Magenta AI néven már elérhető a szolgáltatás a hazai távközlési cég anyavállalatánál, a Deutsche Telekomnál. A német nagyvállalat ugyanis a közelmúltban lépett együttműködésre a mesterséges intelligencia alapú keresőmotorok piacán látványosan gyors üzleti karriert befutott kaliforniai Perplexity AI Inc. céggel.

Új alapokra helyezi az amerikai fejlesztő cég az internetes keresést

A társaság fő terméke egy olyan mesterséges intelligencia alapú társalgási keresőmotor, amely valós időben keres információkat az interneten, a lekérdezések megválaszolásához nagy nyelvi modelleket (LLM) használva. A többi keresőnél megszokott több oldalas linklisták helyett az összetett kérdésekre is rendszerezett szöveges válaszokat ad, azokban megnevezve a mögöttes forrásokat is.

A Perplexity AI-t 2022-ben alapították a back-end rendszerek, mesterséges intelligencia (AI) és gépi tanulás területén jártas mérnökök. Aravind Srinivas, a cég vezérigazgatója korábban az OpenAI-nál dolgozott AI-kutatóként. Andy Konwinski a Databricks alapító csapatának tagja volt. Denis Yarats, a társaság műszaki vezérhelyettese (CTO) a Meta AI kutatója volt. Johnny Ho stratégiai igazgató pedig mérnökként dolgozott a Quora-nál.

Az első két évben a Perplexity 165 millió dolláros finanszírozást gyűjtött, aminek alapján a vállalatot már több mint 1 milliárd dollárra értékelték. Az idén novemberig összegyűlt félmilliárd dollár után a céget már 9 milliárd dollárra értékelik.

Az idei újabb fordulóban a befektetők között ott volt egyebek mellett Jeff Bezos(Amazon), az Nvidia, a Databricks, a Bessemer Venture Partners, és az augusztusban elhunyt korábbi Google, YouTube vezér Susan Wojcicki.

A Perplexity alapterméke ingyenes és a vállalat önálló LLM-jét használja. A fizetős Pro verzió ezen felül hozzáférést ad a GPT-4, Claude 3.5, Grok-2, Llama 3 és további Perplexity LLM-ekhez is.

A fizetős üzemmód további részletező kérdéseket tesz fel a felhasználónak a lekérdezések pontosítása érdekében. Lehetővé teszi az ügyfél számára a helyi fájlok, köztük képek feltöltését és elemzését, a mesterséges intelligencia segítségével történő képgenerálás mellett.

A Perplexity idén áprilisban indította el a termékének új, céges változatát. Májustól pedig bevezetett egy új, Pages nevű funkciót, amely a felhasználói kérések alapján testreszabható weboldalt generál. A Pages is a Perplexity AI keresési modelljeit használja az információgyűjtéshez és a kutatási prezentáció készítéséhez, amelyet közzé lehet tenni, és meg is lehet osztani másokkal.

Megoldások a digitális falak áttöréséhez

A Telekomnál induló Perplexity szolgáltatáshoz a többes díjcsomagokra előfizető Magenta ügyfelek juthatnak hozzá. A prémium előfizetést minden Magenta Moments tag aktiválhatja a Telekom applikációban november 25. és február 28. között.

Az új szolgáltatásról egyébként a Telekom idei karácsonyi reklámkampányának beharangozóján értesültünk, ami az embereket egymástól elválasztó, jelentős részben már a digitális tudásunkban meglévő falak áttöréséről szól.

Magyarország mellett a Deutsche Telekom Csoport kilenc másik európai országában bemutatott alkotás üzenete, hogy a bennünket körülvevő sokféle gátat legtöbbször mi magunk teremtjük meg, de ugyanolyan egyszerűen le is bonthatjuk őket, mint amilyen észrevétlenül felépültek.

„Újszerű megközelítésekre, a digitalizáció révén megvalósuló innovációkra van szükség, hogy a korlátainkat meghaladjuk, és hogy a technológia kínálta lehetőségek mindenkihez eljussanak. Egyre inkább jelen van az eltérő digitális tudásból adódó különbség, lemaradás”– fogalmazott Szabó Béla, a Telekom márkakommunikációs igazgatója.

