Amikor Peták István 1995-ben frissdiplomás orvosként a gyermekklinikán elkezdte pályafutását, a daganatos betegségek diagnosztizálása gyakran egyet jelentett a tehetetlenséggel. Az akkori kutatókat az a feszítő kérdés hajtotta: miért van az, hogy az betegek egy része reagál a kemoterápiára, míg mások, látszólag ugyanolyan kórképpel, nem?

Ma, közel harminc évvel később, Peták István és csapatának a Genomate elnevezésű technológiája a világ legígéretesebb innovációi közé került, bizonyítva, hogy a szaktudás, a precíziós onkológia, valamint a mesterséges intelligencia (AI) a hagyományos eljárások és döntéshozatali módokhoz képest jelentősen tudja növelni a túlélési esélyeket, képes lehet győzelemre vinni az emberiséget a rák elleni küzdelemben.

A kódfejtés kora: A precíziós onkológia születése

Peták István hivatástudata mélyen, a biológia törvényeinek tiszteletében lakozik, fiatalon természetvédelmi őrként a Balatonnál még a madarak életét mentette, de már akkor lenyűgözte az élet titka és a genetikai kód egyetemlegessége. Ahogyan a világhírű kutató orvos a „Mi és más” adásában elmondta, az onkológiát azért választotta, mert úgy érezte, itt adhatja a legtöbb hozzáadott értéket az orvostudománynak.

A 90-es években még csak „pár tucat” gént vizsgáltak, ma már több száz gén hiba-kombinációit képesek elemezni. A precíziós onkológia lényege, hogy a daganat ellen a daganatos sejtet elindító konkrét génhiba (mutáció) alapján választunk célzott gyógyszert, amely képes kikapcsolni a sejtburjánzást.

Genomate: Az „érvelő gép”, amely már most túlszárnyalja az embert

Peták István és csapatának, a Genomate Health fejlesztése nem egy hagyományos értelemben vett szoftver. Míg a közvélekedés a mesterséges intelligenciát gyakran a nagy nyelvi modellekkel (mint a ChatGPT) azonosítja, Petákék egy szabályalapú, determinisztikus „érvelő gépet” hoztak létre.

Ez a rendszer egy hatalmas tudáshálót használ, összekötve a génhibákat a lehetséges gyógyszercélpontokkal és terápiákkal. A Genomate megoldásával lehetővé válik a precíziós és személyre szabott orvoslás, a technológia lehetővé teszi, hogy a daganatos betegségeket ne csak a tünetek vagy az érintett szerv alapján kezeljék.

Míg a korábbi orvosi AI-megoldások főként mintázatfelismerésre (például röntgenképek elemzésére) voltak alkalmasak, a Genomate által alkalmazott „érvelő” mesterséges intelligencia ok-okozati összefüggéseket vizsgál, és betegenként átlagosan ezer tudományos közlemény információit feldolgozva rangsorolja a terápiás lehetőségeket.

Míg egy onkológiai bizottság hosszú ideig tanácskozik egy-egy komplex eseten, a Genomate pillanatok alatt lemodellezi az optimális döntést. Az eredmények önmagukért beszélnek: a legfrissebb adatok szerint a betegek 75%-ánál talál a gép olyan célzott gyógyszert, amelyre magas szintű tudományos bizonyíték van.

Amire felfigyelt a Szilícium-völgy is

A Peták István által alapított Genomate Health sikereire a világ is felfigyelt. Áprilisban a Szilícium-völgyben az ENSZ egészségügyi konferenciáján a Genomate-t a világ hét legígéretesebb innovációja közé választották.

Emellett az Amerikai Rákkutatók Társasága (AACR) és az ASCO konferencián is bemutatták eredményeiket, ahol bizonyították: azok a betegek, akiknél a gép által javasolt terápiát alkalmazták, statisztikailag szignifikánsan tovább éltek.

Az amerikai elismerések mellett a Genomate Health elnyerte az elnyerte az európai Jövő Unikornisa innovációs díjat, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a mesterséges intelligencia emberiséget szolgáló, pozitív alkalmazásának nevezte a fejlesztést.

Az egészségügy demokratizálása: egyenlő esélyek bármely kórházban

A projekt egyik legnemesebb célkitűzése az egészségügy demokratizálása. Peták István a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában hangsúlyozza: technológiai szempontból semmi nem indokolja, hogy egy vidéki kiskórház betege ne férjen hozzá ugyanahhoz a tudáshoz, mint amiben az részesül, aki a világ legjobb rákkutató központjaiban, például Bostonban kezelteti magát.

Az AI skálázhatósága révén a legmodernebb terápiás döntéstámogatás bárhová eljuttatható, csökkentve ezzel a regionális különbségeket, amelyek jelenleg még az Egyesült Államokban is 9%-os különbséget jelentenek a túlélési esélyekben a vidéki, kisebb kórházakban kezelt betegek kárára.

A jövő: ENSZ Egyetem Kőszegen és a tudás átadása

A jövő egyik legizgalmasabb fejezete a kutatóorvos szerint az ENSZ Egyetem (UNU) új kutatóintézetének létrehozása Kőszegen. Ez lesz a szervezet 14. intézete a világon, és az első a volt szocialista blokkban. Az intézet fókuszában a transzformatív technológiák és a mesterséges intelligencia társadalmi hatásai állnak majd, különös tekintettel az egészségügyi egyenlőtlenségek felszámolására.

Peták István a műsorban elmondta még, hogy 55 évesen már nemcsak kutatóként, hanem tudományos tanácsadóként és professzorként is a tudás átadására koncentrál. Víziója egy olyan „új társadalmi szerződés” a tudomány és az emberiség között, ahol a technológia nem elválasztja, hanem segíti az embert abban, hogy megőrizze méltóságát és életét.

Bár Magyarországon még mindig 15 percenként veszítünk el valakit daganatos betegségben, Peták István optimista: „kimondhatjuk, hogy nyerésre állunk”. Az Egyesült Államokban a rákbetegek 70%-a már meggyógyul vagy nem a rákban hal meg, és ez a forradalom a digitális eszközök segítségével hamarosan globálissá válhat.

Peták István és csapata munkája pedig nem csupán egy eszköz-, vagy egy szoftverfejlesztés, hanem a reménysugár minden beteg számára, hogy a tudomány legjava ott áll mellettük a gyógyulás útján.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalán.

