Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége és a Women in Technology Hungary Egyesület (WiTH) pályázatára olyan 40 év feletti nőket lehetett ajánlani, akik példaképként szolgálhatnak a fiatalabb generációk és a karrierváltó nők számára, ezzel is elősegítve a női szakemberek növekvő jelenlétét a hazai digitális szektorban.

A pályázat célja továbbá, hogy rávilágítson azokra a sztereotípiákra, amelyekkel az infokommunikációs szektorban dolgozó nők mindennap találkoznak.

Hattagú szakmai zsűri választotta ki azokat a pályázókat, akik kiemelkedően sokat tettek a technológia, a digitalizáció, az informatika, az infokommunikáció, hírközlés és elektronikai szektor ismertségéért.

Ők az idei díjazottak

Kiemelkedő technológiai szaktudás kategória

Ludányi-Laufer Edit, Óbudai Egyetem, intézetigazgató, egyetemi docens, aki kutatóként és oktatóként a fuzzy rendszerek(intelligens irányítás) és a digitális technológiák társadalmi hatásaival foglalkozik.

Aktív szerepet vállal a digitalizáció elfogadottságának növelésében és az új technológiák társadalmi integrációjában. Az oktatás és a digitális írástudás fejlesztése terén is jelentős munkát végzett, különös hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetű csoportok és az idősebb generációk digitális készségeinek fejlesztésére.

A Nők az Oktatás, Kutatás, Informatika Területén (NOKIT) műhelyben végzett társadalmi munkájával arra törekszik, hogy minél több nő válassza a műszaki tudományokat, hogy azok ne csak férfiak kiváltságai legyenek.

Inspiráló vezető kategória

Rakó Ágnes, KPMG, partner, a tanácsadási üzletág társvezetője, aki a pénzügyi kockázatkezelés, adatelemzés és digitális transzformáció területén nyújt kiemelkedő teljesítményt.

Szakmai vezetőként elkötelezett az AI és digitális technológiák üzleti alkalmazásában. Aktívan támogatja a nők szerepvállalását a technológiai és pénzügyi szektorban, valamint részt vesz a fiatalok műszaki, természettudományos pályára irányításában. Ennek érdekében évek óta képviseli és támogatja a Lányok Napja programot.

Az év csapatjátékosa kategória

Fainné Lacsny Éva, Inter-Computer, ügyvezető titkár, VISZ: közgazdász, marketing- és sales-specialista, kiemelkedő közösségépítő és empatikus vezető. Több mint 16 éve a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének(VISZ) ügyvezető titkára, szerepe kulcsfontosságú a szervezet működésében és közösségének építésében.

Aktívan részt vesz az iparági érdekegyeztetési folyamatokban. A digitalizáció és az oktatás elkötelezett támogatója, programozótáborok szervezésével és mentorálással segíti a fiatalokat.

Célja, hogy a fiatalok körében növelje az informatika iránti érdeklődést. A tudásmegosztás és mentorálás iránti elkötelezettsége példaértékű, arra törekszik, hogy minél több tehetséges fiatal juthasson el a digitális gazdaságban való sikeres érvényesüléshez.

Inspiráló pályaváltó – IVSZ különdíj

Suplicz Ildikó, Integration Developer, Yettel Magyarország Zrt. : A díjazott 24 éve dolgozik a Yettelnél, ahol kezdetben alkalmazásszakértőként, majd közel 50 évesen, területet váltva integrációs fejlesztőként folytatta karrierjét.

Informatikusként és mérnök-közgazdászként végzett, majd kommunikáció szakos bölcsészként is továbbképezte magát. Új kihívásokat keresve és szakmai fejlődésre törekedve váltott szakterületet.

Kiemelkedő példája annak, hogy a technológiai pályán nők is sikeresek lehetnek, és hogy a folyamatos tanulás elengedhetetlen az IT világában. Részt vett a Lányok Napja programban, ahol fiatal lányokat inspirált az informatikai karrier iránt.

Felkészítés a jövőre – WiTH különdíj

Kajdy Adrienn, Budapesti Műszaki SZC Egressy Gábor Két Tanítási Nyelvű Technikum, mérnök informatikus, műszaki informatika tanár, akinek a szerepe kiemelkedő az informatika oktatásában és a diákok digitális készségeinek fejlesztésében. Pedagógusként a szakma hiteles képviselője, mentor és vezető.

Résztvett a World Skills és Euro Skills versenyek szervezésében, szakképzési tantervek kidolgozásában és az informatika érettségi követelmények kialakításában. Kiemelt figyelmet fordít a nők támogatására az IT területén, és példakép a fiatal informatikus lányok számára.

