Tavasszal érkezik a céghez az első autonóm traktor, ami jó néhány változást is hoz majd a hazai piacra – jelentette be Rakoncza Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője évértékelő tájékoztatóján. A gépek speciális feltételeket és környezetet igényelnek, szükség lesz útvonaltervre, virtuális, úgynevezett geofencing kerítésre, amiben GPS adatok alapján közlekednek majd az önvezető gépek.

Változik a járművek kezeléséhez és szereléséhez szükséges tudás is, az e-hajtás ugyanis már magasfeszültségű környezetet igényel. Az autonóm gépek akkumulátorigénye is kihívások elé állítja ma még a gyártóipart.

A nagyméretű gépek egész napos működéséhez ugyanis olyan nagyteljesítményű akkumulátorokra van szükség, amire ma még valós használatban nem nagyon van példa, a töltésük is speciális kiépítettséget igényel, és igen nagy energiafelhasználást jelent. A jelenlegi üzemanyagokkal működő gépek másik alternatív megoldásának minősülő hidrogénhajtású járműveknél pedig az üzemanyag szállítása és tárolása okozhat nehézséget – sorolta Rakoncza Zsolt.

Az IT-biztonság fontosságát a saját bőrén tapasztalta meg a vállalkozás

A társaság az egyike azon hazai agrárkereskedelmi vállalkozásoknak, amely a digitalizációt, a korszerű technológiák minél szélesebb körű bevezetését támogatja. Az ilyen irányú fejlesztéseknél nemcsak a üzletmenet, a pénzügyi folyamatok modernizációjáról van szó, hanem olyan technológiai újításokról is, amelyek bővítik a vállalkozás szolgáltatásportfolióját is. (Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.)

Az utóbbi két évben végrehajtott technológiai fejlesztéseket idén továbbiak követik, ennek során egy új ügyfélkapcsolati(CRM) rendszer bevezetésére is sor kerül, a kínálatból a Salesforce-t választották.

Sokat kívánnak költeni az IT-biztonságra is, miután tavaly a cég rendszereit is komoly támadás érte. Mint az ügyvezető fogalmazott: másfél nap alatt lehetett mindent helyreállítani. Tervek vannak már az adatbázisok egységesítésére is.

A cégcsoport másik ügyvezetője Pintér Zsolt a gazdasági nehézségek és az aszály sújtotta múlt év üzleti számairól beszélt. Az AXIÁL Kft. éves nettó bevétele meghaladva az egy évvel korábbit 2022-ben 155 milliárd forintra nőtt. Építőgépből 467 darabot, betakarítógépből 138 darabot, mezőgazdasági anyagmozgató gépből 107 darabot értékesítettek. A hazai traktorpiac közel a negyedét fedték le a tavaly eladott 448 darab járművel, az alkatrész forgalmazás pedig 37 milliárd forintot hozott a konyhára.

Idei telephelyi fejlesztések

A fejlesztések idén sem állnak meg, a vállalkozás november végén adta át legújabb, a miskolci épületegyüttes szerepét átvevő telephelyét Felsőzsolcán. A több mint 3 hektáros területen található központ 1,3 milliárd forintos, zöldmezős beruházással épült meg. Az épületben a műhelycsarnok, az irodaépület, értékesítési tér és raktárak mellett géptároló és 1500 négyzetméteres kiállítótér is helyet kapott.

A társaság székhelyén Baján, decemberben avatták fel a régió mobilszervizesei számára készült új műhelyt, amely 830 négyzetméteres területen fogadja a 12 ipari kapun keresztül közlekedő gépeket. Idén a székesfehérvári, a szolnoki, a pécsi telephelyen, valamint bajai központban is műhelybővítéseket tervez, amelyekkel az év végére a szerviztevékenységhez tartozó összes terület 21,7 ezer négyzetméterre bővül.

A 32 éve alapított családi vállalkozás 19 telephellyel az egyik meghatározó mezőgazdasági- és építőgép-kereskedelemmel foglalkozó vállalat Magyarországon. A társaság mezőgazdasági-, építőipari- és anyagmozgatógépek, valamint az ezekhez használható munkagépek, és eszközök értékesítésével foglalkozik.

