Az Európai Unió intézeteként működő Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megnyitotta legújabb innovációs képviseletét Magyarországon.

Az új információs pontként működő képviselet bekapcsolja a helyi innovátorokat, partnereket és más szereplőket Európa legnagyobb innovációs ökoszisztémájába, erősítve az együttműködést a vezető üzleti, oktatási és kutatási szervezetek között.

A képviselet arra is lehetőséget nyújt, hogy a magyar tehetségek és vállalkozók egy helyen érhessék el az EIT Community oktatási, vállalkozásösztönző és innovációt támogató programjait.

A képviselet lefedi az EIT összes innovációs területét: az egészségügytől az energetikán át a városi mobilitásig. A képviselet az EIT Regionális Innovációs Program (EIT RIS) keretében jött létre, amely a tagországok közötti innovációs szakadék áthidalására összpontosít.

Összegyűjti az EIT Közösség Magyarországon, a többi tagállamban és a Horizont Európa társult országaiban elérhető szolgáltatásairól és lehetőségeiről szóló információkat. Kulcsszerepet vállal az EIT Community és helyi hatóságokkal közötti együttműködés előmozdításában, szükség szerint beleértve a szakpolitikai támogatást.

Hasonló képviseletek nyílnak több mint 20 országban

Az EIT Community és programjai már most is aktívan részt vesznek a magyarországi innováció támogatásában, két meglévő központtal, amelyeket az EIT Digital és az EIT Health hozott létre, valamint négy regionális hubbal a városi mobilitás, az energia, az élelmiszeripar és a feldolgozóipar területén.

Az új innovációs képviselet összefogja ezeket a szolgáltatásokat, és segít hozzáférést adni az ágazatspecifikus tudáshoz, erőforrásokhoz és partnerségekhez a magyar innovátorok számára.

A magyarországi képviselet egy széleskörű hálózat része lesz, amelynek célja, hogy az EIT Community megerősített helyi jelenléttel képviseltesse magát Közép-, Kelet- és Dél-Európában. Hasonló EIT Community-k jönnek létre Európa több mint 20 országában.

The post Uniós szervezet hoz lendületet a hazai innovációba? appeared first on digitrendi.hu.

Angelina Jolie-effektusnak hívják azt a közhiedelmet, hogy csak a megelőző kettős mastectomia védheti meg a nőt a daganat kialakulásától, ha mellrákkal összefüggő génmutációkat hordoz.

Az ismert színésznő, Jolie 2013-ban került a címlapokra, amikor radikális mellműtéten esett át, miután a genetikai tesztek kimutatták, hogy egy BRCA1 gént hordoz, amely jelentősen növeli a mell- és/vagy petefészekrák kialakulásának esélyét.

Az azóta eltelt több mint egy évtized alatt, a tudósok további nyolc gént fedeztek fel, amelyekről ismert, hogy növelik a nők mellrákra való hajlamát. Ezek között van a BRCA2, és négy további gén, amelyet az EU által finanszírozott nemzetközi kutatási projekt, a BRIDGES fedezett fel – olvasható a Horizon Magazine cikkében.

A nagyrészt az unió Horizont programja által finanszírozott kutatók munkájának köszönhetően mára elmondható, hogy a megelőző műtétre már nem feltétlenül van szükség ahhoz, hogy egy nő egészséges maradjon, ha olyan gént hordoz, amely növeli a mellrák kockázatát.

Ezekkel a felfedezésekkel párhuzamosan a kockázat orvosi felfogása is jelentősen változott.

Ha lehet, kerüljük el a műtétet

A mellrákban érintett nők támogató csoportjai üdvözlik a kockázati szint és a rendelkezésre álló kezelési lehetőségek pontosítását.

„A genetikai szűrés ideális eredménye, ha a nők pontos képet kapnak kockázatukról, és személyre szabott megközelítést kínálnak számukra a daganatmegelőzésben” – hivatkozik a cikk Marzia Zambonra, az Europa Donna, Európa legnagyobb mellrákosokat támogató csoportjának ügyvezető igazgatója.

