A 18 és 65 év közötti magyar internetezők körében végzett reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 82 százaléka felkészültnek tartja magát a digitális csalásokkal szemben. Ezzel párhuzamosan azonban az elméleti tudást mérő tesztek alapján a megkérdezettek 40 százaléka digitálisan éretlen kategóriába került, miközben mindössze 7,5 százalékuk érte el a digitális szakértő szintet.

A Mastercard szakértői ezt a jelenséget „confidence gapnek” nevezik: vagyis amikor a felhasználók lényegesen felkészültebbnek érzik magukat annál, mint amit a gyakorlatban mutatott teljesítményük indokolna. A kutatás szerint éppen ez a túlzott önbizalom jelentheti az egyik legnagyobb kockázatot, hiszen aki úgy véli, hogy már kellően tájékozott, az kevésbé fogékony az új figyelmeztetésekre és edukációs üzenetekre.

Az AI új kihívást hozott magával

A kutatás egyik legérdekesebb eredménye az AI által generált tartalmak felismeréséhez kapcsolódik. A megkérdezetteknek különböző valós és mesterséges intelligencia által előállított hírek között kellett különbséget tenniük. A helyes válaszok aránya mindössze 24 százalék volt.

Ez nemcsak alacsony eredmény, hanem azt is jelzi, hogy a felhasználók jelentős része még nem alakított ki olyan mentális mintákat, amelyek segítenék az új típusú manipulációs technikák felismerését.

Hasonló problémát mutat a hamis weboldalak felismerése is. A kutatás szerint a válaszadók csupán 37 százaléka tudta megfelelően azonosítani ezeket az oldalakat, ami arra utal, hogy a kiberbűnözők által alkalmazott megtévesztési módszerek gyorsabban fejlődnek, mint a felhasználói védekezési reflexek.

A megszerzett tudás sem mindig működik új helyzetekben

A Cyber Islands elemzése szerint az elmúlt évek edukációs kampányainak azért vannak eredményei. A jól ismert csalási formák – például a csomagküldési értesítésekhez, szolgáltatói üzenetekhez vagy hamis állásajánlatokhoz kapcsolódó visszaélések – felismerése javult 2024-hez képest.

A probléma ott kezdődik, amikor új támadási formák jelennek meg.

A kutatás egyik fontos következtetése szerint a korábban megszerzett tudás nem általánosítható automatikusan az új fenyegetésekre. Másképpen fogalmazva: attól, hogy valaki felismer egy hamis futárszolgálati SMS-t, még korántsem biztos, hogy képes azonosítani egy AI által generált manipulált hírt vagy egy kifinomult adathalász oldalt.

A szakértők szerint a hagyományos tudásátadás önmagában már nem elegendő. Az edukációnak egyre inkább a viselkedésformálásra, a döntési helyzetek gyakorlására és a valós élethelyzetek modellezésére kell épülnie.

A kiberbiztonság ökoszisztéma-szintű kérdéssé vált

A Mastercard előadásában hangsúlyosan jelent meg az a szemlélet, hogy a kiberbiztonság ma már nem kizárólag technológiai probléma, hanem üzleti és társadalmi kérdés is. A kiberbűnözés professzionális iparággá vált, amelyben az AI-alapú automatizáció, a szolgáltatásként igénybe vehető bűnözői infrastruktúrák és a folyamatosan bővülő digitális támadási felületek egyszerre erősítik a támadók lehetőségeit.

Ebben a környezetben egyetlen szervezet sem képes önmagában hatékony védelmet kialakítani. A kutatás szerint a felhasználók elsősorban a pénzintézetektől, az állami intézményektől, a közműszolgáltatóktól, az online piacterektől és a távközlési szolgáltatóiktól várják el a védelem biztosítását.

Erre válasz a Playbook

Eme felismerés nyomán készítette el a Cyber Islands a Mastercard szakmai támogatásával azt az iparágközi Playbookot, amely a pénzügyi szektor, a távközlési szolgáltatók, az online kereskedelmi szereplők és az állami intézmények számára ad gyakorlati útmutatást a kiberbiztonsági kommunikáció és a felhasználói edukáció összehangolásához.

A dokumentum egyik központi gondolata, hogy a felhasználók nem egységes tömegként kezelendők. A hatékony figyelemfelhívásnak mindig az adott élethelyzethez, szolgáltatási környezethez és kockázathoz kell igazodnia. A cél nem pusztán az információ átadása, hanem a biztonságos viselkedés ösztönzése.