“Ahhoz, hogy Magyarország a digitális transzformáció nyertese lehessen, elengedhetetlen a megfelelő számú digitálisan képzett munkaerő. Az idei pályázat összes nevezőjének munkája hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél jóval több nő érezzen késztetést arra, hogy az ICT-szektorban vagy más digitális területen vállaljon munkát” – emelte ki Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

“A női munkavállalók eredményei jelentősen hozzájárulnak a vállalatuk, a technológia és az ICT-szektor, végső soron pedig a magyar gazdaság versenyképességéhez”” – tette hozzá Flakstad Emőke, a Women In Technology Hungary Egyesület elnöke.

The post A digitális gazdaság idei 40 év feletti női példaképei appeared first on digitrendi.hu.

A fejlett gazdaságok széndioxid-kibocsátása a két évvel ezelőtti 490 millió tonna után tavaly már csak 410 millió tonnával, azaz 1,1 százalékkal nőtt miközben bruttó hazai termékük 2,9 százalékkal bővült.

Teljes kibocsátásuk így is rekordmagas szintre, 37,4 milliárd tonnára rúgott a Nemzetközi Energiaügynökség szerint, a megújuló energiaforrások használatának és az elektrifikációnak köszönhető lassulás alapján nem szükségszerű, hogy a nagyobb teljesítmény a karbonlábnyom hasonló növekedésével járjon.

Az infokommunikációs szektor szereplői élen kell, hogy járjanak a zöld technológiák alkalmazásában.

Jóllehet a digitális szolgáltatások iránti kereslet gyorsan növekszik az energiahatékonyság napirenden tartásával az adatközpontok és adathálózatok áramfogyasztásának a növekedését sikerült mérsékelni. Ma is a globális áramfogyasztás 1-1,5 százaléka köthető hozzájuk, külön-külön.

A számításigényes munkaterhelések növekedésével azonban a nagy adatközpontok energiafogyasztása az utóbbi időben így is évente 20-40 százalékkal emelkedett.

Az ipar digitalizációja, a hozzákapcsolódó innovatív technológiák használatával és más adatintenzív feladatok térhódításával az adatközponti szolgáltatások iránti kereslet gyorsuló ütemben növekszik. Így az energiahatékonyság javítása és a karbonmentesítés még időszerűbbé vált.

„Amikor zöld adatközpontokról beszélünk, elsőként érthetően a fenntartható energiafelhasználásra gondolunk, mivel az utóbbi években az ilyen irányú fejlesztéseket a környezettudatosság mellett a megugró energiaköltségek is sürgették” – mondja Szedlár István, a Kontron Hungary Kft. vállalati platformok üzletágának vezetője.

Ehhez ma már ehhez olyan innovatív megoldások palettájáról választhatnak a vállalatok, mint a vezérelt levegőáramoltatás, a vízhűtés, az intelligens áramelosztás és a helyi, megújuló energiaforrások kiaknázása.

Az energiahatékonyság azonban csupán egy az adatközpont teljes környezeti lábnyomát meghatározó tényezők közül.

Alternatív megoldások

Az informatikai vezetők egyebek mellett a hardver-infrastruktúra és a szoftverplatformok optimalizálásával, az erőforrás-kezelés automatizálásával, az eszközök életciklusának menedzselésével és az újrahasznosítással is jelentősen javíthatják rendszereik hatékonyságát, tovább csökkenthetik a költségeit és a karbonlábnyomát.

Az adatközponti infrastruktúra tervezésekor a redundanciát is biztosítani kell a szolgáltatás folytonosságának a fenntartásához. A hardverkörnyezet optimalizálásakor ezért ajánlott mérlegelni a legfrissebb technológiákkal elérhető előnyöket.

A legújabb fejlesztésű szerverek nagyobb számítási kapacitása ugyanis lehetővé teszi a kiszolgálószám dinamikus csökkentését, a legkorszerűbb tárolókkal pedig az adatsűrűség növelhető, kiegészítve a felhős adattárolás rugalmasságával.

Szoftver- és platformoptimalizálással, benne az operációs rendszerekkel, adatbázisokkal, a virtualizációs és konténerizációs platformokkal érhetjük el a rajtuk futó alkalmazások optimalizálását és az adatközponti hardvererőforrások leghatékonyabb felhasználását – emeli ki Szedlár István.

Az egyre összetettebb felépítésű adatközpontok elengedhetetlen részei ma már a monitoring alkalmazások, amelyek nemcsak figyelik az adatközpont minden elemét, hanem mesterséges intelligenciával a működésüket is elemzik, előre jelezve a várható problémákat.

Hozzátartozik az adatközpontok „zöldítéséhez” az eszközök teljes életciklusának kezelése is, ami a hardver környezetkímélő szállítását, üzembe helyezését, üzemeltetését, bővítését ugyanúgy magában foglalja, mint a lecserélés utáni újrahasznosítást.