Fontos, hogy a genetikai vizsgálatokat mindig egy genetikai tanácsadó professzionális irányításával végezzék, ha ez nem így történik az sok stresszt és a kezelés szükségtelen növekedését okozhatja.

A BRIDGES-ben és a B-CAST-ben – egy másik uniós finanszírozású kutatási kezdeményezésben – résztvevő kutatók pedig óriási előrelépést értek el annak kimutatásában, hogy a gének, az életmód és a környezeti tényezők hogyan befolyásolják a mellrák kockázatát.

Ezek közé a nem genetikai tényezők közé tartozik a nők környezetszennyezésnek való kitettsége, a túlsúly, a mellszövet sűrűsége, az alacsony fizikai aktivitás, az alkoholfogyasztás, a fogamzásgátlásnak és más hormonoknak való kitettség, valamint a szült gyermekek száma.

„A közelmúltig a genetikai tesztelés képes volt azonosítani a mellrákhoz kapcsolódó géneket hordozó nőket, de a nők kockázatának becslései meglehetősen pontatlanok voltak” – állítja Peter Devilee professzor, a BRIDGES kutatási koordinátora és a hollandiai Leideni Egyetem rákgenetikusa.

Ez azért fontos, mert a kockázat pontatlan értékelése pontatlan kezelési tanácsokat eredményezhet.

Fontos a pontos előrejelzés

Annak érdekében, hogy pontosabban megbecsüljék az adott génmutáció által jelentett kockázatot, a BRIDGES kutatói 113 ezer nő genomjában rendszerezték az összes feltételezett mellrákgént. Ezeknek a nőknek a feléről ismert volt, hogy diagnosztizáltak náluk mellrákot, míg a másik felénél nem.

Ezeknek a betegeknek a genetikai profilját ezután a B-CAST csapata által elemzett 20 ezer emlődaganat adataival összekötötték. A B-CAST kutatói információkat is szolgáltattak a betegek közeli családtagjainak genetikai profiljáról, valamint az életvitel és környezeti kockázatokról.

A BRIDGES csapata további adatokkal szolgált azokról a génekről, amelyek még nem érintettek a mellrákban, de amelyek mutáns formában megjelenve befolyásolhatják a mellrák kialakulásának kockázatát.

Végül mindezt az információt egyesítették a korábbi kutatások eredményeivel, amelyek célja a közös DNS-variációk felkutatása volt ugyanabban a női populációban.

Az adatrögzítés eredményeként a BRIDGES és a B-CAST csapatok jelentős fejlesztéseket tudtak végrehajtani egy már létező eszközön, amely megbecsüli az adott génmutáció vagy mutációk kombinációja által jelentett kockázatot.

A CanRisk névre keresztelt, hét EU-nyelven elérhető online eszköz célja, hogy a szakértő – általában klinikai genetikus – pontos becslést adjon a vizsgált nőnek egy bizonyos típusú daganat kialakulásának kockázatáról. Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a kockázat.

A tudósok abban reménykednek, hogy minél több közepes, vagy magas mellrák kockázatú nőt tudnak azonosítani idejekorán, az egyes rákos génekhez vagy génkombinációkhoz kapcsolódó rák altípusának kockázati tényezőiről.

Ez azért fontos, mert egyes tumoraltípusok sokkal veszélyesebbek, mint mások és a kezelési lehetőségek, valamint a valószínű egészségügyi kimenetelek altípusonként eltérőek.

Néhány európai klinikán már tesztelik a felhasználóbarát CanRisk eszközt. A kutatók abban reménykednek, hogy a következő években még több helyre eljut az eszköz.

Hatékonyabb szűrés, több választás

„Az emlőrák előrejelzésének pontosabb meghatározása megkönnyíti a nők számára, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak testükkel és egészségükkel kapcsolatban, csökkentve a szükségtelen és életet megváltoztató műtéteket ” – mondja Marjanka Schmidt, a B-CAST koordinátora és a mellrák genetikájában jártas, hollandiai epidemiológus.

