Bár eltérő becslések vannak arra vonatkozóan, hogy az ipari termelővállalatok milyen mértékben járulnak hozzá a globális szén-dioxid-kibocsátáshoz, de nagyjából 25-30 százalékosra tehető a részesedésük.

Az energiaárak emelkedése, a fenntarthatósági szempontok érvényesítése, a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés egyaránt arra ösztönzi ezeket a cégeket, hogy korszerű megoldások segítségével növeljék energiahatékonyságukat és csökkentsék karbonlábnyomukat. A klímavédelem szempontjából hasznos intézkedések üzleti szempontból is megtérülnek, amit gyakorlati példák is mutatnak.

Meggyőző eredmények

A Schneider Electric teljesen átalakította több mint 50 éves, a franciaországi Vaudreuil-ben lévő létesítményét egy modern okosgyárrá. A fejlesztés során érzékelőkkel, edge boxokkal, kiterjesztett valóság technológiákkal és mobilitási megoldásokkal látták el az üzemet, hogy javítsák az IIoT-hez korábban soha nem csatlakoztatott gépek termelékenységét.

Ezek a technológiák lehetővé teszik a jobb energiagazdálkodást, a prediktív karbantartást és a kiterjesztett valóság használatát az operátorok képzéséhez és a javításhoz.

Az átalakítás eredményeként az üzemben mindössze három-négy hét alatt 5-15 százalékos javulást tapasztaltak az OEE (Overall Equipment Effectiveness – teljes eszközhatékonyság) területén.

Emellett 30 százalékos csökkenést értek el a kritikus berendezések karbantartási költségeinél, és 15 százalékot az energiafogyasztásnál a Schneider Electric saját energia-, automatizálási és szoftvermegoldásainak bevezetésével.

A Schneider Electric egyik magyarországi gyártó ügyfele 10 százalékos energiafogyasztás-csökkenést ért el a vállalat tanácsadó csapatával való együttműködéssel és a vállalat energiafelügyeleti rendszerének bevezetésével.
A Schneider Electric jelentős erőfeszítéseket tesz saját működésének dekarbonizálása érdekében is. A vállalat világszerte több mint 150 telephelyét dekarbonizálta teljes mértékben saját hardver-, szoftver- és szolgáltatási megoldásokkal, valamint harmadik féltől származó technológiák felhasználásával. A vállalat által felhasznált villamos energia 96 százaléka megújuló forrásokból származik.

Példamutató megoldások a DSPS-ben

A cég egyik legújabb okosgyára, a Dunavecsén felépült Duna Smart Power Systems (DSPS) tervezése és megvalósítása során a gyártási hatékonyságot növelő intelligens megoldásokra és a fenntarthatóságra is kiemelt figyelmet fordítottak.

A tavaly májusban átadott, 80 millió eurós beruházás keretében megvalósult, 28 ezer négyzetméteres létesítmény építése során az építési hulladékot és a különböző csomagolóanyagokat szelektíven gyűjtötték és szállították el az építkezésről.

Az üzemben a hűtés-fűtésről geotermikus rendszer gondoskodik. A gyárban összesen 28 000 négyzetméternyi tetőn telepítettek napelemet, mintegy 1180 MWh éves teljesítménnyel. Ebből az üzem évente biztosan átvesz 885 000 kWh-t, ami a gyár fogyasztásának közel 40 százalékát fedezi.

Öntözésre és a mosdókhoz az összegyűjtött esővizet használják. Azokhoz a kijáratokhoz, ahol teherforgalom van, légzsilipeket telepítettek, a kamiondokkoló állomásokat energiahatékony módon alakították ki úgy, hogy elkerüljék a hőveszteséget.

A festési folyamathoz használt porszóró előkezelőből származó hulladékhőt a terület fűtéséhez hasznosítják újra, a felfűtött levegőt pedig az előgyártásokban.

