Június 25-ig jelentkezhetnek a Telekom digitalizációs pályázatára azok a magyarországi kisvállalkozások, amelyek szeretnének előrelépni a digitális fejlesztések terén, de eddig nem találták meg a megfelelő megoldásokat vagy nem tudták, hol kezdjék el az átalakulást. A program elsősorban a digitalizáció útjának az elején járó vállalkozásokat célozza.

A pályázaton legalább egy éve működő, 1–10 főt foglalkoztató társas vállalkozások indulhatnak. A három kiválasztott nyertes 12 hónapon keresztül díjmentesen vehet igénybe a működését támogató digitális szolgáltatásokat, köztük weboldal- és domainmegoldásokat, céges e-mail szolgáltatásokat, online együttműködési eszközöket, Microsoft 365 licenceket – Copilot hozzáféréssel együtt –, valamint kiberbiztonsági szolgáltatásokat. A pontos csomagot a nyertes vállalkozások igényei alapján állítják össze.

A Telekom emellett az első száz érvényes pályázat benyújtójának egyéves Norton 360 végpontvédelmi előfizetést is biztosít.

A kiválasztás során nemcsak a jelenlegi digitális érettséget, hanem azt is figyelembe veszik, hogy a vállalkozás mennyire nyitott a változásra, illetve mennyire mutatható be jól mások számára a digitalizáció gyakorlati haszna. A pályázaton nemcsak Telekom-ügyfelek indulhatnak, hanem bármely magyar kisvállalkozás, amely megfelel a feltételeknek.

A kezdeményezés része a Telekom vállalkozásfejlesztési programjának, amelynek keretében a cég egy mesterséges intelligenciára épülő Digitalizációs Asszisztenst is elérhetővé tett a kisvállalkozások számára. Az eszköz a digitalizációval kapcsolatos kérdések megválaszolásában nyújt segítséget a vállalkozóknak.

The post Digitális fejlődésre pályázhatnak a kisebb cégek a Telekomnál – közel a határidő appeared first on digitrendi.hu.

A személyi változás jóval túlmutat egy szakmai szervezet vezetőváltásán. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform szerint Magyarország olyan fordulóponthoz érkezett, ahol a digitalizáció üteme közvetlenül befolyásolhatja az ország hosszú távú versenyképességét.

A szervezet értékelése szerint a globális iparban egyre gyorsabban terjed az automatizáció, a robotika, a mesterséges intelligencia és az adatvezérelt működés, miközben a hazai vállalatok jelentős része – különösen a kis- és középvállalkozások(kkv) – még csak részben használja ki ezek előnyeit. A kinevezés jelentőségét tovább növeli, hogy a platform átfogó ipari digitalizációs stratégiát készít a kormányzat számára.

Az új elnök az ipari digitalizáció egyik legismertebb hazai szakembere

Pályafutása szorosan összefonódik a Bosch Rexrothtal, ahol tervezőmérnökként kezdett, később divízióvezetőként, majd ügyvezetőként irányította a vállalat magyarországi működését. A felelősségi kör 2015-től az Adria-régióval bővült ki, emellett a magyarországi Bosch csoport Ipar 4.0-ért felelős felsővezetőjeként dolgozott.

Szakmai kapcsolatrendszere az ipari nagyvállalatoktól a kutatóintézeteken és egyetemeken át a technológiai startupokig terjed, ami különösen értékes lehet a Platform összefogó szerepének erősítésében.

A szervezet szerint Magyarország számára a következő évek kulcskérdése, hogy sikerül-e felgyorsítani a vállalatok technológiai modernizációját. Az Ipar 4.0 Platform álláspontja szerint a digitalizáció már nem pusztán technológiai kérdés, hanem gazdaságpolitikai versenyképességi tényező.

A digitalizációs stratégia konkrét lépéseket is tartalmaz majd

A szervezet ezért egy olyan ipari digitalizációs stratégia kidolgozását kezdeményezi, amely a hazai helyzet értékelése mellett konkrét javaslatokat fogalmaz meg a döntéshozók számára az ipari digitalizáció legfontosabb lépéseiről. A dokumentum elkészítésébe az ipari ökoszisztéma szereplőit, vállalatokat, kutatóhelyeket és oktatási intézményeket is bevonnák.

