Világszerte a tavalyi 7,2%-os emelkedés után, 2025-ben 9,3%-os növekedés várható, mely 500 milliárd dollárral haladja meg az előző évet. Ilyen növekedési sebesség mellett a globális IT-kiadások mértéke 2028-ra elérheti a 7 ezer milliárd dollárt.

Az adatközpontokra és a szoftverekre fordított összegek 14% feletti, míg az eszközökre, szolgáltatásokra és kommunikációra jutó költés 9% alatti bővülést mutat az idén. Az IT-kiadások növekedési üteme egy évtizede felülteljesíti a GDP növekedést, a jövőben tovább nyílhat az olló.

Így néz ki az európai felvevőpiac

Az orosz-ukrán háború hatására a 2022-ben 2,2%-kal estek vissza éves szinten az európai informatikai kiadások. Ezt 5,5%-os növekedés követte 2023-ban, majd a mesterséges intelligencia(AI) hullámon tovább gyorsulva 6,8%-os emelkedés volt 2024-ben.

Európa 8,7%-os várható IT költés növekedése 2025-ben – bár valamelyest alacsonyabb a globális mutatónál – mégis a legnagyobb éves bővülés lehet a pandémia óta. Az adatközpontokra fordított európai összegek növekedése 2025-ben jócskán alulmarad a globális átlaghoz képest.

A szakértők 2032-ig 8,1%-os átlagos éves növekedéssel számolnak az európai informatikai kiadások kapcsán. Tavaly az európai vállalatok 58%-ában gyarapodott az informatikusok száma, 21%-ában stagnált, a cégek további 21%-ában pedig csökkent az IT létszám. Az IT-alkalmazottak 2023-as fluktuációs csúcsa (8,5%) után 2024-ben drasztikusan visszaesett (5%) a munkahelyváltó európai IT-szakemberek aránya.

Az IT-szolgáltatások négy főbb piaca

• IT Consulting & Implementation: tanácsadási szolgáltatások, amelyek segítenek a technológiai stratégiák értékelésében és üzleti stratégiákkal vagy belső folyamatokkal való összehangolásban.

• Business Process Outsourcing (BPO): teljes üzleti folyamatok vagy egyedi tevékenységek a vállalattól egy harmadik félhez történő átadását jelenti, gyakran IT alapú.

• IT outsourcing: az összes IT-val kapcsolatos szolgáltatás, melyet külső szerződéses partnerek végeznek a vállalat saját erőforrásai helyett.

• Egyéb informatikai szolgáltatások: rendszerintegráció, szoftvertelepítés és támogatás, IT-oktatás és képzés.

A hazai piac, ahol az IT-kiadások csökkenő mértékben nőnek

A Deloitte szakértőinek elemzései alapján, a magyarországi IT-kiadások a pandémia óta folyamatosan csökkenő mértékben növekednek. A hazai IT-piac mérete 2025-ben megközelítheti a 8,33 milliárd dollárt.

Magyarországi IT-trendek az elmúlt években

2020–2021.: Kiemelkedő növekedés a szoftverek és IT szolgáltatások terén

• COVID-19 járvány hatása: a digitális átállás gyorsítása a köz-és magánszektorban (home office, távoktatás, online ügyintézés).

• Felgyorsult vállalati digitalizáció: fokozott kereslet felhő, ERP, CRM, HR szoftverekre és IT outsourcingra.• Állami támogatási programok (GINOP, VEKOP): digitalizációt segítő pályázatok ösztönözték az IT-beruházásokat.

2022–2023.: Lassulás az IT-szolgáltatásoknál, de ugrás az adatközpontokban

• Infláció és energiaválság (2022): drágultak az IT-szolgáltatások, de sok cég kivárt, vagy csak a létfontosságú szolgáltatásokat vette igénybe.

• Adatközpont-fejlesztések: hazai és nemzetközi szereplők bővítettek infrastruktúrát

• Kiberbiztonsági és adatkezelési szabályozás szigorodása: (pl. NIS2 direktíva előkészületei) növelte az igényt az adatközponti szolgáltatásokra

2024–2025.: IT-szolgáltatások stagnálnak, szoftverek és eszközök lassuló ütemben nőnek

• Politika és választási ciklusok: 2024 végére a közszféra beszerzései átmenetileg lassulhattak az új politikai ciklusra való felkészülés miatt.

• Munkaerőhiány az IT szolgáltatásokban: a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a szektor további növekedését.

• EU-s források átmeneti visszafogottsága: késlekedő támogatási kifizetések vagy előfinanszírozási problémák csökkenthetik a közszféra költéseit.

• Makrogazdasági óvatosság: 2024 után a globális növekedés lassulása miatt sok vállalat visszafogottabb beruházásokat hajt végre.

Az IT-szolgáltatások – tavaly óta stagnáló – hazai piaca idén is 2,14 milliárd dollárra becsülhető, aminek több mint harmada IT outsourcing, de mindössze 112 millió dollár az IT Consulting & Implementation. A GDP arányában IT szolgáltatásokra fordított összeg alapján az EU középmezőnyében, de az EU átlagtól jóval elmaradva található Magyarország.

„A hazai IT-szolgáltatói piac előtt álló legfontosabb kihívásnak az IT-szakemberek elvándorlását, továbbá a magas kamatkörnyezet, az infláció és az EU-pénzek késése miatt visszafogott digitalizációs beruházási kedvet látom. A fokozódó kiberfenyegetések, az AI használat szabályozatlansága mellett megemlíteném még, hogy a NIS2 és DORA rendeletek implementálása 2025-ben jelentős megfelelőségi terhet ró az IT-szolgáltatókra” – mondja Kiss Dániel, a Deloitte Technológiai Stratégia területének közép-európai vezetője.

The post Az informatikára fordított kiadások gyorsuló ütemben nőnek – itthon jóval szerényebben appeared first on digitrendi.hu.

Harminc évvel ezelőtt az Alza alapítója, Aleš Zavoral úgy gondolta, hogy a számítógépek egyedi alkatrészekből való összeépítése költséghatékonyabb, mint az előre gyártott rendszerek vásárlása.

Azóta a cég otthoni piacán már piacvezetővé nőtte ki magát, nemcsak az online elektronikai kereskedelem, hanem a PC-k összeszerelése és értékesítése terén is.

A webkereskedő ez utóbbi szolgáltatást kínálja most nálunk is az év végéig egy forintért, amihez saját konfigurátor alkalmazást is ajánl. A cég weboldalán szereplő részegységekből lehet összeválogatni az igényeink szerinti kész számítógépet.

Az Alza PC konfigurátor lépésről-lépésre kíséri végig a vásárlót a kívánt PC megépítésében. Mindehhez több árkategóriából is kínál egymással kompatibilis alkatrészeket, mindvégig monitorozva a végösszeget is.

A szállítási idő kevesebb mint egy hét

A gépek szerelés és tesztelés után a megrendeléstől számított 6 munkanapon belül átvehetőek. Ha mégis felmerülne valamilyen konfigurációs probléma, a cég szakemberei segítenek megtalálni a további lehetséges megoldásokat.

