésre épülnek. A manipuláció lehet pozitív érzelmekre építő, elismerést ígérő vagy sürgető jellegű is. A közös pont azonban ugyanaz: gyors reakcióra próbálják rávenni a felhasználót, miközben a figyelmeztető jelek sokszor ott vannak a szemünk előtt. Gyanús domain nevek, gépi fordításra emlékeztető szövegek, sürgető határidők és az azonnali kattintásra ösztönző üzenetek – ezek ma már a digitális önvédelem alapvető vörös zászlói közé tartoznak.

Amikor már nemcsak az e-mail lehet hamis, hanem maga a valóság is

Miközben a klasszikus phishing támadások továbbra is aktívan jelen vannak, egy másik technológia még komolyabb kihívást jelent: a deepfake.

A Magyar Telekom friss, reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége már rendszeresen gyanakszik manipulált tartalmakra, mégis sokakat könnyedén meg lehet téveszteni a profi módon elkészített hamis videókkal és képekkel.

A felmérés szerint a válaszadók 84 százaléka gyakran érzi úgy, hogy manipulált tartalommal találkozik az online térben, ugyanakkor a kifinomult deepfake videók esetében már csak minden harmadik ember gyanakodott csalásra.

A technológia fejlődése szinte hónapról hónapra látványos. Míg korábban az AI-generált képeket gyakran árulta el egy-egy anatómiai hiba vagy a szájmozgás és a hang közötti eltérés, ma már sok esetben szinte lehetetlen első pillantásra megkülönböztetni a hamisat a valóditól.

A kutatás szerint sokan a természetellenes arckifejezéseket, a szemmozgást vagy a hang és az ajakmozgás eltérését figyelik, ugyanakkor egyre többen már a „túl tökéletes” képekre is automatikusan gyanakvással tekintenek. Ez pedig egy újabb problémát vet fel: nemcsak a hamis tartalmak terjednek gyorsan, hanem a digitális bizalom is erodálódik.

Egyre nehezebb eldönteni, miben hihetünk

A Telekom kutatásának egyik legérdekesebb megállapítása, hogy sok válaszadó már a valódi tartalmakat is manipuláltnak vélte. A résztvevők közel fele például egy eredeti fotót is deepfake-nek gondolt, ami jól mutatja: a mesterséges intelligencia nemcsak a csalók eszköztárát bővíti, hanem alapjaiban alakítja át az online információkhoz való viszonyunkat is.

A legnagyobb félelmek között a politikai manipuláció, a pénzügyi visszaélések és a bűnözési célú felhasználás szerepel. Különösen aggasztó, hogy a fiatalabb generáció jelentős része attól tart: akár saját magukról vagy szeretteikről is készülhetnek hamis videók vagy hangfelvételek.

Mindez azért különösen veszélyes, mert a deepfake technológia és a klasszikus adathalászat egyre inkább összekapcsolódik. Egy manipulált videó, hamis ügyvezetői hangüzenet vagy mesterséges intelligenciával generált videóhívás sokkal hitelesebbnek tűnhet, mint egy rosszul fordított e-mail.

A következő évek digitális biztonsági kihívása már nem pusztán az lesz, hogy felismerjük a gyanús leveleket, hanem az is, hogy megtanuljunk kételkedni a saját szemünkben és fülünkben is.

A digitális tudatosság ma már alapvető túlélési készség

A kutatás szerint a felhasználók elsősorban az online platformoktól, a technológiai cégektől és a szabályozóktól várják a megoldást, ugyanakkor a saját felelősség szerepe még mindig alulértékelt.

Pedig a digitális önvédelem ma már legalább annyira fontos készség, mint néhány éve a jelszókezelés vagy a kétlépcsős azonosítás használata volt. Az online térben ugyanis egyre kevésbé az a kérdés, hogy találkozunk-e csalási kísérlettel, hanem inkább az, hogy időben felismerjük-e azt. A mesterséges intelligencia korszakában a digitális bizalom már nem magától értetődő. Az online világban mostantól minden kattintás, minden videó és minden üzenet esetében szükség van egy egészséges adag kritikus gondolkodásra is.

The post Digitális bizalomválság: phishingtől a deepfake-ig – így változik az online csalások világa appeared first on digitrendi.hu.

A 2023. végén négy magyar mérnök és adattudós által alapított cég az úgynevezett „agentic AI” fejlesztésére fókuszál. Ez a technológia túllép a hagyományos nyelvi modellek korlátain: az ügynökök képesek komplex célokat kitűzni, munkafolyamatokat tervezni és tranzakciókat végrehajtani.

Andersen szerint ez a váltás alapjaiban alakítja át a vállalati hatékonyságot, de a siker kulcsa nem csupán a technológia bevezetése, hanem a tudatos stratégia és vízió.

„Amíg egy nagy nyelvi modell gyakorlatilag egy válaszmotor, addig egy AI agent már cselekedni is tud: célokat tűz ki maga elé, akciókat hajt végre, a végén pedig vissza is ellenőrzi a folyamatot. Ez egy sokkal komplexebb működést feltételez, mint az LLM-ek statisztikai valószínűség alapú válaszadása” – foglalja össze Andersen Dávid.