Ács István szerint nincs vesztegetni való idő. Úgy véli, hogy a magyar ipar csak akkor tudja megőrizni pozícióit a nemzetközi versenyben, ha a digitalizáció gyorsan és széles körben beépül a vállalatok mindennapi működésébe. Különösen fontosnak tartja a kkv-k technológiai felzárkóztatását, hiszen ezek a cégek adják a gazdaság gerincét, miközben sok esetben még nem rendelkeznek a modern adatvezérelt vagy mesterséges intelligenciára épülő rendszerek bevezetéséhez szükséges erőforrásokkal. A Platform szerint a digitalizációba történő beruházások akár 6–18 hónapon belül megtérülhetnek, ami jelentős versenyelőnyt biztosíthat a vállalatok számára.

Az új elnök nevéhez több olyan kezdeményezés is kapcsolódik, amelyek az ipari tudásátadás és innováció erősítését szolgálják. Ezek közé tartozik a Bosch Rexroth CU.BE Budapest innovációs és oktatási központjának létrehozása, valamint a SmartMan konferencia és fesztivál elindítása, amely az ipari digitalizáció gyakorlati alkalmazásait mutatja be a vállalatok számára.

A vezetőváltás tehát egybeesik azzal az időszakkal, amikor a magyar iparnak új növekedési pályát kell találnia. Az Ipar 4.0 Technológiai Platform várakozásai szerint a következő hónapokban elkészülő stratégiai javaslatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyarország ne csupán kövesse, hanem bizonyos területeken alakítsa is az európai ipari innovációs folyamatokat.

The post A Boschtól jön az Ipar 4.0 Platform új elnöke – a tét a kkv-k digitalizációja appeared first on digitrendi.hu.

Digitális kapaszkodó a legkisebb vállalkozásoknak

A digitalizáció ma már nem versenyelőny, hanem sok iparágban az üzleti túlélés egyik alapfeltétele. Miközben a nagyvállalatok az AI-alapú automatizáció és az adatelemzés új korszakába lépnek, a mikro- és kisvállalkozások jelentős része még mindig az első digitális fejlesztési lépésekkel küzd.

Ezt a piaci rést próbálja immár közel egy évtizede csökkenteni a Magyar Telekom Hello Biznisz programja, amely most új szintre lép egy AI-alapú digitális asszisztens bevezetésével. (Ezt a bejelentésen mi újságírók személyesen is tesztelhettük.)

A szolgáltató szakértői szerint az új rendszer elsősorban azoknak a vállalkozóknak lehet hasznos, akiknek nincs külön IT- vagy digitális szakértőjük, ugyanakkor szeretnék fejleszteni online jelenlétüket, automatizálni folyamataikat vagy hatékonyabban elérni ügyfeleiket.

A Telekom Digitalizációs Asszisztens május 18-tól válik nyilvánosan elérhetővé a Hello Biznisz platformon, teljesen díjmentesen és nemcsak Telekom-ügyfelek számára.

Nem egyszerű chatbotot építettek

A Telekom fejlesztése mögött az a felismerés áll, hogy az általános AI-rendszerek ugyan hatalmas tudásbázissal rendelkeznek, de kevésbé értik a magyar vállalkozói környezet sajátosságait. Egy hazai mikrovállalkozás számára ugyanis teljesen más kérdés egy webshop elindítása, mint egy nemzetközi nagyvállalatnak.

A rendszer ezért kifejezetten a magyar kkv-k igényeire készült. Nemcsak válaszokat ad, hanem konkrét, lépésekre bontott javaslatokat kínál olyan témákban, mint:

• webshopindítás,

• online marketing,

• közösségi média jelenlét,

• számlázási folyamatok automatizálása,

• ügyfélszerzés,

• digitális adminisztráció

A felhasználók szabadon kérdezhetnek, de vezetett beszélgetési folyamaton is végighaladhatnak. A teljes beszélgetés e-mailben elküldhető, később folytatható, vagy akár véglegesen törölhető is.