A kiberbűnözők ugyanis egyre gyorsabban alkalmazkodnak az új technológiákhoz. A kutatás tanulsága szerint a védekezés sikerét egyre kevésbé a technológia önmagában, és egyre inkább a felhasználók, a szolgáltatók és az intézmények közötti együttműködés határozza meg.

The post Nem a tudáshiány, hanem a túlzott önbizalom a legfőbb kiberbiztonsági kockázat appeared first on digitrendi.hu.

A fizetések jövője nem feltétlenül a wallet

Az online fizetési innovációkról szóló hírekben az elmúlt években leginkább az Apple Pay, a Google Pay vagy más digitális pénztárcák(wallet) kapták a figyelmet. A Visa és a SimplePay által most bevezetett Click to Pay azonban más megközelítést képvisel.

Míg a wallet-megoldások egy adott technológiai ökoszisztémához kapcsolódnak, addig a Click to Pay a kártyatársaságok által támogatott, nyílt iparági szabványra épül. A cél nem egy új alkalmazás létrehozása, hanem az online vásárlások egyik legnagyobb problémájának megszüntetése: a kártyaadatok ismételt begépelésének kiváltása.

A rendszer tokenizációt alkalmaz, vagyis a valódi kártyaadatokat egyedi digitális azonosítók helyettesítik. A Visa szerint ezzel a manuális kártyaadat-bevitelhez képest jelentősen csökkenthető a csalások kockázata.

Miért érdekes a Click to Pay, ha már létezik Apple Pay és Google Pay?

Első pillantásra jogosnak tűnhet a kérdés: miért van szükség új fizetési megoldásra, amikor az Apple Pay, a Google Pay vagy a különböző egyéb mentett kártyás fizetések már régóta elérhetők?

A különbség az, hogy a Click to Pay nem egy új digitális pénztárca, hanem egy kártyatársasági szintű, nyílt szabványra épülő online fizetési infrastruktúra.

Az Apple Pay és a Google Pay egy-egy technológiai ökoszisztéma része. A Click to Pay ezzel szemben az EMVCo – a Visa, a Mastercard, az American Express, a Discover és a JCB által létrehozott szabványügyi szervezet – keretrendszerére épül.

Ennek köszönhetően:

• nem kötődik egyetlen készülékgyártóhoz vagy operációs rendszerhez;

• nincs szükség külön wallet alkalmazásra;

• bármilyen böngészőből használható;

• több kártyatársaság kártyáit is képes kezelni;

• egységesebb online fizetési élményt kínál a kereskedők számára.

Az adatkezelési szempont sem elhanyagolható. Bár az Apple és a Google sem fér hozzá közvetlenül a bankkártyaadatokhoz a fizetés során, a Click to Pay mögött mégis elsősorban a pénzügyi szektor infrastruktúrája áll, nem pedig egy reklám- vagy platformgazdaságban érdekelt technológiai szereplő.

A rendszer valójában az úgynevezett „vendégvásárlás” problémájára kínál megoldást. A webshopok jelentős részében ma is manuálisan kell megadni a bankkártyaadatokat, ami sok esetben a vásárlási folyamat megszakításához vezet. A Visa és a SimplePay szerint a tranzakciók több mint fele még mindig ilyen módon történik.

A fejlesztés a kosárelhagyás ellen is harcol

A fizetési piac egyik kevésbé látványos, ugyanakkor komoly problémája a kosárelhagyás.

A Visa közép-kelet-európai kutatása szerint a vásárlók közel fele megszakítja a vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas vagy bonyolult. A biztonság szintén kulcskérdés: a válaszadók többsége kész lenne új megoldásra váltani, ha az nagyobb biztonságot kínál.

A Click to Pay ebből a szempontból az online vásárlások „érintéses fizetésévé” szeretne válni. A vásárló egyszer regisztrálja a kártyáját, később pedig néhány kattintással fizethet azokban a webáruházakban, amelyek támogatják a rendszert.

A Visa szerint a technológia nemcsak a vásárlói élményt javíthatja, hanem a kereskedők számára is üzleti előnyöket hozhat a sikeresen lezárt tranzakciók számának növelésével.

Miért épp a SimplePay, és hogyan kapcsolódik az OTP Bankhoz?

A Click to Pay magyarországi bevezetésének jelentőségét az is növeli, hogy a megoldás a hazai online fizetési piac egyik meghatározó szereplőjének rendszerében jelenik meg.

A SimplePay az OTP Csoport fintech vállalata, amelyet az OTP Bank 2013-ban hozott létre eredetileg OTP Mobil néven. A cég az évek során a bankcsoport digitális fizetési és innovációs központjává vált, miközben szolgáltatásai fokozatosan túlnőttek az OTP ügyfélkörén.

