Az intézmény mögött intenzív időszak áll: a 2025-ös nagyszabású mesterséges intelligencia konferencia nemcsak a Gábor Dénes-emlékév nyitánya volt, hanem annak demonstrációja is, hogy az egyetem stratégiai fókuszává vált a mesterséges intelligencia alapú(AI) tudás és az alkalmazott technológiai innováció.

Több mint egyetem, ahol technológiai és innovációs ökoszisztéma is épül

A felsőoktatás világszerte egyre inkább abba az irányba mozdul, ahol az egyetemek nem elszigetelt akadémiai szereplők, hanem a gazdaság és az innováció aktív partnerei. A Gábor Dénes Egyetem fejlesztései jól illeszkednek ehhez a trendhez.

Az intézmény az elmúlt időszakban egyszerre fókuszált:

• a gyakorlatorientált technológiai képzésre,

• a digitális kompetenciák fejlesztésére,

• az ipari kapcsolatok erősítésére,

• valamint a nemzetközi együttműködések bővítésére.

A fejlesztések hátterét jelentős részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) program biztosította, amelynek célja a korszerű, versenyképes és digitálisan felkészült munkaerő képzésének támogatása.

AI, drónok és Ipar 4.0: a laborok már a jövő vállalatait modellezik

A modernizáció egyik leglátványosabb eleme az egyetemen kialakított csúcstechnológiai laborkörnyezet, ahol különböző technológiai területek kapcsolódnak össze egymással.

A fejlesztések között szerepel:

• Médialabor,

• Fintech Labor,

• Ipar 4.0 Labor,

• Leanlabor,

• Drónlabor,

• valamint AI Labor is.

Ezek azonban nem egyszerűen demonstrációs terek. Az egyetem célja, hogy a hallgatók már képzésük során olyan technológiákkal és működési modellekkel találkozzanak, amelyekkel később vállalati környezetben dolgoznak majd.

Különösen erős fókuszt kapnak az autonóm rendszerek és az adatvezérelt működéshez kapcsolódó kompetenciák. A Drónlabor például nemzetközi szinten is különleges képzésekhez kapcsolódik: a GDE Magyarországon elsőként indított dróntechnológiai és drónadat-gazdálkodási specializációkat mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus MSc-képzéseiben.

Az AI Labor pedig túlmutat a klasszikus oktatási szerepen: az intézmény szerint olyan többfunkciós műhelyként működik, amely egyszerre támogatja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az ipari együttműködéseket is.

A mesterséges intelligencia már nem szűk szakmai terület

Az AI iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont(GDE MIT) által indított, ingyenes „MI Jövünk” online képzést egyetlen év alatt több mint 46 ezren végezték el.

Ez azért is figyelemre méltó, mert egyre több vállalat és intézmény ismeri fel: a mesterséges intelligencia használata már nem kizárólag az IT-szakemberek kompetenciája lesz. A jövő munkaerőpiacán az AI-alapú eszközök értő használata várhatóan alapképzettséggé válik számos területen az üzleti elemzéstől a gyártáson át egészen a kreatív iparágakig.

Az egyetem fejlesztési stratégiája láthatóan erre az átalakulásra próbál reagálni.

Egyre fontosabb a vállalati kapcsolódás

A technológiai infrastruktúra fejlesztése mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködésekre is. Ennek egyik új eleme a napokban bejelentett stratégiai partnerség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(MVA) és a Gábor Dénes Egyetem között.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem és a GDE MIT által létrehozott tudásanyag a lehető legszélesebb körben jusson el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz az alapítvány országos kapcsolatrendszerének segítségével.

Ez jól mutatja azt a nemzetközi trendet, amelyben az egyetemek szerepe egyre inkább túlmutat a hagyományos oktatáson: tudásközpontként, innovációs partnerként és technológiai transzferplatformként kapcsolódnak be a gazdaság működésébe.

A nemzetközi versenyben is helyt kell állni

A felsőoktatási verseny ma már nemcsak hazai szinten zajlik. Az intézmény fejlesztési programjának egyik deklarált célja a nemzetközi jelenlét és versenyképesség erősítése is.

A GDE az elmúlt években több nemzetközi együttműködést is épített, miközben Erasmus-programokkal és kutatási partnerségekkel is erősítette kapcsolatait.