A fejlődés ugyanakkor komoly társadalmi kérdéseket is felvet. A junior fejlesztők álláslehetőségei drasztikusan szűkülnek, ami felveti a cégek felelősségét a mentorálásban, hogy a jövőben is legyenek gyakorlott szakemberek. Emellett a bizalom megőrzése is kritikussá vált, hiszen a deepfake tartalmak korában a kritikai gondolkodás az egyetlen hatásos védelem a félrevezetés ellen.

A műsorban sok más téma is felmerült, így az ingyenes és előfizetéses AI modellek közötti párhuzam vagy különbség is. Andersen Dávid szerint egy ingyenes modell alapján megítélni a mesterséges intelligenciát olyan, mintha a legújabb iPhone-t egy régi, (buta) telefon alapján próbálnánk értékelni. Mint mondta, aki nem fizet elő a professzionális csomagokra, az pont abból marad ki, amiben a technológia valódi haszna és ereje megjelenik.

Mivel Dávid és a műsorvezető, e sorok írója is újságíró, nem maradhatott ki a beszélgetésből a média, az újságírás és a mesterséges intelligencia egymásra hatása sem. Abban teljesen egyetértettünk a transzparencia nélkülözhetetlen ezen a területen is, ahogy abban is, hogy a társadalmi bizalom helyreállítása érdekében
a jövőben a transzparenciának kellene dominálnia: a közösségi média platformoknak egyértelműen és láthatóan jelölniük kellene minden AI által generált tartalmat.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post A cselekvő intelligencia és a bizalom ára az ügynöki AI korszakában appeared first on digitrendi.hu.

Az áprilisban piacra dobott első modell: a 400Lite után megjöttek a széria további darabjai is: a HONOR 400, illetve a HONOR 400 Pro is. A gyártó mindkettőnél az AI-val turbózott fotózási képességet és az akkumulátor masszivitását emeli ki.

A rendkívüli, 200MP-es Ultra-tiszta AI Kamerával, sokoldalú AI-alapú szerkesztési funkcióval, masszív 5300mAh szilícium-szén akkumulátorral és a legkorszerűbb 5000 nites ultra¬fényes kijelzővel felszerelt HONOR 400 széria csodálatos lehetőségekkel gazdagítja a digitális kor hétköznapjait.

Képekből videós tartalom – majd minden a fotózásért

A fotózási képességet a HONOR 400 innovatív 200 MP-es ultratiszta AI alapú kamerarendszere adja, amely egy 1/1,4 hüvelykes nagy méretű szenzorral, f/1,9 rekeszértékkel és kettős képstabilizációval érkezik, ami sokat segít a gyenge fényviszonyok közötti felvételkészítésnek.

Ezt egészíti ki egy 12 MP-es, 112°-os ultraszéles látószögű és makró kamera a nagy képkivágásokhoz és egy 50 MP-es szelfikamera f/2.0 rekeszértékkel, amivel a márka portréalgoritmusának köszönhetően részletgazdag, élethű színeket megjelenítő szelfik készíthetők.

A fotózás hátterében áll az AI innovációkkal teli képkészítési motor, új szintre emelve a mobil alapú fotózást. A HONOR 400 az első olyan okostelefon, amely főkamerájával 30-szoros teleobjektíves nagyításra képes.

Az újonnan bevezetett AI-szuperzoom technológiát a természeti és városi panorámák megörökítésére tervezték 15x-től egészen 30x-ig terjedő fókusztávolság-tartományban.

Az AI-portrémód funkció a Capture Enhancement Large Model révén éles és részletgazdag felvételt készít, legyen az mozgás közben, nappal, kültéren, vagy portré módban fotózva.

A HONOR 400-asok az ugyancsak AI-alapú filmszimuláció móddal különböző képi esztétikai stílusok megjelenítését teszik lehetővé úgy, hogy a fényviszonyokat és a témát a jelenet hangulatához illeszkedő filmes hatásokkal hozzák létre. A Harcourt Portré mód a művészi megvilágítású portréfotók készítésére kínál kreatív lehetőségeket.

Újdonság a kreatív lehetőségeket kínáló AI-szerkesztési funkció. A Google legújabb videógeneráló modellje, a Google Cloud Vertex AI-ra épülő Veo 2-vel a felhasználók a képeikből videós tartalmakat hozhatnak létre.

Az új HD Mozgókép funkcióval három másodperces, életteli mozgó jeleneteket örökíthetünk meg, amit aztán egyszerűen oszthatunk meg filmes hatású klipként a közösségi platformokon. A Mozgó Fotókollázs funkció pedig lehetővé teszi 2–9 élőkép dinamikus történetté alakítását. Az élő képek aztán több eszköztípuson is megoszthatók.

A képszerkesztést további intelligens funkciók segítik: ilyen az AI-radír, AI-festés, vagy a járókelők és a visszatükröződések eltávolítása az AI segítségével.