A vállalat két, a fogyasztók számára is jól ismert területen van jelen. Az egyik a több mint négymillió regisztrált felhasználóval rendelkező Simple alkalmazás, amely mobilfizetési és egyéb digitális szolgáltatásokat – például parkolást, autópálya-matrica-vásárlást vagy jegyvásárlást – kínál. A másik a kereskedőknek szóló SimplePay fizetési infrastruktúra, amely online fizetési megoldásokat és POS-terminálos elfogadást biztosít.

Bár a vállalat az OTP Csoport része, szolgáltatásai nem kizárólag OTP-ügyfelek számára érhetők el: a rendszer bármely bank által kibocsátott bankkártyával használható, és számos hazai webáruház fizetési hátterét biztosítja.

A még akadálymentesebb fizetés felé is nyitnak

A Click to Pay bevezetése mellett a héten egy másik, eltérő célú fejlesztésről is hírt adott a pénzintézet.

Az OTP Bank és a SimplePay Android alapú POS-termináljain akadálymentes fizetési mód vált elérhetővé a vak és gyengénlátó ügyfelek számára. A magyar nyelvű hangos tájékoztatás végigkíséri a tranzakció teljes folyamatát, a fizetendő összeg bemondásától egészen a fizetés eredményének visszajelzéséig.

A megoldás külön alkalmazás vagy speciális eszköz nélkül használható. A fejlesztés az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével valósult meg, és célja, hogy a látássérült ügyfelek nagyobb önállósággal és biztonságérzettel intézhessék a bankkártyás fizetéseiket.

A fizetések következő versenye már nem a kártyákról szól

A fizetési piac ma már egyre kevésbé arról versenyez, hogy milyen kártyát használunk, és egyre inkább arról, mennyire gyorsan, egyszerűen és biztonságosan tudunk fizetni.

A Click to Pay és az akadálymentes terminálfejlesztés ugyan két különböző területet érint, mégis ugyanabba az irányba mutat: a digitális fizetések jövőjét egyre inkább a felhasználói élmény, a kényelem és a hozzáférhetőség határozza meg.

The post A gyorsabb online vásárlástól az akadálymentes terminálokig – új fejlesztésekkel bővít a SimplePay appeared first on digitrendi.hu.

Az intézmény mögött intenzív időszak áll: a 2025-ös nagyszabású mesterséges intelligencia konferencia nemcsak a Gábor Dénes-emlékév nyitánya volt, hanem annak demonstrációja is, hogy az egyetem stratégiai fókuszává vált a mesterséges intelligencia alapú(AI) tudás és az alkalmazott technológiai innováció.

Több mint egyetem, ahol technológiai és innovációs ökoszisztéma is épül

A felsőoktatás világszerte egyre inkább abba az irányba mozdul, ahol az egyetemek nem elszigetelt akadémiai szereplők, hanem a gazdaság és az innováció aktív partnerei. A Gábor Dénes Egyetem fejlesztései jól illeszkednek ehhez a trendhez.

Az intézmény az elmúlt időszakban egyszerre fókuszált:

• a gyakorlatorientált technológiai képzésre,

• a digitális kompetenciák fejlesztésére,

• az ipari kapcsolatok erősítésére,

• valamint a nemzetközi együttműködések bővítésére.

A fejlesztések hátterét jelentős részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) program biztosította, amelynek célja a korszerű, versenyképes és digitálisan felkészült munkaerő képzésének támogatása.

AI, drónok és Ipar 4.0: a laborok már a jövő vállalatait modellezik

A modernizáció egyik leglátványosabb eleme az egyetemen kialakított csúcstechnológiai laborkörnyezet, ahol különböző technológiai területek kapcsolódnak össze egymással.

A fejlesztések között szerepel:

• Médialabor,

• Fintech Labor,

• Ipar 4.0 Labor,

• Leanlabor,

• Drónlabor,

• valamint AI Labor is.

Ezek azonban nem egyszerűen demonstrációs terek. Az egyetem célja, hogy a hallgatók már képzésük során olyan technológiákkal és működési modellekkel találkozzanak, amelyekkel később vállalati környezetben dolgoznak majd.

Különösen erős fókuszt kapnak az autonóm rendszerek és az adatvezérelt működéshez kapcsolódó kompetenciák. A Drónlabor például nemzetközi szinten is különleges képzésekhez kapcsolódik: a GDE Magyarországon elsőként indított dróntechnológiai és drónadat-gazdálkodási specializációkat mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus MSc-képzéseiben.