Az öltözőkben, mosdókban, tárgyalókban, irodákban jelenlétérzékelő megoldások szabályozzák a légkezelő rendszert és a LED világítást. Az elektromos járművek számára pedig 30 e-autó és 25 e-bike töltőállomást is telepítettek.

Zöld innováció

Amellett, hogy a DSPS építése és üzemeltetése során a fenntarthatóság kulcsfontosságú szempont, az alkalmazott technológiák révén az üzem az éghajlatvédelemhez is hozzájárul.

Erre jó példa az SF6-mentes megoldások integrálása a gyár saját elektromos infrastruktúrájába. A DSPS kültéri középfeszültségű elosztó alállomását a Schneider Electric innovatív SM AirSeT kapcsolóberendezésével szerelték fel, amely tiszta levegőt használ az üvegházhatású SF6 gáz (kén-hexafluorid) helyett, ami 24 300-szor szennyezőbb, mint a CO2. Ez teszi az SM AirSeT-et a gyár energiaelosztó rendszerének kulcsfontosságú elemévé.

A Schneider Electric a kutatás-fejlesztési tevékenysége során is kiemelt figyelmet fordít arra, hogy jövőformáló, technológiai és fenntarthatósági szempontból egyaránt előremutató újításokat dolgozzon ki.

A tudástól a nettó zéró kibocsátásig

Az ipar nettó zéró kibocsátásra történő átállásának felgyorsítása érdekében a Schneider Electric bevezette az EcoConsult Auditot, az energia- és energiarendszerek strukturált értékelési szolgáltatását.

A dekarbonizáció első lépése a jelenlegi teljesítmény megértése. Az EcoConsult azonosítja a nem hatékony működést, a biztonsági kockázatokat, és feltárja a megvalósítható fejlesztési utakat, az energiaveszteségek felismerésétől a rendszer korszerűsítéséig.

Ezt a módszertant már alkalmazzák a Schneider Electric saját üzemeiben, amelyek ma már követendő példaként szolgálnak a hatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gyártáshoz.

Az EcoConsult más ipari szereplőket is képessé tesz az energiafelhasználásuk feltérképezésére, az erőforrások elosztásának optimalizálására és az intelligensebb, zöldebb technológiák integrálására. Megteremti a költségmegtakarítás, a jogszabályi megfelelés és a hosszú távú fenntarthatóság alapjait.

Az üzemek az Electrical Digital Twin szolgáltatással növelhetik OpEx-megtakarításaikat. A Schneider Electric tanácsadói a vezető ETAP szoftver segítségével tervezik meg és adják át egyvonalas diagramjukat.

Ez lehetővé teszi számukra, hogy javítsák a biztonságot, csökkentsék az állásidőt, és megfeleljenek a szabályozási követelményeknek, egyszerűen azáltal, hogy rendelkezésre áll egy frissített, digitalizált elektromos rendszerarchitektúra. A Schneider Electric többéves szolgáltatási csomagjával naprakészen tartja ügyfelei architektúráját.

A vállalat szakértői számos szolgáltatással segítik az ügyfeleket. Ezek közé tartoznak a rövidzárlat-számítások a villamos hálózat méretezésére, a védelmi koordinációs tanulmányok az üzemeltetésfolytonosságának biztosítására, az ívkisülés elemzések a villamosív kialakulás kockázatának felmérésére, a szükséges személyi védőeszközök meghatározására és a külső energiatároló rendszerek (BESS – Battery Energy Storage System) méretezésére, valamint a hálózatminőség és a felharmonikusok elemzése az elektromos rendszer hatékonyságának növelése érdekében.

Az Electrical Digital Twin az ügyfelek SCADA-rendszeréhez is csatlakoztatható a helyi felügyelet és elemzés kiterjesztése érdekében, ami teljes rendszeráttekintést, energiagazdálkodást, operátor képzést és előrejelző elemzést tesz lehetővé.

Díjnyertes gyár

A Schneider Electric fenntarthatóságra és hatékonyságra való törekvésének elismeréseként a TIME magazin és a Corporate Knights is a világ legfenntarthatóbban működő vállalataként nevezte meg a céget.