The post Nyerésre állunk a rák ellen – magyar innováció ad reményt betegek millióinak appeared first on digitrendi.hu.

A fizetések jövője nem feltétlenül a wallet

Az online fizetési innovációkról szóló hírekben az elmúlt években leginkább az Apple Pay, a Google Pay vagy más digitális pénztárcák(wallet) kapták a figyelmet. A Visa és a SimplePay által most bevezetett Click to Pay azonban más megközelítést képvisel.

Míg a wallet-megoldások egy adott technológiai ökoszisztémához kapcsolódnak, addig a Click to Pay a kártyatársaságok által támogatott, nyílt iparági szabványra épül. A cél nem egy új alkalmazás létrehozása, hanem az online vásárlások egyik legnagyobb problémájának megszüntetése: a kártyaadatok ismételt begépelésének kiváltása.

A rendszer tokenizációt alkalmaz, vagyis a valódi kártyaadatokat egyedi digitális azonosítók helyettesítik. A Visa szerint ezzel a manuális kártyaadat-bevitelhez képest jelentősen csökkenthető a csalások kockázata.

Miért érdekes a Click to Pay, ha már létezik Apple Pay és Google Pay?

Első pillantásra jogosnak tűnhet a kérdés: miért van szükség új fizetési megoldásra, amikor az Apple Pay, a Google Pay vagy a különböző egyéb mentett kártyás fizetések már régóta elérhetők?

A különbség az, hogy a Click to Pay nem egy új digitális pénztárca, hanem egy kártyatársasági szintű, nyílt szabványra épülő online fizetési infrastruktúra.

Az Apple Pay és a Google Pay egy-egy technológiai ökoszisztéma része. A Click to Pay ezzel szemben az EMVCo – a Visa, a Mastercard, az American Express, a Discover és a JCB által létrehozott szabványügyi szervezet – keretrendszerére épül.

Ennek köszönhetően:

• nem kötődik egyetlen készülékgyártóhoz vagy operációs rendszerhez;

• nincs szükség külön wallet alkalmazásra;

• bármilyen böngészőből használható;

• több kártyatársaság kártyáit is képes kezelni;

• egységesebb online fizetési élményt kínál a kereskedők számára.

Az adatkezelési szempont sem elhanyagolható. Bár az Apple és a Google sem fér hozzá közvetlenül a bankkártyaadatokhoz a fizetés során, a Click to Pay mögött mégis elsősorban a pénzügyi szektor infrastruktúrája áll, nem pedig egy reklám- vagy platformgazdaságban érdekelt technológiai szereplő.

A rendszer valójában az úgynevezett „vendégvásárlás” problémájára kínál megoldást. A webshopok jelentős részében ma is manuálisan kell megadni a bankkártyaadatokat, ami sok esetben a vásárlási folyamat megszakításához vezet. A Visa és a SimplePay szerint a tranzakciók több mint fele még mindig ilyen módon történik.

A fejlesztés a kosárelhagyás ellen is harcol

A fizetési piac egyik kevésbé látványos, ugyanakkor komoly problémája a kosárelhagyás.

A Visa közép-kelet-európai kutatása szerint a vásárlók közel fele megszakítja a vásárlást, ha a fizetési folyamat túl hosszadalmas vagy bonyolult. A biztonság szintén kulcskérdés: a válaszadók többsége kész lenne új megoldásra váltani, ha az nagyobb biztonságot kínál.

A Click to Pay ebből a szempontból az online vásárlások „érintéses fizetésévé” szeretne válni. A vásárló egyszer regisztrálja a kártyáját, később pedig néhány kattintással fizethet azokban a webáruházakban, amelyek támogatják a rendszert.

A Visa szerint a technológia nemcsak a vásárlói élményt javíthatja, hanem a kereskedők számára is üzleti előnyöket hozhat a sikeresen lezárt tranzakciók számának növelésével.

Miért épp a SimplePay, és hogyan kapcsolódik az OTP Bankhoz?

A Click to Pay magyarországi bevezetésének jelentőségét az is növeli, hogy a megoldás a hazai online fizetési piac egyik meghatározó szereplőjének rendszerében jelenik meg.

A SimplePay az OTP Csoport fintech vállalata, amelyet az OTP Bank 2013-ban hozott létre eredetileg OTP Mobil néven. A cég az évek során a bankcsoport digitális fizetési és innovációs központjává vált, miközben szolgáltatásai fokozatosan túlnőttek az OTP ügyfélkörén.

A vállalat két, a fogyasztók számára is jól ismert területen van jelen. Az egyik a több mint négymillió regisztrált felhasználóval rendelkező Simple alkalmazás, amely mobilfizetési és egyéb digitális szolgáltatásokat – például parkolást, autópálya-matrica-vásárlást vagy jegyvásárlást – kínál. A másik a kereskedőknek szóló SimplePay fizetési infrastruktúra, amely online fizetési megoldásokat és POS-terminálos elfogadást biztosít.

Bár a vállalat az OTP Csoport része, szolgáltatásai nem kizárólag OTP-ügyfelek számára érhetők el: a rendszer bármely bank által kibocsátott bankkártyával használható, és számos hazai webáruház fizetési hátterét biztosítja.

A még akadálymentesebb fizetés felé is nyitnak

A Click to Pay bevezetése mellett a héten egy másik, eltérő célú fejlesztésről is hírt adott a pénzintézet.

Az OTP Bank és a SimplePay Android alapú POS-termináljain akadálymentes fizetési mód vált elérhetővé a vak és gyengénlátó ügyfelek számára. A magyar nyelvű hangos tájékoztatás végigkíséri a tranzakció teljes folyamatát, a fizetendő összeg bemondásától egészen a fizetés eredményének visszajelzéséig.

A megoldás külön alkalmazás vagy speciális eszköz nélkül használható. A fejlesztés az Informatika a Látássérültekért Alapítvány közreműködésével valósult meg, és célja, hogy a látássérült ügyfelek nagyobb önállósággal és biztonságérzettel intézhessék a bankkártyás fizetéseiket.

A fizetések következő versenye már nem a kártyákról szól

A fizetési piac ma már egyre kevésbé arról versenyez, hogy milyen kártyát használunk, és egyre inkább arról, mennyire gyorsan, egyszerűen és biztonságosan tudunk fizetni.