Minden korábbinál masszívabb akkumulátor a háttérben

A HONOR 400 szériában egy nagy teljesítményű, 5300 mAh kapacitású szilícium-szén akkumulátor garantálja a hosszú üzemidőt. Az akkumulátor extrém körülmények között, akár -20 °C-os hőmérsékleten és alacsony töltöttségi szint mellett is biztosítani tudja az olyan alap-vető funkciók zavartalan használatát, mint a telefonhívás vagy a videófelvétel.

Hosszú élettartamra tervezték: négy év használat után is megőrzi kapacitásának több mint a 80%-át. A 66 W-os vezetékes gyorstöltő technológiával a készülék 15 perc alatt feltölthető 44%-ra.

Ezt tudja a készülékcsalád kijelzője

A széria 5000 nites ultrafényes kijelzője minden fényviszony mellett jól teljesít. Jól alkalmazkodik, még a direkt napfényben is élvezhetőek az élénk színek és az éles kontrasztok. Az iparágban egyedülálló, a „Mozgásos Betegség enyhítése” funkció, ami nagymértékben csökkenti a mozgó járművek okozta hányingert, szédülést és diszkomfortérzetet is.

AI-jal dúsított a telefon motorja, a MagicOS 9.0

Az új készülékek a mesterséges intelligencia által vezérelt MagicOS 9.0 operációs rendszerrel működnek, ami olyan funkciókat kínál, mint az AI-fordító, AI-hangrögzítő, Magic Portal, AI-jegyzőkönyv, AI-összegzés, AI-formázás, Mágikus kapszula, AI-íróeszközök és AI-feliratozás.

Ezek a képességek hatékonyabbá teszik a munkavégzést és az egyszerre végzendő többféle feladatot és személyre szabják a digitális élményt.

Az online biztonságot a beépített AI deepfake felismerő technológia nyújtja, ami fejlett algoritmusok segítségével képes felismerni a manipulált tartalmakat, például a nem termé-szetes körvonalak, a színárnyalatok vagy fényviszonyok eltéréseinek, illetve az egyes kép-kockák közötti megszakadások azonosításával, így meg tudja védeni a felhasználókat a megtévesztő szándékú deepfake videóhívásoktól.

A széria tartalmazza még a Google mesterséges intelligencia asszisztensét, a Gemini -t is, ami segíthet a tanulásban, a tervezésben, az írásban és még sok minden másban is. Élőben is beszélgethetünk a Gemini-jal, az indításához csak benyomva kell tartani a bekapcsológombot.

Erre képes a család csúcsmodellje

A készülék 50 MP-es telefotó kamerája egy Sony IMX856 szenzorra épül, 3x optikai zoomot és optikai képstabilizálást (OIS) kínál, ezzel biztosítva a részletgazdag képnagyítást. A mesterséges intelligenciával támogatott portréfunkcióval készített arcképek élethű színekkel, ultranagy felbontásban adják vissza a vonásokat.

A továbbfejlesztett AIGC Super Zoom technológiának köszönhetően a HONOR 400 Pro akár 50x-es telefotó képességgel rendelkezik, a még távolabbi témák megörökítésére.

A készülék kellően strapabíró: IP68 és IP69 minősítés szavatolja a fokozott víz- és porállóságot. A töltési teljesítmény is nagyobb, a HONOR 400 Pro támogatja a 100 W-os vezetékes, valamint az 50 W-os vezeték nélküli gyorstöltést. A Pro modell a még erősebb Snapdragon 8 Gen 3 mobilplatformra épül, ami jól jön a mesterséges intelligencia funkciókhoz.

A HONOR hívás közben fordító nagy nyelvi modellje hatféle nyelv valós idejű fordításával teszi lehetővé az akadálytalan beszélgetést.

Árak és elérhetőség

A 400-as sorozat Magyarországon a hét második felétől kapható a távközlési szolgáltatók és a kereskedelmi partnerek kínálatában. A HONOR 400: 8+256G javasolt fogyasztói éra 169 990 forint, a 8+512G felszereltségűé pedig 189 990 forint. A HONOR 400 Pro: 12+512 változata 299 990 forint, amihez a nyári akció során még egy ajándék Pad X8 táblagép is jár.

The post Ütős AI-kamerával érkezik a Honor 400-as telefoncsaládja appeared first on digitrendi.hu.

A csúcskategóriás funkció a videó- és képtartalmak AI-alapú, valós idejű elemzését használva azonnali figyelmeztetést ad a potenciális deepfake tartalmak esetén.

A mesterséges intelligencia térhódítása nemcsak hihetetlen újításokat eredményezett, de olyan kihívásokat is előidézett, mint a kifinomult deepfake-ek elterjedése. Az Entrust Cybersecurity Institute szerint 2024-ben ötpercenként történik egy deepfake támadás.

Ezeket a manipulált képeket, hangfelvételeket és videókat egyre nehezebb felismerni. Bár a generatív mesterséges intelligenciát ismerők 84%-a úgy véli, hogy az ilyen tartalmakat címkézni kell, a proaktív észlelési intézkedések és az iparági együttműködés elengedhetetlenek a stabil védelemhez.

