Hogyan jelenik meg a mobiltelefóniában a mesterséges intelligencia, mire használják és mekkora adatmennyiséggel jár az, hogy – mi fogyasztók – egyre többet használjuk az AI modelleket a mobiljainkon is, innen indult a MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról legutóbbi adásában a műsorvezető beszélgetése Kőrösi Gáborral, a Yettel szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatójával. aki a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács alelnöke, valamint az IVSZ elnökségi tagja, telekommunikációs tagozatvezetője.

A beszélgetés elején Kőrösi Gábor felhívta a figyelmet a közösségi média és az AI használat közötti analógiára, vagyis arra, hogy mindkét technológia esetében elmulasztottuk a felkészülést, a társadalom felkészítését. hogy mire lehet és mire nem lehet használni, avagy mikor lehet ilyen eszközöket a gyerekek kezébe adni, ahogyan arra a MI és más adásaiban néhány hete Tari Annamária, vagy Horváth Péter is kitért.

Kőrösi Gábor az AI kapcsán is azt érzi, hogy komoly késésben vagyunk, társadalmi egyezségeket kellene kötni arról, hogy mi az a minimum és mi az a társadalmi maximum ahová el szeretnénk menni, mert ahogy fogalmazott „ez a közösségi médiánál is nagyobb veszélyeket hordoz”.

Mint mondta, a mesterséges intelligencia természetesen jelen van már a szolgáltatók működésében is, ahol az AI alkalmazása nem csupán divat, hanem a hatékonyság záloga is. Az operátorok használják már hálózatoptimalizálásra, frekvenciatervezésre és hiba-elhárításra, sőt, az infrastruktúra-szolgáltatók az eszközök életciklusának meghatározásához is igénybe veszik.

A jövő egyik ígéretes iránya lehet szerinte a személyre szabott ajánlatok rendszere: az AI képes lehetne évek forgalmi adatait ciklikusan elemezni, és így sokkal pontosabb és kedvezőbb csomagokat kínálhatnának a szolgáltatók a fogyasztóknak, mint a jelenlegi, emberi erőforrásra épülő megoldásokkal.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy jelenleg még az mobil adatforgalmon belül a felhasználók AI-vel való interakciói még csak kis súllyal jelennek meg, de ennek az aránya a jövőben drasztikusan emelkedni fog.

Gazdasági súly és a szabályozási környezet

A beszélgetés során Kőrösi Gábor emlékeztetett rá, hogy az IKT szektor, beleértve a távközlést is, a magyar gazdaság egyik tartóoszlopa, ugyanakkor a szektor fejlődését az elmúlt évtizedek adópolitikája nem segítette.
Emlékeztett a 2010-es krízisadóra, majd az azt követő távközlési adóra és kábeladóra, valamint a távközlési pótadóra, amelyek jelentős forrásokat vontak el a fejlesztésektől.

Meglátása szerint, bár a fix hálózatok (optika) terén Magyarország az uniós támogatásoknak köszönhetően az európai élvonalba került, az 5G mutatók, főként a lefedettség tekintetében elmaradás tapasztalható, amit közvetlenül a szektorra rótt extra pénzügyi terhekkel magyarázott.

A 3G alkonya és az 5G valósága

A technológiai generációváltás kapcsán Kőrösi Gábor kiemelte, hogy példaértékű történet volt a 3G kivezetése, amelyre a Hírközlési Hatóság szakmai irányításával került sor a fogyasztóknak a készülékek cseréjéhez nyújtott támogatás mellett.

Mint mondta, a 2G kivezetése nehezebb feladat, különösen figyelemmel az azokon a hálózatokon üzemelő M2M eszközök, pénztárgépek számára. Rémutatott arra, hogy ez a folyamat is elkezdődött, hiszen 2026. január 20-ától a Telekom fokozatosan áttereli ügyfeleinek 2G forgalmát a Yettel országos rádiós hozzáférési hálózatára.

A szigetszerű átállás rendkívül sok tapasztalattal jár, anélkül, hogy különösebb terhet róna a fogyasztókra. A 2G technológia hazai kivezetése azonban egy hosszú folyamat, amely a 2030-as években zárulhat le.

A magyar mobil hálózatok éz az 5G kapcsán hangsúlyozta, hogy azok Európa élvonalába tartoznak, a közelgő 6G-vel kapcsolatban pedig azt mondta, hogy általában a „páros” generációk szoktak igazán sikeressé válni, de valójában az ügyfélélmény a fontos. A 6G esetében pedig az lehet a nagy kérdés, technológiai és szabályozási szempontból is, hogy a mobilhálózatok versenyeznek-e az optikai hálózatokkal, helyettesítheti-e azt, ahogy már ma is teszi a Yettel „OtthonNet” szolgáltatása.