Mindez arra utal, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá válik az a modell, ahol a technológiai innováció, a gyakorlati tudás és a vállalati integráció egyszerre jelenik meg az oktatásban.

The post A jövő munkaerőpiacára készül a Gábor Dénes Egyetem: AI, drónok és ipari innováció egy campuson appeared first on digitrendi.hu.

Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Nemcsak munkahelyet, jövőképet is mutatnak a fiataloknak az itteni cégek

Szerencsére ma már egyre kevésbé számítanak egyedi kezdeményezésnek azok a programok, amelyek során vállalatok közvetlenül segítik a fiatalok pályaorientációját és karrierépítését. A Magyarországon működő nemzetközi cégek mellett hazai vállalkozások, technológiai cégek, gyártóvállalatok és egyetemi partnerek is egyre aktívabban keresik a kapcsolatot a diákokkal, hogy valós tapasztalatokon keresztül mutassák meg a modern munkaerőpiac működését.

A tendencia nemzetközi szinten is erősödik. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Ázsiában régóta bevett gyakorlat, hogy vállalatok mentorprogramokkal, gyárlátogatásokkal, STEM-projektekkel és gyakorlati workshopokkal segítik a fiatalokat.

A gyors technológiai változások miatt ugyanis egyre több cég ismeri fel: a jövő szakembereinek képzése nem kizárólag az oktatási intézmények feladata. A vállalatoknak is érdekük, hogy időben megszólítsák a következő generációt, és segítsenek eligazodni a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a digitalizáció által átalakuló világban.

Ebbe a sorba illeszkedik a Schneider Electric és a Bosch két friss magyarországi kezdeményezése is, amelyek különböző korosztályokat céloztak meg, de közös bennük, hogy élményszerű módon igyekeztek közelebb hozni a technológiai pályákat a fiatalokhoz.

Egyetemisták lepték el a Schneider Electric budapesti központját

Már ötödik alkalommal rendezte meg a Schneider Electric a „Plan(t) Your Future!” elnevezésű eseményét, amelynek célja az egyetemisták karrierépítésének támogatása volt. A vállalat budapesti központjába ezúttal közel száz hallgató látogatott el, hogy betekintést nyerjen a cég működésébe, és közvetlenül találkozhasson a vállalat különböző területein dolgozó szakemberekkel.

A program túlmutatott egy hagyományos állásbörze keretein. A résztvevők rapid interjúkon próbálhatták ki magukat, önéletrajz-készítési tanácsokat kaptak, sőt profi CV-fotó is készült róluk. A Schneider Electric külön figyelmet fordított arra is, hogy a budapesti központ mellett gyáraiból és logisztikai központjaiból érkező munkatársak is bemutassák a gyártási és logisztikai karrierlehetőségeket.

Az idei esemény egyik újdonsága volt, hogy nemcsak egyetemisták, hanem a vállalat munkatársainak középiskolás és végzős gyermekeit is bevonták a programba. Ez jól mutatja, hogy a cégek ma már egyre korábban próbálják megszólítani a fiatalokat, és segíteni őket a tudatos pályaválasztásban.

Ivanov Katalin, a Schneider Electric országos HR vezetője szerint a vállalat felelősségének érzi a jövő szakembereinek támogatását, ezért is működnek együtt több hazai felsőoktatási intézménnyel, köztük a Budapesti Műszaki Egyetemmel(BME) és a Dunaújvárosi Egyetemmel.

Robotika, AI és önvezető LEGO-autók a Bosch programjában

Míg a Schneider Electric elsősorban az egyetemistákat célozta meg, addig a Bosch a középiskolások számára szervezett élményalapú programot a győri Mobilis Interaktív Élményközponttal és a Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben.

A 2025/2026-os tanévben megvalósított programsorozatban több mint 1100 diák vett részt négy megye 43 középiskolai osztályából. A kezdeményezés középpontjában a digitális készségek fejlesztése és az AI-korszak kihívásaira való felkészítés állt.

A résztvevők nem tankönyvekből tanultak: önvezető LEGO-járműveket programoztak, robotporszívót építettek újrahasznosított alapanyagokból, valamint mesterséges intelligenciára épülő projekteken dolgoztak.

A program egyik legnépszerűbb eleme az AI-workshop volt, ahol a diákok a hatékony promptolás(utasításadás az AI-nak) alapjaival ismerkedtek, logókat terveztek, illetve kézjeleket és érzelmeket felismerő rendszereket hoztak létre.