Az iparág vezető gyártói és a célirányos szervezetek, már dolgoznak a digitális tartalmak – köztük az AI által létrehozott eszközök – forrásának és előzményeinek igazolására szolgáló technikai szabványokon.

A Honor a berlini szakmai rendezvényen, az IFA 2024-en debütált saját fejlesztésű AI Deepfake felismerő technológiájával, amely elemzi az apró, az emberi szem számára gyakran láthatatlan következetlenségeket, beleértve a pixel-szintű szintetikus tökéletlenségeket, a képkockák közötti folytonosságot, valamint az arc, a hajviselet és az arcvonások következetességét. A manipulált tartalom észlelésekor azonnal figyelmeztetés jelenik meg, hogy megóvja a felhasználókat a deepfake potenciális veszélyétől.

The post Jön a Honor Deepfake felismerő AI-technológiája appeared first on digitrendi.hu.

Mesterséges intelligencia(AI) eszközök a támadásokban

Az utóbbi fél évben rohamosan terjednek az Android rendszereket érintő pénzügyi fenyegetések és a mobilbankoláshoz kapcsolódó kártékony programok, beleértve a rosszindulatú banki szoftvereket vagy a kriptolopásokat.

Az adattolvaj kártevők most már generatív AI-eszközöket is felhasználnak támadásaik során. Az idei első félévében a Rilide Stealer a potenciális áldozatok becserkészésére olyan generatív AI-asszisztensek nevével élt vissza, mint az OpenAI Sora és a Google Gemini.

A Vidar adattolvaj szoftver pedig a Midjourney mesterséges intelligencia-képgenerátor Windows-os asztali alkalmazásának adta ki magát, noha a Midjourney AI-modellje csak a Discordon keresztül érhető el.

Az ESET kutatói szerint a kiberbűnözők egyre inkább visszaélnek a mesterséges intelligenciával – és ez a tendencia várhatóan folytatódni fog.

A magyarországi viszonyok között a korábban megszokott gyenge helyesírással rendelkező átverések mellett egyre gyakrabban érkeznek az AI segítségével generált jó minőségű szövegek.

Megjelentek már a magyar hírességek nevével visszaélő generált fotós és deepfake videós csalások is.

A deepfake videók áldozatai

A mobilokat veszélyeztető új GoldPickaxe kártevő arcfelismeréssel összefüggő adatokat tud lopni, megtévesztő deepfake videókat létrehozva, amelyeket a rosszindulatú szoftver működtetői pénzügyi tranzakciók hitelesítésére használnak.

A GoldPickaxe Android és iOS verzióval is rendelkezik, és kártékony alkalmazásokon keresztül vesz célba délkelet-ázsiai áldozatokat.

Veszélyben lehetnek a gamerek is

Az adattolvajok a nem legális játékplatformokon tevékenykedő gamereket is megtámadják.

A közelmúltban derült ki, hogy néhány feltört videójáték és az online többszereplős játékokban használt csaló eszközök olyan adattolvaj kártevőket tartalmaznak, mint a Lumma Stealer és a RedLine Stealer.

Az ESET az idei első félévében már többször is észlelte a RedLine Stealert, a spanyolországi, japán és németországi támadások során. A Redline támadáshullámok egyre erősödnek, a vizsgált időszakban már harmadával haladták az előző időszakban tapasztalt mértéket.

A WordPress bővítmények is sebezhetővé váltak

A jól ismert Balada Injector csoport az idei első félévben már több mint 20 ezer weboldalt veszélyeztetett, az ESET telemetriája pedig több mint 400 ezer alkalommal jelezte a csoport legutóbbi akciójában használt újabb variánsok megjelenését.

A zsarolóprogramokban korábbi vezető szereplő, a LockBit a globális Chronos-művelet, vagyis a bűnüldöző szervek által 2024. februárjában végrehajtott akciója időlegesen letaszította a trónról.

Az ESET két LockBit kampányt is észlelt mostanában, de ezekről kiderült, hogy olyan, nem a LockBithez tartozó csoportok támadásai voltak, csak a kiszivárogtatott LockBit-segédprogram kódját használták.

Továbbra is terjednek a szerveroldali kártevő

A jelentés beszámol arról a vizsgálatról is, amely a legfejlettebb, és továbbra is terjedő szerveroldali kártevőről, az Ebury csoportról és az általuk használt rosszindulatú szoftverekről és botnetekről szól.

Az évek során az Ebury-t hátsó ajtó programként alkalmazták, amellyel közel 400 ezer Linux, FreeBSD és OpenBSD szervert támadtak meg, ezek közül 100 ezer még a múlt év végén is kompromittált volt, és a kártevő azóta is aktívan terjed.

Jó hír, hogy a cégek háromnegyede fejlesztette a kibervédelmét

Az erről szóló felmérés eredményeit nemrégiben tette közzé egy másik kiberbiztonsági cég a Sophos, ami azt is megállapítja ugyanakkor, hogy a kibertámadásokból származó helyreállítási költségek felülmúlják a biztosítási fedezetet.