Az AI Labor pedig túlmutat a klasszikus oktatási szerepen: az intézmény szerint olyan többfunkciós műhelyként működik, amely egyszerre támogatja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az ipari együttműködéseket is.

A mesterséges intelligencia már nem szűk szakmai terület

Az AI iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont(GDE MIT) által indított, ingyenes „MI Jövünk” online képzést egyetlen év alatt több mint 46 ezren végezték el.

Ez azért is figyelemre méltó, mert egyre több vállalat és intézmény ismeri fel: a mesterséges intelligencia használata már nem kizárólag az IT-szakemberek kompetenciája lesz. A jövő munkaerőpiacán az AI-alapú eszközök értő használata várhatóan alapképzettséggé válik számos területen az üzleti elemzéstől a gyártáson át egészen a kreatív iparágakig.

Az egyetem fejlesztési stratégiája láthatóan erre az átalakulásra próbál reagálni.

Egyre fontosabb a vállalati kapcsolódás

A technológiai infrastruktúra fejlesztése mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködésekre is. Ennek egyik új eleme a napokban bejelentett stratégiai partnerség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(MVA) és a Gábor Dénes Egyetem között.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem és a GDE MIT által létrehozott tudásanyag a lehető legszélesebb körben jusson el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz az alapítvány országos kapcsolatrendszerének segítségével.

Ez jól mutatja azt a nemzetközi trendet, amelyben az egyetemek szerepe egyre inkább túlmutat a hagyományos oktatáson: tudásközpontként, innovációs partnerként és technológiai transzferplatformként kapcsolódnak be a gazdaság működésébe.

A nemzetközi versenyben is helyt kell állni

A felsőoktatási verseny ma már nemcsak hazai szinten zajlik. Az intézmény fejlesztési programjának egyik deklarált célja a nemzetközi jelenlét és versenyképesség erősítése is.

A GDE az elmúlt években több nemzetközi együttműködést is épített, miközben Erasmus-programokkal és kutatási partnerségekkel is erősítette kapcsolatait.

Mindez arra utal, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá válik az a modell, ahol a technológiai innováció, a gyakorlati tudás és a vállalati integráció egyszerre jelenik meg az oktatásban.

The post A jövő munkaerőpiacára készül a Gábor Dénes Egyetem: AI, drónok és ipari innováció egy campuson appeared first on digitrendi.hu.

Néhány év alatt alapjaiban változott meg a bankolás: míg korábban az internetbank számított a digitális pénzügyek központi felületének, ma már egyértelműen a mobilalkalmazások vették át ezt a szerepet. Nemcsak Magyarországon, hanem világszerte és Európában is a mobilbankolás vált a legfontosabb ügyfélkapcsolati csatornává, különösen a fiatalabb és középkorú ügyfelek körében.

A folyamat mögött egyszerre áll a technológiai fejlődés és a felhasználói szokásváltás. A bankolás ma már ugyanabba a digitális élménykategóriába került, mint a közösségi média, a streaming vagy az online vásárlás: az ügyfelek gyors, egyszerű, intuitív és folyamatosan elérhető szolgáltatást várnak el.

Európában már a mobil az elsődleges banki felület

Nemzetközi kutatások szerint Európában a digitális banki ügyfelek többsége már elsősorban mobiltelefonon intézi pénzügyeit. A klasszikus internetbank szerepe fokozatosan háttérbe szorul, miközben a bankfióki ügyintézés aránya is folyamatosan csökken.

Ebben Magyarország is versenyben van, sőt, a hazai bankszektor digitális fejlettségét több nemzetközi összehasonlítás is kedvezőnek tartja, különösen a mobilfizetésben, az azonnali fizetési infrastruktúrában és a banki mobilalkalmazások funkcionalitásában.

A régió korai úttörői közé tartozott például a legnagyobb hazai lakossági bank, az OTP, amely már a 2010-es évek első felében erősen fókuszált a mobilbanki fejlesztésekre, amikor Európa számos piacán még elsősorban az internetbank dominált.

A SmartBank, majd később az új mobilbanki platformok a magyar piacon kifejezetten korainak számítottak, különösen funkcionalitás és felhasználói élmény szempontjából.

Bár Nyugat-Európában és a skandináv országokban ekkor már több fejlett digitális megoldás működött, régiós összevetésben a magyar bankrendszer bizonyos területeken inkább megelőzte a környező piacokat.

Miért szeretik ennyire az emberek a mobilbankot?