A cégcsoporthoz tartozik a gépbérlettel foglalkozó 2001-ben alakult MANAX Kft, valamint a 2007-ben a finanszírozásra alapított AXIÁL Financial Services Kft. is. A portfolióban az értékesítéshez kapcsolható szolgáltatások is megtalálhatók, mint a használtgép-, alkatrészkereskedelem, szervizhálózat-üzemeltetés, gépbérleti-, finanszírozási-, valamint precíziós gazdálkodási megoldások. A csoport megvetette a lábát a régióban is, Szlovákiában a HRIADEL’, míg Romániában a MUNAX cégek révén.

The post Az önvezető traktorok hazai tömeges megjelenéséig még eltelhet egy évtized appeared first on digitrendi.hu.

Az 1991-ben alapított AXIÁL Kft. manapság a hazai mezőgazdaságigép-kereskedelem egyik meghatározó szereplője Magyarországon. A klasszikus „garázscégként” alakult és mára cégcsoporttá vált társaság profilja már nemcsak a mezőgazdasági-, hanem az építőipari- és anyagmozgatógépek, valamint az ezekhez használható munkagépek, eszközök, sőt újabban a használt gépek értékesítésére is kiterjed.

A bajai székhelyű családi vállalkozás jelenleg 19 hazai telephellyel és mintegy 900 alkalmazottal rendelkezik. A cégcsoport része a 2001-ben alakult MANAX Kft, valamint a 2007-ben alapított finanszírozó leányvállalat az Axiál Financial Services Kft. is.

A társaság a kereskedelmi tevékenysége mellett olyan értéknövelt szolgáltatásokat is nyújt, mint a gépek szervizelése, gépbérleti-, finanszírozási-, valamint precíziós gazdálkodási megoldások. A vállalat működése már túlnyúlik a határon, leányvállalatai vannak, Szlovákiában a HRIADEL, Romániában pedig a MUNAX cég révén.

Merre tartson a jövő gépgyártása?

Az ügyvezető beszélt a növénytermesztési, növényvédelmi technológiák fejlődéséről, ahol egyre több olyan új technológia jelenik meg, amivel nem lesz szükség a talapforgatásra, és egyre kevesebb növényvédőszerre.

Jönnek az önvezető traktorok, ezeknek a gépeknek az automatizációjában ma már a támogatott önvezetésnél tartunk, az állattartó telepeken is, főként a tehenészetekben megjelent a robotizáció.

A jövő gépgyártásának a folyamatos digitalizáció mellett a termelés lokalizálása felé kell tartania, az elmúlt években tapasztalt alkatrész ellátási zavarok, valamint az egyéni igények jobb kiszolgálása miatt is. Jelenleg az USA-ban szabványosított berendezések iránti van nagy igény, kivéve a dróntechnológiát. Harsányi Zsolt szerint ugyanis a drónokra még nincs felkészülve a hazai agrárium , pedig fontos eszköze lehetne a növényvédelemnek is.

A tulajdonos-ügyvezető hosszasan beszélt a cégcsoporton belüli digitalizációról is, ami már a munkafolyamatok zömét fedi le. A termékek beazonosítását kezdték a vonalkóddal, majd jött a QR-kódos rendszer, de már használják az NFC-technológiát is.

A leltározás is digitális alapon működik, akár telefonon is kapcsolódva a jelenlegi SAP rendszerhez. A szervizelések során a szakemberek már laptoppal és e-munkalappal dolgoznak, minden szervizautó wifi-routerrel felszerelt.

Áttértek az e-számlázásra a digitális számlát befogadó partnereik száma megközelíti a 3 ezret, idén mintegy 75 ezer e-számlát állítottak ki nekik. Az árukísérő dokumentumokban is megszűnt a papíralapúság, amivel kiváltható volt a napi 4-500 oldalas ehhez kapcsolódó nyomtatás. A szerződéseiket is digitálisan tartják nyilván, legyenek azok beszerzési, tanulmányi, vagy átalánydíjas szerződések.