Infrastruktúra-megosztás és globális verseny

A jelen és a jövő egyik legfontosabb trendje a hálózati infrastruktúra szétválasztása a szolgáltatástól. Kőrösi Gábor elmondta, hogy a toronycégek (mint a Cetin, a Vantage vagy a 2Connect) megjelenése és a szolgáltatók közötti frekvenciamegosztás (például a Yettel és a Telekom között) a költséghatékony üzemeltetés alapja.

A versenybe pedig bekapcsolódnak, illetve már bekapcsolódtak az OTT szolgáltatók, a hangforgalomba a üzenetküldő applikációk, és immár jelen vannak olyan szolgáltatók, mint a Starlink, vagy a fair használatot nem mindig szem előtt tartó eSIM szolgáltatók.

Kőrösi a beszélgetés során hangsúlyozta, hogy a szektor sikeréhez, az európai élvonalbeli pozíció megőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges a támogató szabályozási környezet, az új dedikált minisztérium létrejöttét pedig olyan pozitív lépésnek értékelte, amely tovább segítheti a hazai távközlés fejlődését.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post 3G után, 6G előtt: így alakítja át az AI a mobilhálózatok jövőjét appeared first on digitrendi.hu.

Sok ország úgy reagál a változó globális környezetre, hogy hatalmas beruházásokat indít adatközpontok építésére. Gyakori feltételezés, hogy ha valaki birtokolja a felhő- és adatinfrastruktúra fizikai elemeit, akkor egyben biztosítja az ország technológiai függetlenségét is.

Csakhogy ez félreértésen alapul. A szerverek és a processzorok önmagukban nem jelentik a szuverenitást, hiszen a technológia világszerte szorosan összekapcsolódik.

Még ha a szerverek hazai vállalat tulajdonában vannak is, a kulcskomponensek – a processzoroktól a hálózati eszközökön át az ott futó mesterséges intelligencia modellekig – szinte minden esetben külföldi fejlesztések és gyártás eredményei.

A teljes technológiai önellátásra törekvő megközelítés ezért illuzórikus, gazdaságilag irracionális, és valójában azt eredményezné, hogy az adott ország kimarad a nemzetközi innovációs vérkeringésből.

Az izolációnál fontosabb a kritikus adatok feletti kontroll

A digitális szuverenitás valódi lényege nem az izoláció, hanem az, hogy a kritikus adatok feletti kontroll megmaradjon, miközben az ország hozzáfér a világ legjobb technológiáihoz – úgy, hogy azok a helyi érdekeket szolgálják.

A digitális jövő versenyében a szoftver és a mesterséges intelligencia jelenti az igazi tétet. Nem az dönti el a hosszú távú versenyképességet, hogy hol áll több szerver, hanem az, ki fejleszti és birtokolja azokat a megoldásokat, amelyek az ipar és az állam működését meghatározzák.

Ez az a terület, ahol a közpénzek valóban megtérülnek, és ahol a fejlesztések természetes módon újabb igényt is teremtenek az adatközpontokra és chipekre. Ha egy állam ösztönzi a szoftver- és AI-alkalmazások elterjedését az iparban és a közszolgáltatásokban, akkor egyszerre erősíti a szuverenitást és a gazdasági növekedést.

A szuverenitás mértékét ugyanakkor a védeni kívánt adat érzékenységéhez kell igazítani. A legfontosabb nemzetbiztonsági és lakosságvédelmi adatok esetében indokolt a legszigorúbb hazai kontroll, nemzeti joghatóság alatt, biztonsági átvilágítással.

Az országok ne egyedi szabályrendszerekre támaszkodjanak

Szabályozott ágazatokban – például az egészségügyben – a lokalizált adattárolás jelentheti a megfelelő megoldást. A kevésbé érzékeny üzleti adatok és standard alkalmazások azonban biztonságosan és költséghatékonyan működtethetők megbízható felhőkörnyezetben, ha az megfelel a kiberbiztonsági elvárásoknak. A szuverenitásnak tehát választási lehetőséget kell jelentenie – nem a fejlődés akadályát.

Épp ilyen fontos, hogy az országok ne teljesen egyedi, saját szabályrendszert alakítsanak ki, hanem nemzetközileg elfogadott előírásokra, például ISO- és IEC-szabványokra építsenek.

A közös elvek szélesebb versenyt engednek a piacon, gyorsabb és olcsóbb bevezetést tesznek lehetővé, és azt is, hogy egy ország szuverén felhőmegoldást vegyen igénybe más, de azonos szabályokat alkalmazó állam infrastruktúráján. Ez az egész régiónak előnyt jelent.

A szuverenitás alfája az emberi tudás

A digitális szuverenitás alapja végső soron nem a hardver, hanem az emberi tudás: a helyi oktatás, képzés és kutatás olyan területeken, mint a felhőtechnológia, az adatgazdaság vagy az AI gyakorlati alkalmazása.

Azok az országok lesznek hosszú távon függetlenek és versenyképesek, amelyek saját szakembereik és innovátoraik segítségével formálják a digitális jövőt.