Több AI-modell is dolgozik a háttérben

A Telekom nem egyetlen nagy nyelvi modellre építette a rendszert. A háttérben moduláris architektúra működik, amely több AI-platformot kombinál, köztük a Claude, a Gemini, a Grok és a Sonar modelljeit.

Ez technológiai szempontból is érdekes irány: a nemzetközi trendekben egyre több vállalat mozdul el az úgynevezett multi-model AI rendszerek felé, ahol az eltérő modellek különböző feladatokra optimalizálhatók. Az ilyen architektúrák előnye, hogy rugalmasabban követhetik az AI-piac gyors fejlődését, miközben csökkenthető az egyetlen szolgáltatótól való függőség is.

A Telekom fejlesztői külön figyelmet fordítanak a hallucinációk, vagyis a téves AI-válaszok minimalizálására is. A rendszer válaszait ugyanakkor továbbra is emberi kontroll mellett ajánlott kezelni, különösen üzleti vagy jogi döntések esetén.

Adatvédelem, ami érzékeny pont marad az AI-ban is

A generatív AI vállalati használatának egyik legfontosabb kérdése ma világszerte az adatbiztonság. A Telekom szerint a rendszer célzottan nem kér azonosításra alkalmas személyes vagy üzleti adatokat. Ha a felhasználó mégis megad ilyet, az adatmaszkoló technológia felismeri és eltakarja az információkat, mielőtt azok a nyelvi modellekhez kerülnének.

A szolgáltató hangsúlyozza azt is, hogy az AI-modellek enterprise/API szintű integrációval működnek, vagyis a felhasználói adatok nem kerülnek be a modellek tréningfolyamataiba.

Kilencéves projekt jutott új szakaszba

A Hello Biznisz program még 2017-ben indult, amikor a hazai vállalkozások digitalizációja jóval korábbi szinten állt. A Telekom akkor elsők között próbálta edukációs és közösségi platformmal támogatni a mikro- és kisvállalkozásokat.

A projekt azóta több lépcsőben fejlődött tovább. A kezdeti workshopok, képzések és szakmai tartalmak után 2020-ban érkezett a Hello Biznisz Klub, amely már online láthatóságot és közösségi kapcsolatépítést is kínált a vállalkozásoknak.

Másfél éve új platformra költözött a szolgáltatás, megjelentek az úgynevezett D-tervek, a networking funkciók és a személyre szabottabb digitális fejlesztési ajánlások. A Telekom adatai szerint az oldal évente félmillió látogatót ér el, a D-terveket pedig több mint 30 ezer alkalommal töltötték le.

A következő nagy kérdés már az AI-használat minősége lehet

A most induló digitális asszisztens jól mutatja, hogy a vállalati AI-piac új szakaszba lépett. A hangsúly egyre kevésbé magán az AI-technológián, sokkal inkább annak gyakorlati alkalmazásán van.

A mikro- és kisvállalkozások számára különösen fontos lehet, hogy az AI ne általános válaszokat adjon, hanem valódi üzleti helyzetekre kínáljon használható megoldásokat. Ebben a versenyben a lokalizált tudás, a magyar piaci környezet ismerete és az egyszerű használhatóság akár fontosabbá is válhat, mint önmagában a mögöttes modell neve.

A Telekom mostani fejlesztése alapján a hazai kkv-szektor AI-edukációjának következő szakasza már nemcsak a digitalizációról, hanem a napi üzleti működés AI-támogatásáról is szólhat.

The post AI-asszisztenssel gyorsítaná a kkv-k digitális felzárkózását a Telekom appeared first on digitrendi.hu.

Sokféle hazai és nemzetközi felmérés látott napvilágot a közelmúltban a magyarországi üzleti szektor digitalizáltságáról. A legutóbbi épp a gyártóipari kis- és középvállalkozások(kkv) jövőbeni technológiai fejlesztési terveit vizsgálta a Siemens Zrt. megbízásából.