Az elmúlt hónapokban a DSPS is több elismerést kapott, a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjon az Ipar kategóriában az első helyen végzett ez a fejlesztés, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) Zéró Karbon Díj pályázatán új építés kategóriában nyert díjat, a tavalyi „Green Awards powered by Green Cloud” pályázaton a három legjobb projekt közé került.

Emellett a CRE Awards megmérettetésen a BTS (Build-To-Suit) kategóriában döntős helyezést ért el, a Joint Venture Association pedig „Best Technology Investment of the Year” díjjal ismerte el a fejlesztést.

Tegye meg az első lépést a nettó zéró felé!

Kérje ingyenes konzultációnkat, amelyhez díjmentes energiafogyasztás-elemzést biztosítunk. A Schneider Electric EcoConsult szakértői feltárják, hol rejtőznek a legnagyobb megtakarítási lehetőségek, és megmutatják, hogyan csökkentheti költségeit és CO₂-kibocsátását egyszerre.

Foglaljon időpontot most, és tegye hatékonyabbá cége működését!

The post Mutatjuk a jövő gyárait – nem pazarolnak energiát, sem erőforrást appeared first on digitrendi.hu.

Az energiamenedzsment és ipari automatizálási megoldások piacán meghatározó cég elindította „Environmental Data Program” kezdeményezését, ami az eddig működő „Green Premium” jelölést váltja.

Az új program hozzáférést ad az ügyfeleknek a vállalat termékeinek környezeti hatásaira vonatkozó információkhoz, lehetővé téve számukra, hogy megalapozottabb, adatalapú döntéseket hozzanak, jobban megfelelve a változó szabályozási követelményeknek.

A cég olyan kritikus információk – mint a karbonlábnyom, az energiahatékonyság, a csomagolás, az újrahasznosított tartalom – rendelkezésre bocsátásával segíti az ügyfeleket abban, hogy a fenntarthatósági céljaikhoz szükséges döntéseket hozhassák meg.

Az új programban az ügyfelek mostantól 14 környezeti adatról szóló információkhoz juthatnak hozzá, ami jóval több mint a „Green Premium” kezdeményezés korábbi 5 adata.

Ez a 14-féle környezeti adat már most elérhető online 110 ezer kereskedelmi referenciához. Cél, hogy év végére már 155 ezer kereskedelmi referenciára biztosítva legyen az információk elérése, ezzel a cég az eladott termékei lefedettségét ezzel 70-ről 80 százalékra növeli.

Mivel 2024. hivatalosan is a legmelegebb év volt a Földön, még soha nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy gyorsabb előrehaladásra van szükség a klímavédelem kapcsán. A rendelkezésre álló tanulmányok ugyanakkor azt mutatják, hogy a globális gazdaságnak ma még mindössze a 7,2 százaléka körforgásos.

Az elmúlt évek szabályozási változásai (benne az EU „Green Claim Directive” tervezete) egyre magasabb szintre emelik az átláthatósági és az elszámoltathatósági elvárásokat. Az SE új programja által biztosított adatok megkönnyítik az ügyfelek számára, hogy ezeket a mérőszámokat mind üzleti, mind megfelelési és jelentéstételi célokra használják. A környezeti adatok átláthatósága a versenyképesség szempontjából is egyre fontosabb.

The post Új, adatalapú döntéseket támogató fenntarthatósági programot vezet be az SE appeared first on digitrendi.hu.

Egy innovatív norvég startup, a Carbon Centrum ennek révén a jövőben már az EIT InnoEnergy égisze alatt folytathatja a CarbonID fejlesztését.

A platformot arra hozták létre, hogy kövesse a vállalati dolgozók CO2 kibocsátását, létrehozva ezzel a világ első, adatokkal is alátámasztott egyéni szén-dioxid-azonosítóját.

A Carbon Centrum fejlesztés lehetővé teheti a cégek környezeti hatásainak az érdemi megváltoztatását azáltal, hogy nyomon követi az alkalmazottak szénlábnyomát.