Ma már egyre világosabb: egy ország digitális sorsa nem a szervertermekben dől el. A jövőt azok az állami szervezetek és vállalatok írják, amelyek okos, gyakorlati döntéseket hoznak a digitális szuverenitásról – és közben a legjobb elérhető technológiákat alkalmazzák a tartós értékteremtés érdekében.

A cél nem az elméleti tökéletesség, hanem az eredmény: a valódi, fenntartható versenyképesség nemzeti keretek között.

A szerző az SAP SE vezérigazgatója

The post A digitális szuverenitás gyakorlati eredményekről és nem elméleti ideálokról szól appeared first on digitrendi.hu.

A Galaxy VXL az iparág élvonalába tartozik mind hatékonyság, mind teljesítménysűrűség terén. Az eConversion üzemmódban akár 99%-os hatásfokkal működik, megfelelve a legmagasabb szintű Class 1-es védelmi szabványnak.

Kettős konverziós módban is legalább 97,5%-os hatékonyság érhető el. A hatékony energiafelhasználásnak köszönhetően a beruházás kevesebb mint két év alatt megtérülhet.

„Fizess, ahogy növekszel”

A rendszer moduláris kialakítása révén lehetővé teszi a „fizess, ahogy növekszel” megközelítést, ami azt jelenti, hogy a kezdeti üzembe helyezéskor csak a szükséges modulokat kell megvásárolni, a bővítés pedig egyszerűen, a Live Swap technológiával, működés közbeni modulcserével mehet végbe.

A moduláris felépítés támogatja a kapacitás- és redundancianövelést akár 5 MW teljesítményig is. Az N+1 belső redundancia pedig a tízszeresére növeli a rendelkezésre állást, extra alapterület nélkül.

Akkumulátor-rugalmasság, maximális rendelkezésre állás és biztonság

A Galaxy VXL kompatibilis mind a klasszikus VRLA akkumulátorokkal mind a modern lítium-ion megoldásokkal. A lítium-ion akkumulátorok kétszer-háromszor hosszabb élettartamot, gyorsabb újratöltést és akár 70%-os helymegtakarítást kínálnak.

A Schneider Electric már több mint egy évtizedes tapasztalattal rendelkezik ezen technológia alkalmazásában.

A TÜV által igazolt Live Swap funkció lehetővé teszi a teljesítménymodulok biztonságos, érintésvédett cseréjét működés közben is, megelőzve az ívzárlat és az áramütés kockázatát.

Ez az iparágban úttörőnek számító megoldás nemcsak a folyamatos üzletmenetet, hanem a munkavállalók védelmét is garantálja.

A rendszer emellett megfelel a legújabb IEC 62443-4-2 kiberbiztonsági szabványoknak, ezzel biztosítva a csatlakoztatott rendszerek védelmét.

Digitális felügyelet – EcoStruxure IT

A Galaxy VXL szorosan integrált az EcoStruxure IT platformmal, amely teljes körű felügyeletet, modellezést és távmenedzsmentet kínál. Ezen belül a Secure Network Management Card (NMC) rendszer garantálja a kiberbiztonságot, naprakész firmware-frissítésekkel.

A felhőalapú és a helyszíni felügyeleti megoldások pedig biztosítják a teljes átláthatóságot, növelve a rendelkezésre állást és csökkentve a kockázatokat.

Szolgáltatások és EcoCare tagság

A Schneider Electric EcoCare szolgáltatási programja tovább erősíti az üzemeltetés biztonságát és költséghatékonyságát. A program 24/7 távfelügyeletet és proaktív hibamegelőzést, helyszíni és távtámogatással a megfelelő szakértőktől. Kiemelten fontos a prediktív karbantartás, amely akár 50%-kal csökkenti a helyszíni beavatkozások számát, és jelentősen meghosszabbítja az eszköz élettartamát.

Miért ajánlható a cégeknek a Galaxy VXL?

Egyfelől a kompakt kialakítása miatt, ami az iparági átlaghoz képest akár 52%-kal kisebb helyigényt jelent. Legalább ilyen fontos a rugalmassága, ami azt jelenti, hogy 125 kW-os modulokban bővíthető, akár 1250 kW-ig.

Mesterséges intelligenciára(AI) optimalizált: nagy teljesítményű, gyors terhelésváltozások kezelésére is képes.

„A hatékonyságának köszönhetően jelentősen csökkenti az üzemeltetési költségeket és a karbonlábnyomot, ami a fenntarthatóság egyik fokmérője. Piacelső innovációjának bizonyítéka, hogy ez a világ első UPS-e, 3U méretben kínál 125 kW teljesítménymodult” – emeli ki Guszt Péter, mint a Schneider Electric Secure Power terület értékesítési képviselője.

The post Ezt tudja a digitális világ nagy teljesítményű gerince appeared first on digitrendi.hu.

Ennek elemei elsősorban a különálló tornyok, háztetőkön és egyéb helyszíneken elhelyezett tartószerkezetek, országszerte közel 2800 helyszínen.