Fejben már eldőlt, miért fontos a digitalizáció

A felmérésben résztvevő szinte összes döntéshozó (94%) valamilyen szinten, minden második pedig kifejezetten fontosnak tartja a technológiai innovációkat, főként a cégük versenyképességének a fenntartása szempontjából.

Ezek szerepét elsősorban a hatékonyság-növelésében látják (61%), de minden második vállalkozás szerint a jó minőség, a költségoptimalizálás és a gyorsaság terén is fontosak.

Bár a legtöbben a versenytársaikkal azonos technológiai szintre helyezik saját vállalatukat, az 500 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégeket kivéve többen vannak viszont azok, amelyek elmaradva érzik magukat a versenytársaikhoz képest.

Csupán a válaszadók 14 százaléka állította, hogy teljesen vagy elég jól automatizáltak a gyártási folyamataik. A cégek fele úgy ítélte, hogy gyengén áll a kérdésben, ezek egyharmadánál, a 300 millió forintos éves árbevétel alatt teljesítő cégek esetében pedig 40 százalékuknál egyáltalán nincs automatizálva a gyártás.

Az ipar 4.0 megoldások alkalmazása is szegényesebb képet mutat: a megkérdezettek több mint a kétharmada egyáltalán nem használ ilyen technológiát. Ha mégis, elsősorban a gyártást automatizálja vagy az IoT-eszközöket, és ipari robotokat használ.

Nem így a félmilliárd forint feletti árbevételűek, ahol a vállalatok fele már alkalmaz ipar 4.0 megoldásokat, többségében az automatizáció és a robotizáció terén.

A nemzetközi megmérettetés is hasonló képet mutat

Az uniós tagállamok digitális fejlettségét mérő DESI index szerint Magyarország teljesítménye felemás. Az infokommunikációs infrastruktúrák kiépítettségében és minőségében továbbra is jeleskedik.

A vállalkozások digitális készségei terén viszont még van mit javítani nem csupán a mesterséges intelligencia alkalmazása, de a hétköznapibb ICT-technológiák esetében is.

„Hiába adottak Magyarországon a digitális átállás infrastrukturális feltételei, a vállalatok – különösen a kkv-k – többsége még nem érzékelte, hogy mi annak a valódi tétje, ha lekési a digitális átállást.

A következő években az alapvető digitális készségeken túlmutató AI-, felhő- és BI (üzleti intelligencia) technológiák használati aránya adott ország versenyképességének legfontosabb mutatóivá lépnek elő. Éppen ezért a jelentés nem pusztán pillanatfelvétel, hanem vészjelzés: a magyar gazdaság versenyképessége került veszélybe” – kommentálta a 2024-es évről szóló uniós jelentés hazai vállalkozásokra vonatkozó eredményeit Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára.

Miben kell még segíteni a cégeket a digitális felzárkózásban?

Magyarországon most a kkv-k 22,24%-a rendelkezik magas vagy nagyon magas szintű digitális intenzitással, szemben az EU 32,66%-os átlagával. Az alapvető digitális készségek fejlesztése önmagában nem elegendő, ambiciózusabb célkitűzésekre és fokozott támogatásra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások felzárkózhassanak az uniós versenytársakhoz.

Ehhez az infrastrukturális alapok megvannak, az optikai hálózatok 79,9%-os lefedettsége meghaladja a 69,2%-os uniós átlagot, és a 85,6%-os 5G-lefedettségi arány is jónak számít, igaz elmarad az EU-s átlagtól (94,3%).

A hazai kutatásban megkérdezett KKV-k döntő többsége (86%) tervez is valamilyen technológiai jellegű fejlesztést a következő 3-5 évben. További 12 százalékuk pedig vágyik a fejlesztésekre, de erőforráshiány akadályozza ebben.

A tervek és a vágyak a fejlesztések célját tekintve is a legtöbbször egybevágnak: az élen szerepel a technológiakorszerűsítés kapacitásbővítéssel és a munkaerő tudásszintjének a növelése, a válaszadók 44, illetve 34 százaléka jelölte meg ezeket tervezett opcióként.