Az előre megtervezett és megépített Alza PC-k között megtalálhatók a kifejezetten gamingre, irodai felhasználásra vagy akár streaming és videóvágási folyamatokra épített, speciális igénnyel rendelkező gépek. Az így összeszerelt termékekre három év garanciát vállal az Alza PC csapata.

Az Alza.hu közel 4 ezer számítógép-alkatrészt kínál, ezek 80 százaléka azonnal megvásárolható és másnapi szállítással elérhető. Megtalálható köztük olyan, nagy teljesítményű rendszerekhez való processzor is, aminek az ára meghaladja a 2 millió forintot.

A Magyarországon eddig eladott legdrágább számítógép, ami ugyancsak egyedi konfiguráció volt 3 millió 170 ezer forintért kelt el. Az egyedi igényű PC-k átlagára az Alzán 610 ezer körüli összegbe kerül, míg az előre konfigurált PC-knél 433 ezer forint – áll a cég közleményében.

The post Amit még nem tudtunk az Alzáról – számítógép-összeszerelést is vállal appeared first on digitrendi.hu.

Az új hálózat architektúrájának meghatározásában az Európai Unió vezető szerepet akar vállalni, ezért az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Szerepvállalás (SNS JU) program keretében 5,9 millió eurót fordít az idén indult, hároméves, DESIRE6G (Deep Programmability and Secure Distributed Intelligence for Real-Time End-to-End 6G Networks) kutatási projektre.

Az egyetemek, kutatóintézetek és iparági partnerek együttműködésével zajló projekt a 6G-hálózat rendszerarchitektúrájára vonatkozó elképzeléseket dolgoz majd ki, amelyekben hangsúlyos szerepet kap a hálózat mélyprogramozhatósága, a biztonságosság és a hálózati kommunikációs problémákra valós időben reagáló elosztott intelligens vezérlés.

Az újszerű, mesterséges intelligencián alapuló, érintésmentes vezérlő, irányító és szervező platform szélsőséges teljesítményigényű vertikális ágazatok alkalmazásait is képes lesz támogatni.

Az Amszterdami Egyetem (UvA) vezetésével létrejött konzorcium tagjai az Ericsson, a Telefónica, az NEC technológiai szolgáltató és a hardvergyártó NVIDIA mellett vezető kutatóhelyek (Polytechnic University of Catalonia, University Charles III of Madrid, ELTE, School of Advanced Studies Sant’Anna, University of Oulu and National Inter-University Consortium for Telecommunications) és három innovatív kis- és középvállalat a Nubis PC, a Tages Solidshield és az Accelleran.

Az ELTE Informatikai Karáról Laki Sándor egyetemi adjunktus kutatócsoportja vesz részt a munkában. Fő feladatuk a 6G-hálózat alapját adó új, programozható hálózati infrastruktúra kidolgozása, amely egységes módon képes kezelni a szoftveres és hardveres hálózati elemeket, és mérhető módon képes garanciákat adni a hálózati szolgáltatások követelményeinek (például a késleltetés) teljesítéséhez – áll az egyetem közleményében.

The post Az ELTE ezt vállalta az európai 6G hálózatok fejlesztésében appeared first on digitrendi.hu.

Az új koncepción alapuló üzletek, amelyek közül hazánkban az elsőt az iSTYLE nyitotta meg, szintet lépnek az ügyfélkiszolgálás területén. A bemutatótér alapterülete 125 m2-re nőtt, ahol a korábban megszokottnál több kiszolgáló szakember, emelt szintű terméktámogatási szolgáltatás mellett már szakszerviz is várja a vevőket – emelte ki a bemutatón Gyarmati Csaba, az iSTYLE regionális igazgatója.

Az új üzletkoncepció eltér a korábban megszokott Apple Premium Reseller(APR) megközelítéstől, amelynek a feladata, hogy egységes dizájnt és működési feltételeket biztosítson az Apple üzleti partnereinek. A prémium program célja ,hogy még közelebb hozza a vevőket az almalogójú márka világához.

Az üzlet küllemét az Apple cupertinoi központjában erre szakosodott tervező csapat készítette. Minden berendezés az Apple beszállítóitól származik, a kőpadló Olaszországból, a dizájnos lekerekített asztalok az USA-ból és a bútorok pedig Németországból érkeznek. Az üzlet hamarosan fizikai pénztárgép nélkül is működőképes lesz.

A prémium márkaboltokban minimálisra csökkent a zárt vitrinek száma, így a vásárlók a személyzet segítsége nélkül is könnyen ki tudják próbálni a nyitott polcokon lévő termékeket.

Szakszerviz akár egy napon belül is

A kiemelt üzletben folyamatos szerviz várja az ügyfeleket, így akár egy iPhone képernyőcserét vagy akkumulátorcserét napon belül is tudnak vállalni a szervizesek.

Bővül az újszerű fizetési megoldások tárháza is: az Easy Upgrade fizetési szolgáltatások és az iSTYLE Comfort szolgáltatási csomagok mellett áruhitel konstrukciót és használteszköz-beszámítást is nyújtanak a vásárlók számára.

A prémium üzletekben rendszeres ingyenes oktatásokat és nyílt workshopokat is rendeznek a nagyközönség számára. A tavasszal induló tanfolyamok olyan témákkal várják az érdeklődőket, mint a MacOS munka kezdőknek, tippek és trükkök haladó Mac-felhasználóknak, illetve a videóvágás.

Szolgáltatások vállalkozásoknak

A cég kilenc üzletet tart fenn Magyarországon, négy városban – Budapesten, Győrben, Debrecenben és Szegeden, de a jövőben egyfelől további üzletek nyitását is tervezi, valamint korábbi APR boltokat alakít át prémium szegmensűvé. A társaság tavaly jó évet zárt, 32,7mrd forintos árbevétele egyharmaddal haladta meg az egy évvel korábbit.

„Manapság ugyanakkor a legnagyobb kihívást a csökkenő kereslet jelenti. Sok ügyfelünk halasztja a vásárlást és kivár a készülékcserével, ami érthető is, hiszen a gazdasági bizonytalanság óvatosságra inti mind a fogyasztókat, mind a gazdasági szereplőket”– hangsúlyozta a regionális igazgató.

A Midis Csoporthoz tartozó iSTYLE az Apple Premium viszonteladó üzletek legnagyobb hálózata a régió 9 országában. A legelső iSTYLE áruház 1999-ben nyílt meg, jelenleg a cég több mint 100 üzlettel rendelkezik, ebből 57 a közép-kelet európai régióban, 16 pedig a Közel-Keleten található. A spanyol K-Tuin testvérvállalat hálózata további33 üzletből áll.

A két érdekeltség teljes forgalma tavaly meghaladta az 1 milliárd dollárt. Az első magyarországi fiók 2007-ben nyílt meg, a mostani iSTYLE Apple Premium Partner márkabolt a csehországi után a második a régiónkban.

The post Megnyitott az első Apple Premium Partner üzlet Magyarországon appeared first on digitrendi.hu.

A magyarországi piacon a Yoga Slim 7 Pro X készülékekből háromféle változat is kapható, amelyek AMD Ryzen 6000 HS Creator Edition processzorral, kiemelkedően nagy kapacitású akkumulátorral, sok memóriával és bőséges tárkapacitással vannak felszerelve.