Az új cég Magyar Telekom Mobile Infra Zrt. néven kezdi meg működését, a döntés alapján idén november elsejével.

Döntöttek a jövendő leányvállalat első számú vezetőjéről, a megbízást Markovics Sándor kapta, aki 1998. óta dolgozik a Magyar Telekomnál. Az évtized eleje óta tölt be különböző vezetői pozíciókat a nagykereskedelmi, társszolgáltatói kapcsolatokat menedzselő területen.

Tíz évig vezette a Wholesale Partner Relations területet, 2022. óta pedig a Regulatory and Wholesale Tribe-ban partnerkapcsolati vezetőként dolgozott.

A leváláshoz még szükséges az illetékes cégbíróság döntése.

The post Döntés a Telekom új toronyvállalatáról és megvan, hogy ki lesz a vezetője appeared first on digitrendi.hu.

Az új felhőrégió működtetéséhez a vállalat új európai szervezetet hoz létre németországi székhellyel. A projekt Brandenburgban valósul meg, 7,8 milliárd eurós beruházással.

„Olyan felhőt hozunk létre, amely megfelel az európai digitális szuverenitási követelményeknek, miközben megőrzi azt a szolgáltatási portfóliót, biztonságot és teljesítményt, amit az ügyfelek elvárnak az AWS-től” – mondja Kathrin Renz, az AWS European Sovereign Cloud vezérigazgatója.

Az AWS European Sovereign Cloud-ot teljes egészében az EU-ban helyezik el, fizikailag és digitálisan elkülönítve más AWS régióktól. Minden kulcseleme – infrastruktúra, technológia, vezetés és operatív csapat – kizárólag az Európai Unió területén található.

Az adatközpontokhoz való hozzáférést, a műszaki támogatást és az ügyfélszolgálatot kizárólag az unió területén lakó alkalmazottak látják el. A projekt részeként létrejön egy dedikált Biztonsági Műveleti Központ (Security Operations Center) és egy független felügyelőbizottság, amely négy EU-állampolgárból áll, köztük legalább egy az Amazontól isfüggetlen taggal.

Az AWS dedikált európai felhőrégiója széleskörű szolgáltatáscsomagot kínál, beleértve a mesterséges intelligenciát, a számítási teljesítményt, a konténereket, adatbázisokat, hálózati szolgáltatásokat és biztonsági megoldásokat.

A mesterséges intelligencia szolgáltatások közé tartozik az Amazon Bedrock, az Amazon Q és az Amazon SageMaker. Ezeket már a tervezési szakaszban a független működés elvére építették, biztosítva a szükséges biztonságot, ellenőrzést és megfelelőséget.

A jövendő ügyfelek széleskörű AWS Partner kínálatból és megoldásokból választhatnak, köztük van a Magyarországon jól ismert Cisco és a Trend Micro is. Az indulás után a szolgáltatások minden ügyfél és partner számára elérhetőek lesznek.

Az új régiót úgy tervezték, hogy autonóm módon működhessen akkor is, ha megszakad a kapcsolat a világ többi részével. Az infrastruktúra független hálózattal, saját AWS Direct Connect kapcsolatokkal és dedikált európai tanúsító hatósággal rendelkezik majd. A projekt magában foglalja a Sovereign Requirements Framework (SRF) bevezetését is, ami egy átfogó műszaki, jogi és működési ellenőrzési rendszer.

A projekt az AWS hosszú távú európai jelenlétének része, ahol a vállalat 2010 óta több mint 250 milliárd eurót fektetett be és több mint 225 000 embert foglalkoztat – olvasható a cég projektet bemutató közleményében.

The post Önálló felhő-infrastruktúrát épít ki Európának az AWS appeared first on digitrendi.hu.

CETIN volt Magyarország legelső mobiltávközlési infrastruktúra-szolgáltatója, amely 2020 nyarán jogi szétválasztás útján vált ki az akkor még Telenor Magyarországként működött mobil operátorból.

A vállalat tulajdonolja és üzemelteti mára Magyarország egyik legjelentősebb távközlési hálózati infrastruktúráját: országszerte mintegy 4050 bázisállomást, az ezeket összekötő teljes átviteltechnikai hálózatot, valamint a kiszolgálást biztosító adatközpontokat, valamint az IT és biztonsági infrastruktúrát.

Így a profilja jóval szélesebb a klasszikus toronyvállalatokénál, amelyeknek a feladata, hogy a mobilszolgáltatók háttérinfrastruktúráját, hálózatának a passzív elemeit, antennákat, tornyokat kezeljék, működtessék.

Erről és a további üzleti tervekről, aktuális gazdasági mutatókról számolt be újságíróknak Kübler-Andrási Judit vezérigazgató és Kozma Zsolt, szabályozási igazgató.