Az éles környezetből kivont eszközöket sok esetben át lehet sorolni másodlagos, például tesztelési célokra. A legtöbb gyártó új hardverhez adott 3-5 éves garanciája általában kiterjeszthető még néhány évvel, némelyikük alkatrész cseregaranciát is nyújt a hivatalos garanciaidőn túl.

Egyre több szállító vissza is vásárolja a lecserélt eszközöket, és felújítás után tovább értékesíti, illetve gondoskodik az elektronikai hulladék újrahasznosításáról.

Adatközponti infrastruktúra szolgáltatásként

A felsorolt célokat könnyebben érhetik el a vállalatok szolgáltatásként használható adatközponti infrastruktúrával, ami a HPE GreenLake portfóliójában a hazai piacon is hozzáférhető.

Ebben a modellben a szerződésben meghatározott alapkapacitásért fizetnek díjat a vállalatok, de a rendszerek eleve további kapacitást is tartalmaznak, amely az időszakos csúcsterhelés vagy az újabb üzleti igények kiszolgálásához egyszerűen bekapcsolható, használat alapú díjelszámolással.

„A modell a zöld IT legmodernebb megközelítése, amelyben az infrastruktúra rugalmasan illeszthető az igényekhez, és ez egy központi felületen nyomon követhető, mérhető.

Annak függvényében, hogy a korábbi környezetben milyen korú eszközök működtek, az erőforrás- és energiahatékonyság terén 15-20, de akár 30-40 százalékos megtakarításra számíthatnak az adatközpontjukat ily módon korszerűsítő és zöldítő vállalatok” – mutat rá a szakértő.

The post Túl az energiahatékonyságon így zöldülhetnek még az adatközpontok appeared first on digitrendi.hu.

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósult uniós finanszírozású projektek (GINOP-3.4.2-VEKOP-15-2016-00001, GINOP-3.4.3-VEKOP-15-2016-00001, GINOP-3.4.5-VEKOP-16-2017-00001) révén egy alacsonyabb üzemeltetési költséggel működő kormányzati célú távközlési hálózat jött létre.

A Nemzeti Távközlési Gerinchálózatra(NTG) kötött intézményi végpontok száma már meghaladja a 3300-at, ezzel párhuzamosan pedig 28 új távközlési csomópont is kiépült az országban. Az új végpontok legalább 30 Mbps, vagy annál nagyobb sávszélességű internet kapcsolattal rendelkeznek.

Ezzel már hatékonyabban nyújthatók az e-közigazgatási szolgáltatások, az IT-biztonsági kockázatok csökkenése mellett pedig számottevően nőtt az üzembiztonság.

A NISZ konzorciumvezetőként azért felelt, hogy az NTG-t igénybe vevő állami és önkormányzati intézményeknél is mielőbb érzékelhetők legyenek az eredmények. Az MVM NET feladatai közé tartozott a műszaki tervek elkészítése, kivitelezése, továbbá az infrastruktúrához szükséges berendezések,a gerinchálózati, és a végponti távközlési eszközök beszerzése és telepítése. A KIFÜ a projektekben minőségbiztosítóként vett részt, feladata többek között a megvalósult hálózati csomópontok műszaki megfelelősségi vizsgálatára terjedt ki.

A fejlesztéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint a magyar költségvetés finanszírozta a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, illetve a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében, összesen 11,872 milliárd forint értékben.

The post Hatékonyabb lehet az e-közigazgatás a távközlési gerinchálózat továbbfejlesztésével appeared first on digitrendi.hu.

Ismét új nevet használ az infokommunikációs szakma érdekképviseleti szervezete. Az ezt megelőző Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) név helyett IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége néven folytatja működését a szakmai szervezet.

Az indoklás szerint a digitalizáció ma már a gazdaság minden részét érinti, napjainkban nemcsak az infokommunikációs vállalatok alkalmazzák szoftverfejlesztők százait, hanem a teljesen más ágazatokban működők is.

Számos nagyvállalat látta meg a potenciált a digitális gazdaság közös fejlesztésében, és csatlakozott az IVSZ-hez, köztük a MOL, az AstraZeneca, a Citibank vagy az MVM.

Elnökségi pozíciókról is szavaztak a közgyűlésen

Újraválasztották az eddigi elnököt, Vinnai Balázst, aki így további három évig irányítja majd a szervezetet.

“A 2023-as közgyűlésen véget ér egy korszak az IVSZ életében: névváltásunk formailag is jelzi, hogy a magyar IKT-szektor már nem különálló gazdasági egység, hanem integráló szerepet tölt be a teljes gazdaságban. A következő ciklusban valóban a digitalizációs folyamat élére kell állni az IVSZ-nek. Történelmi léptékű kihívás előtt állunk, hiszen az következő időszakban még nagyobb figyelmet kell fordítani a technológiák gyors ütemű fejlődése, a digitalizáció hatásainak, előnyeinek bemutatására, illetve el kell érni, hogy a vállalkozások (főként a kkv-k), és a kormányzat mind szélesebb körben és egyre mélyebben használja ki a technológiában, a digitalizációban rejlő potenciált, ami komoly kitörési pont lehet az ország számára” – fejtette ki véleményét az IVSZ jövőbeni szerepéről Vinnai Balázs.