Az eszközben a Lenovo X Power kiválóan hasznosítja a processzor tervezési hőteljesítményét, a specifikus forgatókönyvek szerinti és a referenciaértékeket jelentősen meghaladó hangolással, a maximális CPU- és GPU-teljesítményt nyújtó turbómátrix-optimalizációkkal és a finomhangolt hardverkomponensekkel.

A kreativitás határain is túl

Napközben a kreativitásunkat, éjszaka pedig a játékélményt fokozhatjuk az NVIDIA® GeForce RTX™ 3050 videokártyával, amit a három közül a 32 GB memóriájú és 1 TB tárkapacitású modell tartalmaz. A Slim 7 Pro X az NVIDIA® Studio által hitelesítetten turbózza fel a kreatív folyamatokat, így gyorsabban renderelhetünk(jelentése fotórealisztikus, háromdimenziós megjelenítés, árnyékkal és tükrözéssel), tisztábban közvetíthetünk, és jobban vághatjuk meg a videókat. Az Adobe Premiere Pro programmal végzett videovágáshoz finomhangolt és optimalizált laptop további inspiráló és kreatív teljesítményt nyújt.

Megerőltetés nélkül merüljünk el a színek világában

A készülék 3K 120 Hz PureSight kijelzőjén, amely opcionálisan érintőképernyős változatban is elérhető, a teljes színspektrum és a hardveresen kalibrált színek széles skálája is megtalálható. Mindehhez járul még a TÜV hardveres alacsony kék színtartományú fénykibocsátásról kiadott tanúsítványa, a technológia segít megelőzni a szemünk megerőltetését.

A Yoga Slim 7 Pro X laptop vékony és könnyű, amik a hordozhatóság alapfeltételei. Az alapkiépítésű modellek súlya csupán 1,58 kg, amit bárhová magunkkal vihetünk, útközben is könnyedén dolgozhatunk vele. Ráadásul az újszerű kényelmes peremkialakítással a tartósabb ideig végzett kreatív munka is könnyebbé válik.

AI-alapú megoldások a teljesítmény fokozásához

A Lenovo AI Engine+ mesterségesintelligencia-motor és a Smart Power segítségével a Yoga Slim 7 Pro X-en dinamikusan lehet beállítani a ventilátor sebességét és a hardverteljesítményt. Utóbbi gyorsít, amikor nagyobb teljesítményre van szükség, vagy meghosszabbítja az akkumulátor üzemidejét, amikor épp arra van igény.

Az egyéb intelligens megoldásokkal, például az Intelligent Sense okosérzékeléssel teljesen érintésmentes bejelentkezéssel egyszerűsíthetjük a munkameneteinket, mivel így gyorsabb lehet a hozzáférés a laptophoz, sőt a készülék még automatikusan le is záródik, ha egy időre magára hagyjuk.

Fókuszban a konnektivitás, és a hosszú üzemidő

Akár otthon, akár útközben dolgozunk a gépen, a beépített 6GHz-es WiFi 6E segítségével gyors internetkapcsolatot használhatunk. Ennek a technológiának a működése ugyanakkor függ a gép operációs rendszerétől, a WiFi 6E routerek/AP-k/átjárók általi támogatástól, valamint az adott országra érvényes szabályozóhatósági tanúsítványoktól és a frekvenciakiosztástól is.

A zajszűrő mikrofonokkal és adatvédelmi kamerafedéllel rendelkező FHD-kamerával pedig bárhol tiszta, éles és biztonságos videohívásokat is bonyolíthatunk.

A készülékek Windows 11 operációs rendszerrel felszereltek, mindhárom kijelzője 14,5 colos 3K-s, PureSight IPS 400 nites, a memória háromból kettőben 16GB, egyiküknél 32 GB. A tárkapacitás a legnagyobb teljesítményű modellben eléri az 1TB-ot, a többinél 512 GB.

A 70 Wh-ás akkumulátor a tesztek alapján akár 12 óra üzemidőre is képes, vagy 1080p felbontású videólejátszásnál elérheti a 15 órát is. A minőségi hangzást 2 db 2 W-os Harman hangszóró biztosítja, beépített Dolby Atmos® duálmikrofonnal.

Az előretelepített szoftverek között régióktól függően megtalálható az Amazon Alexa, mindegyikben ott van a teljesítményfokozó Lenovo Vantage, a Microsoft Office 2021-es próbaverziója, valamint a biztonsági szoftverek közül a McAfee® LifeSafe™ próbaverziója is.

A viharszürke színben kapható Yoga Slim 7 Pro X modellek közül a legnagyobb kiépítettségű 737 900 Ft. ajánlott kiskereskedelmi áron kapható, az ennél olcsóbb modellek közül a 7-6800 HS processzort tartalmazó 548 900 Ft, az 5-6600 HS-sel felszerelt változat 516 900 Ft.

Akiknek a fenntarthatóság is számít

A Lenovo környezetvédelem melletti elkötelezettségét már számos technológiai, csomagolástechnikai és a termékekhez kapcsolódó szolgáltatás tanúsítja. Ezek egyike az iparágban ma még kizárólag a Lenovo-nál elérhető széndioxid(CO2) semlegesítési szolgáltatás.

A fenntarthatósági program lényege, hogy a Lenovo számítógépekhez vásárolt CO2 semlegesítési szolgáltatás díját a gyártó az ENSZ klímavédelmi projektjei egyikének a támogatására fordítja, mégpedig egy külön erre szerződött partneren keresztül. Klímavédelmi projektnek számít a zöldenergiát termelő szélerőművek és napelemek telepítése, a biomassza energia, vagy az erdősítés.

A széndioxid kompenzáció kalkulált kibocsátáson alapul, amelyet az adott termék gyártása, szállítása és használata közben bocsát ki, ötéves élettartama során.

A programba bevont eszközök egy része már gyárilag „beépítve” tartalmazza a CO2 semlegesítő szolgáltatást, amelyik nem, ott külön kérhető. Az eladott termékekről a Lenovo jelentést küld a szerződött semlegesítő partnerének.

Utóbbi véglegesíti a vételi tranzakciót, és a gép sorozatszámát tartalmazó egyedi tanúsítványt állít ki, amit elküld a vevőnek. A semlegesítő partnernél pedig könnyen követhető, hogy az ügyfél melyik környezetvédelmi projektet támogatta a vásárlásával.

A programba való bekapcsolódással a beszerzési és az informatikai részleg tanúsítvánnyal igazolhatóan járul hozzá adott vállalkozás környezetvédelmi törekvéseihez, egyben növeli a vállalati felhasználók körében a cég iránti bizalmat és elkötelezettséget. A kutatások azt mutatják, hogy a fogyasztók 50%-a a fenntarthatóságot fontos vásárlási kritériumnak és megkülönböztető tényezőnek tartja.

A Think után jön a Legion és a Yoga

A Lenovo üzleti ügyfelei a mai napig több mint 500 ezer tonna szén-dioxidot kompenzáltak Think PC-k (asztali számítógépek, munkaállomások, laptopok) vásárlása során. Ez megegyezik az egy év alatt bevezetett több mint 100 ezer személygépkocsi kibocsátásával.