A Bosch szerint ma már nem elegendő pusztán elméleti tudást átadni a fiataloknak. Pótsa Mátyás, a magyarországi Bosch csoport innovációs ökoszisztéma vezetője úgy fogalmazott: a jövő szakmáihoz nyitottságra, kíváncsiságra és gyakorlati tapasztalatra is szükség lesz.

Egyre fontosabb a vállalatok szerepe az oktatásban

A két kezdeményezés jól mutatja, hogy a technológiai fejlődés üteme mellett a hagyományos oktatás önmagában már nehezen tud lépést tartani a munkaerőpiaci változásokkal. A vállalati együttműködések ezért egyre fontosabb szerepet tölthetnek be abban, hogy a fiatalok ne csupán elméleti tudással, hanem valós tapasztalatokkal, gyakorlati készségekkel és reális karrierképpel induljanak el.

Különösen fontos ez Magyarország számára is, hiszen a hazai gazdaság versenyképessége nagyban múlik azon, hogy sikerül-e itthon tartani és megfelelően felkészíteni a következő generáció szakembereit. A cikkben említett céges programok nemcsak inspirációt adhatnak a fiataloknak, hanem azt az üzenetet is közvetíthetik, hogy Magyarországon is lehet modern technológiai környezetben, nemzetközi szinten is versenyképes tudást szerezni és karriert építeni.

The post Már kevés a tankönyv: a cégek is beszállnak a jövő szakembereinek képzésébe appeared first on digitrendi.hu.

A tavasszal indított mesterséges intelligencia workshop-sorozat a vártnál is nagyobb érdeklődést váltott ki: az első két alkalmon közel ezer pedagógus vett részt, és 40 százalékuk jelezte, hogy szeretne a következő képzésekhez is csatlakozni.

A következő júliusi 1-jei képzés arra fókuszál majd, hogy hogyan lehet egyes pedagógusi feladatokat automatizálni. A program már korábban is nyitott volt az újdonságokra, a robotika világa után idén tavasszal a mesterséges intelligencia is megjelent a palettán – elsősorban gyakorlati szempontból.

A képzéssorozat első alkalmának témája az volt, hogyan lehet az AI segítségével tananyagokat, feladatokat, óravázlatokat készíteni, valamint hogy miként tudják a tanárok a mesterséges intelligenciát eszközként használni, nem pedig kihívásként megélni.

A második workshop fókuszában a feladatkészítés állt: a pedagógusok konkrét példákon keresztül tanulhatták meg, hogyan lehet az AI-t beépíteni a teszt- és felmérőkészítésbe.

„Már az első alkalomra hatalmas volt a túljelentkezés, ami számunkra is váratlan sikert jelentett. Úgy tűnik, valami olyasmire tapintottunk rá a workshoppal, amire tényleg hatalmas igény van jelenleg a pedagógusok körében” – mondta Koren Balázs, a ProSuli program szakmai vezetője.

Eseményszervezés és adminisztráció

A következő workshopot július 1-jén tartják, témája az automatizálás: hogyan tehetjük könnyebbé a tanárok életét, hogyan lehet (majd) egyes pedagógusi feladatokat automatizálni?

„Közösen ismerünk meg olyan megoldásokat, amelyek segítenek például abban, hogy osztálykirándulás programot állítsunk össze, utazást tervezzünk, komplex kereséseket végezzünk, szakmai anyagokat állítsunk össze vagy épp a levelezésünket könnyítsük meg” – tette hozzá Koren Balázs.

Az újabb képzésre ezen a felületen lehet jelentkezni.

The post Nyári AI-továbbképzés tanároknak appeared first on digitrendi.hu.

A Telekom megbízásából készül felmérés szerint a megkérdezettek fele elismeri, hogy digitális tudása további fejlesztésre szorul, és a válaszadóknak csak a 37%-a használja a hétköznapokban az AI-nyújtotta lehetőségeket.

Ugyanakkor a magyarok bő háromnegyede (78%) szerzett már új ismeretet digitális oktatás révén, és minden negyedik felnőttet segített álláshoz egy online tanulás során szerzett ismeret.