A 228 főt foglalkoztató társaság legnagyobb ügyfele, a Yettel Hungary, de rajta kívül más távközlési vállalatoknak, illetve komplex távközlési infrastrukturális megoldásokat igénylő vállalkozásoknak nyújt különféle szolgáltatásokat: legyen az bérelt vonali, beltéri lefedettségi, beltéri antennarendszert kiépítő, vagy kiberbiztonsági feladat. Az ezeket igénybe vevő ügyfelek száma már több mint ötven.

Hozzátették, egyre több az ügyfelük az építési, ingatlanfejlesztési piacról is, ahol az új lakások kivitelezésénél már a tervezésben számolnak a legújabb távközlési technológiák használatával.

Multioperátoros szolgáltatások

A cég az ingatlanfejlesztők számára szolgáltatásként nyújt távközlési infrastruktúrát: operátorfüggetlen beltéri antennarendszereket épít ki rádiós „vakfoltnak” minősülő területeken.

Az irodaházakban, vállalati központokban, lakóparkokban, szállodákban, gyárakban, sportközpontokban és kiemelt városi csomópontokon is alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a felhasználók a hálózatelérési szempontból kedvezőtlen tulajdonságú épületekben is minőségi hang- és adatkapcsolattal rendelkezzenek.

Ide vonatkozó egyik legújabb projektjeként a CETIN Hungary az Allee bevásárlóközpontban helyezte üzembe Magyarország első olyan multioperátoros beltéri antennarendszerét, amelyen mindhárom publikus mobilszolgáltató szolgáltatása 5G képességgel érhető el.

Elhangzott, hogy a vállalat értékesítésből származó nettó árbevétele 2024-ben 73,6 milliárd forint volt. Hálózatfejlesztésre tavaly közel 23 milliárd forintot fordítottak, amivel le is zárult a társaság hálózatmodernizációja. Utóbbira az alapítás óta együttesen 102,1 milliárd forintot költöttek.

Ennek keretében szinte teljes egészében korszerűbbre cserélték a rádiós eszközöket, az antennákat, a betáplálást, az átviteltechnikát, és sok esetben a passzív infrastruktúrát, azaz a tornyokat és egyéb tartószerkezeteket is.

Ezzel a múlt év végére a bázisállomások közel egynegyedén már működik az önálló 5G SA technológia. Ezt kellőképpen díjazta is a távközlési szolgáltatók hálózatát monitorozó Ookla.

Az amerikai webszolgáltató Speedtestjén a múlt év második felében a Yettel hálózata nyerte el az első helyet, mint a leggyorsabb letöltési és feltöltési mutatókkal rendelkező magyarországi mobilszolgáltató.

Erre (is) használják az AI-t és az automatizációt

A jövőben már az optimalizáció, a finomhangolás, a mesterséges intelligencia(AI) bevetésével zajló fokozottabb automatizáció áll a fejlesztési tervek fókuszában – emelte ki a vezérigazgatónő.

Az AI segítségével heti rendszerességgel monitorozzák a cellákat, a különböző minőségi mutatók (KPI-ok) alapján beazonosítják a 100 legrosszabbul teljesítőt, a rendszer pedig segít megtervezni a javított új, optimalizált rádiós konfigurációt, amit integrálnak a hálózatba.

Az AI segítséggel elemzik a forgalmat és a minőségi paraméterek teljesülését, ezt összevetik az előre jelzett forgalmi várakozással, és így akár perceken belül be tudják azonosítani a hibákat.

Ugyancsak az AI segítséggel figyelik az energiafelhasználás eltérését a várakozásokhoz képest, és az anomáliák felismerésével be tudják azonosítani a hibákat.

Előkészítési fázisban van a mérnök-támogató AI, azaz a rádiós hálózattervezés és üzemeltetés átfogóbb automatizálása. Ez azt jelenti, hogy a mérnökeik cégre szabott AI segítséget kapnak munkájukhoz. Az alkalmazottaknak már több mint a 60 százaléka használja aktívan a vállalati AI platformot.

The post Sokrétűvé bővítette korábbi toronyvállalati profilját a CETIN Hungary appeared first on digitrendi.hu.

A Galaxy VXL a maga nemében az első valóban kompakt, szünetmentes tápegység (UPS) a piacon, amely nemcsak rendkívül hatékony, moduláris, skálázható és redundáns, hanem továbbfejlesztett kiberbiztonsági, szoftveres és egyéb biztonsági funkciókkal is rendelkezik.

Hatékony, helytakarékos megoldás

A háromfázisú UPS egyben nagyon helytakarékos is. A mindössze 1,2 négyzetméter területigényű, akár 1042 kW/m2 teljesítménysűrűségű tápegység a legnagyobb teljesítményt képes nyújtani az AI, a kolokációs és a hiperskála adatközpontok, a nagyméretű kritikus infrastruktúrák, valamint a kereskedelmi épületek és ipari létesítmények elektromos rendszerei számára.

Az átlagosnál kevesebb mint fele akkora alapterületű egység, skálázható, moduláris felépítése akár N+1 szintű redundanciát is lehetővé tesz, ami a rendszer rendelkezésre állási szintjét a tízszeresére növeli.