A bérgépek kiadásához- és visszavételéhez használt applikáció tárolja a képeket, adatokat a gépekről. Digitalizáltak a szállítási megállapodások, a telephelyek, ügyfelek és a partnerek közti kommunikációt segíti a videókonferencia-rendszerük, az oktatást pedig egy e-learning rendszer támogatja.

Mezőgazdasági gépek a precíziós gazdálkodáshoz

Az ügyvezető szerint a modern precíziós eszközpark kialakítására részben a pályázati lehetőségeknek köszönhetően komoly érdeklődés mutatkozik Magyarországon. Ehhez kapcsolódnak szolgáltatások is, amelyekben üzletet lát a csoport.

Ezen a területen a komplexebb, kiszervezett feladatok kerülnek előtérbe, pedig az egyik legalapvetőbb, nélkülözhetetlen szolgáltatás a gépek által használt korrekciós jel. A helyspecifikus gazdálkodás alapja a pontos helymeghatározás. A legkorszerűbb erőgépekhez és munkagépekhez szükség van egy pontos, mindig és mindenhol elérhető műholdas jelszolgáltatásra.

Ezekre építette ki 2021-ben a cég mAXI-NET 2.0 korrekciós jelszolgáltatását, amely országos lefedettségű és a legújabb technológiák egész sorát használja. Egyebek mellett 4GNSS alapú, vagyis nemcsak a GPS és GLONASS de a Galielo és BeiDou műholdas helymeghatározó rendszer holdjairól származó információkat is tartalmazza.

Van benne úgynevezett VRS funkció, ami virtuális bázisállomásokat használ, azaz a felhasználó nem egy adott bázisállomáshoz kapcsolódik, hanem a háttérben működő szerver egy virtuális bázisállomást generál a munkavégzés helyszínének a közelébe.

Automatizálták az alkatrészek bajai logisztikai központját

A közelmúltban a digitalizáció, automatizáció jegyében két lépcsőben újult meg a csoport bajai alkatrész logisztikai központja is. A tavalyi második ütemet az is indokolta, hogy a gépek egyre nagyobbak és bonyolultabbak lettek, egyre gyakoribbá vált a típusváltás.

A kétlépcsős bővítés aktuális eredménye egy 8500 négyzetméteres logisztikai központ, amiben megtalálható egy új 48×48 méteres alapterületű, 14 méter hasznos belmagasságú csarnok is. ez utóbbi egy 38 ezer doboz tárolására alkalmas Schäfer Miniload rendszerű automata kisalkatrészraktárt foglal magában, melyet egy PR600-as raklapos KDR görgős átfolyós rendszer követ – ez utóbbi a műanyag ládák egyirányú, görgőkön áramló tárolására szolgál négy szinten és 24 oszlopban.

A raktár bővülésével egyre többféle, alkatrészekhez kapcsolódó szolgáltatás is elindult, mint például a hidraulikatömlő-gyártás, bálázókés-élezés, Kränzle magasnyomású mosók szakszervize vagy a kardántengely-felújítás.

Az új épületrészben található még egy induktív vezetésű, 1800 mm szélességű munkafolyosóval rendelkező raklapos magasraktár, ahol egy PR600 típusú raklapos állványrendszer van, 5500 raklaphellyel. A raktárfejlesztések együttesen kétmilliárd forintból valósultak, ehhez egymilliárd forint állami támogatásban részesült a cég.

Mobilszerviz-műhely létesült a bajai telephelyen is

A most decemberben átadott létesítmény a régió mobilszervizesei számára épült, a munkakörnyezet komfortosabbá tétele, valamint az ügyfelek minőségi és gyors kiszolgálása céljából.

Az új műhely 830 négyzetméteren fogadja a gépeket és összesen 12 db ipari kapu fogja biztosítja azok ki- és beállását. A nehéz javítási munkákat híddaru segíti és akár 5 tonnát is felemel 6 méter magasságig. Az épület teljes területe 1060 négyzetméter a kézianyagraktárral együtt.