A válasz nagyon egyszerű: mert kéznél van. A mobiltelefon ugyanis ma már szinte állandó digitális társ, így teljesen természetes lett, hogy a pénzügyek kezelése is erre a platformra költözött. Az ügyfelek többsége nem szeret külön laptopot nyitni vagy böngészőben internetbankot használni egy gyors átutalás vagy egyenlegellenőrzés miatt.

A mobilbankok népszerűségét több tényező is hajtja: köztük van az azonnali hozzáférés bárhonnan, a gyors belépés biometrikus azonosítással, az átlátható, egyszerű felület, a valós idejű értesítések, a könnyű átutalás és kártyakezelés, egyben a digitális pénzügyi kontroll érzése, összességében pedig az integrált szolgáltatások egyetlen alkalmazásban.

A modern mobilbank-appok ráadásul már nem egyszerűen „lekicsinyített internetbankok”. Kifejezetten mobilhasználatra tervezik őket, ezért sok esetben gyorsabbak és ergonomikusabbak is, mint a hagyományos webes felületek.

A felhasználói élmény szerepe különösen felértékelődött. Egy lassú, bonyolult vagy nehezen kezelhető alkalmazás ma már súlyosan ronthatja a bank megítélését. A pénzügyi szolgáltatók ezért egyre inkább technológiai platformként is versenyeznek egymással ezen a téren.

A biztonság lett a digitális bizalom kulcsa

A mobilbankok térnyerésének másik fontos oka, hogy a felhasználók ma már jellemzően biztonságosnak érzik ezeket a megoldásokat. Ebben nagy szerepe van a biometrikus azonosításnak, a push-értesítéseknek, az erős ügyfélhitelesítésnek és a valós idejű csalásmegelőző rendszereknek.

Paradox módon sok esetben a mobilbankot biztonságosabbnak érezzük, mint a klasszikus internetbankot. Azonnal látjuk a tranzakciókat, gyorsabban tudunk reagálni, és a telefonos azonosítási megoldások kényelmesebbek is lettek a jelszavaknál.

Itthon minden nagybank rendelkezik mobilappal

Ma már a Magyarországon működő nagyobb lakossági bankok mind kínálnak saját mobilbanki alkalmazást: Így az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank, az Erste Bank, a Raiffeisen Bank, az UniCredit Bank, a CIB Bank, a Gránit Bank és a MagNet Bank is.

A különbség ma már kevésbé abban van, hogy van-e mobilapp, hanem inkább abban, hogy az milyen szintű felhasználói élményt, személyre szabhatóságot, sebességet és integrált szolgáltatásokat kínál.

Egyre fontosabbá váltak az olyan funkciók is, mint:

• a digitális kártyakezelés,

• költéselemzés,

• megtakarítási funkciók,

• QR-kódos vagy azonnali fizetések,

• Apple Pay és Google Pay integráció,

• teljesen digitális számlanyitás,

• chatbotos ügyfélszolgálat,

• vagy akár az AI-alapú pénzügyi ajánlások.

Magyarországon is a mobil lett az elsődleges digitális banki csatorna

A trendet jól mutatják a Bankindex friss kutatási adatai is. Ezek szerint az ügyfelek 40 százaléka elsősorban mobilon, további 25 százalékuk pedig kizárólag mobilon intézi pénzügyeit, miközben az internetbank használata már csak 5 százalék körül mozog.

A hazai bankok közül legutóbb az MBH Bank újította meg mobilalkalmazását. A fejlesztés fókuszában kifejezetten a felhasználói élmény egyszerűsítése és a gyorsabb működés áll: az alkalmazás letisztultabb kezelőfelületet, személyre szabható főoldalt és egyszerűbb navigációt kapott.

Az átutalási folyamatot egyetlen logikus képernyőre szervezték át, ami a bank szerint jelentősen csökkentheti az ügyintézés idejét. Új funkcióként megjelent a csekkbefizetés és a lakás-előtakarékosság kezelése is, miközben a biometrikus azonosítás, a valós idejű értesítések és a 3D Secure védelem is kiemelt szerepet kapnak.

The post Mára a mobilbank lett az első számú bankfiók – Magyarország korán felzárkózott az élmezőnyhöz appeared first on digitrendi.hu.

A Revolut, a magát globális pénzügyi alkalmazásnak és európai bank tituláló fintech vállalat nemrégiben bejelentette, hogy Wiktor Stopa veszi át a társaság növekedési és marketingtevékenységének irányítását Magyarországon és a teljes keleti régióban is. A döntéssel a Revolut a közép-kelet-európai és a nyugat-európai piacokat egységes vezetés alá szervezi a tapasztalt vezető irányításával.