A Click to Pay és az akadálymentes terminálfejlesztés ugyan két különböző területet érint, mégis ugyanabba az irányba mutat: a digitális fizetések jövőjét egyre inkább a felhasználói élmény, a kényelem és a hozzáférhetőség határozza meg.

The post A gyorsabb online vásárlástól az akadálymentes terminálokig – új fejlesztésekkel bővít a SimplePay appeared first on digitrendi.hu.

A magyar gazdasági élet egyik legrangosabb elismerését, az Év Menedzsere Díjat vehette át Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban. A díjat a Menedzserek Országos Szövetsége ítélte oda a vállalatvezetőnek, elismerve szakmai eredményeit, stratégiai gondolkodását és értékalapú vezetői szemléletét.

Több mint két évtizedes szakmai pálya köti a Bosch csoporthoz

A szakember 2021. óta irányítja a Bosch hazai szervezetét, de pályafutása több mint húsz éve kötődik a vállalatcsoporthoz. Vezetése alatt jelentősen erősödött a Bosch szerepe a magyar innovációs és kutatás-fejlesztési ökoszisztémában. Nevéhez fűződik többek között az ELTE–Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék létrehozása, a Bosch–BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ elindítása, valamint a BoschxRichter Ipari Innovációs Díj megalapítása is.

A Bosch Budapest Innovációs Kampusz 2022-es átadása szintén az ő vezetői időszakához kötődik. A vállalat kutatás-fejlesztési központja ma Európa egyik legjelentősebb Bosch-fejlesztőbázisának számít, és fontos szerepet játszik a nemzetközi járműipari innovációkban.

Szászi István vezetői filozófiájának középpontjában a nyitottság, az együttműködés és a folyamatos fejlődés áll. Hosszú ideje szorgalmazza az egyetemek, kutatóintézetek, startupok, vállalatok és a kormányzati szereplők közötti kapcsolatok erősítését, mert meggyőződése szerint a versenyképes innováció csak széles körű együttműködésre épülhet.

A díj egyben fontos mérföldkő a pályafutásában, hiszen mint korábban megírtuk, nemrég jelentették be, hogy júliustól távozik a Bosch csoporttól, és szakmai karrierjét máshol kívánja folytatni.

The post Az Év Menedzsere lett a Bosch magyarországi vezetője – júliustól új kihívások várják appeared first on digitrendi.hu.

Miközben az EU évekig csiszolgatja a szabályozási keretrendszereit és stratégiákat gyárt a digitális felzárkózásról, az Arab-öböl országaiban a jövő már nem vízió, hanem a mindennapok valósága. Dubajban nincsenek hagyományos rendőrkapitányságok, a papíralapú ügyintézést már évekkel ezelőtt kivezették, és amíg mi az 5G hálózatok kiépítésével küzdünk, ott már a 6G-alapú infrastruktúra körvonalazódik – mondja Bóna Ákos digitalizációs szakértő a MI és más legutóbbi adásában.

Rámutatott: a különbség nemcsak a pénzben, hanem a végrehajtás fegyelmében és a döntéshozatali sebességben rejlik.

A dubaji rendőrség reformja és a smart police station

A dubaji és abu-dhabi kormányok kiemelt digitális tanácsadójaként dolgozó Bóna Ákos szerint, a digitalizáció területén megfigyelhető különbség Európa és a fejlett arab világ között sokkal inkább a szemléletmódban és nem az olajvagyonban mutatkozik meg.

Míg az Európai Unió, egyébként helyesen a kockázatok kezelésére és a szabályozásra (például az AI Act-re) fókuszál, addig az Öböl-menti országokat a „Vision 2030”-hoz hasonló, kőbe vésett céldátumok és a technológiai infrastruktúra mindenáron való fejlesztése hajtja.

Míg Európa lassan hoz döntéseket és a tagállamok jelentős része aztán a meghatározott határidőket sem tartja be – legyen szó kiberbiztonsági szabályozásról vagy szélessávú internetfejlesztésről – addig Dubajban nemrég 24 hónapos határidőt kaptak a privát cégek, hogy az experimentális mesterséges intelligencia(AI) használattól eljussanak az AI teljes körű, gazdasági szintű alkalmazásáig.

Mindeközben az ottani vezetők figyelik az európai fejleményeket is, a vezetők folyamatosan jelen vannak az európai eseményeken, workshopokon, hogy az itteni jó gyakorlatokat, oktatási és szabályozási irányokat kövessék.

A digitális átállás gyakorlati példái közül kiemelkedik a dubaji rendőrség reformja, ennek keretében 2022-re a hagyományos rendőrkapitányságok gyakorlatilag megszűntek, helyüket „Smart Police Station”-ök vették át.

Ezekben az – esetenként hajóval is megközelíthető, vagy éppen drive thru jelleggel működő – épületekben nincsenek tisztviselők; az ügyfelek digitális azonosítás után egy automatizált rendszerben intézik az ügyeiket, vagy fizetik éppen a bírságot. Az államigazgatás más területein is hasonló a helyzet: 2021. decembere óta a dubaji kormányzat teljes mértékben papírmentesen működik.

Visszalépés nincs – a folyamatokat kényszerítő erejű határidőkkel és zéró toleranciával viszik végig. Ugyanakkor az átállás fontos része az átképzés, az oktatás is. Így például az AI gazdasági bevezetésére adott 24 hónapos határidőnek szerves része az, hogy a cégeknek kötelezően képezniük kell a munkavállalókat a technológia használatára.

Megszűnt a személyes papíralapú ügyintézés, ehhez minden eszköz adott

Bóna Ákos elmondta, hogy az Arab-öböl országaiban az idősebb generációk digitális átállásra való felkészítése egy tudatosan felépített folyamat volt, amely az ingyenes eszközbiztosításra, a csoportos oktatásra és a rendszerszintű kényszerre épült. A korábbi „buta” telefonokat okos eszközökkel váltották fel, az érintettek képzéseken vehettek részt, az államok aktívan segítették azokat, akiknek nehézséget okozott a váltás.

A folyamat döntő eleme azonban a képzések mellett az volt, hogy megszűnt a választási lehetőség. A felkészítés döntő eleme volt, hogy a kormányzat határozottan kijelentette: bizonyos ügyeket – például a földhivatali ügyintézést – innen kezdve csak online lehet intézni. Mivel a személyes, papíralapú ügyintézés lehetősége megszűnt, így mindenki rá lett kényszerítve a digitális csatornák használatára, amit a korábban kapott képzések és eszközök tettek lehetővé.