Az épületről elmondható, hogy a korábban készült műhelyekhez képest ez szélesebb, amelyre ugyancsak a gépek növekvő mérete miatt van szükség. „Míg 2001-ben a CLAAS gépek forgalmazásának kezdetekor az átlagos vágóasztal-szélesség 5 méter 50 cm volt, most már van olyan vágóasztal, amely 12 méter 30 cm.” – mondta Harsányi Zsolt.

A digitalizáció folytatódik, az ezzel kapcsolatos kérdésünkre, az eddigi és a jövőbeni beruházások mekkora befektetést igényeltek-igényelnek a tulajdonosoktól Harsányi Zsolt a nehezen számszerűsíthető „sokat” válaszolta.

A lóerők helyett jöjjenek az IQ-k

A családi vállalkozás a munkaerőben is családiasan gondolkodik, fontos számukra a dolgozók megtartása, amihez megfelelő munkakörülményeket teremtenek. A társaság emellett a jövő generációinak a középiskolásoknak és az egyetemistáknak az oktatását is támogatja, anyagilag és szakmailag egyaránt. A cégnél időről-időre fogadnak szakmai gyakorlatra diákokat, részt vállalnak a az iskolákban dolgozó szaktanárok képzésében, az eszközök biztosításában.

Harsányi Zsolt ennek kapcsán külön kihangsúlyozta a tanulás fontosságát, és mint mondta az sem gond a számukra, ha a végzett fiatalok nem náluk, hanem a gazdáknál helyezkednek el, mert ezáltal nekik is könnyebb lesz a dolguk, mivel a vevői oldalon is megteremtődik a kellő szakmai tudás a gépek, rendszerek kezeléséhez, irányításához.

The post A drónokra még nincs felkészülve a hazai agrárium appeared first on digitrendi.hu.

A legújabb űreszköz 5x5x15 cm méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának az eredménye.

Az MRC-100 elnevezést a műhold a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub az összes eddigi kisműhold fejlesztésében részt vett.

„Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk, amit csak lehetett, beleépítettünk a kisműhold térfogat egységébe, így annak súlya elérte a majdnem 600 grammot. A működéshez szükséges alegységek, valamint az elekroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is felkerült a fedélzetére” – mondja Gschwindt András, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docense.

Az eszköz vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot is

A kisműhold fedélzetén három másik hazai egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is feljutnak a világűrbe.

A szakemberek szeretnék, ha a kisműhold a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért az eszközbe a négyoldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is bekerült.

„A kisműhold másik oldalán egy eléggé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az USA-ból” – mondta Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének az adjunktusa.

A pályára állítás költségeit az USA-beli ARDC (Amateur Radio Digital Communications – rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány fedezi. A támogatás feltétele volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot.

The post Útnak indult az eddigi legnagyobb magyar kisműhold appeared first on digitrendi.hu.

A pandémia kezdete óta a hazai vállalatok eltérő sikerrel vették az automatizáció útjában álló akadályok legyűrését. A vezetők közül sokan számítanak arra, hogy még nagyobb teret nyernek a közeljövőben az olyan új technológiák, mint a mesterséges intelligencia(AI) és a gépi tanulás(ML). A legkomolyabb kihívásnak az üzleti folyamatok automatizálását érzik a cégvezetők, a válaszadók 28,8 százaléka sorolta az első helyre ezt a területet.

Az automatizáció különösen jól használható az adatok elemzésében, de csak az a cég tud ebből versenyelőnyt kovácsolni, amely képes megfelelően és valós időben összegyűjteni, feldolgozni, elemezni és értelmezni őket, majd ezekre alapozva meghozni a szükséges döntéseket – derül ki a Dell Technologies idén júniusban a magyar vállalatok felsővezetőinek, döntéshozóinak bevonásával készült felmérésből.