A moduláris felépítésének köszönhetően az ebbe a megoldásba befektetők azáltal is csökkenthetik a beruházási költségeiket (CapEx), hogy az aktuális igényük szerint vásárolhatnak tápegységeket, élvezve az optimalizált energiahatékonyságot, majd szükség szerint további teljesítmény modulokat adhatnak hozzá.

A Galaxy VXL a legnagyobb energiaigényű infrastrukturális rendszereknél oly módon maximalizálja az üzemidőt és a rendelkezésre állást, hogy egy keretben akár 1,25 MW, négy párhuzamosan futó egységgel pedig akár 5 MW terhelés kiszolgálására is képes. Mindeközben növeli az üzemeltetési és az energiahatékonyságot is, így segít minimalizálni az ügyfelek teljes tulajdonlási költségét (TCO).

Szabadalmaztatott technológiái révén a Galaxy VXL a leghatékonyabbnak számító eConversion üzemmódban akár 99 százalékos, a kettős konverziós üzemmódban pedig 97,5 százalékos hatásfokkal működik. Az energiacsökkentés mellett Class – 1 áramvédelmet is ad, miközben két faktorral csökkenti az UPS-ekhez kapcsolódó széndioxid-kibocsátást.

Az új UPS kompatibilis a lítium-ionos és a zárt rendszerű ólomsav akkumulátorokkal (VRLA) is. A Live Swap funkciójával pedig nagyobb megbízhatóságot és megnövelt rendelkezésre állást, továbbá könnyebb szervizelhetőséget tesz lehetővé. Ezáltal rendkívül rugalmas és kiszámítható üzemidőt kínál az adatközpontoknak, az IT és az egyéb, kritikus infrastruktúráknak.

Távfelügyelet és továbbfejlesztett biztonság

Mindezt kiegészíti a Schneider Electric EcoStruxure IT-szoftverén keresztül bárhol elérhető távfelügyelet és a továbbfejlesztett biztonsági és Ethernet-kapcsolatok, amelyek a legújabb iparági biztonsági szabványok szerint tanúsítottak, teljesen biztonságos és összekapcsolt távmenedzsmentet biztosítva.

„Mivel a nagyméretű infrastrukturális rendszerektől való függőség napjainkban példátlan ütemben növekszik, létfontosságú, hogy az ügyfelek hozzáférhessenek a leginkább fenntartható, ellenálló és hatékony technológiákhoz, amelyekkel megvédhetik kritikus rendszereiket, miközben csökkentik az energiafogyasztást és a környezeti terhelést” – mondja ki Benyovszky–Aszódi Katalin, a Schneider Electric Secure Power üzletágának hazai vezetője.

A vevői igények kielégítésére a Schneider Electric már számos üzemében hajtott végre kapacitásnövelést. A most bejelentett új termékből jövőre több mint 9 ezer darabot tervez gyártani.

A Galaxy VXL UPS a cég barcelonai gyárában is elérhető lesz, ahol azok a Schneider Electric előregyártott, moduláris, nagy számítási terhelésű adatközpont-megoldásainak a gerincét alkotják majd.

Cikkünk a Schneider Electric támogatásával készült.

The post Ilyen szünetmentes áramellátás kell az AI és az adatközponti forradalom idején appeared first on digitrendi.hu.

A CETIN Hungary Zrt. és a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara a jövőben három kiemelt területen hangolja össze fejlesztéseit.

Egyik közös téma a kiberbiztonsági szolgáltatások, a másik a kutatás-fejlesztési tevékenység színvonalának további emelése, valamint az építőiparban egyre terjedő építményinformációs modellezés (BIM).

Az infrastruktúra-szolgáltató társaság célja, hogy a távközlés területén közös kutatási programok és innovatív projektek révén hozzájáruljon a korszerű műszaki ismeretekkel rendelkező szakemberek oktatásához, egyben elősegítse az építészeti szakma és a távközlési infrastruktúrafejlesztők közötti együttműködést.

A Pécsi Tudományegyetem szakirányú kara pedig a hallgatók elméleti, illetve a piaci igényekhez igazodó gyakorlati képzését kívánja a közös munka révén is fejleszteni, a versenyképes diploma megszerzése érdekében is.

Az együttműködést Bóday Tamás, a CETIN Hungary Zrt. kereskedelmi igazgatója és Medvegy Gabriella, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dékánja jelentette be.

A CETIN korábban már az Óbudai Egyetemmel és a Győri Széchenyi István Egyetemmel is kötött hasonló megállapodást.

A társaság 2020 júliusában vált le a Telenor Magyarországról. A közel 200 főt foglalkoztató cég hálózattervezéssel, -építéssel és -üzemeltetéssel foglalkozik. Profiljába tartozik még az átviteltechnika, az adatközpont, valamint az IT infrastruktúra és IT biztonsági szolgáltatások is.

The post Több témában kutat együtt a CETIN Hungary és a Pécsi Egyetem appeared first on digitrendi.hu.