A CanRisk eszköz használatával veszélyeztetettként azonosított nőknek a többi nőhöz képest gyakrabban végeznek mammográfiát. Az MRI-vizsgálatokat is hozzáadhatják a szűrési protokolljukhoz.

A B-CAST csapata most egy olyan eszközt fejleszt ki, amely segít az orvosoknak pontosabban megjósolni egy adott kezelési mód egészségügyi előnyeit azon nők számára, akik az emlőrák adott altípusában szenvednek.

„Néhány kezelésnek meglehetősen súlyos mellékhatásai vannak, ezért fontos, hogy a nők és a klinikusok tudják, mekkora hatással lehet egy adott kezelés a daganatra, és hogy a döntések a kezelés túlélési előnyein alapuljanak” – teszi hozzá a holland epidemiológus.

Eközben a BRIDGES kutatói is folytatják az emlőrákhoz kapcsolódó további gének azonosítását. A genetikai kockázati tényezők 55-60%-át ismerik már, a többit még fel kell fedezni.

The post Áttörés a mellrák genetikai tesztelésében, amivel elkerülhető a műtét appeared first on digitrendi.hu.

Az Európai Unió Horizont programja által finanszírozott projekt úttörő szerepet tölt be a környezetbarát elektronika területén. A megközelítés célja, hogy csökkentse az e-hulladékot, a szén-dioxid-kibocsátást, és fenntartható, újrahasznosítható elektronikai eszközöket hozzon létre.

Elektronikai részegységek fából és papírból

Környezetbarátabb érzékelőket, áramköri lapokat és egyéb elektronikus eszközöket fejlesztenek az EU kutatói, hogy csökkentsék az e-hulladék fenntarthatatlanul magas szintjét.

Környezetbarát elektronika, például az érzékelők és áramköri lapok kifejlesztése érdekében Valerio Beni a svéd RISE kutatóintézet zöld kémiájának szakértője a cellulózból készült fára helyezi a hangsúlyt.

Ebből olyan fogyasztói elektronikai eszközök készülhetnek, amelyeknek nincs szénlábnyoma, és könnyebben újrahasznosíthatók – olvasható a Horizon Magazinban megjelent cikkben.

A fa újszerű megmunkálása

A szakértő és munkatársai felfedezték, hogy a cellulóz előállítása és papírrá alakítása az elektronika új generációja számára túl sok energiát igényel ahhoz, hogy a megoldás olyan környezetbarát legyen, mint ahogyan azt remélték.

„Arra gondoltunk, miért nem lépünk vissza egyet a papírgyártás kiindulási anyagához, a fához?” – mondja a szakember.

A HyPELignum névre keresztelt projekt négy éven keresztül, 2026. szeptemberéig tart. Ausztriából, Hollandiából, Szlovéniából és Spanyolországból kutatóintézeteket, egyetemet és iparági képviselőket tömörít.

A jelenlegi elektronika életciklusa ugyanis fenntarthatatlan. A gyártáshoz szükséges energia és nyersanyagok mellett a kidobott készülékek hulladékhegyeket eredményeznek.

Az ENSZ adatai szerint 2022-ben a világon rekordmennyiségű, 62 milliárd tonna e-hulladék keletkezett – vagyis fejenként 7,8 kilogramm. Ezen belül Európában 17,6 milliárd tonnát számoltak, többet, mint bármely más térségben.

Az e-hulladékhegyek csaknem megkétszereződtek a 2010-es 34 milliárd tonnáról, az előrejelzések pedig 2030-ra már 82 milliárd tonnát emlegetnek.

Az ENSZ szerint nemcsak a gyors növekedés a gond, hanem az e-hulladék bonyolult kezelése is. Két éve a globális e-hulladéknak csak körülbelül egyötödét hasznosították újra – bár Európa ebben az élen járt a 43%-os újrahasznosítással.