A cégek 42 százaléka szeretne energiához kapcsolódó fejlesztéseket is (energiahatékonyság-növelés, megújuló energiatermelés, járműflotta-elektrifikáció) végrehajtani, ugyanakkor csak 32 százalékuk tervezi ezeket a következő 3-5 évben.

A fejlesztésekkel kapcsolatban ugyanakkor igen gyors megtérülést várnak a gyártóipari szereplők: 50 százalékuk legkésőbb 3 éven belül szeretne a pénzénél lenni, és csak 10 százalékuk fogadna el 5 évnél hosszabb megtérülést.

Ezzel egybevág, hogy technológiai innovációk alkalmazásával a teljesítmény/hatékonyság fokozását (61%), az árbevétel növekedését (60%), a költségek csökkenését (54%) és a piaci pozíció erősödését (51%) prognosztizálják.

A technológiai fejlesztésektől nemcsak pénzügyi hatást várnak, hanem a munkaerő-megtartást (53%), az új munkahelyek létrehozását (37%) és a munkavállalók motivációjának növelését (37%) is az előnyök között említették.

A válaszadók 40 százaléka említette, hogy számol azzal, hogy a meglévő munkaerő át- vagy továbbképzésére lesz szükség. Ez a szám viszont jóval alacsonyabb (13%) volt az 500 millió forint feletti árbevételű cégek körében.

Hiányjelenségek a belső erőforrásokban, a létszámban és a szabályozásban

A gyáripari felmérésben a technológiai fejlesztések legnagyobb akadálya a cégek több mint felénél a tőkehiány, de sokaknál (40%) jelent problémát a munkaerőhiány is. Emellett a külső pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést a válaszadók 48 százaléka sorolta a nehézségek közé, ezen belül is a pályázati lehetőségek hiánya akadályozza a cégek közel harmadát.

Ezzel szemben a tudás hiánya a vártnál kisebb, csak minden tizedik cégnél tekinthető visszatartó erőnek, a generációs konfliktusok pedig csak 7 százalékuknál merültek fel.

Az olyan külső környezeti tényezők viszont, mint a piaci kilátások, a szabályozási környezet, a makrogazdasági stabilitás vagy a kereslethiány a válaszadók 29 százalékát intik inkább várakozásra.

Az uniós felmérés szerint viszont a legtöbb hazai vállalkozás – különösen a kis- és középvállalkozások – még nem élvezik teljes mértékben a digitális technológiák előnyeit.
Ennek oka a digitális készségek hiánya, ami negatívan befolyásolja a gazdaság versenyképességét.

Ha csak az alapvető digitális készségeket vizsgáljuk, az elmúlt évben Magyarországon a kkv-k 57,4%-a rendelkezett ezekkel, amely arány jelentősen az uniós 72,91% alatt van, és meglehetősen távol áll a 2030-ra kitűzött 89 százalékos céltól.

E számok alapján továbbra is szükség van célzott intézkedésekre a digitalizációs szakadék áthidalására az alapvető digitális ismeretek terén, továbbra sem elegendő csupán az ezeken túlmutató komplex technológiák elterjesztésére fókuszálni.

Magyarország az uniós programban saját célként tűzte ki, hogy a 2030-ra a helyi vállalkozások 24 százaléka fog mesterséges intelligencia-alkalmazásokat használni. Ez az arány 2024-ben még csak 7,41%-on állt, igaz már a duplája volt a 2023-asnak.

Az alkalmazás egyik fő akadálya a mikro- és kisvállalkozások körében az ahhoz szükséges digitális készségek hiánya. Az IVSZ várakozásai szerint pozitív változást hozhat, hogy a kormány a közeljövőre ígérte, hogy frissíti a 2020-ban kidolgozott AI stratégiát.

Némi lendületet vett a digitális szakemberek képzése

A 2024-es jelentés szerint Magyarország nem érte el a kitűzött 4,9 százalékos célt az infokommunikációs szakemberek részarányában, a digitális szakemberek az összes munkavállalók 4,5 százalékát teszik ki, ami az 5 százalékos EU-átlag alatti.