Az automatizálás számos más területen is megoldást hoz

„Az automatizáció elég széles körben jelenik meg, legyen szó az autóiparról, az élelmiszeriparról, vagy a háztartásokról. Ott is, ahol épületautomatizálásról beszélünk, mint például egy új irodaház esetében, vagy akár a közösségi közlekedésnél is, mint mozgólépcső vezérlés, vagy a gyárakban füst és egyéb gázok elvezetésére alkalmazott vezérlőként. De ott vannak a logisztikai központoknál, ahol például a magas raktárak vezérlésénél használható előnyösen egy ilyen megoldás, amit a Siemens-nél SIMATIC-nak neveznek” – mondja Brechler Attila, a Siemens Zrt. szakértője.

Az automatizálás a megjelenítőkön keresztül jelenthet gyártásfelügyeletet: az élelmiszeriparban például felügyelni kell a tejpasztőrözés folyamatát, vagy különböző öntetek, szószok hőkezelését is. A megjelenítők is különfélék lehetnek, attól függően, hogy milyen mértékű, milyen szintű adatgyűjtésre van szükség, mennyi ideig kell azokat tárolni, hány operátor ül előttük? Így akár különböző méretű rendszereket is lehet skálázni. A nagyobbaknál több operátorra van szükség, mert több berendezést kell felügyelni.

„Az utóbbi időszakban az épületautomatizálási rendszerekben is egyre több SIMATIC megoldást használnak részben azért, mert az eddig ipari jellegű automatizálással foglalkozó cégek lehetőséget láttak abban, hogy épületek automatizálásába is beszálljanak. Tehát itt is megjelennek azok az ipari PLC-k, amiket az autóipar és mindenki más egyéb a gyártásra használ” – mondja a szakértő.

Ennek előzménye, hogy nagy gyárak az üzemen belüli épületautomatizálást és a légkezelést is a SIMATIC-ra építették, mondván, hogy a gyártásban már megvannak azok a karbantartók, akik rendelkeznek azzal a szaktudással, ami szükséges a rendszer kezeléséhez.

Valós idejű helymeghatározás a dolgozók biztonságáért

Az autóipar egy másik érdekes példát is ad az automatizáció sokoldalúságával kapcsolatban. A Volkswagen Autoeuropa Portugal cégnél egy intelligens, valós idejű helymeghatározó rendszert vezettek be a dolgozók biztonságának és működési hatékonyságának a növelésére.

A Lisszabonhoz közeli Palmelában lévő komplexumban egy kisváros forgalmát imitálva naponta több ezer alkalmazott és több száz jármű keresztezi egymást a kétmillió négyzetméteren elterülő létesítményben.

A gyártelep legforgalmasabb belső csomópontjában óránként 70 ember által működtetett alkatrészszállító vontatóvonat és 50 automatizált irányított jármű (AGV) közlekedik. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kellett a dolgozók maximális biztonságát és optimalizálniuk kellett a forgalom áramlását. A cég a SIMATIC RTLS valós idejű helymeghatározó rendszer és mesterséges intelligencia(AI)) alapú Location Intelligence(LI) szoftverét választotta.

Nullára csökken a balesetek száma

„A terület már jóval az AGV-k bevezetése előtt ismert volt korlátozott láthatóságáról és szűk folyosóiról. Az AGV-k bevezetésével azonban lehetetlenné vált a folyamatos működés biztosítása a logisztikai eszközök között. A megoldást nyújtó rendszer lehetővé teszi, hogy az AGV-k is „lássák” a közlekedési lámpákat, ne csak a vontatóvonatok vezetői. Ehhez a lámparendszert kellett felszerelni a már említett valós idejű helymeghatározóval és a helyintelligencia (LI) szoftverrel együtt” – mondja DiogoGraça, a Volkswagen Autoeuropa logisztikai tervezési szakértője.

Az előbbi pontosan meg tudja határozni a termelésben és a logisztikában működő eszközöket, míg az AI által támogatott LI szoftver a geokerítéseket kezeli, valós időben követi nyomon a különböző járművek mozgását, optimalizálja az útvonalakat és folyamatokat.