A CarbonID elsősorban a fenntarthatósági stratégiával rendelkező vállalatoknak lehet izgalmas, beleértve az egyenként is többszáz főt foglalkoztató mobilitási, az energia- és a kiskereskedelmi cégeket.

Így működik a platform

A platform a fitneszalkalmazásokhoz hasonlóan működik és a regisztrált csapattagok a mobilitási, a vásárlási és az energia kategóriákban „végrehajtott” tevékenységeken keresztül nyomon követhetik a kibocsátásaikat.

Ezeket aztán automatikusan lábnyomokká alakíthatnak át. A CarbonID segít abban is, hogy a felhasználók környezetbarát szokásokat sajátítsanak el.

Csökkenthetik az emissziót, kihívásokat választhatnak, versenyezhetnek a társaikkal és projekteket indíthatnak másokkal együtt, amelyekért cserébe különböző előnyökben részesülnek.

A Carbon Centrum közlése szerint az idei első negyedévben kezdik meg az első kísérleti projektjeket a CarbonID-val.

The post A kor, amiben már egyéni CO2 kibocsátásunkat is figyelhetjük appeared first on digitrendi.hu.

Pozitív trend, hogy a fenntarthatóságot egyre fontosabb kérdésnek tartják a hazai cégek, de mögöttes motivációjuk teljesen eltér a külföldi érdekeltségű vállalkozások szemléletétől.

Egyebek mellett ezt állapítja meg a jelentés, amely a 20 fő vagy 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező hazai iparvállalatok körében zajlott mélyinterjús és kérdőíves módszerrel.

Összességében a kutatásban résztvevők 54 százalékának már van fenntarthatósági rendszere és vagy politikája. Négyötödük működik együtt teljes vagy részmunkaidős (17%) vagy külsős (30%) szakértővel. Arra is van példa, hogy a vállalaton belül (33%) bíznak meg valakit ezzel a feladattal.

A fenntarthatóságért tett erőfeszítéseikkel elégedettek a hazai cégek

A fenntarthatósággal kapcsolatban a válaszadók 59 százalékának vannak rövid távú, 42 százaléknak pedig hosszú távú tervei. Ezen belül leginkább a hulladékkezelésre (95%), az energiahatékonyságra (85%), valamint a víz- és levegőszennyezés csökkentésére (78%) fókuszálnak.

Egyre fontosabb szempont ugyanakkor a biodiverzitás megőrzése (61%), az ellenőrizhető források használata (58%) és a fenntarthatósági szempontú termékfejlesztés is (57%).

A vállalatok egyébként elégedettek a saját erőfeszítéseikkel: kétharmaduk véli úgy, hogy hasonlóan teljesít ezen a téren, mint versenytársai, minden ötödik cég pedig úgy gondolja, többet tesz a fenntartható jövőért, mint a többi piaci szereplő.

A megkérdezettek zöme azt gondolja, hogy kellően kiveszi a részét a társadalmi felelősségvállalásból is, ezen belül főként karitatív- és sportszervezetekkel állnak kapcsolatban.

„Saját bevallásuk alapján a hazai iparvállalatok a napelem-rendszerek kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés, illetve a vízfogyasztás mérséklése terén érték el eddig a legnagyobb eredményeket, ugyanakkor egyre nagyobb szerep jut a fenntartható beszerzésnek is: a beszállító partnerek kiválasztása során a cégek több mint kétharmada (70%) mérlegel ezt figyelembe véve „ – mondja a kutatást végző Siemens Zrt. energiahatékonysági szakértője, Simon András.

A vállalatok 20 százaléka a forráshiányt gondolja a legnagyobb problémának, 14 százalékuk hiányolja vagy kevesli a fenntarthatósági beruházásokra kiírt pályázatokat, vagyis külső segítséget is igényelne.

Minél több főt foglalkoztat ugyanakkor egy cég, annál kevésbé hivatkozik arra, hogy a fenntarthatósági beruházásait az anyagiak, a beruházások magas költsége, vagy a pályázatok hiánya akadályozza.