Az éves növekedés arányában viszont az uniós átlag felett végzett hazánk, ami akár annak a jele is lehet, hogy a megkezdődött az elmozdulás a kívánt irányba. A közelmúltban bejelentett többféle szintű oktatási együttműködések ezt erősíthetik.

De honnan tudjuk, hogy tartunk a digitalizációban?

Van egy honlap, ahol minden hazai vállalkozás ingyenesen felmérheti cége digitális állapotát, fejlesztési javaslatokat kaphat, és akár pályázhat is célirányos támogatásokra. A KKV Digital szintfelmérőt eddig már több mint 10 ezer hazai kis- és középvállalkozás (KKV) végezte el.

A cégek a felmérés során gyors diagnózist kaphatnak saját digitális állapotukról: 10-15 perc alatt átfogó, PDF-ben letölthető értékeléshez juthatnak. A kitöltés után személyre szabott javaslatokat kapnak, hogy milyen területeken érdemes fejleszteni.

A kapott igazolással a vállalkozások a célirányos kormányzati szervezet ígérete szerint egyszerűbben és gyorsabban startolhatnak a DIMOP Plusz (Digitális Innováció és Modernizáció Operatív Program) digitális pályázatain, ahol milliárdos források állnak rendelkezésre digitalizációra, automatizálásra és mesterséges intelligencia alapú megoldásokra.

The post Hol tartanak a hazai kkv-k a digitális felzárkózásban, méréséhez elegendő egy gyorsteszt is? appeared first on digitrendi.hu.

Az online jelenlét néhány év alatt kiemelt versenyképességi tényezővé vált a vállalkozásoknál. A BellResearch 2024-es kutatása szerint viszont a 10 fő alatti cégeknek még alig több mint egyharmada rendelkezik honlappal és a mikrovállalkozásokat, valamint a teljes kkv szektort együtt nézve sem éri el a 40%-ot.

A „szakik” zöme fontosnak tartja a saját weboldalt

A kutatás szerint a ’lakás- vagy kert felújítás, karbantartás’, illetve az ’autó-, gépjármű szereléssel’ foglalkozó kkv-k vállalkozások több, mint 40%-a használ weboldalt. Míg a kereskedelemben, valamint a ’jogi- vagy pénzügyi szolgáltatások terén’ a weboldalak jelenléte a vállalkozások működésében inkább az átlagos 40% alatti.

A cégek digitalizációjának előmozdításához viszont annak a megértése is fontos, hogy milyen okok húzódnak meg a mögött, hogy a vállalkozások egy része nem él a weboldal lehetőségével.

Az említett négy vállalati szegmensben működő cégek közel harmada szerint a weboldal kialakítása és fenntartás drága, és nincs kapacitásuk azt működtetni. Szinte az összes iparágban minden második vállalkozás úgy gondolja, hogy „az ügyfeleik nem igénylik” – ez alól kivételt a ’szállás, utazás, szórakozás’ és az egészségügy jelent.

A többség interneten keres szakembert, vállalkozást

Ezzel ellentétes képet mutat be a Telekom megbízásából készült friss Ipsos kutatás eredménye. A Telekom korábbi, 2020-as kutatása óta eltelt fél évtized alatt gyökeresen átalakult, hogy hogyan keresünk szakembert, üzletet, kisvállalkozást.

Öt éve még döntően (61%-os aránnyal) a családtagok-barátok ajánlásai alapján döntöttünk, mára 89%-os említéssel az internet került az első helyre, rokonaink és az ismerőseink a második helyen említődnek, a harmadik hely pedig a közösségi médiáé.

A felmérés eredménye egyértelmű: a vállalkozások számára az online jelenlét immár nem választható opció, hanem stratégiai szükséglet.

A megkérdezettek kétharmada (Budapesten a háromnegyede) nem bízik meg olyan vállalkozásban, amelyről nem talál visszajelzést a neten, és a többség (56%) szereti, ha az ügylet – vásárlás, megrendelés, időpontfoglalás – teljes folyamatát online intézheti.

A válaszadók 44%-a azt is fontosnak tartja, hogy a kiszemelt vállalkozás, fent legyen valamelyik közösségi média oldalon.