A biztosítási kérelmet benyújtóknak csupán 1%-a mondta azt, hogy a biztosítójuk 100%-ban finanszírozta az incidens elhárítása során felmerült költségeket.

A leggyakoribb oka annak, hogy a biztosító nem állta teljes mértékben a költségeket, az volt, hogy a számla végösszege meghaladta a biztosítási keretet.

A The State of Ransomware felmérés szerint a ransomware incidenseket követő helyreállítási költségek 50 százalékkal nőttek az elmúlt évben, elérve a 2,73 millió dolláros átlagot.

A cégeket érintő kiberincidensek nagy része alapvető biztonsági lépések elmulasztásának a következménye. Legutóbb a kompromittálódott hitelesítési adatok voltak a támadások fő kiváltó oka, ennek ellenére a cégek 43%-ánál nem volt aktiválva a többtényezős hitelesítés.

Az, hogy a cégek 76%-a fektetett be a védelembe a kiberbiztosítási jogosultság megszerzéséhez, azt mutatja, hogy a biztosítások ezen alapvető biztonsági intézkedések végrehajtására kényszerítik a vállalkozásokat.

A kiberbiztosítás előnyös ugyan a vállalatok számára, de csak egy része a hatékony kockázatcsökkentési stratégiának. Egy kibertámadás mind a működés, mind a hírnév szempontjából súlyos károkat okozhat, amin a kiberbiztosítás megléte sem tud változtatni.

The post A kibertámadásokban is megjelent az AI és a deepfake appeared first on digitrendi.hu.

Az Európai Unió hivatalos lapjában való közzétételtől kezdődik meg a visszaszámlálás a rendelet alkalmazásáig. A Deloitte szakértői összegyűjtötték, mit is tartalmaz pontosan a rendelet.

„A rendelet a hivatalos lapban való közzététele után húsz nappal lép hatályba, majd azt követően 24 hónappal már teljes mértékben alkalmazandó, bizonyos kivételekkel. A tiltott tevékenységekre vonatkozó tilalmak például a hatálybalépés időpontja után hat hónappal lesznek alkalmazandóak” – hívja fel a figyelmet Albert Lili, a Deloitte Legal AI megfeleléssel foglalkozó ügyvédje.

A világ első AI-jogszabálya

Az új rendelettel az EU létrehozta a világ első kötelező érvényű mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályát.

Ennek célja, hogy védje az alapvető jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és a környezeti fenntarthatóságot a nagy kockázatú AI rendszerekkel szemben, továbbá építse az AI rendszerekbe vetett bizalmat.

„Az új EU-s jogi szabályozás globális, az uniós határokon messze túlnyúló hatása, hogy nemcsak azokra vonatkoznak a szabályok, akik az EU-ban működnek, hanem akik olyan rendszereket fejlesztenek vagy alkalmaznak bárhol a világon, amikkel uniós polgárok adatait kezelik, vagy aminek az alkalmazása az ő jogaikat érintheti.

Ha az EU-s piachoz hozzá szeretne férni egy amerikai, kínai vagy ausztrál AI fejlesztő, ügyelnie kell az AI rendeletnek való megfelelésre. A szabályozás ebben a tekintetben nagyon hasonlít a GPDR-hoz, amit egyébként az új rendelettel párhuzamosan szintén alkalmazni kell, ha az AI eszközzel EU-s polgárok adatait kezelnénk” – teszi hozzá Nagy Dániel Attila a Deloitte Legal Adatvédelmi és Technológiai Csoportjának vezetője.

A kockázatos AI-rendszerek emberi felügyelettel működhetnek

A rendelet eleve tilt bizonyos AI gyakorlatokat, ilyen például a társadalmi pontozás, amely veszélyezteti az alapvető jogokat. Számos kötelezettséget is előír a magas kockázatúnak tekintendő AI-rendszerekkel szemben.

Ilyenek lehetnek például a kritikus infrastruktúra, az oktatás, a foglalkoztatás, az alapvető szolgáltatások vagy a természetes személyek hitelképességének értékeléséhez vagy hitelpontszámuk megállapításához használt AI-rendszerek.

Ezek esetében szükséges a kockázatok felmérése, csökkentése, azok átlátható és pontos működésének biztosítása. Ezek a rendszerek csak emberi felügyelet mellett működhetnek az új szabályozás szerint.

A felhasználóknak bizonyos esetekben joga lesz panaszt tenni a AI rendszerek által hozott döntésekkel kapcsolatban, magyarázatot kérni és kapni azokról a döntésekről, amelyek a jogaikat érintik.

Az új szabályozással átláthatóbbá válik az AI eszközök használata, mivel a rendelet új átláthatósági követelményeket határoz meg az általános célú AI rendszerek és az azokon alapuló modellek esetében.

Ennek értelmében előírja, hogy az általános vagy manipulált képeket, hang- vagy videótartalmat („deepfake”-eket) egyértelműen jelölni kell. Ez egyben azt is jelentheti, hogy az így készült művekhez nem jár szerzői jogi védelem.(?)