A 18-65 év közöttieket kérdező reprezentatív országos felmérésben a válaszadók 89%-a nyilatkozott úgy, hogy egyetért a kijelentéssel, miszerint a digitális világ tele van lehetőségekkel. Szintén sokan vallják – a megkérdezettek 88%-a – hogy a digitális jártasság az élet számos területén jelent előnyt.

A nők körében jelentősen többen mondták, hogy szükségük lenne a digitális ismereteik fejlesztésére, hogy magabiztosabban használják ezeket a megoldásokat. Az 50 fölötti vegyes korosztály többsége viszont úgy gondolja, hogy a digitális képességek manapság túlértékeltek.

Egyetértés az AI hasznáról, de ott a félelem is

Nagy volt az egyetértés a mesterséges intelligencia hasznosságára utaló kérdésben. A megkérdezettek négyötöde válaszolta azt, hogy az AI nagyon sok jól hasznosítható lehetőséget jelent, miközben alig több mint a harmaduk használja a technológiát a mindennapi feladataihoz, akár email vagy egyéb üzenetek írására.

Utóbbit is elsősorban a fiatal, magasabban képzett városi lakosság és a diákok válaszolták. A megkérdezettek 14%-a vallotta, hogy hallott ugyan az AI-ról, de nem tudja pontosan, mi az, 4% pedig magát a fogalmat sem ismeri.

A felmérés során minden harmadik válaszadó (35%) mondta, hogy a mesterséges intelligenciát kifejezetten félelmetesnek tartja, ez adódhat a nem megfelelő ismeretből vagy csak a mesterséges intelligencia megoldások újszerűségéből.

The post Itthon a tudáshiány miatti félelem is elég sokakat távol tart az AI-tól appeared first on digitrendi.hu.

A multik létszámcsökkentése érzékenyen érintette nemcsak a munkaerőpiacot, hanem a képzési rendszereket is. A vezető hazai programozóiskolánál egyelőre még így is nagy létszámban tudják elhelyezni a náluk végzett szakembereket.

Jönnek a kisebb létszámot foglalkoztatók

A felvevőpiacon időközben megjelentek a kisebb méretű foglalkoztatók, rájuk is építve a Codecool bejelentette új ösztöndíjprogramját, hogy még több jelentkező számára tegye elérhetővé a képzéseket.

„Átlagosan havi 11 diákunk talál munkát partnercégeinknél Magyarországon, ami csak 10-20 százalékkal marad el a korábbi évek számaitól” – emeli ki Boda József, a Codecool alapító-ügyvezetője.

Nehezebbé vált ugyanakkor az új álláshelyek felderítése. A nagyobb kontingenst felvevő multik, és a proaktívan utánpótlást kereső szolgáltatóközpontok mellett egyre meghatározóbbá váltak a kis- és középvállalatok.

„Ebben a szektorban főleg a covid idején megkezdett digitalizációs projektekhez keresnek munkatársakat, hogy kiegészítsék a meglévő informatikai csapatokat” – meséli Boda József.

Ezek ma a legnépszerűbb pozíciók

A legnépszerűbb pozíció a DevOps mérnököké, de manuális vagy akár automata szoftvertesztelőt, üzleti adatelemzőt, projektmenedzsert és C++ fejlesztőt is nagy számban keresnek a vállalatok.

A Codecool a régió egyik legnagyobb programozó iskolája, amely gyakorlatorientált képzéseivel és állásgaranciájával segíti hallgatóit az IT-szektorban való elhelyezkedésben.

A friss piaci tendenciákra válaszul a támogatási opcióikat most ösztöndíj lehetőséggel egészítik ki. Ez egyfajta tandíjmentességet kínál azoknak, akik a Vállalati full-stack szoftverfejlesztő képzésen – ami jelenleg a piac legátfogóbb programozó képzése – kiválóan teljesítenek.

Akit érdekel az ösztöndíjprogram, annak már az említett képzés jelentkezési folyamata során jeleznie kell, hogy részt venne a programban.

A logikai teszten elért eredmény, az angol nyelvtudás és a motiváció megindoklása mind fontos szerepet játszanak az ösztöndíjak elbírálásánál.

Már megnyílt a lehetőség az ösztöndíj programra

A képzések továbbra is próbaidővel kezdődnek, ezek hossza 12 hét, és egyszeri 159 ezer forintba kerül. A próbaidő – azaz a teljes első modul – végén mérik a résztvevők teljesítményét, és ezen a ponton dől el, hogy ki kap teljes tandíjmentességet a következő modulra.