Ezek együttesen 30 cm-es pontossággal meg tudják határozni az álló és mozgó embereket és tárgyakat. Ehhez képest egy normál telefonos GPS a legjobb esetben is csak néhány méteren belül tudja meghatározni valakinek a helyét. Amikor egy AGV átlépi egy bizonyos terület határait, a geokerítések riasztást adnak. A rendszer feldolgozza a riasztást, és jelet küld az AGV-nek, amely megálljt parancsol vagy éppen indulásra utasít.

A megoldás további kulcselemei az ultraszéles sávú (UWB) átjárók, amelyek pontosabbak, mint a wi-fi. A gyári környezetek tele vannak wi-fi jelekkel és automatizált gépekkel. A vontatószerelvények vagy az AGV-k áramlásának bármilyen megzavarása a gyártás leállítását jelentené. A SIMATIC UWB zökkenőmentes kommunikációt teremt a járművek, a transzponderek és a szoftver között anélkül, hogy megzavarná a normál működést.A rendszer telepítése óta a nagy forgalmú zónában az incidensek száma nullára csökkent.

Az összegyűjtött adatokban is nagy a potenciál. A Volkswagen Autoeuropa adott időben láthatja, hol vannak az alkatrészek, ami nagyon hasznos „tudás” a pontos összeszereléshez. A megfelelő eszközökkel anonimizált és megtisztított adatok elemezhetők, és felhasználhatók az útvonalak és logisztika szimulálására, tervezésére és megváltoztatására. Az adatelemzés mindenféle járműre, takarítókocsira, karbantartásra, még a gyárban használt kerékpárokra is alkalmazható.                        

Magyarországi lehetőségek

„Nemzetközi felmérés szerint a gyártási folyamatok 60%-a automatizálható, és ez a szám hazánkban némileg még nagyobbra is becsülhető. Ezt a területet célozzuk meg a SIMATIC portfoliónkkal. Ami a rendszerek értékesítését, bevezetését illeti, ha egy adott beruházásnál a berendezésszállító hazai gépgyártó már Siemens alapokon dolgozik, akkor a legtöbb esetben ő maga keresi meg az értékesítési csatornánkat. Tudatja velünk, hogy van itt egy projekt, amiben ilyen és ilyen berendezéseket gyárt majd, és ehhez kér tőlünk segítséget, támogatást abban, hogyan konfiguráljon egy ilyen rendszert. Ehhez tudnunk kell azt, hogy mi és hogyan fog működni, mit és milyen pontossággal kell vezérelni, mennyire lesz bonyolult a rendszer. Ehhez egy rendelési kód szintű konfigurációt adunk át az ügyfélnek, ami ugye hozza magával azt is, hogy ilyenkor ajánlatot is adhatunk rá” – mutat rá Brechler Attila.

The post Nagy kihívás az automatizáció, de számos folyamatra a leghatékonyabb megoldás appeared first on digitrendi.hu.

Az ismert GPS-alkalmazások, mint a Google Maps vagy a Waze is műholdas navigációs rendszerekből kapják az információkat. Közülük négy globális lefedettségű rendszer létezik: az Egyesült Államokbeli GPS Navstar, a kínai Beidou az orosz GLONASS, és az európai fejlesztésű Galileo, amely a Földtől 23 ezer kilométeres távolságban keringő műholdakat alkalmaz.

Azt hihetnénk, hogy a telefonunk itthon kizárólag a Galileo rendszertől kapja az információkat, de ez nem így van. A készülékek egyidőben több műholdas rendszer adatait fel tudják használni. A négy rendszer közül a Galileo a legújabb, 2016-ban kezdett el szolgáltatásokat nyújtani, ekkor jelentek meg az első Galileót támogató eszközök is. A régebbi telefonok jellemzően a GPS Navstar és a GLONASS-rendszerek jeleit használják a pozíció számításához.