A bejelentés szerint az átalakítással, a párhuzamosságok megszüntetésével az informatikai és távközlési üzletágakban további szinergiákat lehet kiaknázni.

Strukturális szeparáció, önálló kereskedelmi és IT-leányok

A program alapjának nevezik a csoportnál azt a távközlési piacokon, beleértve a hazait is, már egy ideje alkalmazott úgynevezett strukturális szeparációt, amely az üzleti-kereskedelmi tevékenységet leválasztja az infrastruktúráról

„A transzformációs folyamat megvalósításának egyik legfontosabb célja a hazai és külföldi hálózati- és mobil-infrastruktúránkban lévő értéktöbblet monetizálása. A kereskedelmi tevékenységek és az infrastruktúra szétválasztásától a jelenlegi becsléseink alapján 400 milliárd forintot meghaladó cégérték növekedést várunk” – indokolja Jászai Gellért, a 4iG Nyrt. elnöke a vállalatcsoport átalakítását.

Hozzáteszi: Az átalakítás pozitív hatással lesz a leányvállalatok eredménytermelő képességére és működési hatékonyságára. Az önálló infrastruktúra vállalatban tervezett tőkebevonás, pedig lehetőséget biztosít a társaság hitelállományának jelentős csökkentésére, szélesítheti a csoport forrásbevonási lehetőségeit is.

A csoport távközlési és informatikai üzletágait egyaránt érintő transzformáció során a távközlési vállalatokat üzleti-kereskedelmi, valamint infrastruktúra vállalatokká alakítja, majd a szétválasztott funkcióknak megfelelően integrálja működésüket.

A folyamat részeként a jelenleg 4iG Nyrt.-ben működő informatikai és rendszerintegrációs tevékenységet önálló vállalatba szervezik. Az informatikához hasonlóan a csoport űripari érdekeltségeit is önálló egységbe vonják össze. Ezek központi irányítását és stratégiai vezetését a holdingvállalat adja.

Az átalakítás lehetőséget teremt a hálózati- és mobilinfrastruktúra kisebbségi üzletrészének értékesítésére, a tőkebevonással pedig a hitelállomány csökkentésére, jelentős ¬- a kormánynak nemrégiben beígért – további infrastrukturális fejlesztések megvalósítására.

A célok időszerűek, a kulcs a részletekben rejlik

Az átalakulás szükséges lépés, talán előbb is meg lehetett volna valósítani, a célok is olyanok, amelyek egy ekkora vállalatcsoportnál indokoltak, gondolva az évek óta meglévő párhuzamosságokra, a szinergiák kihasználására.

Minden azonban azon múlik, hogyan valósul meg részleteiben a program. A mostani bejelentés nem tér ki például arra, hogyan sikerül majd összeszervezni az egymástól oly eltérő infrastruktúrákat.

Egyszerűbb talán a vezetékes oldalt összerakni, mint a mobilt, ahol a Vodafone esetében már a 4iG-felvásárlás előtt kiszervezték a hálózati elemek passzív része a Vantage Tower nevű infrastruktúra- üzemeltető cégbe.

Ilyen jellegű kiszervezés egyébként Magyarországon legelőször a Yettelnél ment végbe, ahol a teljes mobilhálózati infrastruktúrát a cseh tulajdonosi csoporthoz tartozó Cetinhez vitte át a hazai leányvállalat.

Ellenpélda a Magyar Telekom, ahol mindeddig nem érezték szükségét annak, hogy leválasszák az értékes infrastruktúrát, az továbbra is integrált része maradt az egyes üzleti szegmenseknek.

Visszatérve a 4iG-re, a csoport tagja az Antenna Hungária is, mi lesz a többiekétől különböző, műsorszóró infrastruktúrával?

Kérdőjelek az IT és rendszerintegráció leválasztása körü

További kérdéseket vet fel az IT és rendszerintegráció leválasztása. Három olyan fontos területet is érinthet a dolog, aminél nagy lehet a dilemma, hová kerüljön? Legyen az informatika része, vagy jobb ha mégis a távközlési üzleti leánycég foglalkozik majd vele a jövőben?

A három említett terület egyike az adatközpont, a Dataneum, amit az Invitech-hel együtt szerzett meg a 4iG csoport. A távközlési leány, tudja majd jobban monetizálni az érintett területhez kapcsolódó lehetőségeket, vagy a rendszerintegrációs?

A másik az ugyancsak az Invitech-hel érkezett úgynevezett biztonsági központ(SOC) jövője és helye, amelynek a szolgáltatásaira az élesedő kiberháború idején egyre több cégnek lesz szüksége. Ez is hol lehet üzletileg jobb helyen?

A harmadik pedig a felhőszolgáltatás. Mivel a telekom cégeknek van a legnagyobb tapasztalatuk az ilyesfajta szolgáltatások tömeges értékesítésében, ez inkább azt indokolná, hogy a cloud biznisz a távközlés üzleti területéhez, mintsem az IT és rendszerintegrációhoz tartozzon.