A Codecool korszerű online vagy Budapesten végezhető full stack képzései jelenleg négy modulból állnak. Minden további modul végén a résztvevők teljesítménye alapján dől el, hogy ki folytathatja tandíjmentesen, folyamatos folyamatos motivációt biztosítva a diákoknak.

Az ösztöndíjas helyek limitált számban elérhetők a szeptemberi képzésekre. Ez a program minden jelentkező számára nyitott, eltérően a Codecool korábban csak lányoknak meghirdetett ösztöndíjprogramjától.

A jelentkezési határidő a szeptemberi képzésekre augusztus 31. Az érdeklődők ezen az oldalon találhatnak további részleteket.

The post Ösztöndíjas képzés vállalati full-stack szoftverfejlesztésre appeared first on digitrendi.hu.

A Samsung az EdisonKids-dzel együttműködve már negyedik alkalommal nyújtott platformot a fiatalok holnapot formáló ötleteihez. Az idei nyerteseket a jövő oktatása ihlette meg: ők a digitális edukáció átformálásában, a diákokhoz kapcsolt, személyes virtuális mentor megalkotásában láttak nagy lehetőséget.

A nyertes trión túl számos olyan további projekt mutatkozott be a végső megmérettetésen: mint a látássérültek helyzetének könnyítése, a fiatalok olvasásra ösztönzése, a hungarocell fenntartható ruhaipari újrahasznosítása, környezettudatos, edukatív országjáró játék applikáció, a környezetre és az emberi szervezetre káros hőpapíros bizonylatok használata helyett digitális megoldás bevezetése.

A győztes avatar projekt

A dobogó csúcsán végzett a Polyp csapat. Bacsur Dániel és Vajda Ádám projektjét is az oktatást érintő problémák iránti nagyfokú érzékenység és az ötletgazdák innovációhoz, technológiához fűződő tapasztalata hívta életre.

„Az online oktatás a személyes kapcsolatok hiánya miatt bukott meg” – állítja a két fiatal, akik közel 600 alanyon tesztelték az általuk létrehozott virtuális mentort.

Az AI segítségével megbízható forrásból készítették el az avatart, amely arra szolgál, hogy támogassa a fiatalok tanulását, mindezt személyre szabottan, a tanulók saját ritmusához igazodva.

A fiúk úgy tervezik, hogy a platformjuk kicsik és nagyok számára egyaránt elérhető legyen, minden egyes tanulónak saját virtuális mentora legyen, aki csak az adott diákkal folytatna kiemelt kapcsolatot.

Gondolkodásmódjukat, hozzáállásukat, képességeiket a zsűri is nagyra értékelte, köztük Balogh Petya startupper, befektető is érdeklődését fejezte ki a fejlesztés iránt.

Megoldások az idősek segítésére és a fiatalok lakhatási problémáira

Második helyezést ért el a LendAHand csapat, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium diákjai.

Farkas Ádám és Horváth Patrik egyszerre két égető problémára hozott megoldási javaslatot: az idős emberek segítésére és az egyetemi hallgatók lakhatási nehézségére.

A projektet személyes érintettség hívta életre: Ádám néhány éve költözött vidékről nagyszüleihez a fővárosba, hogy az ország egyik legjobb gimnáziumában tanulhasson, majd az egyetemválasztás előtt rájött, sok kortársa szembesül olyan kihívásokkal, mint a magas albérleti díjak vagy a kedvezőtlen kollégiumi feltételek és túljelentkezés.

A csapat közös platformra hozta a kétféle kihívást: applikációt és közvetítő közösségi weboldalt létrehozva kapcsolnák össze a lakhatási nehézségekkel küzdő hallgatókat és a segítségre szoruló, magányos, idősebb korosztályt, akik kölcsönösen segíthetnék egymást, „2 probléma helyett 1 megoldás” címszóval.

Weboldaluk ingatlanközvetítő oldalhoz hasonlítana, amelyen keresztül a kereslet és a kínálat biztonságosan megtalálná egymást: az idősek, apró segítségekért cserébe az átlagos bérleti díjaknál sokkal alacsonyabb áron adnák ki szobájukat a fiatal egyetemistáknak.