A papírmentes működésre való átállás az ügyfelek mellett az ott dolgozó idősebb tisztviselőket is érintette; őket más kormányzati feladatokra képezték át, hogy a digitális közigazgatásban is hasznosítani tudják tudásukat. Ahogy Bóna Ákos megjegyezte a „kényszerítő erő” – azaz, hogy nincs más út az ügyintézésre – kulcsfontosságú volt a sikerhez, hasonlóan a magyarországi elektronikus adóbevallás 2007-es bevezetéséhez.

A reformokat nemcsak az olajvagyonnal lehet magyarázni

Bár az Öböl-menti országok fejlődését gyakran az olajvagyonnal magyarázzák, Bóna Ákos szerint Európában is lett volna, lehetett volna forrás hasonló szintű fejlesztésekre.

Ahogy fogalmazott az elmúlt 16 évben Magyarországnak is megvoltak a forrásai, de a különbség a Dubajban tapasztalt végrehajtási fegyelemben van: ott nincs határidőmódosítás, nincs mellébeszélés és nem triplázódnak meg a költségek a projektek végére. Fájó példaként említette a vasúti GSM-R2 adat- és hangkommunikációs, vonatbefolyásoló fejlesztés félbemaradását, ami miatt nemzetközi forgalomtól és bevételtől esik el az ország.

Bóna Ákos hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára a szabályozás mellett a legfontosabb tennivaló az oktatás és a képzés lesz, hogy az emberek megértsék, mi is az a mesterséges intelligencia, és hogyan kell azt etikusan és hatékonyan használni. Mindemellett a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” adásában szó esett az oktatásról, a közlekedési hálózatok fejlesztéséről, vagy éppen arról is, hogy hogyan lehet idővel Budapest smart city.

A cikk szerzője a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője, akinek a cikk megírásában a felvétel alapján a NotebookLM segített.

Az összes eddigi adás elérhető a Youtube-on és a Spotify-on, minden más a műsor Linkedin és Facebook oldalon.

The post Amíg mi papírozunk, ők már a 6G-nél tartanak appeared first on digitrendi.hu.

A személyi változás jóval túlmutat egy szakmai szervezet vezetőváltásán. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint Magyarország olyan fordulóponthoz érkezett, ahol a digitalizáció üteme közvetlenül befolyásolhatja az ország hosszú távú versenyképességét.

A szervezet értékelése szerint a globális iparban egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt működés, miközben a hazai vállalatok jelentős része – különösen a kis- és középvállalkozások(kkv) – még csak részben használja ki ezek előnyeit. A kinevezés jelentőségét tovább növeli, hogy a platform átfogó ipari digitalizációs stratégiát készít a kormányzat számára.

Az új elnök az ipari digitalizáció egyik legismertebb hazai szakembere

Pályafutása szorosan összefonódik a Bosch Rexrothtal, ahol tervezőmérnökként kezdett, később divízióvezetőként, majd ügyvezetőként irányította a vállalat magyarországi működését. A felelősségi kör 2015-től az Adria-régióval bővült ki, emellett a magyarországi Bosch csoport Ipar 4.0-ért felelős felsővezetőjeként dolgozott.

Szakmai kapcsolatrendszere az ipari nagyvállalatoktól a kutatóintézeteken és egyetemeken át a technológiai startupokig terjed, ami különösen értékes lehet a Platform összefogó szerepének erősítésében.

A szervezet szerint Magyarország számára a következő évek kulcskérdése, hogy sikerül-e felgyorsítani a vállalatok technológiai modernizációját. Az Ipar 4.0 Platform álláspontja szerint a digitalizáció már nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdaságpolitikai versenyképességi tényező.

A digitalizációs stratégia konkrét lépéseket is tartalmaz majd

A szervezet ezért egy olyan ipari digitalizációs stratégia kidolgozását kezdeményezi, amely a hazai helyzet értékelése mellett konkrét javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára az ipari digitalizáció legfontosabb lépéseiről. A dokumentum elkészítésébe az ipari ökoszisztéma szereplőit, vállalatokat, kutatóhelyeket és oktatási intézményeket is bevonnák.

Ács István szerint nincs vesztegetni való idő. Úgy véli, hogy a magyar ipar csak akkor tudja megőrizni pozícióit a nemzetközi versenyben, ha a digitalizáció gyorsan és széles körben beépül a vállalatok mindennapi működésébe. Különösen fontosnak tartja a kkv-k technológiai felzárkóztatását, hiszen ezek a cégek adják a gazdaság gerincét, miközben sok esetben még nem rendelkeznek a modern adatvezérelt vagy mesterséges intelligenciára épülő rendszerek bevezetéséhez szükséges erőforrásokkal. A Platform szerint a digitalizációba történő beruházások akár 6–18 hónapon belül megtérülhetnek, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára.

Az új elnök nevéhez több olyan kezdeményezés is kapcsolódik, amelyek az ipari tudásátadás és innováció erősítését szolgálják. Ezek közé tartozik a Bosch Rexroth CU.BE Budapest innovációs és oktatási központjának létrehozása, valamint a SmartMan konferencia és fesztivál elindítása, amely az ipari digitalizáció gyakorlati alkalmazásait mutatja be a vállalatok számára.

A vezetőváltás tehát egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyar iparnak új növekedési pályát kell találnia. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform várakozásai szerint a következő hónapokban elkészülő stratégiai javaslatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország ne csupán kövesse, hanem bizonyos területeken alakítsa is az európai ipari innovációs folyamatokat.

The post A Boschtól jön az Ipar 4.0 Platform új elnöke – a tét a kkv-k digitalizációja appeared first on digitrendi.hu.

Rekordmagasságban az innovációs index

A bank által öt évvel ezelőtt bevezetett innovációs index idénre történelmi csúcsra ugrott. A nettó 300 millió forint feletti árbevételű hazai közép- és nagyvállalatok körében végzett kutatás szerint az index értéke fél év alatt 27-ről 33 pontra nőtt. A javulás különösen figyelemreméltó, mert az indexet alkotó valamennyi almutató – a digitális, a tervezett és a megvalósult innováció, valamint az innovációs stratégia – egyaránt rekordértéket ért el.