Az is kérdéseket vethet fel, hogy van-e szükség egyáltalán az IT és rendszerintegráció önállósítására? Ezt a kísérletet már az egyik nagy versenytársnál a lejátszották, a T-Systems korábbi megalakításával. A leányvállalati tevékenység idén februártól ismét betagozódott a Telekomba.

A Yettel is lekapcsolta a 3G-t

Noha erről az eseményről nyilvánosan nem kommunikált a szolgáltató, az előfizetőket időben értesítette róla, a célzott készülékkedvezmények, csereprogram is az utána következő helyzetet igyekezett minél símábbá tenni.

Információink szerint hétfőn hajnalban kapcsolták le a szolgáltatónál az utolsó 3G bázisállomást, és a nap folyamán egyetlen ügyfélpanasz sem érkezett ezzel kapcsolatban.

Az, hogy a 3G lekapcsolása, hogyan zajlott le Magyarországon és hol tart a világ ennek a technológiának a kivezetésében, ebben az összeállításunkban írtunk részletesen.

The post Programdús hétnyitó a távközlésben – 4iG új felállásban és végleg leállt a hazai 3G appeared first on digitrendi.hu.

A bejelentés szerint az Egyesült Arab Emírségekben működő, de külföldön is terjeszkedni kívánó Emirates Telecommunication Group Co(e&) első körben 2,15 milliárd eurót fizet a többségi részesedésért, később bizonyos pénzügyi feltételek teljesülése esetén három éven belül további 350 millió eurót kap még az arab cégtől a cseh társaság.

A cseh érdekeltségeit nem adja el a PPF

A megállapodás nem vonatkozik a PPF távközlési részlegének a PPF Telecomnak a csehországi érdekeltségeire az O2 Czech Republic a.s. szolgáltatóra és a távközlési infrastruktúra-szolgáltató cseh CETIN –re sem, ezeket kiszervezik a PPF Telecom csoporton kívülre. (A PPF megtartja 100%-os közvetett részesedését az O2 CZ-ben és jelenlegi közvetett részesedését a cseh CETIN-ben. A CETIN Group pedig minden nem cseh leányvállalatát átadja a PPF Telecomnak.)

A PPF vezérigazgatója, Jiří Šmejc a partnerségi megállapodásról így nyilatkozott: „Az akár 2,5 milliárd eurós vételár, ami a PPF valaha volt egyik legnagyobb ügylete.”

Hatem Dowidar, az e& csoport vezérigazgatója megjegyezte: „A PPF Telecom szakértelmét saját innovatív képességeinkkel kombinálva készen állunk arra, hogy jelentős telekommunikációs jelenlétet hozzunk létre Közép- és Kelet-Európában.”

A tranzakció várhatóan 2024 első negyedévében vagy azt megelőzően zárul le, a hatósági jóváhagyások függvényében.

Tulajdonosváltások sorozata a magyarországi Yettelnél

Az elmúlt öt évben több tulajdonosváltás is végbement a magyarországi mobilszolgáltatónál, amely az utóbbi időszakban mobile-only operátorként, a maga speciális eszközeivel beszállt a vezetékes hang-, internet-, sőt a tévészolgáltatások piacára is.

A társaság 2018-ban még Telenor Magyarországként volt ismert, majd a norvég tulajdonos döntése alapján a tulajdonjog 100 százalékát az említett cseh befektetőtársaság szerezte meg, a Telenor többi kelet-európai leánycégével együtt.

Másfél évvel később megjelent a magyarországi szolgáltatóban kisebbségi 25 százalékos részesedéssel az Antenna Hungária(AH). Nem sokkal tranzakciót követően személyesen volt módunk találkozni a cseh befektetővel, Prágában, ahol a digitrendi.hu kérdésére az illetékes vezetők úgy nyilatkoztak, hogy ettől függetlenül hosszú távra terveznek a magyarországi Yettellel.

Alig pár hónappal később már az AH vált felvásárlási célponttá, miután az 4iG Nyrt. meghatározó többséget szerzett benne. Így közvetve a magyar távközlési csoport is tulajdonos lett az időközben nevet váltó Yettelben.

Majd a Vodafone 4iG és az állam általi felvásárlása is tulajdonosváltást eredményezett a mobilcégben, ugyanis az Antenna Hungáriától a magyar államhoz került a már említett kisebbségi részesedés.

Így ha lezárul az ügylet a Yettel Magyarországban egy többségi(e&) és két kisebbségi tulajdonos marad a magyar állam mellett(25%) a PPF Telecom Group (25%). Kérdés, mit kezdenek utóbbiak a részesedésükkel.

Mindenesetre a többségi tulajdonosváltást már egy új vezérigazgató, a cseh Igor Prerovsky vezényli le a magyarországi Yettelnél, aki szeptembertől csatlakozik a céghez.

The post Arab többségi tulajdonosa lesz a Yettel Magyarországnak appeared first on digitrendi.hu.