A LendAHand csapat felmérést is végzett a SOTE diákjainak körében az újszerű lakhatási megoldás kapcsán, a megkérdezettek 87%-a lenne nyitott a lehetőségre.

A fiúk már együttműködő partnerre is találtak a rászoruló emberek szociális bérlakásba jutásán munkálkodó Utcáról Lakásba! Egyesülettel.

Az egészség nem tabu!

Harmadik helyen végzett az Én Hormonom csapata. A budapesti Eötvös József Gimnázium tanulói a fiatal lányokat érintő, a menstruáció és a hormonháztartás témájához kapcsolódó, ismeretterjesztő oktatási anyag kidolgozását tűzték ki célul „Az egészség nem tabu, tanuljunk együtt!” felhívással.

Cserni Zóra és Hargitai Petra kutatásai arról tanúskodnak, hogy a közoktatásban az egészségtudatosságra való nevelés nem elég mélyreható. Különösen, ha olyan összetett, a hormonháztartást komplexen érintő betegségről van szó, mint a PCOS (policisztás ovárium szindróma), amely a meddőség egyik leggyakoribb oka.

Ez indította el az Én Hormonom csapatát azon az úton, hogy a női hormonális háztartásról átfogó oktatási anyagok szülessenek. A zsűri elnöke, Meskó Bertalan, azt javasolta a diákoknak, hogy mihamarabb kezdjék el az edukációs tartalmak kidolgozását.

Az orvosi egyetemre készülő fiatalok már most számos szakmai szervezet támogatását elnyerték, hosszú távon gondolkoznak, és 10 év múlva is ezen a területen szeretnének dolgozni.

Az első három helyezett 6 millió forint összértékű Samsung készülékkel bővítheti egyéni és oktatási intézménye eszközparkját.

The post A fiatalok a legelhanyagoltabb hazai társadalmi területekre keresik a megoldásokat appeared first on digitrendi.hu.

A 2023/2024-es tanévben csaknem harmadával, közel 31 százalékkal többen jelentkeztek Magyarországon a felsőoktatás informatika szakjaira, közülük 83,8 százalék jutott be, amire tíz éve volt utoljára példa.

Az informatikai szakokra jelentkezők száma ugyanakkor még így is elmarad az összes alapszakra regisztrált, az előző évinél 38,4 százalékkal nagyobb növekedési aránytól. Ebben szerepet játszik a pontszámítási szabályok változása, az emelt szintű érettségi követelmény eltörlésének hatására jelentkeztek jóval többen a hazai felsőoktatásba.

“Az IVSZ várakozásai szerint következő években ezres nagyságrenddel több diplomás informatikus szakember kerülhet a munkaerőpiacra. Ez segíthet enyhíteni a munkaerőhiányt, támogatni fogja a digitális gazdaság fejlődését, az IKT-szektorban működő cégek bővülését.

Kulcsfontosságúnak tartjuk, hogy ezek a hallgatók valóban piacképes tudással kerüljenek ki az egyetemekről és főiskolákról, amihez az IVSZ felajánlja a szakmai támogatását a piaci szereplők és a felsőoktatási intézmények együttműködésének facilitálásában” – kommentálta az idei felvételi mutatókat Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A legnépszerűbb a gazdaságinformatikus képzés

Az egyes képzési területek közül a gazdaságinformatikus és az üzemmérnök-informatikus képzés váltott ki a tavalyinál nagyobb érdeklődést. Mindkét képzés esetében több mint 40 százalékkal több felvételiző jelölte meg első választásként az adott szakot, mint tavaly. A mérnökinformatikus képzésre 33,5 százalékos ugrással idén már háromezernél is több hallgatót vettek fel.

A hazai informatikai karokon belül a gazdaságinformatika 2009 óta a legdinamikusabban növekvő képzési területnek számít: az erre felvett hallgatók száma a szakok indulása óta kiemelkedő mértékben, 126 százalékkal nőtt, elérve ezzel az 1864 főt.

Az itthon 2018-tól indított üzemmérnök-informatikus szakok viszonylag új képzési területnek számítanak: azonban 2023-ra már 387 hallgató választotta ezt az irányt. Ez az intézmény felvételi létszámának közel 81 százalékos növekedését jelenti a 2022-es évhez képest.