A kínai gyártó először a Think PC-ihez tette elérhetővé a szolgáltatást, ami mára a Legion- és Yoga-modellekkel is bővült. Magyarországon egyes Legion és Yoga modellek érkeznek CO2 Offset szolgáltatással.

The post Yoga Slim 7 Pro X – könnyű, kreatív, sokat bíró és zöld – új sorozat a Lenovo-tól appeared first on digitrendi.hu.

Jake Dyson, a cég főmérnöke jelentette be, hogy a vállalat ötéves beruházási tervének a középpontjában már az „önfejlesztő” gépek állnak. Ezek a hálózatba kötött berendezések még az előtt lesznek képesek megoldani problémákat, hogy a tulajdonosuk egyáltalán észlelné azokat.

A társaság, amely a 2,75 milliárd font sterlinges beruházási tervének a közepén tart – a szoftvereket és az „összekapcsolhatóságot” helyezi előtérbe a jövőbeli termékfejlesztéseiben. A cég termékei egyre több érzékelőt, elektronikát, vezérlőrendszert és szoftverkódréteget tartalmaznak.

A légtisztítók érzékelik és rögzítik a szennyeződéseket, információt adnak a tulajdonosoknak az őket körülvevő otthoni levegő minőségéről. A cég legújabb porszívója nemcsak megszámolja, hanem méret szerint is azonosítja a mikroszkopikus részecskéket, sőt arról is informál hol található még por és szennyeződés a padlón.

Fókuszban a szoftverek

Az utóbbi tíz évben a Dyson megtízszerezte a szoftverfejlesztésre és a gépek összekapcsolódására szakosodott csapatát az Egyesült Királyságban, Szingapúrban, Malajziában, a Fülöp-szigeteken, Kínában és Lengyelországban. Ezek a szakemberek: köztük adattudósok, robotikai, elektronikai, hardver- és gépi tanulással foglalkozó mérnökök a szoftveresekkel együtt összpontosítanak a készülékek „felokosítására”, a gépek „agyának” fejlesztésére.

A szoftverek korábban csak az egyes termékkomponensek vezérlését végezték, de ma már a Dyson technológiájának minden funkciójában nagyon fontossá váltak. A beágyazott szoftverek, az alkalmazás- és felhőfejlesztések, valamint a fedélzeti szoftverek – algoritmusok, gépi tanulás, mesterséges intelligencia – különböző rétegei teszik lehetővé, hogy a termékek a mechanikán túlmutató, kifinomultabb területeken is fejlődjenek.

A márka első porszívója csak annyit tudott, hogy be lehetett kapcsolni. A mai modellek a számtalan érzékelőnek, hardver- és szoftverelemnek betudhatóan az akkumulátor élettartamáról is informálnak, és a padló típusától függően állítják be az energiafelhasználást.

A levegő szennyeződés újgenerációs mérése

A cég hat éve bevezetett első generációs légtisztítója még azt tette lehetővé, hogy a felhasználó a képernyőn és a termék alkalmazásában kövesse valós időben, az otthonában lévő levegő minőségét. Ezek a gépek azóta a világ minden tájáról gyűjtenek adatokat a beltéri szennyezettségről.

A mérnökök az ezek által érzékelt adatokat használják fel a beltéri levegő minőségének feltérképezésére világszerte. A légtisztítók naponta 200 millió levegőminőségi jelzést küldenek a cég szakembereinek, akik ezek alapján képesek arra is, hogy figyelmeztessék az embereket a helyi környezetszennyezési esetekre, legyen az erdőtűz, vagy homokvihar.

A hamarosan megjelenő Dyson Zone pedig ezt a technológiát használja majd arra, hogy felügyelje és megtisztítsa a levegőt a személyes térben, akár útközben is. A platformnak az alkalmazással való összekapcsolása pedig valós idejű levegőminőségi és zajszennyezési adatokat, valamint heti szennyezési előrejelzéseket is nyújthat.

The post Nemsokára jöhetnek az önfejlesztő háztartási gépek appeared first on digitrendi.hu.

Az Oracle a napokban tartott eseményen új felhőszolgáltatásokat jelentett be, meglovagolva az Oracle Cloud Infrastructure (OCI) iránti kereslet növekedését. Az új szolgáltatások közül a legnagyobb figyelmet az Oracle Alloy felhőinfrastruktúra-platform kapta, amely az ügyfeleknek is megteremti a saját, egyedi felhőszolgáltatás lehetőségét. A bejelentéseket egy szűk körű háttérbeszélgetésen Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezetője kommentálta.

Ha van olyan technológia, amely manapság a modern vállalati környezet alapját képezi, az a számítási felhő. A felhőszolgáltatások elterjedése annyira dinamikusnak ígérkezik, hogy a Gartner becslései szerint 2025-re az új digitális munkafeladatoknak több mint a 95%-át már a felhőalapú platformokon telepítik, szemben a 2021-es 30%-kal.

Így (is) lehet a nyilvános felhőből privát cloud

Az Oracle Alloy a Las Vegas-i CloudWorldre időzített új megoldás, amely lehetővé teszi a nagyvállalatok számára, hogy az Oracle nyilvános felhőmegoldása a Cloud Infrastructure (OCI), révén egyedi felhőszolgáltatásokat nyújtsanak a saját ügyfeleiknek.

Az innovatív megoldás lehetővé teszi a nagyvállalati szektor számára, hogy olyan testreszabott alkalmazásokat és szolgáltatásokat hozzon létre, amelyek célja az adott iparágak, piacok igényeinek a kielégítése, valamint hozzáférést nyújtson az OCI által kínált több mint 100 infrastruktúra- és platformszolgáltatáshoz.

Kritikus eleme az üzleti modellnek az adatvédelem, hiszen minél több harmadik fél fér hozzá egy információhoz, annál nagyobb a kockázata annak, hogy az adat a harmadik felek révén nyilvánosságra kerül. Ezt a kockázati lehetőséget a kiberbiztonsági szakemberek több mint az 50 százaléka osztja.

Ezt az aggályt oszlathatja el az Oracle szerint az Alloy platform, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy felhőszolgáltatásukat a felhőszolgáltatótól függetlenül működtessék. Azt is lehetővé teszi, hogy az ezzel kapcsolatos munkafolyamataikat egyetlen földrajzi régióban tartsák, hogy megkönnyítsék a helyi vagy nemzetközi adatvédelmi előírásokhoz való igazodást.

Az Oracle az egyik ma már meghatározó szolgáltató a számítási felhő piacán, amelynek értéke a piackutatók szerint 2021-ben 445,3 milliárd dollár volt, és 2026-ra várhatóan eléri a 947,3 milliárd dollárt, ahogy egyre több vállalat és intézmény száll be a kritikus adatok gyűjtésébe, feldolgozásába és tárolásába – olvasható a VentureBeat beszámolójában.

A piac jelenlegi legnagyobb szolgáltatója az Amazon Web Services (AWS), őt követi a Microsoft, az Azure felhőplatformjával, amely több mint 200 terméket és szolgáltatást kínál a szervezeteknek az alkalmazások felhőben történő létrehozásában, futtatásában és kezelésében.