Hozzátette: digitális vállalatként ezeknek az akadályoknak az áthidalásában szeretnének segítséget nyújtani. Ennek a hozzáállásnak a kulcsfogalma a tuning, ami nem egyszerűen digitális megoldásokat jelent, hanem az egyedi szükségletekre reagáló hozzáállást.

A tuningot támogató körbe tartoznak például az 5G-képes készülékek megvásárlását könnyítő kedvezmények, a fiatalok kibontakozásának teret adó Telekom Kraft, az új karrierurakat megnyitó Kickstart gyakornoki program, a kisvállalkozások digitális tuningját szolgáló Hello Biznisz, a családi mindennapokat megkönnyítő Hello Szülő, vagy a generációs párbeszédet elősegítő Netrevalók program. és ide sorolható a már említett AI-alapú keresőmotor elérhetővé tétele.

The post A netes keresőknek támaszt konkurenciát a Telekom új szolgáltatása appeared first on digitrendi.hu.

A kutatók egyike Megi Sharikadze, a müncheni Leibniz Szuperszámítógépes Központ kutatásvezetője először akkor érezte a helyi keresőmotorok hiányát, amikor a lakóhelyéhez legközelebbi postahivatalt kereste.

A Google Maps több éven keresztül egy, a lakóhelyétől meglehetősen messze lévő postahivatalhoz irányította. A kutató azonban tovább keresve, közvetlenül a német posta weboldalán megtalálta az otthonához sokkal közelebbi postafiókot.

„Ez ráébresztett arra, hogy több olyan speciális keresőmotorra lenne szükség, amely alkalmasabb a helyi infrastruktúra feltérképezésére” – nyilatkozta a témát feldolgozó Horizon magazinnak Megi Sharikadze.

Privát kapuőrök vigyázzák a szabadnak szánt információkat

A szakértő most a 2022. szeptemberében indult OpenWebSearch.EU nevű, uniós finanszírozású kutatási kezdeményezés részese, amely 14 neves kutató- és számítástechnikai központot fogott össze.

A projektet a keresőmotorok piacának kiegyensúlyozatlansága miatti aggodalmak inspirálták, és az európai internetes keresőmotorok infrastrukturális hátterének a megteremtésén dolgozik.

Annak ellenére, hogy a webes keresés a digitális gazdaság gerincét képezi, és az elmúlt három évtizedben a mindennapi élet szerves részévé vált, a területet csupán néhány privát „kapuőr”, mint a Google, a Microsoft, a Baidu vagy a Yandex uralja, azon belül is a meghatározó szereplő– a Google.

Olyannyira, hogy a nyelvek többségében igeként már meg is honosodott a „to google”, vagy nálunk a guglizás. Jelenleg a Google messze a világ leggyakrabban használt keresőmotorja, 90,5%-os globális piaci részesedéssel.

A keresőóriás erőfölényét idén az amerikai igazságügyi minisztérium által indított perben jogellenes monopóliumnak minősítették, az EU legfelsőbb bírósága pedig ugyancsak pénzbírsággal sújtotta a vállalatot, erőfölényével való visszaélésre hivatkozva.

A szinte monopolizált helyzetre elmondható, hogy az információ, mint közjószág, amelyhez szabad és átlátható hozzáférést kellene biztosítani, már nem áll nyilvános ellenőrzés alatt.

Az uniós projektre kitűzött három év során a kutatók egy nyílt európai webindex (OWI) magját dolgozzák ki, amely az új európai internetes keresés alapját képezi majd.

„Szeretnénk felhatalmazni az európai közösségeket, hogy könnyen szűrhessék és megtalálhassák a világháló számukra releváns részeit” – mondja Michael Granitzer, a németországi Passaui Egyetem adattudományi professzora, az OpenWebSearch.EU koordinátora.

A néhány európai keresőmotor is az amerikai cégek keresési eredményeire támaszkodik

Létezik néhány európai keresőmotor, de ezek többnyire az amerikai cégek, például a Google és a Bing keresési eredményeit használják. Az európai digitális világot is az amerikai székhelyű IT-cégek uralják – emeli ki a magazinban megjelent írás.