A kinevezése nem érinti a nemrégiben bejelentett magyar country manager pozícióját. Petrás Gábor továbbra is a magyarországi fióktelep működéséért és operatív tevékenységéért felelős vezető.

Az európai „megaregió”

Wiktor Stopa 2022-ben csatlakozott a Revoluthoz a DACH régió (Ausztria, Svájc és Németország) fejlesztési és marketingvezetőjeként. Egy évvel később már a nyugat-európai régió (Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Ausztria és Svájc) üzleti növekedéséért felelt. Ehhez jött 2026-tól Magyarország és a további közép-kelet-európai piac is, ami együttesen több mint 30 millió Revolut-ügyfelet jelent.

A Revoluthoz való csatlakozása előtt Wiktor Stopa a frankfurti központú európai insurtech vállalatnál, a CLARK-nál dolgozott Head of Offline Marketing pozícióban (2018–2022). Egyidejüleg 2020 és 2022 között mentorként vett részt a berlini Mentoring Club munkájában. Korábban ő alakította ki a berlini fintech, a LIQID marketingstratégiáját (2018), valamint a Leverante Group marketingügynökség üzletfejlesztését vezette az Egyesült Királyságban és Ázsiában (2014–2018). Tanulmányait Hollandiában és Kínában végezte.

Dinamikus terjeszkedés a keleti régióban

A térségben 2025-ben számos mérföldkő született: a Revolut Bank romániai fiókjának elindítása, a 2 milliós ügyfélszám elérése Magyarországon, a jelzáloghitel-termék bevezetése Litvániában, sikeres euróátállás Bulgáriában, felgyorsult növekedés Csehországban és Szlovákiában, ahol a Revolut egyre nagyobb piaci részesedést szerez. A keleti régióban 2025-ben több mint 3 millió új ügyféllel bővült a neobank, ami idénre együttvéve meghaladta a 17 millió ügyfelet.

Az üzleti szolgáltatások is meghatározó részét képezik már a Revolut közép-kelet-európai régiós tevékenységének. A régió partnerei és vállalati ügyfelei között megtalálhatók légitársaságok, mint a Wizz Air, piacterek, például a Wolt és a Booking.com, zenei fesztiválok, mint a Sziget (Magyarország), utazásszervezők, például a Vola.ro (Románia), valamint technológiai vállalatok, mint a Deviniti (Lengyelország).

The post Egységes irányítás alá került a Revolut növekedése a teljes európai régióban appeared first on digitrendi.hu.

Ha egy hazai felsőoktatási intézmény mostanában fintech-képzést indít, az nem csupán divat – hanem tudatos, a piaci igényre reagáló lépés. Amit ma látunk: egy dinamikusan fejlődő iparág kezd saját felsőoktatási utánpótlást építeni. Hogyan néz ki a helyzet Európa más tájain?

Már nem egzotikum a fintech–oktatás Európában

Egy 2024-ben készült iparági felmérés szerint a fintech-ágazat Európában több mint 78,7 milliárd eurós piacot képviselt, 2024-ben a tranzakciós volumen 3,3 ezer milliárd euró fölött volt, és a fintech-unicornisok értéke összességében több száz milliárd euró – tehát az oktatott szakemberek iránti igény komoly és gyorsan növekszik.

Vagyis: a fintech-oktatás ma már nem szűk „specialitás” — egyre több európai egyetem ismeri fel az igényt a szakértői utánpótlásra, és kínál hivatalos, angol nyelvű, de jellemzően mesterképzést(MSc) vagy posztgraduális programokat.

Ezekből néhány nemzetközi példa:

• Az angliai University of Birmingham „MSc Financial Technology” programja (egy év, teljes idejű) készíti fel a hallgatókat arra, hogy a pénzügyi szektorban a legmodernebb technológiákat – AI, blockchain, adat- és rendszerfejlesztés – alkalmazzák.

• A francia ESCP Business School a „MSc in Financial Innovation & Technology” programján keresztül képzi azokat, akik a jövő pénzügyi-technológiai vezetői akarnak lenni — tananyaga a pénzügyet, adatkezelést, technológiai innovációt és üzleti stratégiát egyaránt fedi.

• A német Frankfurt School of Finance & Management kínál „Master in Financial Technology (MSc)” képzést: a pénzügyi szolgáltatások digitalizációja, gépi tanulás, adatvezérelt innováció a tananyag fő pillérei.

Hogy áll a fintech-képzés Magyarországon?