A digitális alindex 42 pontra emelkedett, ami jól mutatja, hogy a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a technológiai fejlesztésekre. Kiemelkedő a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások növekedése is: az ilyen projektek aránya 24 százalékról 36 százalékra ugrott egyetlen év alatt.

A háttérben az áll, hogy a vállalkozások és a szolgáltatók egyaránt érzékelik: az ügyféligények gyorsabban változnak, mint korábban bármikor. A felhasználók ma már ugyanazt az egyszerű, gyors és személyre szabott élményt várják el pénzügyeiktől, mint amit a legnépszerűbb digitális platformokon megszoktak.

Kötelező AI-jogosítvány a bankon belül

A téma kapcsán a bejelentésen elhangzott, hogy a mesterséges intelligencia használata nemcsak az ügyfeleknek kínált szolgáltatásokban jelenik meg, hanem a bank belső működésében is. A K&H munkatársai számára kötelezővé tették az úgynevezett „AI-jogosítvány” megszerzését, amely a technológia felelős és hatékony alkalmazásához szükséges ismeretek elsajátítását szolgálja.

Ez a lépés is jól jelzi, hogy a pénzügyi szektorban az AI már nem kísérleti technológiának számít, hanem a mindennapi működés részévé vált.

A banki szolgáltatásokból mobilitási ökoszisztéma lesz

A K&H innovációs stratégiájának egyik legérdekesebb eleme az úgynevezett élethelyzet-alapú megközelítés. A bank szerint az ügyfelek ma már nem különálló pénzügyi termékeket keresnek, hanem olyan megoldásokat, amelyek egy adott élethelyzethez kapcsolódó valamennyi feladatot leegyszerűsítik.

Ennek egyik példája a mobilitási ökoszisztéma, amely a banki applikációban egyesíti az utazáshoz és autóhasználathoz kapcsolódó szolgáltatásokat. Az ügyfelek többek között:

• utazást tervezhetnek,

• közlekedési jegyet vagy bérletet vásárolhatnak,

• parkolást indíthatnak,

• autópálya-matricát vehetnek,

• használtautó-vásárláshoz költségkalkulátort használhatnak,

• valamint pénzügyi és biztosítási szolgáltatásokat érhetnek el ugyanazon a felületen.

A koncepció lényege, hogy az ügyfélnek ne kelljen különböző alkalmazások és szolgáltatók között váltogatnia, hanem egyetlen digitális környezetben intézhesse ügyeit.

Új digitális szolgáltatások indultak

Az innovációs vezetők több olyan fejlesztésről is beszámoltak, amelyek mostanában váltak elérhetővé az ügyfelek számára.

Ezek közé tartozik a több mint 40 ezer regisztrációval rendelkező Kate Coin kedvezményprogram, a mobilbankba integrált Digitális Állampolgárság Program (DÁP), valamint a mobilon megnyitható Tartós Befektetési Számla (TBSZ), amelyből az indulást követő alig több mint egy hónap alatt közel ezer nyílt.

A fejlesztések között szerepel továbbá a kizárólag internetes vásárlásokhoz használható virtuális bankkártya, amely külön számlával és rugalmas biztonsági beállításokkal működik, valamint a devizaszámlákhoz kapcsolódó új funkciók, amelyek lehetővé teszik az euróalapú számlákról indított külső átutalásokat is.

Startupokkal építik a jövőt

A K&H szerint az innováció nem kizárólag házon belül születik. A nemzetközi bankcsoporthoz tartozó Start it @ K&H program jelenleg 17 startupot támogat, és olyan területeken keres új megoldásokat, mint a mesterséges intelligencia, a mobilitás vagy az egészségügy.

A rendezvényen bemutatott egyik legsikeresebb projekt a Marokbaba volt, amely a 0–8 éves gyermekek mozgásfejlődésének, valamint idegrendszeri, értelmi és érzelmi fejlődésének támogatására kínál innovatív fejlesztőeszközöket és oktatási megoldásokat. A program következő lépése akár a nemzetközi piacra lépés támogatása is lehet.

A verseny már közel sem a hagyományos pénzügyi termékekről szól

A bemutatott fejlesztések alapján jól látható, hogy a bankok közötti verseny egyre kevésbé a hagyományos pénzügyi termékekről szól. A kérdés már nem az, hogy ki kínál jobb számlacsomagot vagy hitelt, hanem az, hogy melyik szereplő képes hosszú távon a digitális ügyfélkapcsolat központjában maradni.

Ebben a versenyben a mesterséges intelligencia, az ökoszisztéma-alapú szolgáltatások és a startupokkal kialakított együttműködések egyszerre jelentenek technológiai és üzleti előnyt. A pénzügyi szektor pedig egyre inkább platformgazdasági logika szerint működik.

The post K&H: az innováció már nem termék, hanem ökoszisztéma appeared first on digitrendi.hu.

Az intézmény mögött intenzív időszak áll: a 2025-ös nagyszabású mesterséges intelligencia konferencia nemcsak a Gábor Dénes-emlékév nyitánya volt, hanem annak demonstrációja is, hogy az egyetem stratégiai fókuszává vált a mesterséges intelligencia alapú(AI) tudás és az alkalmazott technológiai innováció.

Több mint egyetem, ahol technológiai és innovációs ökoszisztéma is épül

A felsőoktatás világszerte egyre inkább abba az irányba mozdul, ahol az egyetemek nem elszigetelt akadémiai szereplők, hanem a gazdaság és az innováció aktív partnerei. A Gábor Dénes Egyetem fejlesztései jól illeszkednek ehhez a trendhez.

Az intézmény az elmúlt időszakban egyszerre fókuszált:

• a gyakorlatorientált technológiai képzésre,

• a digitális kompetenciák fejlesztésére,

• az ipari kapcsolatok erősítésére,

• valamint a nemzetközi együttműködések bővítésére.

A fejlesztések hátterét jelentős részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) program biztosította, amelynek célja a korszerű, versenyképes és digitálisan felkészült munkaerő képzésének támogatása.

AI, drónok és Ipar 4.0: a laborok már a jövő vállalatait modellezik

A modernizáció egyik leglátványosabb eleme az egyetemen kialakított csúcstechnológiai laborkörnyezet, ahol különböző technológiai területek kapcsolódnak össze egymással.