A külföldi érdekeltségű cégeknél nagyobb a belső indíttatás

A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy milyen tényezők befolyásolják a cégeket a fenntarthatósági politikájuk kialakításában vagy fejlesztésében. A válaszadók elég nagy része a médiát (43%) és az így elérhető információkat és trendeket, a szakmai kapcsolatrendszert és csatornákat (41%) nevezik meg fő inspirációs forrásként.

Az is kiderül azonban, hogy sok esetben a vezetőség (36%) vagy a cégközpont (33%) felől érkezik az iránymutatás. A hazai cégeket ugyanakkor inkább a külső nyomás motiválja a fenntarthatósági célok megvalósítására.

Ezek sorában főleg a jogszabályi előírások (44%), továbbá az üzleti érdekek (19%) és társadalmi-vevői elvárások (16%) szerepelnek.

Itt nagy eltérés mutatható ki a külföldi tulajdonosi körrel rendelkező vállalatokhoz képest. Utóbbiak sokkal nagyobb arányban alkalmaznak fenntarthatósági szakértőt és rendelkeznek célirányú stratégiával, azon belül rövid- és hosszú távú célkitűzésekkel.

Röviden, a törekvéseiket sokkal inkább belső elvárások és valós elköteleződés mozgatja, mint a hazai tulajdonúakét. Előbbiek körében erősebb a tulajdonosi-befektetői elvárás is, amit viszont náluk is részben a külső nyomás vezérel.

Az Európai Unió ugyanis 2024-től új vállalati ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási keretrendszer) jelentési kötelezettségeket vezet be lépcsőzetesen, ez pedig a banki finanszírozás elbírálásánál is fontos értékelési szempont lesz a jövőben.

A témáról nemrég írtuk, hogy alig másfél év múlva az európai, köztük a nagyobb magyarországi cégeknél élesedik a beszámolási kötelezettség a vállalkozásuk fenntartható működéséről (ESG). A kkv-k zömének sincs már túl sok felkészülési ideje, 2028-tól már rájuk is vonatkozik a szabályozás.

Még tanuljuk a karbonlábnyom számítását

A kutatás érdekes eredményt hozott a karbonlábnyom számítására és jelentőségére vonatkozóan is. Miközben a válaszadók 39 százaléka szerint az ezzel kapcsolatos vállalati információk a jövőben versenyelőnyt jelentenek, a többségüknél még nem készült ilyen számítás.

Sőt, csak minden tizedik iparvállalat tudja megmondani, hogy mekkora a karbon-lábnyoma, a megkérdezettek közel felét pedig egyelőre hidegen hagyja, hogy a termékei mennyire terhelik meg a környezetet.

A témában előrébb járó cégek viszont azért vannak tisztában a fogalommal, mert a külföldi anyavállalatnak szolgáltatnak adatokat ezzel kapcsolatban. Van tehát hova fejlődni.

Simon András szerint jó, hogy a cégek már most is odafigyelnek az újrahasznosításra, az okos vízgazdálkodásra, a tudatos energiafelhasználásra vagy éppen optimalizálják az üzleti utak számát és gyakoriságát, amik egyben költségcsökkentő tényezőt is jelentenek.

Az igazi áttöréshez ennél átfogóbb szemléletre lesz szükség Magyarországon. Egyre fontosabb lesz a munkavállalói edukáció és az általános szervezeti elkötelezettség növelése, konkrét mérőszámok kitűzése a rövid- és a hosszú távú célokhoz.

Nagy segítséget jelentenek az olyan digitális fejlesztések is, mint a termékszintű karbon-lábnyom kiszámítása, a vásárlók ezzel kapcsolatos tájékoztatása, ami versenyelőny a mind tudatosabb fogyasztók megnyerésére is.

The post A hazai cégeket ma még a külső nyomás motiválja a fenntarthatóságra appeared first on digitrendi.hu.