Ezért szűnik meg a navigáció az alagútban

A navigáció pontosságát számos tényező befolyásolja, például a műholdak pályahibái, a rádióhullámok visszaverődése és a légkör állapota is. Alapfeltételként az eszköznek négy műholdat kell érzékelnie a helymeghatározáshoz, de minél több műholdjelet képes venni a készülék, annál precízebben tudja megállapítani a pozíciót.

Mivel az alagutakban nincs „rálátás” a műholdakra, a készülékek nem tudják venni a szatellitek jelét. Ilyenkor jellemzően a „nincs GPS-jel” értesítést kapjuk az eszközünktől. A helymeghatározás pontossága növelhető a támogatott műholdas rendszerek, illetve a használt frekvenciák számával is.

Az okostelefonokba épített legújabb chipsetek már az összes globális rendszer jelét használják a számításokhoz, ezzel is segítve a pontosságot. A navigációs rendszerek több frekvencián működnek, és ha a készülékek az egyes rendszerek két vagy három frekvenciáját is venni tudják, az még tovább növeli a precizitást.

Mit tud az AML?

Az remélhetőleg széles körben ismert, hogy az uniós tagállamok egységes segélyhívószáma a 112. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy a hívószámhoz néhány éve kapcsolódik egy helymeghatározó funkció is. Az úgynevezett AML (Advanced Mobile Location) segélyhíváskor automatikus üzenetet küld a hívás kezelőjének a hívó helyadatairól.

Így ha nehezen beazonosítható vagy a hívó számára ismeretlen helyről érkezik a bejelentés, a segélyhívó központ operátorai így is tudni fogják, hova kell a mentősöket, a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet irányítaniuk. Ha az adott telefonban ki van kapcsolva a helymeghatározás, az AML bekapcsolja azt.

A helyadatokat tartalmazó üzenetnek egyébként nem lesz nyoma a telefonban, mert nem SMS-ről, hanem egy adatüzenetről van szó. Az androidos telefonokba eleve be van építve az AML-funkció, ami Magyarországon, a hazai szolgáltatóktól 2020 ősze óta vásárolt készülékekben aktiválva is van.

Mivel az egyes gyártók eltérő időpontban kezdték meg a magyar adatbázissal feltöltött készülékek szállítását, ezért pontos bevezetési időpontról nem beszélhetünk. Az iPhone-okra is megszületett a megállapodás, így már azok is képesek az AML használatára.

A közvetlenül külföldről beszerzett androidos mobilokban illetve iPhone-okban viszont nem működik az AML, mert nincs beállítva hozzá az adatbázis. A hívás helyére vonatkozó adatokat egyébként az AML nélkül is megkapja a segélyhívást fogadó központ, csak azok pontossága jóval rosszabb, mint a 10-15 méteres pontossággal működő AML-rendszeré.

Fontos tudni, hogy az AML-rendszer barangoláskor még nem működik, tehát külföldön ugyan tudjuk a 112-es számot hívni, de a helymeghatározás nem működik, mint ahogy a Magyarországon tartózkodó külföldiek esetében sem. Ezt a későbbiekben, európai szinten valósítják majd meg.

A digitalizálódó mezőgazdaság újabb „eszközei”

A mezőgazdaság is egyre inkább digitalizált, a termelés maximalizálása miatt pedig egyre fontosabb az emberi hibalehetőség kizárása a folyamatokból. E téren is nagy segítséget nyújtanak a műholdas navigációs rendszerek.

Míg az okostelefonos alkalmazásoknál megfelelő a méteres pontosság, a vetésnél vagy aratásnál már centiméteres pontossággal kell dolgozniuk a gépeknek. Ehhez már kiegészítő rendszerek kellenek. Az úgynevezett differenciál GPS-rendszerek referenciaállomásokat alkalmaznak, amelyekkel korrekciós számításokat végeznek, és ezek eredményeit továbbítják a mezőgazdasági gépeknek.

The post Nemcsak a GPS-hez kellenek a műholdas navigációs rendszerek appeared first on digitrendi.hu.