Az online jelenléttel kapcsolatos vásárlói igények fontossági sorrendben: árak megjelenítése, óradíj, gyors válaszadás, értékelések feltüntetése, kedvezmények, akciók, nyitvatartás, a telefonszámon kívül más elérhetőség, illetve időpontfoglalás tartozik a legfontosabbak közé.

Főként a fiatal válaszadók emelték ki: fontos, hogy az adott honlap ott legyen az első keresési találatok között – ami a keresőoptimalizálás jelentőségére hívja fel a figyelmet.

A Telekom kutatása tíz foglalkozási, tevékenységi kör szintjén külön is megvizsgálta és összehasonlította az elvárásokat. Ezekből az adatokból egy áttekinthető tudásbázist hozott létre a szolgáltató, ami a Telekom Hello Biznisz platformon érhető el.

A negatív kommentek a hitelességet erősítik

Online kereskedelem, egészségügyi szolgáltatások, vendéglátás, utazás, szakemberek – ezekre a témákra keresünk a legsűrűbben. Ügyvédeket, jogászokat elsősorban honlapokon keresünk, a sport, az oktatás és a vendéglátás esetében viszont inkább a közösségi média az alapértelmezett keresőcsatorna.

A sport-fitnesz szolgáltatásoknál a Tiktok is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. A szépségápolási vagy a vendéglátási szolgáltatások ügyfeleit a legkönnyebben a közösségi médián keresztül lehet elérni.

A közösségi média felületeken a legtöbben termékre, szolgáltatásra vagy az adott vállalkozásokkal kapcsolatos véleményekre keresnek, ezért a közösségimédia-jelenléttel kapcsolatban az első számú elvárás a hitelesség, amibe a negatív kommentek felvállalása is beletartozik (85%).

A naprakész információközlés (84%) és a gyors válaszadás (82%) itt is alapkövetelmény, a közvetlen, barátságos stílus (77%) pedig még az értékelések feltüntetésénél (76%) is lényegesebb. A legkedveltebb formátum – az írott szöveget messze megelőzve – a kép és a videó.

A BellResearch 2024-ben készült kutatásával összevetve a mikro- és közepes vállalkozások mintegy 44%-a rendelkezik profillal valamelyik közösségi oldalon. Ez főként a Facebook-ot jelenti, de a vállalkozások mintegy 10%-a az Instagramon is jelen van.

A digitalizáció, az online térben való működés egy következő szintjét jelenti, ha a cégek értékesítettek az elmúlt 12 hónapban bármilyen terméket vagy szolgáltatást online felületen keresztül, vagy tervezik ezt a következő egy évben.

A tények azt mutatják, hogy a kkv-k kevesebb mint 10%-a értékesített online tavaly és nagyjából ugyanekkora részük ezt még csak idénre tervezi. Ez a két érték pedig együttesen sem éri el a 20%-ot.

A vendéglátás, a ’szállás, utazás, szórakozás’ messze kiemelkedően teljesít az online értékesítésben, a kereskedelem, az autó- és egyéb gépszerelés az átlagot hozza, míg a ’lakás-, kert felújítás’ vagy a ’jogi- és pénzügyi szolgáltatások’ kevésbé élnek a kibertérben való eladási lehetőségekkel, de ezen a területen a kutatási adatok alapján rövid időn belül szintlépés várható.

„Öt éve még elegendő volt egy statikus honlap, ma jól működő funkciók, mint az időpontfoglalás, értékelés, ügyfélszolgálat is az alapvető igények közé tartoznak” – hangsúlyozza Sipos Tamás, a Magyar Telekom kis- és középvállalkozások szegmensének vezetője.

A vállalkozások számára a Telekom a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program adta lehetőségekkel is segít a digitális előrelépésben.

A pályázó cégek gyakorlati segítséget kapnak a weboldal és a közösségi média felületek arculati és tartalomfejlesztéséhez, a kibervédelmi, illetve az internetes értékesítést támogató szolgáltatások igénybevételéhez, mindezeket vissza nem térítendő állami támogatással.

The post A kisvállalkozók sem létezhetnek már online jelenlét nélkül appeared first on digitrendi.hu.