A fejlesztések között szerepel:

• Médialabor,

• Fintech Labor,

• Ipar 4.0 Labor,

• Leanlabor,

• Drónlabor,

• valamint AI Labor is.

Ezek azonban nem egyszerűen demonstrációs terek. Az egyetem célja, hogy a hallgatók már képzésük során olyan technológiákkal és működési modellekkel találkozzanak, amelyekkel később vállalati környezetben dolgoznak majd.

Különösen erős fókuszt kapnak az autonóm rendszerek és az adatvezérelt működéshez kapcsolódó kompetenciák. A Drónlabor például nemzetközi szinten is különleges képzésekhez kapcsolódik: a GDE Magyarországon elsőként indított dróntechnológiai és drónadat-gazdálkodási specializációkat mérnökinformatikus és gazdaságinformatikus MSc-képzéseiben.

Az AI Labor pedig túlmutat a klasszikus oktatási szerepen: az intézmény szerint olyan többfunkciós műhelyként működik, amely egyszerre támogatja az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az ipari együttműködéseket is.

A mesterséges intelligencia már nem szűk szakmai terület

Az AI iránti érdeklődés robbanásszerű növekedését jól mutatja, hogy a GDE Mesterséges Intelligencia Tudásközpont(GDE MIT) által indított, ingyenes „MI Jövünk” online képzést egyetlen év alatt több mint 46 ezren végezték el.

Ez azért is figyelemre méltó, mert egyre több vállalat és intézmény ismeri fel: a mesterséges intelligencia használata már nem kizárólag az IT-szakemberek kompetenciája lesz. A jövő munkaerőpiacán az AI-alapú eszközök értő használata várhatóan alapképzettséggé válik számos területen az üzleti elemzéstől a gyártáson át egészen a kreatív iparágakig.

Az egyetem fejlesztési stratégiája láthatóan erre az átalakulásra próbál reagálni.

Egyre fontosabb a vállalati kapcsolódás

A technológiai infrastruktúra fejlesztése mellett az intézmény kiemelt hangsúlyt fektet a gazdasági együttműködésekre is. Ennek egyik új eleme a napokban bejelentett stratégiai partnerség a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány(MVA) és a Gábor Dénes Egyetem között.

Az együttműködés célja, hogy az egyetem és a GDE MIT által létrehozott tudásanyag a lehető legszélesebb körben jusson el a hazai kis- és középvállalkozásokhoz az alapítvány országos kapcsolatrendszerének segítségével.

Ez jól mutatja azt a nemzetközi trendet, amelyben az egyetemek szerepe egyre inkább túlmutat a hagyományos oktatáson: tudásközpontként, innovációs partnerként és technológiai transzferplatformként kapcsolódnak be a gazdaság működésébe.

A nemzetközi versenyben is helyt kell állni

A felsőoktatási verseny ma már nemcsak hazai szinten zajlik. Az intézmény fejlesztési programjának egyik deklarált célja a nemzetközi jelenlét és versenyképesség erősítése is.

A GDE az elmúlt években több nemzetközi együttműködést is épített, miközben Erasmus-programokkal és kutatási partnerségekkel is erősítette kapcsolatait.

Mindez arra utal, hogy a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá válik az a modell, ahol a technológiai innováció, a gyakorlati tudás és a vállalati integráció egyszerre jelenik meg az oktatásban.

The post A jövő munkaerőpiacára készül a Gábor Dénes Egyetem: AI, drónok és ipari innováció egy campuson appeared first on digitrendi.hu.

Tinédzserkorba lépett a Yettel ProSuli programja: a 2015/2016-os tanévben még mindössze öt iskolával induló kezdeményezés ma már több mint 170 intézményben és ezer pedagógus bevonásával működik országos szinten. A jubileumi eseményen a program elmúlt évtizedének legfontosabb tanulságait és az oktatás előtt álló új digitális kihívásokat is összefoglalták.

Az eszközöktől a pedagógusképzésig

A projekt indulásakor még elsősorban az iskolák digitális eszközhiányának enyhítése volt a cél: tableteket és mobilinternetet biztosítottak az intézmények számára, hogy a pedagógusok és a diákok új oktatási módszereket próbálhassanak ki. Az első évek tapasztalatai azonban gyorsan megmutatták, hogy az infrastruktúra önmagában kevés. A valódi kihívást a pedagógusok digitális felkészítése és a módszertani támogatás jelentette.

A program fókusza ezért fokozatosan a tanárképzés irányába tolódott el. A TudatosNet kezdeményezés keretében például ötven pedagógust képeztek ki, akik később saját diákjaiknak adták tovább a megszerzett tudást. Az évek során emellett több speciális projekt is elindult: a KórházSuli a hosszabb ideig kezelés alatt álló gyermekek oktatását segítette, míg az E-Tanoda programban kedvezőbb körülmények között tanuló diákok támogatták hátrányos helyzetű társaikat.

A program egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy a digitális átállás kulcsszereplői nem maguk az eszközök, hanem a pedagógusok. Az Oktatási Hivatal által akkreditált képzéseket az elmúlt években már ezres nagyságrendben végezték el tanárok, miközben az online kurzusokra több ezer pedagógus jelentkezett.

„A digitális készségek mára alapfeltételei annak, hogy a fiatal generáció sikeresen lépjen be a munkaerőpiacra” – hangsúlyozta Tőzsér Judit, a Yettel kommunikációs igazgatója.

Szerinte nem mindegy, hogy a pályakezdők az első munkanapjaikon még felzárkóztatásra szorulnak, vagy már azonnal értéket tudnak teremteni a cégeknél. A jól felkészített fiatalok ráadásul akár idősebb kollégáikat is támogathatják digitális tudásukkal.

A robotika: a legsikeresebb mellékprojekt

Az elmúlt tíz év során a technológiai trendek is jelentősen átalakították a programot. A pandémia idején online oktatási segédanyagok készültek, kísérleti projekt indult VR-szemüvegek oktatási alkalmazására, később pedig a robotika és a mesterséges intelligencia is megjelent a kezdeményezésben. Bár a VR-oktatási pilot végül nem hozta a várt eredményeket, a robotikaprogram kifejezetten sikeressé vált: a kezdeti húszcsapatos projektből mára 170 csapatot megmozgató országos verseny nőtt ki.