A bírság összege akár több tízmillió euró is lehet

„Elsőre távolinak tűnhet az AI Act-nek való megfelelés, ugyanakkor egyáltalán nem az és tényleges gazdasági kockázatot jelenthet a megfelelés hiánya. A szabályok megsértése miatt kiszabható bírságok legmagasabb összege 35 millió euró, vagy az előző pénzügyi év teljes éves világszintű forgalmának 7%-a, ám ilyen léptékű szankció csak a legsúlyosabb jogsértések esetén merülhetne fel” – emeli ki Barta Gergő, a Deloitte vezető AI szakértője.

A médiapiacnak is fokozottan kell készülnie az AI-korszakra

A témához kapcsolódik az a tanulmány, amit az AI által jelentősen befolyásolható hazai médiapiacról készített a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság(NMHH).

Ez egyebek mellett megállapítja, hogy nálunk is versenyhátrányba kerülhetnek azok a médiavállalatok, amelyek nem élnek az AI adta új lehetőségekkel.

Márpedig a hazai piacon a generatív AI-megoldások használata még kísérleti stádiumban van. A ChatGPT-t már sokan kipróbálták, de a visszajelzések alapján az inkább nehézségeket hozott magával, mintsem hatékonyságnövekedést.

Ennek egyfelől oka lehet a szükséges kompetenciák hiánya, másfelől az is, hogy magyar nyelven ma még nem eléggé fejlettek az AI-megoldások.

Az új megoldások a tanulmány szerint már készen állnak, hogy aktívan támogassák a magyar médiapiacot, de a fenti problémák mellett az újságírók fenntartásai miatt sem valószínű, hogy mindez fél éven belül megvalósulna.

Arról nem is beszélve, hogy az így készült cikkekből kimaradhatnak fontos hivatkozások az eredeti forrásra, amik valós szerzői jogi problémákat okozhatnak. (A szerk.)

Egy-két éven belül viszont a technológiával már akár hírügyeleteket is lehet biztosítani. Az AI szerepet játszhat a kritikus forrásellenőrzésben vagy az álhírek kiszűrésében is.

Megjelenhetnek olyan tartalmak is, amelyek teljesen automatizáltan jönnek létre, és már csak ellenőrzésre várnak. A sporthírek vagy az időjárás-jelentések már most is teljesen automatizálhatók lennének, itt elképzelhető, hogy a tartalomgyártók 2-3 éven belül az ellenőrzést is elengedik.

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar internetezők harmada használta már aktívan a mesterséges intelligenciát, vagyis adott már közvetlenül utasításokat AI-szoftvernek.

Körülbelül 15 százalékuk alkalmanként, mintegy 3 százalék pedig rendszeresen használ ilyen technológiát. Akik használták inkább pozitívan gondolkoznak az AI-ról, és főként munkaerőpiaci előnyöket látnak az alkalmazásában.

Negyven százalékuk az adminisztratív terhek csökkenését várja, harmad-harmad arányban pedig a munkához szükséges idő mérséklődését, illetve a munkaminőség javulását valószínűsítik.

A válaszadók fele tartja elképzelhetőnek, hogy emiatt a heti munkaidő tíz év múlva már négy napra csökken. A várakozások itt is előhozzák bizonyos munkakörök megszűnését, jelentő átalakítását is.

A legtöbben az informatikusok esetében számítanak változásra, de sokak szerint átalakul az újságírói, az oktatói, a pedagógusi, a könyvelői és az asszisztensi munkakör is.

A megkérdezettek mintegy fele az ügyfélszolgálat, az egészségügy, a közlekedés, az oktatás területén is hasznosnak tartja az AI alkalmazását, miközben a média és a művészetek esetében kevésbé tartanak ettől és kevésbé értékelik ezeket a megoldásokat.

The post Kritikus mérföldkőnél az AI Act, két évünk van a megfeleléshez appeared first on digitrendi.hu.

Az idei SAP NOW konferencián több mint ezer vállalati és kormányzati döntéshozó vett részt. A 300 hazai cégvezető bevonásával SurvAI néven futott kutatásról a szoftvercég ügyvezető igazgatója, Pintér Szabolcs számolt be a meghívott újságíróknak.

Elmondta, a felmérésből kiderül, hogy a hazai vállalatok miként viszonyulnak a mesterséges intelligenciához, milyen területeken számítanak az AI-indukálta változásra, és mennyiben függ a hozzáállásuk a cégük méretétől, az iparágtól vagy a digitalizáltságuk fokától.

A kutatásban arra viszont nem kérdeztek rá, hogy a cégvezetők AI-val kapcsolatos stratégia alkotását mennyiben befolyásolja az a tény, hogy jelenleg még sem jogi, sem egyéb szempontból nem szabályozott a mesterséges intelligencia területe, sem nemzetközi, sem hazai szinten.

Ezzel kapcsolatban egyelőre annyi merült fel, hogy sok jogi problémát vethet fel az AI-használata (szerzői jogok, fogyasztói jogok, GDPR, felelősségbiztosítás, stb.), nem beszélve arról, hogy merjük-e rábízni magunkat egy mesterséges intelligenciával meghozott bírói döntésre vagy vitarendezési javaslatra.