Az áramköri lapkák az e-hulladék fő alkotóelemei

A szakértő szerint az elektronika környezetre gyakorolt hatásának 60%-át az eszközökben lévő áramköri lapka okozza.

A táblák rétegelt anyagokból állnak – általában gyantákból, műanyagokból és rézből, amelyeket nehéz újrahasznosítani. Fémáramkörökbe vannak maratva, amelyekre elektronikus alkatrészeket lehet forrasztani.

Alternatív megoldásként a HyPELignum csapata kétféle fa áramköri lapot fejleszt. Az egyik vékony fából készült, kicsit olyan, mint a rétegelt lemez. A másik fából és fahulladékból kivont cellulózszálakból készül.

Az áramköröket a projekt által kifejlesztett vezetőképes fémfestékekkel nyomtatják – nem maratják – a falapokra. Ezek a tinták cellulózt és fából előállított bioalapú műanyagokat is tartalmaznak.

Újrahasznosítás „zöld kémiával”

Élettartamuk végén a falapokat könnyebb reciklálni, mint a hagyományos áramköri lapokat, akár komposztálni is lehet őket – véli a kutató.

Az elektronika újrahasznosításának másik fő kihívása az alkatrészek és az áramköri lapok szétválasztása. Ennek megoldására a kutatók termikusan és kémiailag lebomló rétegeket fejlesztenek, amelyek a fa és a nyomtatott áramkörök közé helyezhetők.

Amikor a termék élettartama végén ezek megsemmisülnek, az áramkörök és az elektromos alkatrészek leesnek a fáról. A fából készült táblát, valamint a főként fém áramkört és alkatrészeket ezután különböző újrahasznosító folyamatokba lehet csatolni.

A lebomló rétegek is fából származnak, amit a projekt során a fahulladékból kinyert ligninből állítanak elő. Az ilyen „zöld kémia” sokkal kevesebb szén-dioxidot (CO2) bocsát ki, mivel biogén anyagokat tartalmaz, amelyek megújulhatnak, nem pedig olajat.

„A fa és a biogén anyagok CO2-kibocsátása többé-kevésbé nulla” – mondja a szakértő.

Az elektronikai iránti éhség egyre növekszik

A világ lakosságának egyre növekvő étvágya a digitális eszközök iránt a zöldebb verziók iránti igényt fokozza – fejti ki Corne Rentrop, a TNO holland kutatószervezet elektronikai és fenntartható termelési szakértője.

Hozzáteszi: ezzel párhuzamosan az elektronika élettartama pedig csökken, az eszközök átlagosan négy-öt évig bírják.

A szakember is egy uniós finanszírozású projektet vezet az elektronikai eszközök gyártása szénlábnyomának csökkentésére és az újrahasznosítás javítására.

A kutatás ECOTRON néven ugyancsak négy éves időtartamú, 2026 augusztusáig tart, és számos résztvevője van Belgiumból, a Csehországból, Finnországból, Franciaországból, Olaszországból, Hollandiából és Spanyolországból.

Rugalmas fóliák műanyagból és papírból

A HyPELignumhoz hasonlóan az ECOTRON csapata is arra törekszik, hogy a hagyományos áramköri lapokat megújuló anyagokból készültekre cserélje. Ez a folyamat is kevesebb energiát igényel, mint a szabványos áramköri lapok gyártása.

Fa helyett azonban ebben a projektben rugalmas fóliákat készítenek, bioalapú műanyagokból és papírból.

Élettartamuk végén a bioműanyag táblákat megolvaszthatják, és újrahasznosíthatják – sőt, esetleg komposztálhatják is.

„A komposztálható elektronika fantasztikus lenne” – emeli ki Rentrop. „A papír természetesen komposztálható anyag, de a tinták és az elektromos alkatrészek nem.”

Ennek az akadálynak a leküzdésére a projekt megfordítható kapcsolódásokat fejleszt, amelyek aktiválásával kioldhatók az elektromos alkatrészek.

The post Környezetbarát elektronika – faipari módszerekkel? appeared first on digitrendi.hu.