A hazai egyetemek körében az elmúlt években több kezdeményezés is elindult:

• A Corvinus FinTech Center célja, hogy a pénzügyi technológiák és digitális transzformáció témájában oktatással, kutatással és iparági együttműködéssel kombinált regionális fintech-hubot építsen.

• Más intézmények is kínálnak választható vagy kiegészítő tárgyként fintech-irányú kurzusokat – például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Mérnökinformatikus képzésében a „FinTech alapjai” tantárgy szerepel.

• Emellett más intézmények is kínálnak választási vagy kiegészítő tárgyként fintech-irányú kurzusokat – például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Mérnökinformatikus képzésében „FinTech alapjai” tantárgy szerepel.

• 2025/26-tól a Gábor Dénes Egyetem (GDE) gazdaságinformatikus alapképzésében elindult egy – az iparági igényekre reagáló – fintech specializáció. A tananyag a legfrissebb pénzügyi technológiákat, blockchain- és tokenizációs ismereteket is tartalmazza, s a kurzusokat vállalati szakemberek tartják.

Fintech-oktatás Magyarországon – összehasonlító táblázat (2025)

Miben egyedi a GDE-n folyó képzés?

Alapképzés keretében fintech-tudást szerezni Európában még ritkaság – éppen ezért számít a GDE fintech specializációja egyedülállónak a régióban. A GDE tehát olyan piaci rést tölt be, amelyet Európa-szerte csak néhány intézmény vállalt fel: a fintech-tudás korai, integrált oktatását.

A két féléves specializáció hat fintech-tárgyra épül, és lefedi a teljes modern pénzügyi technológiai ökoszisztémát:

– Fintech menedzsment és üzleti modellek: a digitális pénzügyi termékek tervezésétől a startup-folyamatokig

– blockchain, NFT, tokenizáció – önálló tantárgyként, ami Európában is ritkaság, nemhogy alapképzésben.

– Open banking és a pénzügyi szektor digitális transzformációja

– Hogyan működnek a PSD2-alapú szolgáltatások, milyen új üzleti modelleket hoz a nyílt adatáramlás?

– Fenntarthatóság és etikus fintech-szolgáltatások

– Zöld finanszírozás, ESG-szemlélet a digitális pénzügyekben.

– Innováció, marketing és modern termékfejlesztési módszerek

– A képzést gyakorló iparági szakemberek tartják, a hallgatók pedig a GDE saját FinTech Laborjában és a finTECH Gallery szakmai műhelyén keresztül találkozhatnak a vállalatok legújabb fejlesztéseivel.

The post Fintech-forradalom – az iskolapadtól a bankfiókig appeared first on digitrendi.hu.

A pályázattal azokat a hallgatókat ismerték el, akik szakmai dolgozataikkal innovatív megoldásokat hoztak egy-egy aktuális kihívásra az informatika területén. Az elismerés részeként a nyertes hallgatók arra is lehetőséget kaphatnak, hogy egy fizetett féléves projektmunka keretében megismerkedjenek a banki informatika világával.

Tavaly hirdette meg először a K&H az informatikát felsőoktatási képzésben tanulók számára a K&H STEM elnevezésű pályázatát, amely nyolc szakterületet ölelt fel: az AI és a fintech technológiától a felhőalapú megoldásokon át az adatelemzésig.

A STEM(science, technology, engineering and mathematics) területek alapvetően befolyásolják a világ fejlődési irányait.

„A K&H kiemelten foglalkozik a technológiai fejlesztésekkel, köztük olyanokkal, mint a már több mint egy éve elérhető digitális SZÉP kártya vagy Kate, a hangalapú pénzügyi digitális asszisztens, amelynek már van CVC kód lekérdezés funkciója is. Bankunk mára már nagyvállalati IT műhely is lett, innovatív digitális megoldásokat kínálva. Bízunk abban, hogy a díjazott hallgatók előmenetelét is segíteni tudja majd ez az inspiráló közeg” – emelte ki a díjátadón Ozorai Dénes, a K&H IT vezetője.

Szerteágazó a hallgatók érdeklődési köre

A pályamunkákból is jól látszik, mennyire szerteágazó az IT területen tanuló fiatalok érdeklődési köre. A pályázók foglalkoztak többek között a digitalizációval, az automatizációval, a mesterséges intelligencia különböző területekre integrálásával, továbbá a „big data” kérdéskörével is.

Az 1. helyezett munkáját 300 ezer, a 2. helyezettét 250 ezer forint, a 3. helyezettét 150 ezer forinttal díjazta a pénzintézet, míg a szakmai különdíjas:100 ezer forintot kapott.