„Mindig is ott volt a megkülönböztetés köztünk és a versenytársaink között. Mi az adatbázis-kezelési rendszerrel indultunk, amiben egy idő után megkérdőjelezhetetlen volt a piaci részesedésünk, és ott vagyunk a mai napig is ezen a technológiai területen, aztán jöttek az üzleti alkalmazások, illetve azóta a Sun felvásárlásával beléptünk a hardverek világába is” – sorolta a felhőbe vezető fejlődés lépcsőfokait Reményi Csaba.

Azt gondolja, hogy a digitalizáció, illetve a pandémiával kikényszerített digitalizáció is a cloud irányába mutatott. Egyre több és több rendszert kezdtek el kiszolgálni a digitális folyamatokkal, és ezek a rendszerek elkezdtek összekapcsolódni.

„A piaci igények, a rendelkezésre állás, a nagy teljesítmény, egyre inkább vitt minket arrafelé, hogy a felhőn keresztül is tudjunk erre jó válaszokat adni, ennek már lassan fél évtizede. A covid nagyon látványosan hozta felszínre, a gyors reagálás igényét, és az újabb technológiákat is. Nyitottunk mindezek felé, és azt mondtuk, hogy válasszon az ügyfél. Mit szeretne csinálni? Miben szeretne fejleszteni? Övé a lehetőség, mondja meg mihez ért? Mi a végén adunk hozzá egy stabil platformot” – emelte ki az ügyvezető.

Hozzátette: a felhővilág teljesen jogos az igénye a piacnak, sőt, már sokan nem emlékeznek arra, hogy 20 évvel ezelőtt volt már az Oracle-nek ezirányú próbálkozása, de akkor a piac még nem tartott ott. Aztán már nem mi voltunk az elsők, akik nagyot nyitottak ebbe az irányba, de nyitottak vagyunk arra, hogy legyen felhő, akár alkalmazás, akár szolgáltatás, vagy más formákban, mindegyikbe jelentősen invesztálunk. Ugyanakkor másképp fogjuk meg a dolgot, mint mások, azt mondjuk, kapja meg az ügyfél a teljes szabadságot, választhasson, ne kerüljön olyan helyzetbe, hogyha egyszer már belépett egy felhő architektúrába, onnan alig, vagy egyáltalán nem tud kijönni.

A cég folyamatosan fejleszti fel azóta is a telephelyi(on-premise), és a számítási felhőt is, sok ügyfél van, amely mindezt párhuzamosan veszi igénybe. Sokan már mindent betesznek a felhőbe, minden új fejlesztést már eleve felhőre írnak, és így képzelik el a jövőt, de azért vannak olyan Oracle felhasználók és alkalmazások is, amik kimaradtak ebből, vagy a régebbi rendszereket még felhőn kivül tartják, és ehhez is támogatást várnak.

Ahol megfér egy helyen a kooperáció és a konkurencia is

„Az is nyilvánvalóvá vált, a piac azt várja, hogy a felhő ne egy adott pontot jelentsen, hanem az ügyfél könnyen mozoghasson a különböző lokációk között. Ezt nyilván a versenytársaink is megtették a saját falaikon belül, de jöttek olyan helyzetek is, hogy valaki szeretne Oracle felhőt, meg valamelyik versenytárs számítási felhőjét is használni. Így alakult ki az együttműködés iránti igény is. Ma már úgy látjuk, közös érdek, hogy az ügyfeleknek megmutassuk, hogy a felhő egy jó világ. És bár abszolút versenytársak vagyunk, de a kooperáció erősebb szónak bizonyul. Működjünk is együtt valahol, meg versenyezzünk is” – mutatott rá Reményi Csaba.

Maradtak viszont továbbra is olyan megrendelők, amelyek nem akarják a cég falain túl engedni az adataikat. Erre mindenki igyekezett valamilyen választ adni. Az Oracle-é egy „speciális ötvözetre”, az Alloy-platformra épül.

Ezen a technológián szállítja le a felhőt az ügyfél saját tűzfala mögé, ebből lesz a saját, privát kis felhő, aminek egyes elemeit az Oracle az infrastruktúrájával távolról is tudja menedzselni. A nagyobb része ott marad az ügyfélnél, amely ezen keresztül a saját ügyfeleinek is szolgáltathat felhő alapú megoldásokat.

Ez a lehetőség a nagyvállalatok számára nyitott, amelyek nyilván egy kritikus tömegméretű felhőtípust szeretnének létrehozni, és ebből szeretnék a saját szolgáltatásaival megszólítani a piacot.

„Hasonló a cég hozzáállása az alkalmazások területén is, megnyitottuk a fejlesztő platformunkat is, nem annyira a versenytársaink, mint inkább az ügyfeleink felé, ha azok szeretnék valahogy megszólítani a piacot, vagy saját maguknak szeretnének további fejlesztéseket végrehajtani, akkor ezt megtehessék, ugyanazon a platformon, amin a mi fejlesztőink is dolgoznak” – húzza alá az ügyvezető.

Az Oracle Applications Platform-mal a fejlesztők olyan technológiákat használhatnak, mint a keresés, az öntanuló ajánlások és a közösségi illetve kapcsolattartási funkciók, valamint a telemetria és az alacsonykódú fejlesztési eszközök.

Kérdésünkre, hogy mi az, amiben a magyar ügyfelek eltérnek az európai, vagy a világátlagtól, a megfontoltságot, vagy inkább a lassúbb döntési folyamatot emeli ki Reményi Csaba. Megjegyzi még: Nyugat-Európában nagyon sok helyen látjuk, hogy kormányzati szervek is gondolkodás nélkül mennek be publikus felhőbe. Magyarországon még túl erős a kormányzat kontroll igénye.

Az Oracle egyébként a felhőbizniszén belül az Európai Unió magánvállalatai és állami intézményei számára dedikált EU-s régiót hoz létre Németországban és Spanyolországban.

The post Ahol felhőszolgáltató is lehet az ügyfélből appeared first on digitrendi.hu.

A főbb hazai ágazatokban tevékenykedő kis- és középvállalatok gazdasági helyzetét és innovációs szokásait vizsgálta a közelmúltban az RnD Strategy Kft. és a Kantar – Hoffman cég közös kutatása, amely egyértelműen rámutatott a magyarországi cégek felemás hozzáállására.

Az innováció nemcsak technológiailag viszi előre a cégeket

Azt világosan látják a cégvezetők, hogy azok a vállalkozások képesek bevonzani az új, tehetséges munkaerőt, motiválni és megtartani meglévő szakembereiket, csökkenteni a fluktuációt, gyorsabbá és költséghatékonyabbá tenni reakcióidejüket a piaci változásokkal szemben, amelyek folyamatosan megújulnak. Ezáltal pénzügyi stabilitásukat is jobban meg tudják alapozni, és növelni tudják a hatékonyságukat is, vagyis az innováció segítségével tetemes piaci előnyhöz juttathatják vállalkozásukat.