A közgyűlés az informatikai tagozat vezetőjének Szabó Pétert, a Microsoft Magyarország ügyvezetőjét választották meg. A startup/scaleup tagozat munkáját 2023-tól Deliága Ákos, Talk-A-Bot ügyvezetője irányítja majd, míg a távközlési cégeket tömörítő tagozat munkáját Gothárdi Ibolya, a 4iG humánerőforrás-igazgatója vezeti.

Három független elnökségi tagot is választottak a szervezet eseményén. Az IVSZ elnökségébe Nieder Jenő, a PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Bacsó Gergely, a McKinsey & Company partnere, a Digital McKinsey kelet-európai társvezetője és Mátrai Gábor, a KGM-Invest Befektetési Kft. ügyvezetője került be három évre.

“Az újonnan felálló elnökséggel közösen dolgozunk azon, hogy az eddiginél is szorosabb kapcsolatokat alakítsunk ki nemzetközi partnereinkkel, a kormányzat technológiai modernizációért felelős képviselőivel, illetve az érintett iparági vállalatokkal, szervezetekkel. Ehhez egy élénk – szabályozással, kibervédelemmel, munkaerőpiaccal, EU-forrásokkal foglalkozó – munkacsoporti működéssel, a nemzetközi jó gyakorlatok hazai bemutatásával, valamint olyan projektekkel tudunk hozzájárulni, mint a most induló DigitalTech EDIH, amelynek keretében a kkv-knak és a közszféra szervezeteinek nyújtunk ingyenes képzéseket és tanácsadást a digitális fejlődésüket elősegítő témákban” – foglalja össze a szervezet idei terveit, főbb fókuszterületeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

The post Újrázhat Vinnai Balázs, az ismét nevet váltó IVSZ élén appeared first on digitrendi.hu.

Az utóbbi két évben közel megduplázódott az informatikusok iránti kereslet az infokommunikációs ágazatban. A korábbi előrejelzések szerint 2023-ra a munkáltatók több mint 44 ezer digitális szakembert is felvennének, miközben mintegy 26 ezer fő hiányzik a szektorból – derül ki egy friss tanulmányból, ami arra is rámutatott, hogy új képzési modellekre van szükség a szak- és felnőttképzésben.

A Qualisoft Akadémia május 10-ig tartó oktatási programja is bővíteni kívánja a hazai informatikusképzés lehetőségeit a felnőttképzésben.

Az Akadémia által kialakított szakmai program keretein belül a hallgatók megismerkednek az iparban jelenleg is használt verziókezelő rendszerekkel, folyamatintegrációs (continuous integration) megoldásokkal, valamint konténerizációs technológiákkal.

Bepillantást nyerhetnek több fejlesztői keretrendszer és adatbázis-technológia ipari alkalmazásába és olyan bleeding edge, nyílt forráskódú technológiákba, mint a Kubernetes és a Terraform. A tárgy sajátossága, hogy mentorok segítségével a hallgatók résztvehetnek egy ipari projektet modellező feladat megtervezésében, kialakításában és fejlesztésében is, a már megismert technológiák használatával.

Az IT tanácsadással és szolgáltatással foglalkozó Qualysoft Csoport 1999-ben alakult Bécsben. A csoport Ausztrián kívül Ázsiában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Svájcban, Szlovákiában, Szerbiában is rendelkezik telephelyekkel.

Az 1949-ben alapított Villamosmérnöki és Informatikai Kar a BME legnagyobb kara, Magyarország legnagyobb villamosmérnöki és mérnökinformatikus képzőhelye. A kar 10 tanszéke szoros kapcsolatot ápol a gazdasági élet szereplőivel, több, Magyarországon működő multinacionális vállalat is alapított laboratóriumokat vagy speciális együttműködési formákat a közös K+F+I tevékenységre.

The post IT- kurzus indul felnőttképzésben a Műegyetemen appeared first on digitrendi.hu.

A 4iG csoport tavaly vette meg az ALBtelecomot és a ONE Communications-t, előbbi az albán piac vezető vezetékes hang-, internet- és TV-szolgáltatója, utóbbi pedig a második legnagyobb mobilszolgáltatója. A magyar tulajdonos tavaly július végén nevezte ki a társaság közös vezetését, és szeptember 1-jén vezette be az első kombinált terméket.

The post Összevonta két albán távközlési leánycégét a 4iG appeared first on digitrendi.hu.

Nálunk a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom vállalta be a 4 napos munkahét tesztelését. Ennek keretében a közel 6 ezer főt foglalkoztató társaság négy különböző területet képviselő csapata négy hónapon keresztül dolgozott négynapos 8 órás munkarendben, eddigi alapbére megtartása mellett.