Az informatikához köthető mesterszakokon 16,4 százalékos növekedés tapasztalható. A növekedés ellenére a felvett hallgatók száma nem tudott olyan markánsan emelkedni, mint az alapszakok esetében.

A mesterszakoknál a bejutási arány 61,2 százalékkal ugyan minimálisan meghaladta a tavalyi számokat, ennek ellenére továbbra is alacsonyabb maradt, mint az előző időszakokban, elmaradva az alapszakok bejutási arányától. Ezzel párhuzamosan a felvettek száma is alacsonyabb mértékben nőtt, mindössze 18,4 százalékkal.

Jelenleg 26 ezer digitális készségekkel rendelkező szakember hiányzik a gazdaságból, és a jövőben már szinte nem is lesznek olyan munkakörök, amelyek betöltéséhez nem lesz szükség digitális tudásra.

Az IVSZ szerint ezért is van szükség a Digitális Oktatási stratégia aktualizálására is, a digitális kompetenciák fejlesztésének erősítésére. A szövetség javasolja a Programozd a jövőd 2030 program elindítását is, középiskolás diákok számára,hogy szakemberek segítségével ismerkedhessenek a programozás alapjaival.

Változóban az IT-munkaerőpiaci helyzet

Több tízezres informatikushiányról beszélünk már jó ideje, és bátorítjuk is a fiatalokat az ezirányú diploma megszerzésére, mondván ez biztos állást jelent.

A helyzet azonban az utóbbi évek gazdasági megpróbáltatásai miatt ma már nem ennyire kedvező. Míg pár éve, részben költséghatékonysági céllal a cégek előszeretettel vettek fel kezdőket, szinte még az alapszakokról levadászva.

Mára viszont ugyancsak költségtakarékossággal magyarázva, az állást ajánló cégek többsége több éves tapasztalattal rendelkező senior szakembert keres, a juniorok nagyon nehezen találnak maguknak állást.

Nem állítjuk, hogy ez a trend tartós lesz, addig is a szakmában járatos cégvezetőkkel, befektetőkkel beszélgetve az lehetett jó tanácsként leszűrni, hogy ha egy kezdőnek nem sikerül azonnal megtalálnia junior álmai pozícióját, kössön kompromisszumot.

Vállaljon el kezdetben más, szakmán belüli állást, akár olyat is, ami a régebbi technológiák irányába viszi, mert két-három év után így már elmondhatja magáról, hogy van már iparági tapasztalat.

The post Taroltak az informatikai szakok – rekordszámú hallgatót vettek fel appeared first on digitrendi.hu.

Az egyik ismert üzleti showműsorban mutatkozott be a társaság, amelynek a platformján a pedagógusok interaktív feladatsorokat, dolgozatokat, projekt feladatokat tudnak összeállítani, a diákok pedig ugyanezen a felületen oldhatják meg azokat.

A vállalkozás a műsor évadjának a végén elnyerte a távközlési cég Digitálisan Tettrekész Fődíját. Ennek folyományaként a szolgáltató a kkv-k digitális továbbfejlődését célzó kezdeményezésének keretében működik együtt a mesterséges intelligencia-alapú platformot működtető kisvállalattal.

„A digitalizáció a mi értelmezésünk szerint nemcsak egy projekt, hanem egy folyamat és a vállalkozási stratégia része: a digitális fejlődés soha nem ér véget. Ahogy egy vállalkozás fejlődik, újabb és újabb kihívások előtt áll, újabb digitális lépcsőfokok megtétele válhat szükségessé a további előrelépéshez”– mondja Nyiri Mária, a Telekom kkv szegmens kommunikációs vezetője.

Négy területen léptek előre

Az együttműködés keretében elsőként feltérképezték, hogy jelenleg hol tart, milyen kihívások előtt áll a vállalkozás, amelyekre a további digitalizáció adhatja meg a választ. A felmérés négy területen mutatott hiányosságokat.

Az egyik az IT biztonság. A cég eddig nem rendelkezett egységes védelmi megoldással. Minden munkatárs a saját gépén dolgozott a céges adatokkal, különféle biztonsági védelemmel, miközben a vállalkozás egyik legnagyobb értéke az adatvagyona, így a védelme is alapvető üzleti érdek.

Mindezt a CTRL menedzselt végpontvédelmi szolgáltatással egységesítették, ami teljes körű forgalmi, internetes és vírusvédelmet nyújt az eszközökön, amihez a távközlési cég biztosítja a szakértőket.