A K&H STEM pályázat nyertesei:

1. Kertész Domokos (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar)

Pályázat címe: Magaslégköri ballon fejlesztése földmegfigyelési célra.

2. Keszthelyi Emma (Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai kar)

Pályázat címe: A megelőzés kulcsa: Hogyan formálja a klinikai „big data” az egészségügy jövőjét Magyarországon.

3. Czimber Márk (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Villamosmérnöki és Informatikai Kar)

Pályázat címe: Robot- és Térképfüggetlen Szemantikus Navigáció.

Szakmai különdíjas: Mihajlovits Bettina, (Budapesti Gazdasági Egyetem) aki egyéni látásmódjával és a téma megközelítésével kitűnt a többi pályázó közül.

Pályázat címe: Digitális asszisztens ERP rendszerintegrációval.

The post IT tehetségek a K&H STEM 2024 pályázatán appeared first on digitrendi.hu.

Az HTEC első magyarországi irodájának 2021-es megnyitása óta a globális cég már több mint száz szakembert foglalkoztat négy hazai fejlesztési központjában – Budapesten, Szegeden, Debrecenben és Pécsett.

A vállalat digitális megoldásokat fejleszt egyebek mellett az autóipar, az egészségügy, a kereskedelem, a fintech szektor és a távközlés számára.

A HTEC építeni kíván a régióban megtalálható kivételes mérnöki tehetségre, a hazai csapatot mérnöki, termék- és dizájnszakértőkkel tervezi bővíteni.

A cég emellett támogatja a Budapest Data+ML Fórum konferenciát, amelynek fókuszában innovatív technológiák főként a mesterséges intelligencia (AI) és a adattudomány lesz.

The post Hazai cégekkel és véleményvezérekkel bővítené partnerkapcsolatait a szoftverfejlesztő appeared first on digitrendi.hu.

A cél, hogy minél több kiemelkedő szakmai, tudományos dolgozat szülessen, amelyek hozzájárulnak az új, innovatív megoldások kitalálásához és inspirációként szolgálnak mások számára.

A közel 2 millió forint anyagi támogatást és szakmai projektmunkában való részvételi lehetőséget kínáló pályázatra összesen nyolc témakörben – köztük AI, fintech, adat és felhőtechnológiában – lehet jelentkezni.

A pályázatokat két, alap- és mesterképzés kategóriában lehet benyújtani 2024. október 31-ig.

The post Egyetemistáknak szóló technológiai pályázat a K&H-tól appeared first on digitrendi.hu.

A menedzser feladata, hogy irányításával javuljon ezeken a piacokon a termékek és szolgáltatások színvonala, nagyobb fókusz kerüljön a növekedéssel párhuzamosan az edukációs projektekre is.

Felügyeli a marketingstratégiát, és elősegíti a párbeszédet a kormányzati és állami szervekkel a régiók helyi piacán.

Mielőtt a Binance-hez csatlakozott, Kyrylo Khomiakov különböző banki, fintech és kormányzati szervezetekben töltött be vezetői pozíciókat, több mint másfél évtizedes tapasztalatot hozott magával erről a területről.

A kriptotőzsde előtt az ukrán állami infrastrukturális projektek ügynökségének vezérigazgatója, és egy blokkláncszoftver-fejlesztő vállalat vezérigazgatója volt. Tavaly januárban csatlakozott a Binance-hez, kezdetben az ukrán piacért felelt.

A kriptotőzsde közleménye szerint egy éven belül bizonyította rátermettségét a terület hatékony fejlesztésével, a globális marketingstratégiák végrehajtásával, valamint a kormányzati és állami szervekkel való erős kapcsolatok kiépítésével.

Sikerére és a megszerzett értékes tapasztalatokra való tekintettel bővülhetett a felelősségi köre a teljes közép-kelet-európai régióra. A mostani kinevezéssel 14 országot érintő fejlesztéseket irányít majd a vezetése alá tartozó térségekben.

A kriptotőzsdéről

A Binance a világ vezető blokklánc ökoszisztéma és kriptovaluta infrastruktúra szolgáltatója, amelynek pénzügyi termékei közé tartozik a legnagyobb volumenű digitális eszköztőzsde.

A platform portfoliójába tartozik a kereskedés és pénzügyek, az oktatás, adatok és kutatás, befektetés és inkubáció, decentralizációs és infrastrukturális megoldások, társadalmi edukáció.

The post A Binance magyar piacért is felelős igazgatója a kriptotőzsde ázsiai régiós vezetője is lett appeared first on digitrendi.hu.