Az október végén zárult első körös tesztidőszak célja az információgyűjtés volt. A pilot programba bevont 152 fő négy üzleti területet képviselt: az ügyfélszolgálati-, a műszaki hibaelhárítással, a technológiai értékesítés támogatással és SAP rendszerekkel foglalkozó részlegekét.

A tesztprojekt során a társaság vezetése a gördülékeny munkaszervezés mellett fontosnak tartotta, hogy visszajelzéseket is kapjon a résztvevőktől beleértve a hangulatukat is.

„Már az induláskor óriási lelkesedés fogadta az ötletet. Nemzetközi tapasztalatokra építve azt feltételeztük, hogy a három egybefüggő szabadnap a munkával és a szabadidővel töltött időt kiegyensúlyozottabbá teszi, a kollégák életminősége javul, és jól összehangolt munkaszervezés mellett nagyobb hatékonysággal tudnak teljesíteni a munkahelyükön” – emelte ki bevezetőjében Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere.

Hozzátette: a magyar cég a teljes Deutsche Telekom csoporton belül is előfutára lett a témának, más leányvállalatoknál egyelőre nem vállaltak fel ilyen mélységű és kiterjedtségű tesztet.

„A felmérések biztató eredményt mutatnak: a fix munkaidőben ügyfélkapcsolati feladatokkal foglalkozó munkatársak önmagukhoz viszonyított teljesítménye a pilot előtti teljesítményükhöz képest tíz százalékkal nőtt a 4 napos munkahét teszt időszakának bevezetése után. A felmérés arra is rámutatott, hogy az érintett munkatársak 92 %-a érezte úgy, hogy munkája mellett elegendő ideje jutott a magánéletre és a pilot időszak végén 90 százalékuk válaszolta azt, hogy szívesen folytatná a 4 napos munkavégzést” – húzta alá Méry Katalin, ügyfélszolgálati igazgató.

Jövő februártól jöhet a második körös teszt

Az eredmények alapján a társaság a tesztelés folytatásáról döntött, jövő február 1-jétől további csapatok bevonásával, a résztvevők létszámának a megduplázásával 6 hónapra szélesíti ki a kísérleti időszakot.

A vállalat a második fázisban már 36 órás munkahét keretében, változatlan bérezés és az eddigi hatékonyság fenntartása mellett tervezi folytatni a projektet. Ebben már azt is vizsgálni fogja, hogy milyen hatással van a 4 napos munkahét a toborzás-kiválasztásra, a munkáltatói márkára, valamint elemezni fogják a tesztcsapatokon belüli fluktuáció alakulását és a betegszabadságok napjainak esetleges változását is.

„Nem lehet ugyanakkor egységes koncepciót elfogadni, az egyes területektől függ, milyen alapkoncepció a hatékony az esetükben. Az új típusú munkarend arra is rámutat, hogyan lehet a felesleges munkatevékenységeket kiszűrni, hogyan kell a munkanapokat még jobban megszervezni” – tette hozzá Friedl Zsuzsanna.

A konferencián megszólalt két olyan cég képviselője is, amely vagy éppen teszteli, vagy már élesben működteti a négynapos munkahetet. Utóbbi a Codecool programozóiskola, ahol kéthetes rotálással tudták beindítani a rendszert, és nem az általánosnak tartott péntek a plusz szabadnap, hanem a hétfő. Előbbi pedig a Libri-Bookline, ahol az ügyfélszolgálatot kivéve a péntekkel bővül a tesztelő munkatársak hétvégi szabadideje. Mindkét helyen az addigi alapbérek megtartásával képzelik el a négynapos munkahét jövőjét.

Ezt mutatja a témában végzett országos kutatás

A Telekom a PwC Magyarországgal közösen országos reprezentatív kutatást is indított a témában. Ennek során több, mint 12 ezer ember kérdezte meg arról, hogy mit gondolnak a 4 napos munkahét bevezetéséről, és annak a mindennapi életükre gyakorolt várható hatásairól.

A felmérés eredményei alapján a válaszadók többsége (84%) szívesebben dolgozna heti négy napot a jelenlegi 5 napos munkahéttel szemben. Ezen belül a ‘4 nap, 8 óra, változatlan bér’ és a ‘4 nap, 9 óra, változatlan bér’ modell bizonyult a legszimpatikusabbnak, feltéve, hogy a munkavállalók bérét nem befolyásolja a munkaidő megváltoztatása.