A megkérdezett cégek mégsem tesznek túl sokat érte, pedig a megkérdezett cégvezetők számára a sikeresség legfontosabb fokmérője – a cég pénzügyi mutatói mellett – a vállalaton belül zajló fejlesztések és innovációk megléte (60%), mindeközben alig 51 százalékuk foglalkozik folyamatosan a megújulással, alkalmazott innovációval – derül ki a kutatásból.

A korábban megvalósult innovációs projekteket vizsgálva kiderült, hogy a vállalatok többségében technológiai jellegű innovációkat végeztek, amelyeket több mint az egyharmaduk saját forrásból, 7 százalékuk pályázati forrásból, 42 százalékuk pedig vegyes forrásból finanszírozott.

Elsődleges probléma a forráshiány

Az elakadt vagy befejezetlen innovációk vizsgálatakor az derült ki, hogy az elakadás okának elsődlegesen a forráshiányt nevezték meg a válaszadók (77%), de emellett kiemelt szerepet játszott benne a szükséges szakértelem hiánya (42%), valamint a gyenge munkavállalói motiválás is (28%).

Az említett kutatásból világosan látható, hogy bár a vállalatok sikerességüket még mindig főként a különféle pénzügyi mutatókkal mérik, de ennek egyre fontosabb részévé válik az innováció is.

„Azok a cégek, amelyek eredményesen működnek, az innovációra soha nem egyedi projektként tekintenek, hanem szemléletmódként építik be a vállalat életébe, és folyamatosan gyakorolják azt. Náluk az eredményorientált működés egyet jelent az innovációs szemléletmóddal, ami minden esetben a vállalkozás pénzügyi mutatóinak javítására irányul. Kijelenthető, hogy a pénzügyi mutatók önmagukban már nem jelentenek kizárólagos siker tényezőt, továbbá, hogy az innováció mentén szakad ketté a hazai vállalati szektor”- emeli ki Dobos Vivien, az RnD Strategy Kft. ügyvezetője.

Pedig minden induló vállalkozás innovációval kezdődik. Mindenki, aki céget alapít, azt gondolja valamit jobban fog tudni, mint a versenytársai. Ám a kezdeti megújulási szándék az évek múlásával nem feltétlenül marad fenn, aminek következményeként a vállalkozásoknak szembe kell nézniük a munkaerő fluktuációjával és motiválatlanságának problémakörével.

A megfelelő szakértelem hiánya pedig előbb-utóbb a szolgáltatások vagy termékek színvonalának romlásához, és ezzel a vállalkozás pénzügyi stabilitásának az elvesztéséhez vezet.

Ami a gazdasági helyzetüket jelenti, a cégvezetők pozitívan vélekedtek a vállalatuk elmúlt egy évéről, nem így az idei évről, amivel kapcsolatban több mint az egyharmaduk érzi úgy, hogy rosszabb helyzetben van. A következő másfél évről pedig kifejezetten pesszimistán nyilatkoztak, a válaszadók több mint a fele inkább negatív kilátásokkal néz a jövő elé.

Az átláthatatlan IT-környezet is megöli az innovációt

A Deloitte szakértői a vállalatok egyre bonyolultabb informatikai környezetét és annak a cég működésére gyakorolt hatásait vizsgálták. A digitalizáció számos új hardver és szoftverelemet hoz a cégek életébe, legyen szó a robotokról, automatizált rendszerekről, vagy az egyre nagyobb számban megjelenő alkalmazásokról.

Ezek a különböző korú, komplexitású és gyártói támogatással rendelkező, vagy egyedi fejlesztésű rendszerek nem pusztán a mindennapi működésükben okoznak egyre nagyobb fejfájást: sokszor válnak az innováció, a megújulás gátjává. A szakértők összegyűjtötték, hogyan lehet elkerülni ezt a csapdahelyzetet.

Az IT-környezet átvilágítására nemcsak az akvizíciókat megelőző időszakban van szükség, ezt a nagyvállalatoknál hétköznapi gyakorlattá kell tenni. A felmérés során meg kell vizsgálni a rendszert kiszolgáló infrastruktúra- és szoftverkörnyezet korát és verzióját, az elérhető szállítói támogatásokat, az alkalmazott termékek várható életciklusát, a termékfejlesztés ismert irányát, az upgrade-ek lehetőségét.

Fontos a rendszerek működtetéséhez szükséges tudás, annak elérhetősége, egyedisége, a potenciális kiszolgáltatottság valamely szállítótól, cégtől vagy a munkavállalók egy szűk csoportjától – emeli ki Szathmáry András, a Deloitte Magyarország technológiai tanácsadás üzletágának igazgatója.

Az üzleti értéknél figyelembe kell venni a rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó direkt költségeket, köztük a hardver és szoftverelemek támogatására, a működtetéshez szükséges emberi erőforrásokra, az infrastruktúrára és a kibervédelmi eszközökre jutókat. 

Kísért a múlt

„Gyakran futunk bele stabilan, megbízhatóan működő, nyolc-tíz évvel ezelőtti, vagy még korábbi rendszerbe, amelyhez ma már lasszóval sem lehet fejlesztőt fogni. Könnyű belátni, hogy ez a rendszer már rövidebb távon sem képes kiszolgálni az aktuális, folyamatosan változó üzleti igényeket” – hangsúlyozza Wenczel Richárd, a technológiai tanácsadás üzletág szenior menedzsere.

Az üzlethez való hozzájárulás függ attól is, milyen folyamatokat és milyen mértékben egyszerűsít az alkalmazás, összehasonlítva alternatív megoldásokkal. A rendszer döntéstámogató képessége és ennek sebessége is nagy súllyal esik latba az értékeléskor, ahogyan a rendelkezésre állás, vagy az üzletmenet-folytonosság, az elérhető IT-támogatás biztosítása is. Ma már célszerű az elemzés részévé tenni a fenntarthatóságra fókuszáló költségvizsgálatot is.

Ha egy ügyfeleket is kiszolgáló rendszerről beszélünk, fontos, hogy azt mennyire szeretik a külső felhasználók, milyen reakciókat váltana ki egy esetleges csere. Általános tapasztalat, hogy a felhasználói élmény a felület egyszerűségén és esztétikáján is múlik.

The post Ezek gátolhatják a vállalati innovációt appeared first on digitrendi.hu.

Digitrendi: A történelmi időkre visszatekintő Siemenst már számtalan kategóriába sorolták, volt mérnöki vállalatcsoport, ipari konszern, technológiai csoport és más hasonló. Most melyek a társaság erősségei, milyen irányba tart a jövőben?

Jeránek Tamás: Az elmúlt években nagy változásokon ment át a Siemens, melynek köszönhetően letisztult a portfólió, és ipari konglomerátum helyett fókuszált technológiai vállalatként határozzuk meg magunkat. Így például kiléptünk az energiaelőállításból, a háztartási eszközök gyártásából, forgalmazásából, és az ipari automatizációra, az energiaelosztásra, az okos infrastruktúrákra, az egészségügyre és a közösségi közlekedésre fókuszál a Siemens, amelyek a gazdaság gerincének is tekinthetőek.

A legfontosabb célpiacok egyikét képezik azok az ipari felhasználók, végfelhasználók, amelyek az automatizálás, a hajtástechnológia és a kapcsolódó termékek iránt érdeklődnek.