A legjobb csapatok nemzetközi szinten is megmérettethetik magukat: korábban Tallinnba, idén pedig már Dél-Koreába jutottak ki a Robotex világversenyre kvalifikáló diákok. A szervezők szerint a robotika nem klasszikus programozószakkörként működik, hanem játékos, projektalapú készségfejlesztésként, amely a kreatív gondolkodást, a problémamegoldást és a csapatmunkát erősíti – vagyis éppen azokat a kompetenciákat, amelyekre a munkaerőpiacon is egyre nagyobb szükség van.

Az AI lett az új kihívás az oktatásban

Az utóbbi időszak legnagyobb kihívását ugyanakkor már a mesterséges intelligencia megjelenése jelenti az oktatásban. A ProSuli ezért 2025-ben ingyenes AI-képzéssorozatot indított pedagógusok számára, hogy segítsen eligazodni az új technológia oktatási felhasználásában. A program szakmai vezetője, Koren Balázs szerint az AI ugyanúgy váratlanul robbant be a társadalomba, mint korábban a közösségi média, ezért különösen fontos a tudatos és felelős használat kialakítása.

„A digitális oktatás legfontosabb kérdése valójában nem változott: hogyan lehet felkészíteni a diákokat egy olyan világra, ami gyorsabban változik, mint valaha?” – fogalmazott Koren Balázs.

Szerinte a következő időszakban tovább nő majd az AI-alapú oktatási módszerek és az online együttműködés szerepe, de a technológia csak akkor válik valódi tudássá, ha azt megfelelően felkészült pedagógusok közvetítik a diákok felé.

The post Nem a tablet, hanem a tanár lett a digitális oktatás kulcsa appeared first on digitrendi.hu.

Ahogyan a dékán a „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast legutóbbi adásában elmondta, a mezőgazdaság átalakulásának egyik tartóoszlopa a precíziós gazdálkodás. Ez a szemlélet az erőforrások – víz, vetőmag, műtrágya – pontos felhasználására törekszik. A gazdák ma már drónok és műholdfelvételek segítségével elemzik a talaj szerkezetét és domborzatát, így a vetőgép vagy a permetező pontosan oda és annyit juttat ki az anyagokból, amennyire az adott területnek szüksége van.

A technológia az állattenyésztésben is látványos eredményeket hoz. Az egyik leginnovatívabb példa a „Okos gazda szeme” projekt, amely során kamerák és tanuló algoritmusok segítségével figyelik meg a tehenek viselkedését. A cél az, hogy fizikai érzékelők nélkül, pusztán a képalkotás alapján azonosítsák az állatok jólétét vagy esetleges betegségeit. Ez nem csupán etikai kérdés: a „boldog állat”, amely komfortosan érzi magát (például vízágyon pihen, hogy ne sérüljön a tőgye), bizonyítottan több tejet ad és jobb minőségű húst termel.

Mindez nem kis mértékben összefügg azzal is, hogy egészséges élelmiszerek legyenek a piacon, annak ugyanis az egyik pillére az stresszmentesen tartott, megfelelő takarmánnyal ellátott egészséges állat, vagy éppen a zöldségek vegyszermentesebb, robotizált termesztése.

Az erőforrások védelme és a környezettudatosság

A beszélgetésben a dékán rámutatott, hogy a modern mezőgazdász legfontosabb tanácsa a pazarlás elkerülése. Mivel minden erőforrásunk véges, a gazdálkodás során tudatosan kell beosztani a vizet, a termőföldet és az energiát. A precíziós gazdálkodás itt válik környezetvédelmi eszközzé: a technológia segítségével csak annyi vegyszert és műtrágyát juttatnak ki, amennyi feltétlenül szükséges, megóvva ezzel a talajt és a vizeket a felesleges terheléstől. A víz különösen nagy érték, így a precíziós öntözési rendszerek használata ma már nem választás, hanem kényszerűség a fenntarthatóság jegyében.

A klímaváltozás hatásai már közvetlenül érzékelhetőek a magyar földeken is. A kukorica például az Alföldön már egyre kevésbé bírja a megváltozott éghajlatot, ezért a gazdáknak olyan alternatívák után kell nézniük, amelyek jobban tűrik a szárazságot, és jó minőségű tömegtakarmányt biztosítanak, mondta Mikó Edit.

A gyümölcstermesztésben is stratégiai váltásra van szükség, fogalmazott. A fagyérzékeny fajtákat (mint a sárgabarack vagy a cseresznye) már nem a fagyzugos területekre, hanem magasabb fekvésű lejtőkre kell telepíteni, és olyan késői virágzású fajtákat kell nemesíteni, amelyek elkerülik a tavaszi fagyokat. Az alkalmazkodás tehát nem a hagyományok feladását, hanem a technológia és a biológiai ismeretek ötvözését jelenti, mondta Mikó Edit a műsorban, hangsúlyozva, hogy az innováció az élelmiszerlánc minden szintjén jelen van.

A robotika is a mindennapok részévé vált. A nagyüzemi telepeken, akár az állat életritmusához és egyedi fizikai jellemzőihez is igazodó fejő-, vagy éppen automatizált takarmányfeltoló és -kiosztó robotok dolgoznak. Az üvegházakban permetező drónok helyettesítik az embereket, a kertészetekben pedig olyan szüretelő robotokat és gépi látást alkalmaznak, amelyek képesek kiválasztani a tökéletesen érett paradicsomot, vagy sérülés mentesen levágni az érett paprikát.

Az egyetemi oktatás megújulása és a diákok perspektívái

A technológiai fejlődés természetesen az egyetemen is érezteti hatását. A Szegedi Tudományegyetemen a mesterséges intelligencia oktatása már beépült a tanmenetbe, és minden karon, így a mezőgazdaságin is alapkövetelménnyé vált. Az oktatás ma már erősen multidiszciplináris: az agrárszakemberek informatikusokkal és gyógyszerészekkel dolgoznak együtt, például a rovarfehérjék takarmányozási célú felhasználásának kutatásában.

A mai hallgatói generáció már teljesen más elvárásokkal érkezik:

• Technológiai nyitottság: A fiatalok számára a drónprogramozás vagy a digitális rendszerek használata olyan természetes, mint a lélegzetvétel.

• Naprakész tudás igénye: Elvárják, hogy az oktatók a legfrissebb piaci trendeket és innovációkat tanítsák, hiszen amit az egyetemen hallanak, azt sokszor azonnal ki akarják próbálni a családi gazdaságban.