Kevés ismerettel is több a pozitív hozzáállású cégvezető

A válaszokból az is kiderült, hogy a mesterséges intelligencia definíciója sem egyértelmű. Az önvezetést, a ChatGPT nyelvi modellt, a chatbotokat egyértelműan AI-alapúnak gondolják a vezetők, de többen olyan szolgáltatásokat is hajlamosak voltak AI képességekkel felruházni, amelyek nem azok, csak kellően bonyolultak.

Jó jel, hogy a válaszadók többsége (70%) tisztában van az AI-tudása korlátaival, ahogy azzal is, hogy az eddig is jelen volt az üzleti rendszerekben(60%). Kétharmaduk hozzáállása inkább pozitív, de csak egyötödük gondolja, hogy a saját cége eredményes az AI-használatában, a maga területén.

A cégvezetők körében is vannak félelmek, olyan hétköznapi felvetésekkel kapcsolatban, mint „az AI elveheti a munkánkat” (55%), vagy, hogy a digitális nagyvállalatok akár morálisan megkérdőjelezhető célokra is fordíthatják a szóban forgó technológiát (63%).

A kutatást megrendelő cégnek elégtételt jelenthet az a megállapítás is, hogy az SAP termékeit használó vállalatok sokkal kevésbé tartanak attól, hogy kikerül a kezükből az irányítás. Közel a felük alapozna egy üzleti döntést akár egy 100%-ban AI által készített elemzésre, szemben azokkal, akik nem használnak SAP megoldást. Náluk a mesterséges intelligencia bizalmi mutatója 31%.

„Ez nem is csoda annak tükrében, hogy az SAP globális konferenciáján tavasszal bejelentettük, 2025-re a vezető üzleti szoftvercég kívánunk lenni a mesterséges intelligencia használatában” – mondta Pintér Szabolcs.

Ezt támasztják alá az ügyvezető által említett nemzetközi konferencián lapunknak adott interjújában, a témával kapcsolatban elhangzott megállapításai.

„A legfejlettebb üzleti AI képességek már jelenleg is ott vannak, beágyazva az SAP-alkalmazásokba.
Az ügyfeleknek ezek segítenek az automatizációban, a repetitív feladatok átvállalásában; de a hatalmas mennyiségű adat feldolgozásában, értelmezésében, összefüggések felmutatásában és előrejelzések készítésében is az AI-ra támaszkodunk már most is.

A BTP(Business Technology Platform) platformunkon keresztül algoritmusokat lehet fejleszteni, vagy annak alapján alkalmazásokat létrehozni. Azt viszont nem gondolom, hogy holnaputántól már nem fogunk embereket alkalmazni ilyen jellegű feladatokra. A gondolkodást nem fogjuk kiváltani a következő tíz-húsz évben sem, legalábbis nem minden területen” – hangsúlyozta az ügyvezető.

Ezek az AI iránt fogékony, vagy túl óvatos ágazatok

A hozzáállás nagymértékben függ a cégmérettől, és az árbevételtől, de attól is, hogy adott vállalkozás mely ágazatban tevékenykedik.

A kutatás szerint a cégvezetők pozitívan látják a jövőt a logisztika területén (78%), miközben sokkal több a borúlátó a jog (44%)és a HR (40%) területén. A kettő akár együtt is logikus megállapítás lehet, hiszen a korszerű raktárakban már terjednek az önjáró robotok, kiszorítva ezzel az élő munkaerőt.

A cégek elsősorban a termelésben, termékfejlesztésben, a fogyasztók elérésében számítanak nagyjelentőségű változásokra.

A kutatás a forrás és a tudás kérdéskörére is kiterjedt. A válaszadók többsége túlnyomórészben saját forrásaira számít (55%) a jövőbeni AI-fejlesztések finanszírozására, de külső forrásként hitelt (20%) vagy uniós pénzt (30%) is megjelöltek. Az SAP felhasználók valódi árbevételi hatást is remélnek az AI használatától.

Az eseményen szóba került az alkalmazások, megoldások felhő irányú jövője, amit az egyik legfontosabb üzleti célkitűzésnek tartanak az SAP-nál is, erre utal az ezen a területen a hazai cégnél, egy év alatt végbement 150 százalékos növekedés is. Így van ez a vállalatirányítási rendszerek(ERP) felhőbe migrálásánál is.

Ezzel kapcsolatban az ügyvezető úgy fogalmazott, hogy: „a folyamat halad, a korábbi hagyományos ERP rendszereket felváltó S/4 HANA-t már évekkel ezelőtt bejelentettük, a korai alverziók esetében 2025-ben, a magasabb alverzióknál 2027-ben megszűnik az SAP Business Suite 7 támogatása”.

Így egyre kevesebb idő van az SAP S/4 HANA átállásra. Az itthon érintett több száz vállalkozásnak nagyjából az egyharmada indult el ebbe az irányba, főként a nagyvállalatok. Egyharmad még vár, és egyharmad, amelyeket még győzködni kell.