Ez azt jelenti, hogy nemcsak sok pénzt keresnek, de rengeteg információt és adatot is gyűjtenek a felhasználóikról. Az EU válasza erre az idén márciusban hatályba lépett digitális piaci törvény, amelynek célja, hogy megakadályozza, hogy ezek a nagyobb vállalatok tisztességtelen gyakorlatokat alkalmazzanak az előnyük megtartása érdekében.

Ily módon a technológiai startupok, például a keresőmotorokat gyártó cégek anélkül versenyezhetnek, hogy tisztességtelen feltételek korlátoznák a munkájukat.

Az OpenWebSearch.EU kutatói által fejlesztendő európai nyílt webindex (OWI) magját a fejlesztők felhasználhatják saját, testre szabott keresőmotorjaik létrehozásához.

Az OWI egy olyan digitális infrastruktúra, amely strukturált formában tartalmazza az adatkészleteket, amelyeket a végfelhasználóknak információt küldő keresőmotorok használhatnak.

Az európai OWI kiépítésének egyik oka, hogy az EU-ban más adatvédelmi törvények érvényesek, mint az Egyesült Államokban, ahol a Google székhelye is található.

Az OWI azt is jelenti, hogy az infrastruktúra az európai törvények köré épül. Emellett Európában nagyobb a nyelvi sokszínűség, és az OWI célja, hogy több nyelvet is támogasson.

Az OpenWebSearch.EU csapatában 14 olyan jelentős európai kutatóközpont vesz részt, köztük a már említett Leibniz Szuperszámítógépes Központ. További partner a CERN – a WWW-szerverek eredeti indexének otthona – és a németországi székhelyű Open Search Foundation, amely az internet nyitottabbá és átláthatóbbá tételét tűzte ki célul.

A keresőmotorok létrehozásához olyan erőforrásokhoz kell hozzáférni, amelyekkel sokan nem rendelkeznek. A projektpartnerek úgy vélik, hogy az európai infrastruktúrát használó index létrehozása csökkenteni fogja a belépési korlátot azok számára, akik Európában új keresőmotorok létrehozásában érdekeltek.

Az első három felhasználói példa

Jelenleg három olyan felhasználói példa van már folyamatban, amelyekben az OWI segítségével fejlesztik a keresőmotort, köztük egy olyan, amely a szlovéniai éttermek keresőjeként fog működni.

Egy másik keresőmotor pedig internetes adatokat kombinál a földtudományi adatokkal, ami hasznos lehet a környezetkutatók számára.

The post Néhány év és jönnek a valódi európai keresőmotorok appeared first on digitrendi.hu.

Robbanásszerűen növekszik Magyarországon is az interneten megjelenő letölthető, vagy tetszés szerinti időben ott meghallgatható ingyenes hanganyagok száma, amit a szakma podcastként ismer. (Maga az elnevezés az Apple zenelejátszója az “iPod”az Apple zenelejátszója és a műsorszórás angol elnevezése a “broadcast” szóösszevonása alapján született. A kifejezés Ben Hammersley brit újságíró, rádiós, internet-szakírótól származik.)

Eddig sok idő ment el a kereséssel

A podcast viszonylag egyszerűen állítható elő, ingyenessége miatt könnyen hozzáférhető, ez is hozzájárult ahhoz, hogy ma már egymást érik Magyarországon is a különböző tematikus adások, a gazdasági kisokokostól a pszichológiai tudattágításon át egészen a némafilm kritikákig.

A kínálati bőség viszont egyre nagyobb fejtörést okozhat a műfaj kedvelőinek, akik nem szeretnének sok időt eltölteni azzal, hogy megtalálják a számukra valóban fontos podcastokat a világhálós rengetegben.

Gyakori, hogy egy rövid leírás vagy egy jól hangzó cím miatt kezdünk bele egy hosszabb előadásba, de aztán kiderül, hogy a minket érdeklő téma csak a legvégén, és csupán egy említés szintjén kerül elő. Ezt kivédeni ezidáig nem igazán volt lehetőség, egy új fejlesztésnek köszönhetően azonban a helyzet gyökeresen megváltozhat.