A kutatás arra is rámutatott ugyanakkor, hogy a munkavállalók preferenciáit az eltérő élethelyzetek nagymértékben befolyásolják. A fiatalabbak akár 4 nap, 10 órában is hajlandóak lennének dolgozni, ezt az opciót a 30 év alattiak 41%-a tartja elfogadhatónak a jelenlegi 5 nap 8 óra helyett. A nyugdíjhoz közel állók többsége viszont inkább elutasítja, az 50 év felettiek mindössze 13% tartja vállalhatónak azt, hogy ilyen modellben dolgozzon. A felmérés rávilágított arra is, hogy a munkaidő csökkentését a munkavállalók többsége üdvözölné, és az így felszabaduló időt fizikai és mentális egészségükre, családra, barátokra, valamint feltöltődésre fordítanák.

The post Biztató kezdet után kiszélesíti a 4 napos munkahét tesztelését a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

Közös pályázatot hirdetett meg női példaképek megtalálására az IVSZ és a Women in Technology egyesület. A két szervezet is meglehetősen alulreprezentáltnak látja ugyanis a női szakemberek számát és arányát a digitális gazdaságban.

A héten meghirdetett pályázaton olyan gazdasági társaságoktól, szervezetektől várják a jelöléseket, akik innovatívak és nyitott gondolkodásúak, büszkék a női alkalmazottjaik, vagy a vállalkozóként körükben dolgozó nők teljesítményére, és szívesen mutatnának példát a szervezeti diverzitásra, a női munkavállalóikon keresztül.

Az Európai Unión belül a friss kimutatások szerint mintegy nyolcmillió infokommunikációs szakember dolgozik, akiknek csupán 17 százalékuk nő, Magyarországon pedig ennél is kedvezőtlenebb a helyzet, itthon a nők aránya a digitális szakemberek körében csupán 12 százalék.

„A 40 év feletti női példaképek a digitális gazdaság területén” pályázat keretében a két szervezet egyfelől nyilvánosságot kíván teremteni azoknak a női szakembereknek, akik mindennapi munkájukkal jelentősen hozzájárulnak vállalatuk, az infokom(ICT) szektor, a technológia intenzív ágazatok, és végső soron a magyar gazdaság versenyképességéhez.

Nem szabad veszni hagyni, az X-generáció szakmai tudását és évtizedes tapasztalatát

Másfelől láthatóvá kívánja tenni azokat a 40 év feletti nőket, akiknek a munkája és jelenléte elősegítheti a női munkavállalók és női vezetők számának növelését a digitális gazdaság technológiai területein. Az IVSZ korábbi kutatásának eredményei alapján ugyanis minél idősebb egy nő, annál nagyobb eséllyel hagyja el a szektort és módosít pályát vagy választja inkább az ICT-szektor kiszolgáló és üzleti területeit – például az üzleti elemzést, projektmenedzsment pozíciót.

A pályázattal a két szervezet arra is felhívja a hazai munkaadók figyelmét, hogy a 40-50 év felettiek, vagyis az X-generáció tagjai magas szakmai tudással, évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal képesek hozzájárulni egy-egy cég életéhez és értékéhez.

A nők számának növelése a digitális gazdaságban komoly tartalékot jelenthet az unióban és Magyarországon egyaránt, és amit tudatosítani kell a hazai technológiai szektorban aktívan jelen lévő vállalatok körében.

“Az IVSZ-nél több olyan kutatást is végeztünk a közelmúltban, amelyek kifejezetten a nők és az idősebb generáció helyzetét vizsgálták az iparágban, azzal a szándékkal, hogy ezeken keresztül rámutassunk, hogyan szólíthatóak meg, hogyan motiválhatók a tapasztalt női szakemberek arra, hogy az IT-szektorban vagy a digitalizálódó vállalatoknál kamatoztassák tudásukat. Az “Összefogás a Digitális Magyarországért” kiáltványunkban is hangsúlyos javaslatként szerepel a nők integrálása a munkaerőpiacra, és hisszük, hogy a példaképek bemutatásával egyre több nő lát majd valódi perspektívát maga előtt a digitális gazdaság területén is” – kommentálta a kezdeményezés indítását Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

A pályázaton való indulásra a közösségek november 30-ig jelölhetnek női példaképeket, a jelölő szakmai szervezet, gazdasági társaság, kormányzati hivatal, civil szervezet, oktatási intézmény lehet, egy szervezet több pályázatot is benyújthat.

Nemcsak a versenypiacon dolgozók köréből lehet nevezni, hanem a pedagógusok, egyetemi oktatók, HR vezetők, jogi képviselők, és a civil szektor tagjai közül is. A jelöltekről egy kellően diverzifikált bíráló bizottság dönt, a díj átadásának tervezett időpontja 2023. január.

Pályaorientációs program fiatal lányoknak

A 16-19 éves fiatal lány korosztályt célozza meg a Huawei Technologies Hungary országos pályaorientációs programja, hogy vonzóvá tegye számukra az IT- és mérnökszakmákat, valamint a technológiai ágazatot.