Az okos infrastruktúra terén pedig az ipari, a kereskedelmi épületek energiaellátására, az épületautomatizálásra, valamint az e-mobilitási infrastruktúrákra összpontosítunk.

Az energiaszektorban az energiatermeléstől az alaphálózat irányítástechnikáján át a fogyasztókig eljutó energia végigkísérése a feladatunk. Ezeken a területeken sok még a hagyományos technológia, de terjedőben vannak az adatalapú megoldások is.

Az ilyen, azaz a klasszikus hardverelemeket a szoftverekkel összekötő, ezek segítségével jobb tervezést, üzemeltetést elérő területeken jelenik meg a végponttól végpontig tartó portfóliónk előnye.

D.:A felsorolt üzletágakban milyen arányban szerepel a gyártás és milyen arányban a jövő elvárásait tükröző szolgáltatás?

J.T.: A piac a minél nagyobb hozzáadott értéket várja el. A vevő már nem egyszerűen csak eszközt vásárol, hanem komplett megoldást akar, beleértve a kapcsolódó szolgáltatásokat is. A Siemens a hardvereit maga szereli össze a saját gyáraiban. A szoftvereket és azokat a platformokat, amelyeken a hardverek futnak, szintén házon belül fejleszti a Siemens, hazánkban is jelentős kapacitással.

Ezen megoldásokhoz kapcsolódnak a vevői szolgáltatások, amihez ugyancsak kell a hozzáadott érték, legyen az értékesítés vagy kulcsrakész projekt, de lehet egy helyszíni hibaelhárítás vagy egy megelőző karbantartás is.

Persze az ökoszisztémánk is részt vesz a szolgáltatási értékláncban, legyen az például kiegészítő, egyedi fejlesztés, vagy éppen bevezetés, beszerelés.

Az arányok változnak, a szolgáltatás része egyre fajsúlyosabb. Utóbbit példázza, hogy a Siemens globálisan a tíz legnagyobb szoftverház közé tartozik.

D.: Ha már szóba került az energia, a mostani energiaválság rendesen felforgatja ezt a szektort. Hogyan igazodik mindehhez a Siemens? Nem volt-e korai lemondani az erőművi berendezések piacáról?

J.T.: A piac az energiaválságtól függetlenül is nagyot változott, a primerköri erőművi berendezésekkel már nem foglalkozunk, viszont a szekunder, vagyis a kiszolgáló létesítmények között azért jó pár olyan van– mint például a vízkezelés, adatgyűjtés, segédüzemi irányítástechnika –, ami a portfóliónk oszlopos része.

Olyan jövőbe mutató projektekben veszünk részt világszerte, mint például zöldhidrogén hasznosítása, napkollektor parkok hálózati csatlakozása vagy a közösségek mikrohálózatainak kialakítása.

A villamosenergia újabb területei kapcsán igen fontos az irányítástechnika, ahol többek között arra a kihívásra nyújtunk választ, hogyan tudnak a benne lévő elemek egymással kommunikálni, hogyan lehet az ingadozó energiaigényeket hatékonyabban kezelni, vagy éppen az új energiapiaci szereplőket (aggregátorok) integrálni. Ebben is óriási szerepe van a digitalizációnak, az intelligens áramhálózatok megvalósításának.

D.: Kihívások előtt áll a Siemens-portfólió másik fontos szegmense, az épületautomatizálás is, ahol a változások a világjárvány fokozta távmunkával indultak, most meg itt az energiaár-robbanás és a következményei. Itt milyen feladatok várnak a vállalatra?

J.T.: Amikor szóba kerül az energiahatékonyság, az első asszociáció jellemzően a szigetelés, a nyílászárók cseréje. A nagyobb házaknál, az épületeknél a következő energiahatékonysági lépés az épületautomatizálás. Költségmegtakarítás és kényelmiszint-növelés érhető el az ilyen rendszerek bevezetésével, a meglévő rendszerek finomhangolásával.

Nem annyira köztudott, de az épületautomatizálás is egy innovatív, folyamatosan megújuló piac. Ha csak az elmúlt éveket nézem, a járvány alatt számos újdonság, egészséget megőrző alkalmazás jelent meg, szimulálni lehet például a légcserélők működését, távfelügyelni az épületek rendszereit, a szelepeknél megjelennek a dolgok internetéhez(IoT) kapcsolódó képességek. Ezeken a területeken is folyamatos fejlesztésekkel vagyunk jelen.

D.: A Siemens is a digitalizáció mellett tette le a voksát, a digitalizációnak pedig az egyik fontos eleme az Ipar 4.0, ami már közel egy évtizede létezik. Tapasztalatai szerint mi az, ami kimondottan jónak bizonyult belőle, és mi az, ami végül zsákutca vagy vakvágány lett?

J.T.: Az utóbbival kezdve: vakvágányt nem, inkább olyan területet látok, ahol a vártnál lassabb az elterjedés, úgymond finomhangolás van. Ilyen a felhőtechnológia. Évekkel ezelőtt a csapból is az folyt, hogy a felhőben tároljunk mindent.

Aztán jogi, informatikai akadályra hivatkozva a vállalatok feltették a kérdést, miért jó az nekem, ha a kerítésemen kívülre engedem az összes adatomat? Bizonyos adatok a jövőben is felkerülnek a felhőbe, de az érzékenyeket, például gyártási technológiához kapcsolódókat, vagy nagyon gyors reagálást igénylőket a cégek megtartják házon belül. Ezt a még okosabb programozható logikai vezérlőkkel(PLC), a peremhálózati számítással (edge computing) tudjuk segíteni.

Az előzőnél, a kimondottan jók között viszont számtalan jó példa van. Ezekből kiemelném a távelérést, az üzemek távmenedzselését, amely a pandémia alatt sokszor magát a termelés fenntartását biztosította. A digitális ikrekkel hatékonyabbá vált a berendezések tervezése, a rugalmas gyártás pedig az ellátási láncok kisebb zavara esetén tudott bizonyítani.

Van, aki már Ipar 5.0-ról beszél, ám szerintem még minimum az Ipar 4.0 félidejében vagyunk, hiszen komoly lehetőségek vannak a már most elérhető technológiai lehetőségek és a mindennapi realitás közötti tér betöltésére. Eközben az ipar 4.0 koncepció is folyamatosan fejlődik, a következő nagy lépcsőfoknak az ipari metaverzumok megvalósulását látom a gyárakban. Szerencsére nem is kell messzire „mennünk” ehhez: a Siemens első ipari metaverzuma a BMW debreceni autógyáránál valósul meg, az NVIDIA-val partnerségben.

D.: Sarkunkban a recesszió, erre mennyire van felkészülve a magyar leányvállalat?

J.T.: Fontos leszögezni, hogy jelenleg nincs recesszió. A saját üzleti számaink, megrendeléseink az ellenkezőjéről szólnak. Ugyanakkor nem állítom, hogy nincs benne a gazdasági rendszerben egy esetleges negatív irány, elég, ha csak beleolvasunk a hírekbe. Iparáganként változhat, kit mennyire érinthet majd.