Már nemcsak nevek, címek és leírások alapján szűrhetünk

A Telekom, amely már egy ideje működtet egy kimondottan podcast kereső oldalt, podcast.hu néven most egy új fejlesztéssel rukkol elő, amellyel nemcsak nevek, címek és leírások alapján szűrhetünk majd a tartalmakra.

Egy szövegfelismerő algoritmus írott szöveggé alakítja a műsorokban elhangzó beszélgetést, így a jövőben elég lesz egy kulcsszó vagy mondatrész ahhoz, hogy minél több adásra találhassunk rá a minket valóban érdeklő témákban. A találatokat ráadásul a szövegkörnyezettel együtt láthatjuk, így gyorsan kiderül a valódi tartalom, még akkor is, ha többértelmű szóra keresünk.

A T-Systems által fejlesztett digitális beszédleíró a szöveggé átalakított podcast epizódokat a podcast.hu keresőjébe teszi, így, ha egy olyan szóra keres valaki, ami elhangzott az egyik adásban, akkor az a rész azonnal megjelenik a találati listában.

A digitális megoldás az első, amit magyar nyelvű podcastekhez lehet használni. A műfaj amúgysi rengeteg kihívást rejt magában, mert sokszor többen beszélnek egyszerre, nem azonos artikulációval és angol szavak is keveredhetnek a beszélgetésbe, ezért előfordulhat hibás ragozás, egy-egy félreértett szó, vagy az egyszerre megszólalásból fakadó összeakadt mondatok.

A Telekom indulásként 28 podcast csatornával működik együtt, első körben az ő adásaikat alakították írott szöveggé digitális megoldásukkal. A leiratokat 2021. októberig visszamenőleg készíttetik el, és ezzel párhuzamosan az újabb epizódokat is folyamatosan feldolgozzák. A tervek szerint az együttműködő podcastek listáját a későbbiekben továbbbővítik.

The post Digitális beszédleíró segít a podcastokban pontosabban keresni appeared first on digitrendi.hu.

Az Y és a Z generáció új módszereket vezet be a kommunikációban, olyanokat például, amelyekkel lerövidítheti a szöveges üzenetek küldésekor vagy a közösségi médiás bejegyzésekben használt szavakat.

Ezeket vizsgálta egyik legutóbbi elemzésében a Case24.com/uk. A cég az Ahrefs online elemzőeszközből kinyert adatok alapján összeállította azon rövidítések százas listáját, amelyeket a legnehezebb megfejteni, és amelyek miatt a felhasználók a leggyakrabban fordulnak a Google keresőhöz.

A top 20 rövidítés a Google keresőben

A toronymagasan első SMH még 2004-ben került be az Urban Dictionary-be, a nevetségesnek vagy ostobának talált helyzetekre adott válaszként értelmezve.

A második helyen több mint 400 ezer átlagos globális havi kereséssel az LMAO (Laughing My A** Off) rövidítés áll. Ez a betűszó gyakran kíséri a humoros üzeneteket és mémeket.

Őszintén szólva nem igazán lehet tudni miért a harmadik a TBH(To be honest), amely egyszerűségével is megközelíti az előtte álló LMAO rövidítést. A Google Trends alapján az elmúlt 12 hónapban a legnagyobb háromszoros növekedést a jelentése alapján minden idők legnagyobbikának számító GOAT(Greatest of all time)-nak sikerült elérnie, amivel a 11. helyre ugrott.

A módszertanról

Ami a módszertant illeti, a Case24.com/uk jó hírű webhelyek, például a Reader’s Digest, a Preply, a YourDictionary és egyebek cikkein keresztül gyűjtötte össze október elején a 100 leggyakrabban használt rövidítést tartalmazó listát.

Az Ahrefs online elemzőeszköz segítségével pedig úgy azonosította be a leggyakrabban keresett betűszavakat a Google-ban, hogy olyan keresési kifejezéseket használ, mint az „xx jelentése”, a „mit jelent az xx” és az „xx definíció”.

The post A legtöbbet keresett rövidítések az sms és az internet világából appeared first on digitrendi.hu.