A „Women in Technology” programsorozat részeként az érdeklődők idén először négy helyszínen, Győrben, Kecskeméten, Budapesten és Oroszlányban hat alkalomból álló ingyenes műhelyfoglalkozásokon vehetnek részt, amely betekintést nyújt a gyakorlati mérnöki munkába, és az infokommunikációs cégek életébe, hogy az itt szerzett ismeretek alapján bátrabban merjenek jelentkezni az informatikai és mérnökképzésekre. (Az azonos nevű kezdeményezés nem azonos a WiTH egyesülettel, hanem a kínai távközlési vállalat saját finanszírozású globális programja. A Huawei egyébként maga is alapítója a WiTH-nek is.)

A résztvevők egy-egy tudományos projekt keretében megismerhetik a folyamattervezést és -irányítást, a csapatban gondolkodást, amelyek révén közelebb kerülhetnek napjaink digitálizált mérnöki szerepeinek megértéséhez.

Az edukációs program kialakítása a Maker’s Red Box alkotópedagógiai tananyagára épült, amelynek lényege, hogy megtanítsa a digitális és analóg eszközök kreatív használatát. A programsorozat december végéig tart.

A workshopok mellett a tanulóknak lehetőségük nyílik a Huawei csúcstechnológiákkal felszerelt Európai Ellátó Központját is meglátogatni Pátyon; láthatják, hogy hogyan segíti az 5G, a kiterjesztett valóság(AR), a mesterséges intelligencia(AI), vagy egy automatizált szállítórobot a hatékonyabb munkavégzést.

Mindemellett a biztonságos internetezéssel és eszközhasználattal kapcsolatos, illetve egyéb edukációs előadásokat hallgathatnak meg, továbbá kerekasztal-beszélgetéseket, melyek keretében az ICT-iparban dolgozó, sikeres nők osztják meg velük szakmai tapasztalataikat.

The post Nők az ICT-ben: ösztönző programok és példaképek appeared first on digitrendi.hu.

A 4iG Nyrt. adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról – tette közzé a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett társaság.

A felhőalapú platform tévés piacokra optimalizált, skálázható rendszer

A Honeycomb azért fontos a hazai csoportnak, mert egy olyan magyar fejlesztésű szoftverrel és médiatechnológiai platformmal rendelkezik, amely a világ jelenlegi egyik legkorszerűbb és legmagasabb fokon automatizált, reklámminőség-ellenőrző, transzkódoló (sugárzási formátumba alakító) és továbbító rendszerének számít.

A felhőalapú platform a digitális, lineáris vagy nonlineáris televíziós piacokra optimalizált, megbízható jól skálázható rendszer. A Brisk megoldással a Honeycomb jelenleg nálunk és a régió több, közelebb meg nem nevezett országában nyújt digitális médiaszolgáltatásokat.

A tényleges akvizíciót követően elsősorban a nyugat-balkáni piacon kezdik meg a rendszer értésesítését, ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető a hirdetői piac szereplőinek.

Az árat még nem hozták nyilvánosságra

A közlemény szerint a 4iG csoport hosszútávú stratégiájába illeszkedően a Honeycomb akvizíciója újabb képességgel gyarapítja cégcsoport folyamatosan bővülő távközlési portfólióját, növelve a szolgáltatások körét is. A tranzakció várható összegét ezúttal a társaság nem hozta nyilvánosságra.

Ez az akvizíció nem kerüli el a versenyjogi eljárást, amit követően 2022 végéig lezárulhat. Emlékeztetőül a hetekkel ezelőtt bejelentett nem kötelező érvényű ajánlat a Vodafone felvásárlására viszont igen, miután a tervezett tranzakciót nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette azt a kormány.

A Honeycomb Hungary &Central Europe vállalatcsoport 2018-ban jött létre Budapesten. A társaság nálunk a világ második és harmadik legnagyobb szereplőjének összeolvasztásából létrejött PEACH Video-nak először vegyesvállalati, majd 2021-től stratégiai partnereként működik a régió mintegy 8 országában.

A cég négy év alatt piacvezető pozícióba került Magyarországon és a továbbiakban a közép-kelet-európai, valamint a Balkán broadcasting piacain kíván intenzíven megjelenni. Itthon egyebek közt eddig olyan jelentős televíziós társaságok választották a Honeycomb-ot, mint a Network4/DMC, a Discovery, a TV2 Csoport vagy az MTVA.

A Honeycombról még annyit írt a Telex, hogy a cég résztulajdonosa a VBPS Kft-n keresztül Szalay-Bobrovniczky Kristóf, honvédelmi miniszter, aki a media1 információi szerint májusi miniszteri kinevezését követően, az összeférhetetlenségi felvetésekre reagálva ígérte meg, hogy megválik üzleti vállalkozásaitól.