• Generációs híd: A diákok gyakran innovációs motorként térnek haza, ahol a „szülők is így csinálták” szemléletet váltják fel modern, digitális megoldásokkal, akár a kisebb, de növekedni akaró családi gazdaságokban is

Mikó Edit a MI és más adásában hangsúlyozta, hogy bár a technológia (mint például az akár joystickkal irányítható traktorok) lenyűgöző, az alapvető biológiai ismeretek és a „józan paraszti ész” továbbra is nélkülözhetetlen. A jövő agrárszakembereinek nem csupán a gépek kezeléséhez kell érteniük, hanem kritikusan kell gondolkodniuk az összefüggésekről, és felelősséget kell vállalniuk a véges erőforrások megőrzéséért.

A szerző a minden szerdán új adással jelentkező „MI és más – közérthetően a mesterséges intelligenciáról” podcast szerkesztő műsorvezetője

The post Valódi innovációs labor a mezőgazdaság – jövője a digitális rendszerekben dől el appeared first on digitrendi.hu.

A Megoldások a holnapért kihívás 2026-os döntője ismét bebizonyította, hogy a fiatalok nemcsak érzékenyek a környezetük problémáira, de bátran nyúlnak a legmodernebb technológiai eszközökhöz is azok megoldásához. A verseny hatodik évadában a Fenntartható megoldások, Az egészség jövője és a Változás a sport erejével témákban hoztak újításokat a diákok, a döntősök pedig szakértő mentorok segítségével csiszolták projektjeiket a fináléra.

A zsűri idén a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a megalapozottság, valamint a kommunikáció és az együttműködés szempontjai alapján választotta ki a legjobbakat.

A mezőny, amely a jövőt építi

Dobogós projektek

FocusFlow (Lauder Javne Iskola)

Biró Dániel, Biró Samu és Lengyel Samu projektje

AI-alapú időmenedzsment alkalmazás, amely a halogatás csökkentésével segíti a diákok tanulását, miközben a stressz mérséklésére és a hatékonyabb munkavégzésre fókuszál.

Terepőrök (Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium)

Nizsalóczki Gábor és Fazekas Marcell projektje

Egy permetezőkre szerelhető okoseszköz, amely precíziós adatgyűjtéssel teszi hatékonyabbá az invazív növények elleni védekezést, csökkentve a vegyszerhasználatot és a környezeti terhelést.

Motipad (Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium)

Dinnyés István és Héjjas Márton projektje

Közösségi padokra telepíthető, egyszerű hangszórórendszer, amely az idősek közötti kapcsolatteremtést segíti, csökkentve az elmagányosodást és erősítve a közösségi élményt.

További döntős projektek

ENM Trió (Debrecen)

az ENM Trió projektje

A „NyugiBox” egy zajcsökkentett, újrahasznosított anyagokból készült pihenőkabin, amely csendes, biztonságos teret teremtene az iskolai környezetben a mentális feltöltődéshez.

LogicLab (Siófok)

a LogicLab csapat projektje

Játékos logikai feladatokra épülő megoldás, amely az AI használatából fakadó „kognitív lustaság” ellensúlyozását célozza, fejlesztve a kritikai gondolkodást.

Somogyi Kids

a Somogyi Kids csapat projektje

Közösségépítő kártyajáték, amely a helyes táplálkozást és az egészségtudatos életmódot tanítja kortárs élményeken keresztül.

STEAMFlow (Budapest)

a STEAMFlow csapat projektje

Élményalapú, építhető tanulási eszköz, amely a kreativitást és a gyakorlati gondolkodást erősíti az oktatásban.

CherryBomb (Székesfehérvár)

a CherryBomb csapat projektje

Humoros és vizuális elemekre építő KRESZ-applikáció, amely az e-rollerezők biztonságos közlekedését támogatja.

„A gyerekekkel az intertemporális döntésekről is beszélgettünk egy jövőkutató workshop keretében. Ezek azok a döntések, amelyeket ma hozunk meg, de az eredményük holnap vagy akár évekkel később születik meg. Ez a verseny pont az ilyen döntésekről szól. A fiatalok azonosítanak egy problémát, majd megoldást keresnek rá: utánajárnak, tanulmányokat olvasnak, aztán bemutatják nekünk a válaszaikat az adott társadalmi kérdésre. Az ilyen gyerekekből, diákokból lesznek olyan felnőttek, akik aktívan alakítják a jövőjüket, a jövőnket” – mondja Dr. Meskó Bertalan, a kihívás fővédnöke, orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institute vezetője.

A 2026-os évad döntője ismét megmutatta, hogy a technológia akkor a leghatékonyabb, ha emberséggel és empátiával párosul, és a győztes projektek nem csupán szoftverek vagy mechanikai megoldások, hanem valódi válaszok korunk égető kérdéseire.

„Az idei kihívás ismét rámutatott arra a hatalmas erőre, amely a fiatalokban rejlik: nemcsak ötleteik vannak, egy ilyen verseny során olyan képességekben is nagyot erősödnek, mint az együttműködés, a kritikai gondolkodás és a kitartás. A csapatok nem csupán egy problémára találtak választ, hanem bebizonyították, hogy képesek közösségben gondolkodni és rendszerszinten közelíteni a megoldásokhoz. Szuper látni, hogyan válnak ezek a diákok a jövő tudatos, empatikus formálóivá, akik a technológiát a társadalmi jó szolgálatába állítják” – fogalmazott Borsos Dorottya, az Edisonplatform vezetője.

„Minden évben különleges élmény látni azt a fejlődési utat, amelyet a diákok a program során bejárnak. Fontos tanulság lehet, hogy a technológia, például az AI ereje akkor válhat valódi értékké, ha egy jó cél és őszinte tenni akarás vezérli. Látva a csapatok elkötelezettségét és a megoldásaik mögött meghúzódó mély empátiát, nemcsak a szakmai teljesítményükre lehetünk büszkék, hanem arra a szemléletmódra is, amellyel a jövő problémáihoz állnak: érzékenységgel és tettvággyal” – mondta Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyarország kommunikációs vezetője.

The post Megoldások a holnapért: AI, zöld tech és közösségi innováció: ezek a témák foglalkoztatják alfa és a Z generációt appeared first on digitrendi.hu.