„Ezen belül a felhőbe migrálás egy további lehetőség, igyekszünk az ügyfeleket arról is meggyőzni, hogy ha már az S/4 HANA-ra váltanak, akkor eleve a felhős verziót válasszák” – emelte ki Pintér Szabolcs.

Így gondolkodnak az AI-ról a világ cégvezetői

Az EY tanácsadócég 1200 vezérigazgató bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) társadalmi, etikai és a biztonsági kockázataitól tartanak leginkább a világon a döntéshozók.

A felmérés szerint az AI legalább annyi munkahelyet fog teremteni, mint ahányat kivált majd (65%). Az üzleti világnak ugyanakkor komolyan foglalkoznia kell az AI rosszindulatú alkalmazásának következményeivel. Így az a felemás helyzet állhat elő, hogy a cégvezetőknek egyszerre kell az AI- befektetésre és a technológia elleni óvintézkedésekre felkészülni-

Ha már biztonság, a vezérigazgatók leginkább a kibertámadásoktól, a dezinformációtól és a videó-hamisítására alkalmas deepfake módszerektől tartanak.

Tízből kilenc (88%) cégvezető már el is kezdte felmérni, hogy milyen AI alapú technológiába érdemes befektetnie. A válaszadók 43 százaléka pedig már aktívan befektet ezen a területen, míg 45% jelentős beruházást tervez a következő egy évben. Általános várakozásuk, hogy az AI használata gördülékenyebbé teszi a cégek működését (65%).

The post Minél digitalizáltabb egy cég, annál felkészültebb az AI-ra is appeared first on digitrendi.hu.

Ahol szabályozzák is, az ott is egyelőre csak a felhasználásának a módját érinti, a deepfake létrejöttét segítő technológiát nem.

A deepfake algoritmussal létrehozott tartalmak viszonylag új jelenségnek számítanak, de a szakértők már egy ideje figyelmeztetnek rá, hogy milyen kockázatokat jelenthetnek mind az egyénekre, mind a szervezetekre, de akár az egyes országok kormányaira is.

A legfontosabb figyelmeztetés, hogy senki sincs biztonságban a deepfake-tartalmaktól. Az ezt létrehozó technológia által generált kép- és hanganyag szabályos használata amúgy remek üzleti lehetőségeket kínál, számos új kaput nyit ki a marketing, a televízió és a mozi számára szerte a világon.

A technológia ugyanis önmagában ártalmatlan és a megfelelő használata nagy hatással lehet az emberek életére is. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy a média konstruált, manipulált, sőt gyakorta hamis képet tár elénk – olvasható a média- és hírközlési hatóság(NMHH) közleményében.

A deepfake árnyoldalai

A deepfake egy olyan meggyőzőnek beállított videó, amelyben főleg emberek arcát felhasználva, a mesterséges intelligencia(AI) segítségével hamis képmásokat mutatnak be. A fényképek retusálása, meghamisítása régóta bevett gyakorlat, a különbség annyi, hogy az AI-val nemcsak a képeket változtathatjuk meg, hanem újakat is létrehozhatunk vele.

A deepfake-jelenség 2017-ben jelent meg a Reddit fórumon, ahol az egyik felhasználó egy pornószínésznő arcát egy híres színésznőével helyettesítette. Ezt követően számos hasonló hamisítvány látott napvilágot.

Ma már bárki tud jobb vagy rosszabb minőségben, különösebb utánajárás és technikai ismeret nélkül is deepfake tartalmakat készíteni. Az internetezők főként pornográfia hamisítására és mémek készítésére használják.

A kifejezetten félrevezető céllal gyártott, megtévesztő deepfake víziója is hamar megszületett. Az effajta tartalom hosszú ideig csak fikcióként élt a köztudatban. Az elméleti lehetőség azóta valósággá vált, és több esetben okozott komoly anyagi károkat is. A digitalizálódó bankvilágban a csalók akár hitelt is felvehetnek a nevünkben.

Nagy port kavart például az a 2019-es eset, amikor egy brit energiavállalat vezérigazgatójának hangját deepfake technológia segítségével reprodukálták, és a cég ügyvezető igazgatóját 200 ezer euró átutalására kérték fel egy állítólagos magyar beszállító javára. Mire az átverést felfedezték, a pénz, ami magyarországi, valamint mexikói számlákon mozgott, már szétszóródott a világban.

Miről ismerhető fel a deepfake?

A tapasztalatok szerint a hamisítványt legkönnyebben az apró részleteken keresztül tudjuk leleplezni. Léteznek ugyanis a deepfake-re jellemző tipikus hibák. Az első és legfontosabb, hogy jól szemügyre vegyük a képen vagy videófelvételen látható arcot, a pórusokat, a homlokot, kiváltképp a haj és a nyak vonalát, hiszen számos esetben a hamisítvány már az illesztési pontokon leleplezhető. Bár a jelenlegi algoritmusok nagyon precízek, árulkodó nyom lehet, ha rendellenességet tapasztalunk a száj és a szemöldök mozgását figyelve.

The post Magyarországon még büntetlenül terjedhet a deepfake appeared first on digitrendi.hu.