The post Újabb profillal bővül a 4iG portfóliója appeared first on digitrendi.hu.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának legújabb jelentéséből kiderül, hogy 2021-ben az uniós vállalkozások 56%-a érte el a digitális intenzitás alapszintjét. Ebből a kis- és középvállalkozások (kkv-k) mutatója 55%, míg a nagyvállalatoké 88%.

Az alapszint magában foglalja tizenkét kiválasztott digitális technológia közül legalább négy alkalmazását (például bármilyen mesterséges intelligencia technológia használatát; vagy, hogy az online értékesítés a teljes forgalom legalább 1%-át érje el).

Az alapszint az alacsony, a magas és nagyon magas digitális intenzitási indexű (DII) vállalkozásokat foglalja magában, a mellékelt listán viszont az egyes tagországokat a nagyon alacsony szintet elérők aránya alapján rangsorolták.

A digitalizáció válsághelyzetekben növeli az ellenálló képességet

A vállalkozások számára már jó ideje egyértelmű, hogy a digitalizáltság növelése javíthatja a szolgáltatások és a termékek minőségét, ezáltal növelheti a versenyképességet. A koronavírus járvány idején azt is megtanulhattuk, hogy válsághelyzetekben a digitalizáció kulcsfontosságú a cégek gazdasági ellenálló képességének javításában is.

A digitális intenzitás alapszintjét elérő uniós cégek aránya

Az uniós kkv-k mindössze 3%-a ért el nagyon magas digitális intenzitási szintet, míg 18%-a sorolható magas szintet elérők közé. A kkv-k többsége alacsony (34%) vagy nagyon alacsony (45%) digitális intenzitást mutatott fel 2021-ben.

A Digitális Iránytű – a digitális átalakulás évtizedére vonatkozó uniós vízió – egyik célkitűzése szerint 2030-ra az uniós kkv-k több mint 90%-ának el kell érnie legalább a digitális intenzitás alapszintjét. Tavaly ez az arány csupán 35 százalék volt, jelentősen messze még a kitűzött céltól.

A DII igen magas szintjét elérő vállalkozások legnagyobb arányban Finnországban, Dániában és Máltán találhatók(mindegyikben 10-10%), míg alig lemaradva tőlük Svédország is az élbolyba került 9 százalékkal.

A sor másik végén három tagország Magyarország, Bulgária és Románia található, ahol a magasan digitalizált vállalkozások aránya alig mutatható ki, a sereghajtók „éllovasa” a 25. helyen álló Magyarország esetében ez kevesebb, mint 2 százalék. Mindeközben a nagyon alacsonyan digitalizáltak aránya nálunk 64%, Bulgáriában 74%, míg az abszolút utolsó Romániában 77%.

Magyarország szempontjából a 2020-as teljesítményt mérő tavalyi jelentés szerint még jóval kedvezőbb volt a helyzetünk, a nagyon alacsonyan digitalizáltak rangsorában akkor a 22. helyen álltunk 53 százalékos mutatóval. Az akkor még mögöttünk álló Litvánia, Lettország és Görögország azóta lekörözött minket.

Az EU digitális intenzitási indexe (DII) 2021-ben

A Digital Intensity Index (DII) egy összetett mutató, amely az infokommunikáció használatáról és a vállalkozások e-kereskedelméről szóló felmérésből származik. Mivel a 12 változó mindegyike 1 pontot ér, a DII a digitális intenzitás négy szintjét különbözteti meg minden vállalatnál: a 0-tól 3-ig terjedő szám nagyon alacsony szintű digitális intenzitást jelent, 4-től 6-ig – alacsony, 7-től 9-ig – magas és 10-12 pont – nagyon magas DII.

A digitalizáltság szintjét mérő kritériumok

A DII a különböző digitális technológiák céges használatát méri, és a pontszámát (0-12) az határozza meg, hogy a kiválasztott 12 digitális technológia közül hányat és milyen mértékben használnak a vállalkozások. Minél magasabb a pontszám, annál nagyobb a vállalkozás digitális intenzitása.

A kategorizálásnál számításba veszik egyebek mellett, hogy a foglalkoztatottak több mint 50%-a rendelkezik-e üzleti célú internet-hozzáféréssel, alkalmaz-e a cég infokommunikációs szakembereket. Vizsgálják azt is, hogy eléri-e a céges internet sávszélessége legalább a 30 Mbps-ot, van-e a foglalkoztatottak több mint egyötödének mobilinternet-kapcsolattal rendelkező hordozható eszköze.

Fontos digitalizáltsági mutató a céges weboldal megléte és annak minősége, szolgáltatási palettája, illetve a 3D nyomtatás használata, felhőalapú IT-szolgáltatások vásárlása, automatizált feldolgozásra alkalmas számlák küldése, ipari vagy szolgáltató robotok használata, stb.

The post Egyre jobban csúszunk lefelé a cégek digitalizáltságában appeared first on digitrendi.hu.