A másik kritikus pont az ügyfélszolgálat. A vállalkozás eddig egy központi számot használt elérhetőségként, a híváselosztás esetlegesen, eseti alapon történt, ráadásul több munkatárs kezelt egy hívószámot. A hívásokat mostantól híváskezelő rendszer segítségével fogadják, a munkabeosztástól függően, automatizált megoldással.

A szolgáltató fejlesztői laptoppal és táblagéppel járult hozzá a platform fejlesztéséhez, teszteléséhez. Az eszközöket, nemcsak az irodai környezetben használja a vállalkozás, hanem bemutatókon, konferenciákon, kiállításokon is.

Végül, nem feledkezhetünk meg az eredményes digitalizáció alapjáról a megbízható és gyors internetről, amit ugyancsak a Telekom nyújt a Redmenta csapatának. Az „Üzleti Okoswifi” szolgáltatás pedig biztosítja, hogy ne csak az irodában működjön jól a net.

„A technológiai fejlődés számunkra is új lehetőségeket kínál. Számos digitális megoldást és eszközt használtunk eddig is, de fontos tudatosítani magunkban, hogy a digitális fejlődés soha nem áll meg.” – hangsúlyozta Visy Zoltán és Mérő Bálint a Redmenta tulajdonosai, alapítói.

The post A tanulás mellett a digitalizáció is egy életre szóló folyamat appeared first on digitrendi.hu.

Negyedik alkalommal hirdette meg digitális oktatási programja a ProSuli keretében a tanároknak szóló tananyagfejlesztő pályázatát a Yettel. A pályázat célja, hogy támogassa a tanárokat a digitális oktatást segítő lehetőségeik bővítésében. Az elkészült tananyagokból egy minden pedagógus számára ingyenesen elérhető, videós tudástár áll össze a Webuni felületén.

A korábbi években lezajlott programra több száz pályázat érkezett, amelyekből szakmai zsűri választotta ki a legjobb pályamunkákat, ezek is bárki számára ingyenesen elérhetőek, a már említett webes felületen.

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban is

Idén június 2-ig várják a pályázati ötleteket, amelyek közül a megvalósíthatóságot figyelembe véve a zsűri által a legjobbnak értékelt húsz egy négyhetes online képzés során valósulhat meg. A ProSuli a nyerteseket a munkájukhoz szükséges internet-hozzáféréssel támogatja. A videós formában elkészült tananyagokból a legjobb nyolc pályázó 100 ezer forint értékű nyereményben is részesül.

A pályázatra felsőfokú pedagógiai végzettséggel rendelkező tanárok jelentkezhetnek, egy maximum fél oldalas minta forgatókönyv vázlatával, amelyben a képzés tematikáját és menetét, valamint a tananyaggal megcélzott korosztályt jelölik meg.

A témakörök közül maximum háromra adható be ötlet. A részvételhez nincs szükség előzetes online tananyag-készítési tudásra, a jelentkezés során a tanárok használhatják már meglévő ötleteiket, nem szükséges teljesen új projektekkel pályázni.

„A mesterséges intelligencia széleskörű elérhetősége miatt a digitális oktatás is nagy lehetőségek előtt áll. Az idei pályázatunkban biztatjuk a pedagógusokat, hogy merjék alkalmazni ezt a technológiát. Ahogyan korábban az okostelefonok és az egyes appok használata is idegennek tűnt, mára számos iskolában már rutint jelent ezek használata, megkönnyítve a tanárok dolgát és színesebb tanulás-élményt adva a diákoknak. Nem félnünk kell a mesterséges intelligenciától, hanem megtalálnunk a helyét az oktatásban” – mondja Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.

Az alábbi tíz témakörben várják a pályázatokat:

• digitális számonkérés

• mesterséges intelligencia az oktatásban

• hibrid oktatási technikák

• távoktatási megoldások

• okostelefon applikációk

• tantárgyspecifikus megoldások (tantárgy megjelölésével)

• virtuális valóság megoldások

• projekt alapú tanulás

• gamifikáció az oktatásban

• értékelési módszerek

The post AI és okostelefonos applikációk – a ProSuli idei tananyagfejlesztő pályázata appeared first on digitrendi.hu.