Optimizmusra ad okot, hogy az autóiparban vagy az akkumulátorgyártásban boom van, és lesz is a következő időszakban; fel kell építeni ezeket a gyárakat, ehhez beszállítók kellenek, az építőiparból, a gépgyártásból vagy a villamosiparból. Az energiaiparban egyaránt fellendülés van, és számtalan racionalizálási törekvés tapasztalható, ami az iparvállalatokat az energiahatékonyság felé terelgeti.

Ebben a Siemensnek vannak megoldásai, akár hardverekkel, akár szoftverekkel, és talán ezen projektekből egyre több lesz, hiszen ezek nem nagy befektetések, és egyre gyorsabban megtérülnek a mostani energiaárak mellett.

A piacon – úgy prognosztizálom – még jobban felértékelődnek a stabil szállítók, ökoszisztémák, mivel még inkább az ár-érték arányú projektek megerősödése várható.

D.: Nagyjából egy évvel ezelőtt lett a hazai cég első embere. Milyen változtatásokat hajtott végre azóta?

J.T.: Egy multinacionális vállalatnál jellemzően világos, jól szabályozott keretek vannak, és nagyon ritka az, amikor valamit teljesen fel kell forgatni. Itt is inkább finomhangolásra volt szükség, valamint az anyaházi változtatásokhoz adaptáltuk a szervezetet.

Az egyik legfontosabb, hogy nagyobb szerepet kapott az üzleti fókusz a mindennapi életünkben, még inkább a vevő az első. Azáltal, hogy a vállalat kisebb, laposabb és rugalmasabb lett, még hatékonyabbak tudunk lenni.

Nehezítő körülményből pedig egyszerre jött sok minden, a pandémia, az ukrajnai háború, az energiahelyzet. Sokkal nagyobb hangsúlyt kapott a kollégákra való figyelés, egy magasabb szintű people management. Azt gondolom, e nem látványos téma a jövőben még inkább a munkavállalói márka markáns részévé válik, és megkülönbözteti a cégeket a munkavállalók számára.

D.: A munkaerőhöz kapcsolódhat egy másik kihívás is, a forint gyengülése, ami jó néhány vállalatnál előhozta az igényt a bérek euróban való nyilvántartására, és az aktuális árfolyamhoz igazodó kifizetésére. Hogyan terveznek ezzel a Siemensnél?

J.T.: Ez egy többszörösen összetett téma, amelyben olyan szempontokat kell megvizsgálni, mint a törvényi adózási környezet, azt, hogy egy viszonylag rövid távon felerősödött helyzetre milyen időtávra vonatkozó választ érdemes adni. Mi lesz akkor, ha erősödik a forint, vagy egy esetleges váltás milyen változtatásokat generálhat az ökoszisztémákban. Jelenleg nem tervezünk ilyennel a Siemens Zrt.-nél. A növekvő inflációval való megküzdés érdekében egy egyszeri, jelentősebb pénzügyi támogatást adtunk minden munkatársunknak, forintban.

D.: A Siemens már elég régóta szerves része a hazai közoktatásnak, ha jól emlékszem, a cég volt az első, amely beszállt a Műegyetemen elindított duális képzésbe is. Ezek a programok hogyan folytatódnak, tekintettel a mostani bizonytalan gazdasági környezetre?

J.T.: A mi célunk az, hogy az első pillanattól versenyképes munkavállalókat találjunk, ami sajnos nem mindig jön magától, hanem elég sok energiát, időt kell invesztálni, hogy arra a szintre jussanak, amitől igazán hatékonyak lehetnek a mindennapi munkában.

Ezt többféle programmal is el lehet érni, a duális képzés egy lehetőség. Noha folytatni kívánjuk a felsőfokú duális képzési programunkat, azt látom, hogy a műszaki vonalon változik a piac, kevesebb a jelentkező. Ez érthető, hiszen már az első-, másod- és harmadéves egyetemisták is komoly munkát tudnak vállalni a tanulás mellett, komoly pénzekért, mert annyira hiány van ezekből a szakemberekből.

The post Korai Ipar 5.0-ról beszélni, még az Ipar 4.0 félidejében vagyunk appeared first on digitrendi.hu.

Az IDC kutatói szerint az ICT-költések Európában 2026-ra megközelítik már az 1400 milliárd dollárt is, ami éves szinten 5%-os növekedést jelent. Idén a szoftveriparban tervezett beruházások hozzák magukkal a legtöbb technológiai költést Európában.

A leginkább válságtűrőnek a szoftverpiac bizonyul

A szoftverpiac lesz a leggyorsabban növekvő technológiai szegmens, köszönhetően a mesterséges intelligencia platformok, a kollaboratív alkalmazások, valamint a szoftverminőségre és életciklusra vonatkozó eszközök gyors bővülésének.

A felhőalapú megoldásokba való befektetések révén a szoftverpiac ellenálló marad a hardverpiacot befolyásoló kedvezőtlen tényezőkkel szemben, amely miatt az utóbbi kategória forgalma idén várhatóan 0,1%-kal csökken.

Az inflációs nyomás, a recesszió és az orosz-ukrán háború visszafogja a hardverek iránti keresletet Európában. Az eszközökre fordított kiadásokat leginkább a megélhetési költségek növekedése, a termékhiány és a felfüggesztett szállítások fogják leginkább befolyásolni.

A lakosság, a banki szektor és az úgynevezett diszkrét gyártás(különálló termékek: autó, mobiltelefon stb.) költi majd a legtöbbet az IKT-ra 2022-ben, a teljes idei kiadások csaknem 46 százalékát lekötve.

A globális ellátási gondok alól Európa sem mentesül

Európát is jelentősen érintik a globális ellátási lánc zavarai, amelyek közül sok az ukrajnai háborúhoz kapcsolódik. Ez számos iparágat érint, amelyek egyre inkább az automatizálás felé fordulnak a folyamatok optimalizálása és a zavarok minimálisra csökkentése érdekében.

A banki ágazat azokra a folyamatokra összpontosít, amelyek az automatizálásra és az ügyfélközpontúságra helyezik a hangsúlyt. Támogatják és újragondolják az alapvető banki szolgáltatásokat, a kockázatkezelést, a HR- és tehetségmenedzsmentet, valamint az automatizáláson keresztüli auditot és megfelelést.

A gyártóiparban a szakképzett munkaerő hiánya bénítja az ellátási lánc folyamatát. Sok vállalat ezért is fektet a különféle technológiákba, hogy csökkentse a meglévő munkavállalókra nehezedő nyomást, automatizálja a folyamatokat, és mérsékelje a humánerőtől való függését.

Az éppen háborúban álló, nagy felvevőpiacnak számító Oroszországban a helyzet kevésbé bíztató, az ICT-kiadásokban idén 23%-os csökkenést várnak. Ez főként a hardverkiadások erőteljes csökkenése számlájára írható, miután a gazdasági szankciók nyomán számos hardvercég vonult ki az ottani piacról. A szoftverek és az IT-szolgáltatások viszont továbbra is növekedni fognak, jelentős részben amiatt, hogy a nemzetközi vállalatok helyét át tudják venni a helyi vállalkozások.

The post Idén átlépik az ezermilliárd dolláros határt az európai ICT-beruházások appeared first on digitrendi.hu.